Ha valaki mostanában egy új Mac-et venne, és OpenBSD-t szeretne rajta futtatni, annak jó tudni, hogy drahn@ egy frissen hackelt drivert készített az ATA100/kauai IDE vezérlőkhöz, amelyeknek az egyik előfordulási helye az Apple gépeiben van (PBG4 12/17, PowerMac G4 1.24/1.42, imac???). Ez a driver támogatja az UDMA módot, de sajnos egyelőre nem lehet a módok között váltani. A szerző kér mindenkit aki a fent említett hw eszközzel rendelkezik, és elég bátor, hogy az új drivert kipróbálja, az bugreportoljon. Reményei szerint a kód hamarosan letisztul, és lehet majd engedélyezni az IDE módokat.

Dale Rahn levele:List: openbsd-ppc

Subject: ATA100 support on newer Apple machines.

From: Dale Rahn

Date: 2003-06-05 5:25:15

[Download message RAW]

I have just committed a rather hacked up driver for the ATA100/kauai ide controller in the newer macs (PBG4 12/17, PowerMac G4 1.24/1.42, imac???) The driver has support for UDMA mode, but I do not have the proper settings for the various speed drives, so DMA modes are currently disabled.

If you have access to machines which have this ide controller in it you are encouraged to test this and send results with dmesg to me. Hopefully the driver can be cleaned up and DMA modes enabled soon.

Dale Rahn dalerahn@comcast.net

"Természetesen NetBSD-t futtat!" A NetBSD kiválóan portolható (azaz kevés munka ráfordításával könnyen áthelyezhető más platformra), de a telepítése nem minden esetben egyszerű az olyan nem szokványos számítógépekre, mint a Dreamcast vagy egy palmtop computer.

Az OnLamp-os Dru Lavigne ezen a héten a TFTP szerver telepítésének, konfigurálásának rejtelmeibe vezet be minket. A TFTP (Trivial File Transfer Protocol) program hasonlít az FTP-hez, de lényegesen csökkentett tudással rendelkeik. Leggyakoribb felhasználási területe a hálózati aktív eszközök (routerek, switchek, stb.) firmware-einek frissítése, vagy hálózai boot környezet kialakítása. Ebben a cikkben Dru bemutatja, hogy hogyan kell feltelepíteni a szervert, és hogyan kell valamely hálózati eszközt frissíteni, például egy Cisco routert.Dru Lavigne hálózati ismereteket oktató tanárnő, instruktor egy magániskolában Kingstonban (ON). Az a hír járja róla, hogy a célja az, hogy minél több operációs rendszert tudjon bootolni egyszerre a tesztgépén. 1997-ben egy bug után nyomoztott az Interneten, a Yahoo keresője a FreeBSD oldalára vetette, azóta megszállott FreeBSD felhasználó. Szabadidejében TCP/IP adminisztációs könyveket és RFC-ket olvas.

A cikk itt.

Nemrégiben hangzott el egy kér(d)és, miért nincs jó magyar nyelvű dokumentáció a blenderhez. Sajnos nem magyarul, de egy jó dokumentáció elérhető itt:

http://download.blender.org/.../Manual2.0/

Jó blenderezést!

Prafulla Deuskar némi módosítást hajtott végre a FreeBSD CURRENT ágában, amelynek révén támogatottá vált az Intel PRO/1000 MT négy portos rezes Gigabit Ethernet adaptere. A változtatás érinti a driver egyéb részeit is, többek között az eddig két másodpercenként frissített ki/bemeneti statisztika egy másodpercenként frissül (netstat -w 1 végre jól működik :), illetve a megjegyzés szerint az autoneg előtti késleltetés is csökkent.

Intel® PRO/1000 MT Quad Port Server Adapter

"Itt a lehetőség a Linux fejlesztők előtt, hogy teljesen elhagyják az X Window rendszert...”

A SciTech Software, Inc. tegnapelőtt bejelentette a SciTech MGL 5.0 R10 névre hallgató professzionális, alacsony-szintű grafikus könyvtárat, amely az operációs rendszerek széles körét támoatja, köztük a Linuxot is. A grafikus könyvtár (library) dual-licence struktúra alatt érhető el. Az egyik ehetséges licence a Lesser General Public License (LGPL), vagy lehetőség van a SciTech kereskedelmi licencének igénybevételére is. A bejelentés szerint a SciTech MGL lehetővé teszi a fejlesztőknek, hogy költséghatékony, robosztus, és nagyteljesítményű alkalmazásokat készítsnek a rendelkezésre álló hardvereszközök széles körén.A library Linux, QNX, OS/2, DOS, Windows és beágyazott rendeszereket támogat. A SciTech MGL beépített támogatással rendelkezik a VGA, VESA VBE és DirectX kompatibilis kártyákhoz (out of the box) a SciTech SNAP Graphics eszközmeghajtó architektúrán keresztül.

Sajtóbejelentés itt.

Volt már róla szó (korábbi cikk), de most egy kicsit pontosabban:

A párizsi közlekedési hatóság és a Cisco Systems kísérleti projektjével Párizs Európa legnagyobb nyilvános internet hotspot-jává válhat

A Cisco Systems és a Naxos - az RATP (Független Párizsi Közlekedési Hatóság) egyik távközlési leányvállalata - kísérleti vezeték nélküli internetes rendszer kiépítésén dolgozik Párizs több metróállomásán. A WIXOS (Wi-Fi eXtensible aux Opirateurs de Services) nevû projekt potenciális elõfutára a nagyvárosi hálózatok megvalósulásának, amelyek biztosítják a vezeték nélküli internet-hozzáférés kialakítását a francia fõvárosban - anélkül, hogy ez a városképre vagy a környezetre bármiféle hatást gyakorolna.

Párizsban található a világ egyik legsûrûbb, 400 állomásból álló metróhálózata, amelynek állomásai átlagosan 550 méterre fekszenek egymástól. A közlekedési hatóság a vezeték nélküli hálózat hátterét a Cisco Metro Ethernet kapcsolási architektúrával biztosítja, amely 40 ezer kilométernyi optikai szálon fut. A tervek szerint ezt az infrastruktúrát fogják felhasználni az egész városra kiterjedõ Wi-Fi (Wireless Fidelity) vezeték nélküli hálózat kiépítéséhez, amelynek segítségével a francia internet-szolgáltatók ügyfeleik számára bárhol elérhetõ web- és email-hozzáférést biztosíthatnak. A cél az, hogy a felszín felett és a föld alatt közlekedõk is be tudjanak lépni a hálózatba, miközben hordozható számítógéppel utaznak a munkába és haza, és így hozzáférhessenek e-mailjeikhez, barangolhassanak a weben, vagy például lekérdezhessék a közlekedési híreket. A szolgáltatás igen hasznos lehet az utazó üzletemberek számára, akik így az irodán kívül is dolgozhatnak, és az üzenetek begyûjtéséhez a találkozók között nem kell visszatérniük az irodába. A távközlési szolgáltatók - a Bouygues Telecom, a T-Online Club Internet, a TELE2, a TLC Mobile és a WIFI Spot - már jelezték elkötelezettségüket a platform használata mellett.

Az egyéves pilot alatt tizenkét access pointot (hozzáférési pontot) létesítenek a párizsi Gare du Nord és Porte d'Orleans pályaudvarokat összekötõ autobuszvonal mentén. Ha a tervek sikeresnek bizonyulnak, akkor a világ egyik legnagyobb Wi-Fi hálózatát fogják megépíteni, ahol a nagyobb állomásokon akár tíz hozzáférési pont is mûködik majd. "Ennek kialakításához megbízható technológiát kell alkalmaznunk, amely kipróbált és letesztelt vezeték nélküli Internet-hozzáférést és Gigabit sebességû Metro Ethernet hálózatot biztosít. A Cisco egyértelmû választás volt." - mondta Pierre Marteau, a Naxos és a Telciti alelnöke.

Technikai háttér

A Cap Gemini Ernst & Young France által szolgáltatott adatfelügyeleti platformhoz kapcsolódó WIXOS pilothálózat állomásonként egy pár, összesen pedig 24 Cisco Aironet 1200 Series Wi-Fi access pointból áll, amelyeket meglévõ építészeti elemek - mint például a metrót jelzõ táblák - mögé rejtettek. Ezek a hozzáférési pontok Chatelet kivételével minden állomáson egy Gigabit Ethernet hurokkal és egy Catalyst 2950 Series kapcsolóval kerültek összekapcsolásra. A Chatelet állomáson egy Catalyst 3550 sorozatú intelligens Ethernet kapcsoló látja el a hálózat központjának szerepét.

Forrás: www.cisco.hu

Hubert Feyrer jelentette be emailjében, hogy megjelent a g4u (ghost for unix - a Norton Ghost-ot gondolom sokan ismerik, a név onnan származik) névre hallgató merevlemez klónozó segédprogram 1.10-es verziója. A stuff egy NetBSD-alapú boot-floppy/CD amely lehetővé teszi, hogy klónozzuk valamely PC merevlemezét FTP hozzáférés segítségével. A g4u-nak két funkciója van: az egyik, hogy a másolandó merevlemez lenyomatát tömörített formában felmásolja egy FTP szerverre, majd az FTP szerverről letöltve az image-et egy üres lemezre írja ki.

Bővebb infó:Honlap: http://www.feyrer.de/g4u/

Floppy image: http://www.feyrer.de/g4u/g4u-1.10.fs.zip

CD ISO image: http://www.feyrer.de/g4u/g4u-1.10.iso.zip

Changelog: http://www.feyrer.de/#history

Hubert levele:

Subject: g4u 1.10 released

To: None

From: Hubert Feyrer

Date: 06/03/2003 17:54:37

* g4u - Harddisk Image Cloning Version 1.10 released

g4u ("ghost for unix") is a NetBSD-based boot-floppy/CD that allows one to

easily clone PC harddisks by using FTP. This is often done to deploy a

common setup on a number of PCs. The floppy/CD offers two functions: it

uploads the compressed image of a local harddisk to a FTP server, and then

it can retrieve that image via FTP, uncompress it, and write it back to

disk. Network configuration is fetched via DHCP. As the harddisk is

processed as a image, any filesystem and operating system can be deployed

using g4u. Easy cloning of local disks is also supported.

Changes in 1.10: Bugfix release to make "GZIP=1 uploaddisk ..." work

properly and document how to use a different account than 'install'.

Document how to get the image size down by filling unused disk blocks with

zero-bytes.

Homepage: http://www.feyrer.de/g4u/

Floppy image: http://www.feyrer.de/g4u/g4u-1.10.fs.zip

CD ISO image: http://www.feyrer.de/g4u/g4u-1.10.iso.zip

Changelog: http://www.feyrer.de/#history

- Hubert

--

Hubert Feyrer

Scott Vintinner írt egy tutorialt (Fairly-Secure Anti-SPAM Gateway Using OpenBSD, Postfix, Amavisd-new, SpamAssassin, Razor and DCC - eredeti cím), amelyben leírja, hogy miként lehet biztonságos spam (kéretlen levél) blokkoló email átjárót építeni a szabad, nyílt forrású OpenBSD operációs rendszer, a népszerű és szintán biztonságosnak mondott Postfix, az Amavisd-new víruskereső, a SpamAssassin spamgyilkos, a Razor és a DCC segítségével.A leírás meglehetősen részletes, konkrét példákkal illusztrált. Mindenképpen érdemes elolvasnia annak, aki ilyen gateway megvalósításán töri fejét még akkor is, h a végén máshogy oldja meg a dolgot. Hasznos tippeket, tudnivalókat tartalmaz az írás.

A leírást elolvashatod itt.

Biztos többen gondolkoztak már azon, hogy OpenBSD-re építik fel honlapjukat, vagy egyéb weboldalukat. Az OpenBSD világában újoncnak számító felhasználók biztosan örülni fognak Robert P. Lessard "HOWTO"-jának, amely összefogja azokat a lépéseket, amelyek segítségével talán könnyebben lehet PHP+PostgreSQL+chroot-olt Apache-ot telepíteni/beállítani egy OpenBSD gépen.A szerző az OpenBSD 3.3 telepítésétől kezdve step-by-step leírja hogyan érdemes nekiállni a dolognak. Szerintem hasznos írás, bár messze elmarad egy "szabályos" HOWTO-tól.

A leírást elolvashatod a Deadly.org-on itt.

Csökkentsük a Linux kernel újrabootolási idejét!

Ezt könnyen megtehetjük Andy Pfiffer kexec kernelfoltjával (korábbi cikk).

"A dokumentum a kexec patch-ről szól, amely lehetővé teszi, hogy úgy cseréljük ki a Linux kernelünket, hogy nem bootolunk újra a szó szoros értelmében. A kexec rendszerhívás (syscall, system call) egy fejlesztés alatt álló projekt, amely a 2.5-ös kernelhez készül, és amely lehetővé teszi, hogy az x86 Linux kernel egy másik kernelt bootoljon."Most megjelent a kexec patch a 2.5.70-es fejlesztői kernelhez is.

kexec honlap itt.

kexec folt a 2.5.70-hez itt.

kexec tools itt.

kexec whitepaper itt.

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének, a DWN-nek az ez évi 22. száma.

A hírlevelet megtalálod itt.

Akinek az a szó, hogy Amiga mond valamit, és még mindig megdobban a szíve, ha hallja, mindenképpen olvassa el az amiga.com-on megjelent Olaf Barthel cikket, amely részben az AmigaOS múltjáról, jövőjéről, de leginkább az alatta lévő fájlrendszerről szól.

Én mindenesetre érdekesnek találtam a cikket, már csak annak a fényében is, hogy nemrég próbáltunk ki egy Amiga 4000-esen egy 1,6 TB-os fájlrendszert, amely némi fennakadásokkal, de működött. Engem akkor nagyon meglepett, hogy egy ilyen öreg rendszer még képes ekkora falatokat is lenyelni :)

Something old, something new: the Amiga Fast File System, past, present and future

"Absolute OpenBSD: UNIX for the Practical Paranoid" címmel jelenik meg júniusban Michael W. Lucas könyve, az első az angol nyelvű szakkönyv-piacon, amely csak az OpenBSD-vel foglalkozik.Lucas neve ismerősen cseng minden FreeBSD használónak, hiszen magához a rendszerhez is hozzájárult, de nem csak a beküldött forráskóddal, hanem például a mostani könyv elődjének, az Absolute BSD megírásával, vagy az O'Reilly Network oldalain megjelent színvonalas cikkeivel, amelyek a Big Scary Daemons (Nagy Félelmetes Démonok - BSD) címmel futottak.

Lucas szokásához híven most ebből a könyvből is megjelentetett egy fejezetet, a hatost, amely ezúttal az indításról szól.

A könyv weblapja az www.absoluteopenbsd.com oldalon érhető el.

"Az OpenBSD-t egyre nehezebb megtörni" címmel közölt írást az eWeek.com Timothy Dyck tollából.A cikkíró nagy vonalakban megemlíti a 3.3-as kiadásban bemutatkozott új technikák mibenlétét (propolice, stb.), illetve leírja azok hiányosságait is (például a lapszintű memória jogosultságok jelenleg csak SPARC, Alpha és PA-RISC processzorokkal működnek, mivel az IA-32 ilyet hardverből nem tud). Ez a funkció egyébként a kb. fél év múlva megjelenő 3.4-es kiadásban már használható lesz x86 és PowerPC processzorokon is, természetesen csak olyan szinten, amit az architektúra enged.

A cikkben szerepel Theo de Raadt (az OpenBSD projekt vezetője) véleménye az ún. mandatory access control jellegű szolgáltatásokról, amelyek kernel szinten korlátozzák a processzeket abban, hogy mit csinálhatnak és mit nem. De Raadt nem akar ilyet látni az OpenBSD-ben, mivel elmondása szerint "Azok az emberek, akik ilyen dolgokat használnak, olyan rendszereket építenek, amelyeket később lehetetlen adminisztrálni".

Bár nagy bonyolultságú hozzáférésvezérlés valóban nincs az OpenBSD-ben és ha a dolgok nem változnak, nem is nagyon lesz, már második, vagy harmadik kiadás óta elérhető a systrace, amellyel az egyes processzek által meghívható rendszerhívásokat korlátozhatjuk, illetve változtathatjuk meg.

A cikk az eWeek.com-on olvasható.

Annyi szó esik a nagy és bonyolult adatbázis kezelőkről (DB2, Oracle, MySQL, Postgres, stb.), hogy a kis projektek már-már az ismeretlenség homályába vesznek.

Ennek enyhítése végett az shsql nevű minimalisztikus SQL adatbázis rendszer rövid bemutatása következik.Az shsql ASCII fájlokkal dolgozik, a telepítéséhez, használatához nem szükséges semmilyen extra privilégium. A programnak nincs külön szerver része, az adatbázis elérését a saját programunkhoz csapott shsql-lel oldhatjuk meg. Az shsql rendelkezik egy parancssoros SQL eszközzel, illetve egy C nyelvű API-val, amely a libshsql névre hallgató függvénykönyvtáron keresztül érhető el.

Az egyszerűség jegyében nincsenek komplikált adattípusok, nincs jelszó, hozzáférési táblák, stb.

A program weblapja: http://shsql.sourceforge.net

Úgy látszik, hogy a KNOPPIX feldolgozások idejét éljük. A múlt héten számoltam be a ClusterKnoppix-ról, amelyből könnyedén építhetünk OpenMosix fürtöt, most pedig egy újabb KNOPPIX remake kopogtat az ajtón. Dirk Eddelbuettel bejelentése szerint elindult egy projekt, amelynek a célja egy olyan KNOPPIX alapú terjesztés létrehozása, amely elsősorban a tudományos számításokat, kutatásokat támogatná. A terjesztés egy tudományos számítástechnikai környezetet akar a felhasználók gépére varázsolni.

Projekt honlap itt.

ISO image itt és itt.



Dirk levele:From: Dirk Eddelbuettel

To: debian-devel@lists.debian.org, debian-user@lists.debian.org

Subject: [ANN] Quantian: A Knoppix remastering for Scientific Computing

Date: Wed, 28 May 2003 21:40:32 -0500

Cc: dwn@debian.org

[ If there is sufficient interest, this may morph into a Debian subproject.

Please contact me if you would want to be part of it. --edd ]

Announcing the "Quantian Scientific Computing Environment"

A Knoppix / Debian variant tailored to

numerical and quantitative analysis

Quantian is a remastering of Knoppix, the self-configuring bootable cdrom

that turns any pc or laptop into a full-featured Linux workstation. This

version is based on Knoppix 3.2 (2003-05-20), an earlier release based on

Knoppix 3.1 (2003-01-20) is still available; see below for URLs.

Quantian differs from Knoppix by adding a set of programs of interest to

applied or theoretical workers in quantitative or data-driven fields. The

added programs include

o R, including several add-on packages (such as tseries, RODBC, coda,

mcmcpack, gtkdevice, rgtk, rquantlib), out-of-the box support for the

powerful ESS modes for Emacs as well as the Ggobi visualisation program

o Octave with add-on packages octave-forge, octave-sp, octave-epstk,

matwrap and Inline::Octave

o Maxima, including the x11 front-end and emacs support

o the Gnu Scientific Library (GSL) incl example binaries

o the Pari/GP, Gap, Ginac and Yacas computer algebra systems

o the Quantlib quantitative finance library incl. the Python interface

o the OpenDX and Mayavi data visualization systems

o TeXmacs for wysiwyg (La)TeX editing

o and various other programs such apcalc, aribas, autoclass, euler, evolver,

freefem, gambit, geg, geomview, glpk, gnuplot, gperiodic, gmt, gretl,

lp-solve, mcl, multimix, rasmol, plotutils, pgapack, pspp, pdl, rcalc,

yorick and xlispstat

while at the same time retaining programs and features already in Knoppix

o Auto-configuration of graphics, sound, disks, networking, auxiliary

devices which is second to none among computer installations

o The current version 3.1 of the KDE desktop environment

o The GNU compiler suite comprising gcc, g77, g++ compilers

in releases 2.95, 3.2 and 3.3 as well as gcj in version 3.2

o Perl and Python with loads of add-ons, plus ruby, tcl, ...

o The Emacs and Vim editors, as well as kate, joe, kate, nedit and zile

o A complete teTeX TeX and LaTeX setup for scientific publishing

o Gnumeric, Abiword, Koffice, ... office tools

o a Swiss-army knife collection of networking tools allowing access

to wired and wireless lans, covering ethernet, isdn or dial-up modems

In total, over 1200 Debian packages are included.

Quantian iso images are available at

http://software.biostat.washington.edu/edd/quantian/

http://franz.stat.wisc.edu/~edd/quantian/

and a Quantian overview page, including a recent paper, is at

http://dirk.eddelbuettel.com/quantian.html

Plans for future versions are not set in stone but may entail support for

OpenMosix clustering. Comments, questions, feedback are more than welcome!

-- Dirk Eddelbuettel Tue, 27 May 2003 21:27:40 -0500

--

Don't drink and derive. Alcohol and analysis don't mix.

--

Don't drink and derive. Alcohol and analysis don't mix.

--

To UNSUBSCRIBE, email to debian-devel-request@lists.debian.org

with a subject of "unsubscribe". Trouble? Contact listmaster@lists.debian.org

D. J. Bernstein (ismerhetjük a qmail, djbns révén) összeszedte egy helyre azokat a lépéseket amelyeket célszerű megtennünk akkor, ha Linuxot vagy FreeBSD-t telepítünk IBM ThinkPad T40-es notebookra. A telepítés során a FreeBSD 4.8-at és a RedHat-alapú Linux terjesztést, a KRUD-ot vette szemügyre.

A telepítési feljegyzés itt.

Egy újabb rc kernel.

A Changelog alapján főleg sparc frissítéseket/javításokat tartalmaz.

Patch letölthető a szokásos mirrorokról.

Branden Robinson ma hajnalban egy levelet küldött a Debian Developers Announce levelező listára, amelyben bejelenti, hogy egyedül képtelen a feladatot ellátni, ezért mostantól hivatalosan is az a team fogja karbantartani, aki eddig is sokat tett a debianos XFree csomagokért, illetve a csoportmunka megkönnyítése érdekében egy Subversion szervert helyezett üzembe a feladatra. A levélben arra is magyarázatot ad, hogy ez a subversion szerver miért is nem az alioth.debian.org lett.Íme a levél hevenyészett fordítása:

Heló skaccok,


Azok akik követik a debian-devel vagy a debian-x levelező listákat, már nagyjából tudhatja az alábbi dolgok egy részét, de úgy gondolom hogy itt az idő egy hivatalos bejelentésre.


A Debian XFree86 csomagok karbantartását egy csoport vette át. A gyakorlatban ez bizonyos mértékben mindigis így volt, köszönettel a kisebb-nagyobb közzétételekért amelyet az a sok ember tett (grepelj az xfree86 csomag changelogjában a "thanks" szóra időnként).


Most az XFree86 csomag karbantartása egy eléggé alapvető módon fog megváltozni. Boldog vagyok, hogy karbantarthattam a Debian XFree86 csomagjait az utóbbi öt évben, de a Debianban betöltött felelősségem és a nagyobb Free Szoftver közösség egyre több időmet veszi igénybe, így egyre kevésbét tartom magam képesnek az XFree86 csomagok csomagolására, amely oly megszállottságot és céltudatosságot kíván.


A nyilvánvaló és elfogadható megoldás erre a problémára az átruházás és munkamegosztás. Létrehoztam egy Subversion repositoryt a necrotic.deadbeast.net-en [1], és számos ember a Debian "X Strike Force" csapatból, beleértve engem és a debian-x levelezőlista tagjait, tudnak közzétenni ebben a repositoryban.


A Debian X Strike Force repository publikusan is nézegethető a WWW-n a http://necrotic.deadbeast.net/cgi-bin/viewcvs.cgi/ címen.


A Debian XFree86 csomagok verziókövető rendszerbe helyezésétől azt várom, hogy a minőség és a munkatempó növekedni fog. Egy publikusan is nézegethető repository lehetővé teszi az emberek számára, hogy kitalálhassák, hogy éppen min dolgoznak, és milyen változások következnek.


Ez létrejött, és szeretném bemutatni a közzétevők csapatát, mint jelenleg ahogy az jelenleg megalakult:

* Daniel Stone, aki előzőleg a 4.3.0-t az instabil kiadásra késszé tette;

* ISHIKAWA Mutsumi, ezermester, aki többek között az X-TT-t jobban érti mint én valaha is fogom;

* Fabio Massimo Di Nitto, IPv6 támogatás integrációjának specialistája;

* Juliusz Chroboczek, rendkívüli font technológus;

* Joel Baker, Debian/*BSD asszimilátor;

* Branden Robinson, integrátor és release flunky


A jelenlegi elképzelés szerint én lennék az egyetlen csomag feltöltő, de ez a koncepció a közeljövőben változhat.

A közzétevő csapat tagsága nem zárt! Ha valamilyen sajátos nézőpontból érdekelt vagy az XFree86 Debian csomagban, akkor küldj egy rövid javaslatot a debian-x levelező listára ami leírja, hogy min szeretnél dolgozni. Nem tervezem hogy magas lenne a léc a bejutáshoz, és valójában még senki sem kért hozzáférést aki ne kapott volna. Továbbá engem kivéve még senki sem tolta el a repositoryt :-) Az XFree86, a Debian csomagolás szempontjából, egy nagy komplex szoftverhátteret igényel, és egy ennek megfelelően nagy és dedikált csapatot. Azok akik nyomonkövetik az XFree86 CVS upstreamben a backportolható hibajavításokat nagyban érdekeltek, csakúgy mint azok akik különösen érdekeltek a chipsetek meghajtóiban vagy az architektúra-specifikus dolgokban.


Vagyis ez az ahol az XFree86 Debian csomag fejlesztés folyik. Minden tőlem telhetőt megteszek azért hogy az egy-karbantartós sötét korszakból kivezessem és átvezessem az együttműködő, verziókövetett középkorba. ;-)


Szivesen fogadom a hozzáfűznivalóidat és javaslataidat.


[1] Miért nem az alioth.debian.net? Mert a Subversion még alfa-minőségű szoftver (habár meglehetősen szilárd és szabványos) és egy olyan nagy projekt mint az XFree86 elég nagy terhet róna rá. Én és a csapat jórésze sokkal hatékonyabban tud dolgozni, ha a gép adminisztratív felügyelete sokkal inkább az én kezeim között van.

Jason Boxman egy Exim+Courier+Debian HOWTO-t készített amelyet elérhetővé tett az oldalán, és amelyben leírja , hogy hogyan is lehet életet lehelni az Exim, Courier IMAP, és Maildir stuffokba Debian alatt.

Chris Wright kiadta az első LSM-et (Linux Security Modules) a 2.5.70-es fejlesztői kernelhez.

Idézet egy tavaly júniusi cikkemből (Törjünk együtt Debiant!):

"Russell Coker [russell@coker.com.au] egy érdekes vállakozásba kezdett. Egy SUN Cobalt gépre telepített Woody-t tett elérhetővé az Interneten keresztül, és meghirdette, hogy bárki megpróbálhatja megtörni a gépet. Ez eddig nem lenne annyira érdekes, máskor is volt már példa ilyen HACKME-szerű dolgokra. A érdekes az benne, hogy a gép megtöréséhez megadta a root jelszót...."

A gépen root jogot kapunk, de mégsem tudunk a gépen kárt okozni. A dolog nyitja az LSM modul.Most megjelent a 2.5.70-lsm1 patch.

Teljes lsm-2.5 patch (LSM + összes modul):

http://lsm.immunix.org/.../patch-2.5.70-lsm1.gz

A teljes ChangeLog itt.

The LSM 2.5 BK fa kihúzható a Bitkeeper-ből is:

bk://lsm.bkbits.net/lsm-2.5

A vasárnapi Linux 2.5.70: tapasztalatok cikkhez kapcsolódik.... Aki szeretné kipróbálni a 2.5.70-es kernelt, esetleg X11-et is akar bináris, gyári, 3D és glx gyorsítással is rendelkező nVIDIA meghajtóval, annak mindenképpen foltozni kell az eredeti nVIDIA-ás drivert. A gyári meghajtók nem fordulnak le a 2.5.x kernel alatt. Szerencsére létezik egy projekt amely azzal foglalkozik, hogy foltokat készít a bináris driverekhez.A projekt a www.minion.de oldalon érhető el. Nem csak Linux 2.5-höz, hanem FreeBSD 5.1-hez is "gyártanak" foltokat. Érdemes bookmarkolni az oldalt.

Foltok a 2.5.70-hez:

NVIDIA 1.0-4363 Linux Driver folt

NVIDIA 1.0-4191 Linux Driver folt

NVIDIA 1.0-3123 Linux Driver folt

Michael Schubert kiadott egy OpenOffice.org teszt portot a OpenBSD-hez. Ahhoz, hogy működjön az alábbiakra van szükség: a PROCFS-t engedélyezni kell a kernelben, majd fel is kell csatolni (mount) a /proc alá (elérhető a GENERIC kernelkonfigban, futtasd a "mount_procfs /proc /proc" hogy lásd). Ezen kívül elegendő hely kell ahhoz, hogy a fordítás után a Linux emuláció alatt a port futni tudjon (mind a 6.2p6 és a 8.0 tudja). A visszajelzések szerint az emberek harmadának sikerült tesztelni a stuffot. A teszteléshez nem kevesebb, mint 4GB szabad hely kell (hogy a port leforduljon). Olvasd el az egész threadet ebben a témában, hogy könnyebben boldogulj a tesztelés során.

Joe Barr cikkezett egy kicsit a Ximian Desktop 2-esről. Az egy mondatba sűrített véleménye így hangzik: "Akarsz egy kicsinosított desktopot? Tedd próbára!".

A cikk itt olvasható.

Kapcsolódó oldalak:

Ximian Desktop