Tegnap kisebb baráti társasággal voltam Bécsben, megnézni a vásári forgatagot. Furcsák vagyunk, mi emberek, mert Karácsony-táján mindig, mindenki az elviselhetetlenül nagy tömegre panaszkodik. És aztán képesek vagyunk pár száz kilométert utazni egy másik városba, ahol ugyan olyan nagy a tömeg és hasonló a hangulat.
Jó pár éve nem voltam Bécsben, talán még a Gorenjés, videós, Commodore 64-es időszakban volt. De ez már tényleg régen volt, amikor még számunkra Bécs volt a Nyugat. Mára ez a nagy különbség szertefoszlott, ugyanazok a globális üzletek nőttek ki nálunk is a semmiből, amelyek arrafelé is uralják a főbb utcákat. Ugyanazok a termékek, reklámok. Minden olyan egyforma. A vásár is teljesen hasonló, tényleg csak az a különbség, hogy minden németül van kiírva, nem magyarul, angolul meg kevésbé. Meg persze az eladók is németül beszélnek. Bár hallottunk tökéletes magyar szavakat is az eladóktól. A hangulat „ünnepi” mindenki tolong, hogy átérjen, elérjen, kiérjen, beérjen. A kivilágított város persze csodálatos, hangulata magával ragadó, fényei ámulatba ejtőek. De nem különbözőek. A Rathaus – és a tere – is szép, a régről híres bevásárló utcák is fel lettek díszítve.
Ráadásul olyan szintre emelkedett ez a nosztalgia hangulat másban is, hogy Bécs belvárosában – úgy tűnt – minden második ember magyar. Érzésre a váci utca vagy a vár jutott eszembe, ahol azért van rajtunk kívül néhány külföldi is. Ezt persze lehetett sejteni is, amikor hosszú,tömött sorokban Bécs felé tartó buszsereget láttunk a M1-es autópályán. Annyira sok magyar volt, hogy ismerősökkel is sikerült összefutnom. Viszont akikről tudtam, hogy kint lesznek azokkal nem... :o)
A portékák persze kb. árban vannak, vagy drágák – persze nem csak a most gyengélkedő magyar Forintnak köszönhetően. Bármi ami valami, az 2-3 Euró; ami szemre is értékes az 8-10 Euró; puncs 2,5-3 Euró; forró csoki 3,5 Euró + a díszes pohár (visszaváltható) kettő és fél; pizza (egész): 7; nagy szelet: 2,8, metró: 1,7; lovaskocsikázás: 65.
Nagyjából mást nem is vettem, de hát nem is azért mentem, hanem hogy ismét vásári tömegbe legyek. :o)
