Egyszerűen nem értem. Beállítom a samba megosztásokat, ahogyan a nagykönyv, akarom mondani Wiki írja. Amelyik gépet szerverként állítom be, az látja is őket (bár megosztásba rakni semmit nem tudok). Más gép nem látja. Megnézem, hátha a router rosszalkodik, beállítom a portok irányítását, és továbbra is ez a helyzet. Na jó, egyelőre samba megosztásra nincs is szükségem, de jó játék volt. Majd ha megint bekapcsolom az antik gépet a szomszéd szobában, játszódok ilyenekkel. A nyomtató viszont kell. Cupsot beállítgatom, megosztom a nyomtatót, beállítom a routeren a port forwardot, localhost látja is a megosztást, és semmi más. Egyelőre fejvakarás, miegymás.
Amióta Gergő szobatiszta lett, kiderült, hogy a lakás elrendezése kicsit furcsa. bejárat, jobbra konyha, wc, szembe szoba, jobbra szembe kisszoba, mellett, a z előszobafallal szemben mosdó. No most a humánhulladék-tároló eszközt kiborítom a wc-be, de mi van, ha nem jön ki elsőre? Természetesen ki kell csapni vízzel. Hogy a lakás higiénéjét megpróbáljuk kevéssé rombolni, rendszeresítettünk egy kanna vizet a célterületen. Ennek Gergő felettébb örült, a héten három virág rohadt ki... Ezen a héten volt először rendesen, ottalvósan az oviban. Féltünk, hogy mi lesz a beszoktatással, de úgy látszik, jót tett a bölcsőde, mert minden hacacáré nélkül tudomásul vette, hogy ő már óvodás, sőt, minket is kijavít, mert néha még megszokásból bölcsit mondunk. Olyan, mintha büszke lenne a dologra. Plusz dolog, hogy az iskola épületei között járkálva pont mellettük megyek el, úgyhogy akár láthat is, ha éppen jókor vannak kint. Kíváncsi is vagyok, hogy mit szól hozzá (már ha észrevesz - a héten negyed órát ültünk a csoportszobában, mire észrevett, és közölte: "Nekem még meg kell építenem ezt a tornyot!"). Az óvónők viszont már most közölték, hogy ritka az olyan gyerek, aki maga után önállóan elpakol, ennek örülünk.
Édesanyáméknál egy laza frissítéssel eltoltam a rendszert úgy alapjaiban. Mint kiderült, az ubk-s gtk-ban nincs benne egy lényeges könyvtár. Megpróbáltam magam becsomagolni, úgy sem. Kicsit szomorú lettem. két lehetőség állott előttem - vagy lecsupaszítom a rendszert egészen az alapokig, és újraépítgetem, vagy, ami majdnem ugyanaz (akkor még úgy gondoltam), teljesen újrahúzom. Utóbbi mellett döntöttem, főleg, mert az UHU utolsó kiadása is eléggé öregecske, meg az ubk-s csomagokban sem tudtam már teljesen megbízni, volt pár furcsa működésük. Szóval zokogva, szívfájdalommal elbúcsúztattam a Baglyot, és nekiálltam az Arch telepítésének. Felkészültem a viszonylag önmagyarázó, de azért kellően egyszerű telepítőre, de ami fogadott, az még a faéknél is egyszerűbb volt. Amit eddig egy egészen szép telepítőmenüből be lehetett állítgatni, azt most szépen kézzel, egy pongyola install.txt alapján csináljam meg. Nagyrészt nem okozott fejtörést, egyedül a GRUB volt hajlamos vicceskedni, amíg rá nem jöttem, hogy rossz diszket adtam meg neki, és így a régi GRUB akart indulni a régi fájlok alapján, amik persze nem léteztek.
Következő logikus gondolat a gnome/gdm páros telepítése. Nagyon szimpatikus az Arch azon törekvése, hogy mindent alapbeállításokkal ad közre, hadd szopjon más vele, de ez a gdm-nél máris torkig lökte a végtagot. Fekete alapon sötétszürke téglalapok látszottak a felhasználók helyett. Még a nevük sem. A gnome indítása igen hosszan folyt, és a végén egy kék négyzetet kaptam, oldalt fekete csíkokkal, ahol fekete alapon mélysötét szürkével írt ki valamit, amit nem tudtam elolvasni. Fél óráig kóstolgattam, bedurrant a fejem, eddig sem szerettem igazán a gnómot, ezután sem fogom. XFCE+Slim a nyerő, esetleg LXDE+LXDM. Egyelőre az előbbi. Az egyetlen apróság anyám felületének beállítása volt, ez úgy öt perc volt, mert neki feltétlenül startmenü kellett. Hiába mondtam neki, hogy ezzel csak saját magát zavarja meg, ha az kell, hát az kell, rajtam ne múljék.
Manowar - Courage
BATHORY - Song to Hall Up High
Black Sabbath - Changes
Bruce Dickinson - Tears of the Dragon
DIO - This is your Life
Nightwish - Sleeping Sun
Metallica - Fade to Black
Hammerfall - Glory to the Brave
F. O. System - Utolsó üvöltés
Candlemass - Sorcerer's Pledge
Ui.: közröhej, régen füzeteket tudtam teleírni az ilyen lírákkal, most meg alig jutnak eszembe... :(
