Mi is az a Hurd?


Mint tudjuk a Debian nem egyenlő a Linux -al. A Debian egy szabad operációs rendszer. Az operációs rendszer magja a kernel. A Debian kernelfüggetlen. Jelenleg a Linux kernelt használja, de készülőben van a Debian más kernelekre is, például Hurdra. A Hurd a GNU leendő operációs rendszere, a HURD egy szerverek gyűjteménye amelyek egy MACH mikrokernelen futnak, implementált filerendszerrel, hálózati protokolokkal, file hozzáférés kontrollal, stb. amik a UNIX kerneleket jellemzik általában (pl. a Linux). A Hurd jelenleg az IA32 platformra készül, de a fejlesztők ígérik a portolását más platformokra is. A Hurd a GNU Project része, s mint ilyen teljesen ingyenes, bárki módosíthatja, átírhatja a GPL feltételei szerint. A Hurd egy rendkívül ígéretes operációs rendszer, érdemes kipróbálni, főleg hogy éppen most adtak ki hozzá bootfloppy -kat. Kockáknak kötelező =).

A Hurd project honlapja:


http://www.gnu.org/software/hurd/hurd.html



A bootfloppy -k letölthetők:


http://www.copyleft.co.nz/Hurd-floppies.tar.bz2

A Debian következő verziója a Woody fagyasztott állapotban van. A base rendszert fagyasztották a fejlesztők, ami azt jelenti hogy a rendszerbe már nem kerülnek új csomagok a release -ig. A kiadás előtt felmerülhet a kérdés, hogy a Woody milyen filerendszerrel fog érkezni. Négy választás van az XFS, JFS, ReiserFS, vagy ext3.

A Red Hat az ext3 -at választotta, mert compatibilis az ext2 -vel, és könnyen konvertálható. A SuSE a jelenlegi disztribúcióját a ReiserFS -re építi. Talán az lenne a legjobb telepítő amely mindegyik lehetséges FS -t felkínálná, és mi választhatnánk? Ahhoz, hogy dönthessünk ismernünk kellene ezeknek a filerendszereknek a lehetőségeit, korlátait.

Ehhez nyújt segítséget Dennis E. Powell írása amely a Linuxplanet -en jelent meg.

A cikk:


http://www.linuxplanet.com/linuxplanet/reports/3726/1/

Alan Cox az egyik legismertebb kernelhacker. Az elsődleges fejlesztője volt a Linux hálózati stack -nak, ezenkívül közreműködött olyan területeken mint a VNC, MMU-less palmpilot Linux portolása a GNOME projectbe. Alan Cox patch -ei rendszerint bekerülnek a következő stabil kernelekbe. A legfrissebb javítófoltja a patch-2.4.8-ac11.

Letölthető:


ftp://ftp.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/linux-2.4/2.4.8/patch-2.4.8-ac11.gz

Elérhető diff file -ok:


http://www.bzimage.org

A Progeny nyílt forráskódú, üzleti változata a Debian GNU/Linux-nak. Az indianapolis-i Progeny Linux Systems 2001. 03. 19-én adta ki a Progeny Debian 1.0-át. A Progeny terméke mellé - díjazás fejében - felhasználói támogatást biztosít. A Progeny a könnyű kezelhetőséget célozta meg, ezért több olyan szolgáltatást is beépített termékébe, amely a kezdő felhasználókat segíti: grafikus csomagkezelő, hardver-felismerő rendszer, grafikus telepítő, stb. A Progeny legfrissebb verziója tartalmazza a Ximian Gnome 1.4-et. A Debian felhasználók is gond nélkül upgrade-lhetnek Progeny-re, a leírást a honlapon találod meg.

A Progeny egyik speciális verziója a Progeny NoW (Network of Workstations), amely jelen pillanatban még fejlesztés alatt áll (a Progeny honlapja alapján), és kimondottan a hálózati funkciókra lesz kihegyezve.

A projekt honlapja:

http://www.progeny.com

Biztonsági szakértők és Linux fejlesztők küldtek egy figyelmeztetést a Securityfocus -ra, miszerint a Sendmail felhasználók egy csoportjának azonnal frissítenie kell a rendszerét. A Sendmail egyes verziói egy bemeneti ellenőrzési hibát tartalmaznak, amelyet kihasználva a lokális felhasználók root jogokhoz juthatnak. A hiba nem új, ez a hiba már egyszer előfordult a Sendmail -ben, egy két évvel ezelőtti hiba visszatérése. Cade Cairns a Security Focus Threat Analysis Team tagja jelezte a hibákat a Sendmail Consortium -nak. A hibalista az alábbi:



ˇ 8.10.0 és felette egészen a 8.11.5 -ig


ˇ 11.12.0 összes beta verziója



Kapcsolódó linkek:


http://www.securityfocus.com/advisories/3517


http://www.sendmail.org

A BBC egyik beszámolójában emlékeztetett, hogy éppen 10 éves a Linux. Boldog születésnapot kivánunk a Linux -nak, további sikeres fejlődést, hogy mi felhasználók minél többet profitálhassunk ebből a nagyszerű rendszerből. És sok sikert annak a sok linux hackernek, akik idejüket nem sajnálva, ingyen dolgoznak, hogy mindenki megelégedéssel használhassa a Linux -ot. A Linux egy szép példája annak, hogy lehet valami jó akkor is ha nem kerül pénzbe. Csak így tovább. =)


A BBC cikke:

http://news.bbc.co.uk/hi/english/sci/tech/newsid_1507000/1507326.stm

Mi is az az LFS project? Az LFS segít abban, hogy saját magunk építsünk fel egy linux disztribúciót, egészen az alapoktól. Miért jó ez? Sokan felteszik a kérdést: Miért installáljak fel egy linux -ot az alapoktól ahelyett, hogy letölteném a Debian -t vagy a Red Hat -et? A kérdés jogos. A szerző megpróbál rá válaszolni.

Az előnyök más linux disztribúciókkal szemben:

ˇ Ismerjük meg a rendszerünket! Ha magunk építjük fel a saját linux -unkat, akkor megismerjük annak belső működését, hogy a dolgok hogyan működnek, vagy függenek egymástól. Így a saját ízlésünk szerint testreszabhatjuk a rendszerünket.

ˇ Kompakt rendszer! Az LFS segítségével egy nagyon hatékony rendszert tudunk kiaklakítani. Könnyen lehet egy működöképes rendszerünk akár 100MB alatt is. Egy Apache webszervert építhetünk akár 8MB -ra, de egy alaprendszert már 5MB -ból ki tudunk hozni.

ˇBiztonság! Mivel a rendszert forrásból forgatod, kénytelen vagy közben letesztelni, egyenként átnézni minden komponenst. Magadnak kell a biztonági hibákat kijavítani, nem kell várnod arra, amíg valaki azokat fixeli.

Mit mondjak? Igéretes, akinek van rá ideje. Nem rossz az elgondolás, de azért ugye nem értünk egyet mindennel, amit a szerző ír? =)

Url:

http://linuxfromscratch.org/

Az id software egy sajtókonferenciát tartott a QuakeCon 2001 -en, ahol tettek néhány titkos bejelentést. Az id software és a Nerve Software két közös project -en dolgozik, az egyik a multiplayer komponens lesz a Return to Castle Wolfenstein -ben. A nagyobbik hír az, hogy a Raven és az id software egyesítik erőiket a Quake 4 munkálatai során. A Quake 4 -ben a történet visszakanyarodik a Quake 2 -ben megismert Strogg világába. A új játék az id software új engine -jét használja, ami a Doom nevet kapta. Az ígéretekhez híven természetesen lesz a játéknak Linux, ás Mac verziója is. A megjelenés időpontjáról még nincs sajnos pontos info.

Kapcsolodó link:


http://www.gamespydaily.com/news/fullstory.asp?id=2212

Alan Cox az egyik legismertebb kernelhacker. Az elsődleges fejlesztője volt a Linux hálózati stack-nak, ezenkívül közreműködött olyan területeken mint a VNC, MMU-less palmpilot Linux portolása a GNOME projectbe. Alan Cox patch-ei rendszerint bekerülnek a következő stabil kernelekbe. A legfrissebb javítófoltja a patch-2.4.8-ac10.

Letölthető:
ftp://ftp.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/linux-2.4/2.4.8/patch-2.4.8-ac10.gz

Elérhető diff file-ok:
http://www.bzimage.org

Itt a legújabb GNumeric, a leendő Gnome Office táblázatkezelője. Szép lassan egész használható lett, szerintem egyik előnye a kis gépigénye, és viszonylag jó sebessége.

A mostani verzióban az Excel file -ok olvasásakor több munkalapos táblázatoknál fellépő hibát (első lapra másolt mindent) javítottak ki, más egyéb bugokkal együtt.

Aki még nem próbálta, próbálja ki.

A forrás letölthető az ftp.gnome.org -ról.

Az Astaro Security Linux egy új tűzfal megoldás. A funkciói között megtaláljuk a csomagszűrést, tartalom szűrést, user authentikációt, vírus figyelést, szűrést, VPN-t (Virtual Privat Network) IPSec-el és PPTP-vel, stb. Az egész rendszert web felületen lehet adminisztrálni egy ún. WebAdmin eszközzel, a megjelenő frissítések az Internetről felinstallálhatóak. Felhasználóbarát, könnyen kezelhető. A disztribúció egy speciális patchelt 2.4-es kernelre épül, a daemonok chroot-jail-ben futnak.

Honlap:
http://freshmeat.net/redir/asl/440/url_homepage/

Linux.com-on találtam egy érdekes felmérést, ki mióta használ Linux-ot.

Az eredmények:

I don't run Linux (yet!) 664 - 24.9 %
Less than a year 429 - 16.1 %
Five to seven years 383 - 14.4 %
Two years 309 - 11.6 %

Engem a nem hasznalok Linux-ot 25%-os aránya lepett meg :)) a többiek meg majdnem Linux gurunak számítanak. Tessék szavazni.

Kommenteket is érdemes végigböngészni, pl:

Get My Own Job
Thanks Linux !!! ... It give me some money :)

forrás: index




A HP Secure OS Software for Linux tulajdonképpen egy 2.4-es rendszermaggal ellátott Linuxot takar, amelyet a HP nyílt forráskódú bővítéseivel, valamint különböző biztonsági segédprogramokkal, illetve Apache webszerverrel egészítettek ki.


Ez az új termék azokhoz a HP szerverekhez lesz elérhető, amelyek átmennek a 7.1-es Red Hat működési tesztjén, említette Bill Wear, a HP Linux részlegének termékmenedzsere. A gyártó a szoftver mellé tanácsadás szolgáltatást is fog kínálni, persze külön pénzért. Maga a HP Secure OS for Linux egyébként körülbelül háromezer dollárba fog kerülni.


A biztonságos Linux mellett a HP egy másik szoftverteméket is bejelentett, ez a Chai-LX, amely tulajdonképpen egy Linux és a Chai ötvözete (a Chai a HP saját fejlesztésű Java-klónja), és többek között az év vége felé piacra kerülő, netképes hifi-toronyban, a Digital Entertainment Center-ben fogják alkalmazni.

Az egészhez csak annyit fűznék hozzá: szerintem nem újabb linuxokat kéne csinálni hanem a meglevőket supportolni, az mindenkinek jobb lenne.

Újabb gcc verzióval gyarapodtunk, ezen verzió csak javításokat tartalmaz


Homepage:

http://www.gnu.org


Magyar oldal:
http://www.gnu.hu


A tükörszerverek listája: itt

A LinuxCentral -tól most megrendelhető a NetBSD 1.5.1 -es verziójának CD-ROM csomagja. A CD-ROM -ok elérhetők I386, Alpha, PPC, Sparc platformokra. A négy CD -s csomag tartalmaz egy Install Cd -t, Package 1 CD, Package 2 CD, és Package 3 CD -t. A CD-ROM -okon találhatók Ports -ok: alpha, i386, macppc, pmax, sparc, sun3, sparc64, és vax platformokra. A CD kit ára 10 USD körül van.

Url:


http://linuxcentral.com/catalog/index.php3?prod_code=L000-113

Netscape vonal frissülései:

Netscape 4.78

A régi Netscape vonal folytatása. Nem sok változással, valószínűleg szép lassan elhal ez a vonal. letöltés

Netscape 6.1 forráskód

Kicsit érdekes de akit a 6.1-es Netscape forráskódja érdekel annak a Mozilla weboldalára kell ellátogatnia: ide

Mozilla 0.9.2.1

A Mozilla újabb verziója csak forrásban érhető el, ez alapján készítették a 6.1-es Netscape-t, letöltés a fennti linkről.

Sokszor látok flame -lő embereket, akik azon vitatkoznak melyik a legjobb browser Linux alá. Ritkán láttam olyat, hogy a végén megegyeztek volna, és az egyik elfogadta volna a másik érvelését.



Egy érdekes felmérést készített a Canada Computers a jelenleg forgalomban lévő Linux -os böngészőkről, amely talán pontot tehet a viták végére. Vagy nem ? =).



A felméréskor a stabilitás, gyorsaság, a konfigurálhatóság, a böngésző kinézete adta a végső pontszámot. A tesztben az Opera, Konqueror, Netscape, Mozilla, Skipstone, Galeon vettek részt. Az utóbbi kettő a Mozilla motorját használja. A tesztrendszer egy szándékosan low-end rendszer volt : P166 (no mmx), 32 MB RAM, a gépen egy Mandrake Linux 8 operációs rendszer futott. Az ablakkezelőnek a BlackBox -ot választották. A böngészők verziói a Mandrake 8 -ban megtalálható verziók voltak. A teszt végeredményét nem árulom el, akit érdekel nézze meg =).

A teszt Url -je:


http://www.canadacomputes.com/v3/story/1,1017,7178,00.html?tag=81&sb=79

Alan Cox az egyik legismertebb kernelhacker. Az elsődleges fejlesztője volt a Linux hálózati stack -nak, ezenkívül közreműködött olyan területeken mint a VNC, MMU-less palmpilot Linux portolása a GNOME projectbe. Alan Cox a kernelpatch -eiről híres, most adta ki soron következő Linux kernel foltját, számszerint a nyolcadikat.

Letölthető:


ftp://ftp.kernel.org/pub/linux/kernel/people/alan/linux-2.4/2.4.8/patch-2.4.8-ac8.gz



Elérhető diff file -k:


http://www.bzimage.org

Így korareggel böngészve a hétvége termését elég sok nem szakmai, de annál érdekesebb hírre bukkantam. Pár morzsa arról mennyire terjed a linux:




Linux + a kémia itt

forrás: index




Linux a studiókban, avagy hollywood lecsapott a pingvinre :P




"Egyre több stúdió választja a Windows helyett az olcsóbb Linuxot köszönhetően annak, hogy szaporodik a szabadon terjeszthető operációs rendszerre kiadott, professzionális szoftverek száma.


Az IBM a napokban hozta forgalomba a Linux Digital Package nevű programcsomagját, amely a filmes műhelyek számára kínál a trükkök elkészítése, illetve utómunkálatok során felhasználható alkalmazásokat. Steve Canepa, a Kék Óriás alelnöke a Reutersnak nyilatkozva elmondta, mindössze 12-18 hónapot kell várni arra, hogy a hollywoodi stúdiók többsége áttérjen a Microsoft operációs rendszeréről a Linuxra.


Ezt alátámasztani látszik a két legnagyobb trükkgyártó, az Industrial Light & Magic, valamint a Pixar szándéka is: a Titanic, a Shrek, valamint a Toy Story című filmek látványvilágát készítő cégek komolyan fontolgatják a Linuxra való átállást. Ezzel ugyanis költséget takaríthatnak meg, valamint több, csak ezen az operációs rendszeren futó speciális alkalmazáshoz jutnak.


A filmvilág érzi a Windows és a Linux tábor között feszülő ellentétet. Az MGM Studios idén januárban mutatta be az Antitrust című filmet, amelyben egy csapat lelkes, Linux-hívő fiatal harcol egy Nurv nevű, észak-amerikai szoftveróriás ellen.


Az IBM mellett jelentős piaci részesedéssel rendelkezik a Silicon Graphics (SGI), valamint egyre több Linux -szal telepített szervert szállít a Hewlett-Packard és a Sun Microsystems."




Forrás: linux.hu

Csövi! A KDE az egyik legjobb grafikus felület a linux -on. Sokan azt tartják róla, hogy
csicsás de ez nem igaz. Remekül lehet hasznalni XChat -re, és szörfözni a neten [ netscape :))) ]
Nekem egy dolog nem tetszik benne. Az, hogy elég nehezen lehet a betűtípust beállítani, hogy jó legyen! A legújabb KDE 2.2 -ot nem próbáltam, de fölöslegesnek tartom. Lehet van egy-két dolog ami új es jó benne, de akkoris minek? Majd a jövőben olyan 1 év múlva, már azért érdemes lesz a legújabbat beszerezni... és az megállja a helyét utánna egy időre.

A beágyazott rendszerek napjaink egyik legfejődőképesebb számítástechnikai ágazata. A mobiltelefonokat, kéziszámítógépeket, autók fedélzeti számítógépeit, és lassan már a hűtőgépünket is beágyazott OS -ek irányítják. Az Evans Data Corporation felmérése szerint a beágyazott Linux a harmadik legnépszerűbb beágyazott (embedded) OS a Wind River féle VxWorks, és a Microsoft MS DOS -a után. A felmérést végző cég szerint már csak egy apró lépés kell ahhoz, hogy jövőre a Linux átvegye a #1 helyet. A felmérésben 500 beágyazott OS fejlesztőt kérdeztek meg, és a felmérés kiterjedt az operációs rendszerekre, adatbázisokra, fejlesztő eszközökre, hardware platformokra.

A jelenlegi felhasználás:

1. Otthon fejlesztett OS -ek, és kernel -ek


2. Wind River OSes (VxWorks and VxWorks AE)


3. DOS


4. Embedded Linux


5. Microsoft Windows CE


6. QNX


7. ATI Nucleus


8. Green Hills OSes (ThreadX and Integrity)


9. LynuxWorks LynxOS


10. Sun Microsystems Chorus

A teljes cikk:


http://www.linuxdevices.com/news/NS5134111490.html

Egy sajtókonferencián Steve Mills az IBM rangidős alelnöke bejelentette, hogy az IBM szívesen felhagyna a jelenlegi UNIX szerver szoftvereivel, és ehelyett szívesen látná a Linux -ot, ha annak fejlettsége elérné az Ő igényüket.. Az IBM eddig is nagy mértékben támogatta a Linux -ot (pl. kutatóközpontok alapítása, pénzbeli adományok, hardware eszközök), de most úgy tűnik az Óriás, más cégekkel egyetemben beszállt a Linux vonatába. A kérdés az, hogy a Linux képes-e kielégíteni az IBM igényeit, vagy a kérdés, hogy a Linux képes-e ledönteni az AIX -et a trónról.

Link:


http://www.thestandard.com.au/articles/display/0,1449,14971,00.html

A Debian Potato nem tartalmazza a 4 -es XFree86 -ot. Ez kicsit baj mert a Potato lassan egy éves, azóta rengeteg új VGA kártya látott napvilágot, amelyekhez jó volna minél frissebb eszközmeghajtó. A Linux -ot játékra is használók, akik nem is kevesen vannak, tudják, hogy a pl. az nVIDIA driverek kizárólag a 4 -es XFree alatt hajlandóak jól működni. Ha pl. egy hi-end geForce kártyánk van akkor szinte elkerülhetetlen a legújabb X server beszerzése. Aki Debian Potato -t használ ilyenkor mittehet? Letölti az Xfree forrását, konfigurálja, lefordítja, megírja a szükséges konfigurációs file -kat. Ha szerencséje és kellően gyors gépe van, akkor akár pár óra (tapasztalat, hogy az X server fordítása egy gyors PII -es gépen is órákat vesz igénybe, a gépben lévő memória méretétől függően) múlva lehet egy új X server -e. Azonban ha valaki kicsit lustább, de nem akarja a stabil rendszerét az unstable Woody -ra frissíteni az letöltheti az Xfree legfrissebb verzióját .deb csomagban is. Hogy hol? Akit érdekel, az vessen egy pillantást az alábbi Url -ekre.

Url:
http://people.debian.org/~branden



és




http://people.debian.org/~cpbotha

A Kylix egy Linux -os RAD eszköz, testvére a Win32 platformon jól ismert Borland Delphi -nek. A Kylix segítségével sokkal könnyebben, gyorsabban lehet alkalmazásokat fejleszteni Linux -ra. Ezzel talán sikerül több fejlesztőt is a Linux felé fordítani, és több software készülhet Linux -ra. Hogy ez jó vagy sem majd kiderül. Mindenesetre talán eggyel kevesebb indok a Linux felhasználása ellen (sokan jönnek azzal a kifogással, hogy azért nem jó a Linux mert kevés programot fejlesztenek rá). A Kylix -nak egy nagy hátránya az, hogy nem ingyenes. A Borland most azonban az előzetes ígéreteihez híven kiadta a Kylix ingyenes (Open Edition) verzióját, amely regisztrálás után letölthető. Sajnos az Open Edition verzió néhány funkcióval kevesebbet tud a teljes változatnál =( .

Letölthető: http://www.borland.com/kylix/openedition/

A devfs a Linux filerendszerében lévő /dev könyvtárat szeretné felváltani. A devfs támogatás egy 'virtuális filerendszer', (olyan mint a /proc) amely tartalmazza a filerendszer kapcsolatát a eszközmeghajtókhoz. A devfs nem függ a 'major' és 'minor' számok allokálásától. Az eszközmeghajtók (device drivers) saját maguk automatikusan készítenek bejegyzést a /dev alá, ami azt jelenti, hogy a rendszeradminisztátornak nem kell többet speciális 'character' és 'block' eszközfile -kat készíteni a /dev -be. Nincs többé szükség a 'mknod' parancs és a 'Makedev' script használatára.

Erről ír Friczy [ friczy at linuxfreemail.com ] a devfs howto írásában, amelyet megtalálsz itt.