Blogbejegyzések

DX EU Direct színvonala

Szeptember 15-én rendeltem pár kelléket ebből a csodás kínai webáruházból. 6-7 munkanapos kiszállítást ígértek, ami messze meghaladja az elvárásaimat egy ilyen webshoppal szemben. Leadtam a rendelést, kifizettem a standard DX shophoz képest bőven feláras termékeket. Az a termékenkénti 2 dollár plusz úgy gondoltam reális is egy ilyen gyors szolgáltatásért.
Pár nap után 18-án, a tracking number működésbe lépett. Ezek után folyamatosan CN országkódú bejegyzések érkeztek, ami kifejezetten meglepett az EU !direkt! név után. A chates "ügyfélszolgálatukon" keresztül megtudhattam, hogy ez teljesen normális, minden kínából indul ki, de ez EU direct, így nem rögtön Magyarországra, hanem előbb Hollandiába küldik el, majd úgy hozzánk. Tekintve, hogy a Holland Posta nagyon gyors és minőségi ez a legjobb megoldás - szerintük. Így a csomag még továbbra is Hollandia felé tart, nagyjából még 1 hét és talán meg is érkezik. Senkinek sem ajánlom ezt az áruházat(aki jót akar magának)!

Bullshit as a Service

A hétvégén feldobtam egy szavazást, aminek az apropóját, egyik ismerősöm kisebb szolgáltatói kalandja adta.
Vannak visszafordíthatatlan trendek a tárhely/hosting piacok, ami mellé a különféle IT lufik (.com, web2, cloud, stb.) kitermelik azokat az embereket, akik a mai napig azt hiszik, hogy nulla szolgáltatás nyújtásával, életük végéig elegendő balfaszt találnak akikkel képesek megtermelni a szerencséjüket.
Ismerősöm egy ilyen, kisebb, fiatalos és dinamikus szolgáltatóba futott bele, aki a klasszikus salgópolcos megoldást kínálta verhetetlen áron, IaaS (Infrastructure as a Service) néven. Ismerősömnek kicsit felszaladt a szemöldöke, de mivel egy gép pár hónapos elhelyezéséről volt szó nem kezdett el polemizálni a dolgon, egészen addig míg a szerződés elé nem került.
Ugyanis a szerződésen távolról sem az az összeg szerepelt, amit az előzetes megállapodásban szerepelt, ugyanis kerültek mellé érdekes tételek. A teljesség igénye nélkül pár akronim: WAaaS (Web Access as a Service), SSaaS (Secure Shell as a Service), FTaaS (File Transport as a Service), SPSaaS (Strengthened Power Supply as a Service), HRNaaS (High Reliable Network as a Service), stb. A játékosabbak találgathatják, hogy melyik rövidítés mit takar. Elárulom, a legtöbb nem bonyolultabb egy egysoros tűzfalszabály módosításán.
A szerződés apróbetűs részében szerepelt az alábbi mindent überelő mondat: "A szerződő fél hozzájárul, hogy a NRRaaS (Non Reusable Resource as a Service) szerződéssel nem rendelkező eszközök kihasználatlan számítási és tárhely kapacitását a szolgáltató a saját rendszerén belül felhasználhassa vagy továbbértékesítse."
Ennél a pontnál ismerősöm megköszönte a rááldozott időt és elbúcsúzott az ügyvezetőtől és keresett egy kevésbé modern filozófiával működő salgópolcos szolgáltatót. Felettébb vicces és egyben elszomorító, hogy vannak még olyanok akik egy netkábelből, egy elosztóból és egy fixIP-ből, minimálisnak alig nevezhető szolgáltatást, különféle varázsszavak segítségével akarnak a piaci ár felett értékesíteni.
Picit ez megvilágítja azt is, hogy egyszerre mennyire túl és alulértékelt az informatika napjainkban. Egyrészről még mindig létezik vagy próbálják fenntartani az informatika 2000 előtti, kicsit misztifikált képét, miközben az informatikai eszközeink képességeinek töredékét használjuk ki. Sok szolgáltató nem képes lépést tartani az internet elérések terjedési sebességével. A mai mobilnet 5-6 évvel ezelőtt sok helyen a vezetékes szolgáltatások színvonalát éri el. Egy-egy mobil eszköz számítási és tárkapacitása a 15 évvel ezelőtti szerverekét. Badarság lenne, ezen eszmefuttatás interpolációja alapján rögtön megkérdőjelezni a tárhely és hosting szolgáltatók létét, de jó lenne ha ezen változások erőteljesebben jelennének meg a piacon és a szolgáltatók elfogadnák, hogy a bullshittel, látszattevékenységgel csak ideig-óráig lesznek képesek működtetni magukat.

Preferált hálózattípus Android-on

Ha már tegnap érintőlegesen szóba került... Kínából behozott, nem hazai szolgáltatótól vásárolt telefonoknál előszeretettel van a preferált mobilhálózat típusa alapértelmezetten az ottani telekommunikációs hálózattípusokhoz megfelelően hangolva.

Azaz, gyakori, hogy a preferált hálózattípus beállítás valahogy így néz ki:

Preferált hálózattípus #1

Telefon kínából - érdemes olcsón? - Igen!

Mivel olyan sokan írnak mostanában telefonokról, és mindenki a sok-sokezres kategóriát veszi, gondoltam megírom én is vásárlásom eredményét. Mert én az ellenkező végletet választottam, 22000 Ft-ért (89.90$) vásároltam Kínából telefont.

A választottam a THL márka T6S modellje lett, amit egy augusztus eleji napon pillantottam meg a dx.com-on böngészve.
Előrendelős akció keretén belül 89.90$-ért ajándék 8 Gb-os MicroSD kártyával, 2 akkuval, plexi tokkal árulták. Osztottam-szoroztam, olvasgattam pár napot fórumokat, majd Augusztus 8.-án megrendeltem. Szeptember elsején érkezett meg, azóta van nálam, így már van némi tapasztalat vele kapcsolatban.

How to configure SNMPv3 on ubuntu 14.04 server

Simple Network Management Protocol (SNMP) is an "Internet-standard protocol for managing devices on IP networks". Devices that typically support SNMP include routers, switches, servers, workstations, printers, modem racks and more.It is used mostly in network management systems to monitor network-attached devices for conditions that warrant administrative attention. SNMP is a component of the Internet Protocol Suite as defined by the Internet Engineering Task Force (IETF). It consists of a set of standards for network management, including an application layer protocol, a database schema, and a set of data objects.

Noti+OS váltás

A céges x220-am kijelzője a 3. év vége felé megadta magát, úgyhogy inkább kértem egy újat.

T430s lett belőle, i5-3320 CPU, 16GB rammal és Samsung 840PRO 256GB SSD-vel.

Vettem egy nagy levegőt és raktam rá Ubuntu 14.04 LTS-t. Aztán egy VMware Workstation 10 Linux és bele a céges Windows 7 64bit image.

Így kb. egy hónap után elégedett vagyok vele, apróbb kozmetikai hibáktól eltekintve minden OoB működött, még a három monitoros desktop is probléma nélkül használható (Workstation-ben van többmonitoros támogatás is).

A Shellshock margójára

Ahogy újabb és újabb infókat csipegetek fel, úgy fogom egyre jobban a fejemet. Pár apróság, amitől a hajam égnek áll:

- a bash (a javítás előtt) engedélyezte olyan shell-függvény létrehozását, aminek a nevében / szerepel, pl egy peccseletlen bash-ban ez megtehető:

bash$ function /bin/ls { echo jaj ;}
bash$ type /bin/ls
/bin/ls is a function
/bin/ls ()
{
echo jaj
}
bash$ /bin/ls
jaj
bash$ exit

Ez már önmagában agyrém.

- ugye ami igazán szép, hogy kitalálták az exportálható shell-függvény című agybajt. Mivel a környezet UNIX/Linux alatt csak változók (izé=ecet) átadására volt felkészítve, zseniális trükköt használtak agyszüleményük megvalósítására. Ha egy függvényt az "export -f fname" paranccsal exportáltak, akkor tulajdonképpen átkonvertálták változó értékadásnak, és azt a változót aztán exportálták. És hogy a dolog működjön, kellett egy második pont is. Ha a bash találkozott egy olyan környezeti változóval, aminek az értéke a "() {" karakterekkel kezdődött (így néz ki ugye egy shell függvény kezdete), akkor úgy döntött, hogy az ott egy ilyen exportált függvény, amit azon nyomban definiálni kellett - azaz létrehozta (visszakonvertálta) a változóból a parancsot. És persze amikor ez megtörtént, akkor ugyebár lefuttatott egy (vagy több) parancsot. Itt ráadásul elég trehány is volt a drága programozó úr/hölgy, kb leszarta, hogy a shell fv végét a záró kapcsos zárójel elég jól jelzi, ami utána van, annak nem nagyon kéne bármiféle értelmet tulajdonítani. (Ezt jól mutatta a legismertebb teszt.) Természetesen környezeti változó létrehozására elég sok lehetőség adódik, de az, hogy azt a "cél-alkalmazáson" kívül esetleg más saját hatáskörben megcsócsálja, arra az egyszeri ember max a dokumentált dolgokig szokott gondolni. Ez a fenti borzalom viszont nem volt dokumentálva (no jó, én nem találtam, persze ha valaki olvasta, nyugodtan dobhat egy linket).

Manjaro tapasztalataim

Először is köszönet KKatának, mert ő javasolta ezt az oprendszert. Megígértem neki, hogy blogolok egyet a Manjaro tapasztalataimról. Hát íme:
Sietek leszögezni, hogy eddig csak a legjobbat mondhatom el róla. Ajánlotta KKata a netbook edition-t is. Elindítottam, de nekem a klasszikus start menü-s arch-os kinézet sokkal inkább bejön és főleg kézre áll, mint az oldalsávos menüs. Értem én, hogy helyet spórolnak de én nem kérek belőle. Jobb szeretem az xrandr-el játszva kiterjeszteni az asztalt. Van is rá egy kis shell szkriptem megírva, azt beteszem autorunba, oszt csókolom...
Első kellemetlen élmény a frissítéskezelő volt talán. Frissítés végén hibával leállt. Mondjuk nem estem kétségbe egy csöppet sem, Debian után a parancssor nem rémít meg. Úgyhogy onnan próbáltam frissíteni, (sudo pacman Syyu) ám nem sikerült. És itt jön a kellemes tapasztalat: nagyon-nagyon jól dokumentált rendszer az arch. Nemcsak angolul, de magyarul is gyorsan találtam megoldást; és néhány parancs begépelése után rendet tettem a tárolók között és hiba nélkül lement a frissítés (600 csomag felett volt...). Most épp a bash frissült.
Szóval tetszetős a rendszer kinézetre is. A régi megszokott Debianom tényleg fapados ehhez képest. A gép 1.6 procival és 1G rammal egész gyorsan indul és jó felhasználói élménnyel használható. Kompromisszumos a gép, ehhez az egyik legjobb megoldás volt a Manjaro.
Jelenleg 3 oprendszer van a gépen. 40 gigán lakik a win7 (ez a skype mikrofonja miatt kellett, ha megoldódna a mikrofonproblémám, le is túrnám rögvest...) a maradék 40-en osztozik a Debian és a Manjaro.
Csomagok telepítése a csomagkezelővel is kényelmes, vagy a parancssorból is kézreáll. Most nem apt-get install-t kell írnom, hanem pacman-t.
A video, webcam, hang, minden ment oob. Leszámítva a mikrofont, amit sajnos nem tudtam itt sem működésre bírni. Pontosabban valami halk hangot felvesz, de akkor sem jó. De ennek inkább nyitok egy fórumtémát, mert nem blogba való.
Ha megoldódik a kérdés, akkor úgy döntöttem, hogy a 40G particióra Fedora fog költözni a win helyére.
A szoftverválaszték bőséges és minden benne van, ami kell, talán csak a Google Chrome-ot hiányolom. Bár talán yaourt-tal lehetne azt is telepíteni, de jó nekem a chromium is.
Egyelőre talán ennyi.

Mopidy a zenei stream server

Nekem anno nagyon tetszett a Gramofon. https://www.gramofon.com/
Ami nem más mint egy Raspberry Pi + egy zene stream szoftver. (Legalábbis ha a prototípust nézzük.) És hogy melyik ez a szoftver? A Mopidy. http://www.mopidy.com/
Amennyire tudom a Mopidy képezi az alapját a Gramofon szoftverének. A jó hír, hogy a Mopidy open source, ingyenes, és több plugin is van hozzá. És ami a legjobb, hogy nem csak a Pi-re tehető rá, hanem PC-re is.

A leginkább kiforrott kiegészítők a soundcloud kliens és a Spotify kliens. (Még jó hogy Deezer-em van..)

Most tesztképpen az asztali pc-n fut, de később a NAS-on lesz. (Azt már nem is lehet NAS-nak nevezni a sok egyéb szolgáltatás miatt.) Pedig amikor megvettem az alaplapot, szívesen lespóroltam volna róla a hangkártyát.. Lám, most mégis jól jön. :)