Vélemény

A cím talán kicsit flame szagú, de aki elolvassa a cikket, az megérti, hogy miért is írtam ezt címnek.Ritkán ragadok tollat vagyis ebben az esetben billentyűzetet, de úgy érzem ez már kezd kicsit sok lenni.

Egy közszolgáltati cég az ingyenes rendszeréről átáll fizetős rendszerre, mert úgy véli, hogy az, idézem: "A jelenlegi rendszert egy korszerűbb, cégünk igényeihez sokkal jobban igazodó, átlátható és terveink szerint stabilabb, gyorsabb működést biztosító megoldással cseréljük le."

Egy kis visszatekintő:

Nem is olyan rég vezette be ez a cég, hogy minden munkatársa kap céges e-mail címet. Ez nem azt jelenti, hogy korábban nem létezett céges e-mail cím, de akkor csak az úgymond kiváltságosak rendelkezhettek vele. A levelek fogadását linuxos szerver látta el.

Amikor megkaptam én is az e-mail címemet kíváncsian kutattam, hogyan is lehetne a saját gépemre letölteni azokat. Úgy döntöttem, hogy felhívom az illetékes kollégát, hogy megkérdezzem tőle, mivel nem találtam erre utaló információt. Majd ő kedvesen közölte vele, hogy erre nincs lehetőség. Majd megkérdeztem, hogy miért nem lehetne mondjuk pop3-on keresztül leszedni a leveleket. Azt a választ kaptam a kérdésemre, hogy nem elég biztonságos. Majd hozzátette: ha betelik a postafiók tárhelye, akkor szóljak nekik és ők majd tömörítik nekem. Így újból lesz helyem, a tömörített állományt pedig letölthetem már saját gépemre. Mivel nekem ez a megoldás nem tetszett, úgy döntöttem, hogy akkor beállítom, hogy továbbítsa a leveleimet egy másik e-mail címre, aminek van POP3-as elérése. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a webes felületen open webmail üzemelt (vagyis üzemel még pár napig).

Már kezdtem is elfelejteni ezt a kis történetet, amikor ma kezembe fogtam a körlevelét az informatikai osztálynak. Amiben az szerepel, hogy: "A jelenlegi rendszert egy korszerűbb, cégünk igényeihez sokkal jobban igazodó, átlátható és terveink szerint stabilabb, gyorsabb működést biztosító megoldással cseréljük le."

Kérdezem én, hogy miért nem volt jó a régi? Miért volt lassú, instabil, megbízhatatlan? Vagy ez mind csak vakítás? A háttérben valami más bújt meg?

Akit érdekel a körlevél, az kattintson a következő linkre:

http://wercsy.hu/downloads/lol/atallas.jpg

A Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete (LME) 2004. november 20-án szombaton, a "Hotel Novotel Budapest Centrum"-ban (egykori Palace Hotel) rendezte meg VI. szakmai konferenciáját.A megnyitót Balsai Péter, az LME elnöke tartotta farmerban. Az eddigi évek öltönyös, nyakkendős "elnökei" után szokatlan volt a megjelentek ilyen fokú lenézése. Felkészületlenségét ügyetlen viccekkel, a helyzettől idegen magatartással próbálta leplezni. Így talán nem meglepő, hogy az Egyesület jobb érzésű tagjai pánikszerűen igyekeztek idő előtt elhagyni a termet.

A rendezvény ennek ellenére szerencsésnek mondhatja magát, hiszen az elmúlt időszakban Balsai csak késve tudott az LME képviselőjeként megjelenni. A Linux az Oktatásban Konferenciát (LOK) a tervek szerint meg sem tudta nyitni,
állítólag karambolozott...

Az LME konferencián legalább megjelent, és csak feltételezni tudjuk, hogy sietve, hiszen a jelek szerint az öltözködésre, a köszöntőre nem fordított túl sok időt.

A tavalyi konferencia is ezen a helyszínen került megrendezésre. Akkor a tervezett 500 megjelent érdeklődő hömpölygött a folyósókon, sorban álltak a kiállítók előtt. Ezzel szemben az idén még a 200 főt sem érték el.

Ez jól jelzi, hogy az Egyesület tevékenységét hova sorolják a tagok, persze ez nem jelenthet komoly problémát abban az esetben, ha az Egyesület szétzúzása a cél. Feltételezhető, hogy a kiállítók becsapva érzik magukat, mivel a beígért létszám töredéke előtt tudtak csak megmutatkozni.

A VIP vendégeket egy tavalyi elnökségi tag köszöntötte, mivel a jelenlegi elnökségből még senki sem érkezett meg. A beléptetés gördülékenyen zajlott, köszönhetően a kimondottan csinos (fehér blúz) "hoszteszeknek".

A számos kiállító mellett megjelentek LME aktívisták is, akik egésznapos munkájukkal segítették a rendezvényt. Sajnos tették ezt kopogó szemmel, mivel az Egyesület nem gondoskodott az ellátásukról (CD-író projekt).

A csekély számú megjelent újságíró megvárta a delet, hogy kézhez kaphassa a sajtó anyagot, ami addig nem készült el. Mivel Ők sem kaptak ebédet (pedig Ők is dolgozni mentek oda), délben információk nélkül távoztak.

A fentiek ellenére kiváló szakmai előadások hangzottak el, köszönhetően a jórészt több éves tapasztalatokkal rendelkező előadóknak. Egy nevet feltétlenül ki kell emelni, hiszen az LME alkalmazottja mellett láthatóan csak egy elnökségi tag vette ki a részét tevékenyen a szervezésben.

Köszönjük Deim Ágostonnak (Agó), hogy volt az idén is LME konferencia.

Gibzo

Havonta fellángol a vita, hogy melyik webszerver-szoftvert használják a legtöbben a világon. Lehet, hogy a több valójában mégis inkább kevesebb?A Netcraft (www.netcraft.com) szokásos felmérése szerint 2004 októberében az alábbi volt a helyzet:

- Apache: 37620349 db. 67%

- IIS: 11679222 db. 21%

- És a maradék.

Az a baj a Netcraft felmérésével, hogy semmi más nem derül ki belőle, mint a webszerverek számossága vagy, ha úgy tetszik "népszerűsége". Ez azonban önmagában még nem elég, azaz véleményem szerint nem a hiteles képet mutatja.

Létezik egy másik webhely is, melynek neve Port80 (www.port80software.com). Szerencsére ők nem a darabszámot mérik. Ehelyett inkább összeállították az 1000 legnagyobb vagy legfontosabb válallat listáját (TOP 1000), és megnézték, hogy közülük ki, milyen webszerver-szoftvert használ.

Az eredmény meglepő (vagy mégsem?):

- Microsoft IIS: 53.9%

- Apache: 20.3%

- Netscape: 14.6%

- És a maradék: 11.2%

Úgy tűnik, a legnagyobb vállalatoknál inkább az IIS a meghatározó.

Néhány példa arra, hogy ki mit használ:

- IIS: General Dynamics, Hasbro, Merill Lynch, Coca Cola Ent., US. Steel, Texaco,

Continental Airlines, Levi's, stb.

- Apache: HP, Kellogs, Maxtor, MGM Studio, Motorola, stb.

- Netscape: General Motors, Heinz, Caterpillar, PepsiCo, Symantec, stb.

Hogy a maradék 982 vállalat mit használ, azt mindenki megnézheti itt!

A Netcraft és Port80 együttes eredménye már valóban hiteles adat, amely sokat segíthet az esetleges döntések meghozatalakor.

Szerettem volna hozzászolni a szoftverszabadalmakhoz. Szerettem volna egy olyan cikket írni, amely igazságokat mond ki, és igazságokat sejtet...Minden ott kezdődött, hogy eldöntöttem, informatikával akarok foglalkozni, informatikai szakközépbe megyek. Ennek már négy éve, azóta, hát igen, úgy érzem sokat megtanultam informatikából, de nem eleget. „Mikor fogom én használni ezt a hülye DOS-t?” „Mikor fogok Word-öt használni, informatikus leszek, nem titkárnő?” Szóval hiányzott a kihívás, valami plusz, amivel többnek érezhetem magam, mint az „egyszerű” ember, aki „ért” a számítógéphez... 2001-ben nyáron egy újsághoz kaptam egy Linux live CD-t /SuSE 7.2 Live/, betettem a CD-ROM-ba, és elkezdtem nézegetni, szép volt, testreszabható, egyszerű (számomra) a KDE-nek köszönhetően, rögtön beleszerettem. Nem értettem semmit hozzá, így meglett a kihívás, meg kell ismernem... Nem értett hozzá senki a haverok közül, sőt elkezdtek hülye pingvinnek hívni néhányan. Igen ekkor találkoztam először, azzal az ellenszenvvel ami, a Linux ellen és minden ellen van, ami nem M$ termék és nem játék. Teltek múltak a hónapok, 2002 elején föltelepítettem a Mandrake 8.1-et, akkor vált biztossá bennem, Linuxszal szeretnék komolyabban foglalkozni... Lassan fejlődtem, mindig csak egy kicsit és kezdtem megérteni a Linuxot, és érteni és érezni mindent szabadságot és stílust ami körülveszi, tetszett a közösség ereje, a pingvin ereje... Kicsiny országunkban is volt közösség, terjedt-terjedt a Linux, megjelent az UHU-Linux, minden szép lett volna, ha nincs az ellenszenv, fikázás a másik oldalról, azoknak az oldaláról, akik koszos kis ablakon nézik a szakmát, a világot...

Voltak dolgok amit nem értettem, ha ilyen jó, márpedig jó, mert sokan látják jónak, akik informatikával foglalkoznak /én is/, akkor mért nem használja mindenki. Nem értem, a játék fejlesztők mért nem Linuxra írják a játékokat, nem értettem, hogy az üzleti élet nagyjai mért nem a Linuxot használják. Igen kivételek vannak, de a többség az M$ hálójába van, és nem szabadul, hisz az a jó amit sokan használnak. Sokat olvastam a témáról, és igen a háttérben a rohadt pénz játszott szerepet... Ja meg az olyan írások, amit a „kedves, aranyos” M$ terjesztett a termékük telepítése 3 órával kevesebb ideig tart, olcsóbb az M$ termék mind a Linux /igen, az egyik ingyen van, a másik meg... hm : )/. Na meg a két kedvencem a Windows jobban használható programozásra és biztonságos... Az egyszerű user /nem akarok senkit megbántani/ megnézi a hangzatos szalagcímeket, néhányan veszik a fáradságot és végig olvassák a sok hazugságot és hülyeséget, na találjuk ki mi lesz a reakció, ha azt hallja, hogy Linux, szabadszoftver?

Leginkább őrjöngni lett volna kedvem, mikor meghallottam az újabb hülyeséget, amihez igen csak köze van az M$-nek igen ez a szoftverszabadalom. Azt nem kérdezem mért jó ez nekik, hisz mindenki tudja, egy szó megint pénz. Na meg így eltudja nyomni a fejlődést, vége lesz mindennek. Sírt mind két szemem, az egyik mer sírnia kellett, a másik a röhögéstől sírt, levédték a dupla kattintás ötletét... Mi jöhet még??? Mi lesz ennek a vége??? Sok hülye hozzá nem értő politikus, és egy rakat láma a fejünk fölött eldönt hatalmas fizetésért mi lesz nekünk jó... Csak remélni tudom, hogy beléjük csap valamiféle felismerés itthon és külföldön is nagyokosokba ez *****. Remélem azt is, hogy a M$ számlájáról nem kerül pénz az említett nagyokosok kezébe, egy aprócska levéllel, „szavazz a szabadalomra” és még kapsz enyit... Tudjuk milyen a világ és ez lehangol, mi lesz így velünk??? Ha minden felhasználó egy-egy csepp a Dunában, és halad a tenger felé, a szennyeződés megmérgezi, koszos lesz, ezt meg kell akadályozni, ne legyünk retkes, szennyezett cseppek a Dunában... Ne engedjük a szoftverszabadalomakat!

Összefoglalva: Magyarország nem áll rosszul Linuxban... Sok ember szerint mindenért az M$ a hibás, szerintem is. Fikázta, szidta a Linuxot, ez egy ideig működött, de most kell valami új, valami, amivel visszatudja szorítani a szabadszoftverek, a Linux terjedését. Az új eszközük a szoftverszabadalom. A pénze meg van mindenre...

Így szól az utolsó hír Phanatic honlapján:

"Mivel az oldalam hiába felel meg 100%-ig a szabványoknak, de nem jeleníti meg helyesen az IE6, ezért úgy döntöttem, hogy bojkottálom a Microsoft böngészőjét. Aki próbálkozik, azt egy ilyen kép fogja fogadni:"

A képet megtaláljátok itt.

Állandó flame-ek övezik a Linux és a BSD operációs rendszereket. Sokan üvöltik tele szájjal véleményüket pro és kontra, általában megalapozatlanul. Megmondom őszintén kicsit ráuntam már erre, ezért azt gondoltam megnézem mit tudnak jelenleg ezek az operációs rendszerek, ha valami komolyabb dologra szeretnénk használni őket.

Támasszunk igényeket az OS-ekkel szemben, és nézzük meg, hogy hogyan állnak helyt. A teszthez nem átlagos hardvert választottam, hiszen a Linux disztribúciók és a BSD-k is meglepően jól támogatják a napjainban kapható kommersz hardvereket. A teszthez kiválasztottam egy olyan szervert, ami nem új (kb. 4-5 éves), így várható, hogy napjaink operációs rendszerei támogatják az összetevőit, de tartalmaz olyan alkatrészeket is, amely nincs minden lakásban megtalálható PC-ben.

A feladat: az operációs rendszereknek egy olyan szerverre kell települniük, amely egy kis / közepes vállalat igényeit kiszolgálja (kiszolgálta az elmúlt években). Lássuk hogy álltak helyt az operációs rendszerek...

A szereplők: OpenBSD 3.5, OpenBSD 3.6 (snapshot), FreeBSD 4.10-RELEASE, FreeBSD 5.3-BETA2, NetBSD 1.6.2 és végül Debian GNU/Linux Sarge terjesztés.

A szerver:

------------IBM Netfinity 7000 M10 (kép)

- 4 db Intel Pentium II Xeon 400 MHz processzor (512kB cache)

- Intel 450NX chipkészlet

- 3 GB ECC EDO DIMM memória, 4-utas interleave (maximum 8GB)

- 4 db 9,1GB hot-swap SCSI HDD

- Adaptec AIC-7895 UW SCSI-vezérlő

- CD-ROM és FDD meghajtó

- 5 db 64bit PCI-slot (33MHz), 7 db 32bit PCI foglalat

- 2 db 400W (redundáns) tápegység

- 2 db AMD 10/100 hálózati csatoló

- QLogic 2200 Fibre Host Bus Adapter


- 11U rack kivitel

- Fizikai méretei: 49cm magas, 44cm széles, 65cm mély

A storage:

------------

IBM FAStT 200 (kép, kép1)

(http://www.storage.ibm.com/disk/fastt/fast200/index.html)

- 6 darab IBM 73.4GB-os 10.000 rpm FIBRE diszk

Nézzük melyik OS hogy boldogult a rendszerrel:

OpenBSD 3.6 snapshot

--------------------------------

ftp://ftp.de.openbsd.org/unix/OpenBSD/snapshots/i386/cd36.iso (2004. 08. 27)

- a ServeRAID RAID vezérlő nem ismert, a fibre channel host bus adapter detektálása közben

"IBM ServeRAID" rev 0x0d at pci3 dev 1 function 0 not configured

isp0 at pci3 dev 4 function 0 "QLogic ISP 2200" rev 0x05: irq10

``isp0: Polled Mailbox Command (0x2) Timeout''

üzenettel csont keményre fagy, újraindítás csak reset-tel lehetséges.

A HBA-n levo BIOS bekapcsolása után bootol. Telepíthető az OS a külső storage-ra, de onnan már nem bootolható, mert a szerver nem tud ebben a kiépítésben külső storage eszközről bootolni. CD-ről a bootolás sikertelen.

(dmesg)

ftp://ftp.de.openbsd.org/pub/unix/OpenBSD/snapshots/i386/floppyB36.fs (2004. 08. 27)

A jelenség ugyanaz, mint fent.

OpenBSD 3.5

--------------------

ftp://ftp.de.openbsd.org/unix/OpenBSD/3.5/i386/cd35.iso (2004-04-06)

- nem bootol

ftp://ftp.de.openbsd.org/unix/OpenBSD/3.5/i386/floppyB35.fs

- a IBM ServeRAID RAID vezérlő nem ismert, a fibre channel host bus adapter detektálása közben

"IBM ServeRAID" rev 0x0d at pci3 dev 1 function 0 not configured

isp0 at pci3 dev 4 function 0 "QLogic ISP 2200" rev 0x05: irq10

``isp0: Polled Mailbox Command (0x2) Timeout''

üzenettel csont keményre fagy, újraindítás csak reset-tel lehetséges.

FreeBSD 5.3-BETA2

---------------------------

A telepítő a kernel bootolása közben az IBM ServeRAID vezérlő detektálásakor elpánikol. Felajánlja a debugger használatát.

FreeBSD 4.10-RELEASE

--------------------------------

ftp://ftp.de.freebsd.org/pub/FreeBSD/releases/i386/4.10-RELEASE/floppies/kern.flp

ftp://ftp.de.freebsd.org/pub/FreeBSD/releases/i386/4.10-RELEASE/floppies/mfsroot.flp

A telepítő a kernel bootolása közben az IBM ServeRAID vezérlő inicializálása közben megáll a

``Waiting 15 seconds for SCSI devices to settle'' üzenetnél, tovább nem jut.

NetBSD 1.6.2

---------------

ftp://ftp.netbsd.org/pub/NetBSD/NetBSD-1.6.2/i386/installation/floppy/boot1.fs

ftp://ftp.netbsd.org/pub/NetBSD/NetBSD-1.6.2/i386/installation/floppy/boot2.fs

Előbb kicsit belezavarodva:

Majd a külső storage leválasztása után nem látja az IBM ServeRAID vezérlőt, nem talál merevlemezt.

Debian GNU/Linux Sarge

----------------------------------

http://cdimage.debian.org/pub/cdimage-testing/daily/i386/current/sarge-i386-businesscard.iso

- telepítése 2.6.7-es kernellel sima ügy

- out of the box működik

- van SMP

- a ServeRAID RAID vezérlőt simán felismerte

- kernel fordítás után megy a Qlogic 2200 + külső storage (a telepítőn levő driver nem volt jó)

- 2.6.8.1-es Linux kernellel tökéletesen működik



(cat /proc/cpuinfo, fibre HBA, lspci, ServeRAID)

A tesztelések alatt a Debian kb. 20 perc alatt felcsúszott a találomra kiválasztott telepítőkészlettel. Kb. 40 percet vett igénybe a custom kernel fordítása, így 1 óra alatt teljes HW támogatást adott a géphez. A BSD-knél mindent elkövettem (thuglife is szorgosan közreműködött), letöltöttem az össze lehetséges boot floppy-t, Nagy Róbert custom boot CD-ket készített, hiába.

Konklúzió? Vonja le mindenki maga.

Steven J. Vaughan-Nichols az Eweek.com rangidős szerkesztője a 80-as évek végétől használ különböző operációs rendszereket, és ír is róluk. Azt gondolja, hogy ez idő alatt néhány dolgot meg is tanult róluk.

Az Indexen a tech rovat rövid híreiben a http://index.hu/tech/ihirek/?main:2004.08.13.&189843 címen - amely egyébként a mai napon a főoldalon is olvasható volt - a következő címmel jelent meg cikk:

Linux alatt lefagy az Acrobat Reader.

Szerintem ez csúsztatás. A hibás program ugyanis az Acrobat Reader - egyébként egy korábbi változata - nem pedig a Linux.A hivatkozott Heise.de oldalon - szerintem helyesebben -

Buffer Overflow in Acrobat Reader für Unix/Linux

a cikk címe. Ugyanígy más a hangsúlya az Indexen szintén hivatkozott idefense cikk címének:

Adobe Acrobat Reader (Unix) 5.0 Uudecode Filename Buffer Overflow Vulnerability

Most már csak azt nem értem, hogy mi szüksége van az Indexnek az ilyen megnyilvánulásokra? Vajon magyarul az helytelen lett volna, hogy

"Az Acrobat Reader lefagy Linux alatt" ?

A Weblaboron jelent meg: "Nemrég a blogmarkjaink között (Apple is as predatory as Microsoft, Dashboard - more than JavaScript) merült fel a kérdés, hogy az Apple hamarosan megjelenő Dashboard megoldásával etikusan, nem etikusan, legálisan, illegálisan, hogyan járt el. Úgy gondoltam vitaindítóként leírom gondolataimat, mert kiváncsi lennék rá, ki, mit gondol erről a kérdésről.""A kérdés nem lenne más tehát, mint hogy egy operációs rendszer csak és kizárólag operációs rendszer legyen, vagy pedig tartalmazzon programokat is?" itt olvasható...

A Joel on Software oldalon jelent meg néhány napja egy figyelemre méltó (valamint nagyon hosszú) elmélkedés arról, hogy a Microsoft immár elvesztette a programozókért folyó harcot, és a web fejlesztés olyan kritikus teret nyert, amit már nem lehet visszafogni (bármennyire is igyekszik a Microsoft csapata). Az írás teljesen illeszkedik abba a képbe, amit a megszüntetett Internet Explorer for Mac csapatról, a szinte nem létező Internet Explorer for Windows fejlesztésekről és a legutóbbi WHAT kezdeményezésekről tudunk.A cikk röviden arról szól, hogy az utóbbi években lassan áttolódott a hangsúly az asztali alkalmazáskról a webes alkalmazásokra, s mivel ezeket gyakorlatilag bárhonnan el lehet érni, nem kell Microsoft alkalmazás hozzá, ezért nehéz lesz a jövőben a Microsoftnak fejlesztőket megnyernie. Tovább a Weblaboron, illetve Joel cikkében.