Vélemény

Ingyenes hardver: trójai faló?

Címkék

Pár nappal ezelőtt a két vezető szoftver/hardver cég is bejelentette, hogy erősen valószínű, hogy a jövőben ``ingyen" fogják adni a partnereiknek a hardvereket. A kijelentések a Sun Microsystems-től és a Microsoft-tól származnak.

Szerintünk a jövő zenéje az, hogy a cégek a tőlük megrendelt szoftver előfizetések mellé ``ingyen'' biztosítják majd a hardver eszközöket.``A mi világunkban, ön előfizet a szoftverre, és a hardver hozzá ingyen lesz'' - mondta Jonathan Schwartz Sun elnök.

Schwartz nincs egyedül az elképzelésével. Bill Gates is hasonlóképpen gondolkodik.

``Bill Gates és én is úgy gondoljuk, hogy négy-öt éven belül a hardver ingyenes lehet'' - nyilatkozta Schwartz a Reutersnek.

Eric S. Raymond (ESR) open source aktivista szerint az egész ``ingyenes hardver'' csak egy trójai faló, amellyel a fenti cégek beszivárognak a céged számítástechnikai infrastruktúrájába, és megszabják, hogy milyen szoftvert használhatsz. Ez nem más részükről, mint a befektetésük védelmezése. Ha a hardverrel korlátozások (mondjuk DRM) is párosulnak, akkor megtilthatják, hogy 3party alkalmazásokat futtass.

ESR írása itt.

Linux és a vírusok

Címkék

Egyre több olyan cikkel találkozom a weben, amely azt taglalja, hogy a Linux *sem* biztonságosabb, mint a Microsoft által fejlesztett ``dolog''. Több benne a biztonsági rés, vannak rá vírusok, nem véd semmi ellen...

A mai nap ``vitába'' keveredtem egy kedves kollégámmal. A korára való tekintettel, visszafogottan és nyugodtan próbáltam vele a témáról beszélgetni...Számomra 2 megdöbbentő dolgot mondott:

  • A Linux semmivel sem védhető jobban a vírusok, behatolások ellen mint a ``másik'' rendszer.
  • Vannak fejlődő Linuxos vírusok, amelyek nagyon veszélyesek.

    Majd mutatott is egy ``nagyon'' veszélyes vírust:

    Név: Trojan.Linux.JBellz

    Leírás: The Trojan.Linux.JBellz Trojan horse arrives as a malformed .mp3 file. When the .mp3 file is played with a specific version of the mpg123 player under Linux, the code of the Trojan horse is executed; thereby, deleting all the files in the home directory of the current user.

    Típus: Trojan Horse

    Érintett rendszerek: Linux

    Nem érintett rendszerek: Windows 3.x, Windows 95, Windows 98, Windows NT, Windows 2000, Windows XP, Windows Me, Microsoft IIS, Macintosh, OS/2, UNIX

    ...és ebből is látszik, hogy mennyivel biztonságosabb a Windows.

    Az elmondottakon elgondolkoztam és felmerült bennem pár kérdés:

  • Ki hallgat frontend/gateway szerveren zenét?
  • Ki futtat le bármilyen programot (fájlt) anélkül, hogy ne nézné meg, hogy mit is tartalmaz valójában?
  • Ha mégis megtesszük, akkor is csak a saját /home/$user könyvtár tartalma veszik el, tehát a rendszer működését tekintve még így is veszélytelen. Kivéve ha ugye root jogokkal hallgatunk zenét egy szerveren, de ezek számomra teljesen álomszerűen hangzanak...

    Mondhatjuk úgy is, hogy ez a ``veszélyes vírus'' inkább kellemetlenségeket okoz, ha valaki mégis lenne olyan okos és meghallgatná az adott mp3-at.

    Én erre neki csak annyit mondtam, hogy ennyi erővel küldhetnék egy fájlt az illetőnek, ami csak ennyit tartalmazna:

    #!/bin/bash

    rm -rf ~/

    echo "Done :-)"

    Majd megkérném hogy futtassa le... az eredmény természetesen ugyan ez lenne, amit a vírus produkál...

    Ahhoz hogy ez a vírus ténylegesen komoly károkat okozzon, ahhoz nagyon nagy baleknak kell lenni...

    Természetesen létez(het)nek olyan vírusok, amiről nincsen tudomásom, de azt akkor sem tudom megérteni, hogy ennyi érv mellett még mindig van nagyon sok ember, aki művelt, iskolát végzett, de mégis a Microsoft mellett teszi le a voksát a biztonságra hivatkozva. Ezek az emberek vagy vakok, vagy havi fizetést kapnak az érintett cégtől.

    Én úgy látom, hogy van elég média, amely azt sugározza, hogy igen használj Open Source Software-t, mert:

  • Biztonságosabb
  • Átfésültebb
  • Nyílt forráskód
  • ...

    ...és mégis valahonnan mindig előkerülnek ezek a tévhírek. (lásd: prog dot hu és társai). Szeretném ha már végre egyszer valaki objektíven végiggondolná a dolgot, és úgy mondana véleményt. Csak ki kellene nyitni a szemüket és egy kicsit utánaolvasni a dolgoknak.

    Nekem nem okoz mentális orgazmust, ha valaki szintén Linuxot, BSD-t, vagy más Unix-szerű oprendszert használ, de a másik oldalnak miért jó, ha hülyeséget kiabál? Szinte látom a beteges eltorzult fejeket, amint megbeszélik egymás között, hogy ma milyen buta, megtévesztő hírrel fognak előállni a médiában. Mindenki azt használ amit akar, de rágalmazni, leszólni a másik termékét valós adatok nélkül *nem* fogom.

    A hálózat/gépek védelméről pedig tényleg csak annyit, hogy érdemes olvasni security listákat, changelog-okat, bejelentéseket, fórumokat. (pl.: Security-l), és ezekből leszűrni a tapasztalatokat és nem kiabálni össze-vissza ész nélkül.

    Ez most így kijött belőlem... elnézést...

  • Licensz probléma itthon is?

    Címkék

    Nos: anonymousként szeretnék írni, kérem ne haragudjatok érte.



    A következőket szeretném a nagyérdemű elé tárni: vásároltam (jogtisztán, kemény magyar forintért) egy Cégtár CD-t, mert szükségem volt rá. Mivel alapvetően kíváncsi természet vagyok, jobban megnéztem mi is ez a dolog, és a telepített cuccos /complex/imonlin2/ könyvtárában egy libbz2.dll fáljra bukkantam....A gugli (Google) alapján a libbz2.dll egy bzip2 shared lib (Esetleg a cygwin csomagban lelhető fel).



    A bzip2 honlapján az olvasható, hogy a licensze "BSD-style license". Az OSI honlapján erről pedig az olvasható, hogy



    "Redistributions in binary form must reproduce the above copyright notice, this list of conditions and the following disclaimer in the documentation and/or other materials provided with the distribution.".



    Végigvizslatva a CD-t és az említett termék honlapját erre utaló nyomot nem találtam...



    Nos:

    nem kértem felvilágosítást a termék gyártójától, mert az ő álláspontja világos - beletette a termékbe licenc utalás nélkül a cuccot.


    De:

    szeretném a közösség véleményét kérni az ügyben, mert szerintem ez távolabbra mutathat, mint első látásra.



    Nem kívánok prejudikálni, ezért kérek mindenkit, aki hozzáfér a cucchoz ellenőrizze azt, amit én is látni véltem.



    Az OSI hivatkozott lapja:

    http://www.opensource.org/licenses/bsd-license.php



    A libbzip2 honlapja:


    http://sources.redhat.com/bzip2/

    Kik állnak az open source forradalom mögött?

    Címkék

    "Kik állnak az opensource forradalom mögött? avagy "Kik vagyunk mi?"


    Mi vagyunk mindenki közt a legeslegjobbak! Mi vagyunk mindenki közt a legokosabbak! (fizikus induló)



    1. Az open source fejlesztők egy nagy része egyetemista. Ők képezik a környezetvédő/diktatúra ellenes/opensource/... mozgalmak/forradalmak bázisát. Ők azok, akik ki akarják próbálni képességeiket, valami olyan dolgon, aminél látszik az eredmény (pl. Linus Torvalds). Ők azok akiknek köszönhetjük a demokráciát, a sajtószabadságot, a szólásszabadságot, és open source programok tízezreit, mindent, aminek a szabadsághoz, vagy függetlenséghez akár a legcsekélyebb köze is van.

    Viszont amíg egy környezetvédő aktivista tevékenységének általában minimális, és alig mérhető az utólagos eredménye, valamint a (tiltakozó) szó elszáll, addig egy fejlesztő tevékenységének eredménye minden esetben "kézzel fogható". Ott a kód! Hihetetlen mennyiségű emberről van szó!2. A tömegbázis másik része a rendszergazdák. Egy rendszergazda tevékenységének jelentős része a rendszer "összelövése", scriptek, programok írása. Ezeket eladni nem tudja. Akkor nem jutna ideje a munkájára. Ha megosztja, akkor más rendszergazdák (akik teljesen hasonlót akarnak, mint Ő) kijavítják, es belefejlesztenek, ami neki jó, mert munka nélkül jutott új funkciókhoz. Ez mozgatja a szerver programok fejlesztését. Nem véletlen, hogy a legjobb szerverprogramok/szerverek open source-ök.



    3. A harmadik csoport a nagy cégek csoportja: IBM, HP, SUN, Oracle, SAP,...

    A nagy cégek igyekeznek a saját függőségüket csökkenteni. Nekik az a jó ha a termékük kiegészítő termékei rendkívül olcsók. Ezért támogatják az open source forradalmat. Ezért állítanak rá több ezer fejlesztőt (pl: az IBM itt, és itt) az open source fejlesztésekre. Ezért lépnek be, indítanak open source fejlesztő csoportokat. (pl: eclipse, vagy
    OSDL)


    Lásd még: Linux forever, avagy mi a retek történik mostanában.



    4. A negyedik az egész picike cégek csoportja.

    Egy frissen indult cég nem tud milliókat elkölteni fejlesztő-eszközökre, nem tud milliókért zárt forráskódú szervert venni, hogy majd utána arra fejleszt. Próbál nulla költséggel, és sok munkával alkotni valamit, és küzd az életben maradásért. Szinte kizárólag open source, vagy lopott szoftvereket használ. (Már várom, hogy ebből a mondatból tanulva az MS ingyen fogja kínálni az induló szoftver cégeknek a fejlesztő-eszközöket, amit akkor kell kifizetni, ha van belőle bevétel. Ekkor sok cég fel fogja venni a tevékenységi körébe a fejlesztést, és hát nem sikerült az első eladás :-)))

    Sok ilyen cég látja abban a kiemelkedés esélyét, hogy a saját kódjait is közzéteszi open source licenc alatt, hátha egy hasonló amerikai/német/indiai/japán cégecske csatlakozik. Ők nem konkurenciák, egy ilyen cégnek esélye sincs a következő 5 évben, hogy megjelenjen az amerikai/német/... piacon. Kockázat persze, hogy egy magyar cégecske is csatlakozik, de nem nagy. Az ilyen cégek konkurenciái elsősorban közepes cégek, nem a másik kicsik. Egy piacon a működő cégek száma, mindig jelentősen meghaladja, az induló, vagy a megszűnő cégek számát. Valamint a közepes cégeknél létezik zárt framework, amit lecserélni nagyon nem olcsó/egyszerű. Tehát a közepes cégek nem open source-ölnek. Lásd a végén.



    5. A következő nagy csapat, azok a cégek, akik felhasználják az informatikát, nem "gyártják".


    Ilyen például az Unilever, aki például az OSDL-be is belépett, vagy például a MATÁV. (Nyílt forráskód,
    Nyílt forráskód a Matávnál)


    Ezen cégek ráébredtek, hogy ha függenek valamilyen konkrét cégtől, vagy valamilyen konkrét terméktől, akkor a frissítések árával _jelentősen_ "meg lesznek vágva". Az áttérés költsége mindig nagyon jelentős. Ezt a beszállító tudja. Ennek ismeretében határozza meg a frissítés árát. Ha egy ilyen cég open source-re támaszkodik, akkor egy apache/mysql/perl/php/linux/openoffice/... frissítés ingyen van neki.

    Ha meg a rendszergazda akar sok pénz kérni a frissítésért, akkor felvesz egy újat. Egyszerű. Minden egyes program, amit sikerül open source-re cserélni szépen növeli a cég későbbi évekbeli profitját.

    Ne csak Windows-t tanítsanak, hanem számítástechnikát!

    Címkék

    "Magyarországon csak Windows-t tanítanak az iskolákba számítástechnika órán. Azaz Windows órán. Az igazi számítástechnika meg háttérbe kerül. Rengeteg más operációs rendszer is létezik, sokkal jobbak, amik így sose jutnak felszínre. Nincs korrekt rálátásuk a szoftver és op'rendszer kínálatra a diákoknak. És több gépcsalád is létezik, nem csak a PC-k. azokról is jó lenne tanulniuk. Nem Bill Gates penztárcáját tömni még mindig."Újabb petició indult "Ne csak Windows-t tanítsanak, hanem számítástechnikát!" címmel a Peticio.hu-n.

    A méret a lényeg!

    Címkék

    Az open source projekteket két nagyon különböző részre lehet bontani.

    Vannak a populáris projektek
    (MPlayer, Linux kernel, GCC, OpenOffice.org, Mozilla, MySQL, GNOME, KDE, Apache, PHP, ...).
    A freshmeat.net-en levő statisztikák nagyon jól eligazítanak abban, hogy melyik projektek tartoznak ide.

    A nagy felhasználói táborral rendelkező projektek igazi
    bazár fejlesztések.
    Ezen projektek közös jellemzője, hogy rendkívül különböző igényekkel rendelkező felhasználók használják, és a saját dolgaikat ezekkel akarják megoldani. Sokan tisztítják a kódot. Jelentős innovációk kerülnek bele.Akár olyanok is amiket a zárt forráskódú konkurenciák lehetetlennek tartottak (masqureding, modulos kernel, de szerintem Árpiéknak is van ilyen listájuk :-), ...). Ezeket a kódokat rengetegen nézik át, sok egyetemista tanulja meg ezeken keresztül a programozás szépségeit.
    Sokan gondolják (helyesen) úgy, hogy a legegyszerűbb módja a programozóként való "befutásuknak", hogy egy ilyen projekt lényeges részébe kell innovatív újítást beleprogramozniuk. Egy ilyen tett hosszú távra megalapozza az illető jövőjét. A (kezdő) fizetésén is látszani fog. Meg a későbbi elismertségén. Az emberek hajlamosak a kategorizálásra: ő egy ilyen képességű programozó. Ha kezdőként rögtön magas kategóriában kezd, az nagyon nem ugyanaz, mintha a "kávé készítést" gondolnák a szellemi képességeinek megfelelő feladatnak. Kicsit kisarkítottam, de a lényeg ez.

    Az ezen projektekre épülő szupporthoz/egyedi fejlesztésekhez sok profi programozót lehet felvenni. Az ilyen projektekre való támaszkodás hosszú távú biztonságot nyújt. Biztos, hogy fejlődni fog a projekt. Biztos, hogy abba az irányba amerre a felhasználók akarják. Akik pont olyan dolgokat akarnak, mint te.

    Ezekkel a projektekkel való nem open source konkurálás szerintem életveszélyes. Nem hiszem, hogy épeszű cégvezető egy 30 platformos C fordító kifejlesztésén, és eladásában látná cége jövőjét. Fordító a GCC. Pont. Nincs vita :-) Szerintem a GCC piaci részesedését megszorítani kizárólag egy olyan open source projekttel lehetne, ami kezdetben mindenképpen jelentősen támaszkodna a GCC kódjára, valamint rögtön induláskor jelentős számú fejlesztőt/felhasználót sikerülne átcsábítania. Bár el nem tudom képzelni, hogy mivel sikerülne ez az átcsábítás.

    Kevés hiba van, amit egy ilyen projekt vezetése elkövethet, egyik pl: az újraírás. A Mozillásoknak 2 évig nem volt normális verziójuk, az Mplayer G2 kiadása is csak a jövő homályába vész. Ezzel az open source fejlesztés alapelvei sérülnek.



    Pl: 7. Add ki korán. Add ki gyakran. És figyelj a fogyasztóidra.


    Egy ekkora fejlesztőgárda akármilyen csúnya kódot képes kitisztítani, ha az a feladat.


    Erről egy jó kis cikket találtok itt.



    Másrészt



    Van több, mint tízszer ennyi minimális felhasználói táborral rendelkező projekt. A freshmeat.net-en találtok ilyen projektből több, mint 10000-et. Ezek a projektek nem mindig kicsik. Vannak köztük nagyok is. Nem az a jellemző rájuk, hogy nincsenek új verziók, tehát lehetnek akár vitálisak is. A fő különbség a felhasználók számában van. Amíg kevesen használják, addig a fejlesztők is kevesen vannak. Az egész projekt sokkal inkább hasonlít egy katedrális építésre, mint a valódi open source fejlesztésre.
    Előnye a céges zárt projektekhez képest a nyílt forrás. De a kód már nem hasonlít egy 1. kategóriás open source projekthez. Bonyolult, nincs kitisztítva. A néhány fejlesztő a saját dolgát csinálja. Az érdeklődőknek hónapokig esélyük sincs, hogy bármi értelmet fejlesszenek bele. Túl bonyolult, nehezen átlátható. Általában kevéssé dokumentáltak. A néhány core fejlesztőnek nincs szüksége rá, ők átlátják a kódot, a többiek meg nincsenek.

    Ezen projektek semmi veszélyt nem jelentenek senkire. Léteznek, mert valaki elindította őket. Ennyi. Egyetlen előnyük, hogy a kódjuk (újra)felhasználható.

    A gondjuk sokszor a jó vezető hiánya. Esetleg az olyan célok megfogalmazása, ami a kutyát sem érdekli.
    Egy jó vezető egy ilyen projektből is képes első kategóriás open source projektet csinálni.



    Lásd ESR példáját.


    Nade hol vannak további jó vezetők?



    bye

    Andrej



    Ezen írás legfrissebb verziója a könyvtárban található.


    This work is licensed under a Creative Commons License.

    Miért is jó az opensource sorozatunk retek3 fedőnevű írása

    Címkék

    Vigyázat nem zöldség!



    Joelon is írja, és saját tapasztalatból is megerősíthetem, hogy az informatikai fejlesztéseknél, egy új ember felvétele után eltelik 6 hónap, mire az illető teljes értékű tagja lesz a fejlesztő-csapatnak.

    Addig nagyon kell figyelni, milyen feladatot kap, mert nem látja át, hogy mi miért van. Tehát csak olyan feladatokat kaphat, amik pontosan definiálhatók, és a teljes kód-tömeg csak kis részének ismeretét feltételezik.6 hónap után az illetőre - képességei szerint - már homályosan definiált, akár az egész kódot érintő változtatásokat is rá lehet bízni.
    Ebből az következik, hogyha egy szoftver-cég valamely termékéhez jelentős plusz fejlesztõi kapacitást akar felvenni, azt korlátozott hatékonysággal teheti meg. Már ha a 6 hónap számít. A mai világban, amikor például egy tudományos elsõségnél percek, döntenek, amikor az a cég, aki először jelenik meg az adott típusú szolgáltatással hosszú időre piac-vezető tud maradni, 6 hónap az rengeteget számít.



    ELLENBEN

    Az opensource fejlesztéseknél a kód nyilvános. Egyetemisták tömege élesítik rajta a körmeiket.
    Ha egy cégnél úgy döntenek, hogy az adott opensource termékbe beletett új funkciókkal fogják elősegíteni a cég szolgáltatási tevékenységének expanzióját, akkor azonnal tudnak felvenni olyan embereket, akik az adott kódot tekintve régen túlestek a 6 hónapos betanulási időszakon.
    A cég nyer 6 hónapot. Megnyeri az alkalmazottak 6 hónapi bérét. Az eddig nála alkalmazott szenior programozók idejéből nem rabol el rengeteget a newbie-k terelgetése. Nincsenek newbie-k. A piacon szenior programozók tömege császkál fel, s alá. A cég hihetetlen előnybe kerül, hiszen egy 6 hónappal rövidebb fejlesztési idő bőven elég lehet a sales/marketinges csapatnak, hogy a nem opensource konkurenciát jelentősen visszaszorítsa. 6 hónap rengeteg idő.



    Ki kell használni.
    Nagyon nem véletlen a Montavista szárnyalása. Az embedded oprendszereket fejlesztő cégek közül sokáig ő volt az egyetlen, aki profi, a kódot rendkívül jól ismerő programozókat vehetett fel.
    (Pl: Robert Love-ot)


    Az embedded oprendszerek piacán a harc eldőlt. A Wind River belépésével az OSDL-be nem maradt senki jelentõs szereplő, aki nem Linux kernelre építene embedded oprendszert. (M$ persze igen, de ezen a piacon teljesen minimális a részesedése)



    bye
    Andrej



    Ezen írás legfrissebb verziója a könyvtárban található.

    This work is licensed under a Creative Commons License.



    ------------------------------------------------------------------------



    Andrej jelenleg Bali-n (Ázsia, Indonézia) él. Előtte vezető programozó és projekt vezető volt. Az eddigi munkája során is a brutális szabadságot élvezte (azonnal felmondott volna, ha például kötött munkaidőt akartak volna megkövetelni, és ezt érezték is munkaadói), de úgy gondolja, hogy ennél sokkal nagyobb szabadságra van szükség a normális élethez. A szabadság csak akkor lehet teljes/normális/jól élvezhető, ha nincs senki és semmi ami kényszeríti az embert. Hitvallása az andrejizmus.

    Retek 2, avagy hogyan leszel milliomos 2004-ben

    Címkék

    Andrej újra támad. Az az érzésem, mintha egy magyar nyelven író ESR+RSM lenne :-)



    ``Úgy tűnik, nem ússzátok meg a Karácsonyt nélkülem :-))

    A retek 1-es verziójából kimaradt a lényeg. Az, hogy mit is érdemes csinálni.Szerintem:


    1. Kell szupport/fejlesztési cégecskét alapítani, csak haverok néhányan. Egyedül nem az igazi, mert akkor az ember nem tud elmenni hosszú nyaralásra. Pedig az jó. Én tudom :-) Alkalmazottakkal se az igazi, mert: BigMacs vs. TheNakedChef (Ott hibázik Joelon érvelése, hogy azt gondolja, hogy az ő szoftver termékét nem fogja porba gyalázni egy open source rivális. De fogja.)

    2. Kell 1-5-10-50 ügyfél (mindenkinek ízlése szerint). Lehetőleg hasonló üzletágból.
    Tehát ha sikerült megszerezned 2 atomerőművet, mint ügyfelet, akkor probálkozz egy atomágyúgyárnál:-)

    3. Vedd a fáradságot, és értsd meg, lásd át, hogy az ügyfeleidnél ki mit csinál, és miért. Ez a pont a legnehezebb egy számítástechnikusnak. De sajna nem hagyható ki az eredmény szempontjából.

    4. Napi szinten olvasd a freshmeat, slashdot, sourceforget oldalakat. Érdekes tud még lenni
    ez, vagy
    ez is.

    Ha valami olyat találsz, ami segíti valamelyik ügyfelednél a munkát ne habozz. Töltsd le, nézd meg, és prezentáld. Ha sikerül néhányszor olcsóbbá, hatékonyabbá tenni a munkájukat rendkívül hálásak lesznek neked, és ezt pénzben is érezni fogod, valamint ragaszkodásban, ami hosszútávon szintén pénzt jelent neked. Tapasztalatom szerint a legnagyobb megbecsülést olyan aproságokkal lehet kiérdemelni, mint egy mobil addressbook szinkronizáció, tömeges faxolás, bármi, ami csökkenti akárkinek a mechanikus munkáját az ügyfelednél. A mechanikus munka letompítja az agyat, ez látszik mindenkin, ha elmúlik, akkor viszont napi 10-szer fog megdícsérni, hogy milyen jó fej voltál, hogy segítettél neki, és nem kell x órán keresztül csinálnia a ... Ilyen apróságokon sok múlik. Akár a következő évi szerződésed.

    Ha valaki megcsinált egy munkát valahogy, akkor legközelebb nem áll neki gondolkodni, hogy hogy lehetne jobban. Megcsinálja ugyanúgy. Láttam embert, aki egy 500 soros textfile-ban minden sor végén kézzel nyomott egy plusz entert, mert 10 éve amikor először ez volt a feladata, akkor NortonEditorban kezdte, és ott nem volt más megoldás. Na jó ez extrém eset, de az élet legalább ilyen szörnyű :-).

    5. Mivel olcsóbban és hatékonyabban fognak dolgozni az open source-t használó cégek, mint azok akik nagyot szopnak ( MacroSuck :-) ), piacot fognak nyerni a versenytársak előtt. Ne habozz elmondani, hogy ez miattad is van :-))) Ha jobban megy a bolt az ügyfeleidnél, azt is érezni fogod :-)

    6. Idle time-ban fejlessz open source programot. Nagyon jó, ha a neved ott van valami lényeges projekt lényeges helyén. Hogy a f***om-ba ne lenne jo :-)))

    Ha olyan projektet választasz, amit az ügyfeleid használnak annak dupla haszna van. Egyrészt meg tudod csinálni azokat az extra igényeket, amikkel fellépnek (fizettesd ki, akar többel is párhuzamosan :-))), de csak óvatosan, hogy baj ne legyen!), valamint, más cégek, akik át akarnak váltani az adott progira a te nevedet látják a forrás környékén. Nehogy lefelejtsd az email-edet, és az országot/várost, ahol élsz (esetleg a telefonszámodat :-), végzetes hiba lenne!)

    7.Igyekezz minden programot több platformos open source progira lecserélni az ügyfeleidnél. Több platform: retek 1 :-) Ha céges programokat szupportálsz, akkor az ügyfeleid számára, csak egy (felesleges) köztes tényező vagy a nagy cég és őközötte. sokszor fog eszébe jutni, hogy téged kéne kidobni, hogy olcsóbban megússza, mert a program költségeit mindenképpen ki kell fizetnie. Ha viszont open source-t, akkor elsősorban te vagy a lényeg. Nagyon nem mindegy.
    8. Lépten nyomon hangoztasd, hogy aki nem open source-t használ az megbüdösödik, és elrohad:-)

    Mutogass az (reménybeli) ügyfeleidnek elemzéseket, hogy az open source mindent megnyer :-)


    Pl: A katedrális és a bazár, és az én szösszenetem :-))



    A világ rendkívül változatos. A cégek követik ezt a változatosságot. A nagy szoftvercégek viszont nem. Ők egy-egy terméket probálnak lenyomni mindenkinek a torkán. Az open source követi ezt a változatosságot. Viszont szükség van "ragasztó" emberekre, akik a konkrét cégek belső működését és az open source programok hihetetlen garmadáját is átlátják. Ők tudják megcsinálni, hogy a cégek ki bírják használni a nyílt forráskódban lévő hihetetlen erőt.

    Bár konkrétan nem írják, de ha figyelmesen olvasod kiderül, hogy a Google Labs minden innovációja mögött az van, hogy a Linuxra építkeznek, és a linuxos programok forráskódját szabták át olyanra ami nekik kellett (írtak például egy hibatűrő cluster filerendszert, minden adott, pontosan annyit kellett belefejleszteni, ami nekik kelett, semmi f***kodás). Az MS hihetetlen pénzeket öl, hogy befogja a Google-t, de a nyomába sem ér.

    Pl: Ott van a Google Calculator-a. Szerintem a fejlesztés úgy zajlott, hogy:


    apt-get install units bc


    És mehet a marketinges bejelentés, hogy áldozatos munkával kifejlesztettük a hiper kalkulatort, amellyel több száz mértékegység között is képes átváltani.

    Teljesen esélytelen, hogy ennek bármilyen zárt forráskódra támaszkodó fejlesztés a közelébe kerüljön. Nem állítom, hogy egy bc-t, vagy egy units-ot nem lehet leprogramozni újra, de aközött, hogy valaki kitalálta, hogy mi lenne, ha a Google tudna számológépként müködni, és aközött, hogy ez meg is valósult, jelentősen rövidebb a idő telik el, és jelentősen kevesebb a pénz befektetés. Adott esetben ezen egy igazi nagy üzlet áll, vagy bukik.


    Ragasszatok kedvetekre :-))


    Ez egy karácsonyi ajándék, csak úgy bele a nagyvilágba. Mindenki csak annyit egyen belőle, hogy meg ne feküdje a gyomrát. :-)