Vélemény

Volt korábban hír a BSA nagyvizit. Akkor még nem mondták ki nyíltan, hogy az úgynevezett látogatásuknak jogi következményei lehetnek. Viszont a novemberi CADvilágban olvastam, hogy "Ez azonban nem jelenti azt, hogy kirívó esetekben a szervezet nem kezdeményezi az általa képviselt cégek szellemi tulajdonának jogi úton történő érvényesítését."


Ill. a mai HVG Hálóvilág mellékletében: "A vállalkozások nem kötelesek ugyan fogadni a szoftverszövetség munkatársát, a szervezet azonban közleményében "kellemetlen utóhatásokkal" fenyegette az együttműködést megtagadókat."


Nem aggályos ez egy kissé?

T-Mobile Tájékoztató:

"Ezúton tájékoztatjuk, hogy a „Teljeskörű Internet Szolgáltatást”, valamint az ennek keretében biztosított „westel900.net” eletronikus postafiókot és a díjmentes „e-mail értesítő SMS” szolgáltatást 2006. február 1-től megszüntetjük." - kaptam minap e-mailben.

S ez hol érint engem, mint Linux felhasználót?A most megszüntetésre kerülő e-mail címnek hatalmas előnye van - sajnos lassan csak volt: üzemeltetek több, többfajta szervert is, ahonnan a westel900.net-es e-mail címemre küldtem több jelentést is. Kényelmes, és praktikus megoldásnak tűnt sok évvel évvel ezelőtt, és remekül működött is a rendszer. Teljesen ingyenes volt az sms formájában kapott tárgyszövegkiértesítés. Az évek folyamán felhalmoztam sok olyan információt, aminek a jelentése nagyban segítette a munkámat. Még az sem rontott a szolgáltatás érdemein, hogy az amúgy meglehetősen bonyolult és csak általam ismert e-mailcím a SPAM-merek áldozata lett a T-Mobil márkanév bevezetésével egyidőben, amivel kapcsolatban a T-Mobil Ügyfélszolgálata a "nem fejlesztjük tovább a westel900.net-es e-mailcímeket" kitérő választ adta. Ez persze már önmagában nevetséges.

Az elszomorító az, hogy ismételten áldozatává válunk egy multi pénzéhes politikájának, hiszen innentől kezdve az eseti fizetős és mellette előfizetéses t-email.hu e-mail címet ajánlják fel.

November 4-én, azaz a mai napon az IBM egy előadást rendezett a Novell-lel együttműködve "IBM megoldások Linux alapon - Mindenkinek!" címmel.Nagy reményekkel mentem az előadásra, de a megjelentek száma mutatta, hogy nem volt jól meghirdetve az esemény. Két tucat ember volt az első előadáson. Ami lekötötte a figyelmemet az a Novell-es előadó prezentációja volt. Rajta látszott hogy van már rutinja. A szervezés nem felelt meg az elvárásaimnak (összehasonlítva egy MS konferenciával). A műszaki háttér nem ütötte meg egy IBM szintű vállalatól elvárható szintet. Az előadók szürkén és unalmasan mutatták be prezentációjukat, összessegében úgy gondolom hogy van még mit ellesniük az MS-től.

Sok sikert kívánok a következő konferenciájukhoz, amire már sokkal felkészültebben várom őket.

ui.: Szakmailag nem tudtam megítélni a szinvonalat, de az előadás képe nem győzött meg arról hogy nekem a legeslegújabb technológiát kínálják. Marketing terén még sokat kell fejlődni!

Én mindkét OS-t használom, mostanság a Win-t preferálom jobban a Visual Studio miatt.

A forrás itt található.



peace

2005. október. Már oly régen vártuk a Quake sorozat negyedik részét, hogy a hiábavaló várakozást kihasználva nem ritkán rosszindulatú hírkacsák és álshotok borzolták a kedélyeket - míg nem az idei év meghozta a hivatalos Q4 honlapot, melynek szolídan csorgatott képei és infói szerint jelent meg a várva várt műremek, mely több szempontból is mérföldkő lehet az id játékai között:- Carmackék Q harmadik részével sport-shooterré alakították saját single mítoszukat (valljuk meg ez megjelenéskor jónéhány kvékernek ez nem tetszett - más kérdés, hogy utólag ez rendkívül sikeres próbálkozásnak tűnik). A negyedik epizód arra hivatott, hogy minden visszatérjen a rendes kerékvágásba (kissé szomorkásan mondom: nem az első rész hangulatvilágát célozva, hanem a másodikét alapul véve)

- A Q4 valójában a Doom3 grafikus motorját hordozza szíve alatt. Be kell valljam - utólag szépen látszik: az erre épülő D3 anyaprogram bizony igen vegyes fogadtatásra talált, apróbb hibái és idegesítően sötét világának okán. Így a Doom3 motorjának népszerűsítésében az anyakódon felül komoly szerepe van azoknak a tehetséges moddereknek, akik akár Doom első részét, vagy Quake második részét is képesek voltak ráfeszíteni az új technikára.

- A Q4 (az RTCW-hez hasonlóan) külsős fejlesztés: az adatpakokat, játékmenetet, a fizikát, a grafikát és hangot a Raven követte el, id bácsikánk ebben az esetben is csak patronálta és terelgette a devel munkálatokat.

Mindezek miatt én kissé szkeptikusan fogadtam a friss-ropogós "trónkövetelőt", mivel nem hiszek vakon a D3 motorban, valamint a Raven sem tartozik a kedvenceim közé. Szerencsére gyorsan utána járhattam a dolgoknak, mivel egy igen jó cimborámnak köszönhetően már a hétvégén kezemben foghattam egy tengerentúli Q4 DVD-t egy hosszú teszt erejéig (köszönet SZP). Utólag, jónéhány órányi játék után eszméltem rá: szinte minden sötét látomásom szertefoszlott. Meg kell hajoljak a program nagysága előtt, szép munka. Kissé ugyan fárasztónak tűnik a Strogg jellegű világ, de hálaégnek a színvilág nem engedi ellaposodni a látványt. Mivel a játékmenetben is igyekeztek kedvünkre tenni, így aki szereti a küldetésalapú stílust, az semmiképpen se hagyja ki ezt a remeket, Q2 fanatikusok előnyben (hallod Killall?). A linuxos portolás nem meglepően csupán néhány napot vett igénybe, mivel a Timo által készített D3 engine megfelelő rendszerre készült verzióján kellett hegeszteni "egy keveset", valamint az adatpakokra hangolni az így módosított motort.

A program látványvilága természetes módon Doom3-mal egyezően részletes és effektgazdag. HW étvégya tapasztalatom szerint minden kacsát félretéve komolyabb, mint az anyaprogram esetén: Linux alatt, 32 bites x86/AMD 3000+B, nv6600/128 , 1G RAM környezet gyakorlatilag még nem kellőképpen erős a játék folyamatosan elegendő FPS értéken tartásához 800x600- ban, középszerűen részletes módban. Ugyan nem vagyok híve az olyan értelmetlen méréseknek, ami által sokan felhergelik magukat ha a szomszéd rendszer 5%-kal nagyobb teljesítményt présel ki magából, de sajnos nem mehetek el szó nélkül egy kellemetlen dolog mellett. Arról van szó, hogy Windowson ez a játék is (a Doom3-hoz hasonlósan) láthatóan komolyabb teljesítményre képes. Emiatt a játékmotor összetettsége okolható, valamint a (fejlettségében) gyakorlatilag 4 hónapos elmaradása a Win verziójához képest. Hangleképezése jelenleg még nem bugmentes, akár a default, akár az OpenAL API-val próbálkozunk. Readme szerint ALSA 1.0.6 verziója minimum elvárás (és az ALSA kezeléssel használható hangeszköz), a hivatalosan támogatott grafkártyák listája és req pedig itt:

- SDL környezet >= 1.2

- Helyesen beállított 3D meghajtók az alábbi kártyákkal:

- ATI Radeon 9700

- ATI Radeon 9800

- ATI Radeon X300 széria

- ATI Radeon X550 széria

- ATI Radeon X600 széria

- ATI Radeon X700 széria

- ATI Radeon X800 széria

- ATI Radeon X850 széria

- Nvidia GeForce 3/Ti széria

- Nvidia GeForce 4/Ti széria

- Nvidia GeForce FX széria

- Nvidia GeForce 6 széria

- Nvidia GeForce 7 széria

Telepítés a szokásos: miután a Loki-alapú installer helyére pakolta a bináris portot, a célmappában lévő q4base mappába be kell másolnunk az összes hiányzó pk4 állományt a Q4 médiáról. Mivel a játék a moderendszerekhez hasonlatos módon változtatható nyelvű, így az assets.pk4 állományokat sem szabad elfelejteni, mivel enélkül bármilyen üzenet helyett csak a hivatkozási sor lesz látható. Mivel igen áttekinthetőek az assetsek, így a magyar verzió tippem szerint néhány napon belül elérhető lesz. Fontos megjegyezni, hogy a linuxos bináris port a Windows-ossal egyezően szintén kéri a szériaszámot indítás után (lemezborító hátoldala), így szerencsére kissé nehezebb az eszetlen lopkodást kivitelezni bárkinek is. A média természetesen nem kell a játék idején. Az id kezének nyomai egyértelműen kimutathatóak a kész anyagban, mivel az első pk4 állományt szétszedve olyan apróságok is megtalálhatóak, mint pl. a JerryK által használt konfigállomány.

Végül csatolok egy-két képet, aki akarja próbálja ki maga, a képek úgysem adják vissza a fergeteges single hangulatot. Mestermunka. Nálam az idei év játéka, nem beszélve a Linux képességéről.

Hosszú-hosszú éveken át voltam lelkes és kitartó Debian GNU/Linux felhasználó.
Akkor kezdődött az egész, amikor a '90-es évek végén elhatároztam, hogy szakítok a Windows világgal, és megpróbálok szabad operációs rendszert használni azokra a feladatokra, amelyeket naponta végzek a számítógéppel. Az első bizonytalan próbálkozások után a Debian-nál maradtam. Ez köszönhető volt annak, hogy rendkívül hatékonyan lehetett használni az akkori disztrókhoz képest (apt-get), de talán annak is, hogy az IRC-n rátaláltam néhány cimborára, akikkel együtt simogatva a rendszert, egymástól tanulva próbáltunk egyre jobban érteni a Linuxhoz.
Abban az időben nem volt ennyi Linux disztribúció. A meghatározó disztrókat egy kéz ujjain meg lehetett számolni: Slackware, SuSE, Mandrake, ... Debian... és itt véget is ért a felsorolás. Néhány kisebb kitérő (SuSE, Mandrake, SuSE) után Debian került a gépeimre, és mostanáig kizárólag az is volt rajtuk... egészen tegnapelőttig.

Mi történt tegnapelőtt, hogy majd egy évtized Debian használat után váltottam?

Tragédia.

Kiegészítés az alapképzéshez.



Hali Mindenkinek! A cikkben írtakkal alapjában véve egyetértek, csak szeretném kiegészíteni a saját tapasztalataimmal (én is most kezdtem csak Linuxot használni). Én nyáron megvásároltam a dobozos Suse 9.3 Prof.-ot, amihez kaptam két magyar nyelvű könyvet, 2 DVD-t és 5 CD-t, valamint 90 napos telepítési támogatást is. A telepítési támogatáshoz regisztrálni kell magunkat egy honlapon. A CD-k bár díszdobozban vannak, elég sérülékenyek (könnyen karcolódnak), nem árt rájuk vigyázni.

Ez a disztribúció alapban valóban nem támogatja az MP3-at és a DVD-lejátszást, de az utóbbi korlátozás a Xine-alapú videó-lejátszókra (pl. Xine, Kaffeine) vonatkozik, KMplayerrel vidáman tudtam DVD-s filmet lejátszani, sőt avi-t és MP3-at is.

A 2.6.xx kernelek már tartalmazzák az ALSA rendszert, ami a hangkártyákat hivatott felismerni és kezelni (a Suse 9.2-ig modulként lehetett betölteni az ALSA-t). Az ALSA legutóbbi stabil verziója (1.0.9 final) pedig bizonyos arra alkalmas hangkártyákhoz Surround támogatást is biztosít (pl. az SB Live! 24 bites hangkártyámat kezelő ca0106 modul Surround 7.1 támogatást kapott). Az XMMS-hez letölthető StreamFX plugin képes ezt megeleveníteni, többek között. Az XMMS, ha valaki nem ismeri, mert még csak most tért át Linuxra, a WinAmp linuxos megfelelője, ugyanúgy működik.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a Windows-zal ellentétben a Linuxban alapból le van némítva a hang, tehát mielőtt kétségbeesnénk, állítsuk be a hangerőt egy keverőprogrammal (pl. /usr/bin/alsamixer vagy amixer). Ha így sem működik, akkor a /usr/sbin/alsaconf nevű programot futtassuk Konsole-ban (parancsértelmező rendszergazdaként) és az magától felismeri a hangkártyát, beállítja és teszteli is a hangot. A Yast2 bár grafikus, a hangkártyákat nem mindig hajlandó felismerni, hibaüzenetet küld, ezért javaslom ezt a módszert, remélhetőleg másoknak is beválik.

Néhány tipp a telepítéshez, ami nálam többnyire bevált:

A programokat Suse-hoz RPM, bin vagy tar formában találhatjuk meg. A DVD-n, CD-n lévő programokat a yast2-vel fel tudjuk telepíteni, de a más honlapokról letöltött programokat konzolról szoktam telepíteni.

1. Több rpm egyszerre tesztelhető és telepíthető, illetve frissíthető az alábbi parancsokkal:

Tesztelés: rpm -i --test *.rpm:

- ha üzenet nélkül visszakapjuk a promptot, probléma nélkül telepíthető (a Linux csak baj esetén üzen, egyébként nem beszél vissza :-) ),

- egyébként kiírja, miket hiányol: "x.* is needed by y.rpm", ilyenkor a hiányzó programokat/modulokat, stb. telepíteni kell. Azért írtam így, mert a konzol angolul működik attól még, hogy a menüje esetleg magyar.

Telepítés: rpm -iv *.rpm

Mutatja, éppen melyik programot telepíti. A *.rpm azért jó, mert nem kell a jó hosszú fájlneveket beírni és persze jokerként szolgál több fájl esetén.

Frissítés: rpm -U *.rpm: új verzióra frissít.

2. BIN fájlok esetén fontos, hogy a fájl futtatható legyen.

Ellenőrzés: ls -l *.bin (van-e x a jogok között?)

Futtatási jog adása: chmod a+x fájlnev.bin

Futtatás: sh ./fájlnév.bin (pl. aMSN telepítésénél). Konqueror-ban (az explorer KDE-s megfelelője) elég egyszer rákattintani és elindul a bin fájl telepítése.

KDE-ben egyszer, GNOME ablakkezelőben kétszer kell kattintani, a többit nem ismerem. :-)

3. tar.gz vagy tar.bz2 csomagban szokott lenni telepítési útmutató (install / readme, ajánlatos telepítés előtt elolvasni) és egy .configure állomány. Én többnyire így telepítem, nekem eddig működött:

./configure && make && make install && make clean

vagy ./scons install. Van, amikor csaak fájlokat kell másolgatni adott könyvtárba, azért nem árt előtte utánanézni.

Mivel a SUSE Linuxnak csak bizonyos részei vannak magyarra fordítva, telepítgetésekhez és konzolhasználathoz mindenképpen javassolt az angol nyelv ismerete legalább olvasás szintjén. Saját tapasztalat. És az sem megvetendő, hogy a konzolba írt parancsok megőrződnek és a le / fel nyílgombokkal újraindítás után is előhívhatóak!

Természetesen aki nem telepítget és állítgat, hanem tényleg csak a programokat használja, annak még könnyebb megtanulnia, csak győzzön választani a sok programlehetőség közül! :-))

Bocs a hosszú üzenetért, de ezeket hasznosnak véltem megosztani a hozzám hasonlóan most kezdő sorstársaimmal.

Üdv

palotasani

Ez egy rövid áttekintés néhány disztribúcióról egy abszolút kezdő szemével, azaz alapvető információk lámáknak :-) Célom vele, hogy első alkalommal idetévedő érdeklődőnek magyarul adjak alaptájékoztatást, konyhanyelven. :-)SUSE 9.3 - Kezdőknek mindig ezt ajánlják. A (grafikus) telepítés még lámáknak is gyerekjáték, a használat a YaST nevű eszköz miatt elképesztően könnyű. Szélessávú internet nélkül azonban nem sokat ér, alapból - akárcsak a legtöbb disztró - nem játszik le MP3-at, sem DVD-t (jogi okokból). Ezt persze a netes frissítő könnyen orvosolja. A telepítő DVD szinte minden szükséges programot tartalmaz, melyeket szintén a YaST-tal telepíthetünk, illetve távolíthatunk el. A SuSE nagy hátránya tapasztalataim szerint, hogy nagyon lassan áll fel, login után a KDE nem kaméleon, inkább lajhár tempójával tölt be. A 9.2-vel ugyan nem volt baj, de a 9.3 floppynál hibákra panaszkodott. Magyarul szépen beszél, a dokumentáció viszont angolul van.

UHU-linux 1.2 Office - Kezdőknek kiváló. Könnyű kezelhetőség jellemzi, és szinte minden működik benne. A grafikus motor GNOME, alapból tetszetős. Ennek a Linuxnak van az egyik legszebb kinézete. A menürendszer logikus, bár hozzá kell szokni, hogy nem kell egy háttérbeállításhoz hatot kattintani. ;-) Kellemes volt látni, hogy alapból játszik MP3-at és DVD-t is. Persze ez sem tökéletes, belső hibája van bőven. Egyesek win-t köröző fagyásokra panaszkodnak, mások programkonfigurációs hibákra, de ha azt vesszük, hogy egy kezdő nem a paksi reaktor rendszerében fogja használni, akkor néhány hiba belefér. Magyar az anyanyelve, a dokumentáció viszont angolul (is) van. Könnyen kezelhető, grafikus telepítője van.

Ubuntu 5.10 - Nem grafikus telepítő (kis nehézség lehet), ám roppant emberszerető rendszer. A barna alapszín
barátságossá teszi a kinézetet, és az is jó pont, hogy nagyon gyors. Szintén GNOME, kellemes, egyszerű használat, jó hardverfelismerés. A SUSE-n kívül az egyetlen OS, ami bármi csiribiri nélkül kezelte a touchpad-ot. Egyetlen negatívum talán, hogy a CD kiadásához mindig a konzolba kellett írnom az eject parancsot, de ez reális ár egy használható, biztonságos rendszerért. Magyarul tud, bár szerénykedik, és azt mondja, hogy nem. :-P MP3 és DVD alapból nincs, totem-xine installációval viszont minden rendben - kb. 1 perc.
Van neki egy KDE-s testvére, a Kubuntu, erről nincs saját tapasztalatom.

PC-BSD 0.8 - Grafikus telepítő, könnyű kezelhetőség. Ehhez sem árt a net, alapból nem sok hasznosat találtam benne. Magyar nyelv támogatása van. Én elég hamar eltávolítottam, mert a root jelszavamat nem fogadta el, anélkül meg nehéz használni (BSD UNIX).

GeexBox - Ez egy bootolható médialejátszó. Igen sokat tud, szépen is néz ki. Miután a CD-ről bootol, azt el lehet távolítani, s behelyezhetjük zenei adathordózóinkat, vagy böngészhetünk a merevlemezen is.

FreeSBIE 1.1 - Ez egy LIVE CD. Indításkor feltesz pár egyszerű kérdést billentyűzetről, stb. aztán hajrá. Angolul tud, mindkét grafikus felület igényes. Gyors és stabil, legalábbis a rövid tesztelési időben az volt. :-) (BSD UNIX)

DesktopBSD - Ugyanolyan típusú projekt, mint a PC-BSD, azaz elsősorban grafikus felületű BSD. Lényeges különbségek inkább a szerkezetben vannak, illetve a DesktopBSD KDE grafikus motort használ. Sajnos csak angolul és németül beszél, és a billentyűzet sem konfigurálható magyarra - internet nélkül legalábbis. Viszont az jó ötlet, hogy az install során lehet beállítgatni a KDE-t.



FreeBSD - Épp most telepítem. Egyelőre azt tudom mondani róla, hogy nem analfabétáknak készült, angolul nem árt tudni(!). Sok port van hozzá, ahogy elnéztem, minden jó megtalálható a gyűjteményben. BSD UNIX alapú, nem biztos, hogy jó ötlet egy kezdőnek. ;-)

A fenti címmel publikált egy véleményt Steven J. Vaughan-Nichols, az Eweek.com Linux és open source állandó cikkírója. Szerinte a biztonsági hibák száma nem mond el arról semmit, hogy hogyan kezelik azokat.

Nemrégiben a Symantec egy tanulmányt készített, amelyben leírták, hogy a Mozilla Firefox több hibát tartalmaz, mint az Internet Explorer. A cikk írója arra keresi választ, hogy valójában mit is mutat meg a Symantec tanulmánya.

A szerző Elias Levy-vel (ismertebb nevén Aleph One-nal), a Bugtraq korábbi moderátorával, a Symantec jelenlegi alkalmazottjával beszélgetett arról, hogy mit is jelenthetnek a tanulmány adatai.Aleph elmondta, hogy a Symantec jelentése semmi másról nem szólt, mint arról, hogy a gyártók (Microsoft és Mozilla) mennyi hibabejelentést igazolnak vissza. A szakember szerint a Mozilla készséges a hibabejelentésekkel kapcsolatban, míg a Microsoft-nál sokkal tovább tart egy hibabejelentés visszaigazolása.

Mennyivel tovább? Aleph szerint az elmúlt időszakban a Microsoft 13 biztonsági hibát ismert el, míg ők ezt 31-re javították ki.

A szakember egyetértett abban, hogy a bejelentett hibák száma nem mond el mindent arról, hogy egy böngésző mennyire biztonságos. Az is fontos, hogy a bejelentett hibákkal mit kezdenek az egyes gyártók. A Firefox, és a nyílt forrású programok sem tökéletesek. Mindegyikben van hiba. A nyílt forrású igehirdető szempontjából nem az különbözteti meg a nyílt forrású programokat a kereskedelmiektől, hogy azok hibátlanok lennének, hanem az, hogy mindenki láthatja, hogy mi folyik körülötte (átlátszó a fejlesztés folyamata), és ezért biztos, hogy a bejelentés után a hiba azonnal ki lesz javítva, ahogy az lehetséges.

Ezt támasztja alá Chris Beard is a Mozilla Alapítványtól, mikor azt mondja, hogy a Mozilla hisz abban, hogy a transzparens fejlesztési folyamatok, a bug vadászati jutalmak, a [fejlesztés] nyílt forrású természete - amely elméletileg lehetővé teszi, hogy végtelen számú szem nézze át a kódot - mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hibák mielőbb kiderüljenek és meg is oldódjanak.

Valóban így van ez? Aleph szerint a nyílt forrású fejlesztők napok vagy hetek alatt fel tudják ismerni a problémákat és meg is tudják azokat oldani.

És mi a helyzet a Microsofttal? Ha egy hibát bejelentenek a Microsoftnak, akkor az nem hagyja jóvá egy vagy két hónapig. Bizonyos késedelem mindig van a részükről a hiba bejelentése és annak elismerése között. Van, amikor ez az idő hosszabb. Van olyan hiba, amelyet a Digital Eye fedezett fel, amely már most több, mint 6 hónapos. Emellett a Microsoftnak megvan az a ``jó'' szokása, hogy mindig kedden patch-el egyben. Erre az a magyarázat, hogy nem akarja túlterhelni a kis IT létszámmal dolgozó cégek embereit a folyamatos patch kiadással. Ezzel az a baj, hogy van aki inkább előbb patch-elne, mint később.



További problémának látja a szakember, hogy az Internet Explorer a hosszú évek alatt szerves része lett több Windows alrendszernek, és ezzel több lehetőséget teremt a támadók számára.



Természetesen semmi sem tökéletes biztonság szempontból. A Firefoxnak is vannak hibái...



Összefoglalva: a hibabejelentések számából messzemenő következtetést levonni nem lehet, mert azok száma gyártónként erősen eltérő. Vannak gyártók, akik a hibákat összevonják, és egyben jelentik. A Mozilla nem így tesz, hanem minden egyes hibáról elkülönítetten, teljes ``mélységen'' számol be, mert ez is része az nyílt fejlesztési modellnek (megjegyzés: ez szintén igaz a Debian-ra is, amely minden egyes hibához külön hibajegyet ad ki ugyanazon érintett csomag esetén, ezért összehasonlítva más vendorokkal, éves szinten akár két-háromszor annyi hibajegyet is kiadhat ugyanannyi valós hiba mellett, mint egy másik vendor, aki nem ezt a gyakorlatot követi).



A teljes cikk itt.

Tisztelt Netes közösség!

Most a megszólítás tényleg helytálló, mert nem pusztán a GNU/Linux, vagy egyéb szabad szoftver közösséghez szeretnénk fordulni, hanem egyetemlegesen minden emberhez, aki az informatikával foglalkozik, vagy annak valamely vívmányát a
mindennapi életben felhasználja. Mint ismeretes, a BSA egy olyan szervezet, ami
azért jött létre, hogy a szoftver óriásokat, amelyek kereskedelmi termékeket állítanak elő, támogassa, azok gazdasági érdekeit védje. Ezzel még nem is lenne probléma, de azzal már igen, hogy a BSA nem látja be, hogy a népet nem csak ijesztgetni kell (lsd.: ingyen megkaphatja ezt a hardvert), hanem információkkal el kellene látni az alternatívák létezéséről, amelyet szabad szoftvereknek hívunk.



A BSA weboldalán semmilyen felhívás, információ, hogy mit tegyenek azok az emberek akik a törvény tiszteletben tartása mellett is szeretnének kulturált szoftvereket használni. Logikus tény, hogy egy olyan szervezet, amely a kereskedelmi szoftver cégek által támogatott, az nem adna szívesen hírt a szabad szoftverek létezéséről. De a dohánygyárak se rakják rá a termékeikre nagy betűsen a szöveget, "vigyázat halált okoz", mégis megteszik, mert a törvény erre kötelezi őket. Mi úgy véljük (LinuxBázis részről), hogy igenis szükséges lenne a felhasználók felvilágosítása, a szabad szoftverek
létezéséről.

Ezért létrehoztunk egy fórumot, ahol meg lehet vitatni a BSA-val kapcsolatos véleményeket (kulturált módon), illetve el lehet mondani, az intézkedések fontosságával kapcsolatos véleményeket.



Semmi értelme halálra rémiszteni az embereket, inkább információkkal kell őket ellátni, hogy valóban okosan cselekedhessenek. A fórumban leírtuk hivatalos levelünket amelyet a BSA szervezethez intéztünk. A válaszukat még jelenleg is várjuk, s mihelyst reagálásukat megkapjuk, azonnal le fogjuk azt is közölni a LinuxBázis fórumában.



Üdvözlettel,


LinuxBázis -team-

Sajnos vasárnap este véget ért a What The Hack rendezvény.
Aki nem volt ott, nem tudja mit hagyott ki. Nagyon sok
érdekes emberrel lehetett talalkozni. Igaz az eső szinte folyamatosan esett, de ez senkinem nem vette el a kedvét a bulizástól és a hackeléstől. A következőkben a saját élményeimet írom le a BSD Village-ből.Kedden délelőtt érkeztem meg Amsterdamba, ahol már vártak rám. Egyből indultunk a 100 km re lévő rendezvényre amelyet Boxtel-től 4 km-re rendeztek.

Már az Autobahnon érdekes dolgok történtek. Amikor előzésbe kezdtünk, jobbra fordultam hogy megnézzem az előzés alatt lévő gépjármű sofőrjének fejét. Egy jó 50-60-as éveiben lévő papa gigantikus méretű jointtal a szájában. WhatTheFuck?



Miután megérkeztünk a campingbe gyorsan bepakoltam a cuccomat a Sleeping Tentbe, amely egy 100 m2-es sátor volt. Ezután szaladtam e-mailt olvasni, mert már elvonási tünetek jelentkeztek rajtam. Sajnos amikor beléptem a Hacking Tentbe rossz hír fogadott. Mickey a következőt ordította: Nyetwirk. Sajnos a switchek még nem érkeztek meg, de ez nem is volt meglepő, hiszen még két nap volt a rendezvény kezdetéig. Szerencsére estére már minden megjött. Sikeresen felállítottuk a Humppa Bart-t, így már az alkohollal sem volt probléma.

A kedd és szerda szinte csak azzal ment el, hogy pakoltunk és szereltünk.

Aztán eljött a csütörtök, a What The Hack első napja. Mindeki elkezdett a saját kis dolgain hackelni. Ami nekem is összejött, így most már működik a bktr(4) driver OpenBSD/sparc64-n.

Így teltek-múltak a napok szombatig. Reggeltől estig hackelés és lightos sörözés, majd 20:00-tól, megnyitottuk a Humppa Bar-t, ahova özönlöttek az emberek a rendezvény minden pontjáról. Folyamatosan szólt a Humppa és folyt a sör.

Szombat reggel elmentünk a helyi Subether rádióhoz, és megkérdeztük, hogy mit szólnának egy Humppa showhoz. Szó nélkül belegyeztek, így 13:00-tól megkezdődött a show henning@ és mickey@ vezetésével. A műsor meghallgatható itt.
Egy pillanatkép a Humppa Barból itt.

Aztán eljött a végső nap a vasárnap. Elkezdtünk összepakolni mindent. A végeredményt a galériában megnézhetitek. Ott lartózkodásom alatt kettő magyar kocsit láttam, egy BMW-t és egy Subarut, illetve egy magyar zászlós sátrat a BSD Villageben, de egyikükkel sem talalkoztam. Slackers!



Szerintem aki jelen volt az nagyon jól érezte magát, legalábbis nekem ez jött le. És nagyon jó érzés volt amikor a bárpult mögött álltam és megkérdezték, honnan jöttem, majd miután megmondtam pár ember magyarul próbálta makogni:



Egészségedre! :-).



A galéria megtekinthető itt. Egyéb képek, videók, interjúk és egyéb dolgok a WtH wikiben.