Vélemény

Chad Z. Hower cikke a szoftverkalózkodásról, kicsit szokatlan szemszögből.

Az egyik fórumon egy fórumtárs kérésére elkezdtem keresni egy dchub programot. Ehhez a művelethez "kedvenc" keresőnket a Google-t használtam, meglepő eredménnyel!Az hiszem a Direct Connect-et nagyon kevés embernek kell bemutatni, de akit érdekel a dolog bővebben itt olvashat róla.

A lényegi rész viszont most kezdődik:

Keresés közben az alábbi érdekesség fogadott az oldalon: klikk ide a képért

A kép alsó harmadában a következő szöveg olvasható:

A Digital Millennium Copyright Act (Digitális Millenniumi Szerzői Jogi Törvény) panaszára reagálva 1 találat el lett távolítva a lapról. Az eltávolított találatokkal kapcsolatban elolvashatja a DMCA panaszát.

Az idézett oldalra lépve azt láthatjuk, hogy az adott oldal azért lett a találatok közül kiszedve mert az

eFilm WorkstationTM

eFilm ScanTM

programokhoz tartozó crack volt a kérdéses oldalon feltüntetve.

Az oldal szépen levezeti, hogy ejnye-bejnye miért is nem szabad ilyet csinálni és persze rögtön felsorol több mint 40 olyan oldalt ahol az Merge eFilm szoftvereinek a törései megtalálhatóak.

Most már a kiváncsiság hajtott (ugyanis az eFilm-ről és annak szoftvereiről még hírből sem hallottam) ezért rögtön az első linkre "kattintottam" és ott a keresőbe beírtam az efilm szócskát és hopp 11 találatot kaptam. Ebből az elsőre klikkelve rögtön felajánlja letöltésre a program törését. Adtak a bizonyosnak egy pofont?

Mi ebben az érdekes. Szerintem sokan azt se tudják, hogy éppen "mit keresnek" és egyáltalán nem warez szándékkal keresik az oldalakat. Egy ilyen felhívás csak még érdekesebbé teszi a keresést és ráadásul az idézett oldalra kattintva további címeket gyűjtögethet össze. Azt hiszem a DMCA lépésével nem hogy gátat szabna a wareznak, hanem még jobban segíti azt. Ráadásul azért kép formájában linkeltem a találatot, mert a képet ha jól szemügyre veszitek rögtön feltűnik, hogy a kereső ennek ellenére szépen sorolja a többi warez oldalt, ami a kép első találatán is látszik.

Nem tisztem megítélni a lépés jogosságát, de szerintem ilyen vitás ügyekben nem a keresőket kellene megkeresni, hanem az oldal üzemeltetőit. Érdekes lesz ha már a google-nak minden egyes szóra szűrnie kellene és a találatok közt a cégek valós vagy vélt sérelmei miatt "teljes" szűrés valósul meg (lásd Kínai példa).

Mire is gondolok valójában? Ha pl kitalálják, hogy a warez szóra szűrni kell tehát a kereső robotok az ehhez a szóhoz társuló oldalakat eltávolítják akkor szinte minden portált kihúzhatnak a listáról. Ugyanúgy a valóban warezzal foglalkozó site-kat (nem kell őket félteni vannak saját keresőik :/ ), de egy ilyen akciónak akár a HUP is áldozatául eshet. Miért is? Teszitek fel a kérdést. A válasz roppant egyszerű. Jön egy fórumozó arc és megkérdezi amire volt példa, hogy hogyan tudná a vmware cuccát nem lejáróssá tenni (a topicot nem találtam ha valaki tudja merre van az linkelje már be). Erre jött a válasz, hogy nem kellene warezolni. Na most ugye a warez szó felbukkant még ha a szövegkörnyezetben pont az ellenkezőjét is jelenti. Akkor most a google kifejleszt egy rutint ami minden nyelven működik és a szöveget megértve különbséget tesz a warez kell és a nem kell warez itt mondatok vagy kifejezések között?

Nem hinném, hogy ez lenne a megoldás. Azt nem tudom, hogy mi, de aki eddig is akart és keresett valamit az szinte mindig megtalálta és nem ilyen formában.

A legérdekesebb ráadásul, hogy az idézett oldalon olyan warezparadicsom van az oldalak felsorolásából kifolyólag, hogy egy-egy megszállott elégedetten nyalogatja a szája szélét.

Mindez szigorúan magánvélemény. Lehet vele egyetérteni vagy vitatkozni. Mindenesetre a magam részéről elég érdekesnek tartom ezt a gyakorlatot és azt, hogy pont egy kereső esik áldozatául a DMCA-nak ami a legkevésbé tehet róla, hogy az általa pásztázott oldalakon törvénysértő anyagok találhatóak.

R.I.P DVD Decrypter

Vége a DVD lemezek otthoni másolásának. A Windows platformon futó dvd-decrypter program is bezárt. Vajon ki lesz a következő? Aki mostanában a neten jár megfigyelhette, hogy bizonyos programok honlapjára való bejutás előtt egy érdekes felhívást kell elolvasni, mielőtt a valódi tartalmat megtekinthetné. Példaként az MPlayer honlap egy részlete:"Közel a vég...

Az MPlayert komolyan fenyegetik a szoftver szabadalmak a számos védett multimédiás technológia miatt. Szintén érintett a számos, MPlayerre épülő program és a többi szabad multimédiás lejátszó szoftver, mint például a xine, VLC, avifile, gstreamer és különösen az FFmpeg, ami az összes felsorolt lejátszó alapját képezi."

Sokan gondolhatják úgy, hogy ennek nem sok valóság alapja van, de szerintem még többen vannak akik ténylegesen félnek a "szép új világ" eljövetelétől.

Ennek egyik előhírnöke ami ugyan nem UNIX, Linux, BSD vonatkozású, de érdekes lehet.

A DVD Decrypter program lehúzta a rolót. A felhasználókat arra kérik, hogy a programban tiltsák le "az új verzió keresése indításkor" opciót.

A hír több portálon is olvasható: cdfreaks, 9down

A cdfreaks-en olvasható hozzászólások elég érdekesek. Szerintem érdemes átolvasni minden kétkedőnek.

A DVD Decrypter honlapja már nem elérhető...

Egy meglepő, de jelzésértékű cikk olvasható a Forbes.com-on, melyszerint Larry "Bitkeeper" McVoy kiábrándult a nyílt forráskódból.Linus Torvalds közeli munkatársa, a Linux egyik fejlesztője kemény szavakkal bírálja a nyílt forráskód jelenét és jövőjét, ráadásul jó alaposan kétségbevonja annak hosszútávú eredményességét.

Néhány gondolatot idézek:

- "Nyílt forrás - nulla innováció, ugyanis ezek a cégek nem tudnak annyi bevételhez jutni, hogy innovatív termékkel álljanak elő..."

- "Az ingyenes szoftverekből, hogyan tudnánk elég pénzt csinálni a továbbfejlesztéséhez meg a támogatásokhoz?"

- "A nyílt forrás fenntarthatósága csak látszat, valójában a hardvergyártók szponzorálják (mert érdekükben áll)..."

Nos, ezen keresetlen szavaival biztosan nem kerül fel a népszerűségi lista csúcsára sőt, hovatovább hamarosan majd jól meg is fogják vádolni azzal, hogy "átállt a sötét oldalra" (ez már csak így szokás errefelé akkor, ha valakinek nem teccik a rencer).

Ja, persze: "The Revenge of The McVoy..." - vagy ilyesmi.

Mindazonáltal, aki hajlandó nem csak a felszínt kapirgálni és amolyan ortodox "Linus-hívős programozósfejjel", elfogultan gondolkodni, akkor annak McVoy szavait mindenképpen komolyan kell venni. Ugyanis ezt most nem a Microsoft mondta és nem lehet egy divatos "pfúj!" legyintéssel csak úgy félresöpörni. Ez egyenesen "belülről" jött. Szerintem.

Az eredeti cikket itt olvashatod.

Mindegy, hogy ki mit hisz erről, én úgy vélem akkor is kötelező olvasmány.

Hogy igaza lesz-e? Hát..., a nagyanyám főkötője az, ami jobban tudja. A DotCom lufiról is azt gondolták örökké fog tartani, oszt egyszer mégis kipukkadt.

Üdv.

KJ.

Amint az ismeretes, a Linux kernelbe implementált Bluetooth eszközmodulok és kezelőprogramok fejlesztéséért Marcel Holtmann felel. Marcel honlapján korábban követni lehetett a Bluetooth eszközök támogatottságát a GNU/Linux rendszerekhez. Mindez már csak a múlté.

Két héttel ezelőtt Michael Kirwan - a Bluetooth eszközök minőségbiztosítási felügyelője - felszólította Marcelt, hogy haladéktalanul távolítsa el honlapjáról a Bluetooth eszközök Linux támogatottságáról vezetett listát ill. minden olyan információt, ami az adott gyártók eszközeit a Linux kompatibilitással kapcsolatba hozza.A listán közzétett információk elengedhetetlenek voltak azok számára akik újonnan készültek Bluetooth eszközt vásárolni és telepíteni pingvines operációs rendszerükre.

Eredetileg fel volt tüntetve, hogy mely gyártók eszközeit mely kernel modullal/modulokkal lehet feléleszteni, illetve az is ha nem lehetséges. A listán a tesztelők nevei és email címei is szerepeltek, így szükség esetén kapcsolatba lehetett velük lépni.

Kirwan leveléből:

"... Whether or not you're selling them makes no difference. The problem is due to the distribution of them from your Web site. Please note that the use and distribution of non-qualified products is a violation of the Bluetooth License Agreement. As neither of these products have been qualified using Linux it is illegal to make them available for public use... "

"... Akár igen, akár nem, te elfogadtatod azokat (vagy "eladod azokat", a szövegből ez nem derül ki világosan) és ez nem tesz különbséget. A probléma pedig az, hogy közzéteszed őket a honlapodon. Kérlek ne feledd, hogy a nem minősített termékeknek a használata és a terjesztése is a Bluetooth Licenc Szerződés megszegése. Ezeknek a termékeknek egyike sem volt Linux használatra minősítve..."

Azóta felváltotta a "régi lista" helyét egy "új lista" ahol Bluetooth eszközök fizikai paraméterei vannak felsorolva, de a listán nem szerepelhet semmiféle kapcsolat az adott eszköz és a Linux közt.

Azok a Linux felhasználók akik ezentúl Bluetooth-t akarnak vásárolni, csak vásárlás után tudhatják meg, hogy az eszköz működik avagy sem.

Személyes vélemény:

Ezen az alapon bármely más hardvereszköz valamilyen minőségbiztosítást sért. A Marcel oldalát több éve rendszeresen látogatom és ott nem találkoztam soha minőségi megállapítással, vagy olyan utalással ami sugallná azt, hogy az adott eszköz minőségi avagy nem. Eredetileg 3 oszloppal szerepelt több a listán:

Az elsőben (Linux compatibility), egyszerűen, feketén-fehéren négy lehetséges lehetőség szerepelt:

- Working

- Not working

- In progress

- No information

A második oszlopba (Module) a kernel modul neve, a harmadikban (Tested by) a tesztelő neve linkelve az email címére.

Véleményem szerint, így a dolog hátteréből két dolog sejthető:

1. Vagy Mr. Kirwan-nak fogalma sincs a saját hatásköréről és valójaban mi az a termékminősítés.

2. Vagy háttérben egyes gyártók állhatnak akik a Linux terjedése miatt az eladásoknál is érezhetik, hogy a Linux-kompatibilis hálózati eszközök egyre jobban kelnek, mint konkurenseik, de a pórul járt gyártók továbbra sem akarnak a kernel-fejlesztőkkel együttműködni, így kézenfekvőbb, ha az egészet hátulról megfúrják (a listán jónéhány "Not working" volt, furcsamód jobbára pont a makacs, "díszes cégek" termékei mellett).

A lényeg a lényeg. Ebből aki rosszul járhat az csakis a vásárló, aki meg jól járhat az mindenki más rajta kívül:

Konklúzió:

Ha nem tudsz Linuxhoz hardvert venni, akkor veszel majd zsákbamacskát. Ha meg kiderül, hogy nem támogatott a cicus, akkor telepítesz/veszel neki egy Windowst, vagy felteszed a polcra, majd vissza a boltba aztán:

GOTO START! :(

Trey AMD64-es tesztjén felbuzdulva összehasonlítottam, hogy mennyi ideig tart a FreeBSD buildworld egy HP DL380G4 (2x3,6 GHz Xeon/800 FSB, 2 GB memória) és egy Sun V20z (2x2,4 GHz Opteron 250/800 MHz FSB, 4 GB memória) gépen.

Mindkét számítógép FreeBSD/AMD64-et futtatott és a mai legfrissebb RELENG_5 branchből fordította le azt a 400 MB-nyi forrást, amely a FreeBSD userlandjét képezi.

Lássuk:

Nemrég egy érdekes cikk jelent meg "The Concurrency Revolution" címmel a C++ Users Journal hasábjain. Vajon a közeljövőben lesz-e olyan tényező, amely nagy hatással lesz a szoftverfejlesztés jövőjére?Ezt a témát feszegeti cikkében Herb Sutter, aki a Microsoft vezető C++ fejlesztője, és egyben a C++ szabványosítási testület tagja (akin egyébként nagyon sok múlik, ha a nyelv jövőjéről van szó).

Véleménye szerint már kopogtat az ajtón az a szoftverfejlesztést érintő változás, amely az objektum orientált szemlélet óta történt legnagyobb földindulást fogja okozni.

- Elgondolkodott-e már valaki azon, hogy vajon miért nem növekszik oly mértékben a processzorok órajele mostanság úgy, mint korábban?

- Lehet, hogy elértük az architektúra korlátait?

- Mi a teendő?

- Mit tehetnek a processzorgyártók és a programozók?

- Esetleg gyártsanak több magos "multicore" processzorokat?

- Vagy futtassanak egy processzoron belül valós párhuzamos módon több "hyperthreading" folyamatot?

- Talán optimalizálják a gyorsítótárazási "cache" technikákat?

Ki tudja?

Lehet, hogy Herb Sutter megadja a választ (vagy legalábbis megpróbálja).

Közeledés az igazi konkurrens programozás felé!

Várhegyi Éva válaszolt Mihályi Péter Ellenség-e a monopólium c. HVG-s cikkére (korábbi cikkünk).

mely az interneten is olvasható: http://hvg.hu/hvgfriss/2005.01/200501HVGFriss154.aspx

A fenti újság - papíralapú kiadás - 69. oldalán található írás 2. bekezdésében foglaltak - enyhén szólva is - megkérdőjelezhetőek. Már ami az objektivitást illeti.A szerző közgazdász, egyetemi tanár, de talán vehetné a fáradtságot, hogy tájékozódik a monopóliumok általános témáján túlmutató M$-féle akciókról, s egyéb "finom" húzásaikról.

Bennem felmerült a lehetősége - természetesen tiszteletben tartva a szerző véleményét -, hogy ez egy "szponzorált" cikk, amolyan szerecsenmosdatás...

Mindenki azt gondol, amit akar, elvégre a HVG idézett cikke is a VÉLEMÉNY rovatban jelent meg. Lásd még: sajtószabadság. Tehát nem vádról van szó!

Konkrétan a bekezdés vége felé, idézem:

[...] Ha ugyanis mindenki ugyanazt veszi, akkor könnyebb az együttműködés a munkatársakkal, üzletfelekkel, barátokkal (például adatállományok cseréje, levelezés).[...]

Ez nagy általánosságban igaz. Sőt, alapvetően. Ellenben erről csak annyit, hogy általában, s szinte mindig a M$ rúgta fel a szabványokat, illetve próbálkozott kitartóan a saját maga által kreált, de trehány, rossz, "semmiresejó", "szabványnak hívott" dolgait ráerőltetni a számítógépek világára, ergo: a vásárlókra! Holott nem egyszer kiderült, hogy van azoknál jobb is, pontosan azért, hogy megteremtse magának a piacot (monopóliumot), s ezt követően kaszáljon! Ha tud.

Itt az aktuális példa: a jövőben kereskedelmi forgalmazásra kerülő, új DVD szabványokban (Blue-Ray, HD DVD) "nyakig" benne van a M$, s szerintem már a markát tartja, hogy mikor jönnek a tartalomból eredő jogdíjak stb.

Többek között néhány ország - szerencsére - ezt is felismerte, s tesz is ellene aktívan, pl. szabad szoftverekkel.

Véleményem szerint nem kell minden Amerikából jövő "szemetet" automatikusan átvenni, illeszteni, ráengedni Európára (lásd még: genetikailag módosított kukorica esete az EU-val), hanem, igenis kritikusan kell szemlélni ezeket a törekvéseket.

Ha és amennyiben nincs piac, nincs verseny, csak MONOPÓLIUM, akkor szépen lassan eljutunk a George Orwell által megálmodott/megírt "1984" világába, vagy esetleg az A. Huxley által írt "Szép új világ"-ba. Természetesen amerikai vezetéssel az élen. :-)

Tóth Attila

(a szerző - eredeti végzettségét tekintve - érettségizett szakmunkás, jelenleg help-desk munkakörben tevékenykedik)

Manapság egyre több ismerősöm kérdezi, hogy melyik Linux disztribúciót telepítse fel egy Linuxban teljesen járatlan, de érdeklődő ember. Ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban felvetődő kérdés, hogy Linux alapú irodák létrehozásánál melyik disztribúciót használjuk desktop célokra.

Mivel néhány kezdeti eltévedés (RedHat 4.1, Caldera) óta gyakorlatilag csak Debiant használok (néha Gentoo és *BSD), ezért ebben a kérdésben soha nem tudtam igazán bölcset mondani. Ezért év végi / év eleji ráérő időmben úgy döntöttem, megnézem az erre a célra legígéretesebbnek tűnő disztribúciókat (Ubuntu, UHU, SuSE, BlackPanther) Az első tesztalany az Ubuntu.Lényeges szempont, hogy minél könnyebben, egyszerűbben települjön, lehetőleg magyarul szóljon az előtte ülőhöz, és mindenféle hardverét lehetőleg minél kevesebb küzdelem árán működésre bírja.

A tapasztalatok az alábbiak:

Bootolás a CD-ről

Telepítő nyelve: Ó, magyarul is tud! Lássuk! Valóban, szinte végig magyar, pár kérdéstől eltekintve.

Debian új particionáló rendszere: Nekem ugyan szokatlan, de azt hiszem kiismerhető. Előnye, hogy támogatja a szoftveres RAID-et, meg az LVM-et, bár ezt a kezdő juzer elől inkább elrejteném... No sebaj, tovább!

Telepíti a base-system-et, másolgatja a csomagokat, felrak egy grub-ot, újrabootol. Eddig minden szép.

Időzóna beállítas, stb. OK.

Useradmin: Hát, itt lehet hogy én szúrtam el valamit, de a root-jelszót máig nem tudom, hol lehet megadni... Kénytelen voltam kilépni parancssorba, és ott megadni a jelszót!

Csomagok telepítése:

Nem fukarkodik, pakol fel rendesen. Kérdések nincsenek. Az egyetlen dolog amire rákérdez, az a képernyőfelbontás.

Telepítés vége.

No eddig minden szép és jó, lássuk az elkészült rendszert:

Feljön a login-manager (pofás kis gdm). Valami furcsa rajta... Ja, hogy 60Hz. GÁZ! Főleg, hogy a monitor a 100 Hz-et is elviselné.

(WW) NV(0): config file hsync range 28-49kHz not within DDC hsync range 30-96kHz

(WW) NV(0): config file vrefresh range 43-72Hz not within DDC vrefresh range 50-160Hz

Ha már kinyerhető az infó a DDC-ből, legalább megpróbálhatná használni! Nagy gáz, nagy beégés!

Es a betűméretet sem igazán találták el. Gépelem a login nevet és alig látom, hogy mit írok.

Hopp, nem tudok belépni. Igaz, root-ként próbálom. Hát ez nem megy. Hogy fogja igy a szegény láma adminisztrálni a rendszerét?

Belépünk userként. Gnome. MAC-feeling. Felső sorban a menü. Nekem sohasem tetszett, de mindegy. Ízlések és pofonok nem képezik vitat tárgyát.

Menük: Többnyire magyar. Egy-két helyen elszúrták a kódlapot; engem nem zavar nagyon, de egy frissen átállónak jó indok lehet, hogy feladja. A feltelepült többszáz programból nagyon-nagyon kevés került be a menükbe. A többiről pedig soha nem fog tudni a kedves user!

Asztal: Választhatunk 3 háttér közül. Barna, barnább, legbarnább :) Khmmm...

Média: Biztosan szép és jó lenne, csak alapbol nem vagyok benne az audio group-ban, hang nélkül meg nem sokat ér. No persze a CD-íráshoz is hiányzik a jogosultságom... (pam_group rulez!)

Médialejátszó: Totem filmlejátszó: DivX-be belebukik, DVD-hez valami bővítményt keres. *****. Mplayer vagy xine miért nem jó nekik?

Lássuk az irodai programokat:

Levelezés: Evolution. Magyarítva. Működik.

Web: Firefox. Magyarítas nincs. Ez a kisebbik baj. A flashplayer és a java jobban hiányzik.

Office: Ez ugyebár megint egy fontos és kényes téma. Sajnos, az OOo magyarítása már nem fért fel a rendszerre. Kár érte. No persze a grep és az ls meg a date, az viszont magyar. Az kell.

Pendrive: Bedugom. Semmi jele. No jó, persze a kernel lekezeli, és létre is jön a /dev/sda1. Viszont a file-kezelőben semmi nyoma, és persze mountolni sincs jogom. Ajajj, azért manapság ezt már illene kezelni...

Egér: Gond nélkül kezeli a PS/2 és az USB egeret is. Egyszerre is működnek. Görgőket is kezeli. Kár, hogy csak grafikus konzolon...

Leállítás: Megnyomom a power gombot, shutdown elindul. Biztató. Sajnos a gépet nem tudja kikapcsolni. Szomorú. (ABIT KX7-333)

Egyéb (saját) nyavajgások: Az mc nagyon hiányzik.

Összefoglalva: Sem otthonra kezdőknek, sem irodába desktop gépnek nem tudom ajánlani :(

PS.: Mielőtt néhányan fölöslegesen az anyázások özönét indítanátok rám:

1.) Nem anyázni akarom az ubuntut, és nem is azt tettem.

2.) Nem, nem tudok jobbat csinálni, sőt nem is akarok. Van ami a disztrókészítésnél jobban érdekel számtech-en belül.

3.) Igen, tudom, hogy a configokat feltúrva sok problémát ki lehet javítani benne. De Mari néni nem tudja, és itt most ez számít.