Szokatlan bölcselkedések a kalózkodásról

A kornyezetvedok meg azt mondjak erre, hogy ez mind egy-egy megmentett fa elet :-)

> A kornyezetvedok meg azt mondjak erre, hogy ez mind egy-egy megmentett fa
> elet :-)

Lehet, bár papírt nem csak fából lehet készíteni :) De vajon mivel
spórolnak azzal, hogy mondjuk a nyomtatók által megértett kódokat vagy a
modemhez a Hayes parancsokat nem írják le a CD-re írt doksiban sem?

(Egyébként pont ez a post világított rá nagyon jól arra, hogy a cégek
akkor válnak bősz környezetvédővé, amikor az nekik roppant nagy hasznot
hoz, különben pedig ...)

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Van sok igazsag abban amit a szerzo ir a cikkben. Bar nem minden esetben ertenek vele egyet. Pl jatekszoftverek eseten nem lehet azt mondani, hogy na es akkor mi van ha nem veszi meg az illeto, mert szerintem a jatek szoftvert kesobb se fogjak ajanlani nagy cegeknek kozultacio kereteben.

Azonban ketsegtelen, hogy a vallalati szoftverek es celszoftverek eseteben elegge igaza van a szerzonek, hiszen azok amugy is sokat veszthetnek ha ellopjak, mas meg nem okoz igazan kart.

'an individual making $100 a month, and using it at home, will never buy your product unless it goes on the dinner table.'

'valaki aki havi 100 dollárt keres, és otthon használja a termékedet, sose fogja megvásárolni, hacsak nem az lesz az ebéd'

Tökön ragadta a probléma lényegét. Kár, hogy ez sokaknak nem bírik leesni.

Csakha ezt mindegyik szoftver gyarto megfogadja, akkor tobbet nem fogsz jatszani a gepeden. Viszont lehet mar magyarorszagon is kb 2000-ert normalis jatekot venni, szoval nem csak penzugyi alapon lopnak.

Ja, de ha komoly játék kell, még hónapok múltán is 12 ezerbe kerül. Oszt' mit kapsz érte? Egy átlagos cd / dvd-t, egy ócska borítót, meg egy használhatatlan kézikönyvet.

Ha lenne annyi eszük a forgalmazóknak, hogy az adott ország kereseti viszonyaihoz igazítsák az árakat, jobban járnának, hiszen többen vennék. De ennyi eszük nincs. Tökéletes a rugalmatlanság.

Ezzel az ár-igazítással az a baj, hogy a nagyker szinten megbukna a dolog, ugyanis pl.:

- a magyar nagyker a játékot adja 2500 Ft-ért (kb. 10 euro)

- a hasonló német nagyker adja pl. 50 euro-ért

(hogy a kiskereskedők a helyi fizetésekhez igazíthassák az árakat)

Na innen a német kiskereskedő miért vegye meg 50-ért otthon, mikor innen Magyarországról megrendelheti 10-ért?

Régebben az ilyesmit védővámmal oldották meg (pl. a németek azt mondják, hogy Magyarországról szoftver behozatal 400% vám), de ugye az eu egy nagy-nagy testvériség, vám ugye nincs, sőt, a germán, ha akar, alapít itt egy (Magyarországon bejegyzett) céget, aminek "csak kirendeltsége van Németországban", stb.

Gazdaságilag (legalábbis ebben az esetben) az eu egyetlen egység, tehát a fizetéshez igazított árak kb. olyanok, mintha Pesten kétszer annyiért adnák, mint Mátészalkán.

Jó ötlet lenne, csak sajna nem működik.

Amit mondasz csak azért nem állja meg a helyét, mert a már meglévő programokkal attól még lehet játszani a jövőben is. Inkább arra akartál rámutatni, hogy ha innentől kezdve ez alapján fejlesztenének, akkor nem fejlesztenének többet. De nem ez alapján fejlesztenek, hanem az átlagos amcsi középiskolás igényei szerint, aki havi 200 dollár zsebpénzt költ el, és tökéletes, igényes fogyasztó.

A vallalati illetve celszoftvereket meg nem szoktak lopni, mert azokhoz support jar ha megveszik, es az a cegeknel szamitani szokott ;) Es itt ne a Pistike Bt. titkarnojenek MS Office - ra gondolj.

ezért kell nyelvi verziókat csinálni, és akkor a magyar is örül hogy magyarul szól hozzá a program, a német meg azt nem fogja megvenni még ha olcsóbb akkor sem.

"Divide et overflow" :)

Persze ezt is el lehet kerálni, pl. engem anno domini faltól az OpenOffice előtti időkben faltól falig rángatott az ideg, mikor egy melóhelyen magyar word-öt kaptam (céges policy...), és a gyorsító billentyű-kombinációk ugye szintén magyarítva lettek (pl. Ctrl-F 'find' helyett 'félkövér', stb.), én meg jó vi-oshoz illő módon amit lehetett, billentyűzetről csináltam (stílus-copy-paste, stb.).

Viszont jókat mulattam a félrefordításokon, pl. időbe telt, míg leesett, hogy a magyar windoesn't-ben a 'csíkos lemez' 'striped disk'-et jelent :).

Egyébként kb. ezt a lokalizációt próbálja kierőltetni a dvd régiókódolás, ami meg szintén az agyamra menne (ha nem lenne megkerülhető :)...), mert ha szórakozásból nézünk filmet, akkor magyar szinkronnal tesszük, ha nyelvtanulási/gyakorlási célzattal, akkor én angolul szoktam, az asszony meg németül. Az olvasó meg ugye ötször engedné átütni a régiókódot, hogy a zsíros agyú filmkiadók országonként nekik tetsző időben dobhassák piacra a cuccaikat... Hát most lehet tippelni, vajon vettem-e emiatt három dvd-olvasót a gépbe, vagy ívesen fütyülök a 'védelmeikre' :).

az emberek már hozzászoktak ahhoz, hogy ha kell vmi, akkor azt letöltöm, hiába vehetem meg pár ezerért akárhol....eszébe sem jut már a boltig elmenni.

egy több éves nemvásárlásihanemletöltési "szokást" nem lehet egyik napról megváltoztatni csupán azzal, hogy csökkentik az árakat...mertugye annak a hüjének meg is kell tudnia, hogy olcsón hozzájuthat legálisan a sw-hez. mindamellett, amíg tényleg nincs semmi megtorlás a sw lopás miatt, addig inkább letöltenek az emberek, minthogy teszemazt 2000-ért megvegyék boltban, hisz az akár 2-4 napi kajapénz is tud lenni....

kicsit más: nemértem miért ijen kevés a "lefülelés" az illegális sw használatoknál, elég csak felmenni bármely filecserélőre, máris ott egy rahedli ip cim, akik megosztják az adott lopott sw-t, onnantól már lehet azonosítani - hisz tudtommal (lehet tévedek) de a rendőrség/bsa/mittoménkimég elkérheti ezek emberek adatait, hisz elvileg bűncselekményről van szó

nemlátok bele, csak elméljedek, hogy miért ilyen lassú...illetve semmilyen ez a dolog. :)

Nem hiszem, hogy a szoftverlopás problémáját szigorú ellenőrzéssel meg lehet oldani.

Sokkal inkább azt hiszem, hogy a szoftveripar a saját csapdájába esett bele. Minden más iparággal ellentétben kivívta magának, hogy akármilyen szemetet árulhasson szépen becsomagolva, bármiféle garancia nélkül.

Könnyen lehet, hogy az emberek lopott TV-t sem azért nem vesznek a piacon, jóval a bolti ár alatt, mert erkölcsi dilemmát okozna nekik, hanem mert venni egy rosszat a piacon, majd egy jót a boltban már drágább, mint rögtön egy jót a boltban.

Ha majd a vindózt is vissza lehet vinni, ha lefagy, vagy ha kifizeti a néró gyártója az elrontott dvd lemezeket, akkor sokan szaladni fognak a boltba szoftverért.

Épp ebben van nagyon igaza a cikk írójának: ahhoz, hogy a szoftvert megvegyék, el kell érni, hogy többet kapj a lopottnál. Csak odáig nem jutott el, hogy a lényeges elem nem a nyomtatott kézikönyv, hanem a garancia.

Egyetértek.

Mondjuk nekem van egy sejtésem, hogy a nagy cégek nem attól rágtak be a BSA megalapítása előtt, hogy másolták a szoftvereiket, hanem attól amikor a sok droid felhívta a supportot, és anyázott... :)

:syntax on

"ijen":

Könyörgök, emberek, legalább _próbáljunk_ már meg egy kicsit odafigyelni! Nem hiszem el, hogy aki egy összetett mondatot meg tud fogalmazni, az olyan szinten áll, hogy a., ezt viccesnek tartja, b., nem önkéntelenül is helyesen írná!

:syn off

> Épp ebben van nagyon igaza a cikk írójának: ahhoz, hogy a szoftvert
> megvegyék, el kell érni, hogy többet kapj a lopottnál. Csak odáig nem
> jutott el, hogy a lényeges elem nem a nyomtatott kézikönyv, hanem a
> garancia.

Nem mintha a kinyomtatott kézikönyv nem ment volna ki a divatból...
Annak idején egy Borland C++ 3.1 with Application Framework egy
kisebbfajta bőröndben volt, benne vagy 17 db 1,2 MB-os floppy és vagy
tíz könyv. De pl. a Turbo Pascal 6.0-hoz is adtak vagy négy könyvet.
Aztán lassanként összementek a dobozok, és a könyvek helyett jó esetben
van egy cetli, hogy 'a doksi elolvasásához telepítse fel az Acrobat
Readert, és tegye be a CD-t'. Nem is beszélve arról, hogy utoljára
1991-ben tudtam olyan nyomtatót venni, ahol a hozzáadott két könyv
egyikében benne volt az összes nyomtatóvezérlő kód (HP Deskjet 500).
Ez mind mind érték (lenne), amit nem kapsz meg a sw mellé.

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'