Otthoni/irodai rendszerek tesztje 1 -- Ubuntu

Azert egy keresest a Google-ban megert volna ez a root ugy:

What's the root password after I install? How do I use the root account?

Egyebkent itt a HUP-on is legalabb 5-szor volt rola szo... :-)

Szerintem érdemes a Fedorát is megnézni, barátságos fronton még ő is nagyon jó választás lehet.

üdv

atya

ott a pont, csak itt is kell egy kis workaround, meghozza

mp3 - nincs.

media - nincs.

(persze freshrpms.net -en van)

Nem vagyok Ubuntu felhasználó, csak egyszer feltelepítettem, kipróbáltam, ez alapján írok.

root jelszó: szerintem a telepítő leírja, hogy nem lesz root jelszó, sudozzál, tessék elolvasni.

Monitor: nálam a hasonló paraméterekkel rendelkező monitort jól felismerte, beállította, és a betűméretekkel sem volt bajom.

Menük: milyen több száz program, ls meg grep? Ami kell a felhasználónak, az ott van a menüben.

Média: libdvdcss néhány országban illegális, de az universe vagy multiverse repositoryban benne van, mint ahogy mp3 és egyebek is (mp3-on mindenféle szabadalom van). A totem szerintem xine-t használ. Az mplayerrel is jogi problémák vannak, mint ahogy javaval és flashhel is, de megtalálható az említett repositorykban vagy van hozzá leírás.

OOo: nem tehetnek rá egy cdre minden nyelven minden fordítást meg doksit, ez van, kézzel kell felrakni.

mc: apt-get install mc, de egy átlagos felhasználónak nincs szüksége ilyesmire.

Mari néni nem fog nekiállni telepíteni, mint ahogy egy cég főnöke sem, neked kell telepíteni, beállítani, utánaolvasni.

Mihály Norbert wrote:
> Amúgy meg hagyjuk a cikket, elég komolytalan... A kezdő felhasználónak
> tényleg nem való az Ubuntu. De amúgy az Ubuntu FAQ, HowTO, Documentation
> részt se ártana elolvasni...

A cikk elso olvasatra nem is rossz. Lenyeges dolgokat feszget es ugyesen
kozeliti meg kezdo felhasznaloi kor igenyeit. Es igenis, az Ubuntu
lehetne az egyik legjobb desktop rendszer, mivel eleg nagy bazisa van
(debian repo egyik legnagyobb). Es ne vard, hogy - amint azt a cikkiro
is mondta - Mari neni nekialljon doksit olvasgatni, mert ugysem fog...

Amugy nem rossz torekves a biztonsagra Ubuntuektok, de ezt azert
kiirhattak volna telepites folyaman, pl. user felvetelkor...


IroNiQ
--
Web: http://ironiq.hu
Email: iron_uh.qinori

De ha Pistikének javasolsz linuxot... Az viszon igaz, hogy Mari néni felől akár gentoo is lehetne, de pl Pistikének (aki warez XP-ről tér át) az sok lenne.

csak egy megjegyzés: mintha igen sokezer helyen láttam volna, hogy nem kér root jelszót, viszont helyesen kitölti neked a sudoers filet.

szegény rendszeradnmin meg, ha nem ismeri a sudot, ne rendszeradminkodjon...

Egyébként még kettő disztribet ajánlanék figyelmedbe: MEPIS és Mandrake. Előbbi sajna nem magyar, de Debian alapú, és nagyon felhasználóbarát, utóbbi pedig nekem nagyon bejön, ha kezdőként nézem.

UI: Otthon én is Debiant használok, és próbálkozok ilyenekkel mint: gentoo, freebsd... de ezeket másnak ugyebár nem (mindig) javasolhatom.

Na, akkor nézzük.

Debian partícionáló rendszer: te elrejtenéd, más meg használná. Mindenesetre van rajta egy olyan menüpont, hogy automatikus partícionálás (vagy valami roppant hasonló, mindenesetre elég egyértelmű). Gondolom, ha kezdő user, akkor automatikus partícionálást választ, és letudta a gondot. Ha neked az fáj, hogy hozzáértő esetleg lvm-et vagy raidet is be tud állítani telepítésnél, hát lelked rajta. Nekem sokkal zavaróbb volt, hogy alapból nem lehet úgy telepíteni, hogy a komplett rendszer RAiD1 legyen, de kis workarounddal az is megoldható.

Useradmin: valóban elszúrtál valamit, nem olvastad el a felhasználó létrehozásakor kiírt szöveget, ott ugyanis leírja, hogy root jelszó nem lesz, hanem az elsőnek létrehozott felhasználó sudo-val tud root-joggal parancsokat kiadni. De ugye ez nem az Ubuntu hibája. Mondhatnám: user error.

Login manager: valóban probléma. Nekem nem tűnt fel, mert notebookra telepítettem az Ubuntut, a desktopra telepítésnél pedig egyéb okok miatt már futtattam dpkg-reconfigure xserver-xfree86 parancsot, így nem igazán emlékszem, hogy állítottam-e a defaulton.

Hopp, szegény láma nem olvassa el, hogy rootként nem fog tudni bejelentkezni. Szörnyű.

Menük: Végigböngészve a menüt, egyetlenegy menüpontban találtam kódlaphibát, a 'távoli asztali kapcsolat'-ban. Ha egy frissen átálló emiatt visszatér a korábbi rendszeréhez, ám tegye.

Pendrive: azt ugyan most épp pendrive hiányában nem volt alkalmam kipróbálni, viszont épp itt van a fényképezőgépem, ami szintén USB mass-storage eszköz. Feldugom, bekapcsolom. Felugrik egy ablak, hogy az eszközön fényképek vannak, akarom-e importálni. Ezt ugyan nem akarom, de mellesleg a desktopon (bár tudom, nem szép a színe. hmm) megjelent egy ikon, rajta sda1 felirattal Nosza, rákattintva feljön a Nautilus, és látom a fényképezőgép tartalmát. Szegény user.

Jogosultság: az elsőként (a telepítővel létrehozott felhasználó) az alábbi csoportokban van benne:

admin,dialout,cdrom,floppy,audio,video,plugdev,lpadmin,scanner.

A cd-író és a cd-rom eszközök automatikusan a cdrom csoportba kerülnek, és a cdrom csoport tagjainak rw- jogosultságuk van rajtuk. Attól még lehet, hogy nem tudsz cd-t írni, de ahogy elnézem, ez nem az Ubuntu hibája.

Médialejátszás: hát igen, nincs mplayer benne. Viszont lehet telepíteni a gstreamer alá egy rakás plugint, dvd plugint is, sajnos az ismert problémák miatt css dekódoló nincs a rendszeren.

Viszont aki akarja, nyugodtan felteheti a xine-t vagy az ogle-t, hálózatról apt-get installal

Igen, a konzolos egér az hiányzik, de ugye itt most grafikus desktopot nézünk. Vagy esetleg a tesztelő eldönthetné, hogy mit is tesztel. Ha a kezdőkért aggódik, akkor nekik talán nem hiányzik annyira az egér. Ha meg a haladó felhasználókért, akkor azok talán meg tudnak annyit tenni, hogy (akár a synapticban, nem kell misztikus sources.listekkel szórakozni) kiválasztják a hálózatról a universe repositoryt, és fel tudnak telepíteni egy gpm-et. Ezzel a nagyon bonyolult módszerrel még mc-t is fel lehet tenni.

Magyar nyelvű OpenOffice.org: szintén az Interneten elérhető repositoryból az openoffice.org-l10n-hu telepítésével magyar nyelvű lesz az OpenOffice, helyesírás ellenőrzéshez még ezen felül fel kell tenni a myspell-hu csomagot. Valóban tűrhetetlen, hogy az egy szál telepítő cd nem ezt tette fel alapból.

Leállítás: a power gombra a notebookom és a desktop gépem is kikapcsol. Valamit biztos elrontottam. Szomorú.

Összefoglalva: valóban vannak hibái, nem árt viszont figyelembevenni, hogy ezt a disztribúciót elsősorban azoknak ajánlják, akiknek módjában áll a hiányzó részeket kényelmesen letölteni az Internetről. Ha valakinek nincs net-elérése (vagy erősen korlátos), az jobban jár egy olyan disztribúcióval, amit teljes egészében kiadnak CD-n, DVD-n.

Nekem az összbenyomásom az ubunturól kedvező, elég hamar munkára fogható desktop rendszert lehet összehozni belőle. Persze vannak hiányosságai, pl. nekem se tetszik, hogy eltűnt a jól megszokott 'debian menü', valamint hogy az esetlegesen feltett kde-s és egyéb csomagok nem kerülnek be a menübe.

A tesztet összefoglalva: a tesztelőt se irodai, se otthoni desktop rendszerek tesztelésére nem tudom ajánlani.

PS:

1.) Nem anyázni akarom a tesztet, nem is azt tettem. Mindössze felhívtam a figyelmet néhány téves megállapításra

2.) Teszteléshez meg kéne határozni a feltételezett használói kört (kezdő, haladó, profi), és annak megfelelően kellene a feltételezett elvárásokat is megfogalmazni.

3.) A tesztelőtől - akárcsak a végfelhasználótól - elvárható, hogy egy kicsit utánaolvasson néhány dolognak. Valamint a tesztelőtől az is, hogy az ő konkrét rendszerén tapasztalt dolog nem biztos, hogy általános érvényű (lásd kikapcsolás).

4.) Ha az a konfig feltúrását jelenti, hogy a synaptic menürendszerében elnavigálunk a beállításhoz, és beteszünk egy sor elé egy pipát, akkor igazad van. Bár én ennyit még elvárnék egy olyan felhasználótól, aki maga áll neki rendszert telepíteni.

Szerintem meg Xandros 3.0 Deluxe-nál nincs jobb Desktop OS!

Igaz Magyarul nem tud!

Mih?ly Norbert <norbert79@egon.gyaloglo.hu> wrote:
> NTFS támogatás sincs, de ez már csak részletkérdés ;o)

Pont annyira van benne ntfs támogatás, mint a legtöbb rendszerben.
Olvasni lehet az ntfs partíciókat.

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Krisztian VASAS <iron@ironiq.hu> wrote:
> Amugy nem rossz torekves a biztonsagra Ubuntuektok, de ezt azert
> kiirhattak volna telepites folyaman, pl. user felvetelkor...

Ezt a telepítés folyamán az első felhasználó felvételekor kiírja a
telepítő. Az, hogy valaki nem olvassa el, más kérdés. Nyilván megszokta
a Debian telepítési menetét, és mivel egy ismerős párbeszédablakkal
találkozott 'hmm, itt kell a felhasználót felvinni, nosza, vigyük'. Ez
rendben is van (majdnem), de akkor legalább ne kérje számon.

Mellesleg én inkább létrehoztam a root felhasználó jelszavát is, de
teljesen más ok miatt.

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Marosi Csaba <mymail_@freemail.hu> wrote:
> De ha Pistikének javasolsz linuxot... Az viszon igaz, hogy Mari néni felől
> akár gentoo is lehetne, de pl Pistikének (aki warez XP-ről tér át) az sok
> lenne.

Egy. Nem javaslok Pistikének Linuxot, mert utáan úgyis az lesz az első
kérdése, hogy 'és hogy fut ezen a XYZ legújabb játék'? Az első 'sehogy'
válasz után pedig Pistike telekürtöli a világot azzal, hogy szar a
Linux, mert nem fut rajta a kedvenc játéka. Aki viszont értelmes, annak
ennyi plusz beállítás nem sok. Egy új repository hozzáadása egy pipa
elhelyzését jelenti a Synapticban (amely természetesen root joggal fut,
miután bekérte a felhasználó jelszavát, nem kell még sudo-t sem
mondani).

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Friczy wrote:
> Ezt a telepítés folyamán az első felhasználó felvételekor kiírja a
> telepítő. Az, hogy valaki nem olvassa el, más kérdés. Nyilván megszokta
> a Debian telepítési menetét, és mivel egy ismerős párbeszédablakkal
> találkozott 'hmm, itt kell a felhasználót felvinni, nosza, vigyük'. Ez
> rendben is van (majdnem), de akkor legalább ne kérje számon.

Mivel nem lattam meg sose ubuntu telepitojet, ezert megkovetem magam,
szorri... Ez esetben tenyleg goto olvasas lecke...


IroNiQ
--
Web: http://ironiq.hu
Email: iron_uh.qinori

Elsőre én is átsiklottam felette, csodálkoztam is, hogy miért nem kér
rootpass-t. Egy második telepítéskor már jobban figyeltem :)

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Szerintem azzal, hogy a root usernek nem allithatod be a telepites folyaman a jelszót egy de facto standard áthágása. Es a cikk irója pont ugyanabba a problemaba utkozott mint amire en gondoltam. Egy ember aki már pár éve foglalkozik UNIX okkal vagy UNIX-style operacios rendszerekkel az már megszokta, hogy mindig lesz egy biztos pontja ha superuser kent akar bejelentkezni.

Mert ugye nem csak root user letezik, hanem peldaul toor. Azzal, hogy nem allitunk be root user jelszot csak magunkat szopathatjuk ki mivel mint tudjuk a sudo az /etc/sudoers file beolvasasa utan donti el, hogy van-e a usernek joga a kert muvelethez vagy nincs. Csak akkor van a problema ha valamilyen file corruption tortenik. Akkor ott all a kedves user aki tudja, hogy letezik ilyen hogy superuser eltekintve a nevetol es nem tud loginolni mert a telepito volt olyan kedves meg se kerdezni tole. Tudom el lehet olvasni a FAQ -t de ezt akkor sem kene igy. Ez az en velemenyem.

Mari néni, Pistike ne egyedül telepítsen gépet, vagy pedig ha igen, akkor találja meg azt az automatikus partícionálás menüpontot. Az ugyanis ott van. Egyébként mindegy, mert neki úgysincs szabad helye. Engem jobban zavarna, ha nem lehetne partícionálni.

Pendrive: jelenleg még én is tesztelek, ugyanis van egy gépem, ahol az automatikus mount nem működik, pedig a gnome-volume-manager fut. Ezzel együtt ez működik. CD behelyezésekor is egyébként.

Jogosultság: nem kell az addusert használni, többnyire az elsőnek létrehozott felhasználó dolgozik (Mari néni esetében), annak meg megvan a megfelelő joga.

Vazze, ha nem vagy hajlandó megérteni, hogy egy CD-re ennyi fér fel, akkor nincs miről beszélni. Tudomásul kell venni, hogy van egy internetről letölthető része is. Holnap meg jön egy másik tesztelő, aki lehordja a sárga földig, mert nincs rajta a német vagy a francia. Meg ezek mind együtt. Ez nem magyar lokalizációjú disztribúció, ne várd, hogy helyből minden annyira magyar nyelvű legyen, mint az UHUban. Érdekes, azt fel se róttad, hogy a Firefox angol, pedig abból tényleg nincs benne a magyar nyelvű verzió :)

mc hiánya: Igaz, hogy egyéni nyavalygás címszó alatt futott, de valahogy mégis a disztribúció hibájának róttad fel.

A végfelhasználókat meg lehet, hogy nem ismerem, bár jónéhánnyal találkoztam már. De ha arra a fajta végfelhasználóra gondolsz, aki azért is telefont ragad, hogy megkéredezze: a képernyőre kiírt egyértelmúen eldönthető kérdés megválaszolásához most az 'Igen' vagy a 'Nem' gombot nyomja meg, majd miután elolvastatom vele még egyszer a kiírt szöveget, és ezt követően megkérdezem ugyanazt a kérdést élőszóban, erre már tud válaszolni. Ezek után mondom, hogy OK, most a válaszodnak megfelelő gombot kell lenyomni, mire 'Jaaaaaa.... már éééértem'. Nos találkoztam már ilyen végfelhasználóval. Na most ha ő a tesztelés célszemélye, akkor ne oprendszert tesztelj, hanem kalapácsot. Viszont ilyen 'végfelhasználó' ne telepítsen, hanem vegyen gépet feltelepített és előrekonfigurált oprendszerrel. Ami akár Ubuntu is lehet, elvégre egy kicsit is hozzáértő személy pikk-pakk be tudja állítani kényelmes használatra.

Ebben igazad van, én pont emiatt állítottam be root jelszót, hiába nem
tetszik ez a megoldás az Ubuntu teamnek. Mi van, ha egy file-hiba miatt
single-user módban kell futtatni? Ezzel együtt megoldható,
init=/bin/bash és hasonló nyalánkságok segítségével, de szerintem az nem
szép megoldás. Azt meg gdm szintjén is be lehet állítani, hogy a rootot
ne engedje be. Ez viszont nem rossz, mert a usert rászoktatja, hogy ő
általában user, nem pedig rendszergazda.

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

nkosztad wrote:

> Szerintem meg Xandros 3.0 Deluxe-nál nincs jobb Desktop OS!
>
> Igaz Magyarul nem tud!

No latod, itt a buktatoja...



IroNiQ
--
Web: http://ironiq.hu
Email: iron_uh.qinori

Friczy wrote:

> Elsőre én is átsiklottam felette, csodálkoztam is, hogy miért nem kér
> rootpass-t. Egy második telepítéskor már jobban figyeltem :)

Az a problema, hogy nem jar hozza akkora konyv, hogy meg a keze is
letorjon, mikor kezebe veszi. Akkor talan az egyseg sugaru juzer sem
siklana el felette. Vagy kidobna egy ablakban felhasznalo hozzaadas
elott, hogy le kelljen OKzni...


IroNiQ
--
Web: http://ironiq.hu
Email: iron_uh.qinori

Kommentek:

Mielott valamit feltesz az ember, erdemes atolvasni, vagy legalabbis atfutni a doksit. Pl a root useres `problemara' is rogton lenne megoldas. Millio helyen ott van, korabbi Ubuntu cikkben itt hupon is. Olvasni kellene, anelkul soha semmi nem fog flottul menni.

MacOS-feeling: kb harom kattintas a menusort letenni. Cirka 10-bol megvan hogy windows-like legyen, ha valakinek az kell (en speciel ruhellem az also menusort meg a start menut :P)

Magyaritas: lassuk be, az Ubuntu nem egy lokalizalt, magyar disztro, mint pl az UHU. Ismereteim szerint egy darab magyar fejlesztoje sincsen, es a devel levlistan sem lattam semmifele aktivitast a magyaritas erdekeben. Lehet segiteni - akit erdekel a magyaritas -, hogy alapbol a gnome magyaritva legyen. Onnantol ubuntu is, meg minden egyeb disztro GNOME-ja tok jol magyar lesz. Nem csak azoke, amelyek kifejezetten erre fekudtek ra. Vonatkozik ez a tobbi programra is. OOo magyaritas meg emlekeim szerint universe-bol letoltheto.

Szamomra eleg meglepo, hogy egy altalanos disztrotol, aminek a telepitoje egyetlen CD, valaki elvarja, hogy minden fullosan magyar legyen benne. Kicsik vagyunk mi ahhoz, hogy rakeruljunk. Date meg ls meg azert magyar, mert a programok lokalizalt uzenetei a programcsomaggal egyutt jonnek. Furcsa lenne ha nem lenne se date, se ls az elso CD-n, nem?

Asztal hatterek: Ott van az add new background gomb, lehet hasznalni, ha nem tetszik az alap valasztek.

Multimedia:

algernon@moritarnon$ groups

algernon adm dialout cdrom floppy audio video plugdev lpadmin

Ez egy frissen telepitett Wartyn. Audio megy, usbd bedugom, es felmountolodik magatol... Valamit elszurhattal nagyon =)

Van fenn dvdcss meg kb az osszes gstreamer csomag, es totem eddig lejatszott nekem kb mindent. Ha netan nem tenne, universe-bol felrakhato a xine (xine-ui, vagy gxine csomag, vagy totem-xine) is. MPlayert meg lehet forgatni. Hozzateszem, az elmult fel evben csomo olyan esettel talalkoztam, hogy mplayer valamit nem tudott lejatszani, gstreamer meg xine viszont siman. Vagy epp az utobbi ketto hasznalhatobbna bizonyult (pl ogm fileok eseteben, kivalasztani melyik savot szeretnem, es melyik feliratot, stb).

mc: apt-get install mc, universeben ott van, kb 10000 masik csomaggal egyutt.

En ugy vagyok vele, hogy soha nem jelentkezem be rootkent, ki is kapcsoltam a jelszavat. Sot, a sajat useremnek sincs itthon jelszava (pam_usb rulez).

Sosem lattam ertelmet, minek lepjen be rootkent az ember, egy extra jelszo amire ugyelni kell. Sok dolgot meg lehet csinalni userkent is, es amugy is valoszinuleg lesz egy normal userje is a rootnak (foleg ha tobb root van, amikor a jelszovaltas meg problemas is.. egyszerubb ha nincs is).

Ha FS corruption van, es sudoers megserul, akkor akar /etc/shadow is serulhetne.. FS corruption idejen livecd vagy floppy boot a megoldas, mert mountolt fs-t lehetoleg nem kene nagyon fscklni mikozben dolgozunk is rajta.

Szerintem pont igy kene, ahogy Ubuntu, meg elotte MacOS X csinalta, es le kene szokni a rootolasrol, semmi ertelme manapsag.

> FC3: Kernel: 2.6.9-1.681_FC3
>
> mount: fs type ntfs not supported by kernel
>
> Vélemény?

Véleményem szerint ez az egész thread az Ubunturól szól. Hogy jön a
képbe a Fedora?

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Jó cikk, csak egy kicsit akkurátusabb is lehetne a megközelítés:

Szerintem "Mari nénit" nem zavarja, hogy konzolba átlépve nincs egere, vagy hogy nem tud root-ként belépni. Ugyanakkor, ha desktop rendszert keresünk azon is el kell gondolkozni, hogy "Mari néni" szokott-e magának op-rendszert telepíteni, vagy esetleg áthívja a mérnök fiát, aki már többször átrágta magát még a windows telepítésén is :)

10 ev UNIX/Linux es kb 6 ev Debian tapasztalattal biztam benne, hogy csuklobol sikerul feltennem egy Debian alapu disztrot.

Fogalmazzunk ugy, hogy ezzel a root-jelszoval kicsit eltertek a Debianos hagyomanyoktol, en megy elsore szepen belegyalogoltam.

Minimum a FAQ-t erdemes akkor is atfutni, mert Debian alapu - valamiben biztos elter. Ezt esetleg erdemes lett volna megnezni elotte.

Tisztaban vagyok a CD meretei altal adott korlattal. De ha mar egyszer kivalasztottam, hogy magyarul kernem, akkor pl. megprobalhatna tovabbi keresek nelkul lecibalni maganak a halorol a magyaritast.

Ha kitalalsz valami okos modszert arra, hogy ha adott egy csomag, akkor hogyan lehet kitalalni, hogy:

1) a user milyen nyelvi tamogatast akar hozza

2) mi a csomagnak a neve, ami ehhez kell

Akkor biztos hogy erre sokan vevok lennenek, es orommel implementalnak, mert tenyleg jo dolog lenne.

Tisztaban vagyok vele, es nem is az Ubuntu bune :) Csak egyszeruen hulyesegnek tartom. Meg a vegen kernelbol is lesz magyar csomag, ami magyar uzeneteket ir a konzolra/logokba :) Mindegy, ezt most kar idekeverni, ez egy kulon tema lehetne.

Jah, volt ilyenrol is flame valamelyik forumban, inkabb hanyagolnam, mert valoszinuleg eleg kevesen ertenenek egyet az elfajzott velemenyemmel :P

Tegyunk kulonbseget a defaultbol feltelepul, es a felteheto ra kozott. Egy kezdo felhasznalo men fog gstreamer pluginokat vadaszni.

Akkor az alap debian hasznalhatatlan, es senkinek nem szabad ajanlani? Se szerverre, se desktopra, sehova?

Kezdo felhasznalo bar tenyleg nem fog vadaszni, ha ertelmes, megkerdezi valamelyik forumon a dolgot, es segitenek neki. Vagy helybol van ismerose, aki ert egy keveset linuxhoz, es meg tudja neki mondani, hogy te, ott van a synaptic, benne egy baszott nagy lista, nezd at, mi kell neked belole! Esetleg megnezi a doksit a neten, vagy kiprobalja a csomagokat amik fent vannak, es megtalalja maga. Nem egy ordongosseg.

Ha meg Mari-nenirol van szo, o nem fogja maga telepiteni, a rendszergazda aki felteszi, meg kene ertsen hozza annyira, hogy a megfelelo csomagokat leszedje. Tenyleg nem kell sokat vadaszni, GUI-bol szepen megtalalhato sacperkb 15 masodperc alatt az osszes gstreamer plugin (gstreamer0.8-plugins nevu csomag, iirc).

Ha nem ertelmes akkor meg dolgoljon meg es tegye vissza a windowsat, annyival kevesebb idiota lesz linux user.

Ket dologra reflektalnek csak:

Eloszor:

"Feljön a login-manager (pofás kis gdm). Valami furcsa rajta... Ja, hogy 60Hz. GÁZ! Főleg, hogy a monitor a 100 Hz-et is elviselné.

(WW) NV(0): config file hsync range 28-49kHz not within DDC hsync range 30-96kHz

(WW) NV(0): config file vrefresh range 43-72Hz not within DDC vrefresh range 50-160Hz

Ha már kinyerhető az infó a DDC-ből, legalább megpróbálhatná használni! Nagy gáz, nagy beégés!"

Szerintem az egesz X11 mod-konfiguralas ugy ahogy van egy nagy beeges, katasztrofa, es barmelyik disztriben. Kulonosen ha azt is szamitasba vesszuk, hogy 2005-ot irunk. Nem igaz, hogy nem lehet vegre rendesen megcsinalni. Ellenpelda [scenergy.dfmk.hu], tobbek kozott a MorphOS (es egyebkent ez mar Amigan is igy volt). Nem is az a baj, hogy valami 640x480/60hz-ben indul, mert ezt valjunk be, a manapsag hasznalt monitorok 99,9%-a tamogatja. A fo baj, hogy utana megoszulsz mire barmi masra rabeszeled. Az ellenpeldaban a fenti feluleten lehet a kivant modokat beallitani. Mint az latszik, a rendszer felkinal egy rakat VESA-szabvanyos es egyeb elore konfigolt modot (foleg ezt hianyolom az X konfiguralokbol) amik ha nem felelnek meg az igenyeinknek, az alant talalhato ertekek valtoztatasaval tetszes szerint tovabb finomithatok. Ez egy epkezlab rendszer, es ugyanugy kielegiti a szabvanyos dolgokra es egyszeru konfiguralasra vagyo kezdok, mint a mindent szetkonfiguralo, perverzes-fixfrekis-syncongreenes monitort hasznalo profik igenyeit is. Ehhez kepest az X frekvenciatartomanyos-DDC-detektalos-modelineos rendszeretol elvisz a szivbaj. Nem egyszer volt mar az a gondom, hogy pl. PowerPC Linux bemutatohoz radugtuk a gepre a projektort, vagy egy VGA->PAL atalakitot, aztan az X 640x480 felett nem volt hajlando semmire, mert ugydontott hogy o most ezt latja DDC-n, vagy meg ezt se, es felejtsek el minden mast. Modelineokat konfigolni es frekitartomanyokkal jatszani meg nem volt ido, plane ha a Gnome vagy a KDE ujrainditasi idejet is figyelembe vesszuk. Es most tekintsunk el attol a tenytol, hogy amugyis agyverzest kapok a magukat intelligensnek gondolo warektol, amik majd jol eldontik hogy marpedig en milyen beallitast hasznalhatok. Ezekutan nem csoda, ha az ido 99%-ban inkabb a MorphOS-t mutattam be, mert azt kb. 15 masodperc alatt, ujrainditas nelkul ra lehetett beszelni a kivant felbontasra es frekvenciara. Lehet hogy most magamra uszitok a fenti velemennyel jopar veresszaju Linux hivot, de attol meg a tenyek makacs dolgok.

A masik dolog, hogy a Gnome imho eleg tavol van a Mac feelingtol, de sebaj. :)

> Tegyunk kulonbseget a defaultbol feltelepul, es a felteheto ra kozott. Egy
> kezdo felhasznalo men fog gstreamer pluginokat vadaszni.

Egy kezdő felhasználó ezek szerint Windowson se néz sose DiVX kódolású
filmeket. Vagy különféle codek packok telepítése Windowson ér, de egy
synaptic használata Linuxon már nem? Persze egyik esetben keresni kell a
neten, a másik esetben meg kéznél van csak be kell kattintani. Érdekes.
Ahány Pistike osztja az észt a különféle codek packokról ....

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Nekik viszont ez a disztribúció tökéletesen megfelel. Felteszik, és
tudomásul veszik, hogy néhány dolgot még be kell pluszban állítani.
Ahogy egy feltelepített Windowsra pl. külön kell feltenni az Office-t,
itt a feltelepített Ubuntura fel kell telepíteni a magyar kiegészítést
az Openoffice.orghoz. Ahogy a Windowsra fel kell tenni egy DVD-lejátszó
programot, meg DivX lejátszót, meg mindenféle multimédiás kiegészítést,
úgy itt is fel kell telepíteni a megfelelő gstreamer plugint, esetleg a
xine-t. Nem kell vadászni, mert benne van a disztribúcióban (ja, a
Hoaryban ha jól látom, mplayer is lesz). Ahogy a Windowson is időnként
végig kell menni az update-en, úgy a Symanticon is frissíteni kell néha
a csomagokat.

Én nem látok olyan marha bonyolult dolgot ebben, amitől egy alapvetően
értelmes, és a gépet normális munkára használni kívánó felhasználó
elborzadna.

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Nem vagyok véresszájú Linux-hívő, de nem nagyon értem, miről beszélsz, Windowson és a Mandrake-em alatt is kb ennyi beállítani a felbontást. Vagy akár SuSE SaX-szel. Az igaz, hogy ha akarsz, akkor turkálhatsz modelineokat kézzel _IS_. Egy KDE újraindulás nálam mondjuk 25 másodperc, a Gnome-ot nem tudom. (A tények makacs dolgok :) )

A listas megoldas nem tul jo, iszonyu munka lehet karbantartani, mert ugye kozpontilag managelt - jon uj csomag, es akkor a listat karbantartoknak kell szolni hogy haho, ezt meg ezt bele kene irni...

Eep. Valami automatizalt megoldas kene, ami megbizhatoan mukodik, es emberi karbantartast lehetoleg nem igenyel. Maskepp elobb-utobb out of date lesz a dolog, es annak semmi ertelme ugy mar.

(Valami olyasmire gondolok, hogy adott pl az OOo magyar language csomag, abba:

Enhances: openoffice.org

Languages: hu

Az olyan csomagokba, amelyeknel nem kulon van a lokalizacio:

Languages: en, hu, de, lv, ru

Innentol lehet olyat csinalni, hogy apt-get install-language hu, ami lekapja a fent levo csomagokhoz azokat, amelyek Enhances -elik valamelyik telepitett csomagot, es Languages: -ben ott van hogy hu.

Csak ezt implementalni kene, meg valakinek, akit erdekel a dolog, relevans listan felhoznia)

Huha, urasagodnak hany mondatig terjed a memoriaja? Mintha kezdo felhasznalokrol beszeltunk volna... Es igen, szerintem egy kezdo felhasznalo szamara a Debian kozel hasznalhatatlan. Ettol fuggetlenul egy nagyon jo disztro es tucatnyi szerveren es tobbszaz desktopon hasznalom.

Urasagom kezdo felhasznalokent kerult ossze Debiannal, azota is azon van (es DPL valasztason meg szavazatot is kapott, igaz nem akart, dehat sok a hulye ember :P). Sok ismerose hasonlokepp (csak ok nem indultak project leadernek =).

Kezdo felhasznalo != buta felhasznalo. A kezdo olvas, ha elakad, vagy kerdez, vagy keres. Innentol meg Debian mar nem kihivas. A buta felhasznalo meg nem telepit, nem configol, hanem elvarja hogy vagy menjen jol, vagy mas megcsinalja neki. Buta felhasznalonak tenyleg nem jo a Debian. De ugy altalaban a Linux sem, szereny velemenyem szerint.

En sem hasznalok root usert csak szelsoseges esetekben. Jobb helyeken (*BSD), root userkent valo loginoláskor a kovetkezo uzenet fogadja az emberket, meg mielott shell -t kapna:

"Don't login as root, use su(1)''

Nem pedig egy olyan elfogadhatatlan megoldast amit az ubunu hasznal. És érdekesen igy is megértik az emberek. Illetve az a megoldás amit Friczy ajánlott, (init valtoztatas) szintén elfogadhatatlan. Nem tudom, hogy mások hogy vannak vele de én nem szeretek több szát km -t utazni ilyen hülyeségek miatt. Ugyanez vonatkozik a livecd/floppy-s megoldásra is. De itt most nem az ez elleni védelmekről volt szó, hanem arrol , hogy nekem az nem tetszik a dolgokban amit az első hozzászólásom első mondatában kifejtettem.

Ha /etc/shadow megserul, akkor biza kenytelen leszel utazni tobb szaz kilometert. Ennek megserulesere kb ugyanannyi az esely, mint /etc/sudoers megserulesere. Szoval a ketto kozott rizokofaktorban kb semmi kulonbseg nincsen.

(Erre valo az ssh key, meg az a megoldas, hogy ha ssh kulccsal leptel be, akkor privilegizalt [root] userkent tevekenykedhetsz, ha epp ez a szived vagya.. persze ehhez kell hogy felaljon a rendszer hibas fs-el is, csak epp read-only-n, nem rw-n)

Ha meg valami nem tetszik a dolgon, 1 parancs megvaltoztatni: sudo passwd.

Megjegyzem, sok helyen adminkodtam mar eletemben, es elenyeszo volt az, ahol volt kulon root jelszo, es nem sudozas volt. Az en tapasztalatom szerint a standard az, hogy nem lehet rootkent loginolni (sshn ugysem szoktak engedelyezni, csak lokalisan. Akkor meg mar szinte mindegy, hogy su vagy sudo, mindkettonek megvannak az elonyei is, hatranyai is, nyilvan). Ennyi erovel akkor minden rendszer ahol van root jelszo, dogoljon meg es fuj es nem tetszik, mert nem olyan mint amit megszoktam. Kit erdekel? Trivialis atallitani, ha zavar. A default meg jol megindokolt okokbol az, ami.

Engem nem nagyon erdekelnek ezek a dolgok, de ugy latom meg mindig nem sikerult felfogni azt amit magyarazok.

Nem, valoban nem sikerult. A tradiciot nem tortek meg, root user van, max bejelentkezni nem tud vele. De remote ugysem tudna, mert sshn le van tiltva jobb helyeken. A kulonbseg annyi, hogy su helyett most sudo van. Wooo. Szornyuseg. Ha ettol valaki bepanikol, hat tudom sajnalni.

=> Nem igazan ertem, mit magyarazol, hogy miert olyan nagy baj az, ha su helyett sudo van. Vagy ha mindenkepp root shellt akar valaki, sudo su meg mindig ott van... Vagy sudo passwd.

Tapasztalt UNIX-os meg tudja, merre van a doksi, es mielott hozzanyul egy rendszerhez, legalabb megnezi, milyen is az, es mit erdemes tudni rola.

Nem igazan latom at, hol van a problema. El tudnad magyarazni, szajbaragosan?

Fedora?! Ne viccelj!

Miert akarod a kezdo usert azzal szivatni?

RedHat fizessen hazi nyulakat tesztre, ne a usert szopassa.

deta

A problema ott van, hogy install kozben *nem* allithatsz superuser passwordot. Es aki nem figyel oda az meg opja a aszt. Ugy ahogy a cikk iroja is tette. Es itt nem a tapasztalt UNIX-osok rol van szó, hanem azokról a felhasználókról akik tudjak, hogy letezik superuser és nincs szükségük sudohoz vagy suhoz hogy 0 uid el tudjanak akarmit is csinalni. Ezen kivul minek hasznalna akarki is sudo su -t amikor ott van sudo -s. Es en nem azt magyarazom, hogy su-t vagy sudo-t hasznalni baj, hanem azt itelem el ahogy ubuntu a superuser kerdeset kezeli.

http://bonehunter.rulez.org/~algernon/gnome-resolution.png

X ujrainditas nelkul atvalt, legalabbis felbontast. Frekit a monitorom nem tud nagyobbat 60-nal.

Btw, a gep i386, Macintosh monitorral, amin van egy atalakito PC-s csatlakozohoz.

Modelineokat eletemben nem configoltam. A felbontas atallitasa sacperkb 15 masodpercembe telik, de csak azert mert az egerem epp a jobb also sarokban volt, mig a control center ikonja a bal felsoben, es at kellett rangatni (ami azzal kezdodik, hogy az egeret megkeresem miert log az asztalom mellett, ezzel telik el kozel 10 masodperc).

A beallitast meg szepen megjegyzi, es onnantol orvendes van.

PowerPC-men hasonlo a helyzet, csak ott 800x600 a max felbontas, mert annyit bir a kartyaja. (Meg ott keves a ram, igy GNOME helyett XFCE fut)

Jok ezek a tenyek :)

Hat aki nem figyel telepitesnel, az magara vessen, mar nemazert. Ha fel sem tunik neki, hogy nem allitott root passt, es nincs annyi esze, hogy elolvassa a FAQ-t, vagy rakeressen rogton telepites utan, akkor tudom sajnalni. Ezt lamersegnek hivjak. Ennyi erovel legyen backdoor, hatha nem figyelt a user, es a macska atsetalt a billentyuzeten mikor a root jelszot kellett beirni. Ketszer egymas utan, ugyanazt beirva.

Nem figyeles ellen nincs vedelem. A userek meg kb mindent, amire egy atlag usernek szuksege lehet, meg tudnak csinalni Ubuntuban ugy, hogy sudot soha be se irjak (menubol ami indul, es uid 0-t igenyel, szepen feldob egy ablakot ahol be kell gepelni a user sajat jelszavat, es maris rootkent fut a dolog). Aki ennel tobbet akar, az meg mar megtalalja a modjat hogy megcsinalja.

Rettento kenyelmes a dolog, foleg kezdo usernek. Miert? Mert tegyuk fel, csomagot akar telepiteni. Ehhez nyilvan root jogok kellenek. Mit csinal akkor? Hat kilep, es belep rootkent. Es felteszi. Ez lenne a hagyomanyos modszer, mert sudorol meg nem hallott, leven kezdo. Ubuntunal ez ugy muxik, hogy raklikkel egy menupontra, beirja a jelszavat, es telepit. Ki se kell lepnie, sudoval sem kell szorakoznia, es helybol igy van beallitva a rendszer.

Velemenyem szerint iszonyu kenyelmes. Sokkal kenyelmesebb, mint nyitni egy konzolt, es sudo synaptic, vagy hasonlo.

Mit csinal a tapasztalt unixos akkor, ha valami nem ugy mukodik, ahogy eddig tapasztalta? Megkeresi az okat.

Mennyibe kerult volna megnezni mi van a root userrel itt ubuntunal? Kb 3 perc. Es csomo idot es energiat meg lehetett volna sporolni.

Tovabbra se ertem, hol van a levesbeszaras. Nem hiszem el, hogy tapasztalt unixos nem talalkozott meg sudoval, vagy olyannal hogy valami megsem ugy mukodik, ahogy o azt megszokta. Az ilyeneknek utana kell tudni jarni. Jelen esetben a dolog dokumentalva is van, telepitesnel szolt is (es egy tapasztalt unixos szerintem oda kene figyeljen a telepiteskor)...

Cserebe ezert a kis kellemetlensegert, a tapasztalatlan unixosnak sokkal konnyebb dolga van. Lasd thuglifenak cimzett hozzaszolasomat par percrol ezelottrol.

Egyebkent azt vallom, hogy legalabb a FAQ-t es a telepitesi utmutatot erdemes atnezni, ha az ember egy teljesen uj disztrot akar felrakni. Atnezni, nem alaposan atolvasni, megjegyzem. Vagy ha ezt nem is teszi meg, ha valami elterest lat, akkor rogton FAQ-hoz fordulni.

Kulonben jonne itt a sirasrivas, hogy BSD-ken hol van az /etc/init.d?? Hat hogy kepzelik, hogy nincsen?!

Ilyen aprosagtol kiakadni... pfft. (Foleg, hogy mint emlitettem, errol telepites kozben is szol az Ubuntu, dokumentalva is van, stb... ez eleg erosen a figyelmetlenseg kategoriaba sorolodik nalam, ha ebbe valaki belefut.)

Vigyázz miket beszélsz mert arra is van pelda.....

Amikor ismert disztribet telepit, persze, akkor en sem figyelek, mert ismerem. De amikor ujat probalok ki, akkor biza alaposan odafigyelek, foleg ha utana irni is fogok rola.

A 60Hz-s stuffra mas mar valaszolt, mivel nekem annyit tud osszevissza a monitorom, ahhoz nem tudok hozzaszolni. Max annyit hogy ubuntu levlistan ilyen problemat nem nagyon veltem latni, lehet hogy nem altalanos, es csak az NV driverrel jon elo (tegyuk hozza az XFree86-os NV driver elegge elmarad a binary-only nvidia drivertol ahogy en hallottam. Utobbi meg iirc nem resze az alap ubuntunak, viszont kesobb egyszeruen felrakhato restricted -bol... erdemes lenne kiprobalni, hatha tud 60Hz-nal nagyobbat)

Miert hagyja? Mert UNIX! Nem az a mondas jarta regebben, hogy a unix az egy olyan rendszer, ami nem probal meg ellentmondani neked, es hagyja, hogy szetlodd a labad, ha ugy tartja kedved? Szerintem erdemes ehhez a mentalitastol nem elterni, igy lesz rugalmas. Ha meg nem figyeltel elegge telepitesnel, hat sorry.. Az ellen nem lehet hatekonyan vedekezni.

Van ertelmes ok, thuglifenak leirtam, leirom neked is (meg le van irva FAQ-ban is, doksiban is, emlekeim szerint):

Ha van root user, akkor az atlag kezdo user bent van userkent, mert azt mondtak neki, rootkent ne nagyon lepjen be, csak ha muszaj (vagy mindig rootkent van bent, ircen kap valami wormot, es akkor szopas van). Telepiteni akar. Hat fogja kilep, belep rootkent, telepit. Aztan vissza userbe. Macera, kenyelmetlen.

Ellenben, alapbol be van allitva neki sudo. Klikk menupont, beir sajat jelszo, telepit, orvend. Egyszeru, kenyelmes.

Persze, meg lehet csinalni hogy ettol meg legyen root usernek jelszava, csak minek? Ha az atlag desktop user megcsinal mindent klikkelve, es soha nincs szuksege root jelszora, akkor minek terhelni ezzel vele? Biztonsagosabb, ha nincs is olyan.

A tapasztaltabb, aki meg mar hallott a sudorol, az megtalalja.

=> Van jo, ertelmes ok arra, hogy miert sudo van, es miert nincs root jelszo. Nyilvan hatranyai is vannak, de az ubuntu celkozonseget nezve, azok elhanyagolhatoak.

Mellesleg, megjegyzem, mas szalban mar emlitettem a cikkeddel kapcsolatban egyeb problemakat is, nem csak ezt az egyet. Azok legalabb ekkora benezesek javareszben :P

Ezen a szalon a tobbit nem hozom fel, abbol kavarodas lesz. Mar igy is nehezen latom at a hozzaszolasokat neha.

Latom az urak sikeresen elsiklottak ket aprosag felett, amely jelentosen befolyasolja az objektiv velemeny kialakitasanak lehetoseget a kerdesben.

Egy kulcsmondatot ezert megismetelnek: "ugyanugy kielegiti a szabvanyos dolgokra es egyszeru konfiguralasra vagyo kezdok, mint a mindent szetkonfiguralo, perverzes-fixfrekis-syncongreenes monitort hasznalo profik igenyeit is." Na, amennyire en tudom, ennek a ket dolognak egyszerre sem a SaX, sem a Gnome System Resoultion nem felel meg, maradjunk ebben. (Ez utobbi amugysem felbontaskonfiguralo, csak valto.) Amugy az utolso SaX amit en probaltam, az szabvany felbontas gyanant sokfele helyre tette a monitoron a kepet, csak oda nem ahova en szerettem volna...

A masik az, hogy mindkettore jellemzo, hogy csak egyetlen felbontast lehet vele bekonfigolni: amit a tisztelt delikvens hasznalni akar a desktopon. Aztan ha valamelyik program felbontast valt (pl. 3D jatek, sebesseg celjabol, vagy pl. videolejatszo full screen modja) akkor meg lehet nezegetni a "Sync Out Of Range" uzeneteket.

Vegul pedig fo problemam, hogy mindketto allando konfiguraciot feltetelez. A monitor cseretol (vagy videokartyara dugott mas eszkoztol) megbuggyano X konfigok nalam eleg rendszeresek, leven sokat cipelem a gepet, es nem tudom garantalni hogy mindig ua. monitort kapja.

Ha mar a makacs tenyeknel vagyunk... :)

Egyrészt: nem ajánlottam az init=/bin/bash megoldást, csak elmondtam,
mit ajánl az Ubuntu. Azt is leírtam, hogy nem értek egyet vele. Csak el
kellett volna olvasni a hozzászólást. Ugyanakkor viszont ha mondjuk
single user módban kell indítani a gépet, akkor mindenképpen ott kell
ülni a gép előtt.

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Helyes. Ítéld. Igazad van. A user meg ne is olvasson, véletlenül sem.

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

> No en a Debiannal mar igy vagyok, ez meg baromira hasonlo volt hozza, ezert
> elhasaltam rajta. No puff... Megyek is beadom hetfon a felmondolevelemet :)

Nem ártana. :-| Ha már egyszer elismerted, hogy figyelmetlen voltál,
talán nem kéne megint a többieket piszkálni, hogy még erről vitáznak
(mással, más miatt).

> Gratulalok mindenkinek, hogy ezt talalta a legnagyobb problemanak. Azt
> persze, hogy 60 Hz-cel veri ki a szemed a kepernyo, az senkinek sem okozott
> problemat. Nem baj az, csak az a gaz, hogy ez a szerencsetlen elcsuszott a
> jelszomizeriaval.

Valaki azt írta, hogy neki telepítés után nem volt ilyen gondja. Nem
lehet, hogy ismét figyelmetlenül állítottál be valamit?

> De ha mar itt tartunk, akkor ez a draga ubuntu mi a banatos f_aszomert
> hagyja, hogy egy darab user felvetele nelkul befejezettnek nyilvanitsam a
> telepitest? No ja, szep is az, kesz a rendszer, csak senki nem ephet be
> ra... Ugyes. Gratula!

Képzeld, az rm -rf / sem tiltott. Mindenki ott lövi lábon magát, ahol
akarja. Te megszakítottad a telepítés folyamatát, aztán anyázol arra,
aki hagyta. Gratulálok.

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

> Csakhogy, ez az ugyes rendszer hagyta ugy leokezni a telepitest, hogy se
> user nincs, se root-kent nem lehet belepni.

Többször tettem már fel Ubuntut, nem sikerült így telepítenem. Nem
tudom,hogy te mit és hogyan csináltál, szerintem ctrl+c-vel kiléptél
belőle. Ezek után ne csodálkozz.

> Tartom a velemenyem, bar beneztem a dolgot, de ez nem valtoztat azon, hogy
> egy sokeves megszokast rugtak fel, ertelmes ok nelkul.

Volt értelmes ok, te nem tartod annak.
> Node mint fentebb mar megirtam, ez csak az en benezesem, es tovabbra is
> orulok, hogy mindenki ezt tartja a legnagyobb problemanak.... :)

A jelek szerint te nem tudsz leszállni róla. :)

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

És még valami:

Lehet, hogy hülye vagyok, de ha a sudo-s usernek a jelszavát megtörik, akkor aki megtörte, az ugyanúgy tud root lenni egy "sudo /bin/bash" hatására. Ha meg nincs sudo joga, és pl távolról nincs root login, akkor 2 jelszót kellen megtörni. Nemde?

Én pl. egy közös használatú gépen mindig "sudo /bin/bash"-t használok, otthon meg külön van root, csak nekem, és ált az egyik konzolon bent szoktam lenni, de csak egy shell fut. Lehet hogy valamit nagyon rosszul csinálok, de szerintem ez így is jó.

Ja, Debiant használok, szóval telepítés nálam apt-get...

A kezdok igenyet kielegiti SaX es a GNOME System Resolution, a profik meg tudnak X configot turni, kulonben nem lennenek profik, nemde?

Jah, mindkettovel a futo felbontast lehet valtani. Nem tudom neked hogy sikerult sync out of ranget kapni, en amiota linuxozom (~1996), mindig volt egy olyan sor az X configomban, hogy:

SubSection "Display"

Depth 24

Modes "1024x768" "800x600" "640x480"

EndSubSection

Innentol az osszes game, meg minden at tud valtani kb minden normalis felbontasra. (Ugyanez megvan a 8, 15, es 16 depthekre is, 4 es 2 -es depthbe eddig semmi nem akart valtani, hala az egnek :)

Ja, es ezt nem en irtam bele, felraktam X-et es ott volt, azota megy. Problema nelkul.

Az viszont teny es valo hogy az X configot allandonak feltetelezik. Erre a megoldas a ServerLayout blokk hasznalata. Azert lassuk be, nem az a legaltalanosabb hogy az ember cipelgeti a gepet es monitort cserelget vagy hasonlok.

Szoval, erre az esetre az egyszeru megoldas: ServerLayout, ezzel be lehet allitani tobb kulonbozo monitor/videokartya kombinaciot, okos login managgerrel meg meg lehet csinalni hogy az alap login screen 640x480@60Hz legyen, azt kb minden viszi, es onnan ki lehet valasztani hogy megis melyik layoutba akarunk loginolni. Innentol kezdve a gnome resolution manager vagy mifene mar mukodik korrektul, es a jatekok is monitortol fuggetlenul tudjak valtoztatni a felbontasaikat.

Mindent meg lehet oldani, max a kevesbe altalanos dolgokhoz tenyleg a configfileban kell egy picit turkalni (nem sokat, megjegyzem).

Csarli, agreed.

algernon meg a masik nem tudom minek ir ennyi baromsagot, mikor egyikuk ugy osztja az eszt a modelineokrol hogy kozben 60Hz max frekis monitora van, a masiknak meg az X felbontaskonfigja kimerul abban hogy "1024x768" "800x600" "640x480". Hat ez valoban advanced userre vall ;>

De mindegy is, mert az X konfiguralasa valoban 10 eve valtozatlanul ugyanolyan (szanalmas), ezt ertelmes ervekkel nem lehet megcafolni. A kepfrissites atallitasara evtizedek ota nincs lehetoseg az X teljes shutdownja, szamolgatas, probalgatas, es rootkent X konfig editalas nelkul, es ahogy elnezem meg jo darabig nem is lesz

(es bizony a par eve elore szethypeolt XRandR is keptelen erre a legelemibb funkciora).

Lehet ellene pampogni, de a Windows ezt mar 1995-ben tudta. Az XFree86 mit csinalt 95-ben? Volt egy darab szoveges modu /usr/X11R6/bin/xf86config amiben az X inditasa elott fekete-feher konzolon 20 kerdest megvalaszolva (DDC? lofaszt!) bekattoghattad a 60Hz-edet, es volt az /usr/X11R6/bin/XF86Setup, ami tok ugyanez volt, csak a csodas dialog nevu program gfx-et hasznalta. Es mi van ma? Igen, a mechanizmus tokeletesen ugyanaz (XF86Config generalas), csak most mindezt GNOME/KDE feluleten muveli az adott program, es minden valtoztatas utan X restart! Hogy mindez runtime legyen? A' minek.

XFree = 000000.

Hint: a http://xtiming.sf.net letezese se veletlen.

"algernon meg a masik" :-DDD legalább elolvashatnád, mire válaszolsz :-D rotfl

Nem is tudom, nekem valahogy soha nem volt igényem, hogy menet közben állítgassak frissítési frekvenciát. Egyszer beállítom, úgy marad. Elhiszem, hogy van, aki naponta rendszeresen állítgatja, bár nem nagyon tudom elképzelni, minek. Chain-Q esetében pedig azt hiszem, nem kerülhető el az X shutdown, hiszen hurcolássza a gépet, és olyankor gondolom mindig végigmegy a teljes booton, vagy az is az X hibája?

Fú, nehezen viselem az ilyen elvakultan fröcsögős, felsőbbrendű hozzászólásokat :-(

A Linux közel nem tökéletes, vannak öreg komponensei, vannak belekövesedett kellemetlen dolgok. Nem kötelező használni.

(Kiszálltam a vitából, béke Veletek :) )

Miert kene tobbet pocsolnom a felbontasokkal, ha megmondom neki hogy ezeket szeretnem, es a tobbit kitalalja magatol? (Hogy mindenki orvendjen, fogtam es radugtam egy jobb monitort a gepemre, es lam! Valtoztatas nelkul a gnome resolution managerje mairs felkinalt egyeb frekiket is 60Hz mellett. Most ezutan mi a nyavajaert torjem en magam hogy mindenfele modelineokat allitsak be, amikor anelkul is megcsinal nekem mindent?)

Ok, freki valtas utan X restart... erdekel az? Nem. Nem fogom percenkent valtoztatni. Sot, havonta se. Egyszer egy honapban meg kibirok egy X restartot.

Ezer bocs hogy nem jegyeztem meg rendkivul egyedi, de - sziporkazo, es kivetel nelkul hasznos infokban bovelkedo hozzaszolasaid altal minden bizonnyal - szeles korben ismert es elismert neved ("drojid").

A Linux nem tokeletes, nem kotelezo hasznalni

a, az olvasas nem erosseged, en egy szot nem szoltam a Linuxrol, tudniillik XFree != Linux. Szemellenzos vagy, vagy tajekozatlan? Esetleg mindketto? :D

b, a "nem kotelezo hasznalni" meg nem mentseg arra nezve hogy ***** (ez neked is nyilvanvalo lehetne)

c, valoban nem X-et hasznalok.

root jelszo: kertem egy root ablakot, jelszot kert, beirtam az elso user jelszavat, majd fogtam beirtam passwd, es az uj root jelszot 2x.

ami engem viszont kifejezetten zavart, hogy a desktopra nem tudtam kitenni a "sajat-gepet" sem a kukat es a tobbi hasonlot sem.

Nem kell megjegyezni a nevem, oda van írva :)

Én sem a Linuxra mondtam, csak kicsit átírva idéztél. A Linux Neked nem tetsző komponenseit nem kötelező használnod, ha van alternatívád. (Mivel tudok olvasni, tudom, hogy nem használsz X-et, nagyon ügyes kisfiú vagy :-D)

na télleg mentem :)

On 2005-01-02, Gabucino <gabucino@mplayerhq.hu> wrote:

> De mindegy is, mert az X konfiguralasa valoban 10 eve valtozatlanul
> ugyanolyan (szanalmas), ezt ertelmes ervekkel nem lehet megcafolni. A
> kepfrissites atallitasara evtizedek ota nincs lehetoseg az X teljes
> shutdownja, szamolgatas, probalgatas, es rootkent X konfig editalas nelkul,
> es ahogy elnezem meg jo darabig nem is lesz

Jegyezzuk meg, ez driverfuggo. Pl. a SiS driveren Thomas Winischofer
nagyszeru munkat vegzett http://www.winischhofer.at/linuxsisvga.shtml, es
irt egy sisctrl nevu utilityt http://www.winischhofer.net/sis/, ami
detektalja a lehetseges felbontasokat/frekiket, runtime oda kapcsolhatsz
vele ahova akarsz, vannak egyeb tuningolhato dolgok is (pl. gamma), es a
tetejebe meg egy, a valtoztatasokat tukrozo, plusz optimalizalasi tippeket
is tartalmazo diff-feleseget general az X konfighoz kepest.

Ez persze, ami a nagy altalanossagot illeti, olyan, mint halottnak a csok.
De a freesktop.org-os arcok azert ugy tunnek, mint akik tisztaban vannak a
problemakkal, az o hozzaallasuk talan ad nemi okot a remenykedesre...

* * *

Amit most fogok irni, az guessing, szoljatok ha hulyeseg. Szoval ugy tunik,
egy ilyen konfig utilitynak (ami momentan kimerul az "X -configure"-ban)
alacsony szinte kell mennie, talan annyira alacsonyra, ami mar
platformfuggo. Az X* nem csak linuxra irodik... olyan konfig utilt irni,
ami minden platformon korrektul kitalalja, hogy mi, mitol, meddig, meg eleg
neheznek hangzik, es nem is feltetlenul az X* csapat feladatanak, ha igy
van, hanem az egyes *nix-felesegek dolga lenne ez talan...

Ha megnezzuk az open *nix-okat, a Net/OpenBSD ezt magasrol leszarja, a
FreeBSD-nek van baja igy is eleg, a linux meg... olyan, hogy "linux
fejlesztocsapat", ugye nincs a kernelen tul.

Talan ha az X.org csinalna egy konfig frontendet meg egy apit, amire a
platform-fuggo stuffot meg lehetne irni, akkor csak ossze tudnak rakni a
maguk backendjet az egyes szekertaborok...

On 2005-01-02, drojid <drojid@drojid.hu> wrote:

> Nem is tudom, nekem valahogy soha nem volt igényem, hogy menet közben
> állítgassak frissítési frekvenciát. Egyszer beállítom, úgy marad. Elhiszem,
> hogy van, aki naponta rendszeresen állítgatja, bár nem nagyon tudom
> elképzelni, minek. Chain-Q esetében pedig azt hiszem, nem kerülhet? el az X

Hat azert kisse megeroltethetned a fantaziad... a tipikus persze az, hogy
ledobod a PC-t meg a monitorod az asztalodra, osszeberheled a dolgokat, oszt
boldog vagy (vagy nem). De lehet masfelekepp/masra is hasznalni egy gepet.
Pl. ha egy laptopot hurcolsz prezentaciorol prezentaciora, a kenyes
projektorokat mindig ki kell elegiteni... es akkor nem vagy abban a
helyzetben, hogy kimaszkalj a konzolra es hackeld az X konfigod, meg
ujrainditgasd az X-et.

A hulye newsgw rosszul parszolta ki a linkeket.

Helyesen:

Winischofer SiS driver oldala http://www.winischhofer.at/linuxsisvga.shtml
az aktualis sisctrl a kov. konyvtarbol banyaszando ki http://www.winischhofer.net/sis/

Te tenyleg nem vagod hogy nemcsak Linuxra van XFree86? :O

Jegyezzuk meg, ez driverfuggo. Pl. a SiS driveren Thomas Winischofer nagyszeru munkat vegzett http://www.winischhofer.at/linuxsisvga.shtml, es

irt egy sisctrl nevu utilityt

Akkor nem driver-, hanem utilfuggo :) Sajnos - mint ahogy azt te is irtad - ez sz_art se er, hiszen elonykent nem lehet felfogni egy hardverspecifikus hakkot. A fenyerosseg megvaltoztatasa se kene hogy kunszt legyen.XFree86, 2005.

...mert pl windozon nem hw fuggo hackok vannak... apam hercules kartyajan ugyan a felbontas meg freki valtas megy a standard windowsos cuccokat hasznalva, ha fenyerot vagy barmi mas, specifikusabb dolgot kell allitani, ahhoz biza a cdn kapott szoftver kell. Detto ugyanez volt NVidiaval, ATI-val es S3-al is.

Windows, 2005.

Raadasul remote display sem tud, ami pedig apam munkajahoz rendkivul hasznos lenne. Igy kenytelen VNCzni, ami azert nem az igazi. Meg szerencse, hogy van XFree86/Cygwin, ami win2k-n mar nativ ablakban is meg tudja jeleniteni az X-es applikaciokat (kulon ablak/applikacio, igy ertendo), igy jonehany linuxos programot kenyelmesen tud dozer alol hasznalni.

Es ezt X tudta mar a kezdet kezdeten...

LinuxTag, 2004: Rakas eloado, csomo laptoppal, maszkalnak fel s ala. Neha random radugjak egy-egy monitorra, projectorral, akarmire. Nem mindig a helyben levo stuffokra, amik felig-meddig azonos eszkozok voltak, hanem a kulonbozo projectek kis boxaiban egy-egy altaluk hozott monitorra. Nekik vajon hogyan sikerult hogy minden ment, es nem kellett kb semmit konfigolniuk?

Amennyire tudom, en voltam az egyetlen akinek komolyabb gondja akadt a laptopjaval, nekem is csak azert, mert nem volt X-em, es a projectoron tekergetni kellett egy picit hogy latszodjon a kep rendesen.

En is maszkaltam gepemmel is, laptoppal is, bedugtam ment, orvendtem. Egyszer nem nyultam X confighoz.

rdesktop vajommi?

Legjobb tudomasom szerint az az egesz NT desktopot athuzza, nem csak az egyes applikaciok ablakait -> Sucks.

Nalam nem kell restartolni a frekiallitas soran. Rakerdez, hogy "keep this" vagy "use previous" es ha nem kattintok 10 masodpercig akkor visszaall.

Debian sid, gnome, binaris nvidia modul.

"Miert kene tobbet pocsolnom a felbontasokkal, ha megmondom neki hogy ezeket szeretnem, es a tobbit kitalalja magatol?"

Mondjuk mert nem talalja ki magatol? Nemigaz hogy ilyen nehez felfogasuak az emberek. En rendszeresen beleutkozom abba a problemaba, hogy hiaba van 1280x1024-tol lefele mindenfele videomod a konfigban, az X egyes eszkozokkel ugygondolja (ismetlem: jellemzoen ezek projektorok, aktiv VGA elosztok, stb), hogy 640x480 felett nincs semmi, mert o majd jol bedetektalta DDC-n, es jobbantudja. En elhiszem, hogy neked jol mukodik, de az en ettol meg letezo problemamat meg nem fogja megoldani az, ha te husszor is elmondod, hogy milyen egyszeruen allitottad be a felbontasod a Gnome System Resolutionnal, mert pontosan az a problemam, hogy az altalam hasznalt, gyakran valtozo konfiguracion mar tavolrol sem ilyen egyertelmu a helyzet, es erre mar nincs egyszeru megoldas X alatt.

Mert ugye, azt hiszem az eleg alap, hogy be tudod allitani a felbontast 2005-ben grafikus feluleten (bar tegyuk hozza, nem is olyan reg meg ez nem volt ennyire egyertelmu az X-ben, es bizonyos disztribeken ma sem az). De itt nem errol beszelek, hanem arrol ami ezen tul van. Peldaul tipikus eset volt meg par eve, hogy kapott az ember ingyen, vagy jelkepes osszegert egy 21"-os DEC vagy Sony fixfrekis workstation monitort, mert sehogysem birtak normalisan beuzemelni pecen, semmilyen OS alatt. Utoljara pont egy Linuxos urgenek segitettem ilyen monitort eletre kelteni. Radugtuk az Amigara, 10 perc alatt beallitottuk a kivant modokat, (320x200-tol 1600x1200-ig mindent, ami eleg szep teljesitmeny ha figyelembe vesszuk hogy a moncsi minden fellelheto doksi alapjan mindossze 1280x1024-et tudott, egyetlen lehetseges frekvencian) aztan az igy kapott frekiertekeket bemasoltuk az XF86Config modelinejaiba. X-hez semmilyen hasznalhato eszkoz nem volt, hogy emberi merteku erofeszitessel megold a problemat, neten pedig csak a default modhoz volt modeline...

Korulbelul errol beszelek. Az alap dolgokat (felbontasvaltas) nyilvan minden rendszer tudja, sot a Windoz is megfelel a vilag nagyobbik reszenek. Viszont amikor ezeken az egyertelmu dolgokon tul kell lepni akkor derul ki hogy mennyire rugalmas es flexibilis, valamint konnyen kezelheto egy rendszer. Aztmondod a profik csak editaljanak modeline-t, hiszen attol profik? En inkabb azt mondom, egy profit arrol lehet megismerni, hogy profi eszkozokkel dolgozik, amelyek messze a mindenki szamara egyertelmu dolgokon tul is biztositjak azt, hogy konnyen elerje a celjat, azt amit szeretne megvalositani. Nem helyette akarjak elerni a celt, mint a kezdoknek szolo varazslok meg a mindenfele autodetektalasok, hanem megadjak szamara a lehetoseget, hogy konnyen, gyorsan es hatekonyan dolgozzon, hiszen tudja hogy mit akar, azert profi. A modeline editalas tehat nem profizmus es rugalmassag, hanem a fapadhoz es a bevett konvenciokhoz valo gorcsos ragaszkodas... IMHO.

Ha meg most sem vilagos mirol beszelek, es mi a problemam az X-el, akkor inkabb hagyjuk.

"...mert pl windozon nem hw fuggo hackok vannak... apam hercules kartyajan ugyan a felbontas meg freki valtas megy a standard windowsos cuccokat hasznalva, ha fenyerot vagy barmi mas, specifikusabb dolgot kell allitani, ahhoz biza a cdn kapott szoftver kell. Detto ugyanez volt NVidiaval, ATI-val es S3-al is. Windows, 2005."

Pontosan. A windoz is eppolyan szanalmas ebben a kerdesben. De ki beszelt windozrol? En csak azt mertem felvetni, hogy van rendszer, amely eloljar a jo peldaval, es bizony megoldotta ezeket, hardverfuggetlenul, de le lettem ugatva, mert hogy ezt a SaX, meg a Gnome System Resolution is tudja. Hat persze...

Egyebkent az RDesktop hasznos dolog, hala a MorphOS-re is portolt kliensnek, nem kell felallnom a gepem elol, ha vmi nyugje van egyes delikvenseknek a munkahelyemen a Windozukkal... :)

Egy laptop mas am mint a desktop gep, ahol adott esetben a projektor lesz az egyetlen eszkoz, es annak a DDC beallitasai fognak ervenyesulni, nem pedig csak mint a kulso videoportra dugott plusz eszkoz mukodik...

Gabuccino hozta fel peldanak, hogy bezzeg dozeren milyen faszan megy a freki valtas restart nelkul meg minden. Felhoztam egy ellenpeldat. Ennyi volt a dozerrol a szo.

En speciel azt hoztam fel peldanak, hogy sok esetben van X ala is megfelelo, tobbnyire hardver fuggetlen tool, ami megoldja a dolgokat. Komplikaltabb esetben nem, c'est la vie. Atlag usernek viszont eleg ez, es azzal happy.

rdesktop lehet hasznos, de remote X imnsho sokkal hasznosabb :P

Köszönöm az értékes megjegyzést :( Én nemigen szeretem az ilyen hozzáállást. Elég régen használok Linuxot, már viszonylag sok disztrót megrángattam. Mindent egybevetve a Fedora Core 3-al meg voltam elégedve. Ugyan már lekerült minden gépemről a Gentoo kedvéért, de tapasztalatlan, barkácsolni nem szerető felhasználóknak melegen ajánlom. Ha volna valami érdemi ellenérved is, akkor kérlek oszd meg velünk. Én speciel igen kíváncsi vagyok.

Aki esetleg nem ismerné a Fedora-t, ő a valahai RedHat desktop rendszere, teljesen PD, alapból négy CD, elég jól eltalált csomagokkal. Ha ez nem lenne elég, akkor van benne apt és yum is, amivel szinte minden Linux alá elérhető program telepíthető. Nagyjából fél évente release (vesd össze: Latest Stable Debian GNU/Linux 3.0 (a.k.a. woody) was released on 19th of July, 2002. Kicsit frissssss, hmmm? :)) A Fedoránál szinte folyamatosan stabilitás+frissesség egyszerre. És élen jár az értelmes biztonsági funkciók beépítésében (pl. PAM, most éppen a SELinux stb.) Ezt viszonylag kevés általánosan használt, jól támogatott disztró csinálja utána.

üdv

atya

Na legalabb a remote X hasznossag dolgaban egyetertunk. :)

Nem panaszkodas keppen irtam, hanem mert teny. Igazabol a StarOffice-ra lennek kivancsi, hogy az hogy kezeli. Amit legutoljara lattam - jo regen volt -, az 5.1-es meg jol kezelte oket. Persze azota sok minden valtozhatott.

A magam reszerol altalaban be szoktam jelenteni a fejleszoknek a hibakat (nem OOo), mert pokolla tudja tenni az ember eletet a Damoklesz kardjakent feje felett lebego tobb szaz dolgozo birosaghoz fordulasanak veszelye - mas kerdes, hogy a fejlesztok ra sem hederitenek, s ez elszomorito. Visszaterve az OOo-ra, nagy valoszinuseggel csepp a tengerben...

Viszont biztato, hogy egyes cegek .rtf-ben kuldik a doksikat, .doc meg nincs ;)

az mp3-on csak a betömörítő után kell fizetni a lejátszás ingyenes ha jól emléxem

Nekem a magyaritason kivul csak egy bajom van vele. A sok-sok locale ujrakonfiguralas utan mar nem tudok allitani semmit. Illetve tudok, csak nem lep ervenybe. Tok ugyanez volt a Woody-nal :(

Meg csak annyi, irodai alkalmazasra igazabol maga az OOo miatt nem jo, nem azert mert magyarul nem tud. Gyakorlatilag en meg nem lattam olyan OOo valtozatot, ami jol kezelne a word dokumentumokat...

On 2005-01-02, Balogh Karoly <charlie@scenergy.dfmk.hu> wrote:

> Mert ugye, azt hiszem az eleg alap, hogy be tudod allitani a felbontast
> 2005-ben grafikus feluleten (bar tegyuk hozza, nem is olyan reg meg ez nem
> volt ennyire egyertelmu az X-ben, es bizonyos disztribeken ma sem az). De
> itt nem errol beszelek, hanem arrol ami ezen tul van. Peldaul tipikus eset
> volt meg par eve, hogy kapott az ember ingyen, vagy jelkepes osszegert egy
> 21"-os DEC vagy Sony fixfrekis workstation monitort, mert sehogysem birtak
> normalisan beuzemelni pecen, semmilyen OS alatt. Utoljara pont egy Linuxos
> urgenek segitettem ilyen monitort eletre kelteni. Radugtuk az Amigara, 10
> perc alatt beallitottuk a kivant modokat, (320x200-tol 1600x1200-ig
> mindent, ami eleg szep teljesitmeny ha figyelembe vesszuk hogy a moncsi
> minden fellelheto doksi alapjan mindossze 1280x1024-et tudott, egyetlen
> lehetseges frekvencian) aztan az igy kapott frekiertekeket bemasoltuk az
> XF86Config modelinejaiba. X-hez semmilyen hasznalhato eszkoz nem volt, hogy
> emberi merteku erofeszitessel megold a problemat, neten pedig csak a
> default modhoz volt modeline...

Na, ennek kapcsan eloveszem, ami mindig bassza a csoromet. Miert nem lehet
ezt Windows segitsegevel megcsinalni? Magyarul, miert nincs egy windowsos
utility, ami kinyom egy X modeline-et az aktualis beallitasokrol? (Akkor
"last resort-kent" mindig ott lenne, hogy Windows alatt beklittyelgeted a
kepernyot a neked tetszo allapotba, es kiiratod a modeline-t.) Van ilyen,
csak nem tudok rola/nincs, mert senkit sem erdekel/nincs, mert nehez lenne
megcsinalni? (Egyszer elolvastam, mit jelentenek a szamok az X modeline-ban,
nem emlekszem mar pontosan erre, de ugy emlekszem, megegy parameter kene
a geometria, hsync, vsync altal megadott negyesen tul.)

On 2005-01-02, Gabucino <gabucino@mplayerhq.hu> wrote:
>
> _Jegyezzuk meg, ez driverfuggo. Pl. a SiS driveren Thomas Winischofer
> nagyszeru munkat vegzett http://www.winischhofer.at/linuxsisvga.shtml, es
>
> irt egy sisctrl nevu utilityt_
>
> Akkor nem driver-, hanem utilfuggo :)

Jaj, ne kukacoskodj. Az, hogy van mihez frontendnek lennie a sisctrl nevu
gtk-s frontendnek, a driver erdeme. Ettol fuggetlenul is, lehetnel annyira
engedekeny a szavak ertelmezesenel, hogy kicsereld a "driver" szot arra a
frazisra, hogy "a drivert fejleszto (akar egyfos) csapat az adott video
chipset csaladdal es X-szel kapcsolatos programjai".

Csak engem szopatsz azzal, hogy explicite kiirattatod velem azt, ami a
tomor, bar pongyola megfogalmazasbol is egyertelmu kene hogy legyen :)

On 2005-01-02, Nagy Gergely <algernon@bonehunter.rulez.org> wrote:
>
> ...mert pl windozon nem hw fuggo hackok vannak... apam hercules kartyajan
> ugyan a felbontas meg freki valtas megy a standard windowsos cuccokat
> hasznalva, ha fenyerot vagy barmi mas, specifikusabb dolgot kell allitani,
> ahhoz biza a cdn kapott szoftver kell. Detto ugyanez volt NVidiaval,
> ATI-val es S3-al is.

Na ja, csak arrafele a vendornak illik osszeganyolni a kartya kepessegeihez
adekvat konfigpaneleket (minden lehetseges, csak eleg sokszor kell
felvallalnod "Advanced User" mivoltodat :) ), ill. a minimum, amit
megtehetsz (dinamikus, az osszes lehetseges felbontas-frissites felallasra
kiterjedo kepernyobeallitas) is tulmutat az X felepitesebol adodo
korlatain...

> Raadasul remote display sem tud, ami pedig apam munkajahoz rendkivul
> hasznos lenne. Igy kenytelen VNCzni, ami azert nem az igazi. Meg szerencse,
> hogy van XFree86/Cygwin, ami win2k-n mar nativ ablakban is meg tudja
> jeleniteni az X-es applikaciokat (kulon ablak/applikacio, igy ertendo), igy
> jonehany linuxos programot kenyelmesen tud dozer alol hasznalni.

Bar a magam reszerol fogyatekos kisgyereknek erzem magam, ha olyan
Windows-os gephez ulok le, amin nincs Cygwin (hala az XliveCD-nek
http://hup.hu/modules.php?name=News&file=article&sidu87 , ez egyre
ritkabban esik meg velem), ha esetleg csak X-re hajtasz:
van olyan, hogy Xming http://freedesktop.org/wiki/Xming , ami az X.org
Cygwint nem igenylo Win32 portja (errol is a fentebb idezett, XliveCD-s
threadben szereztem tudomast).

nem.

olvass utanna

En meg meg nem lattam olyan Microsoft Word-ot ami jol kezelne az OOo dokumentumokat...:)

Nyugi, az OOo file formatumabol kis modositassal szabvany lett (OASIS), a Microsoft mar nem sokaig letezhet a piacon az OOo formatumanak tamogatasa nelkul.

Az Office formatumok filtere pedig egyre jobb, az OOo 2.0 betakat probalgatva egyre tobb olyan dokumentumot tud megnyitni amibe az 1.1 meg belepusztult. Nemreg elerhetove kellett tennem egy ugyfelnel a CD Jogtar melle adott Irattar anyagat, es az 1500 dokumentum kozul csak 3 volt, amit nem tudott megnyitni az OOo, ezekbol pedig mar csak az egyiket nem lehetett 2.0 betaval megnyitni (ezt el is kuldtem az engineeringnek, ugyhogy a vegleges remelhetoleg boldogul majd vele).

Amugy aki panaszkodik, hogy ezt meg azt nem nyit meg az OOo vette mar a faradsagot, hogy az adott dokumentumot, mint hibat bejelentse a fejlesztoknek?

On 2005-01-03, _Joel <joel@sch.bme.hu> wrote:

> Nyugi, az OOo file formatumabol kis modositassal szabvany lett (OASIS), a
> Microsoft mar nem sokaig letezhet a piacon az OOo formatumanak tamogatasa
> nelkul.

Ez, attol felek, nem sokat segit. Ha adnanak valamit a
platformfuggetlensegre, stb., most is kuldhetnek/publikalhatnak
a dolgokat rtf-ben a kulonfele szervezetek es adminisztratorok. De csak
.doc-ban kuldik...

> Az Office formatumok filtere pedig egyre jobb, az OOo 2.0 betakat
> probalgatva egyre tobb olyan dokumentumot tud megnyitni amibe az 1.1 meg
> belepusztult.

Erdekes, velem pont a forditottja tortent... Nem mondom, hogy szignifikans
tapasztalat, egy ilyen dokumentum volt, es azota meg nem nyultam OOo-hoz (se
1.*-hez, se 2 betahoz). De van ilyen is...

On 2005-01-02, Gabucino <gabucino@mplayerhq.hu> wrote:
>
> rdesktop vajommi?

Tudtommal a Windowsok kozul csak a szerver verziok adnak rendes tamogatast
ehhez. WinXPPro-ra is lehet rdesktopozni, de a tavoli meg lokal munkaasztal
kozul csak egy lehet aktiv egyszerre. Es a Citrix stuffok is csak a szerver
verziokkal mukodnek.

Szoljatok, ha ez megse igy van, vagy van valami workaround, mert az nagyon
erdekelne, ket okbol is:

1) praktikus okokbol;
2) elveszitenem az egyik legjobb peldamat arra, hogy az MS szar dizajnt
csinal uzletpolitikai okobol (ti. hogy egy funckiot, aminek jellegebol
adodoan tisztan a userspace-ben kene lennie, direkt beletuszkol a kernelbe,
csak hogy upgradelni kelljen az egesz oprendszert, ha ilyen tipusu
funkcionalitasra vagysz) :