Aktív fórumtémák

Tárgy Válaszok Legutóbbi beküldés Fórum Szerző
  Orbánék használnak ukrán szoftvereket 21  2025-10-13T23:14:29+0200 HUP cikkturkáló bzt
  Kína és energia 134  2025-10-13T23:13:50+0200 HUP cikkturkáló YleGreg
  AWS S3 tapasztalatok 174  2025-10-13T22:57:31+0200 Hálózatok általános mraacz
  [POL] Brutális adatszivárgás a Tisza pártnál 617  2025-10-13T22:47:00+0200 HUP cikkturkáló Hiena
  (open)AI finanszirozás lufi vagy sem 2025-10-13T22:46:28+0200 HUP cikkturkáló pif73
  mai időjárás felolvasva? 2025-10-13T22:30:06+0200 Multimédia m.informatikus
  Epson EcoTank L1270 Linux alatt 2025-10-13T21:45:31+0200 Nyomtatók bodnarj
  "A macOS rohad és nehézkesnek érződik … ez meg olyan mint a gepárd ..." 2025-10-13T21:04:18+0200 HUP cikkturkáló trey
  rpmdb hiba 2025-10-13T19:09:07+0200 Red Hat, Fedora, CentOS hnsz2002
  Folyamatos streaming az index.hu kezdőoldaláról 16  2025-10-13T18:46:29+0200 Web, mail, IRC, IM, hálózatok locsemege
  pontos óra a PC-n 62  2025-10-13T18:01:33+0200 Alaplapok ng123
  grub2 configfile 25  2025-10-13T16:25:10+0200 Debian GNU/Linux jimmy399
  A RustFS mennyire megbizhato? 12  2025-10-13T15:40:59+0200 Linux-haladó Vamp
  "Magyarország az elsők között csatlakozik Európa legnagyobb szuperszámítógépéhez" 2025-10-13T15:13:38+0200 HUP cikkturkáló trey
  Windows 10 EoL -> ESU 25  2025-10-13T13:34:01+0200 Microsoft Windows hendrick
  Unaloműző online játékok és azok eredményei #2 794  2025-10-13T13:11:03+0200 Játékok trey
  Tidal hallgatása max minőségen Linux alatt 86  2025-10-13T11:32:09+0200 Multimédia dlaszlo
  ESP8266 alternatív OTA 53  2025-10-13T02:21:19+0200 C/C++ EspOS
  Fedora 43 Landing Emergency Change To Increase /boot Due To NVIDIA GPU Firmware & Other Bloat 39  2025-10-12T21:40:47+0200 Red Hat, Fedora, CentOS x-daemon
  xcp-ng win-pv-drivers 9.0.9137 Release Signed 2025-10-11T21:51:13+0200 Virtualizáció x-daemon

Alan Cox: Linux 2.5.61-ac1

Címkék

Alan Cox kiadta a legújabb foltját a fejlesztői kernel legfrissebb verziójához.

Letölthető patch-2.5.61-ac1.bz2

Változások logja:*

* Now 2.5.x finally seems to want to play for the most part

* I've been clearing down the queue and fixing the stuff I

* hit trying to build things. There isn't any IDE stuff merged

* yet, this is very much clearing the decks beforehand.

*

Linux 2.5.61-ac1

Merge Linus 2.5.61

o Fix aic7xxx makefile (Sam Ravnborg)

o Fix ieee1394 build on Alpha (Ben Collins)

o Fix isdn_net build with X.25 (Adriank Bunk)

o Typo fix (Steven Bosscher)

o A pile of other typo fixes (Steven Cole)

o C99 initializers (Art Haas)

o dasd typo fix (Maciej Soltysiak)

o Remove an unused variable in sunrpc (Robert Love)

o Remove duplicate different BSD partition names (Andries Brouwer)

o PPC plural fix (Steven Cole)

o EISA driver class patches (Marc Zyngier)

o VIA Rhine updates (Roger Luethi)

o Further ppa scsi fix (John Kim)

o Kill unused __beep (Hugh Dickins)

o Merge visws support (Andrey Panin)

| Some collisions with pc9800 but should be ok

o Limits for upward growing stacks (Matthew Wilcox)

o ucLinux updates (Greg Ungerer)

o 68328 frame buffer updates (Greg Ungerer)

o Merge ucLinux H8300 support (Yoshinori Sato)

o Fix aironet compile (Ookhoi)

o Fix DMA mask on OSS trident driver (Ivan Kokshaysky)

o Kill some old 2.4 glue code in DRM (John Kim)

o Fix compile of old "hd.c" driver (Paul Gortmaker)

o Add experimental BOCHS virtualisation (Kevin Lawton)

o Clean up intermezzo driver (Adrian Bunk)

o Clean up rio use of compatmac (Adrian Bunk)

o Remove 2.0 ifdefs from ipchains code (Adrian Bunk)

o Remove old junk from efs (Adrian Bunk)

o Remove old 2.0/2.2 junk from media/video (Adrian Bunk)

o Remove unused variable in ali-ircc (Adrian Bunk)

o Remove 2.0 ifdefs from network drivers (Adrian Bunk)

o Clean up uglies in inia100 (Adrian Bunk)

o Clean up uglies in i91u scsi (Adrian Bunk)

o Clean up wan drivers 2.0/2.2 code (Adrian Bunk)

o Restore ontrack remap support (Jim Houston)

| I'd really like to see this get turned into device mapper..

o Forward port emu10k1 driver to 2.5 (Rui Souza)

o Fix boot on EPOX 4BEA-R and friends (Alexandar Achenbach)

o Switch alpha cia code to static inline (Matt Reppert)

o Fix pcmcia scsi compile breakages (Mike Anderson)

o EHCI workarounds (David Brownell)

Linux 2.5.60-ac1 (not published)

Includes Linus BK snapshot

Merge relevant pieces from old -ac (me)

| Dropped visws and stuff thats been redone

| also dropped out IRQ stacks (port is tricky!)

o Fix build of cciss driver (me)

o Fix build of 3036 tv tuner (me)

o Remove i2o_lan (me)

o Fix i2o_scsi (Randy Dunlap)

o Fix iph5526 scsi changes (not fixed DMA) (me)

o Make starfire compile (me)

o Make mca-legacy warn if used (me)

o Make sim710 build with EISA (me)

o Make ultrastor compile (me)

o Make aha152x/aha154x build (Randy Dunlap)

o Fix aha154x/mca bits (me)

o Fix fd_mcs build (me)

o Fix NCR53c406a.c (me)

o Fix sym53c416.c (me)

o Fix ibmmca compile (me)

o Fix ppa compile (me)

o Fix NCR539x compile (John Kim)

o Fix mca_53c9x compile (me)

--

Dim rhyfel mewn ein enw ni

MPlayer default skin compo

Címkék

Szeretnénk egy "skin-design-compo"-t indítani. Mivel a default skin felett már eljárt az idő, és szeretnénk lecserélni, úgy gondoltuk Ti lennétek a legjobb alanyok ehhez.
A kérésünk:

- NEM fogadunk el xmms/winamp/etc. skin portokat

- elegáns legyen

- funkcionalitásban a legbővebb legyen, lehetőség szerint használjon ki mindent, amit skin render tud

A skin-ek felépítéséről információt a http://mplayerhq.hu/DOCS/Hungarian/skin.html

találtok, illetve a default skin felépítése mindent elmond.

Komoly díjazásra sajnos nincs lehetőségünk, de az első helyezett munkája lesz az új alapértelmezett skin, elmondhatja, és ez meg is fog jelenni mindenhol, hogy az Ő felületét használja egy több százezres felhasználói táborral rendelkező program.

Köszönettel

Pontscho / fresh!mindworkz

---

MPlayer Core Team - www.MPlayerHQ.hu

Journaled File System (JFS) elérhető tesztelésre a FreeBSD-current-ben

Címkék

A Journaled File System for FreeBSD (JFS4BSD) Project célja, hogy portolja az IBM/Linux JFS technológiáját FreeBSD-re. A támogatás egyelőre csak a -current-hez van, és _csak tesztelésre_. Éles rendszerre nem ajánlott.

Az IBM anon CVS szervere:

:pserver:anoncvs@oss.software.ibm.com/usr/cvs/jfs

A jelszó: "anoncvs".

[JFS project page] [CVS weboldal]

Opera 7 Preview 1 Linux

Megjelent a népszerű Opera böngésző 7-es verziójának Preview 1-es verziója. A 6.1-től elérhető Linux specifikus funkciók már nem elérhetők, az új böngésző mail, és news klienssel érkezik. Szerezd be a legfrissebb verziót innen.

Debian csomagok:

[static] [shared qt]

Képek, Email bejelentés:

opera_7_1



opera_7_2




From: Espen Sand

Newsgroups: opera.linux,opera.beta

Subject: Preview 1 of Opera 7 for Linux available

Date: Fri, 14 Feb 2003 16:57:21 +0100

Hi all,

The first preview of Opera 7 for Linux is now available.

Please note that this is a preview. It has not been

tested as much as it would have been had it been a final

release. It is not feature complete. See below for more information.

The packages are available here:

http://web.opera.com/download/unix/...53-20030214-P1/

Please take a look at this file as well to determine what

package to select:

http://web.opera.com/download/unix/...whatpackage.txt

There are still a number of rough edges:

UI:

- Most Linux specific features as in 6.1 are gone for now.

- DnD is not fully working

- There are some focus related problems.

- The preference dialog box is not synchronized with the new UI yet. This makes it hard to set fonts etc.

- Opera might hang a little bit the first time the banner is shown. This is a known problem which will be fixed.

Document and page display:

- Please report any page display related issues. We are aware

of that some dynamic menus pops up at a wrong position and it would be nice to be informed about sites that show this problem.

E-mail and News:

Opera now comes with an e-mail client and and a news client (m2). It is suggested that if you want to test the e-mail client and use the POP protocol to fetch message, then select the

"leave on server" check box since Opera 7 for Linux is still a

preview.

Install:

The install from tar.gz does not work 100%. You may want to do as described below (custom install):

Before you install:

Since this is a preview it might be a good idea to backup you

personal ".opera" directory. This can be done from the command line using "cp -a .opera .opera-mybackup" This will copy the entire contents of ".opera" to the ".opera-mybackup" directory.

Custom install:

Please note that Opera relies on certain files for proper behavior. These are the files located in the "ini" directory and the "skin" directory. If you just unpack the tar.gz package then verify you have copied the files to this location:

/usr/share/opera/ini/ (with contents - ini files)

/usr/share/opera/skin/ (with contents - zipped skin files)

/usr/share/opera/styles/user/ (with contents - custom css files)

/usr/share/opera/conmsg.html - For the javascript console

/usr/share/opera/console.html

/usr/share/opera/contool.html

/usr/share/opera/hhd.ssr - Configuration file for small screen rendering

These files will not replace any current data in your setup.

--

Espen Sand

espen@opera.com

FreeBSD 4.8 kiadási ütemterv

Címkék

Lassan közeledik a FreeBSD 4.8 kiadásának időpontja. Ha minden igaz a végső build-ek március 13-ára készülnek el, és március 17-én meg is jelenik a FreeBSD 4.x ág legfrissebb tagja. Hidetoshi Shimokawa új funkciókat adott a majd megjelenő új kiadás Firewire támogatásába. Olyan új funkciókat találhatunk benne majd mint a beépített DV támogatás, javított stabilitás (recovery process & timeout), Write/ioctl támogatás a /dev/fwmem0-hoz, stb. A tesztekhez önkénteseket keres a fejlesztő.

[FreeBSD 4.8 RELEASE schedule] [Hidetoshi Shimokawa levele]

Brian Ward: Linux hibaelhárító + CD

"A hibakeresés (vagy ahogy Unix-körökben hívják, a ``tűzoltás") a rendszerüzemeltetés legfontosabb területe. Az ismertetésre kerülő hibakereső módszerek elsajátításával és a példák átböngészésével túljárhatunk a Linuxban megbúvó kisördög eszén."

Szerző: Brian Ward

Kiadó: Kiskapu Kft.

Kiadva: 2001

Oldal: 281

Nyelv: Magyar

ISBN: 9639301248

  • A Könyv

    Nem új könyv, bizonyára sokan ismerik. Azoknak készült az ismertető, akik esetleg még nem ismernék. Nekem nemrég került a kezembe.

    Feltelepítetted és futtatod a Linuxot, de nyomtatásnál csak krix-kraxokat látsz? Beállítottad a hálózatot de csak a vendégek (guests) tudnak bejelentkezni, de a felhasználók nem? Vagy egyszerűen csak nem tudsz csatlakozni a Web-re, és nem tudod mi lehet a baj? A Linux hibaelhárító-t pont neked találták ki. A Linux rendszereken felmerülő számtalan probléma megoldása akár teljes munkaidőt kitöltő elfogaltság is lehet. Szerencsére Brian Ward úgy gondolta, hogy a leggyakoribb ún. típushibákat, és azok megoldását összegyűjti egy könyvbe. A könyv első fele a konfigurációs eszközökre fókuszál, míg a másik fele a karbantartási feladatok ismertetésére helyezi a hangsúlyt. Olyan problémákat tárgyal, amelyekkel egy Linux rendszeradminisztrátor naponta szembesülhet. Az ilyen problémák felmerülése esetén ez a könyv egy gyors renferencia könyvként működhet. A könyv több mint 100 konkrét problémára világít rá. A könyv felépítése olyan, hogy felvet egy konkrét problémát, ezt ismerteti (tünet), röviden leírja az okot (ok), és segít megoldani a hibát (elhárítás). Azaz a könyv nem általánosságokban beszél, nem disztribúció-specifikus. Konkrét hiba, konkrét megoldás. Lássuk milyen témakörökre osztotta fel a szerző a problémákat:

    • Hibaelhárítás a nyomtatás, filemegosztás, és a hálózati kapcsolódás témakörben
    • Forráskódok konfigurálása és a telepítése
    • Új Linux kernel fordítása és telepítése
    • Hálózati kapcsolatok debugolása, és a rendszer biztonságosabbá tétele
    • Rendszer-visszaállítás rendszerösszeomlás után, a jövőbeli károsodások kiküszöbölése


    Minden egyes fejezet tisztán, érthetően megfogalmazott, látszik a művön, hogy a készítője nem elméleti ember.

  • A CD

    A könyv mellé adott CD-ROM közvetlenül támogatja a könyv tartalmát. Konfigurációs fileokat, és számos olyan programot találhat rajta az olvasó, amely a szerző szerint hasznos lehet, viszont a nagyobb Linux disztribúciók sem biztos, hogy tartalmazzák. Továbbá a CD használható "rescue disk"-ként is, azaz bootolhatunk róla súlyos rendszerhiba esetén, és számos olyan segédprogramot tartalmaz, amellyel a hiba elháríthatóvá válik. A könyv és a CD egy jó kezdőcsomag lehet ahhoz, hogy nekiálljunk egy Linux hálózatot adminisztrálni.

    Pár címszóban, hogy miben is próbál meg segíteni a könyv:

    ifconfig, route, resolv.conf, nsswitch.conf, services, inetd.conf, tcpd, pppd, soros kapuk - soros eszközök, pap - chap, IP-szűrők, tűzfalak, IP-álcázás, ssh, scp, ping, netstat, traceroute, arp, tcpdump, host, nslookup, NFS, NIS, automount, rdist, samba, netatalk, squid, lpd, printcap, LPRng, postscript nyomtatás, samba nyomtatás, AppleTalk nyomtatók, gostscript, egcs, gcc, binutils, make, perl, GNU autoconf, kernel konfigurálás, kernel fordítás, lilo, /proc filerendszer, backup scsi, ide szalagos meghajtókkal, cd-írók, tar, dd, cpio, dump, restore, mt, amanda, rendszerhelyreállítás, fsck, tune2fs, debugfs, bash, tcsh, csh, X

    Mégegyszer megjegyezném, nem általános leírások formájában szól ezekről, hanem konkrét probléma + megoldás formájában.

    Megjegyzés: a CD-n található programok GPL licenszelésűek (kivéve az nvi-t), és minden program forrását meg lehet találni a http://metalab.unc.edu/pub/Linux és a ftp://ftp.gnu.org/pub/gnu címeken. Az nvi licenszét megalálod a http://www.bostic.com/vi/docs/LICENSE címen.

    Errata: A könyv kiadása utáni problémák leírását megtalálod itt.

    Összegzés:

    Negatívumok: nem találtam a könyvben olyan dolgot, ami zavart volna. A könyv a kiadásának idejében használható programok hibáival, és azok megoldásával foglalkozik.

    Pozítívumok: kellemes ár (3220 forint, ami meglepő a mostani számítástechnikai könyvek árai között), azt kaptam a könyvben, amire a címe utal. A könyv felépítés során érezhető, hogy a szerző jártas a dokumentációk írásában. Az 1-10-ig terjedő skálán megszavazok neki egy maximális 10-es pontszámot.

    A szerzőről: Brian Ward a szerzője a Linux Kernel HOWTO-nak, számos Unix rendszer és felhasználói programnak, és a The Book of VMware című könyvnek. Brian 1993 óta foglalkozik a Linuxszal. A szerző weboldalát megtalálod itt.

    Az értékeléshez használt kötetet a Kiskapu kiadó bocsátotta rendelkezésre. Köszönet érte.

  • Az egyre gyorsabb MOZILLA elnyeri méltó helyét az UHU-ban

    Címkék

    Dömsödi Gergely UHU-Linux fejlesztő 3 perce (11.11) írt egy levelet a levlistára, miszerint a tesztelőknél van a Mozillát preferáló UHU rc2.1, melynek már neve is lesz, s várhatóan holnap kikerül. Köztudott, hogy a bagolynak voltak kisebb problémái a Mozzilával, egy Mozilla Vs. Java bug miatt, így _a_ magyar operációs rendszerben eddig nem tudott a Mozilla lenni az alapböngésző. Na erre a bug-ra sikerült megoldást találni, ezért csúszott kicsit az rc2.1 megjelenése, de ha minden jól megy hajnalra kint lesz. Jelentés a Mozilla 1.3 sebességéről:A másik nagyon jó hír a Mozilla-barátoknak, hogy Charles W. Moore független tesztelő (www.applelinks.com) csinált egy elég komoly sebességtesztet a Mozillán, és azt találta, hogy a legújabb verzió jelentősen gyorsult. Egyértelműen kijelentette, hogy a Mozilla lényegesen jobb a Konquerorra épülő Safarinál, és ő a maga részéről a jelenlegi verziók közül mindenképpen a Mozilla mellett teszi le a voksát. A teszt itt található.

    FreeSBIE-0.9.0 beta kiadás

    Címkék

    Dario Freni postázott egy bejelentést a freebsd-hackers@freebsd.org listára tegnap, amelyben bejelentette, hogy megjelent a FreeSBIE névre hallgató próbálkozás. Hogy mi is ez a furcsa nevű valami, és mit keres a FreeBSD topicban? A FreeSBIE egy livecd, azaz egy olyan operációs rendszer, amelyet nem kell a szó szoros értelmében telepíteni, elegendő a cdről bebootolni, és egy használható operációs rendszerhez jutunk. Hasznos lehet ez azoknak, akik nem akarják a rendszert telepíteni, csak kipróbélni, hasznos lehet demo célra, vagy egyszerűen hibaelhárításhoz lehet használni olyankor, amikor a gépre telepített rendszer valamilyen oknál fogva nem indul el.A FreeSBIE ezen új ISO-ja egy beta támogatást nyújt az új 5.0 init enginejéhez, és számos más új dolgot. A fejlesztőknek visszajelzésekre van szükségük a liecd-vel kapcsolatban ezért fontos a tesztelés.

    Leechelj, tesztelj, bugreportolj!

    Project oldal:

    http://www.freesbie.org/?section=ISO-en

    Fake AP

    Címkék

    A múltkor a wireless hálózatokról volt szó. Találtam egy érdekesnek ígérkező projectet ezzel kapcsolatban.

    Blackdown J2SE 1.4.1-01 i386 és SPARC verzió

    Címkék

    A Blackdown Java-Linux Team bejelentette az elérhetőségét a Java 2 Standard Edition v1.4.1-01 for Linux technológiának x86 és SPARC platformra. A Debian csomagok is hamarosan elérhetőek lesznek.

    Juergen Kreileder bejelentése:From: Juergen Kreileder

    To: lwn@lwn.net

    Subject: [Juergen Kreileder jk@blackdown.de] [ANNOUNCE] Blackdown J2SE 1.4.1-01 for i386 and SPARC

    Date: Fri, 14 Feb 2003 08:31:42 +0100

    The Blackdown Java-Linux Team is happy to announce the availability the Java 2 Standard Edition v1.4.1-01 for Linux on ix86 and SPARC.

    Please choose one of our FTP mirrors for downloading:

    http://www.blackdown.org/java-linux/mirrors.html

    Currently the SDK and the Runtime Environment are available as self-extracting .tar.bz2 files only. Debian packages should be available soon.

    Both the ix86 and the SPARC version include the HotSpot Client and Server VMs, as well as an enhanced version of Java Web Start 1.2.0_01 and a Java Plug-In for browsers based on Mozilla. The ix86 version also includes a Java Plug-In for Netscape 4.x browsers.

    Installation instructions are available from

    http://www.blackdown.org/java-linux/java2-status/INSTALL-1.4-j2sdk

    and

    http://www.blackdown.org/java-linux/java2-status/INSTALL-1.4-j2re


    Changes from 1.4.1-beta:

    ========================

    * Improved graphics/imaging performance (up to 80% for some operations)

    * Improved volatiles performance (especially in the Server VM)

    * Fixed SSE2 memory barriers to get volatiles semantics correctly

    * Support kernels with custom PAGE_OFFSETs (needed for some x86 kernels

    and the default kernel for x86-64)

    * Fixed handling of stack overflows on the main thread for kernels with enabled heap-stack-gap (e.g. SuSE kernels)

    * Complete LFS support

    * Improved MappedByteBuffer implementation

    * Support depth 24 display with 24 frame buffer bits per pixel

    * Replaced some functions with thread safe equivalents

    * Various small bug fixes

    * Upgrade to Sun patch level 1.4.1_01


    Java Web Start Notes:

    ====================

    The bundled version of Java Web Start can generate desktop icons and menu entries for both GNOME and KDE. The behavior can be customized on the 'Shortcut Options' tab in the preferences panel.

    Currently Java Web Start only gets registered automatically for

    Netscape 4.x. For other browsers you will have to register the

    application/x-java-jnlp-file MIME type manually in the browser's or the desktop environment's configuration. We are trying to automate this process for future releases.

    Please note that Java Web Start has only been tested in per-user installations so far.


    Notes for ix86 Version:

    ======================

    The ix86 Version is available in two flavors: One built with

    gcc-2.95.4 and one built with gcc-3.2.1. (Once most distributions build Mozilla with gcc-3.2 or newer we will stop making gcc-2.95 builds.)

    * Requirements

    - i586 compatible system

    - glibc-2.2.5 or newer

    - kernel 2.4.18 or newer

    - XFree 4.1 or newer

    - libstdc++ from gcc-3.2 or newer (only needed for the gcc-3.2 Java build)

    - Mozilla 1.0 or newer built with gcc-2.95 or gcc-3.2 depending on which Java build you use (needed only for the Java Plug-In)


    Notes for the SPARC Version:

    ===========================

    For SPARC only a gcc-3.2.1 based build is available.

    * Requirements:

    - v9 architecture (v8 should work but has not been test, v7 is not supported)

    - glibc-2.2.5 or newer

    - kernel 2.4.18 or newer

    - XFree 4.1 or newer

    - libstdc++ from gcc-3.2 or newer

    - Mozilla 1.0 or newer built with gcc-3.2 or newer (needed only for the Java Plug-In)

    * Sound limitations:

    - Only built-in sound devices are supported in this release

    (PC-style PCI sound cards are not supported)

    - Recording is not supported yet (it might work but it is untested due to kernel problems)


    Blackdown Java-Linux Team


    --

    Juergen Kreileder, Blackdown Java-Linux Team

    http://www.blackdown.org/java-linux/java2-status/

    Alan Cox: Linux 2.2.24-rc3

    Címkék

    A 2.2-es kernel sem lefutott téma még. Alan Cox elérhetővé tette a legfrissebb foltját a 2.2.24-hez. Igazából semmi extra nincs benne, csak Alan ethernet kártya eszközmeghajtó bugfixének (korábbi cikk) backportja. A bugfix működik, kivéve a realtek chipsetes kártyák driverét (8139too, rtl8139).

    Letölthető patch-2.2.24-rc3.bz2

    Változások:Linux 2.2.24-rc3

    o Backport the ethernet padding fixes (me)

    | All done except 8139too, rtl8139]

    Linux 2.2.24-rc2

    o Apply AMD fix correctly (Bruce Robson)

    o Fix possible memory scribble in starfire (Ion Badulescu)

    Linux 2.2.24-rc1

    o Fix a typo in the maintainers (James Morris)

    o Dave Niemi has moved (Dave Niemi)

    o Fix incorrect blocking on nonblock pipe (Pete Benie)

    o Fix misidentification of some AMD processors (Bruce Robson)

    o Fix a very obscure skb_realloc_headroom bug (James Morris)

    o Fix warning in lance driver (Thomas Cort)

    o Fix sign handling bug in pms driver (Silvio Cesare)

    o Drop mmap on /proc//mem as 2.4/2.5 did (Michal Zalewski)

    (also fixes some bugs)

    FreeBSD: Release 5 roadmap

    Címkék

    Scott long egy hosszú levelet postázott a current@ listára "5-STABLE Roadmap" subjecttel. Érdemes elolvasni. Nagyobb események: - Jun 30, 2003 - KSE and SMPng feature freeze

    - Aug 4, 2003 - 5.1-BETA, general code freeze

    - Aug 18, 2003 - 5.1-RC1, RELENG_5 and RELENG_5_1 branched

    - Aug 25, 2003 - 5.1-RC2

    - Szept 1, 2003 - 5.1-RELEASE

    - May 5, 2003 - 5.1-BETA, general code freeze

    - May 19, 2003 - 5.1-RC1, RELENG_5_1 branched

    - May 27, 2003 - 5.1-RC2

    - Jun 2, 2003 - 5.1-RELEASE

    - Jun 30, 2003 - KSE and SMPng feature freeze

    - Sept 1, 2003 - 5.2-BETA, general code freeze

    - Sept 15, 2003 - 5.2-RC1, RELENG_5 and RELENG_5_2 branched

    - Sept 22, 2003 - 5.2-RC2

    - Sept 29, 2003 - 5.2-RELEASE

    Scott levele itt.

    Linux támogatás a 3Com 3cr990 kártyákhoz

    Címkék

    David Dillow bejelentette, hogy mostantól elérhető a támogatás a 3Com 3cr990 hálózati kártya családjához. A driver még nem 100%-os, hiszen nem támogatja még az IPSEC crypto műveleteket.

    OpenSSL 0.9.7 a FreeBSD-STABLE-ben

    Címkék

    Jacques A. Vidrine commitolta az OpenSSL 0.9.7-es verzióját a FreeBSD-STABLE ágba. Az OpenSSL ezen új verziója támogatja a BSD cryptodev-et, így lehetőség nyílik a FreeBSD által támogatott crypto kártyák jobb kihasználására.

    Bejelentés:Date: Fri, 14 Feb 2003 16:38:44 -0600

    From: "Jacques A. Vidrine"

    To: freebsd-stable@freebsd.org

    Subject: HEADS UP: OpenSSL 0.9.7 in -STABLE

    Hello All,

    I have just MFC'd OpenSSL 0.9.7 into the -STABLE branch. If

    you encounter any problems which you think may be related tothis import, please reply to this message (or otherwise post to ) including a thorough description of the issue.

    This new version of OpenSSL includes support for BSD cryptodev, so that you can offload processing to a supported crypto card (see the crypto(4) man page). There are a host of other improvements as well. See src/crypto/openssl/NEWS.

    Cheers,

    --

    Jacques A. Vidrine http://www.celabo.org/

    NTT/Verio SME . FreeBSD UNIX . Heimdal Kerberos

    chroot-olt ntpd a NetBSD-ben

    Címkék

    A NetBSD operációs rendszerben nem olyan régen megjelent az a megoldás, hogy a Network Time Protocol Daemon-t (ntpd) egy privilégiumok nélküli felhasználó futtatja egy chroot börtönben. Emmanuel Dreyfus ennek az alkalmazását mutatja a "chrooted ntpd in NetBSD" című cikkében, amely az OnLamp-on jelent meg itt.

    Az Apple kiadta a Mac OS X 10.2.4-et

    Címkék

    Az Apple Computer Inc. csütörtökön kiadta a Mac OS X névre hallgató operációs rendszerének legújabb verzióját. A 10.2.4 frissítés célja, hogy a beépített alkalmazások és szervizek megbízhatóságát növelje.A Mac OS X egy alapjaiban új operációs rendszer: a sziklaszilárd és megbízható UNIX és a könnyen kezelhetõ Macintosh kombinációja. BSD Unix implementáción alapul, a Darwin projekt koordinálja a nyílt forráskódot támogató programozók ezreinek hozzájárulásait.



    Mac OS X 10.2.4 Update oldal

    DMCA a Satellit Tv crackerek ellen

    A DMCA (Digital Millennium Copyright Act) segítségével az egyik szövetségi bíróság hat személy ellen emelt vádat az miatt, hogy olyan szoftvert és hardvert terveztek és árusítottak, amelynek segítségével feltörhetővé váltak a fizetős műholdas TV adások.A szerkezetek árusítása miatt az olyan nagy TV adók, mint a DirecTV és a Dish Networks jelentős kárt könyvelhettek el. A több száz embernek árusított free szoftvert futtató hardver több millió dollár kiesést okozott a satellit Tv iparnak, és a Motion Picture Association of America-nak. A 17 vádlott közül csak 6-ot találtak bűnösnek a DMCA 1998-as "antidecryption" intézkedésének értelmben.

    A teljes cikk itt.

    Kernelforgatás (2.0-pre4)

    Címkék

    Az összes hozzászólást, valamint kritikát figyelembe véve némileg újraszerkesztettem a Kernelforgatás doksimat. Ezt már rc-nek is neveztem volna, de még mindig hiányzik a grub része.Kernelforgatás (2.0-pre4)

    1. Mi a kernel?

    A kernel az operációs rendszerek magja. Még Windows-ban is van. Ez biztosítja a programoknak az egységesített felületet, amin keresztül a hardware-el tudnak kommunikálni (ez a jó öreg DOS-nál annyi volt, hogy közvetlen hozzáférést adott az összes hardware-hez, aztán minden program oldja meg a saját meghajtóprogramjaival a dolgot, ahogy akarja:). Win9x-ben a kernel a C:WINDOWSSYSTEMKernel32.dll fájl, WinNT/2000/XP alatt pedig a C:WINDOWSSYSTEM32Kernel32.dll fájl szokott lenni. De most nézzük a Linuxot. Linuxban általában /vmlinuz fájl a kernel.

    2. Jó ez nagyon szép, de mi a ráknak újat forgatni belőle?

    A Windows azért olyan, amilyen, mert a Microsoft csinál egy általános kernelt, és minden gépen ugyan az a kernel fut, így lehet, hogy ami az egyik gépen bejön, az a másikon nem igazán. Linuxnál nem kell ilyenektől szenvedni. Bekonfigurálod a kernelt pont a te gépedhez (és igényeidhez) igazítva, és pontosan azt csinálja, amit te szeretnél (Na jó. Szép álom lenne, de jobban követi az utasításaid, mint a Windows).

    3. A kernel beszerzése

    "Be kell szerezni? De hát a win ben benne van ott nem kellet beszerezni." Igen. Ez igaz, viszont a win-ben mindig több hónapos, vagy éves kernelt használsz. Biztos lehetsz benne, hogy az azóta kiderült és közismert hibák nincsenek javítva benne. Linuxban mindig friss, ropogós stabil kernelt érdemes használni (figyelem ez nem a legmagasabb verziószámot, vagy az utolsó kiadási dátumot jelenti). A kernelt a kernel.org-on lehet letölteni. Ott megkeresed a The latest stable version of the Linux kernel is kezdetű sort. Kb így fog kinézni:

    The latest stable version of the Linux kernel is: 2.4.20 2002-11-28 23:54 UTC F V VI Changelog

    Itt nem a 2.4.20 feliratra kell klikkelni a letöltéshez, mivel az egy patch (patchekről olvasd el a függelékeket). A sor vége felé ott van egy Nagy F betű. Arra kell kattintani (kb. 25 mega).

    4. A beszerzett kernel előkészítése.

    Ha megvan a kernel, akkor lehetőleg lépj ki konzolba és ott root-ként belépve folytasd tovább (ennek az első fontos oka, hogy így csak a rendszergazda jogokkal rendelkező felhasználók férhetnek majd hozzá a kernelhez és a forráskódjához, valamint többször volt, hogy az x-win-es konzolok hibásan jelenítették meg a menuconfigot (a menüs rendszerű kernelkonfiguráló felület), az xconfig pedig elég átláthatatlan (ez a grafikus változata a konfiguráló felületnek), meg jobb is inkább a menuconfigot megszokni, mert az grafikus felület nélkül is használható).

    Lépj be a /usr/src-ba:

    cd /usr/src

    Mozgassad ide a letöltött kernelt:

    mv [/ahova/a/kernelt/töltötted/]linux-[kernelverzió].tar.gz ./

    Tömörítsd ki a kernelt:

    tar -zvxf linux-[kernelverzió].tar.gz

    Így kapsz egy linux-[kernelverzió] könyvtárat. Erre én szoktam csinálni egy linket, hogy mindig elérhessem így is /usr/src/linux (ez nem kötelező lépés csak praktikus). Így:

    ln -s /usr/src/linux-[kernelverzió] /usr/src/linux

    Most lépj be a friss kernelt tartalmazó könyvtáradba!

    cd /usr/src/linux

    Most hogy a fölösleges cuccokat eltávolítsuk a kernelforrásból add ki ezt a parancsot:

    make mrproper

    5. A kernel konfigurálása

    5.1. A kernelmodulokról

    A kernelbe egy eszköz meghajtóprogramját több féle képen is bele lehet rakni. Lehet úgy, hogy mindig be legyen töltve (a kernel rendszerindításkor bekerül a memóriába), vagy lehet modulként tárolni. A modulok nem kerülnek bele a /vmlinuz-ba, hanem külön fájlokban tárolódnak el (/lib/modules/a-kernel-verziója/a-modulok) és csak akkor töltődnek be, ha egy program kéri rá őket, vagy te aktiválod őket az

    insmod [modulneve]

    paranccsal, vagy ha azt szeretnéd, hogy minden indításnál betöltődjenek, akkor be kell írni a modulnevét a /etc/modules-be.

    A modulok eltávolítása, ha insmod-al töltötted be, akkor az

    rmmod [modulneve]

    parancsal történik, akkor is, ha a /etc/modules-ben szerepel. Valamint, ha azt sem akarod, hogy indításkor betöltődjön, akkor csak egyszerűen ki kell törölni a /etc/modules-ből a modul nevét.

    5.2. Fixre vagy modulba?

    Mikor melyiket kell használni?

    Az esetek nagy részében a fixre való fordítást érdemes használni, amennyiben biztos vagy benne, hogy egy eszközt majdnem mindig használni akarsz (hálókártya meghajtóprogramja, ha állandóan hálón vagy, hangkártya meghajtóprogramja, ha állandóan zenét hallgatsz). Viszont, ha van olyan dolog, amit csak lehet, hogy fogsz használni, de nem akarsz olyankor azzal bajlódni, hogy újra forgass egy kernelt, akkor azt modulba rakod (ha mondjuk csak Linux van a gépeden, de lehet, hogy fog néha valamelyik haver hozni cuccot kivehető vinyón és nála még Windows van, akkor modulban felrakod a fat32, DOS és NTFS fájlrendszereket, és csak akkor töltöd be őket, ha helyzet van (mountoláskor maguktól is betöltődnek, ha szükség van rájuk)).

    5.3. A menuconfig kasználata

    És akkor most hogyan is megy ez a konfigurálás dolog?

    Az eszköz-meghajtóprogramok között a föl le nyilakkal tudsz lépkedni, és a space gomb lenyomásával tudod kiválasztani, hogy ne legyen lefordítva a meghajtóprogram, modul legyen, vagy a kernelbe forduljon. A jobbra-balra gombokkal pedig azt tudod kiválasztani, hogy mi történjen a space lenyomására. A select a meghajtóprogramok állapotának az állítgatása. Az exit vagy visszalép a menüben egy szintet, vagy ha a menü gyökerében vagy, akkor kilép belőle, a help pedig segítséget ad arról a meghajtóprogramról, amin a kurzorod áll. Innen már sima ügy.

    5.4. A menuconfig indítása

    Ahhoz, hogy a menuconfigot elindítsad telepítve kell, hogy legyen egy ncurses nevű csomag a gépeden. Ennek a telepítése disztribúciókra lebontva a függelékek között olvasható Ncurses néven.

    A menuconfig indításához a /usr/src/linux-ban a következő parancsot kell kiadni:

    make menuconfig

    Így egy első látásra talán barátságtalannak tűnő, de nagyon kezes menürendszerhez jutunk, amiben a meghajtóprogramok fő és alkategóriákra vannak osztva, hogy könnyebben megtalálhassuk őket.

    5.5. xconfig

    Van egy X11-et használó kernelkonfiguráló eszköz. Ezt a

    make xconfig

    paranccsal lehet elindítani, de mivel elég átláthatatlan, ezért használata ellenjavallt :)

    5.6. A kernelkonfigurálásnál pár fontos dolog (eddigi tapasztalataim alapján)

    Ha CD-t akarsz írni Linux alatt és ide cdíród van, akkor a következőkre lesz szükséged:

    ATA/IDE/MFM/RLL support ---> IDE, ATA and ATAPI Block devices ---> SCSI emulation support

    SCSI support ---> SCSI support ; SCSI CD-ROM support ; Enable vendor-specific extensions (for SCSI CDROM) ; SCSI generic support

    Ha nincs más scsi eszközöd, akkor minden mást ki lehet szedni az scsi-ből. (ettől még nem fog menni az scsi emuláció, mert bele kell írni a következő sort a lilo.conf-ba: append=[hdb]=ide-scsi (a hdc-t a cdíród eszközének a nevével kell helyettesítened, amit a dmesg-ből tudhatsz meg)

    Játékport:

    Lehet, hogy tényleg nem fogod sokat használni, de ha néha akarod használni, akkor is bele kell forgatni a kernelbe a portot (a dzsojsztikot nem fontos :) , mert anélkül nekem nem ismerte fel a gémpadom.

    Multimedia devices ---> Video For Linux

    Na ezt érti félre mindenki. Ez nem ahhoz kell, hogy tudjál videót nézni Linux-on. Ez a tv kártyákhoz kell, tehát, ha nincs, akkor ne kapcsold be.

    File systems ---> DOS FAT fs support ---> MSDOS fs support

    vagy

    File systems ---> DOS FAT fs support ---> VFAT (Windows-95) fs support

    MSDOS fs support csak akkor kell, ha DOS-os particiót akarsz kezelni. Windows-al létrehozott FAT-os particióhoz (NT alapú Windows-ok NTFS-t használnak alapértelmezésnek) kivétel nélkül VFAT-ot kell használni. (DOS-nak tudok ajánlani egy nagyon jó alternatívát: FreeDOS. Még ma is fejlesztik)

    File systems ---> Network File Systems ---> SMB file system support (to mount Windows shares etc.)

    Ez kell ahhoz, hogy Windows megosztásokat tudjál használni Linux alatt (a hálózatban).

    File systems ---> ISO 9660 CDROM file system support ---> Microsoft Joliet CDROM extensions

    Ha CD-t akarsz használni linux alatt ezt mindenképp érdemes engedélyezni, mert a legtöbb cd író program alapértelmezésben használ Joliet kiterjesztést.

    Sound --->

    Ha nem találod a hangkártyád, akkor kapcsold be ezt: OSS sound modules

    Input core support --->

    Az ebben a menüpontban szereplő cuccok csak USB-s eszközökre vonatkoznak.

    Talán ennyi jó tanács elég. És szorgosan olvasni a helpeket a kernelmenün belül!!!

    6. Forgassunk kernelt!

    Ha mindent beállítgattál konfigolás közben, a menü gyökerében nyomsz egy -et, és azt mondod neki, hogy (tehát mentse a "beállításokat). Ha úgy érzed, hogy valamit elszúrtál, akkor csak elindítod újra a make menuconfig-gal ezt a menüt és kilépésnél megint mentesz.

    Most a következő parancsot kell kiadni:

    make dep


    6.1. Forgatási módok

    Több alternatíva is létezik a kernel lefordítására. Ezek közül a 2 legfontosabb:

    make bzImage

    vagy

    make bzlilo

    A 2 között az a különbség, hogy míg a make bzImage csak lefordítja a kernelt, addig a make bzlilo be is másolja a megfelelő helyre, ugyanakkor a nevéből is adódóan ez csak akkor használható, ha a disztribúciónk lilo bootmanagert használ (mielőtt ezt a parancsot kiadnánk át kell nézni a lilo.conf-ot, tehát nehogy így vaktában lefuttasd! mindenkép olvasd el a lilo-ról szóló részét a doksink előtte!!!). Ha bzImage-vel forgatsz, akkor a [/ahol/a/kernel/forrása/van/]arch/i386/boot/bzImage -be kerül a kernel.

    6.2. Hová kell rakni?

    Én elsőnek fogom a disztróban eredetileg benne lévő kernelt (általában /vmlinuz) és átrakom /vmlinuz.orig-ba (mv /vmlinuz /vmlinuz.orig). Ha bzImga-et használtál, akkor ezután a [/ahol/a/kernel/forrása/van/]arch/i386/boot/bzImage-t másold be a /vmlinuz fájlba. Ezek után még a bootloaderrel is tudatosítani kell, hogy új kernelt kapott a rendszer. Ez a következő 2 pontban lesz részletezve.

    6.3 lilo

    Lilo esetén a make bzlilo futtatása a logikus, viszont előtte be kell írni a lilo konfigurációs fájljába pár dolgot. A /etc/lilo.conf-ban találod a lilo beállításait. Ezt szerkeszd a kedvenc szövegszerkesztőddel (nekem emacs).A vége felé találsz egy ilyet:

    image=/vmlinuz

    label=Linux

    read-only

    Ez után írd be ezeket:

    image=/vmlinuz.old

    label=LinuxOLD

    read-only

    optional

    image=/vmlinuz.orig

    label=LinuxORIG

    read-only

    optional

    Mostmár futtathatod a make bzlilo-t és a kernel magától helyre kerül, valamint a lilo is tudomást vesz róla.

    6.4. grub


    6.5. Modulok forgatása

    Ok a kernel a helyén bootolásra készen. Vagy mégsem?

    A modulokat még nem fordítottuk le. Erre a következő parancs szolgál: make modules. Ezek után a modulokat installálni kell a /lib/modules-be. Szerencsére ezt nem kézzel, hanem a make modules_install paranccsal kell megtenni.

    6.6. System.map

    Ezek után a kernel forrásának a gyökérkönyvtárában találasz egy System.map nevű fájlt. Ezt be kell másolni a /boot-ba System.map-[kernelverzió] néven.

    7. reboot

    Ezek után reboot, és ha valami nem működne az új kernelben, akkor válaszd ki a LinuxORIG-ot bootolásnál.

    8. Ha valami nem kűködik

    Ez a Linux esetében is előfordulhat. Ha az új kernellel nem megy valami, akkor nézd a

    dmesg

    parancs kiadásával megnézheted, hogy miket töltött be a kernel, és hogy miket nem sikerült betöltenie, illetve milyen hibák történtek betöltés közben. Az egyszerűbb olvashatóság érdekében lehet a dmesg-et a következő módon is használni:

    dmesg | less

    dmesg | more

    dmesg > [dmesgfájl]

    Az első kettő a képrenyőn 2 féle képpen görgethető szöveget ad, a 3. pedig egy szövegfájlt készít, amit azután egy tetszőleges szövegszerkesztővel végig lehet böngészni.


    Függelékek

    A. A kernelverziókról

    1. Fővonal

    A linux kernelnél a verziószám sokat mond el az avatott szemnek a kernelről. Nézzük az aktuális kernel verziószámát:

    2.4.20

    Az első pont előtti szám a főverzió. Ez csak nagyon lényeges változásoknál változik (ez látszik abból is, hogy eddig csak 2-nél tart).

    A 2. pont előtti szám akkor változik, ha új funkciók kerülnek be a kernelbe. Ha ez páros, akkor stabil, ha páratlan, akkor fejlesztői kernelről van szó.

    A 3. pint előtti szám nagyobb hibajavításoknál és hasonló nem funkcionális frissítéseknél változik.

    Ennek a változása előtt általában a kernel verziószáma egy kötőjel után kap alverziószámot, ami lehet -preX, vagy -rcX. A -preX olyan verzió, ami biztosan változni fog még, az -rcX, ha nem találnak benne hibát, akkor egyszerűen eltűnik és a kernel verziójának utolsó száma lép egyet.

    2. A nemFővonalak

    A kernel úgynevezett fővonalát Linus Torvalds tartja karban, ugyanakkor léteznek olyan vonalai a kernelnek, amiket más emberek tartanak karban. Ezek általában alapnak a fővonalat veszik (illetve annak utolsó stabil változatát). A legaktívabb ilyen fejlesztő Alan Cox (röviden ac). Az ő változtatásai a fővonalon általában bele is kerülnek a fővonalba. Az ac vonalba ugyanakkor nem csak ac fejlesztései kerülnek bele, hanem vannak, akik neki küldik el a változtatásaikat és ő illeszti be. Ac kernelverziói a kernel.org-on is megtalálhatóak. Az ő esetében a kernel a kötőjel után egy -acX kiegészítést kap.

    Ac kernelén kívül még rengeteg létezik. Az hogy ezeket érdemes -e használni azt a honlapjukon található információk alapján könnyen el lehet dönteni.

    Pár jelentősebb:

    http://www.nsa.gov/selinux/

    http://sourceforge.net/projects/wolk/

    http://cipherfunk.org/files.html

    http://members.optusnet.com.au/ckolivas/kernel/

    Még többet találhatsz itt:

    http://freshmeat.net/browse/143/?
    filter=&orderby=popularity_percent_DESC&topic_id=143


    B. Patchelés

    1. Mik a patch-ek?

    A patch-ek arra szolgálnak, hogy, ha új verzió jön ki a kernelből, ne kelljen letölteni az egész forrást, mivel általában nem a teljes forráskód változik, csak bizonyos részei. A patch tehát ezeket a változásokat tartalmazza. A patchekkel mindig csak a verziószámukhoz képest előző kernelverzióról lehet frissíteni.

    2. A kernel patchelése

    A patcheket 3 formában lehet megtalálni: tömörítetlenül, bz2-be vagy gz-be tömörítve (bz2-ben a legkisebbek a patchek). A 3 között csak a használatukhoz kiadandó parancs a különbség.

    Elsőnek mind a 3 esetben be kell lépni a kernel könyvtárába.

    A tömörítetleneknél a parancs:

    cat [/ahol/a/patch/van/][patchfájlneve] | patch -p1

    bz2-be tömörítetteknél (onnan lehet felismerni, hogy a fájl neve .bz2-re végződik):

    bunzip2 -cd [/ahol/a/patch/van/][patchfájlneve] | patch -p1

    gz-be tömörítetteknél (onnan lehet felismerni, hogy a fájl neve .gz-re végződik):

    gunzip -cd [/ahol/a/patch/van/][patchfájlneve] | patch -p1

    3. Patchelés visszavonása

    Ha a patchelést vissza kéne vonnod, azt is meg teheted gond nélkül. Belépsz a kernel könyvtárába és a következő parancsot adod ki:

    cat [/ahol/a/patch/van/][patchfájlneve] | patch -p1 -R

    vagy

    bunzip2 -cd [/ahol/a/patch/van/][patchfájlneve] | patch -p1 -R

    vagy

    gunzip -cd [/ahol/a/patch/van/][patchfájlneve] | patch -p1 -R


    C. Ncurses

    1. Az Ncurses-ról

    Az Ncurses konzolos menük kirajzolására használt lib. Talán ennyi elég is róla.

    2. Az Ncurses telepítése a nagyobb disztribúciókban

    Debian:

    apt-get install libncurses5-dev

    SuSE:

    YaST-al próbáld meg!

    Red Hat:

    7.x:

    rpm --install ncurses-devel-[X]-[X].i386.rpm

    (ha nem tudod honnan szerezd be a csomagot: http://rpmfind.net)

    8.x:

    apt-get install ncurses

    Gentoo:

    emerge -s ncurses


    D. Kernel a Debian-ban (kernel-package)

    1. A kernel-package csomag

    A kernel-package csomag egy olyan extra lehetőséggel terjeszti ki a Debian-t, amivel talán egy másik disztribúció sem rendelkezik (kivéve esetleg a debian alapúakat:). Aki Debian-t használ az tudja, hogy az dpkg (apt-get) mennyire megkönnyíti az ember életét. Ezt a könnyedséget terjeszti ki a kernel-package csomag a kernel használatára is. Ezzel a csomaggal ugyan olyan .deb csomagokat csinálhatunk a kernelből, mint amilyen az összes többi csomag, így egy kernel telepítése, vagy eltávolítása másodpercek alatt és jelentősen kevesebb macerával mehet végbe.

    2. make-kpkg

    A kernel-package használata pofon egyszerű. Vagy le kell tölteni apt-get-el a fordítani kívánt kernel forráskódját

    apt-get install kernel-source-[kernelverzio]

    és aztán kitömöríteni és a konfigurálásban a már előzőekben leírtak szerint eljárni, vagy elő kell készíteni a kernel forrását, pontosan úgy ahogy a doksi elejében van leírva (kitömörítés, majd konfigurálás), de sem make dep-et, sem az után következő parancsokat nem kell lefuttatni. Egyszerűen csak be kell lépni a kernel forrásának a könyvtárába (/usr/src/linux), és ki kell adni ezt a parancsot:

    make-kpkg kernel_image

    Ez elkészít a kernel könyvtárához képest egy könyvtárral feljebb (../) egy debcsomagot, és innentől már csak ki kell adni a

    dpkg -i [./ahol/a/csomag/van/]kernel-image-[kernelverzió]_10.00.Custom_i386.deb

    parancsot, aztán rebootolni és már élvezhetjük is az új kernelünket.(ez az esetek többségében csak akkor működik, ha kézzel nem raktunk föl kernelt előtte)

    3. Modulok a debian-ban

    A Debian a kényelmünk érdekében a modulok kezelésére is tartalmaz egy hatalmas könnyítést. Nem kell az insmod-al, rmmod-al és a /etc/modules-el szórakozni, hanem csak ki kell adni a

    modconf

    parancsot és egy egyszerű menös rendszerrel lehet 1-1 enterrel és pár föl-le nyillal, valamint héha egy tabbal betöltögetni és eltávolítani a modulokat a memóriába/memóriából.


    E. Erről a doksiról

    1. Miért?

    Ez a doksi eredetileg egy játékokkal foglalkozó weboldal fórumában íródott (http://www.mportal.hu/?action=forum_olvas
    &base=mportal8&thread=203&hit2=25&page=1), azért, hogy azok is tudjanak kerneltforgatni, akiket a linuxos világ nagy része lamáknak nevez, pedig csak egyszerűen nem úgy születtek, hogy értenének a linuxhoz.

    2. Jelmagyarázat

    Azokat a részeket a kiadandó parancsokban, meg hasnlókba, amiket nem feltétéenül úgy kell pontosan kiadni, ahogy le van írva [ ] közé raktam.

    3. Készítő(k)

    A doksit BaliHB készítette (azaz én), de szeretnék köszönetet mondani az tanácsaikért és hathatós segítségeikért a következőknek:

    A jelenlegi főnököm és munkatársaim

    szogi

    rengeteg fórum és cikkolvasó

    2 Fejlesztés

    A doksi folyamatos fejlesztés alatt áll. Vannak stabil, dev, pre és rc verziói is. A verziókról bővebben a kernelverziókról szóló függelékben olvashatsz :)

    3. Készült

    Készült: emacs, linux kernel, OpenOffice.org (office.fsf.hu-s magyarítás, valamint az ebből általm készített .deb csomag (http://savannah.nongnu.org/projects/ooodeb-hu/)), Debian, gnome-terminal, wmaker

    felhasználásával.

    Minőségét megörzi: amíg én vagy valaki fejleszti.

    2002-02-15 00:03

    Mézesmadzaggal a Unix vírusok nyomában

    Címkék

    A cikkíró szerint a Linux-ra irt vírusok is terjednek. Ezek naplózása kevésbé hatékony.

    Megjegyzés. Féregvírussal megfertőzött leveleimet olyan szívesen letöltöttem Linux alá, mert ezek csak az Outlook-ra specializáltak :)))



    Bővebben itt.