openAI és több szereplő "körkörös" finanszírozási megállapodásokat épített fel.
short:
"openAI az AMD-vel kötött megállapodást, amelynek eredményeként az OpenAI végül hat gigawattnyi elektromos energiát igénylő chipeket vásárolhat"
"Általában feltételezik, hogy minden gigawattnyi új számítástechnikai kapacitás körülbelül 50 milliárd dolláros tőkebefektetést igényel"
Fenntartható ez? ha bukik az openAI akkor magával ránt mindenkit?
Cikk:
https://sg.hu/cikkek/it-tech/163207/a-mesterseges-intelligencia-uj-penzugyi-vilagrendje
- 199 megtekintés
Hozzászólások
no para, majd adófizetői pénzből ki lesznek segítve :))
"az amerikai állam megszerzi az Intel tíz százalékát" végtelen pénzt lehet nyomtatni :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Itt nem is az OpenAI a legfontosabb szereplő. Sokkal inkább az Nvidia. De nemcsak az Nvidia hanem a teljes amerikai IT világ egy hatalmas lufi! Egyetlen dolog élteti, a "még nagyobb bolond" azaz Greater Fool Theory elmélete. Azaz a tegnap irreálisan drágán vásárolt részvényeimet úgyis el tudom adni egy még nagyobb bolondnak még többért és a különbözetet megnyertem.
Vegyük a jelenlegi AI istencsászárt az Nvidiat. Az Nvidia éves profitja a legutóbbi, 2024 januárjában lezárt pénzügyi évben 29,76 milliárd dollár volt.
A cég tőzsdei értéke (piaci kapitalizációja) 2025. október 13-án körülbelül 3,1 billió (trillió az amcsi short-scale szerint) dollár, vagy másként 3100 milliárd dollár. Agybaj és a realitásérzék teljes elvesztése. Egy újabb gigantikus lufi ez az egész. Klasszikus arányok szerint egy befektetésnél 10 éves megtérüléssel szokás számolni. 15 éves megtérülés még belefér. De itt 100 éves megtérülésről lenne szó!
A piac az Nvidia-t nem a jelenlegi, hanem a jövőbeli, szinte elképzelhetetlen mértékű profitpotenciálja alapján árazza.
A jelenlegi ár tökéletességet áraz. Annyit kérhet az Nvidia chipjeiért amennyit csak akar, mert az AI = Nvidia. De a legkisebb hiba, egy vártnál gyengébb negyedév, egy sikeres konkurens termék, geopolitikai feszültség Tajvan körül, hatalmas zuhanást indíthat el. A várakozások annyira magasak, hogy szinte lehetetlen nekik megfelelni.
Az Nvidia árazási ereje nem végtelen. A piacot egyensúlyban tartó "szelepek" léteznek és egyre erősebbek.
- AMD (ROCm/HIP): A nagy adatközponti vásárlóknak (Google, Amazon, Microsoft) nem kell, hogy az AMD szoftvere, a ROCm ma tökéletes legyen. Elég, ha "elég jó" és lényegesen olcsóbb. Az a pénz, amit egy-egy vásárláson megspórolnak, hatalmas ösztönző arra, hogy a szoftveres átállásba befektessenek. Az AMD puszta léte egy árazási plafont húz az Nvidia fölé, ami korlátozza a profitmarzsok további, végtelen növelését.
- Saját chipek (Google TPU, Amazon Trainium stb.): Ez a másik, még erősebb korlát. A legnagyobb vásárlók, az ún. "hyperscalerek" nem akarnak egyetlen beszállítótól függeni. A Google sikeresen bizonyította a Tensor Processing Unit-okkal (TPU), hogy a saját, specifikus feladatra tervezett chipek rendkívül hatékonyak lehetnek. Ezt a modellt követi az Amazon (Trainium/Inferentia) és már a Microsoft (Maia) is. Ez azt jelenti, hogy Nvidia teljes piacának (TAM - Total Addressable Market) egy jelentős szeletét a legnagyobb ügyfelei egyszerűen "lecsípik" maguknak.
- Kína (Huawei Ascend): A geopolitikai realitás egy harmadik, áthatolhatatlan falat húz az Nvidia terjeszkedése elé. Az amerikai exportkorlátozások miatt Kína, a világ egyik legnagyobb AI-piaca, kénytelen a saját megoldásait fejleszteni. Ez a hatalmas piac gyakorlatilag elveszett az Nvidia számára, és egy erős, államilag támogatott versenytársat teremt a Huawei személyében. Ezek a kínai termékek ráadásul idővel meg fognak jelenni konkurensként a BRICS többi országában, ahol az amerikai politika nem tudja erőnek erejével betiltani a konkurens kínai technológiát.
Ezekből következik, hogy a 10X profitnövekedés elérése rendkívül nehéz, sőt lehetetlen lesz. Bár a teljes AI-piac nő, az Nvidia piaci részesedése a csúcson lévő ~90%-ról a fent említett versenytársak miatt középtávon szinte biztosan csökkenni fog. A cégnek tehát egy zsugorodó tortaszeletből kellene egyre többet és többet kihasítania, ami matematikailag fenntarthatatlan.
A jelenség nem korlátozódik az Nvidiára. A piac az "AI-forradalom" narratíváját árazza, és mindenkit jutalmaz, aki ennek a nyertese lehet. A Microsoft tőzsdei értéke szintén az egekben van, nagyrészt annak a várakozásnak köszönhetően, hogy a Copilot és az Office 365 integrációja dollármilliárdos új bevételeket fog generálni.
A probléma az, hogy a piac ezeket a jövőbeli, remélt profitokat már a jelenben árazza, mintha azok már biztosan megvalósultak volna. Ha ez a növekedés lassabb vagy kisebb mértékű lesz a vártnál, amit a kiéleződő verseny valószínűsít, akkor a jelenlegi értékeltségek fenntarthatatlanná válnak.
Az irreális tőzsdei árakat tovább fűtik azzal, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben saját részvényeiket vásárolhatják fel ezek a túlértékel behemótok, stock buyback.
A mesterséges manipuláció kulcsa egy egyszerű matematikai trükk, ami az egy részvényre jutó nyereség (EPS azaz Earnings Per Share) mutatójában rejlik. Ezt a mutatót a befektetők árgus szemekkel figyelik.
A képlet egyszerű: EPS = Összes Profit / Részvények Száma
Nézzünk egy példát:
Egy cégnek van 1 milliárd dollár profitja és 1 milliárd darab részvénye. Az EPS = 1 dollár.
A cég a profitjából vagy hitelből visszavásárol és megsemmisít 100 millió részvényt. Most már csak 900 millió részvény van forgalomban.
A cég profitja nem nőtt, maradt 1 milliárd dollár. De az új EPS = 1 milliárd / 900 millió = ~1.11 dollár.
Az eredmény: A cég papíron 11%-kal profitábilisabbnak tűnik, anélkül, hogy egyetlen centtel is több profitot termelt volna. Ez az optikai tuning vonzóbbá teszi a részvényt, feljebb hajtja az árfolyamát, és magasabb bónuszokat eredményez a vezetőknek, akiknek a javadalmazása gyakran az EPS-hez van kötve. Ez a saját farkába harapó kígyó esete: a magasabb árfolyamot a részvények számának csökkentésével érik el. De a saját farkából táplálkozó kígyó nem hízhat a végtelenségig, ez egy paradox helyzet. Más hasonlattal Münchauseni-paradoxon: a cég a hitelből vásárolt saját hajánál fogva próbálja magát felhúzni a levegőbe.
Fontos megjegyezni, hogy ez a gyakorlat sokáig illegális piacmanipulációnak számított az USA-ban. A fordulatot az 1982-ben, a Reagan-adminisztráció alatt történt. A hidegháború utolsó évtizedében mindent bevetettek a végső győzelemért. A hidegháború véget ért, de a paradox trükkök megmaradtak és mára teljesen elszabadultak.
“Az ellenség keze betette a lábát”
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
> 10 éves megtérüléssel szokás számolni. 15 éves megtérülés még belefér. De itt 100 éves megtérülés
az nvidia reszvenyek 2 ev alatt 10x-es ertekre nottek. tudom, mert en pont jokor fektettem be, bar sajnos nem tul sokat.
szoval elotte jol volt az 10 evre bearazva, csak elkezdtek a spekulansok jatszadozni a reszvenyekkel, mindenki vette mintha nem lenne holnap, es szaladt az egbe az arfolyam minden ok nelkul, mint a bitcoin szokott.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a piac ezeket a jövőbeli, remélt profitokat már a jelenben árazza
Nem. A növekedést árazzák. A túlértékelt és a lufi közt pedig nagy különbség van. A néhai dotkom cégektől eltérően, az nvidia jövedelmező cég. Persze, túlértékelt - mint kb minden - de valós dollár tízmilliárdokban mért, és egyre növekvő profitjai vannak, és kb. lehetetlen a normál üzleti módszerekkel lenyúlni tőle a core businesst. A generatív modelleket fejlesztő, szolgáltató cégek más téma, az tényleg erősen emlékeztet a dotkom lufira, bár, a belépési küszöb abban az üzletben is hajmeresztő, úgy repkednek a dollár tíz és százmilliárdok, mintha nem is nemzetgazdaságnyi nagyságrendű pénzekről lenne szó.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Közgazdászok azokból a gyerekekből lettek, akik sosem próbálták ki mi lesz ha sokáig fújják a lufit... Jelenleg az ilyen gyerekek egymásra licitálnak, kinek lesz egyszer a legnagyobb lufija. A szabály az, hogy aki kisebb számot tudott csak kitalálni, az segít gyorsabban fújni azét aki nagyobbat mondott.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni