Hardverteszt, bosszankodás, szitkozódás egy forró nyári napon.
Ma kezembe vettem egy SATA (Serial ATA) merevlemezt, tettem volna vele a dolgomat, de valamin megakadt a szemem. Nem nagyon szokott érdekelni ha egy terméken hülyeséget olvasok, nem tudnak már meglepni a jól hangzó marketing szövegek, de ez valami más volt...
Nem tudom, hogy miért de hirtelen nagyon dühös lettem. Azt már megszoktam, hogy az Interneten mindenhol M$ hirdetésekbe ütközöm (még linuxos oldalakon is), de ez már sok volt. Nem tudom, hogy a M$ keze van-e a dologban, vagy csak egyszerűen annak tudható be ez a dolog, hogy a merevlemez gyártója túl egyszerű, esetleg a régmúltból nem tud elszakadni, de imho az általuk megvalósított eljárás Magyarországon törvénytelen is. Megvalósítja a burkolt reklámozás fogalmát. De nézzük miről van szó... ->Adott egy S***ate SATA merevlemez. A tetején a beépítési és beállítási útmutató. Amivel nekem bajom van, az az útmutató utolsó két pontja:
Kiemeltem a lényeget:
Nevetségesnek tartom, hogy 2003-ban egy komoly hardvergyártó képes egy ilyen használati útmutatóval kiadni egy hardvert. Akkor sem érteném meg a dolgot, ha 1995-öt írnánk. Ugyanis akkor is voltak az Ablakos rendszernek alternatívái. Ezzel szemben ez a felirat azt sugallja a felhasználóknak, hogy muszáj a merevlemezre Windows-t telepíteni. Ha nem sajnálnám az időt erre, írnék egy levelet a gyártónak, hogy felvilágosítsam őket, számtalan olyan operációs rendszer létezik, amely kezeli a Serial ATA diszkeket.
OK. Lendüljünk tovább ezen a dolgon. Ezen csak bosszakodtam, de jöjjön a ROTFL.
Kis kitérő:
Mivel a munkámhoz elengedhetetlen az, hogy képben legyek a M$ rendszerek terén, rendszeresen járok M$ tréningekre. Pár éve amikor kijött a Windows ME, a Microsoft kijelentette, hogy szeretnének megszabadulni az öröklött hardverektől (soros port, parport, ISA, IDE merevlemez vezérlő, PS/2 eszközök), a jövőben nem is nagyon kívánják ezeket támogatni. Akkor megemlítették a floppy meghajtót is. Valóban ismerjük el, a floppy meghajtó felett eljárt az idő.
Beépítettem a SATA diszket, és elterveztem, hogy tesztelni fogom legalább két operációs rendszerrel (a teszt nem a merevlemezre, hanem egy új típusú alaplapra irányult). Az egyik OS a SuSE Linux 8.2 volt, és hogy ne legyünk elfogultak a másiknak a M$ Windows 2003 Server-t választottam.
Elkezdtem telepíteni a SuSE Linuxot, bootolás, felismeri az alaplapi SATA Raid kontrollert, a végén megrángatja a diszket. Hát igen, dőltem hátra elégedetten. Valami ilyesmire számítottam. A telepítés gond nálkül lezajlott.
Nézzük a másik oldalt. Én bevallom arra számítottam, hogy a Win 2003 simán kezelni fogja a SATA diszket, és az alaplapi vezérlőt. Bootol a Windows, upsz "Nincs merevlemez, nyomj F3-at a kilépéshez". &@&%/%%!!!!
Sebaj adtak hozzá, drivert. Na de aki telepített már Windows NT-t az tudja, hogy a nem ismert 3party lemezkontrollerek drivereit csak FLOPPY-n!!! lehet beadni a Windowsnak telepítéskor (speciális esetet kivéve, amikor az ember hálózatról telepít).
Na itt elgondolkodtam. Valami ellentmondás van itt nem? Nem kívánatosnak nyilvánítjuk a floppy meghajtót, közben olyan telepítőt eszkábálunk 2003-ban, amely csak floppy-n fogadja el a drivert?
Visszatérve a merevlemezre. Most akkor hogyan van? Bootoljak windows, és telepítsem fel? Minek? Mire? Fel sem ismeri. Ha a Win 2003 nem ismeri default, akkor a régebbiekkel neki se állok.
Sokszor fáj a fejed a munkától? Nem tudsz időben elszakadni a számítógéptől? Nem tudod a felhasználókat elüldözni a gépektől és ez az agyadra megy? Ismerős a jelenség ugye?
