46 nap alatt Kanadán át kerékpárral

https://telex.hu/sport/2025/07/23/szonyi-ferenc-transcanada-ultra

Nem sokat kell (és lehet) ehhez hozzáfűzni. Hatvan évesen, útközbeni segítség nélkül.

Hozzászólások

Sport teljesítmény, 60 évesen?

Minek?

Miközben ha mondjuk ráhúzott volna még néhány hetet, láthatott volna is arrafelé mindenféléket, amik ebben a nyomorult kapkodásban bizonyára ki kellett maradjanak.

Pótolhatatlan veszteség.

Hogy minek? Talán mert egy kihívás ezt megcsinálni, és ezt a kihívást nem sokan fogadják el. Csinált valamit, amit előtte nagyon kevesen - és utána sem fogják túl sokan... 
Mielőtt ilyen lefitymáló "minek"-et bedobtál ide, jó lett volna, ha utánanézel, hogy Szőnyi "the Racemachine" Feri eddig miket csinált, milyen eredményeket tett le az asztalra... Igen, neki ez jelenti az életét, a céljai ilyen, egyesek számára felfoghatalan dolgok, meg "minek csinálja" jellegű tevékenységek... De ő ezt szereti, más meg a spenótot... :-P

Informatikával foglalkozni?

Minek?

Ha elmennél helyette túrázni foglalkozásszerűen, gyönyörű tájakon menetelhetnél, ehelyett csak ott tespedsz a székedben!

Na, kb ennyit lehet kiolvasni az írásodból. Ő 60 évesen sportteljesítményt akart elérni, és ez az ő teste és az ő élete. Majd elmegy Kanadába 62 évesen és szép lassan is végigmegy rajta. Tudtommal Kanada nem tervez elköltözni onnan, ahol jelenleg van.

Blog | @hron84

valahol egy üzemeltetőmaci most mérgesen toppant a lábával 

via @snq-

Kinek mi a szép. Én már ha meghallom azt, hogy "Kanada", a kurva hideg után rögtön az unalmas fenyőfákra, végtelen zöld egyformaságra gondolok. Nekem a napsütötte mediterrán part a változatos sziklaformációkkal, ókori és középkori épületekkel a szép, nem valami gleccservölgy. Oké, a nagyon sok fjord Norvégia partjainál szép lehet egy utazás erejéig, a legnagyobb hőségben, de szerintem a Hurtigrutent is két napon belül megunnám.

Marhaság. Nem fitymálok én le semmit azzal, amikor azt írom, hogy ez egy sport teljesítmény. 25 évesen még nekiugrik az ember ilyeneknek, tökfölöslegesen. de rendben van, annyi évesen még feszegetni kell. De hatvan éves kinek és mit akar bizonyítani?

Minek?

Kábé kerekezhetett volna az északi sarkon is vagy egy betonkeverőben, körbe-körbe, ha ez neki a fontos, micsoda teljesítmény! Csak halkan megjegyzem, hogy itt mindeközben a világ legszebb helyei mellett tekert el, lesunyt fejjel, erőlködve, kialvatlanul.

Mondjuk megmutatja, hogy 60 évesen is lehet még fantasztikus teljesítményt elérni? Egyáltalán, miért kellene bármit bizonyítani azon túl, hogy megcsinálta? Gondolom 60 évesen elsorvadva tengődni jobb teljesítmény. (nem).

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Neki már nem kell bizonyítani, eddigi teljesítményeivel is bizonyított (többszöri 10x Ironman van mögötte - ez 10 Ironman egymás után 10 nap alatt), kétszer megtette az RAAM -et (Race Across America - kb. 5e km). Ha bizonyítani akar, akkor legfeljebb csak magának.

Meglepő, hogy ilyen távoknak éppenséggel nem a 25 évesek ugranak neki jellemzően, fiatal korban inkább a több erőt, gyorsaságot igénylő sportok a jellemzőek, a hosszabb távok inkább középkorban jönnek, pl. Szőnyi igazából 40 éves kora tájékán kezdte az egészet. A leghosszabb bringautamat én is 52 évesen tudtam le. Bár van ellenpélda, van ismerősöm, aki ugyanazt a RAAM-et kb. 32 évesen teljesítette, és addigra már nagyon sok hosszú távú túrán/versenyen túl volt.

"Nem fitymálok én le semmit azzal"

A "minek" kérdéseddel igen, de a "kerekezhetett volna az északi sarkon is vagy egy betonkeverőben, körbe-körbe,  [...] micsoda teljesítmény! " megjegyzésed is erősen lenéző benyögés...  Visszakérdezek: te milyen sportteljesítményedre vagy büszke? 

"a világ legszebb helyei mellett tekert el, lesunyt fejjel, erőlködve, kialvatlanul."

Helyesebben sok szép hely mellett ment el. Ahogy te is... És nem is kell messzire menni kis országunkból, hogy csodaszép helyeket láss. 

Semmi kifogásom az ellen, ha valaki 60 évesen még mindig bizonyítási kényszert érez, csak megjegyzem, hogy eljutott ez a szerencsétlen ember olyan vidékekre, amiket borzasztóan sajnálhat, hogy kimaradtak az életéből.

Remélem egyszer visszamegy és akkor a hihetetlen mellé érdemes tapasztalatokat is szerez magának.

Persze csak ha érdekli a valóság is, nem csak a dicsőség.