Ma megjelent a Gimp 1.3.0 verziója.

"It's shiny, it's new, it's unstable, it's b0rken, it's The GIMP 1.3 !!" - ahogy a szerzők mondták =].

Mi is az a Gimp?

"A GIMP szó a GNU Image Manipulation Program szavak kezdőbetűiből alkotott elnevezés. Maga a program egy szabadon terjesztett szoftver, olyan feladatok elvégzésére, mint fotóretusálás, képszerkesztés és képkészítés. Igen nagy tudású program sok lehetőséggel. Használhatjuk, mint egyszerű rajzprogram, de akár profi minőségű fotóretusálásra is alkalmas. Alkalmazhatjuk valós idejű kötegfeldolgozó rendszerként, vagy mint nagy teljesítményű képszámoló, de használhatjuk egyszerűen képkonverternek is. A GIMP hihetetlenül jól bővíthető. Úgy lett tervezve hogy plug-in bővítésekkel bármire képes legyen. Fejlett script-felülete lehetővé teszi, hogy a legegyszerűbb feladatoktól a legbonyolultabb képfeldolgozási eljárásokig minden könnyen elérhető legyen parancsfájlokból is."
Letölthető

A Linux és a *BSD felhasználók mindig is hadban álltak egymással. Mindegyikük esküszik a saját rendszerére, a saját igazát bizonygatja. Egy valamiben értenek talán csak egyet, a MicroSoft termékeinél minden jobb =].

Most egy tesztet készített Moshe Bar (nem az elsőt), amely azt hivatott vizsgálni, hogy a Linux új VM -je, vagy a FreeBSD virtuális memóriakezelése teljesít-e jobban.

Mint tudjuk a Linux VM -et (virtual memory manager) teljesen újraírták. Az új kódot Andrea Arcangeli kernelhacker írta. Moshe arra volt kíváncsi, hogy mennyire sikerült az új kód. Emlékezhetünk rá, hogy Alan Cox tiltakozott az új VM ellen, Linus viszont támogatta. Aztán Cox beadta a derekát, és a 2.4.10 -től kezdve az új VM szerepel a Linux kernelforrásban. Moshe azért készítette a tesztet, mert sokan azt állították, hogy a FreeBSD virtuális memória kezelése sokkal jobb, mint a Linux -é, és ezt szerette volna adatokkal igazolni, vagy cáfolni.

Készített egy tesztrendszert, amelyben különböző méréseket végzett. Lássuk mik voltak ezek.

A tesztrendszer


A tesztrendszer szervere egy Compaq ProLiant ML570 -es volt 3 GB RAM -al és két Xeon 900-MHz processzorral, de a mérések idejére a fizikai memória méretét lecsökkentette 512 MB -ra. Ez azért volt szükséges, mert nem a szerver teljesítményét akarta mérni, hanem a két OS virtuális memória kezelésére volt kívácsi. A Storage egy integrált Ultra-2 SCSI controller -en keresztül meghajtott négy 36 GB -os egység volt. Ez a gép teljes mértékben támogatott mind Linux, mind FreeBSD alatt. Moshe a kliens oldalon egy Mosix cluster -t használt amely négy node -ból állt, egy dual Xeon 500 -ból, és három IBM Netfinity 3500 -asból, amelyek 733-MHz -es processzorral voltak szerelve. Mindegyik gép 1 Gb RAM -al rendelkezett. A cluster egy 1Gbit segességű switch -elt hálózaton kapcsolódott a szerverhez.
A rendszerek tuningolása

Megjelent a RAV AntiVirus for Linux, FreeBSD/OpenBSD, Unixware, Sun Solaris8 mail server (Sendmail, Qmail, Postfix, CommuniGate Pro) és RAV AV Desktop for Linux
verziója.

Magyar RAV partner web oldaláról a próba progik és az AV adatbázis frissítések letölthetőek:

http://www.virfilter.hu/page.php?pg=rav/ravantivirus

Üdv.


MJ

Linus reméli, hogy az új pre kernelbe belekerült minden magas-prioritású kódegyesítés amelyet Alan Cox -al követtek el. Linus azt írja, hogy Ő végzett a 2.4.x kernellel, kész átadni az egészet Marcelo Tosatti -nak (Ő és csapata lesz az új maintainere a 2.4.x kernelfának).

Ennek a kernelnek ismert hibája a /proc/cpuinfo overflow. Al Viro javította ezt a hibát, de csak x86 platformon. A többi platformon ez még kijavításra vár. (Nocsak, Linus nem követi Cox példáját, mégis beleírja a biztonsági hibákat a changelog -ba?)

Most, hogy Linus befejezte a 2.4.x -ben a részvételt, ígéretéhez híven elvileg bele kell kezdenie a 2.5 -be. Tehát várható a következő 'fejlesztői" (unstable) kernelfa megnyitása.
Lásd:
Alan Cox: 2.4 kernel karbantartás és öröklés.

Az "efax" nevű program amely a klpfax program részeként került terjesztésere biztonsági hibát tartalmaz. Az "efax" a kdeutils része, és suid bittel települ fel a gépünkre. A KDE 2.2 és a KDE 2.2.1 -ben ez a default telepítési mód.

A hiba: a helyi felhasználó root jogosultságot szerezhet, ha kihasználja az "efax" bugját. A program BOF azaz Buffer OverFlow hibát tartalmaz.

Workaround: Távolítsuk el a suid bitet az "efax" binárisról.
Ezt meg tudod tenni az alábbi módon:
chmod -s `locate bin/efax`

A Stealth IP Stack egy kernel patch a Linux 2.2.x kernel -ekhez, amely lehetővé teszi, hogy a géped jobban láthatatlan maradjon a hálózaton. Számos denial of service (DoS) támadás (pl. stream) kevésbé lesz hatékony a géped ellen, ha ez a kernelpatch telepítve van, és a port scanner -ek sokkal lassaban adnak eredményt.
A kernelpatch működése közben korlátozza a TCP RST csomagokat (no "Connection Refused"), korlátozza a ICMP_UNREACH UDP -n (megelőzi az UDP portscan -eket), és korlátozza az összes ICMP és IGMP kérést. Egy sysctl felületetet használva ezek a funkciók ki-be kapcsolhatóak működés közben "on-the-fly".

Eddig a Linux arról volt híres, hogy a felhasználóit elsőkézből tájékoztatta a biztonsági hibákról, azok természetéről, az esetleges exploitok létezéséről, és azok javításásról. Lehet, hogy ez nem lesz így ezután?

A múlt hónapban a Microsoft -os Scott Culp egy esszét írt, amiben kifejtette, hogy nem célszerű közzétenni a biztonsági hibákat a széles nyilvanosság előtt. Ezekután Culp egy váratlan szövetségesre talált, Alan Cox -ra aki a Linux fejlesztők egyik meghatárózó alakja.

Cox elhatározta, hogy törli az általa karbantartott kernelek changelog -jából a biztonsági hibákra volatkozó bejegyzéseket. Szerinte Culp -nak igaza van , ezek a bejegyzések segítik a támadókat abban, hogy megkereshessék a kernel gyenge pontjait.

Cox az amerikai copyright törvényre hivatkozva távolította el a biztonsági bejegyzéseket. A 2.2 kernel frissített verziójából már hiányoznak ezek a bejegyzések, ezért nem került a 2.2.20 -as kernel -hez changelog. Cox egy e-mailt küldött a Linux fejlesztők listájára, miszerint az ön-cenzúra szükséges volt, mert így megelőzhetővé vált, hogy a U.S. Digital Millennium Copyright Act (DMCA) törvényei ellen vétsen. Az egyik ilyen törvény kimondja, hogy bűn készíteni és terjeszteni olyan szoftvert ami "elsődlegesen arra van tervezve", hogy kijátssza a másolás védelmi törvényt.

A DMCA nagy társadalmi nyomás alatt áll, támadják a computer programozók, az elektronikus szabadságért küzdő szervezetek, mert szerintük a DMCA rendelkezése megfosztja a fogyasztókat azon régi joguktól, hogy másolatot készíthessenek könyveikről, zenéikről, filmejeikről amelyeket megvásároltak.

Az első nyilvános intézkedése az Act -nek az volt, amikor Júliusban FBI körözést adtak ki Dmitry Sklyarov orosz programozó ellen, aki az államokban járt egy konferencián. Sklyarov a szerzője annak a programnak ami 'crack' -eli a Adobe Systems' eBook szoftverét.

Az amerikai fejlesztők és felhasználók azzal gyanúsítják Cox -ot, hogy politikai háttere van a döntésének.
"Én úgy gondolom, hogy ez egy extrém nézete a DMCA nak," - írja az amerikai fejlesztő Tom Sightler, a fejlesztői listára írt levelében - "Én nem látom be, hogy miért ne írhatnám le a biztonsági hibáit az általam készített kódnak."

Ma megjelent Galeon legújabb verziója, a 0.12.7 -es. A Galeon egy GNOME böngésző, amely Gecko nevű rendering engine -re épül, és teljesen figyelembe veszi a standardokat . A Release Candidate 2 (RC2) a Galeon 1.0 előzetes BETA -ja. Főként bugfix -eket tartalmaz az új kiadás.

Amikor előszőr csöppentem bele a Linux világába számtalan Linux terjesztést kipróbáltam. A SuSE 6.4 -es verzióval kezdtem, majd következett a Mandrake 7.0 ? ( fene se emlékszik már rá =] ), majd újra a SuSE. Végül eljutottam a Debian Slink -ig. A Slink -ből közben Potato majd Woody lett. De mire ide eljutottam számtalanszor újratelepítettem a gépemen az operációs rendszert, rengeteget szívtam, mire a mostani jól működő rendszer kialakult. Lassan mostmár 3 éve lesz, hogy ez a telepítés fenn van a gépemen ( ez természetesen teljesen kicserélődött az apt frissítéseknek köszönhetően, de nem kellett azóta eltávolítani, és újratelepíteni a rendszert).

Vannak olyanok akik még újak a Linux világában, vagy éppen most határozzák el, hogy nekilátnak egy Linux OS telepítésének, hogy majdan több év múlva elmondhassák, hogy egy stabil Linux-box boldog tulajdonosai. Ők nem biztos, hogy végig akarják járni ezt a kis kitérőt, de még bizonytalanok abban, hogy mit válasszanak. Hallottak már Red Hat -ról, SuSE -ról, Debian -ról, Mandrake -ról, és még egy rakás furcsa nevű Linux -ról. Nekik jól jönne ha lenne egy olyan oldal, ahol az összes Linux disztribúció kategorizálva lenne, feltüntetve mennyibe kerül, milyen kernelt futtat, milyen gcc van rajta, hányas glibc , milyen verziójú apache -t használ, stb. Esetleg tippeket kaphatnának, melyikkel érdemes kezdeni, melyik felhasználóbarát (grrr.), melyik az amihez egy kicsit több odafigyelés kell, de meghálálja a törődést ( mint egy hűséges kutya =] ).
Szóval egy olyan oldal kellene ahol minden össze van foglalva, amit a Linux disztribúciókról tudni kell, vag y érdemes. Van egy ilyen oldal. Az oldal neve DistroWatch.

Linus changelog -ja szerint a Linux 2.4.15pre2 -ben megjelent a rég várt ext3fs támogatás. Az ext3 tulajdonképpen az ext2 filerendszer kibővítése naplózó (journaling) funkciókkal.

A Unixreview.com -on jelent meg egy cikk, amely azt taglalja, hogyan telepítsünk Linux -ot a Compaq jól ismert, és méltán népszerű PDA -jára az iPAQ -ra. Az ismeretes, hogy az iPAQ -ok 'gyárilag' a M$ Windows CE operációs rendszerrel kerülnek forgalomba. Nekünk linux felhasználóknak nagyon jó, mert van mit leszedni róla.

A legtöbb Linux disztribúciónak van ARM -ra portolt verziója. A cikk végigvezet a telepítés lépésein, képekkel illusztrálva. A step-by-step install jól érthető, lényegretörő. A telepítést végző a Debian Linux ARM portját használta ( mi mást? =] ). A cikkben leírják a PDA teljesítményét, az alklamazásokat amelyeket futtathatunk, hol kérhetünk supportot, stb.
A iPAQ alapú linux-box 12 órás uptime -jával nem egy jó kis zsebcomputer. Az ára nekünk egy kicsit borsos (az alapverzió kb. 120 ezer forintnál kezdődik), de szerintem ahogy terjed ez is úgy lesz olcsóbb.

Ma kezdődik a hatodik bug vadászat a Debian -nál. A Bug-Squashing Party célja a woody kiadás-kritikus hibáinak feltérképezése, a base és standard csomagok hibáinak felfedezése.
Mindenki segítségét várják, lehet developer, de akár hétköznapi ember is =). A base csomagok listáját megtalálod a http://base.debian.net/, a standard csomagokat pedig a


http://standard.debian.net/ linken találod meg. A release-critical bugokat a http://bugs.debian.org/release-critical/ címen találod.

Egyszer eljön az idő amikor lassú lesz a gépünk, elavul a VGA kártyánk, nagyobb winchestert szeretnénk, vagy csak egyszerűen ki akarjuk cserélni az egész gépünket.

Mit teszünk ilyenkor? Fogjuk magunkat, elmegyünk egy számítógépeket árusító céghez, és vásárolunk egy számítógépet. Fogjuk, örülünk, visszük haza, elő a *** Linux telepítőlemez, bebootolunk ......

#&@!&$ shit, nem működik. És kezdődik a keresés, kutatás, hogy próbáljunk valami életet csiholni a hardware -ba.

Ez is egy járható út, de van ennál sokkal jobb, sokkal ésszerűbb is. Mielőtt megvásároljuk a hardware -t utánnanézzük az interneten. Igen, de hol?

Hát a Google -n rákeresek! - jöhet a válasz. Ez egy megoldás lehet, de gondoljuk el, hogy egy számítógép esetenként 10 alkatrészből is állhat, és mire a Google -n összevadásszuk az információt beleőszülünk.

Van azonban egy weboldal, ahol kimondottan a hardware tesztelésre specializálódtak. Ez nem nagy hír, ezer ilyen van. Ami az érdekes benne, hogy itt csak a Linux kompatibilitást vizsgálják. A Linuxtested.com egy hardwaregyártóktól független weboldal. Célzottan a hardwaregyártók által beküldött tesztdarabokat nyúzzák, és a Linux OS -el való kompatibilitást vizsgálják. A Keylab Inc. mérnökei által bevizsgált hardware eszközök biztos, hogy működni fognak a Linux -unkal, és nem kell azon gondolkoznunk, hogy mikor álljunk neki drivert írni a frissen vásárolt méregdrága eszközünkhöz.
Tehát, mielőtt nekiugrunk a vásárlásnak, érdemes itt utánnanézni a dolgoknak, szépen kategorizálva megtaláljuk az eszközök teszteredményeit, amit akár ki is nyomtathatunk (jól jöhet ha éppen hardware kereskedők vagyunk és meg akarjuk győzni a vásárlót, hogy ez az eszköz biztosan működni fog a Linux -al). Aki többet foglalkozik hardwarekkel (mert éppen ez a munkája) az láthatta, hogy a nagy alaplapgyártók egyike, neve legyen *** (a három csillag nem véletlen), már úgy árusítja az alaplapjait, hogy rajta van a Linuxtested.com emblémája.

Ez a nap nem a RedHat napja három komolyabb biztonsági hibát is találtak, javítottak a disztribúcióban. A hibás csomagok: sendmail, htdig, iptables.

- Sendmail local root exploit

Javított csomagok a 5.2, 6.2, 7.0, and 7.1 verziókhoz elérhetők.

Bővebb információ:


http://linuxtoday.com/news_story.php3?ltsn=2001-11-08-013-20-SC-RH
- htdig local DoS támadás és lehetséges exploit fix

Megjelent a Nautilus legújabb verziója. A Nautilus egy grafikus file- és shellmanager, amelyet a Ximian Gnome -ban (és azt hiszem a többi Gnome -ban is) találsz meg (olyan mint a KDE -ben a Konqueror). Tartalmaz filekezelő, böngésző, beépített képnézegető stb. szolgáltatásokat.
Kisebb szolgáltatások kerültek bele a az 1.5 -ös kiadás óta.

Mostanában összesűrűsödtek az események a Linux fejlesztők körül. Az egyik legismertebb kernelfejlesztőt Alan Cox -ot kérdezték meg az eseményekkel kapcsolatban. A NewsForge készített vele egy ripotot, amelyben a Linux fejlesztés jővőjéről, a saját további munkájáról, az előző hetek eseményeiről beszél. Érdemes elolvasni, mert végre elsőkézből kaphatunk értékes információkat.

Az interjút megtalálod:


http://www.newsforge.com/article.pl?sid=01/11/07/1516223

Mennyire vagy képben a Linux világában, mennyire vagy felkészülve egy esetleges Linux minősítő vizsgára? Ha kiváncsi vagy a felkészülséged szintjére, teszteld le magad. A Unixreview.com összeállított egy 25 kérdésből álló tesztet, amely a Linux főbb területeit érinti. A kérdésekre válaszolva, egyfajta képet kaphatsz a jelenlegi tudásodról.
A 25 kérdésből álló tesztben 75% felett kell teljesíteni ahhoz, hogy megfelelj egy esetleges vizsgán.

Két év kemény munka után kiadták a Ximian Gnome új levelező, tervező, határidőnapló, és még ezer dolgot tudó programját (olyan mint az Outlook, csak nem jut eszembe a gyűjtőnév) az Evolution 1.0 előzetes beta -ját. Az release -ben több mint 700 ezer sor kód került, amelyet többnyire a Ximian hackereinek köszönhetünk. A RC1 kiadásána célja a még meglévő bugok felfedezése. Ebben várják a tesztelők (azaz a mi felhasználók) segítségét. Amint a kód teljesen stabil állapotba kerül, már fordítják is az 1.0 -ás verziót.
Maga az eszköz egy csoportmunkát elősegítő program, nagyn hatékonyan használható, lassan 1 éve használom. Érdemes kipróbálni, mert nem nagyon láttam Linux alatt hasonló, jól használható eszközt.

A Mosix egy speciális szoftver, amelynek segítségével a Linux kernelt felruházhatjuk cluster funkciókkal. A MOSIX tartalmaz load balancing, memory ushering, I/O műveletek optimalizálását elősegítő algoritmust. Ennek értelmében képes a cluster node -jai között a terhelés elosztásra, a hatékony feladatmegosztásra. Ez a felhasználó számára teljesen transzparens módon zajlik le, azaz a programot futtató felhasználó ebből a folyamatból semmit nem érzékel. Az esetenként több száz node -ból is álló cluster (számítógépfürt) egy homogén számítógépnek 'hazudja' magát a külvilág felé. Ennek több előnye is van. Az egyik a fennt említett terhelés elosztás, és az ily módon elért (számítási és egyéb)teljesítmény növelés. A másik a redundancia, a biztonságos üzemeltetés megvalósítása. A magas rendelkezésreállás megvalósítása. A fürtözés lényege, hogy ha a fürt egy eleme (node) meghibásodik, attól még a rendszer nem lesz működésképtelen. A hibás elemet eltávolítják, és javítás után visszahelyezik a fürtbe. Mindezt leállítás nélkül, menet közben.

A MOSIX segítségével a felhasználó szekvenciális és párhuzamos feladatokat hajthat végre, amely hasonlóan az SMP -hez (simmetric multi processing) történik.
A MOSIX jelenlegi verziója Linux X86/Pentium/AMD platform -okra készült. A jelenlegi a kiadás a 2.4.12 kernelt támogatja.

Elfelejthetjük a Beowulf cluster -eket?, Jacques Gelinas készített egy kernelpatch -et, amely lehetővé teszi, hogy számos virtuális gépet futtassunk ugyanazon a gépen, és ugyanazon a kernelen.

A kernelpatch segítségével service -eket bindelhetünk ugyanazon porthoz, mindenfajta konfigurációs beállítás nélkül. Különálló process list -et kapunk, amelyek nem zavarják egymást. A szerző kicsit átírta a kernel más részeit is, így a virtulalszerver adminisztrátorai nem tudják irányítani a többi virtualszervert, vagy az egész gépet.
Ez a megoldás nagyon költséghatékony lehet pl. ISP -k, webhosting esetén. Gondoljunk csak bele, egy számítógépet kell megvásárolni, amelyen a virtuális Linux alapú operációs rendszerek futnak. Gyakorlatilag végtelen számú linux futhat rajta, csak a hardware teljesítménye a korlát. De ha valahol helyszűke miatt érdemes egy szervert felállítani, akkor egyszerűbb (és olcsóbb) egy nagyteljesítményű szervert vásárolni, és azon futtani a virtuális gépet. (az ötlet nem új dolog, több ilyen is működik a világban)

Kisebb-nagyobb változások lesznek a portál körül. Amint azt észrevehetted, a portál át lett irányítva a http://portal.fsn.hu címre. Ez csak a változások kezdete. Az oldal a saját honlapomnak indult, később a #debian.hu honlapja lett. Ide gyűjtöttem össze a magyar nyelvű leírásokat, howto -kat, amelyek a kezdő linux és más unix-like operációs rendszerrel ismerkedő felhasználóknak hasznos lehet. Később felkerült egy-két hír is az oldalra, és mostmár lassan állandó a frissítése. Aki napközben látogatta az oldalt annak feltűnhetett, hogy nehezen, lassan lehetett elérni. Az oldal a jelenlegi helyén 128K sávszélességgel rendelkezik ami ugye nem sok (sőt nagyon kevés).

Néhány ember ezt látva, felajánlotta a segítségét. Mármint, hogy a gépnek egy nagyobb sávot biztosít. A gép az fsn.hu domain alá kerül berendezésre, és egy nagyságrendekkel nagyobb sávszélességhez jut. A gép felkerül Budapestre, jelenleg Győrben van.

A lényeg, hogy az oldal ugyanaz marad, a megszokott (hogy jó, vagy rossz azt mindenki döntse el maga) színvonalon szolgáltat tovább. Akiknek a gyorsabb elérést köszönhetjük Nagy Attila ( bra ), Pásztor György (gyu) és az fsn.hu team.

Az fsn.hu -t gondolom nem kell bemutatnom, aki Linux -al foglalkozik, az minden bizonnyal ismeri. Az fsn.hu egy nagy, magyar, ingyenes szoftver gyűjtőhely. A fsn.hu FTP szerverén leginkább a különféle ingyenes operációs rendszerek (Linux, *BSD) telepitő CD-it találhatod meg. Ezek mindegyike szabadon letölthető, CD-re írható, arról telepíthető. És az ftp://ftp.fsn.hu ad otthont egy gyors debian mirror -nak is.

A gép a költözés idejére nem lesz elérhető, a költözés dátuma egyelőre nem ismert, amint biztos időpontot tudok megírom itt az oldalon.

trey

A ZDNet cikke szerint Linus Torvalds és Alan Cox végül mégis megegyeztek abban, hogy melyik Virtual Memory manager -t fogja tartalmazni a Linux kernel a jövőben. Mindketten egyetértettek abban, hogy az új VM -et fogják használni a 2.4.10 -es kernel -től felfele. Tehát azt amelyet Andrea Arcangeli fejlesztett.
A tegnapi "Két részre szakad a Linux fejlesztők közössége?" című írásomban céloztam arra, hogy gondok lehetnek a linux kernel fejlesztésevel. Szerencsére nem volt igazuk azoknak, akik egyből rosszra gondoltak. A kernelfejlesztés ezek szerint a fejlesztők egyetértése alapján fog tovább haladni, és nem lesz kétvonalas fejlesztés.

Azt tudjuk, hogy a Debian GNU/Linux 3.0 -ás verziója a Woody lesz. A Woody most a hivatalos release előtt egy ún. frozen (fagyasztott, igazából csak egyes részei vannak fagyasztás alatt) állapotban leledzik. Ez azt jelenti, hogy a Woody bizonyos részeihez nem adnak új csomagokat, hanem a meglevő csomagok állapotát stabilizálják, bugokat keresnek.
Eddig a boot-floppy, és a base rendszer volt fagyasztva. Most új részekkel bővült a frezee lista, és ez azt jelenti, hogy a Woody egyre közelebb kerül a stabil állapothoz. A fagyasztás célja most, hogy egységes állapotra hozzák a disztribúciót, a boot-floppy -kat, a debian-cd -t kiadható állapotba hozzák, és a megmaradt bugokat javítsák.

A'rpi megint pár jó dologgal bővítette az mplayert. VIVO, DXR3 támogatás, lassabb eszközöknél pl. CD-ROM cache, és ami a legérdekesebb ezentúl nemcsak nézni, hanem készíteni (konvertalni) is lehet vele a filmeket.

Bővebben az új funkciókról:

VIVO parser - gondoltad volna, hogy ez VALAHA meglesz? És most itt van. Most mikor eme sorokat leróvom, az audio még nem lejátszható, de szerintem holnap már igen. Tekerés sincs még benne, nade mi maradjon holnaputánra? :) Olvasd el a doksit, hogy informált légy.

DXR3 támogatás - röviddel a DVB kártyák támogatásának megjelenése után itt a DXR3 támogatás is! A DVB és DXR3 hardveres MPEG dekóder kártyák, és az MPlayerrel nézhetsz rajtuk MPEG1/2/4 videot is! Lásd a DVB és DXR3 dokumentációt !

Kiadták az OpenSSH 3.0 -át. Lassan letölthető lesz a honlapról és a mirrorok -ról. A mirror listát megtalálod a http://www.openssh.com/ -on.

Az OpenSSH 100% -ban teljes implementációja a 1.3, 1.5 és a 2.0 SSH protocol -nak és tartalmazza az sftp client és server (secure ftp kliens és szerver) támogatást.

Ebben a kiadásban portabilitási bugfixek (a lista a changelog -ban), és néhány új funkció kapott helyet.
A főbb változásokról, új funkciókról itt olvashatsz.