Megjelent a legújabb 'pre' kernel. Ez a verzió hálózati kártya frissítéseket, UFS filerendszer kódtisztítást, és az Andrea Arcangeli féle Linux VM tuningolását tartalmazza.

Változások logja:


- Jeff Garzik: network driver updates


- Christoph Hellwig: UFS filesystem byteorder cleanups


- me: modified Andrea VM page allocator tuning

A Ximian Inc. Evolution programja egyre jobban közelít a stabil kiadás felé. A Ximian megköszönte azt a segítséget, amelyet azoktól a programozóktól, és felhasználóktól kaptott, akik az RC1 során bugreport -okat, és egyéb segítséget nyújtottak a release-critical hibák felderítésében. Az RC2 kiadás célja, hogy az összes nagyobb hiba fixálva legyen, és tulajdonképpen ezekután már semmi nem állhat a stabil kiadás útjába.
Ebben a bug felfedező játékban is részt lehet venni, a bugokat a http://bugzilla.ximian.com/ linkre lehet küldeni, vagy a Gnome Bug Report eszközével (Programs -> Utilities -> Bug Buddy) lehet jelenteni.

Most, hogy Linus befejezte a 2.4.15-pre4 -ben az egyesítést Alan Cox kernelfájával (ac tree), és átadta a 2.4 -es kernel karbantartását Tosatti -nak és team -jének, eljött az ideje, hogy megnyissák a 2.5 -ös fejlesztői kernelfát. Ennek alkalmából nézzünk egy kis kernel összefoglalót.

A mostani a leghosszabb időszak, amely eltelt fejlesztői kernel nélkül.

Az első stabil kernel az 1.0 -ás 1994. március. 3 -án jelent meg. Az 1.1 -es development kernel 1994. április. 6 -án. A kettő között eltelt napok száma 34 nap.

Az 1.2 -es stabil kernel 1995. március. 7 -én jelent meg. Az 1.3 -as development kernel 1995. június. 12 -én. A kettő között eltelt napok száma 97 nap.

A 2.0 -es stabil kernel 1996. június. 9 -én jelent meg. A 2.1 -es development kernel 1996. szeptember. 30 -án. A kettő között eltelt napok száma 113 nap.

A 2.2 -es stabil kernel 1999. január. 26 -án jelent meg. A 2.3 -as development kernel 1999. május. 11 -én. A kettő között eltelt napok száma 105 nap.

A 2.4 -es stabil kernel 2001. január. 4 -én jelent meg. A 2.5 -ös development kernel napjainkban bármikor megjelenhet. A kettő között eltelt napok száma több mint 300 nap.
Hogy mi az oka annak, amiért ilyen hosszúra nyúlik a 'devel tree' megnyitása? Valószínű az, hogy a 2.4 kernel sorozat stabilizációs munkálatai napjainkig húzódtak. A új Linux VM mostanra került olyan állapotba, hogy belekerülhetett a stabil kernelbe, és Linus és Alan mostanra tudták a saját kódjukat összeegyeztetni. Ahogy Linus mondta egy csomó dolog fejlesztése a 2.5 -ös kernelbe tolódik, a fejlesztés megnyitása már csak napok kérdése.

A SUN kiadta legújabb fegyverét, amelyet az IBM -el szemben folytatott szerverharcban akar bevetni. A SUN azt állítja, hogy az új chip -jei, amelyek a SUN Fire sorozatot alkotják, megteremtik a "leggyorsabb applikációs szervereket a Földön".

A SUN a legújabb hírek szerint áttér az alumínium alapú technológiáról a réz alapú technológiára. Ezzel a lépéssel a processzorainak a sebességét kívánja növelni.
A SUN Fire 3800, 4800, 4810, és 6800 -as középkategóriájú szerverek, amelyek eddig a 750MHz Ultrasparc 3 -as processzorokat használták, mostantól támogatják a 900MHz -es processzorokat.

Az utóbbi időben gyakori téma a #debian.hu -n a tv kártyák konfigurálása, trey írt is erről egy howto -t. Legelterjedtebb TV tuner chipset a Brooktree féle (bttv), ezek beüzemeléséről olvashatunk egy how-to -t a linux.com-on.

Új 'pre' kernel jelent meg, számszerint a 2.4.15-pre6. Főként a '/proc/cpuinfo' került bele újdonságként ill. update -ként az Arm, PPC, és az S390/S390x/sh mainframe -khez.Változások:

Vége a nem nyílt kódú kernelmoduloknak? Többé ne használjuk az nVIDIA és más gyártók, programfejlesztők programjait?

Meglepetés érhet minket, ha az elkövetkező kernelekbe olyan modult akarunk betölteni, ami szeretné használni a GPLONLY_ szimbólumokat, viszont nem GPL stílusú licece -el rendelkezik . Ha megpóbálunk betölteni egy olyan modult amelynek nem GPL stílusú licece van, ennek ellenére mégis GPLONLY_ szimbólumokat akar használni, egy kedves kis hibát kapunk:

"unresolved symbols"

panaszkodik, és az alábbi üzenetetet írja ki:

"Note: modules without a GPL compatible license cannot use GPLONLY_ symbols."

("Megjegyzés: azok a modulok amelyeknek nem GPL kompatibilis licece van, nem használhatják a GPLONLY_ szimbolumokat.")

Ez az üzenet néhány felhasználóban megdöbbenést kelthet (nem tudják mire vélni a dolgot), ezért egy kis magyarázat gyanánt a következő verziójú modutils a alábbiakat közli velünk:

"Hint: You are trying to load a module without a GPL compatible license and it has unresolved symbols. The module may be trying to access GPLONLY symbols but the problem is more likely to be a coding or user error. Contact the module supplier for assistance."

(Útbaigazítás: Ön megpróbált olyan modult betölteni a kernelbe, amely nem rendelkezik GPL kompatibilis license -el, ezért "unresolved symbols" hiba lépett fel. A modul megpróbálhat hozzáférni GPLONLY_ szimbólumokhoz, a probléma több mint kódolási vagy felhasználói hiba. Lépjen kapcsolatba a modul szállítójával a további segítségért.")
Ez úgy tűnik, hogy egy lépés a jó irányba, bár felvet néhány nyílvánvaló kérdést:

Pár nappal ezelőtt elhatároztam, hogy ideje kipróbálni a netfiltert (2.4 -es kernel csomagszűrője, ismertebb nevén iptables). A netfilter a 2.2 -es kernelekben található ipchains leváltására készült.


(bővebben ebben a leírásban olvashatsz róla)

Az elhatározást tett követte, de sajnos a netfilter hivatalos oldalán kívül csak szétszórt példákat és leírásokat találtam. További keresés után jutottam el a linuxguruz oldalára, ahol egy szépen összegyűjtött információhalmazra bukkantam.Javaslom mindazoknak az oldalt, akiknek nincsen kedvük keresgélni, mivel itt a neten fellelhető leírások 80% -át összegyűjtötték. Az egyszerű példáktól a bonyolultakig bő a választék. Az itt található leírások hasznos kiegészítői az eredeti netfilter dokumentációnak.

A themes.org -on találtam egy érdekes felmérést. Arról kérdezték az oldal látogatóit, hogy X alatt mi a kedvenc felületük. Én kicsit meglepődtem az eredményen:

(csak az első hármat írom le, többi eredmény az oldalon)

KDE: 40%

Gnome: 21%

Helix Gnome: 12%

Érdekes, hogy a Gnome -ot és a Helix Gnome -ot külön választották, mivel lényeges különbség nincsen köztük, de ha a kettő eredményét összeadjuk 33% jön ki a Gnome -ra, így azért nem annyira vészes a KDE előnye.

Ha megnézzük a szavazók számát, a kapott eredmény hitelesnek is mondható.(az eredmények között szerepel még MacX és Windows is, de ezeket az eredményeket nem kell komolyan venni, mivel a themes.org -ot főleg unix beállítottságú emberek látogatják.)

Többen is kérdezték, hogy tudok-e mondani Solaris levelezési listát. Ma is kaptam egy ilyen levelet, úgyhogy ennek kezd FAQ jellege lenni. Ezért ide írom a választ. Magyar nyelvű, nagyforgalmú Solaris listáról nem tudok. Amit javasolhatok, az a Sun Microsystems által karbantartott BigAdmin. Ez egy nagyon gyakran frissülő, nagyforgalmú lista, kimondottan rendszeradminisztrátorok részére. Természetesen, mint minden nagyobb lista, ez is angol nyelvű, bár azt hiszem aki Solaris -sal foglalkozik, annak ez nem okozhat gondot.
A BigAdmin levelezési listán -on szépen kategorizálva vannak a témakörök, jól használható. Amit még javasolni tudok Solaris -sal foglalkozóknak az a SolarisCentral, és a docs.sun.com. És majdnem elfelejtettem, de eszembe jutott a BigList, amely szintén jól jöhet szorult helyzetben.

Megjelent a Netscape legújabb verziója a 4.79 -es. Főleg sebességbeli optimalizálást, kompatibilitási problémák javításást tartalmazza ez a release. Javították azt a hibát állítólag, amely miatt néhány weboldal nem jelent meg. Javított támogatás a dual processzoros gépekhez.
Letöltési link -et még nem láttam, talán este. Gondolom a szokásos helyekről letölthető lesz, például az ftp.c3.hu -ról.

Többször írtam ezen az oldalon az Mplayer -ről. Egyik írásomban elmondtam, hogy szerintem a leggyorsabb, legjobban használható MOVIE player Linux/Unix alá. Népszerű, a világ minden pontján (nem vicc) ismerik. A múltkori írásomban azt is írtam, hogy szerintem többen ismerik külföldön mint Magyarországon. Szerintem nekünk Magyaroknak büszkéknek kellene lennünk az olyan project -ekre, amelyek valamilyen hírnevet szereznek nekünk a világban. Ezért elhatároztam, hogy egy interjút készítek Gereöffy Árpád -dal (Árpi), az Mplayer kitalálójával, fő fejlesztőjével. Több dologról kérdeztem: a GPL -ről, az Mplayer kialakulásáról, fejlesztéséről, stb.

Hát lássuk:
UP: Mikor kezdtél el programozni? Honnan jött az ötlet, hogy egy MOVIE lejátszó programot írj?

Eric S. Raymond CML2 -je, vagy más néven 'Configuration Menu Language' -- amely része lesz az következő generációjú kernel build rendszerének -- most hivatalosan is kész a 2.5 szériához. CML2 tarlamaz egy fordítót a domain-specifikus konfigurációs nyelv számára, amelyet arra használunk majd, hogy segítségével a kernelt konfiguráljuk és feloldjuk vele az előforduló függőségeket (ha jól értem a dolgot akkor a 'make menuconfig' felújított verziója lesz lamerek számára).

A CML2 és a Linux 2.5 több különböző konfigurációs felülettel 'érkezik' hozzánk, pl. lesz olyan amely egy kalandjáték formájú lesz (ROTFL, kezd érdekes fordulatot venni a Linux fejlesztése). Tehát arról van szó, hogy ha kedvünk tartja, úgy fogjuk a kernelt konfigurálni, mintha egy kalandjátékot játszanánk. Aki már játszott MUD -al az tudja miről van szó. Ez állítólag azért jó, mert a 'nem-technikai' felhasználók is tudnak majd jól kernelt fordítani.

Hát nem tudom miért van erre szükség, lehet én értettem félre az egészet. De ha nem, akkor nem értem miért kell ilyen suxx dolgokkal leégetni a Linux -ot, miért kell debil, komoly operációs rendszerhez nem illő dolgokat a kernelhez illeszteni?

Kiadták az OpenSSH 3.0.1 -et. Lassan letölthető lesz a honlapról és a mirrorok -ról.

A mirror listát megtalálod a http://www.openssh.com/ -on.

Frissíthető anonymous CVS -ből is:

cvs -d :pserver:cvs@bass.directhit.com:/cvs login

cvs -d :pserver:cvs@bass.directhit.com:/cvs co openssh_cvs

[ jelszó helyett üss egy enter -t ]
Az OpenSSH 100% -ban teljes implementációja a 1.3, 1.5 és a 2.0 SSH protocol -nak és tartalmazza az sftp client és server (secure ftp kliens és szerver) támogatást. Ebben a kiadásban portabilitási bugfixek (a lista a changelog -ban), és néhány új funkció kapott helyet.

Megjelent az XBox, avagy miért jó ez nekünk?

Tegnap Amerikában megjelent a Micro$oft XBox. Ma hajnaltól több mint tizenötezer kereskedőnél kapható a Magyarországon és Mexikóban gyártott konzol. New Yorkban a boltok zsúfolásig tele vannak, az eladók alig tudják kielégíteni a vásárlók igényeit. A konzol 299$ -os áron kapható. Az XBox nem titkoltan az otthoni szórakoztató videojátékok trónjára tör.
"A videojátékok jövője a mai nappal kezdődik, mégpedig az Xbox-szal!" - mondta Bill Gates, a Microsoft elnöke. "Az Xbox megjelenése a digitális szórakoztatóipari forradalom megvalósítását célul kitűző stratégiánk meghatározó állomása. Következő generációs interaktív szórakozás az otthonokban! Ez az, amire az emberek vágynak, s a Microsoft innovatív fejlesztéseivel ezen igény kielégítésén fáradozik. Most azonban csak annyit tudok mondani: az Xbox egyszerűen fantasztikus" - nyilatkozta Gates.

Újabb dokumentummal bővült a Unix Portál könyvtára. A netfilter-hacking-howto, amelyet Rusty Russel írt (az ipchains és a iptables fejlesztőja) eddig is megtalálható volt itt a szerveren. Most azonban PDF formátumban is elérhető.

Angol Linux rajongók késztetést éreztek, hogy elmondják véleményüket a Micro$oft legújabb operációs rendszeréről, a Windows XP -ről. A fegyverük a festékes doboz volt =).
A Bristol -i A38 autópálya felett levő óriásplakáton követtek el egy kisebbfajta 'defacement' -et. A megszokott kék, ragyogó Windows égen levő "Suddenly every Clicks." feliratot a "Suddenly every Sucks." -ra cserélték, és festékkel felírták : "Fatal error: Use Linux".

Úgylátszik mindenkit az új kernel karbantaró érdekel. Ahogy ma bejelenetették hivatalosan, hogy Marcelo Tosatti [ marcelo@conectiva.com.br ] lesz az új maintainer a 2.4 -es kernelfában, megélénkültek az események körülötte. Marcelo szívesen beleegyezett, hogy válaszol mindenki kérdésére, tehát itt az alkalom, hogy megkérdezzünk tőle mit fog csinálni ha Linus és Cox helyére lép. A kérdéseket egy fórumban lehet feltenni. Mindenkit kérnek, hogy egyszerre csak egy kérdést tegyen fel, mert nagyon sok kérdezőre számítanak. Amint Marcelo -nak lesz ideje, válaszolni fog a kérdésekre. Néhány válaszát már el is olvashatod a fennti linken.

A Casio Computer Co. November 21 -én kezdi árusítani az új Cassiopeia Fiva nevű model -jét, a MPC-216XL -t, ami egy A5-méretű laptop Crusoe processzorral szerelve.

A notebook méretei: 223mm széles, 197mm mély, 21mm vastag, és mindössze 990g.

Az új Cassiopeia Fiva lehetővé teszi a felhasználóinak, hogy operációs rendszert válasszanak. A gép dualboot rendszerű, Windows -t vagy Midori Linux -ot választhat a felhasználó a boot folyamatban egy switch segítségével. A Midori Linux a cég által kifejlesztett, és szabadalmaztatott Linux alapú operációs rendszer.
Az új model a Crusoe TM5600 -es processzorával van felszerelve. Ebbe beépített "hosszú-működés technologia" szabályozza a CPU órajelét és a CPU magfeszültségét. Ezek a paraméterek a CPU terhelésétől függően változnak, ennek a technológiának az eredménye, hogy a CPU kevesebb hőt termel, és tovább tud üzemelni egy akkumulátor feltöltéssel.

A ma megjelent press release-ben ez olvasható:

Marcelo Tosatti-t - aki 18 éves és a Conectiva-nál dolgozik fejlesztőként - választotta Linus Torvalds és Alan Cox a 2.4-es Linux kernel új karbantartójának. November végén elfoglalja ezt a pozíciót, és ezzel átveszi Alan Cox helyét.

Tosatti felelőssége lesz az elkövetkezőekben, hogy megszabja a 2.4-es verziójú kernel útját, és hogy eldöntse mely javítások kerülhetnek bele az elkövetkező kernelekbe. Ezenfelül munkája lesz még, hogy olyan frissítéseken dolgozzon, amelyek biztosítják majd a Linux kernel kompatibilitását a boltokba kerülő új hardverekkel. A felelősség nagy. Az Ő felelősége lesz, hogy milyen módon befolyásolja a kernel fejlesztését, amelyet majd emberek és vállalatok ezrei fognak használni. Cox bízakodó a döntésével kapcsolatban, mint azt naplójában írta, "Marcelo elfogadta a lehetőséget, hogy a 2.4 -es kernel karbantartója legyen. Ez jó hír mert Marcelo okos, lelkes és olyan gyártónál dolgozik, ahol megtanulhatta a QA (minőségbiztosítás) kérdéseit. Ennek kell jól működnie."

A Debian bejelentése szerint az "SSH CRC-32 compensation attack detector vulnerability" - SSH CRC-32 támadás detektor sebezhető, és a sebezhetőség kihasználható (van rá exploit). Ez a hiba hasonlít ahhoz az


integer típusú hibához amelyet előzőleg javítottak az OpenSSH -ban (DSA-027-1 - Debian Security Advisory). Az OpenSSH (a Debian ssh csomag) pillanatnyilag javítva van, de az ssh-nonfree és a ssh-socks nincs. Azonnali ssh csomag csere javasolt.
A javított ssh-nonfree/ssh-socks csomagok elérhetők a 1.2.27-6.2 verziószámban a Debian 2.2 -höz (potato), és a 1.2.27-8 verziószámban a Debian unstable/testing disztribúcióhoz.

Kedves Anonymous cikkíró egy hasznos oldalt mutatott be, viszont sokan nem tudják mi az az IPV6. Egy kicsit megpróbálom eloszlatni a ködöt erről az új Internetes protokolról, azért is, mert lassan eljöhet az idő, amikor az egész világ kénytelen lesz átállni az új (leendő) szabványra.

- Mi az IPV6?


Az IPv6 vagy másnéven Internet Protokoll 6 az Internet új generációs protokollja. Az IETF (Internet Engineering Task Force) - egy testület, amely felügyeli és ellenőrzi az Internetet - kifejlesztette az IPv6-ot ami a már 20 éves IPv4-et fogja felváltani. Az IPv4 egy ideig rugalmasnak bizonyult, azonban mára már tapasztalhatjuk a korlátait. Különösen kritikus probléma az, hogy az új Internetes eszközök (a 3G technológia és a "mobil" internet) következtében "kifogyunk" az internet címekből. A jövő ugyanis az hogy minden technikai eszközt irányítani tudunk majd valamilyen kezelőfelületről, és ehhez az kell hogy minden eszköznek legyen egy címe.
- Mi a különbség az IPv4 es az IPv6 között?


Az elsődleges differencia az, hogy az IPv6 128 bit-es címet használ a megszokott 32 bites IPv4-es címek helyett. Ez 2^96 - (durván 7,92 x 10^28) szorosára növeli az elméletben rendelkezésre álló címtartományt. Elméletileg a Föld minden egyes homokszemcséjének jutna egy IPv6-os cím. Lényeges, hogy megszüntek különböző méretű hálózatokon alapuló tartományok (A, B és C tartományok). Az IPv6 továbbá olyan lehetőségeket is nyújt, mint például a hitelesítés és biztonság, Quality-Of-Service, Anycast címzési mód. Alapjában véve az IPv6 megőrzi az IPv4 és protokol alaptulajdonságait. Továbbra sem változott az alapelv, hogy az IP-címeket nem gépekhez, hanem halózati interfacekhez rendelik. Egy interfacenek viszont több címe is lehet, és ezt az új szolgáltatások ki is használják. Az új címeket a hozzárendelés elve szerint három alapvető csoportba oszthatjuk: egycélú (unicast), választható célú (unicast) és a többcélú (multicast) címek.

Tegnap utánanéztem a www.register.com -on, hogy foglalt -e a 6b0ne.info tartomány.

Foglalt volt, így megnéztem (http://6b0ne.info), és egy igen egyszerű oldalra találtam, ahol statikus (állandó) ipre lehet IPV6 tunnelt (tartományt) kérni. Ha valakit érdekel nézze meg.

Az International Business Machines Corp. röviden IBM kedden bejelentette, hogy elkezdi árusítani Linux alapú szervereit. A Linux operációs rendszer elmozdul a computer óriások felé, már nem csak néhány hacker játszótere. Az IBM szerint ha a Linux alapú számítástechnikát megfelelő management szoftverekkel kombinálják, a cégek egy könnyen használható szervertermékhez, komplett megoldáshoz juthatnak, amelyen olyan Internet alapú applikációkat futtathatnak mint például a tranzakció feldolgozás, stb.

Linux egyre jobban terjed, mert az ára és teljesítménye összehasonlítva a többi Unix rendszerével sokkal kedvezőbb.
Jelenleg egyetemek és kutatóközpontok használjak nagyszámban a Linux alapú clustereket, mert egyelőre nekik van kellő ismeretük ezeknek a felépítéséhez, üzemeltetéséshez, mondja az IBM. Ezek a rendszerek képesek úgy müködni, hogy 4 -től 1000 különböző gépből álló fürt együtt futtatja ugyanazt az applikációt. Így relative olcsón borzasztó nagy számítási teljesítményt lehet elérni. A Linux jelenleg egyre jobban kúszik be a kereskedelmi piacra, például a mozi iparba, ahol a stúdiók előszeretettel használják a Linux -ot speciális effect -ek, és animációk készítésére.

Mint tudjuk a Linux (és más Unix-like operációs rendszerek is) csak 496 napig tudják számolni az uptime -ot, azaz a szerver bekapcsolásától eltelt időt. Az uptime számláló 496.1 nap után túlcsordul, és 0 -ról kezdi a számlálást újra.

Tim Schmielau készített egy kernelpatch -et (a 2.4.15-pre2 -hez), amely javítja ez a problémát.
Ahogy írja: "a mellékelt patch lehetővé teszi a 32 bit -es linux boxokon, hogy az 'uptime' kijelzése nagyobb lehessen 497.1 napnál. Semmilyen user space -beli program módosítása nem szükséges." A kernelpatch -et elküldte Linus -nak, és kéri, hogy füzzék bele a stabil kernelbe.