Influenzás lettem, ami önmagában nem egy nagy dolog, viszont így még nem küldött padlóra soha. Már tavaly évvégén éreztem, hogy nem okés a helyzet, párom már egy hete le volt robbanva. Január másodikán még bebicajoztam a melóhelyre, ami hiba volt, mert hazafelé már nem nagyon láttam, aztán másnap beütött a bazmeg. A háziorvosig valahogy elvánszorogtam, aztán gyógyszertár, majd haza, bevettem, amit be kellett, aztán se kép, se hang két napig. Van egy olyan érzésem, hogy az antibiotikum ütött ki, de ez persze csak magánvélemény. Nagyjából csütörtök környékére tisztult ki a tudatom, az állandó orrfújástól csupa seb lett az orrom, viszont csütörtökre úgy beállta a váladék, hogy csak ülve tudtam meglenni. Ma már jobban lennék, ha nem ment volna el a hangom teljesen, néma vagyok, mint a hal, párom nem kis örömére. :-D