Luther blogja

Egy frissen kiadott közlemény szerint a német titkosszolgálat az újonnan bevezetendő arcfelismerő térfigyelőkamerarendszereken túlmenően, valós idejű betekintést szeretne kapni különböző végponti titkosítással felvértezett csevegőprogramhoz, többek között a WhatsApp-hoz is. A Facebook üzemeltetése alatt álló üzenetküldő alkalmazás az Amnesty International erre irányzott felmérése szerint a jelenlegi legbiztonságosabb chat program, bár azóta kiderült mégsem sebezhetetlen, egy állítólag hibásan implementált Signal titkosítás alkalmazása miatt. Bár az olvasatomban a sebezhetőség csak abban az esetben vált kihasználhatóvá, amennyiben a csevegés címzettje offline állapotban volt, maga a jelenség azért nyugtalanító és felmerülhet a kérdés, vajon a titkosszolgálatok, hozzáférhetnek-e az end-to-end titkosítású információkhoz a szolgáltató beleegyezése nélkül…

Mint az ismert az OTP bank a közelmúltban frissítette a netbank applikációját. Az új verzió kizárólag gyári, manipulálatlan operációs rendszeren használható. A frissítést követően megdöbbenve tapasztaltam, hogy a készülékem az applikáció szerint nem gyári ezért az alkalmazás használata számomra nem lehetséges.
A készülék Iphone 6 plus, 10.2.1 verzióval és az applikáció megállapítása ellenére egyáltalán nincs jailbreak-elve. A készüléken mindíg OTA frissítést szoktam végezni, amint megjelenik egy új verzió (na meg amikor eszembe jut), ez szinte már önmagában kizárja a manipulált operációs rendszer lehetőségét, egyrészt mivel a jailbreakelt szoftver általában tiltja ennek a lehetőségét, másrészt pedig az új szoftververzió jó eséllyel betömi a biztonsági hézagot (de ha nem, akkor sem lesz a készülék jailbreakelt a továbbiakban, kivéve ha megismételjük a műveletet). De a legnagyobb érv még mindíg az a gyári szoftver valódisága mellett, hogy nyilván tudnék róla ha fel akartam volna törni. Jelenleg a netbankot sehogy nem tudom használni, ami nem kis mértékű probléma, mivel céges szinten kezelek bankszámlákat, relatíve nagy forgalommal. A bank természetesen ragaszkodik az álláspontjához, de azt nem tudom mi alapján detektálja a szoftver, hogy manipulált-e az os. Egyre inkább azon gondolkozok, hogy tényleg jailbreakelni fogom a készülékem, de kizárólag amiatt, hogy a netbank alkalmazást kizárjam belőle, tehát szimulálni tudjak egy érintetlen rendszert. Összességében az otp bekaphatja, nem csak a helytelen megállapítás végett, hanem azért is, mert a telefonkészülékben potenciális biztonsági kockázatot lát, míg mondjuk a lewarezolt, szétmoddingolt, vírusírtómentes kalóz verziós windowst használókra semmilyen működésbeli korlátozás alkalmazását még csak nem is fontolgatják.

Mint a címben olvasható mostantól szabadon felhasználhatók P. Howard alias Gibson Lavery, azaz Rejtő Jenő művei.
A jogvédelem a szerző elhalálozási évétől számított 70 évre terjed ki, mely Rejtő esetében idén Január 1-én lejárt.

Kamaszkorom legkedveltebb írójának műveit (kinek a könyveit még nagykorúvá válásomat megelőzően kigyűjtöttem), mostantól tehát a jogutódok megkérdezése és beleegyezése nélkül lehet másolni, publikálni, filmesíteni…stb.

December 30. napján az év végi szabadidő megengedte, hogy ellátogassak a címben is említett GameOn kiállításra.
A rendezvény összefogja a videojátékok/játékkonzolok közel 40 éves múltját, megtalálható minden elterjedt szórakoztató kütyü a 70-es évektől a napjainkig, melyek nagy részét ki is lehet próbálni. Íme néhány kép:

Mivel az eredeti cikk címe nagyon találó én is ezt választottam...
Gazdasági kérdésekben nem kifejezetten vagyok tájékozott, de ez a levélváltás nagyon tetszett.
Bár engem nem érint közvetlenül a banki eladósodás, nagyon tiszteletreméltónak találom, hogy felveszik a kesztyűt a pénzintézetekkel szemben.
Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok egy fidesz fanboy...

Pár hete rendeltem egy csomagot az USA-ból a DHL-el.
A rendelés leadását követő kb 3. napon belül csörög a telefon.
A DHL-től kerestek. A hölgy elmondta, hogy holnap fog beérkezni a csomag hazánkba, így legyek szíves adjam meg az emailcímem a vámkezelés adminisztrációját illetően.
Meg is adtam és rá pár percre megérkezett az email, amibe csatolva volt egy word doksi. A kitöltést illetően felmerült pár kérdésem, így felhívtam az emailben megadott telefonszámot. A második csengésre felvették a telefont. Pár másodpercig döbbent is maradtam, mivel nagy általánosságban 10-20 perc zenehallgatás szokta megelőzni az ügyfélszolgálati munkatárssal történő kommunikációt. Egyből a saját vámkezelőmmel beszéltem, mivel az ő külső telefonszámát mellékelték a levélbe. A segítségével kitöltöttem a doksit, visszaküldtem. Két nap múlva hozta a futár a csomagot és neki (utánvéttel) fizettem a vámot. Tehát az egész szőröstől-bőröstől megvolt 5 munkanap alatt.
---------------
Szept 9.-én újabb csomagot rendeltem, ezúttal jóval nagyobb értékben(1000USD+), szintén az USA-ból, de most a DHL nem volt elérhető, így maradt a USPS.
Mivel rendkívül sürgős dologról van szó, a legdrágább szállítást választottam (~12k).
A csomag egy hét múlva ért Magyarországra.
Mivel a USPS itthon nem tevékenykedik, így a reptéren átadják a Magyar postának és onnan az övéké a "munka".
Szeptember 19.-én kaptam egy levelet (nem emailt) a postától, hogy küldjem el a számlát, a tranzakcióról szóló bizonylatot stb a vamkezeles@posta.hu email címre.
Aznap meg is tettem.
Azóta semmi hír nincs.
A posta azt mondja annyit tudnak, hogy vámkezelés alatt áll, de a vámkezelőknek nincs publikus telefonszámuk, csak emailben lehet felvenni velük a kapcsolatot az említett emailcímen. Nekik a folyamat státuszáról fogalmuk sincs. Erre az emailcímre több emailt is írtam, hogy legyenek már szívesek megkeresni, hogy tudjam mikor számíthatok a csomagra. Azóta is hívnak
A vámhivatal leráz, hogy ne őket keressem, hanem a postát. Ezek után biztos, hogy többet az életben nem fogom a USPS szolgáltatásait kérni, inkább vásárlok drágábban, más helyről.

Londonban élő ismerősöm megkértem, hogy legközelebbi hazaútjuk alkalmával hozzanak nekem egy 16GB-s Nexus 7-t.
A készülék sikeresen hazaért, összesen 199GBP vételárért, ami a várható hazai ár alatt van bőven.
Ma átvettem. Kicsit csalódott voltam, hogy be se tudtam kapcsolni, még töltőről se, na de gondoltam csutkára merült akkuval adták, így hát vártam.
Mikor már 2+ órája pihent a töltőn az akku még akkor is 0% volt. WTF?
Sebaj menni fog az töltőről is, kapcsoljuk be. Bekapcsolást követően egy fürge boot időt követően egy Androidos telefonoknál már megszokott PIN request form töltött be. Első körben beírtam négy nullát. Try Again. Pech. 1234-->semmi. Elővettem a dobozból a Quick Start Guide füzetet, pinről nincs egy árva szó sem. Dobozán szintén semmi. Google-->"Nexus 7 default pin". Persze no result. Na mondom szép, be se tudom kapcsolni... Kis guglizás után találtam pár sorstársat, akik recovery-ből vissza tudták állítani. Ezen a tabon viszont a recovery is kifagyott. Pff. Aztán rátaláltam a Nexus 7 Toolkit-re, amivel rövid játszadozás után sikerült csinálnom egy bootloader unlock-ot, majd "reset to factory defaults"-ot ami megoldotta a problémát, így a kézhezvételtől eltelt pár óra múlva már be is tudtam kapcsolni.

Sosem volt erősségem a trigonometria. Eddig ezt nem is éreztem különösebb hátránynak, most viszont a szoftverhez amin dolgozom, meg kellene oldani egy háromszög hasonlósági összefüggést (értelemszerűen függvény formájában), ehhez kérném a segítségeteket. Készítettem egy kis mórickarajzot is. Adott egy sík koordináta-rendszer aminek a meridiánjai (nem meglepő módon) derékszöget zárnak be.
Ebben a rendszerben a felhasználó felvesz egy A illetve egy B pontot, amit "virtuálisan" összekötve kapunk egy oldalt.
1. Kérdés: Ha ezt az oldalt szeretném (pozitív vagy negatív irányba) meghosszabbítani egy általam megadott értékkel, akkor hogy számíthatom ki az új pont (C) X és Y koordinátáját?
2. Kérdés: Ugyanerre a tengelyre szeretnék merőlegesen felvenni egy másik egyenest (ami a tengelyt pont középen metszi). Ebből csak az érték az ismert, azaz a leendő egyenes hossza. A kérdés pedig a leendő pontok (D és E) X és Y koordinátái.

Pár termékem hirdetem nemzetközileg is.
Minap kaptam egy levelet cornallaura@gmail.com email címről, hogy érdekli az egyik termékem (készülék+2 szoftver). Kérte, hogy mondjak árat és elkérte a PayPal accountom is.
Írtam neki, hogy 500EUR a vételár (amiben benne van a szállítási költség is) és természetesen megadtam neki a PayPal fiókom is. Pár perc múlva jött a válasz, hogy az ár korrekt, holnap küldi a pénzt. Ez már furcsa volt, hogy 2 levélváltást követően azonnal meg is rendeli a terméket, úgy hogy annak részleteiről egyik levélben se érdeklődött. Ma kapom a vevőtől a levelet, amiben már érdekes dolgot voltak leírva. Először ez a mondat ébresztett bennem gyanút:

"...you should send the shipment details like the SHIPMENT SCAN RECEIPT AND THE SHIPMENT TRACKING NUMBER for them to be able to use the shipment confirmation to Activate your account..."

Teljesen szétoffoltam magam rajta, hogy már majdcsak egy órája kínlódok azon, hogy a Windows 7-be integrált WMDC felismerjen egy szintén Windows operációs rendszert (WM 6.0) használó PDA-t, minden eredmény nélkül. Ugyanezt az eszközt az XP ActiveSync-e kanyar nélkül felismeri, ennek tudatában az eszközhibát kizárom. Sőt, hogy tovább szépítsem a történetet, pár napja még a Windows7 is kezelte, de most valamiért úgy döntött nem hajlandó tovább együttműködni velem. Meddő igyekvéseimet követően a google-hoz fordultam, mindjárt ki is dobta a microsoft support-ot elsőnek, ahol azt a nagy okosságot olvastam, hogy húzzam újra a WMDC-t. Nem sok reményt fűztem hozzá, de próba. Persze eredménytelen, a hiba változatlanul fennáll. Mivel debuggolni szeretnék, így semmilyen alternatíva nem jöhet szóba.
Kábel, ok-->Más eszközzel hibátlan
Portok, ok-->Természetesen a WMDC-ben engedélyezve vannak az USB portok
Driver, ok--> Nincs ismeretlen eszközöm a Device Center-ben

Lehet már sokan ismeritek, nekem új:
http://pear-os-linux.fr/

Elég hivalkodó...
Próbálta már valaki? :D

A címben említett szomorú tény a következő linken olvasható eredetiben: http://www.finestdaily.com/news/55-of-android-devices-go-under-microsof…
Mint az köztudott a redmondi vállalat saját mobil platformjának kudarca végett (is) új, nyereséghajhász hadjáratba kezdett és a termékeiken Android operációs rendszert futtató készülékgyártókkal köt licencszerződéseket a mobiloperációs rendszerek vadkapitalista piacán. Itt a hup-on is számtalan bejegyzés található arról, hogy mennyi készülékgyártó hajtott már fejet az óriásvállalat akaratának.
A kemény, kiélezett harc nem meglepő a komoly haszonnal kecsegtető "grundon", a kérdés inkább az említett szerződések jogalapja. Nem találtam erre a kérdésemre választ, a kitartó keresés mellett sem. Mik tehát azon részei az Android operációs rendszernek, melyek a profitorientált cég szerint az ő szabadalmi jogaik alá tartoznak és használatukért a gyártók jogdíjat fizetni kötelesek?
Mert nevesítve semmi információ nem terjeng a neten, csak kósza utalások.