Durva dolog, ha a kilencedikes osztályokban a hetedikes témazárót 20% alatti átlaggal írják meg a tanulók. De komolyan, katasztrófa, két azonos nevezőjű törtet nem volt képes még számológéppel sem összeadni. Elkezdenék gondolkodni rajta, hogy mi lehet az oka, ha nem tanítottam volna már pár évet általános iskolában is. Ott ugyanis sok gyereket úgy enged át a tanár, hogy "inkább átengedem, minthogy egy évvel tovább kelljen vele szenvednem", vagy "butának buta, de ...nak jó lesz". Hát nem lesz jó. Felmenő rendszerben megkapjuk a tanulatlan kölyköt, aki elvárja, hogy nulla tudással is engedjük át (mert eddig is így volt), ennek folyományaképpen nem is hajlandó tanulni. Persze ez így van a szakma központi tárgyaival is, következésképpen most éppen van olyan pék, aki nem tudja kiszámolni, hogy százhúsz vekni kenyérhez hány kiló liszt kell... Persze elpicsáznám én már kilencedikben, de sajnos nem lehet, ugyanis a drága klik (hogy szarja ki a beleit) osztályösszevonást nem enged, de meghúzza a létszám minimumát, amit kb. buktatás nélkül is éppen csak el lehet érni. Azaz ha buktatok, a saját munkám is veszélybe kerül. Ilyenkor jön a taktikázás osztályfőnöki részről: próbálja felmérni, hogy felsőbb évfolyamokról hányan maradnak vissza az ő osztályába, azaz hányat engedhet bukni.
Vajon hogyan lehetne mindezt elkerülni? Elsősorban a kiscsoportos képzéssel. Ezt eleve meg kellene lépni szinte mindenhol, mivel pár fős (ez kb. 5-10 tanulót jelent) sokkal hatékonyabb lehet a tanítás, nem jelenik meg az osztályozási kényszer. Másrészt pedig ilyen kis csoportokat gond nélkül lehetne nagyjából azonos szint alapján összeállítani, ami a tanulmányi eredmények javulását hozná magával.
Sajnos itt a legtöbb idióta elkezdene szegregációt kiabálni, aminek igen különös oka van: a legnagyobb etnikum tagjai jellemzően nem a kiemelt csoportokba kerülnének be. Itt viszont nem etnikai megkülönböztetésről van szó, illetve igen áttételesen. A cigányság egy jelentős részénél ugyanis a szülői háttér eleve olyan, hogy a gyerekek hátránnyal indítanak a többiekhez képest. A probléma gyökere nem igazán jellemző rájuk, de egyesek szemében a "cigány" definíciós tényezőjévé nőtte ki magát. Ha ugyanis a szülők eleve hátrányos helyzetűek, a gyerek még inkább az lesz. A perifériáról érkező gyerek sokszor az óvodában/iskolában lát először ceruzát, papírt, nem nagyon tudja, mit kezdjen velük, így az írás-olvasás elsajátítása is lassabban történik, mint a kevésbé hátrányos helyzetű társaiknál. És itt jön be a nagycsoportos tanítás rákfenéje: aki lemaradt az elején, az végképp lemaradt, gyakorlatilag esélye sincs azt behozni. (A másik véglet sem jobb. A kiugró képességű tanuló elunja magát, mert az átlagos lassabban halad, így egyszerűen elveszik a tehetsége, nem kényszerül rá a kihasználására.)
Sajnos ennek megvalósítása rengeteg akadályba ütközik. Eleve rengeteg pénz kellene, hiszen kis létszámú csoportból sok van, sok pedagógust kellene alkalmazni, ami mostanság, amikor az iskoláktól von meg pénzt a kormány, hogy stadiont építhessen, esélytelen. Továbbá minőségi pedagógusképzés kell, ami viszont a pénz mellett időt is igényel, ezzel párhuzamosan pedig a már dolgozó tanárokat is felül kellene vizsgálni alkalmasság szerint. Ez eléggé fájna, mert megfelelően bégető embereket kellene kirakni az önállóan gondolkodni képes, ezért rendszerkritikára is hajlamos, képzett tanerő érdekében. Ez sajnos fél évszázados probléma. Ezzel párhuzamosan pedig a tanítási módszereket is modernizálni kellene, ami megint pénz.
Mondjuk itt vannak furcsaságok. Falusi iskolát láttam nem egyet tökig ellátva aktív táblával, laptoppal, projektorral. Éppen csak a tanári kar van olyan szinten elaggva, hogy egyszerűen nem képesek használni. Láttam már filccel összefirkált aktív táblát is. A nagy, központi iskolák jó esetben 3-4 táblát kaptak. Na vajon miért? Egy átlag falusi iskolában van maximum tíz terem, minálunk például meg 40. Azonos pénzből fel lehet szerelni tehát négy kis iskolát, aztán lehet verni a politikai faszt, hogy négy elmaradott iskolát láttak el...
Ugyan nem vagyok annak híve, hogy kizárólag "hasznos" dolgokat tanítsunk, de észre kellene venni, hogy a világhoz képest le van maradva az oktatott ismeret. A gyakorlati életben a tanuló nem nagyon fog azzal foglalkozni, hogy a gyökkettő irracionális, ellenben az érveléssel igen, erre kellene inkább hangsúlyt fektetni. Ez ugyan csak egy példa a sok közül, de nekem friss élmény, ugyanis úgy döntöttem, hogy a matekóra keretében, mivel a tanterv szerint éppen a logika és beszélt nyelv fedőnevű egység jön, inkább foglalkozunk az érveléssel és az érvelési hibákkal. Jött is egyből a kritika, miszerint "Ennek mi köze a matekhoz?".
Kicsit most úgy félbeszakítom, mert elfelejtettem, mivel is akartam folytatni, ha eszembe jut, megteszem. Addig egy kis muzsika:
BATHORY - To Enter Your Mountain
Manowar - Hymn to the Immortal Warrior
Grave Digger - Hell Funeral
DIO - Rainbow in the Dark
Nevergreen - A harang értünk szól
Cathedral - Reaching Happiness, touching pain
