A vázizületek sérüléseire a szervezet az adott terület izmainak a megfeszítésével reagál, amiatt lesznek az izmok merevek, vagy szakkifejezéssel kötöttek. Ennek a szerepe, hogy a megfeszülő izmok tehermentesítsék, védjék az adott izületet, mintegy átvállalva annak teherhordását.
A gond ezzel csak az, hogy a foylamatosan megfeszült izomzat adott esetben többet árt mint használ, és ha hosszú ideig fenáll ezen állapot, az görcsökhöz az megfeszülő izomzat leépüléséhez vezethet.
Esetemben ennek orvoslására írtak fel Mydetont, ami egy idegrendszerre ható izomlazító szer, csak épp azt felejtettem el közölni a traumatológussal, hogy nekem elegendő a gyerek adag is.
Mivel nem sok mérget viszek be a szervezetembe (ólmon és kávén kívül) és elég sztoasztikus a természetem, megfigyeltem, hogy a legtöbb gyógyszerből elég egy minimális adag, hogy beálljak.A példának okáért, jelen pillanatban a Voltaren Dolo-t szedek 12mg-os adagokban fájdalomcsillapítókénk, ami talán az egyik legenyhébb fájdalomcsillapító amit a patikában lehet kapni, ez utóbbiból elég 12 óránként egy szem, hogy majdnem ugyanolyan intenzitással pattogjak, mint egészségesen.
Mydetonból a barátságos 150 mg-os kiszerelést kaptam, napi kétszeri adagban. Az első nap még egész frankó volt, megszünt a hátam merevsége, egyszóval tette a dolgát. Aztán a második nap kissé kótyagosnak éreztem magam. Ez utóbbit redkívül rühellem, mert sem géppel, sem saját testemmel és fejemmel szemben nem viselem el, ha nem hoz minimális paramétereket.
Végül ma hajnalban beütött a krach. Arra ébredtem, hogy két testem van. Az-az van egy felsőtestem, meg vannak lábaim, de az nem hozzám tartoznak, hanem másé. Ez utóbbiban biztos voltam.
Kicsit forgolódva rájöttem, hogy mégiscsak az én lábaim azok vagy inkább mégsem, meg van egy vesém, meg egy másik ami fél méterre tőlem van. Félálomban nekiálltam összegyűjteni az elveszett alkatrészeimet ami elég bonyolult volt, mert men voltak csontjaim hanem teljesen flexibilis voltam, de nem csak három dimenzióba hanem még legalább kettőbe. Az ötödik csak érzékként volt jelen, de a jobb kézfejem tuti, hogy húsz percet késett hozzám képest.
További mozgásra, hirtelen megtaláltam a hólyagomat is, aki jelezte, hogy ki kell mennem WC-re.
Ennél a pontnál felültem, és láss csodát meglettek a csontjaim és az izületeim, sőt arra is ráébredtem, hogy kifogyott belőlem a fájdalomcsillapító, ezért kishíjján bent mentem ki.
Miután végeztem a dolgommal, és betoltam némi Voltarent a fejembe, elhatároztam, hogy a Mydeton továbbiakban nem szedem.
Szerencsére, így délután magasságában, már kellemesen feszül és viszket a hátam, ami azt jelenti, hogy kezd gyógyulni és pár nap múlva elkezdhetem a gyógytornát.
