Mielőtt kezdem az elején, előre szólok, hogy forgalomban tényleg nem használom, egyéb menet közben is csak mértékkel, gyakorlás vagy edzés közben inkább. No meg headset helyett. A mikrofon a telefonon van, az meg a hátizsákzsák vállpántján. Igen, sportfülesről lesz szó, biciklihez.
Előzmény:
Szinte folyamatosan van rajtam fejhallgató. Nem csak nagy zenemániás mivoltom, hanem egy gyerekkori orvosi műhiba miatt is. Maradjunk annyiban, hogy akkor begyulladt, jött a műtét, kitisztították, majd kicsit ferdén visszavarrták. Akkor még nem tudtuk, hogy lyukas maradt a dobhártyám. Azóta tudtam, hogy rossz, mert mély hangokat nem hallok vele. Pár éve, egy végre értelmes orvos hivatalosan is megállapította, a dobhártyámon bizony egy lyuk van. Kötelezően le kell takarnom, mert semminek nem szabad belemennie. Értsd, víz, izzadság, porszem, apró szellő, semmi, különben begyullad. Mivel régóta sejtettem (éreztem párszor), kültéren igen régóta állandó jelleggel fejpántot, vattadarabot, vagy az utóbbi kb. 20 évben fejhallgatót raktam rá, ami nagyrészt megoldotta a dolgot.
'Ugorgyunk:
Kb. 15 éve úgy gondoltam, hogy nem csak sportolási, hanem közlekedési céllal is bevetem a kerékpáromat. Mindezt kövér ludas hasonlatot felhasználva, ha már megyek vele, akkor mindenhova, télen-nyáron. Októberben megtaláltam az utolsó októberi BKV bérletemet, pont 10 éves, de már azt sem használtam. Nos ez már nem tartozik a tárgyba...