BSD vs Linux

Már egy ideje belebotlottam a BSD rendszerekbe.
Valaki tudna-e összehasonlítási alapot mutatni. Csak tényszerűeket fogadok el :)

( wachag | 2013. 11. 24., v – 22:35 )

A BSD más. Fapadosabb, de áttekinthetőbb. Lehet vele kínlódni, mert nem minden megy fel rá ootb.
A Linux dinamikusan fejlődik, a BSD-t mérnökök tervezik.

A dinamikusan fejlodik, es a mernokok tervezik az elegge furcsa osszehasonlitas. (Linuxon is dolgozik jopar mernok, es BSD-n is csomo hobbista...)

Az attekinthetoseg pedig erosen szubjektiv. Van aki el-hal a GoboLinux-fele rendszerekert pl, masnak meg total atlathatatlan es kaotikus a pkgsrc/ports-tree, es hogy N+1 fele modon lehet egy forrast leforditani kulonbozo featureoket ki-be kapcsolva.

--
|8]

( uid_194 | 2013. 11. 24., v – 22:57 )

* A BSD *tenyleg* UNIX. Bar ez nem sokat szamit.
* Mig a Linux csak egy kernel, es a disztribuciok csomagoljak melle a tobbit, a BSD-k teljes OS. Ugyanaz a csapat fejleszti az egesz OS-t, ennek elonyeivel es hatranyaival egyutt.
* Mas az ideologia (BSD-sek kevesbe kedvelik a GPL-t es a hasonlo licenszeket)

Nagyjabol ebbol a harombol szarmazik minden egyeb kulonbseg. Szerintem mindenkepp erdemes eljatszadozni egy vagy tobb BSD-vel, tanulsagos.

--
|8]

BSD nyitottabb a zárt forrás felé (pl. bináris blobok a kernelben), csak éppen a GPL-t utálják a virális természete miatt, mert a GPL-es kódot nem lehet keverni non-free licencű kódokkal, sőt a free licencű kódok egy részével sem (GPL-kompatibilitás).

Akik pedig alapból GPL licencű kódot produkálnak, azoknak mindegy, hogy valami GPL vagy GPL-kompatibis (pl. BSDL), inkább a zárt kódot kerülik.

Szóval a Stallman-féle filozófia kötelezővé próbálja tenni a szabadságot ("én megengedem neked, de elvárom, te is engedd meg nekem"), míg a BSDL táborban "csinálj, amit akarsz, én is azt csinálom, amit akarok".

pl: ha desktop akkor Ati kártyához nincs zárt driver
ha laptop, akkor az üzemidővel és általában az ACPI-vel kapcsolatos dolgokkal (suspend, laptop fedél, funkciógombok) lehet szopás, bár ez hardverfüggő (ezért nem mertem még én élesben kipróbálni a saját laptopomon)

Ahogy elöttem írták:
- driver problémák (laptop esetén még linuxnál is szoktak problémák lenni)
- nincs minden programhoz kész bináris (ports-ból szinte minden elérhető, de ahhoz neked kell fordítani, ami egy Firefox esetén is lehet akár egy óra)
- kisebb felhasználói bázis -> kevesebb segítség

Viszont - ha jól vettem ki a szavaidból, akkor még kezdő vagy a témában - talán jobban megtanulhatod a rendszered működését, ami ha szakmabeli vagy vagy csak leszel, akkor előnynek mondható :)

Szóval próbálkozni tökéletes, lehet bele is szeretsz, és következő géped már úgy veszed, hogy FBSD alatt működjön!
Ez esetben sok sikert! :)

Linuxot(értsd különböző disztribúciókat) már 5-6 éve nyűzöm.
Jóformán alig kell segítség.
Nagyon kevés dolgot nem tudok, ami számomra is fontos lenne.
BSD-nél nekem annyi volt a kalandom, hogy feltettem egy GhostBSD-t az usb-mre és kipróbáltam :) szóval ennyi a különbség :)

- nincs minden programhoz kész bináris (ports-ból szinte minden elérhető, de ahhoz neked kell fordítani, ami egy Firefox esetén is lehet akár egy óra)

Javítanám:

Packages are built weekly from a snapshot of the Ports Collection every Wednesday morning 01:00 UTC. They typically will be available in the repository after a few days.

Bejelentés innen. Saját tapasztalatból tudom is igazolni (legalábbis azok a programok, amiket használok, megvannak bináris formában is, kb. heti frissítéssel), még a firefox is: 

$ pkg rquery "%n %v" firefox
firefox 25.0_1,1

Jó, a firefoxot azért mondtam, mert méretre és tudásra az egy közepesnek mondható program, ha vesszük azokat a programokat, amiket az ember használ (bashtól kezdve a KDE/*Office-ig)

Nincs sok tapasztalatom FBSD terén, amit írtam, azokat itt láttam, megjegyezetem, mert engem is érdekel(t) a téma, csak nem jöttem rá, hogy nekem miért lenne hasznos, ezért nem mentem bele soha.

> ports-ból szinte minden elérhető, de ahhoz neked kell fordítani, ami egy Firefox esetén is lehet akár egy óra

Az FF pont rossz példa:

- csomagból elérhető
- egy KDE4 (van bináris), egy Libreoffice/OpenOffice (van csomag, sőt külön egy vagon "extra" nyelvi csomag, így egy mozdulattal magyarítható / németesíthető / franciásítható / stb ), vagy egy Java SDK jóval hosszabb időt vesz igénybe, ha forrásból akarod elérni.

( Zahy v | 2013. 11. 25., h – 00:41 )

Melyik BSD-t akarod melyik Linuxhoz hasonlítani? Egy RHEL eléggé eltér egy SLES-től (pedig RPM-based mind a kettő), és teljesen máshol vannak a konfigjai, mint egy Ubuntunak. És akkor ehhez képest más a (pl.) FreeBSD. Sok, alap UNIX-eszköz ugyanúgy használható, de már az opciókban lehetnek eltérések. Más a csomagkezelés, vagy a tűzfal konfigurálása. Viszont az XFCE-t kb tök ugyanúgy kell használni mindegyiken.

Cserébe XFCE-ből és KDE-ből a legfrissebb verzió érhető el, és pl a KDE-ből mindig egy-két nappal a kiadás után már kész a friss port. (Amúgy se értem, folytom megy a sírás, hogy milyen szar a Gnome3, bezzeg a Gnome2 az milyen szuper volt, erre itt egy rendszer, amiben nem léptek tovább, és akkor annál ez negatívum. :-) )

Na utánanéztem egy kicsit a témának, biztos sok FreeBSD-st érdekel, hogy mikor tud már gnome3-azni :)
pkgdemontól valóban le lehet tölteni, de a ports fában még nincs benne. Bár ez alapján már nem kell rá sokat várni. Várhatóan egyszerre jelenik meg a MATEval, ami majd le is váltja a gnome2t.

Számomra azért nem volt egészen nyilvánvaló :)

Nem hosszú ideje (augusztus eleje óta) használok FreeBSD-t laptopon, addig linuxot használtam.
Néhány különbség, ami így hirtelen eszembe jut:

  • FreeBSD esetén a processzor frekvenciája nem csak 2100 és 1050MHz lehet (mint Linux esetében), hanem kb. 131MHz-ig lemehet, kb. 100MHz-es lépésközzel
  • maga az alaprendszer (kernel, alapprogramok) elkülönül a "felhasználói" programoktól, így egy egyszerű csomagfrissítés esetén, ha más nem, legalább egy boot-olható alaprendszered mindenféleképpen marad (remélem, jól látom a dolgokat)
  • a port-rendszer segítségével könnyen lehet programokat telepíteni általad választott opciókkal - nyilván ez forrásból telepítés, ami sokáig is tarthat
  • elég nagy mennyiségben van bináris csomag IS, tehát nem kell mindent forrásból telepíteni (elvileg kb. mindenből - ld. itt)
  • stabilabbnak, átgondoltabbnak tűnik a fejlesztése, nem kapnak bele minden új vívmányba, hogy fél év után dobják (pl. nincs systemd, upstart, viszont van még HAL, consolekit)
  • sok "újdonság" nincs, tudomásom szerint pl. gnome3 sem
  • néhány program kicsit máshogy működik, mint linux esetén - pl. az ifconfig FreeBSD-n mindent megcsinál, nem kell külön iwconfig is, a find parancsnak mindenféleképpen meg kell adni könyvtárat, ahol keressen, nem lehet elhagyni, meg hasonló apróságok
  • Flash meg ilyenek is vannak, ehhez némi kis linux-kompatibilitási okosságot kell feltenni, nagyjából 200 megát

Összességében tetszik, ha érdekelnek a dolgok ilyen "szinten", tégy vele egy próbát! Ha közös home partíciót akarsz linux és freebsd között, a ZFS szerintem a legjobb választás.

+1
Tudsz is segíteni majd nekem? :)
Jó lenne még ilyeneket látni itt mástól is :)
Látom azért teljesen más a filozófiája a BSD-nek.
Még egy userfriendly telepítő leírást is szívesen olvasnék :)
Tetszik a CPU kezelése, gondolom kevesebbet is fogyaszt.
Mármint az aksiból.

( mynheer_gabor | 2013. 11. 25., h – 15:41 )

Engem is érdekel az összehasonlítás, csak nem ennyire általánosan, hanem inkább security szemszögből nézve.
pl PaX szerű dolog mennyire van a *BSD-kben, meg az RBAC mennyire megoldható.

PaX tudtommal nincs, FreeBSD alatt vannak eléggé kezdetleges szintű (értsd nincs jól összehangolva) MAC-mechanizmusok (mac_biba, mac_mls, mac_lomac; mac_bsdextended, mac_partition szavakra keress rá). Tudtommal volt kezdeményezés SEBSD létrehozására, de nem tudom meddig jutott a dolog.

Most épp tán a Capsicum a legnagyobb durranás ebben a témakörben, de hogy mit tud, azt én nem tudom. De már sikerült portolni Linuxra :-)
Többi BSD-ről nem tudok semmit.

( mynheer_gabor | 2013. 11. 26., k – 00:01 )

Összeszedtem magamnak pár doksit, amikor elkezdtem ismerkedni a FreeBSD-vel, talán némelyik neked is hasznos lesz:

https://www.freebsd.org/doc/handbook/ (a magyar verziót is olvasd el, tele van a Z Állomány Rendszer [ZÁR a.k.a ZFS]-hez hasonló gyöngyszemekkel :D)

Ezen a linken találsz még olvasnivalót: https://mega.co.nz/#F!olwQUDDY!PdrEGQR6A41PVOKPLAaIKA
Az Absolute FreeBSD alapmű, és a BSD Magazine is hasznos. Utóbbira itt kell regisztrálni (utána spammelnek mint az állat) de pár számot szintén megtalálsz a fenti linken.