Szombatra kezdett elegge osszeallni a GPS telemetria, hogy egygre inkabb megakarjam reptetni.
A heten eleg sokat molyoltam, egy netrol letoltott NMEA->KML parser, loggernek torteno atszabasaval. A dolognak egyetlen szepseghibaja, hogy a kod pythonban volt irva, en meg az eletbe nem kodoltam egyetlen sort sem ebben a nyelvben. Irtam meg melle egy egyszeru shell scriptet ami ftp-n keresztul folyamatosan frissiti a filet, igy valos egy megfelelo KML megnyitasaval valos idoben lehet kovetni a modellt a neten keresztul.
Miutan sikerult az egeszet mukodokepesse tenni, elkezdtem a mozgo egyseggel rohangaszni, IRCs ismerosok es a szomszedaim nagy oromere. Ez utobbiak szerintem a mai napig talalgatjak, hogy mi a pokolert setalgatok fel-ala egy feher papirdobozzal a kezemben.
A telemetriak egyik rakfeneje, hogy amig egy droton A pontbol B pontba eleg nagy biztonsaggal eljutnak az elektronok, addig a radiohullamok hajlamosak eltevedni. Az altalam osszeganyolt python kod, meg hajlamos ilyenkor egy hibauzenettel kilepni. Ennek eredmenyekepp szombaton vagy tizszer jartam meg a hazam es a mocsar kozotti 500 meteres utat, es minden egyes korrel szaporodtak a try:-except: kombok a kodban. Utana mar csak olyan nuansznyi problemakat kellett orvosolni, hogy amennyiben az egyik csomag koordinatanak Piripocsot jeloli ki es az utana kovetkezo Bamakot, mindezt 3 km/o-s sebessegvektornal, akkor kicsit kezdjen gyanakodni.