Blogbejegyzések

Kezd a faszom tele lenni a suse-val. Használhatatlanul lassú, ezt már nem lehet a vasra fogni, mert azzal nincs gond. Lehet én vagyok a balfasz vagy valami de mostmár elegem van. Úgylátszik túl nagy kérés az az élettől, hogy legyen végre egy normális gépem. Estére lejön a kubuntu, most abba van minden reménységem. Hihetetlenül fel tud idegesíteni amikor arra kell várjak perceket, h történjen valami...
Ha akarok használni valami programot az esetek 90%-ban kifagy vagy el se indul. Enyhén szólva se egy sikersztori ez az egész. Nagyon ideges vagyok...

BlueJ is a popular academic IDE which lets students have a visual programming interface. Microsoft copied the design in their 'Object Test Bench' feature in Visual Studio 2005 and even admitted it. Now, a patent application has come to light which patents the very same feature, blatantly ignoring prior art.
http://yro.slashdot.org/article.pl?sid=07/01/27/147243&threshold=4

Kipróbáltam elég sok Linux változatot.....a lényeg az, hogy most a Suse 10.0 -nál maradtam.

Tehát:

-hosszas szenvedések, anyázások, újratelepítések árán felépítettem, vagy inkább összeraktam egy működő rendszert, minden megy, igen még az Ati driver is, viszont, mondom kipróbálom a 10.1-et, nameg nemrég megjelent a 10.2.

Az első problémám az volt, hogy míg a 10.0-nál a Yastban helyi könyvtárt is meglehetett adni rpm forrásként, (itt zárójelbe tenném, hogy azoknak a programoknak -Pl Vmware, Nero, Ati driver stb.- a 90%-a amelyek 10.0-án működtek,-ez alatt azt értem, hogy kifejezetten a 10.x-es verziókhoz jöttek ki, tehát elméletileg működniük kéne- azok nem akartak sehogyse működni a további verziókon)addig a továbbiakon ez már lehetetlen próbálkozás (tudom, van samrt), de mindegy.

A fent nevezett sorozatban az elég kemény tesitanár az egyik részben, majdnemhogy furcsán nyilatkozott meg. Az egyik diák kissé maga alatt volt, odament hozzá, és így szólt:

"Az életben mindenki elesik egyszer-kétszer. Aki nem áll fel, az nem ember többé."

Kissé kemény megfogalmazás, de igaz.

Mintaképem a keljfeljancsi.

---

Amikor kissebb műtétből kifolyólag egy pár centis vágást ejtettek a hasamon, akkor megtanultam, hogy egy ekkora "karcolásnak" is fájdalmas következményei vannak. Pedig tényleg profi módon tették az orvosok a dolgukat, le a kalapom előttük. A műtétet követő második napon otthonról elindultam a talán 200 m-re lévő fotó boltba. Nyár volt, vettem fel egy baseball sapkát is, aztán öregapó tempóban (ja, és hátizsákkal a hátamon, amiben ital stb. volt a "nagy" útra) nekivágtam. Útközben találkoztam egy ismerősömmel, aki vidáman megkérdezte: hová ilyen sietősen? Felhúztam a pólómat, mutattam a varrást.

localhost ~ # uname -a
Segmentation fault
localhost ~ # w
Segmentation fault
localhost ~ # bash
Segmentation fault
localhost ~ # df -h
Segmentation fault
localhost ~ # dmesg
Segmentation fault
localhost ~ # cd /
localhost / # echo *
bin boot dev etc home lib lost+found mnt opt proc root sbin sys tmp usr var
localhost / # cd var
localhost var # echo *
cache db empty lib lock log mail run spool state tmp

vicces.
ez amugy egy elbaszott gentoo install eredmenye.
szerintem kifogyott az eroforrasokbol a gep csunyan.

Nem olvastam el az egész cikket a témáról, de ahogy látom, itt arról van szó, hogy az állam sokakat károsított meg azzal, hogy az adóbevallást lehetővé tevő szoftvert zárt forráskóddal, Windows alá tette kizárólag közzé. Ezen károsultak egyike, a BlackPanther ezért beperelte az államot egy az állam számára teljesen jelentéktelen, de a BlackPanther fejlesztők számára annál jelentősebb összegre. Ezzel a pereskedésekkel persze csak a BlackPanther fejlesztők fognak jól járni, mert kihúzhatnak egy kis pénzt az állam zsebéből. Az államot viszont ez a továbbiakban sem fogja befolyásolni abban, hogy milyen módon teszi lehetővé az adóbevallást. A többség azzal járna jól, ha az adóbevalló program nyílt forrásúvá, ezáltal bármely platformra portolhatóvá válna, vagy portolásra kerülne valamely bármely platformon elérhető keretrendszerre (Java, Mono, stb.). Mindez a BlackPanthereseknek nem célja, ők csak egy kis pénzt akarnak az államtól. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha megnyerik a pert, annak precedens értéke lehet további perekben.
Ha valaki tévedést fedez fel az elmélkedésemben, javítson ki! Előre is köszönöm.
Megjegyzés: Nem, nem szavaztam. :-)

Felébredtem és mit látok? Esik a hó. Ideje volt már, de a fenébe is, hogy minden minden késik. Iszom egy teát és csinálok magamból egy hóembert.

Tegnap megvolt az utolsó vizsga, a drága bonyolultságelmélet, mára már az eredmény is meglett, így vége ennek a vizsgaidőszaknak is. A vizsga meglepően könnyen ment, nem gondoltam, hogy így fog menni, egész éjszaka nem aludtam, ment a paragép ezerrel... Nagyon rég volt, h paráztam egy vizsgától, de azt se fogom megérteni, hogy minek nekem bonyolultságelméletet tanulni... Nem látom sok értelmet, de majd egyszer remélem veszem egy egészen pici hasznát is ennek, hogy majd egy hétig tanultam. Olyan se volt még, hogy egy vizsgára ennyi időt szánjak... Szánalmas. Mindegy meglett ez a lényeg.

Az elején nem ment a játék, nem volt szerencsém. Utolsó helyen álltam. Bíztam Sancho-ban, hogy hozza a szokásos formáját :) és hamar kiesik. Onnantól kezdve a f2f-ben talán nagyobb esélyem lesz. Nem kellett nagyon sokat várni, hamarosan eljött egy Sancho vs. Imre ALL-IN, amit Imre nyert. Én ekkor már csak a fele zsetonomnál voltam, így a f2f-t én ~ 500, Imre ~ 2 500 értékű zsetonnal kezdte. Valami megfordulhatott, mert egyre jobban jöttem fel. Egy jól sikerült ALL-IN után már a pénzemnél voltam, sőt nem sokkal utána át is vettem a vezetést. Ekkor láttam már, hogy Imrének elment a kedve. A végén egy leosztásban két Ász-t kaptam. ALL-IN-t akartam mondani, de tudtam, hogy ezzel Imrét elijesztem, így csak megadtam a vakot. Erre ő mondta, hogy akkor legyen ALL-IN (lassan amúgy is vége lett volna a pókerre szánt időnek, ami 3 óra). Elfogadtam. Nekem két Ász, neki valami Dáma + valami volt. A flop nem hozott semmi érdekeset, a Turn viszont hozott nekem még egy Ászt. Imrének a River előtt még sor esélye volt, egy Bubival nyerhetett volna, de sajnos 9-es jött, így én nyertem :)

Az állás:

Lehet, hogy találtam egy hibát (?): Ha lazy="false" mapping-ű osztályban nincs settere egy property-nek, csak gettere, akkor NullReferenceExceptionnal elszáll... :-) Bár ez az 1.2-es, ami még alpha állapobtban van, de mintha azt olvastam volna, hogy a korábbiakban is megvan ez a hiba...

Elhatároztam, hogy feltelepítem élesben a Frugalwaret, mert nekem egy nagyon stramm kis rendszernek tűnt. Mi tetszett benne? Például a nagy csomagarchívum, és hogy olyanok is rátesznek az ISO-kra, amit mások nem nagyon (pl. zárt forrású kernelmodult tartalmazó driverek: nvidia, madwifi; multimédiás cuccok: flashplugin, mplayer, codecs, xgl, compiz). Van benne többé-kevésbé egységes artwork, bár nem olyan szép, mint az Ubuntué. Az /etc/sysconf rendszerbeállításai. A build rendszer nagyon tetszett. A makepkg chroot környezetben forgat és buildel, könnyen lehet csomagot készíteni. Ráadásul be lehet állítani, hogy a függőségeket rekurzívan forrásból vagy bináris csomagokból telepítse-e. repoman-nal könnyen lehet buildelni olyan cuccokat, amit csomagban nem terjesztenek (vmware, skype, opera, cedega, ...). És alapból is sok csomag van benne (10 cd). Ráadásul minden csomag 686-ra optimalizált.

...ami nem túl nagy, nem túl szőrös és nem is túl büdös a szája, de mégis egy csomó bajom van vele.
Pedig jó kis lib az az Hibernate csak a .NET-es port egy kicsit érdekesre sikerült.

A .NET alá a Hibernate Core 2.1 lett áttéve (a mostani Hibernate Core már a 3.1-nél tart), annak minden hiányosságával.

Az első dolog, amibe belefutottam, hogy többes-a-többes (szép magyar fordítása a many-to-many-nek :-)) entitás kapcsolatot nem lehet indexelten kezelni vele, tehát nem mappelhető be egy IDictionary<,> kollekcióba.... Na, de sebaj, ezt még áthidaltam egy származtatott jellemzővel.

http://www.youtube.com/watch?v=5bPMwAHdJCg

nagyon ott van :-)

Most akkor nem irom ide, hogy mekkora elmeny egy eredetileg Delphiben, Windowsra irt sorosport kezelo kodot, amit aztan atportoltak Kylix-ra, amibol athackeltek Free Pascalba (libc hasznalattal, okos), kifixelni ugy, hogy mukodjon PowerPC-n, a legujabb Free Pascallal, USB-s sorosportatalakitoval.

Kipróbáltam az Arch Linuxot. De nagyon sok problémába ütköztem a telepítése során. Kicsit el is vagyok keseredve, mert hasonlít a Slackwarehez a telepítője, de még se jött be idáig. Őszintén első hibám az volt vele, hogy mikor be bootolok róla és meg szeretném változtatni a KEYMAP-ot magyarra akkor az egész képernyő valami oknál fogva tele lesz „hacsekes S” ill. „r” betűvel. Nem tudom mért, de csak a reset segített. Gondoltam nem állítom be, majd később… Ezek után a cfdisknél voltak gondok. Megcsináltam a partícióimat cfdiskbe de amikor, ki kell választani, hogy melyik legyen a / ill. /home meghajtó elszállt az egész egy ERROR-al. Persze az „automatikus” partícióbálást engedte. Folytattam így a telepítést. Oké, szépen fel is ment a dolog. Lilo-t telepítettem, restart majd indult a rendszer. „pacman –Sy” nem ment, hát persze, nincs net. Ok, rc.conf-nál ahogy írta (eth0=”dhcp”) majd restart… De ugye mért menne simán? Így sem lett net. Valakinek sikerült beállítani és működőképes Linuxot faragni ebből? Mert még Gentoonál se találkoztam ennyi fennakadással mind ennél. Mi a fenét kell még beállítanom, hogy legyen net? Idáig az összes Linuxba volt net amit próbáltam.

Minden gond nélkül települt a suse az ibm r50e gépemre
apróság, hogy sajna a beépített wifi-t nem tudom használni, de ez legyen a legkevesebb
eddig csak win.-t használtam, most kezdem tesztelgetni az új rendszert
felbuzdulva tettem egyet a pc-re is, hogy a hálózatokat is tudjam buherálni
(most majd titeket foglak zaklatni ha nem tudok valamit megoldani)
eddig nagyon tetszik a rendszer
nagyon tetszett, hogy láttam mit tesz fel a telepítések folyamán

mindenkinek csak gratulálni tudok

Lassan két hónapja nyűvöm eme gépet. Egy hozzászólás kapcsán megörökítem itt a magánvéleményem.

Ez egy Dell gép, tehát annak minden pozitívuma megvan. Garancia, gyors ügyintézés, presztizs. :)
Negatívumok:
- A külső borítás műanyag és nem éppen a legvastagabb.
- Max hangerőn a (mellesleg szépen szóló) belső hangszólók rezegtetik a fém légterelőt a hátsó fertályán, ami nincs rendesen rögzítve. Szervíz valamikor.
- A GlareType TFT eléggé koszolódik(de ez minden GlareType-osnál így van. Egyszerűen minden reggel le kell törölni)
A kijelző szélei úgymond nem "tapadnak" a műanyag kerethez, ezt szóvá is tettem, mire vállmegvonás volt. Nem baj, szilikonpaszta segített.(Igen, azon a kis résen szokott nekem beesni mindenféle sz*rság, nem egyszer takarítottam a keret mögött a laptopjaimat, ahol nem volt "tapadós" a kijelző)
- Linux alatt a hiperspéci Jack aljzat nem esz meg bármilyen Jackdugót. Vagy a szoftveres "bedugásérzékelő"-t a Linux komplett rosszul érzékeli, ezért néha nincs hang a fülhallgatón keresztül, vagy fhallgató és belső hangszóró is megy, vagy csak fülhallgató megy, ha kíhúzod akkor süketség. Ezt még nem sikerült Linux alatt kiküszöbölnöm, de szoftveres a hiba.

A minap küldtek egy jó kis videót, ahol egy tök átlagos csajból címlapfotót csinálnak megfelelő mennyiségű smink, hajformázó és Photoshop alkalmazásával. Hát elindult bennem a vezérhangya, gondoltam, ilyesmit Gimppel is lehet... :-) Az első próbálkozásom itt látható:

Egy profi retusőr biztosan szörnyülködik rajta, de szórakozásnak tök jó... :-)

Mivel mostanában egyre többet hallók az Arch Linuxról így arra kérném azokat az embereket akik használják, hogy írjanak róla egy pár szót. Miért jó annyira az Arch Linux? Mennyi csomag elérhető hozzá, mekkora a támogatottsága, és mért választottátok ezt a Disztrót. Persze nem utolsó sorban a tapasztalatokat és hátrányokat vele szemben,

Köszönöm mindazoknak akik fognak írni, és megosztják velem a tapasztalatait.

a következő szöveg elolvasása 18 éven aluliaknak nem ajánlott.

leszedtem a kötést az ujjamról és még én is megijedtem
elég ronda egy köröm nélküli deformált ujj.
ráadásul még valami trutyi is ott maradt, az gondolom majd szép lassan vízzel lejön.

két-három mm az új körmöm

MEGVAN A SZERVES KÉMIA VIZSGÁM!!!

Unicum is betolva, szal minden happy :D
Nah, rohanok a vonatra :F

Igen, most más szemszögből vizsgálódok. A kérdés ugyanakkor változatlan: Mi a baj a Linux-szal? Miért szidják? Nos, ennek megválaszolásához először azt kellene megválaszolni, mi is a Linux. A Linux egy igen nagyra hízott moduláris, monolitikus kernel. Ebben a nagy probléma ott van, hogy nagyra hízott. Minél nagyobb egy program, annál több hibalehetőséget tartalmaz. A több hibalehetőség több hibát is von maga után. Persze, a bazár fejlesztési modell miatt úgyis lesz, ki kijavítsa. Tényleg? Ahogy látom, itt is fennáll az a hatás, hogy a fejlesztők számára vonzóbb új feature-t implementálni, mint hibát keresni. Ebből adódóan az új hibák száma is növekszik, nem csak a javított hibák száma. A kód mérete folyamatosan növekszik, folyamatosan implementálnak új dolgokat, és a kernel felépítése egyre bonyolultabbá válik, ebből adódóan a hibák valószínűsége is növekszik. Mintha a fejlesztők nem egészen tartanák magukat ahoz, amit ESR az A katedrális és a bazár című művében írt:
"13. A tökéletességet (a tervezésben) nem akkor érjük el, amikor már nincs mit hozzáadni, hanem amikor már nincs mit elvenni."
Mintha a mikrokernelek ennek jobban megfelelnének. Vannak dolgok, amiket talán jobb lenne felhasználói térben megvalósítani. Persze én ezt mind csak gondolom, nem állítom határozottan, hiszen nem tanulmányoztam még a Linux forráskódját.

Egy szep napon olyan levelet kaptunk a SORBS-tol, hogy az keves, hogy a spam forrasat eliminaltuk, de ha le akarunk kerulni a listajukrol, akkor vagy SpamAssassin-nal szurjuk a _kimeno_ leveleket, vagy spamenkent $50-t fizetunk minden spam utan egy - a sorbs altal kijelolt - jotekonysagi szervezetnek. A folytatas....

Sokan szidják mostanában a Linuxot. Többnyire olyanok, akik a MacOS X-et, vagy a Windows-t dícsérik. Miért? Miben jók ezek? Miközben a válaszon törtem a fejem, egy érdekes gondolatom támadt: Az a baj a Linux-szal, ami jó benne: Rengeteg változata van. A "gyári" kernelnek is több ága van, és mintha ez nem lenne elég, sok disztribucióhoz jár valamilyen agyonpatchelt kernel. Márpedig ezekből a disztribuciókból sincs kevés. Ha ez még mindig kevés lenne, minden disztribució más libraryket, és nem utolsó sorban más csomagkezelőt tartalmaz. Mindennek az a következménye, hogy ha valaki megír egy programot linuxra, azt ahhoz, hogy biztos legyen benne, hogy mindenhol működik, minden disztribución, minden kernelváltozattal ki kellene próbálnia, ami nem kis munka. Ebből adódóan sok program csak néhány disztribución, néhány kernelverzióval van tesztelve, ebből adódóan előfordulhat, hogy más helyeken nem is működik. Ezzel szemben MacOS X-en, vagy Windows-on elég csak a legutóbbi verzión tesztelni a programot, mert a legtöbb felhasználónak nagy valószínűséggel az van. Persze már hallom is a választ, hogy a bazár fejlesztői modellnek köszönhetően ez nem probléma, hiszen a felhasználók elvégzik a teszteket, és a szükséges javításokat. Ez mind szép és jó, de lenne egy kérdésem: Van elég hozzáértő felhasználó? A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a felhasználók többsége nem képes, vagy nem is akarja megtalálni az okát annak, hogy miért nem fut a program az általa használt rendszeren. Így tehát a Linuxot használók számának növekedése nem vonja feltétlen maga után a hibakereső és hibajavító felhasználók számának növekedését. Aki értene hozzá, sem biztos, hogy ezzel foglalkozik, hiszen sokkal nagyobb sikerélményt nyújt előállni egy n+1-edik megoldással egy problémára, mint a hibakeresés. Olyan felhasználóból, aki hibákat keres, és javít, mindig is kevesebb lesz, mint a fentebb említett n+1-edik megoldást gyártó linuxosból. Ugyanakkor ettől jó a Linux: semmire sem kényszeríti rá a felhasználót, mindenre vannak alternatívák.
Persze a fentebbi érvelés erősen el lett túlozva, hiszen a programok többségének teljesen mindegy, hogy mely kernelverzió alatt futnak. A rendelkezésre álló library-k viszont a programok többségének egyáltalán nem mindegyek. Ha valaki kernelmodult ír, akkor viszont valószínűleg már egyáltalán nem mindegy, mely kernelverzióról is van szó. Igen, azt mondom, hogy valószínűleg, mert még soha nem írtam kernelmodult Linuxhoz, soha nem írtam komolyabb programot, és soha nem javítottam hibát mások programjában. Ebből adódóan egyáltalán nem szükséges komolyan venni a véleményemet, hiszen semmi komolyabb tapasztalat nem áll mögötte. Egyébként is fog még változni a véleményem, hiszen rengeteget fogok még ezekben az ügyekben tanulni. Még csak 3 éve használok Linuxot, és csak 18 éves vagyok, úgyhogy ezt itt tényleg egy abszolút kezdő szemszögéből tudtam leírni.