Immáron 3 éve, hogy magam mögött hagyva az egyetemi évek tunyaságát eldöntöttem, hogy a 100-as csatornaváltó és a "súlyemelés" helyett valami értelmes testmozgást is kéne végeznem, már csak a saját egészségem érdekében is (110kg-on valahogy annyira nem frankó...). Választásom akkor a tradicionális shaolin kung-fu ra, és az Érdi Shaolin Wushu és Sportakrobatika Sportegyesületre esett. Mint minden évben, most is itt az ideje egy kis összegzésnek! Lássuk, mi is történt tavaly óta!
Hát, terveimmel ellentétben sajnos nem sok minden. Ebben 2 krach, zsé hiány de főleg a lustaság játszotta a legnagyobb szerepet. Kezdődött ott minden, hogy nyár elején sajnos bezárt a Fawa sportközpont a Lurdyban - a tulajnak lejárt a bérleti szerződése, és annyira fölé ajánlottak, hogy nem tudta meghosszabbítani. Szerencsénkre nyáron legtöbbször jó idő volt, így a Népligetben, szabad téren is tudtunk edzeni. Egész kellemesek voltak ezek az edzések, főleg mert a nagy melegben inkább a technikákra koncentrált az edzőnk.
Pénz hiányában az idei edzőtáborba sajnos nem tudtam elmenni, csak az utolsó két napra. Ott viszont megtörtént a csoda: életemben először, JÓL ESETT FUTNI. Komolyan, kimondottan élveztem! Nem volt sok, kb. olyan 20-30 percet futhattunk a reggeli edzésen, de ebben volt emelkedő is rendesen.
Apropó, futás. Az idén megvalósult egy gyerekkori álmom is: megállás nélkül körbe tudtam futni a szombathelyi Csónakázó tavat! Ez mondjuk hihetetlen szánalmas teljesítmény ahhoz képest, hogy 1500 méterről (se) van szó. Nekem valahol ez mégis nagy dolog. Egész gyerekkoromban én voltam a dagi, aki a legrosszabbul teljesít a tornaórán, akit emiatt folyamatosan csúfoltak stb.. Most meg... önként és dalolva, még mínusz fokokba is kimegyek edzeni. Meg a Kamrákba. Basszus, az egyik bütyköm azóta se jött rendbe teljesen! Semmi komoly, csak van rajta egy bőrkeményedés, kicsit még érzékeny, és kesztyűzések után még egy kicsit "nyikorogni" is szokott...
