A WindowsRefund.net oldalt 2002. szeptemberében hozták létre abból a célból, hogy segítse azokat az emereket, akik vissza szeretnék kapni az általuk vásárolt új számítógépre telepített, de fel nem használt Windows operációs rendszer árát. Sajnos a mai világban megfigyelhető, hogy az új számítógépekre (PC) az esetek 98%-ban valamilyen Microsoft Windows operációs rendszer van telepítve, amelyet ha tetszik, ha nem meg kell vásárolnunk. Tegyük fel, hogy mi Linuxszot, FreeBSD-t vagy egyéb free operációs rendszert szeretnénk használni az általunk vásárolt számítógépen vagy laptopon. Felmerülhet bennünk a kérdés: "Vajon miért kell sok 10 ezer forintot adnom egy olyan operációs rendszerért, amelyet soha nem fogok használni?"Azoknak akiknek nincs szükségük ezekre a rendszerekre az egyetlen választásuk jelenleg, hogy ők maguk szerelik össze a gépeiket alkatrészekből, vagy keresnek olyan céget, amely hajlandó operációs rendszer nélkül számítógépet eladni. A "Brand" gyártók esetében (HP (Compaq), IBM, Toshiba, stb.) szinte lehetetlen így gépet vásárolni. A notebookok esetén még rosszabb a helyzet.

Mégis van remény arra, hogy visszakapjuk a Windows árát?

Erről ír a Linux Journal ebben a cikkben.

A SitePoint egy cikket adott közre, amely főleg a Debiannal ismerkedőknek, kezdő felhasználóknak szól. Jono Bacon azt ecseteli, hogy mik a Debian előnyei, hogyan lehet hozzájutni, majd a cikk második felében egy gyorstalpaló telepítési útmutatót is kaphat az olvasó.

A cikk itt.

"Három nappal ezelőtt belépett az életembe a Linux, egyelőre még nem váltottam át, de a tapasztalatok megingatták a hitem a Windows-ban."

A PHP fejlesztői közösség bejelentette a PHP 5 Beta 1-et. A kiadás számos nagyobb változást tartalmaz az előző verziókhoz képest. Ilyen például az új Zend Engine2, a kipofozott XML támogatás, amely a libxml2 könyvtáron alapul, javított stream könyvtár, amely képes kezelni a socket hívásokat, stb.

Bejelentés:From: Sterling Hughes (sterling@bumblebury.com)

Subject: PHP 5.0.0 Beta 1

Date: 2003-06-29 12:15:40 PST

The PHP development community is proud to announce the release of

PHP 5 Beta 1. Both source packages and a Win32 build are available, you

can find these packages at http://www.php.net/downloads.php. For a

complete list of changes, please refer to

http://www.php.net/ChangeLog-5.php.

Some of the more major changes include:

- PHP5 features the Zend Engine 2. For a list of Zend Engine 2

changes, please visit http://www.php.net/zend-engine-2.php.

- XML support has been completely redone in PHP5, all extensions

are now focused around the excellent libxml2 library

(http://www.xmlsoft.org/).

- SQLite has been bundled with PHP. For more information on SQLite,

please visit their website, http://www.hwaci.com/sw/sqlite/.

- Streams have been greatly improved, including the ability to access

low-level socket operations on streams.

- Due to issues surrounding the MySQL 4.0 license, the MySQL libraries

are no longer bundled with PHP. For more information on these

licensing changes please see the MySQL licensing policy [1]

Note: This is a beta version. It should not be used in production or

even semi-production web sites. There are known bugs in it, and in

addition, some of the features may change (based on feedback). We

encourage you to download and play with it (and report bugs[2] if you

find any!), but please do not replace your production installations of

PHP 4 at this time.

[1] http://www.mysql.com/products/licensing.html

[2] http://bugs.php.net/

Amióta a Santa Cruz Operation (SCO) cég beperelte az IBM-et, sokan érdeklődtek az FSF véleménye iránt. Ezidáig csak a felperes vádjai kaptak nyilvánosságot, ellenőrizetlen vádaskodás alapján véleményt alkotni pedig általában elhamarkodott dolog, így az Alapítvány tartózkodott a pereskedéssel kapcsolatos hivatalos véleménynyilvánítástól. Magánál a pernél nyugtalanítóbbnak találtuk azonban az SCO képviselőinek egyes felelőtlen nyilatkozatait, melyek alkalmasak a szabad szoftverek jogszerűsége iránti kétely ébresztésére. E nyilatkozatokra válaszolnunk kell. Az FSF nyilatkozata az SCO kontra IBM perről

Eben Moglen

(Fordította: Verók István)

2003. június 25.

Amióta a Santa Cruz Operation (SCO) cég beperelte az IBM-et, sokan érdeklődtek az FSF véleménye iránt. Ezidáig csak a felperes vádjai kaptak nyilvánosságot, ellenőrizetlen vádaskodás alapján véleményt alkotni pedig általában elhamarkodott dolog, így az Alapítvány tartózkodott a pereskedéssel kapcsolatos hivatalos véleménynyilvánítástól. Magánál a pernél nyugtalanítóbbnak találtuk azonban az SCO képviselőinek egyes felelőtlen nyilatkozatait, melyek alkalmasak a szabad szoftverek jogszerűsége iránti kétely ébresztésére. E nyilatkozatokra válaszolnunk kell.

Az SCO keresete szerint az IBM a két cég közt fennálló szerződéseket szegett meg, valamint a UNIX operációs rendszer felépítésével kapcsolatos, üzleti titoknak minősülő információkat épített be az SCO által pongyolán ``Linux''-nak nevezett rendszerbe. Ez utóbbi állítást SCO-alkalmazottak és -döntéshozók nemrégiben (jogi érvénnyel nem bíró nyilatkozatokban) még meg is toldották: sugalmazásuk szerint a ``Linux''-ba a UNIX-ból származó, az SCO szerzői jogait sértő anyagok kerültek. A világ legnagyobb cégei közül 1500-an kaptak ilyen értelmű vádakat tartalmazó, SCO-feladót viselő leveleket, melyek ráadásul -- lehetséges jogsértések következményeire tekintettel -- a címzetteket eltanácsolták a szabad szoftverek használatától.

Muszáj tehát eloszlatnunk az SCO szóvivői által akarva-akaratlanul is megválaszolatlanul hagyott egyes kérdések nyomán beálló bizonytalanságot. Először is, az SCO a ``Linux'' szót ``az összes szabad szoftver'', vagy éppen ``egy UNIX-szerű operációs rendszert alkotó összes szabad szoftver'' értelemben használta. E pontatlanságra a Szabad Szoftver Alapítvány már a múltban is felhívta a figyelmet, pontosan a félreértések ezúttal is látható, általunk gyakran előrejelzett lehetősége miatt. A ``Linux'' a szabad szoftveres rendszerekben leggyakrabban használt rendszermag. Az operációs rendszer egésze azonban sok más alkotórészt is tartalmaz, ezek közül egyesek az Alapítvány GNU-projektjének termékei, mások egyéb szerzők (szabad szoftveres licencek alatt közzétett) művei; az egész pedig a GNU, az általunk 1984 óta fejlesztett szabad operációs rendszer. A GNU alkotóelemeinek mintegy felének szerzői jogaival a Szabad Szoftver Alapítvány rendelkezik, ilyen a GCC C-fordító, a GDB hibakereső, a Glibc C-rendszerkönyvtár, a Bash parancsértelmező, hogy csak pár fontosabb példát említsünk. A GNU és a Linux rendszermag összetételéből áll elő a sokféle hardveren futó GNU/Linux rendszer, amely egészében véve képes ellátni az egykor csakis a UNIX operációs rendszer képességeibe tartozó feladatokat.

Az SCO zavaros névhasználata miatt nem egyértelmű állításaik pontos mibenléte: az SCO-vádak szerint az eredetileg az AT&T-től származó -- köztes üzletkötések láncolatán át az SCO érdekkörébe került -- UNIX-üzletititkokat az IBM a Linux rendszermagba, vagy a GNU egyéb részeibe építette-e be? Ha az elsőről van szó, akkor alaptalanok az 1500 céget a szabad szoftverektől, és egyáltalán a GNU-programoktól eltanácsoló ködös mondatok. Ha viszont az SCO az egész GNU-t állítja UNIX-üzletititkokat és szerzői jogokat emlegető célkeresztjébe, akkor majdnem teljes bizonyossággal mondhatjuk alaptalannak a vádakat. A GNU-projekt résztvevőinek ugyanis ígéretet kell tenniük a projekt (Szabad Szoftver Alapítvány által megalkotott) szabályainak betartására, vagyis -- egyebek közt -- nem írhatnak alá a GNU-programokon végzett munkájukkal kapcsolatos titoktartási szerződéseket, és nem tanulmányozhatnak, nem használhatnak fel nemszabad szoftverek forráskódjait, így különösen a UNIX nem jöhet szóba. Az Alapítvány tudomása szerint a GNU egyetlen része sem ad okot az SCO-tól vagy bárki mástól származó, üzleti titkokat vagy szerzői jogokat érintő követelésekre. A lehetőség persze fennáll, hogy egyes résztvevők a valóságtól eltérő szerzőijog-átruházó nyilatkozatot tegyenek, szándékos félrevezetés híján azonban (és ilyesmire az Alapítvány legjobb tudomása szerint sosem került sor) szabad szoftvereink szabadságát védő felügyeletünk továbbra is célravezetőnek tekinthető. Az Alapítvány felhívja a figyelmet, hogy az SCO alkalmazottainak riogató megnyilatkozásai ellenére az Alapítványt nem perelték be, s (kifejezett kéréseink ellenére) az SCO egyetlen olyan művet sem nevezett meg, melynek szerzői jogaival az Alapítvány rendelkezik és az SCO állítása szerint jogaikat bármilyen módon megsértené (pedig az IBM egyebek közt az S/390-es nagyszámítógépeihez kellő Linux-rendszermagmódosítások szerzői jogait is átruházta az Alapítványra).

A fentieken kívül az SCO rendszermagot és más szabad szoftvereket érintő állításainak alaptalanságát további egyszerű jogi okok is valószínűsítik. Az üzleti titkokra vonatkozó állítások hallatán (és az IBM ellen indított perben csak ilyenek hangzottak el) nem szabad elfelejteni a tényt, miszerint az SCO az általa forgalmazott GNU/Linux szabad szoftveres rendszerek részeként maga is éveken át terjesztette a Linux rendszermagot. E rendszereket az SCO a GPL-lel teljes összhangban terjesztette, vagyis a teljes forráskód is végig elérhető volt hozzájuk. Az SCO tehát, szokásos üzletmenete részeként, hosszasan terjesztett valamit, amiben mostani állítása szerint üzleti titkai vannak. Nincs jogi alap, amely alapján az SCO másokat üzletititok-sértéssel vádolhatna, miközben saját maga a kérdéses anyagokat széles körben üzletileg terjesztette, ráadásul a korlátlan másolást és terjesztést kifejezetten engedélyező licencfeltételek mellett.

Az SCO állításának, miszerint a ``Linux'' megsértené a UNIX-forráskódon fennálló szerzői jogaikat, ugyanez a tény áll útjában. Amint azt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága többször megerősítette, a szerzői jog megjelenést, nem ötleteket szabályoz. A forráskódokra vonatkozó szerzői jog nem a program működésére, csak a műveleteket megfogalmazó adott nyelvi megjelenítésre vonatkozik. Egy teljesen nulláról kezdett, egy már létező másik program működését új módon leíró program nem sérti az eredeti program szerzői jogait. A GNU és a Linux tartalmazzák ugyan a UNIX működésének egyes részeit, de attól független egészek, nem pedig már létező megjelenések puszta másolatai. Mégha az SCO be is bizonyítaná, hogy UNIX-forráskódjának egyes részei bekerültek a rendszermagba, a szerzői jogok megsértésének vádja akkor is szertefoszlana, mivel az SCO maga terjesztette GPL alatt a rendszermagot. Ennek értelmében az SCO mindenkit felruházott a kód másolásának, módosításának és továbbterjesztésének jogával. Az SCO most már nem fordulhat hátraarcot, és nem mondhatja, hogy a GPL alatt árusított kódja ugyan mindenkinek biztosítja a teljeskörű másolás, módosítás és továbbterjesztés jogát, de a kódnak az ő saját szerzői jogaik alá eső részeire a másolás és továbbterjesztés e szabadsága valamiképpen mégsem érvényes.

E tények tükrében az SCO közzétett nyilatkozatai legjobb indulattal is félrevezetőnek és felelőtlennek nevezhetők. Az SCO szép hasznot húzott a szabad szoftvereket világszerte fejlesztők munkájából. E nyilatkozatok a szabad szoftveres közösség elveinek példátlan megcsúfolását jelentik, miközben az elkövető mindannyiunk munkájából húzott anyagi hasznot. A Szabad Szoftver Alapítvány felszólítja az SCO-t, hogy vonja vissza körültekintés nélküli és felelőtlen nyilatkozatait, és az IBM-mel támadt üzleti nézeteltéréseit haladéktalanul válassza el a szabad szoftveres közösség felé fennálló kötelezettségeitől és felelősségeitől.

Copyright © Free Software Foundation, 2003.

A teljes cikk szó szerinti közlése bármilyen médiumban megengedett, feltéve, hogy ez az engedély is vele marad.

Eben Moglen az FSF általános jogtanácsosa és az igazgatótanács tagja.

Vissza a GNU honlapra.

Támogassa az FSF munkáját, legyen társult tagunk.

Az FSF-fel és a GNU-val kapcsolatos kérdéseket várjuk (angolul) a gnu@gnu.org címen. Az FSF-fel másként is fel lehet venni a kapcsolatot.

A weboldalakkal kapcsolatot megjegyzéseket a webmasters@gnu.org címre küldheti, egyéb kérdések: gnu@gnu.org.

Updated: $Date: 2003/06/27 22:02:10 $ $Author: bkuhn $

Megjelent a Linuxvilág júniusi száma. Nem vagyok nagy statisztikus, de úgy gondolom ebben a hónapban meg fog nőni a lap olvasóinak száma. Miért is gondolom ezt? Egyrészt azért, mert itt a nyáriszünet, a munkahelyi szabadságolások ideje, egyre többen mennek a számítógépek mellől vízpartra nyaralni. A nyaralás ideje alatt jól jöhet a strandon egy jó olvasnivaló. Másrészt, azért gondolom, mert az egyik nagyobb mobiltelefon társaság eheti akciójának nyomán kevesebben lesznek azok, akik megengedhetik maguknak az otthoni internetezést, így egyre többen keresik majd az "offline" információszerzés eme módját (emlékszem azokra az időkre, amikor kizárólag a havilapokból értesültem a számítástechnika újdonságairól, és rendszeres vásárlója voltam még a PCX, PCGURU, CHIP, stb. magazinoknak). Lássuk mit tartogat a Linuxvilág azoknak, akik ebben a hónapban mellete döntenek:

A lemez: ebben a hónapban is tartozik egy ingyenes CD melléklet az újsághoz. A korongon megtalálhatók a magazin cikkjeihez tartozó kiegészítések, programok. Ezeket a "Magazin" könyvtárban találhatjuk. Az "Adatbazisok" könyvtárban a MySQL és a PostgreSQL legfrissebb verzióit találhatjuk, a "Jatek" könyvtár a játékos lelkületű felhasználóknak fog majd örömet okozni (Hexen2, Heretic2, Sin, Kingpin, Rtcw, Sof, stb. linuxos futtató binárisok, képernyőmentések, cheat, dokumentációk, stb.), Mozilla 1.4 RC1, OO.org 1.0.3, Linux kernel 2.4.21 és 2.5.70, Samba 3.0 alpha és beta1 verziók. Emellett megtalálható a korongon a sokat flamelt, létjogosultságát megkérdőjelezett Kiskapu magyarító szótár is, amelyet a Linuxvilág kiadója tart karban (pontosabban Szy György), amely sokak szerint hasznos és javára válik a magyar szakmai közösségnek, viszont sokak szerint felesleges és nehezen érthető.

A lap:A nekem legjobban tetsző cikkek, rovatok:

• Rendszermag-fejlesztési hírek - a szokásos havi rendszerességgel megtalálható kernelhíradó Zack Brown-tól. Benne a FUSE projekt, a 2.4-es kernel VM-jének dokumentációja, Kernel Bug Database, stb.
• Az elsorvadt PC-forradalom új hajtóereje - Michael L. Robertson - a Lindows.com alapítója és ügyvezetője - arról beszél, hogy 15 év után először van választási lehetőségünk a számítástechnikai üzletekben az operációs rendszert illetően, arról, hogy azért nem terjednek a számítógépek, mert a konfigurációk árának jelentős részét nem a hardver eszközök teszik ki, hanem a szoftverek. Reméli, hogy ez a jövőben jelentősen meg fog változni, és a Linux lesz a forradalom hajtóereje.
  
• Nyomtatottáramkör-tervezés Linuxszal - Havránek Ferenc a PCB nevű nyomtatottáramkör-tervező program használatának rejtelmeiben vezeti be a "buherátor" hajlamú olvasókat. Kétségtelen, hogy a Linux terjesztések még gyerekcipőben járnak a CAD programok támogatásának területén, de aki komolyabban szeretne foglalkozni a NYÁK tervezéssel, annak bizonyára hasznára lesz a PCB, vagy a EAGLE névre hallgató fizetős (freeware verziója is van) NYÁK tervező program.
  
• A linuxos USB alrendszer (2. rész) - egy hosszabb, komolyabb hangvételű cikk a Linux kernel USB rétegéről Brad Hards tollából.
  
• Linuxos jelzések alkalmazásfejlesztői szemszögből - A jelzések (signals), amelyek a Linux rendszerekben találhatók nem ismeretlenek az átlagos Linux felhasználó előtt sem. Biztos mindenki fel tud sorolni legalább egy tucat signalt (SIGHUP, SIGTRAP, SIGKILL, SIGPIPE, SIGSEGV, SIGTERM, stb.). A modern Linux rendszerekben 1-63-ig találhatjuk meg a SIG-gel kezdődő (kill -l) signalokat. Ez a cikk ezekkel a jelzésekkel foglalkozik programozói szemmel nézve.
  
• Bevezetés az Emacs használatába - Wohoo. Egyik barátom azt mondja az Emacs nem csak egy szövegszerkesztő (text editor), hanem majdnem egy operációs rendszer :D. Ezen az ember fia elmosolyodik (főleg ha megrögzött vi(m) felhasználó). Vszont én a saját szememmel láttam, hogy az Emacs nem csak egy egyszerű szövegszerkesztő (ahogy sokan gondolják), hanem annál sokkal több. Kezdőknek itt egy hasznos cikk, amely az Emacs-szel történő ismerekedést segítheti.
  
• Héjprogramozás Linux alatt - feltételek - biztos, hogy minden Linux felhasználó életében eljön az a pillanat, amikor elgondolkodik: "nem tudnám én ezt automatizálni? nem tudnék én erre valamilyen egyszerű programot írni?" A Linux rendszerek alapvetően a shell (héj) programokra (is) alapoznak. Elegendő betekinteni a /etc/init.d (már ahol van ilyen) könyvtárba, ahol számtalan sok shell programot találunk, amelyek szinte nélkülözhetetlenek a rendszer indításához. Ha valaki meg szeretné érteni ezeket, netán saját héjprogramot szeretne írni, annak jól jöhet Büki András rovatának harmadik része, amely a programokon belüli feltételes szerkezeteket (if, then, else) tárgyalja.
  
• A filerendszer feladata - Garzó András operációs rendszerek rovatának 13. része az egyik legfontosabb OS alkotórészről, a filerendszerről szól. A cikk a filerendszerek feladatát mutatja be egyelőre nem specifikusan, hanem általánosan ismertetve azt.

  Ebben a hónapban a hang van középpontban a Linuxvilágban (gondolom én, az újság elején látható hangvillából köveztkeztetve). Számos cikk foglalkozik az újságban a hangképzéssel (Szintetizátorok Linuxon), a képfeldolgozással (A fényképek kontrasztjának javítása Gimppel), vagy éppen a tárgyak leképezésével (Felületi mintázatok a Blenderben). Az újság végén egy hosszabb cikket szenteltek a készítők a Linux alatt futtatható népszerű (a CD-n megtalálható) játékoknak.

  Jó olvasást!

  A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

Luigi Rizzo frissítette az ipfw2-t a FreeBSD Release 4 branch-ben. Mostantól számos olyan funkció érhető el a frissített ipfw2-ben, amely eddig csak a FreeBSD-CURRENT-ben volt jelen. Bővebben itt.

A másik hétvégi hír, hogy Sam Leffler 802.11a és 802.11g (vezetéknélküli hálózati (wireless) szabványok) támogatást faragott a FreeBSD-CURRENT-be. Ezzel a FreeBSD az első nyílt forrású OS, amely támogatja a 802.11a-t és 802.11g-t. Bővebben itt.

Az Electronics Weekly szerint a Wind River cég vezérigazgatója Tom St. Dennis elhagyta a céget. A Wind River cég az, amely egy ideig a FreeBSD feletti jogokat gyakorolta, és egy kis időre úgy tűnt, hogy komolyabb támogatást állít a FreeBSD mögé. Viszont 2002. januárjában a Wind River visszaadta a FreeBSD feletti jogait a FreeBSD Mall Inc.-nek. Sokak szerint nem áll valami fényesen a Wind River jelenleg, nem elképzelhetetlen, hogy a cég nagyobb bajba is kerülhet.

A MacNet2 készített egy teljes előzetes értékelést képernyőmentésekkel a Panther-ről. A cikket megtalálod itt.

A hwsw.hu-n olvasható egy cikk, miszerint a M$-nak mégsem kell beépítenie a Sun jre-t a windows-ba, ugyanis másodfokon pert nyertek a Sun-nal szemben.

Úgy látszik portolták az OpenBSD-s packet filtert (pf) NetBSD-re. Legalábbis ez derül ki a cikkből, amit a Daily Daemon News-on lehet olvasni.

A héten jelentette be a székesfehérvári székhelyű UHU Linux Kft. az UHU-Linux 1.0 Office változatának dobozos verzióját. A fejlesztők hite szerint a rendszer nem a számítástechnikát felsőfokon művelő szakembereknek, programozóknak készült, hanem azoknak a felhasználóknak, akik a mindennapi munkájuk során számítógépet használnak.Az állami támogatással fejlesztett magyar disztribúció, ahogy arról már korábbi híreinkben is beszámoltunk, az egyéb Linux rendszerek szokásos összetevőin túl -- ezekhez tartozik ma már a nyílt forráskódú OpenOffice irodai programcsomag és Mozilla webböngésző is -- szótárakat, a rendszerváltás után született törvények szövegét tartalmazó programot, továbbá multimédiás és oktatási alkalmazásokat is tartalmaz. A termék ára 9900 forint, ezért a vásárló két darab CD-t és egy 240 oldalas könyvet kap.

A rendszert kiadó társaság reméli, hogy a Linux hazai elterjedésének szempontjából meghatározó lesz a Sulinet Expressz program, és már valós érdeklődést is tapasztaltak egyes iskolák részéről: az egyik hatvani szakközépiskolában a 270 számítógépből 250-et állítottak át az UHU-Linuxra. A cég egyébként a dobozos termék alapjául szolgáló szoftvereket és a nyomtatott könyv elektronikus változatát szabadon elérhetővé tette a www.uhulinux.hu letöltési oldalán felsorolt szervereken.


Forrás (HWSW)

SuSE Linux Enterprise Server 8 for S/390 and zSeries (31-bit) minősítést kapott Oracle9i Database-hez

A SuSE Linux ismét több hardverplatformon bizonyított mint vezető platform Oracle alapú megoldásokhoz. A SuSE Linux Enterprise Server 8 első helyen végzett az Oracle Application Standard Benchmarkon (OASB) mint adatbázist futtató operációs rendszer fürt (cluster) és egyszerveres összeállításon egyaránt.A SuSE Linux Enterprise Server 8 nyújtotta a legmagasabb teljesítmény értékeket egy HP szerver fürt öszeállításban, valamint a SuSE Linux Enterprise Server 8 nyújtotta a legjobb Linux eredményeket egyszerveres összeállításban egy IBM xSeries szerverrel.

A SuSE bejelentette még SuSE Linux Enterprise Server 8 for S/390 és zSeries (31bit) vállalati termékének Oracle9i Database-re minősítését. A minősítés lehetővé teszi a vállalati felhasználók számára kiterjedt e-business infrastruktúra kialakítását IBM mainframe-eken, azok
rugalmasságát ötvözve a piacvezető Oracle technológiával SuSE Linux Enterprise Server 8 for S/390 és zSeries alapokon.

További információk a SuSE Linux Enterprise Server 8-ról:

http://www.suselinux.hu/termekek/uzleti_termekek/sles/sles8/

A Linux alapú Oracle termékekről további információkért látogasson el az Oracle on Linux weboldalunkra:

http://www.suse.de/en/business/certifications/certified_software/oracle/index.html

Információk az Oracle Applications Standard Benchmark eredményéről:

http://www.oracle.com/apps_benchmark/html/index.html?results.html

A Darwin csapat bejelentette a Darwin 7 operációs rendszerük előzetes kódját. Ez az OS lesz az, amely kapcsolatban áll majd a 2003-as WWDC-n bejelentett Apple-s Panther-rel (Mac OS X v10.3). A Darwin az Apple nyílt forrású operációs rendszere, amely rendszerint hasonlóságot mutat a Mac OS X-szel.

A prewiev kód itt.

Folytatódik Marcel Gagné OpenSSH gyorstalpalója a Linux Journal oldalain. Ebben a cikken a nyilvános kulccsal (public key) történő authentikációt tárgyalja a szerző.

Mit hallani a SCO vs. IBM ügyről a világsajtóban? A Finlaw egy cikket futtat "Pingvin a vékony jégen? (Miért kell az IBM-nek nyernie a harcan, hogy megmentse a Linux-ot alcímmel)" címmel. A cikket megtalálod itt.

A 2003-as Egyesült Királyság-beli LinuxExpo-n Alan Cox tegnap felvázolta, hogy mit is várhatunk a majdani 2.6-os Linux kerneltől. A "mester" elmondta, hogy arccal a 64 bit x86 felé, hogy az összes x86-os drivert felkészítik majd a 64 bites üzemre. Fixálni kell a hibás drivereket, ezen kívül elvetették néhány ősi hardver támogatását. Ahogy Cox mondta: "olyan hardverek, amelyek minden százezredik felhasználónak vannak csak". Ezek alatt főleg régi ISA eszközöket kell érteni.A 2.6-ban végül beolvasztásra kerül a uCLinux és a SCSI alrendszer újraírt verziója. Az új SCSI réteg inkább az új hardvereszközökre van kihegyezve a régiekkel szemben.

Bővebben itt.

Jim Rapoza cikke - amely a EWeek oldalain jelent meg - a különböző *BSD rendszerekkel, és azok jó tulajdonságaival foglalkozik. Itt egy másik régebbi cikk is amely szintén a *BSD-kel kapcsolatos. Mik azok a *BSD-k? Különösképpen a FreeBSD, OpenBSD, NetBSD? Miért van az, hogy az ISP-k, adminisztrátorok gyakran válaszják valamelyik *BSD-t szervereik alapjaként? Talán választ kapunk ezekre a kérdésekre ebben a cikkben.

Hali! Megjelent a Linux támogatása mini-HOGYAN frissítése a Magyar LDP honlapján. A projektet az FSF.hu Alapítvány támogatja. Üdv. dacas

A Gentoo Linux disztribúció fejlesztése elágazott, a fork-ot a fejlesztők és a közösség egy csoportja hozta létre. A fork felett egy non-profit alapítvány gyakorolja a jogokat. Az alapítvány a Zynot Foundation névre hallgat. Az alapítvány célja hogy megőrizze azokat a forráskódokat, a védjegyeket (trademarks), és az egyéb IP-ket (intellectual property - szellemi tulajdon) amelyet közösség hozott létre, fejlesztett ki.Ezen kívül a fork célja a stabilitás megnövelése, a kereszt-platformos fejlesztések jobbá tétele, a Gentoo technológia eljuttatása a vállalati és beágyazott rendszer szférába. Ezen kívül itt olvashatók még a forkolás okai.

Véget ért a "Az internetkapcsolatom sebessége...." című szavazás, az eredményeket meg lehet tekinteni itt. Úgy tűnik Magyarország internetező lakosságának nagy része ADSL kapcsolaton lóg, egyre fogynak az analóg és ISDN behívással internetezők. Meglepően magas a GPRS kapcsolattal rendelkeők százalékos aránya is, ez nyilván a Vodka ital nevére hasonlító cégnek köszönhető. Bár az eheti áremelés hatása biztos érződni fog.A heti szavazás itt. A szavazás témáját az ihlette, hogy a héten a nagy melegben láttam elpusztulni pár gépet, és meglepődve tapasztaltam, hogy 10 esetből 10 alkalommal egyáltalán nem volt mentés a rendszerekről, sőt a fontos adatokról, adatbázisokról sem. Persze a baj megtörténte után jött a sírás-rívás, de sajnos egy HDD halál után sokat nem lehet tenni. Ezért érdeklődnék tisztelettel, hogy milyenek a biztonsági mentés szokások manapság....

Egy ausztráliai cég - amely ún. 'mod chip'-eket gyárt és ad el a Microsoft Xbox videojáték konzolgépéhez - kiadott egy dokumentumot egy nyílt forrású licenc (Aussiechip License Agreement Version 1.0) alatt, amely leírja a "hacking tool" elkészítésének módját.A Hibana, amely a DualMod chip-eket gyártja és árusítja a AussieChip weboldalon keresztül, elérhetővé (letölthető tőlük) tette a chip terveit a múlt héten azok számára, akik elfogadják a licencet.

A 'mod chip'-ek a számítástechnika szürke iparágához taroznak, amelyek lényege, hogy a játékkonzolok alaplapjára szerelve képesek azok védelmi rendszerét megkerülni. Így a hackerek a 'mod chip'-ek segítségével képesek homebrew operációs rendszereket, vagy illegális lemezeket futtatni az eredetileg lebutított gépeken.

Teljes cikk itt.

Stallman: "A SCO befeketítő kampánya nem győzheti le a nyílt forrású közösséget."

Ezzel a címmel adott közre egy cikket Richard M. Stallman, a FSF (Free Software Foundation) és a GNU atyja az IBM vs. SCO ügyről.

A cikket megtalálod itt.

Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de úgy érzem sokak érdeke az, hogy minél több helyen kint legyen ez a hír az interneten. A Vodafone ismét egyoldalúan módosította az általános szerződési feltételeket.A vodafone ezzel a lépésével jelentősen megemelte a GPRS alapú internet szolgáltatásának díját. Ezentúl ugyanis a letöltött adatmenniység alapján kell fizetni, és nem is keveset:

0-200 MB -- 3125 Ft

200-500 MB -- 7000 Ft

500-1000 MB -- 13000 Ft

Minden további megkezdett GByte -- 17000 Ft

A vodafone természetesen most sem értesíti a felhasználókat sms-ben vagy egyéb formában, ezért kell megpróbálnunk menteni ami menthető és a lehető legtöbb helyen figyelmeztetni az embereket a következő havi számlájuk formájában rájuk leselkedő veszélyre.

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének, a DWN-nek az ez évi 25. száma.

A hírlevelet megtalálod itt.