Januárban arról lehetett hallani, hogy a francia MandrakeSoft - a Mandrake Linux disztribútora - a csőd felé halad, és ha nem tesznek sürgősen valami pozitívat a cég pénzügyi helyzetével, akkor akár be is zárhatnak. Akkor a MandrakeSoft kitöltötte a fizetésképtelenségről szóló nyilatkozat (U.S. Chapter 11 bankrupty filing) francia verzióját a "declaration de cessation des paiements"-et. Azóta eltelt fél év, a MandrakeSoft kiadta a Mandrake Linux 9.1-et, elkészítették a Corporate Server 2.1-et, nemrég bejelentették a MandrakeClustering-et, és mindezt ebben a nehéz gazdasági helyzetben tették. A Chapter 11 védelme a 2003-as év végéig tart a MandrakeSoft számára. A Mandrakesoft az új pénzügyi stratégiával úgy tűnik kezd kievezni a bajból. Január óta a MandrakeSoft pénzügyi mérlege pozitív eredményt mutat. A cég célja, hogy a jelenlegi pézügyi státuszából kilépjen, és megszüntethesse maga ellen bírósági eljárást. François Bancilhon a MandrakeSoft CEO-ja most adta közre az emlút fél évre vonatkozó értékelését.

Joe "Zonker" Brockmeier cikke - amely a UnixReview.com-on jelent meg - az OpenBSD csomagszűrőjét a pf-et (packet filter) veszi szemügyre. Egy könnyebb olvasmány a pf-fel most ismerkedőknek. A cikket megtalálod itt.

Hali! 1 (azaz egy) éves az FSF.hu Alapítvány által támogatott Magyar Linux Dokumentációs Projekt.

Nem egyszerű azoknak a számítógépes-játék portolóknak az élete, akik komolyabb Windowsos (nem amőba, meg X kergeti Y-t 80x25-ben) játékokat akarnak átültetni Linuxra, mert könnyen abba a csapdába eshetnek, hogy a Windows alatt használt játékfejlesztő RAD (rapid development tool - gyorsfejlesztő eszközök) eszközöknek nem találnak linuxos megfelelőjét. Ez a gond főként a játékokban használt video betéteknél szokott jelentkezni. Például a Neverwinter Nights Tuxgames verziójában úgy volt, hogy nem lesznek natívan támogatott hivatalos video betétek, mert hiányzik a lejátszásukhoz a játékfejlesztők által közkedvelt Bink kodek.

De talán megmozdult valami, és a játékfejlesztők is kezdik úgy érezni, hogy fontos a Linux támogatása.Mitch Soule a Rad Game Tools fejlesztője (aki a Bink-et fejleszti) ezt mondta a Bink linuxos verzójáról:

"Dolgozunk a linuxos verzión, amely néhány héten belül meg fog jelenni. Az ára ugyanannyi lesz (gondolom, mint a windowsos verzióé), 5000$/játék licenc.".

Ezzel megnyílik az út a játékfejlesztő cégek előtt arra, hogy a játékaikat ne csak Windows, hanem Linux OS alá is kiadják. Reméljük, hogy ez a játékok elterjedését hozza Linux alatt is.

Egy cikket találsz itt, amely alapvető információkat tartalmaz arról, hogy hogyan érdemes FreeBSD-t telepíteni egy olyan rendszerre, amelyen már van egy korábbi operációs rendszer (Windows vagy Linux), ha azt FreeBSD telepítése után is szeretnénk használni.

Az USA Today egy interjút készített Bill Gatesszel a Microsoft korábbi elnökével.

"A Linux egy konkurrencia jelenleg az operációs rendszerek területén, de nem jelent nagyobb fenyegetést, mint az OS2. Emlékszünk még az OS2-re?"

Az interjú itt.

A MozillaZine bejelentette a Netscape 7.1-es verzióját. A Netscape Communications Corporation kiadta a Netscape 7.1-et, amely a Mozilla 1.4-en alapul. Ez a verzió - amelynek kódneve Buffy volt a fejlesztés alatt - számos újítást tartalmaz.Ilyen például az automatikus képáméretezés, vagy a "Find As You Type" funkció, amely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy linkeket vagy szöveget keressenek az oldalakon úgy, hogy csak gépelnek.

A MozillaZine bejelentése itt.

A japán számítógépgyártó óriáscég az NEC Corp. hétfőn bemutatta azt a prototípus noootebokját, amely újratölthető akkumulátorok helyett metanol üzemanyagcellákkal működik. A cég szerint ennek a hordozaható számítógépnek az árusítását a jövő évben kezdik meg. Az NEC terveiben szerepel egy olyan számítógép, amely az üzemanyagcellák segítségével 5 órán keresztül működik (egyetlen metanol patronnal), de a következő két évben várhatóan megjelennek azok a gépek is, amelyek 40 órán át képesek folyamatosan működni.A benzinkútnál ezután nem csak az autónkat tankoljuk majd fel, hanem a PDA-nkat, és a laptopunkat is :D

Bővebben a stuffról itt.

A MozillaZine jelentése szerint megjelent a Mozilla 1.4-es verziója Linux, Mac OS és Windows verziója. A Mozilla 1.4 nagyon hasonlít a Netscape 7.1-re, mivel azonos kódbáizison alapulnak, de a Mozilla nélkülözi a Netscape szabadalmaztatott kódjait.A fontos információkat a release notes tartalmazza. letöltés a release oldal-on keresztül vagy FTP-n keresztül lehetséges.

A világon fellelhető 500 legnagyobb szuperszámítógép összes kapacitásának több mint 34%-át az IBM biztosítja

ARMONK, N.Y., 2003. június 23. Az egyik ma napvilágot látott független tanulmány szerint a szuperszámítógépek tekintetében a világ vezető szolgáltatója az IBM. A vállalat által üzemeltetett 130 teraflopnyi kapacitás (trillió művelet másodpercentként) több mint 34%-a a világ ötszáz legnagyobb szuperszámítógépe által képviselt összes teljesítménynek. Az IBM eredményei 44%-kal előzik meg a HP-t, amely 90 teraflopnyi számítási kapacitásával a második helyet foglalja el.Az IBM vezető szerepe jól megfigyelhető a világ 100 legnagyobb szuperszámítógépét tartalmazó lista áttekintésekor. Az említett rendszerek 50%-át az IBM működteti, szemben a HP 12%-os részesedésével. Ezenkívül az IBM 31 rendszerrel képviselteti magát a "Teraflop klubban", míg a HP csupán héttel van jelen. A Teraflop Klub azon rendszereket foglalja magában, amelyek több mint egy trillió művelet végrehajtására képesek másodpercenként.

"Az IBM mélytechnológiai és kutatási kapacitásának segítségével végzett elkötelezett munkája eredményeként a szuperszámítógépek vezető szolgáltatójává válhatott." - nyilatkozta Dave Turek, az IBM Deep Computing alelnöke. "Technológiai és kutatásbeli erősségeink, valamint kifinomult szoftvereink és beható iparági ismereteink segítségével képesek vagyunk választ adni ügyfeleink üzleti problémáira."

A "TOP500 List Supercomputing Sites" válogatást Hans Meuer, a Mannheimi Egyetem (Németország) munkatársa, Erich Strohmaier és Horst Simon a Lawrence Berkeley National Labs NERSC munkatársai, valamint Jack Dongarra, a Tennessee Egyetem szuperszámítógép-szakértője állították össze. A teljes lista megtekinthető a http://www.top500.org internetes oldalon.

Örömmel jelentjük be honlapunk újjászületését: hosszú idő után végre feltámadt poraiból a linuxvilag.hu. Erőforrásaink hiányában kicsit elhúzódott a fejlesztése, de mostantól él és virul, folyamatosan bővülő tartalommal és szolgáltatásokkal várja a látogatókat.Bár az új honlapon még bőven akadnak hiányosságok, folyamatosan fejlesztjük, bővítjük, szépítjük. Minden jobbító szándékú észrevételt, javaslatot szívesen fogadunk.

A szolgáltatások javarésze már működik: a Magazin alatt megtalálod az összes eddig megjelent lap tartalomjegyzékét, böngészhetsz a cikkek között témakör szerint, a régebbi számok (egyelőre 1-21. szám) cikkeit letöltheted. Van Címtár és működik a Fórum, ahol minden megjelent cikkel kapcsolatban kifejtheted véleményed, tartalmát megvitathatod másokkal.

Kellemes és tartalmas böngészést kívánunk!

A Linuxvilág csapata

www.linuxvilag.hu

Folytatódik Jacek Artymiak cikksorozata az OnLamp.com-on. A most megjelent cikk folytatása a ``Securing Small Networks with OpenBSD" cikksorozatnak. Az OnLamp gondozásában jelenik meg ez a sorozat, amire garancia az O'Reilly név. A mostani cikk címe "Változások a pf-ben: csomagszűrés". A szerző a csomagszűrő szabályokat veszi jobban szemügyre ebben a cikkben.

A cikket megtalálod itt.

Az utazók a Cisco vezeték nélküli technológia jóvoltából több szolgáltató között is választhatnak

A müncheni reptéren a vezeték nélküli megoldást használó internetezõk több internetszolgáltató közül választhatnak, ennek biztosítása jelentõs mûszaki elõrelépés, mivel a megoldásban alkalmazott Cisco Service Selection Gateway többféle számlázási módszert- utalványt, telefonszámlát és hitelkártyát -is tud kezelni.

Münchenben található Németország második legnagyobb polgári repülõtere, amely 2002-ben 23,2 milliós utasforgalmat bonyolított le. A repülõtér a második terminál megnyitásával 2003. júniusáig 50 millió fõre tervezi bõvíteni szállítási kapacitását, és e bõvítés részeként világszínvonalú szolgáltatásokkal és létesítményekkel kívánja növelni vonzerejét. A repülõtér 2001 októbere óta kínál vezeték nélküli hozzáférést a terminál épületében és a várócsarnokban. A Cisco technológiának köszönhetõen a repülõtér üzemeltetõje, a Flughafen München GmbH mostantól a világon elsõként teszi lehetõvé, hogy internetes portálján a felhasználók egy menübõl válasszák ki a számukra megfelelõ szolgáltatót.A cél az, hogy - a hozzáférés és a számlázás egyszerûsítése érdekében - az utazók otthoni vagy munkahelyi szolgáltatójukat használhassák. Az új technológiától bevételeik növekedését és az ügyfelek kötõdésének erõsödését remélõ szolgáltatók máris számos helyen tervezik a Münchenben debütáló többszolgáltatós megoldás bevezetését. Ennek végeredményeként a felhasználóknak utazás közben sem kell majd másik szolgáltatót igénybe venniük.

A Deutsche Telekom Network Projects & Services GmbH (korábbi nevén DeTeLine) segítségével kiépített többszolgáltatós hozzáférési pont topológiája más, mint a szokásos nyilvános hozzáférési rendszereké. A fizikai csatlakozás a Cisco Aironet Access Point termékein keresztül történik. A épületen belüli nagy sávszélességû szolgáltatások felügyeletét végzõ Cisco Building Broadband Service Manager eszközök lehetõvé teszik, hogy a felhasználóknak az internet-eléréshez ne kelljen módosítaniuk hálózati beállításaikat, és egyúttal portálplatformként ingyenes térképeket, menetrendeket és más szolgáltatásokat kapnak. Egy Cisco 7400 sorozatú router és egy Service Selection Gateway révén a felhasználók elérhetik a kiválasztott szolgáltatót, a Cisco Catalyst switch-ek és tartalomszolgáltató eszközök pedig gyorsan eljuttatják a kért internetes tartalmakat.

Forrás: www.cisco.hu

Sajtóhír:

Az IT költségvetések csökkenése minden eddiginél népszerűbbé és elterjedtebbé teszi a kedvező árú szervereket. Az alacsony költségű gépek mindenfajta vállalkozásban, többféle munkaterületen megtalálhatók: munkacsoportokat erősítenek vagy speciális dedikált alkalmazásokat (pl. adatbázisokat és tűzfalakat) működtetnek.

A Sun az új Sun Fire V60xés Sun Fire V65x szerverekrévén az x86-os szerverek piacára is kiterjeszti jelenlétét. E gyors, nagy teljesítményű x86-os szerverek hatékony Sun platformot biztosítanak az Ön vállalkozása számára, méghozzá igen kedvező áron.A Solaris operációs rendszer és a standard Linux rendszerek futtatására egyaránt alkalmas Sun Fire V60x és V65x szerverek ésszerű befektetésvédelem mellett biztosítják az ügyfeleink áhította rugalmasságot.

“A Sun Fire V60x és V65x szerverek a közelmúltban bemutatott kedvező árú, UltraSPARC IIIi mikroprocesszorral szállított Sun Fire V210 és V240 szerverek után ismételten tanúsítják a Sun elkötelezettségét az alacsony költségű vállalati informatika mellett. A Sun csúcskategóriás szervercsaládjába tökéletesen illeszkedő, felülmúlhatatlan ár/teljesítmény arányú termékeket kínálunk ügyfeleinknek.” - fogalmazott Robert Holt, a Sun Volume System Products részlegének termékcsoport-menedzsere

Kompromisszumok nélkül

Az alacsony költségű Sun Fire V60x és V65x szervereknél nem kell kompromisszumot kötni az ár és a teljesítmény tekintetében. E gépek valamennyi komponense a teljesítmény szolgálatában áll, s ügyfeleink egyedi igényeiknek megfelelően konfigurálhatják őket.

Mivel kétprocesszoros működésre képes szerverekről van szó, két gyors Intel Xeon chip teljesítménye hasznosítható. Óriási memória-, lemez- és buszkapacitás egy igen kis “dobozban”. A Sun Fire V60x szerver egy, a Sun Fire V65x pedig két rack unit magas kivitelben készül. Ez a robusztus, kompakt, költséghatékony kialakítás hozzájárul a problémamentes szerver- és rackkezeléshez

A Sun Fire V60xés V65x szerverekfőbb tulajdonságai:

* Egy vagy két 3.06 GHz-es Intel Xeon mikroprocesszor

* Akár 12 GB RAM

* Akár hat darab 100 MHz-es PCI-X-bővítőhely

* Egy 533 MHz-es előoldali busz

* Kettős Gigabit Ethernet

A Sun Fire V65x szerver redundáns, működés közben cserélhető tápegységeket is tartalmaz, független tápkábelekkel. Ez maximális elérhetőséget biztosít a működéskritikus környezetekben.

A Sun Fire V60x és V65x szerverek piacvezető hardverük mellett tökéletesen integrált, a Sun Control Station 2.0 és egyéb felügyeleti eszközök használatát lehetővé tevő, az Ön munkáját megkönnyítő felügyeleti funkciókkal is büszkélkedhetnek. Mindemellett a Network Management Protocol és az Intelligent Platform Management Interface támogatásának köszönhetően más vállalatoktól származó felügyeleti eszközök, például a HP OpenView vagy a CA UniCenter is használható.

A Sun Fire V60x és V65x szerverek ideális platformot biztosítanak az igényes munkacsoportos és vállalati alkalmazások számára. Ügyes megoldást jelenthetnek továbbá a tűzfalak és a betolakodás-ellenőrzés, a nagy teljesítményű műszaki informatika és a webszolgáltatások esetében, illetve munkacsoportos vagy adatbázisszerverként.

Rugalmas választási lehetőségek

A Sun nyílt szabványokkal és platformokkal szembeni elkötelezettségének köszönhetően ügyfeleink már régóta nagyfokú szabadságot és rugalmasságot élvezhetnek technológiai infrastruktúrájuk kezelésében. A “bezáródás” elkerülésével csökkennek a költségek, miközben a beruházásuk hozama növekszik.

A Sun elveire, tehát a választási lehetőségekre és a nyíltságra épített Sun Fire V60x és V65x szerverek két erőteljes hálózati operációs rendszert kínálnak a rendszergazdáknak: a Solaris 9 operációs rendszert (x86 Platform Edition) (Solaris 9 OS for x86)és a Red Hat Enterprise Linuxot. Mindkét operációs rendszer megbízható, biztonságos, a vállalat igényeit tökéletesen kielégítő platform.

“Az ügyfelek ragaszkodnak a rugalmassághoz és nyíltsághoz, s a Sun Fire V60x és V65x szerverek mindkettőt jelentős mértékben képes biztosítani. - nyilatkozta Robert Holt. - A Solaris 9 operációs rendszer Inteles változata és a Red Hat Enterprise Linux egyaránt sziklaszilárd, vállalati alkalmazásra kész platformok. Hogy melyiket választják, tulajdonképpen mindegy: a döntés mindenképpen jó lesz.”

A magas rendelkezésre állást megkövetelő, növekvő vállalatok számára a Solaris 9 operációs rendszer Inteles változata skálázhatóságot, megbízhatóságot és biztonságot kínál. A Solaris platformot az erős, beépített felügyelet fémjelzi, a Sun Fire V60x és V65x szerverek pedig olyan erőteljes vezérlőeszközök előnyeit használják ki, mint a Solaris Resource Manager szoftverés a Solaris Volume Manager szoftver.

A Sun Fire V60x és V65x szerverek a Solaris 9 OS for x86 rendszer kínálta Solaris Live Upgrade szoftverés Solaris Flash technológiahasználatával jelentős mennyiségű tervezett és tervezetlen állásidő megelőzésére képesek.

A Sun évtizedeken keresztül gyakorlatilag legyőzhetetlen rendszereket kínált. A Solaris 9 OS for x86 csúcstechnológiájú biztonsági tulajdonságokkalruházza fel a Sun Fire V60x és V65x szervereket. A Solaris Secure Shell szoftver, a SunScreen tűzfalszoftver és egyéb eszközök soha nem látott mértékű hozzáférés-szabályozást biztosítanak a rendszergazdák számára.

A Solaris operációs rendszert már használó Sun-ügyfeleket nem kell meggyőzni a Solaris 9 OS for x86 előnyeiről. A Solaris rendszer teljes vállalatra kiterjedő üzembe helyezésével ügyfeleink élhetnek a közös adminisztrációs felület, a közös felügyeleti eszközcsomag, valamint a teljes körű Sun-támogatás előnyeivel. Ez a költségcsökkentő együttműködés látványosan megnövelheti a beruházások hozamát.

Linux-alternatíva

Azon ügyfeleink számára, akik nem homogén Solaris hálózattal dolgoznak, ügyes megoldást kínálhat a Sun Fire V60x vagy V65x szerver a Red Hat Enterprise Linux rendszerrel. A stabil, biztonságos, nyílt forrású operációs rendszer alkalmazása x86 platformunkon ismét csak a Sun alacsony költségű informatika melletti elkötelezettségéről tanúskodik.

Számos cégnek vannak gazdag Linux-tapasztalatokkal rendelkező munkatársai, akiknek a tudása és szakértelme a Linux alapú Sun Fire V60x vagy V65x szerver üzembe helyezésével kiaknázható. Az egyedi Linux alkalmazások zökkenőmentesen integrálhatók a Sun Fire V60x és V65x szerverekbe, melyeknek a Red Hat Enterprise Linux néhány különleges funkciót is kölcsönöz (például a fürtözést).

Bővebben itt.

A hétvégén több biztonsági hibajegy is kiadásra került a Debian projektnél:


[29 Jun 2003] DSA-338 proftpd - SQL injekció

[29 Jun 2003] DSA-337 gtksee - puffer túlcsorulás

[29 Jun 2003] DSA-336 linux-kernel-2.2.20 - különböző hibák

[28 Jun 2003] DSA-335 mantis - helytelen jogok

[28 Jun 2003] DSA-334 xgalaga - puffer túlcsorulás

[27 Jun 2003] DSA-333 acm - egész (integer) túlcsorulás

[27 Jun 2003] DSA-332 linux-kernel-2.4.17 - különböző hibák

[27 Jun 2003] DSA-331 imagemagick - nem biztonságos átmeneti állomány

A frissítésről szóló FAQ-nk.

A WindowsRefund.net oldalt 2002. szeptemberében hozták létre abból a célból, hogy segítse azokat az emereket, akik vissza szeretnék kapni az általuk vásárolt új számítógépre telepített, de fel nem használt Windows operációs rendszer árát. Sajnos a mai világban megfigyelhető, hogy az új számítógépekre (PC) az esetek 98%-ban valamilyen Microsoft Windows operációs rendszer van telepítve, amelyet ha tetszik, ha nem meg kell vásárolnunk. Tegyük fel, hogy mi Linuxszot, FreeBSD-t vagy egyéb free operációs rendszert szeretnénk használni az általunk vásárolt számítógépen vagy laptopon. Felmerülhet bennünk a kérdés: "Vajon miért kell sok 10 ezer forintot adnom egy olyan operációs rendszerért, amelyet soha nem fogok használni?"Azoknak akiknek nincs szükségük ezekre a rendszerekre az egyetlen választásuk jelenleg, hogy ők maguk szerelik össze a gépeiket alkatrészekből, vagy keresnek olyan céget, amely hajlandó operációs rendszer nélkül számítógépet eladni. A "Brand" gyártók esetében (HP (Compaq), IBM, Toshiba, stb.) szinte lehetetlen így gépet vásárolni. A notebookok esetén még rosszabb a helyzet.

Mégis van remény arra, hogy visszakapjuk a Windows árát?

Erről ír a Linux Journal ebben a cikkben.

A SitePoint egy cikket adott közre, amely főleg a Debiannal ismerkedőknek, kezdő felhasználóknak szól. Jono Bacon azt ecseteli, hogy mik a Debian előnyei, hogyan lehet hozzájutni, majd a cikk második felében egy gyorstalpaló telepítési útmutatót is kaphat az olvasó.

A cikk itt.

"Három nappal ezelőtt belépett az életembe a Linux, egyelőre még nem váltottam át, de a tapasztalatok megingatták a hitem a Windows-ban."

A PHP fejlesztői közösség bejelentette a PHP 5 Beta 1-et. A kiadás számos nagyobb változást tartalmaz az előző verziókhoz képest. Ilyen például az új Zend Engine2, a kipofozott XML támogatás, amely a libxml2 könyvtáron alapul, javított stream könyvtár, amely képes kezelni a socket hívásokat, stb.

Bejelentés:From: Sterling Hughes (sterling@bumblebury.com)

Subject: PHP 5.0.0 Beta 1

Date: 2003-06-29 12:15:40 PST

The PHP development community is proud to announce the release of

PHP 5 Beta 1. Both source packages and a Win32 build are available, you

can find these packages at http://www.php.net/downloads.php. For a

complete list of changes, please refer to

http://www.php.net/ChangeLog-5.php.

Some of the more major changes include:

- PHP5 features the Zend Engine 2. For a list of Zend Engine 2

changes, please visit http://www.php.net/zend-engine-2.php.

- XML support has been completely redone in PHP5, all extensions

are now focused around the excellent libxml2 library

(http://www.xmlsoft.org/).

- SQLite has been bundled with PHP. For more information on SQLite,

please visit their website, http://www.hwaci.com/sw/sqlite/.

- Streams have been greatly improved, including the ability to access

low-level socket operations on streams.

- Due to issues surrounding the MySQL 4.0 license, the MySQL libraries

are no longer bundled with PHP. For more information on these

licensing changes please see the MySQL licensing policy [1]

Note: This is a beta version. It should not be used in production or

even semi-production web sites. There are known bugs in it, and in

addition, some of the features may change (based on feedback). We

encourage you to download and play with it (and report bugs[2] if you

find any!), but please do not replace your production installations of

PHP 4 at this time.

[1] http://www.mysql.com/products/licensing.html

[2] http://bugs.php.net/

Amióta a Santa Cruz Operation (SCO) cég beperelte az IBM-et, sokan érdeklődtek az FSF véleménye iránt. Ezidáig csak a felperes vádjai kaptak nyilvánosságot, ellenőrizetlen vádaskodás alapján véleményt alkotni pedig általában elhamarkodott dolog, így az Alapítvány tartózkodott a pereskedéssel kapcsolatos hivatalos véleménynyilvánítástól. Magánál a pernél nyugtalanítóbbnak találtuk azonban az SCO képviselőinek egyes felelőtlen nyilatkozatait, melyek alkalmasak a szabad szoftverek jogszerűsége iránti kétely ébresztésére. E nyilatkozatokra válaszolnunk kell. Az FSF nyilatkozata az SCO kontra IBM perről

Eben Moglen

(Fordította: Verók István)

2003. június 25.

Amióta a Santa Cruz Operation (SCO) cég beperelte az IBM-et, sokan érdeklődtek az FSF véleménye iránt. Ezidáig csak a felperes vádjai kaptak nyilvánosságot, ellenőrizetlen vádaskodás alapján véleményt alkotni pedig általában elhamarkodott dolog, így az Alapítvány tartózkodott a pereskedéssel kapcsolatos hivatalos véleménynyilvánítástól. Magánál a pernél nyugtalanítóbbnak találtuk azonban az SCO képviselőinek egyes felelőtlen nyilatkozatait, melyek alkalmasak a szabad szoftverek jogszerűsége iránti kétely ébresztésére. E nyilatkozatokra válaszolnunk kell.

Az SCO keresete szerint az IBM a két cég közt fennálló szerződéseket szegett meg, valamint a UNIX operációs rendszer felépítésével kapcsolatos, üzleti titoknak minősülő információkat épített be az SCO által pongyolán ``Linux''-nak nevezett rendszerbe. Ez utóbbi állítást SCO-alkalmazottak és -döntéshozók nemrégiben (jogi érvénnyel nem bíró nyilatkozatokban) még meg is toldották: sugalmazásuk szerint a ``Linux''-ba a UNIX-ból származó, az SCO szerzői jogait sértő anyagok kerültek. A világ legnagyobb cégei közül 1500-an kaptak ilyen értelmű vádakat tartalmazó, SCO-feladót viselő leveleket, melyek ráadásul -- lehetséges jogsértések következményeire tekintettel -- a címzetteket eltanácsolták a szabad szoftverek használatától.

Muszáj tehát eloszlatnunk az SCO szóvivői által akarva-akaratlanul is megválaszolatlanul hagyott egyes kérdések nyomán beálló bizonytalanságot. Először is, az SCO a ``Linux'' szót ``az összes szabad szoftver'', vagy éppen ``egy UNIX-szerű operációs rendszert alkotó összes szabad szoftver'' értelemben használta. E pontatlanságra a Szabad Szoftver Alapítvány már a múltban is felhívta a figyelmet, pontosan a félreértések ezúttal is látható, általunk gyakran előrejelzett lehetősége miatt. A ``Linux'' a szabad szoftveres rendszerekben leggyakrabban használt rendszermag. Az operációs rendszer egésze azonban sok más alkotórészt is tartalmaz, ezek közül egyesek az Alapítvány GNU-projektjének termékei, mások egyéb szerzők (szabad szoftveres licencek alatt közzétett) művei; az egész pedig a GNU, az általunk 1984 óta fejlesztett szabad operációs rendszer. A GNU alkotóelemeinek mintegy felének szerzői jogaival a Szabad Szoftver Alapítvány rendelkezik, ilyen a GCC C-fordító, a GDB hibakereső, a Glibc C-rendszerkönyvtár, a Bash parancsértelmező, hogy csak pár fontosabb példát említsünk. A GNU és a Linux rendszermag összetételéből áll elő a sokféle hardveren futó GNU/Linux rendszer, amely egészében véve képes ellátni az egykor csakis a UNIX operációs rendszer képességeibe tartozó feladatokat.

Az SCO zavaros névhasználata miatt nem egyértelmű állításaik pontos mibenléte: az SCO-vádak szerint az eredetileg az AT&T-től származó -- köztes üzletkötések láncolatán át az SCO érdekkörébe került -- UNIX-üzletititkokat az IBM a Linux rendszermagba, vagy a GNU egyéb részeibe építette-e be? Ha az elsőről van szó, akkor alaptalanok az 1500 céget a szabad szoftverektől, és egyáltalán a GNU-programoktól eltanácsoló ködös mondatok. Ha viszont az SCO az egész GNU-t állítja UNIX-üzletititkokat és szerzői jogokat emlegető célkeresztjébe, akkor majdnem teljes bizonyossággal mondhatjuk alaptalannak a vádakat. A GNU-projekt résztvevőinek ugyanis ígéretet kell tenniük a projekt (Szabad Szoftver Alapítvány által megalkotott) szabályainak betartására, vagyis -- egyebek közt -- nem írhatnak alá a GNU-programokon végzett munkájukkal kapcsolatos titoktartási szerződéseket, és nem tanulmányozhatnak, nem használhatnak fel nemszabad szoftverek forráskódjait, így különösen a UNIX nem jöhet szóba. Az Alapítvány tudomása szerint a GNU egyetlen része sem ad okot az SCO-tól vagy bárki mástól származó, üzleti titkokat vagy szerzői jogokat érintő követelésekre. A lehetőség persze fennáll, hogy egyes résztvevők a valóságtól eltérő szerzőijog-átruházó nyilatkozatot tegyenek, szándékos félrevezetés híján azonban (és ilyesmire az Alapítvány legjobb tudomása szerint sosem került sor) szabad szoftvereink szabadságát védő felügyeletünk továbbra is célravezetőnek tekinthető. Az Alapítvány felhívja a figyelmet, hogy az SCO alkalmazottainak riogató megnyilatkozásai ellenére az Alapítványt nem perelték be, s (kifejezett kéréseink ellenére) az SCO egyetlen olyan művet sem nevezett meg, melynek szerzői jogaival az Alapítvány rendelkezik és az SCO állítása szerint jogaikat bármilyen módon megsértené (pedig az IBM egyebek közt az S/390-es nagyszámítógépeihez kellő Linux-rendszermagmódosítások szerzői jogait is átruházta az Alapítványra).

A fentieken kívül az SCO rendszermagot és más szabad szoftvereket érintő állításainak alaptalanságát további egyszerű jogi okok is valószínűsítik. Az üzleti titkokra vonatkozó állítások hallatán (és az IBM ellen indított perben csak ilyenek hangzottak el) nem szabad elfelejteni a tényt, miszerint az SCO az általa forgalmazott GNU/Linux szabad szoftveres rendszerek részeként maga is éveken át terjesztette a Linux rendszermagot. E rendszereket az SCO a GPL-lel teljes összhangban terjesztette, vagyis a teljes forráskód is végig elérhető volt hozzájuk. Az SCO tehát, szokásos üzletmenete részeként, hosszasan terjesztett valamit, amiben mostani állítása szerint üzleti titkai vannak. Nincs jogi alap, amely alapján az SCO másokat üzletititok-sértéssel vádolhatna, miközben saját maga a kérdéses anyagokat széles körben üzletileg terjesztette, ráadásul a korlátlan másolást és terjesztést kifejezetten engedélyező licencfeltételek mellett.

Az SCO állításának, miszerint a ``Linux'' megsértené a UNIX-forráskódon fennálló szerzői jogaikat, ugyanez a tény áll útjában. Amint azt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága többször megerősítette, a szerzői jog megjelenést, nem ötleteket szabályoz. A forráskódokra vonatkozó szerzői jog nem a program működésére, csak a műveleteket megfogalmazó adott nyelvi megjelenítésre vonatkozik. Egy teljesen nulláról kezdett, egy már létező másik program működését új módon leíró program nem sérti az eredeti program szerzői jogait. A GNU és a Linux tartalmazzák ugyan a UNIX működésének egyes részeit, de attól független egészek, nem pedig már létező megjelenések puszta másolatai. Mégha az SCO be is bizonyítaná, hogy UNIX-forráskódjának egyes részei bekerültek a rendszermagba, a szerzői jogok megsértésének vádja akkor is szertefoszlana, mivel az SCO maga terjesztette GPL alatt a rendszermagot. Ennek értelmében az SCO mindenkit felruházott a kód másolásának, módosításának és továbbterjesztésének jogával. Az SCO most már nem fordulhat hátraarcot, és nem mondhatja, hogy a GPL alatt árusított kódja ugyan mindenkinek biztosítja a teljeskörű másolás, módosítás és továbbterjesztés jogát, de a kódnak az ő saját szerzői jogaik alá eső részeire a másolás és továbbterjesztés e szabadsága valamiképpen mégsem érvényes.

E tények tükrében az SCO közzétett nyilatkozatai legjobb indulattal is félrevezetőnek és felelőtlennek nevezhetők. Az SCO szép hasznot húzott a szabad szoftvereket világszerte fejlesztők munkájából. E nyilatkozatok a szabad szoftveres közösség elveinek példátlan megcsúfolását jelentik, miközben az elkövető mindannyiunk munkájából húzott anyagi hasznot. A Szabad Szoftver Alapítvány felszólítja az SCO-t, hogy vonja vissza körültekintés nélküli és felelőtlen nyilatkozatait, és az IBM-mel támadt üzleti nézeteltéréseit haladéktalanul válassza el a szabad szoftveres közösség felé fennálló kötelezettségeitől és felelősségeitől.

Copyright © Free Software Foundation, 2003.

A teljes cikk szó szerinti közlése bármilyen médiumban megengedett, feltéve, hogy ez az engedély is vele marad.

Eben Moglen az FSF általános jogtanácsosa és az igazgatótanács tagja.

Vissza a GNU honlapra.

Támogassa az FSF munkáját, legyen társult tagunk.

Az FSF-fel és a GNU-val kapcsolatos kérdéseket várjuk (angolul) a gnu@gnu.org címen. Az FSF-fel másként is fel lehet venni a kapcsolatot.

A weboldalakkal kapcsolatot megjegyzéseket a webmasters@gnu.org címre küldheti, egyéb kérdések: gnu@gnu.org.

Updated: $Date: 2003/06/27 22:02:10 $ $Author: bkuhn $

Megjelent a Linuxvilág júniusi száma. Nem vagyok nagy statisztikus, de úgy gondolom ebben a hónapban meg fog nőni a lap olvasóinak száma. Miért is gondolom ezt? Egyrészt azért, mert itt a nyáriszünet, a munkahelyi szabadságolások ideje, egyre többen mennek a számítógépek mellől vízpartra nyaralni. A nyaralás ideje alatt jól jöhet a strandon egy jó olvasnivaló. Másrészt, azért gondolom, mert az egyik nagyobb mobiltelefon társaság eheti akciójának nyomán kevesebben lesznek azok, akik megengedhetik maguknak az otthoni internetezést, így egyre többen keresik majd az "offline" információszerzés eme módját (emlékszem azokra az időkre, amikor kizárólag a havilapokból értesültem a számítástechnika újdonságairól, és rendszeres vásárlója voltam még a PCX, PCGURU, CHIP, stb. magazinoknak). Lássuk mit tartogat a Linuxvilág azoknak, akik ebben a hónapban mellete döntenek:

A lemez: ebben a hónapban is tartozik egy ingyenes CD melléklet az újsághoz. A korongon megtalálhatók a magazin cikkjeihez tartozó kiegészítések, programok. Ezeket a "Magazin" könyvtárban találhatjuk. Az "Adatbazisok" könyvtárban a MySQL és a PostgreSQL legfrissebb verzióit találhatjuk, a "Jatek" könyvtár a játékos lelkületű felhasználóknak fog majd örömet okozni (Hexen2, Heretic2, Sin, Kingpin, Rtcw, Sof, stb. linuxos futtató binárisok, képernyőmentések, cheat, dokumentációk, stb.), Mozilla 1.4 RC1, OO.org 1.0.3, Linux kernel 2.4.21 és 2.5.70, Samba 3.0 alpha és beta1 verziók. Emellett megtalálható a korongon a sokat flamelt, létjogosultságát megkérdőjelezett Kiskapu magyarító szótár is, amelyet a Linuxvilág kiadója tart karban (pontosabban Szy György), amely sokak szerint hasznos és javára válik a magyar szakmai közösségnek, viszont sokak szerint felesleges és nehezen érthető.

A lap:A nekem legjobban tetsző cikkek, rovatok:

• Rendszermag-fejlesztési hírek - a szokásos havi rendszerességgel megtalálható kernelhíradó Zack Brown-tól. Benne a FUSE projekt, a 2.4-es kernel VM-jének dokumentációja, Kernel Bug Database, stb.
• Az elsorvadt PC-forradalom új hajtóereje - Michael L. Robertson - a Lindows.com alapítója és ügyvezetője - arról beszél, hogy 15 év után először van választási lehetőségünk a számítástechnikai üzletekben az operációs rendszert illetően, arról, hogy azért nem terjednek a számítógépek, mert a konfigurációk árának jelentős részét nem a hardver eszközök teszik ki, hanem a szoftverek. Reméli, hogy ez a jövőben jelentősen meg fog változni, és a Linux lesz a forradalom hajtóereje.
  
• Nyomtatottáramkör-tervezés Linuxszal - Havránek Ferenc a PCB nevű nyomtatottáramkör-tervező program használatának rejtelmeiben vezeti be a "buherátor" hajlamú olvasókat. Kétségtelen, hogy a Linux terjesztések még gyerekcipőben járnak a CAD programok támogatásának területén, de aki komolyabban szeretne foglalkozni a NYÁK tervezéssel, annak bizonyára hasznára lesz a PCB, vagy a EAGLE névre hallgató fizetős (freeware verziója is van) NYÁK tervező program.
  
• A linuxos USB alrendszer (2. rész) - egy hosszabb, komolyabb hangvételű cikk a Linux kernel USB rétegéről Brad Hards tollából.
  
• Linuxos jelzések alkalmazásfejlesztői szemszögből - A jelzések (signals), amelyek a Linux rendszerekben találhatók nem ismeretlenek az átlagos Linux felhasználó előtt sem. Biztos mindenki fel tud sorolni legalább egy tucat signalt (SIGHUP, SIGTRAP, SIGKILL, SIGPIPE, SIGSEGV, SIGTERM, stb.). A modern Linux rendszerekben 1-63-ig találhatjuk meg a SIG-gel kezdődő (kill -l) signalokat. Ez a cikk ezekkel a jelzésekkel foglalkozik programozói szemmel nézve.
  
• Bevezetés az Emacs használatába - Wohoo. Egyik barátom azt mondja az Emacs nem csak egy szövegszerkesztő (text editor), hanem majdnem egy operációs rendszer :D. Ezen az ember fia elmosolyodik (főleg ha megrögzött vi(m) felhasználó). Vszont én a saját szememmel láttam, hogy az Emacs nem csak egy egyszerű szövegszerkesztő (ahogy sokan gondolják), hanem annál sokkal több. Kezdőknek itt egy hasznos cikk, amely az Emacs-szel történő ismerekedést segítheti.
  
• Héjprogramozás Linux alatt - feltételek - biztos, hogy minden Linux felhasználó életében eljön az a pillanat, amikor elgondolkodik: "nem tudnám én ezt automatizálni? nem tudnék én erre valamilyen egyszerű programot írni?" A Linux rendszerek alapvetően a shell (héj) programokra (is) alapoznak. Elegendő betekinteni a /etc/init.d (már ahol van ilyen) könyvtárba, ahol számtalan sok shell programot találunk, amelyek szinte nélkülözhetetlenek a rendszer indításához. Ha valaki meg szeretné érteni ezeket, netán saját héjprogramot szeretne írni, annak jól jöhet Büki András rovatának harmadik része, amely a programokon belüli feltételes szerkezeteket (if, then, else) tárgyalja.
  
• A filerendszer feladata - Garzó András operációs rendszerek rovatának 13. része az egyik legfontosabb OS alkotórészről, a filerendszerről szól. A cikk a filerendszerek feladatát mutatja be egyelőre nem specifikusan, hanem általánosan ismertetve azt.

  Ebben a hónapban a hang van középpontban a Linuxvilágban (gondolom én, az újság elején látható hangvillából köveztkeztetve). Számos cikk foglalkozik az újságban a hangképzéssel (Szintetizátorok Linuxon), a képfeldolgozással (A fényképek kontrasztjának javítása Gimppel), vagy éppen a tárgyak leképezésével (Felületi mintázatok a Blenderben). Az újság végén egy hosszabb cikket szenteltek a készítők a Linux alatt futtatható népszerű (a CD-n megtalálható) játékoknak.

  Jó olvasást!

  A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

Luigi Rizzo frissítette az ipfw2-t a FreeBSD Release 4 branch-ben. Mostantól számos olyan funkció érhető el a frissített ipfw2-ben, amely eddig csak a FreeBSD-CURRENT-ben volt jelen. Bővebben itt.

A másik hétvégi hír, hogy Sam Leffler 802.11a és 802.11g (vezetéknélküli hálózati (wireless) szabványok) támogatást faragott a FreeBSD-CURRENT-be. Ezzel a FreeBSD az első nyílt forrású OS, amely támogatja a 802.11a-t és 802.11g-t. Bővebben itt.

Az Electronics Weekly szerint a Wind River cég vezérigazgatója Tom St. Dennis elhagyta a céget. A Wind River cég az, amely egy ideig a FreeBSD feletti jogokat gyakorolta, és egy kis időre úgy tűnt, hogy komolyabb támogatást állít a FreeBSD mögé. Viszont 2002. januárjában a Wind River visszaadta a FreeBSD feletti jogait a FreeBSD Mall Inc.-nek. Sokak szerint nem áll valami fényesen a Wind River jelenleg, nem elképzelhetetlen, hogy a cég nagyobb bajba is kerülhet.

A MacNet2 készített egy teljes előzetes értékelést képernyőmentésekkel a Panther-ről. A cikket megtalálod itt.

A hwsw.hu-n olvasható egy cikk, miszerint a M$-nak mégsem kell beépítenie a Sun jre-t a windows-ba, ugyanis másodfokon pert nyertek a Sun-nal szemben.