Na mit találtam megint? Egy újabb Linus interjút. A CNET.com kereste meg Linust, hogy a SCO ügyről, a 2.6-os kernel újdonságairól, a majdani 2.7-es fejlesztői kernel fejlesztésének főbb aspektusairól kérdezze a mestert. Szó esett a BSD licencről, arról, hogy kikre támaszkodik jelenleg Torvalds a fejlesztések alatt, stb. Az érdekesebb, eddig még nem ismert dolgokat kiemelném az interjúból:

Q: Gondolt arra valaha, hogy inkább a BSD-stílusú licencet adoptálja a GPL helyett? ...

Nem. Személy szerint úgy gondolom, hogy a BSD licenc a komoly projektek számára zsákutca, ...Q: Kik az Ön elsőszámú helyettesei?

Ők változnak időről-időre, és Ők az alrendszerekért felelnek. Például, az elmúlt év óta Andrew Morton (virtuális memória, filerendszerrel kapcsolatos dolgok, "általános" kód), David Miller (hálózat), Greg Kroah-Hartman (USB, PCI hot-plugging), Jeff Garzik (hálózati eszközmeghajtók), Jens Axboe (blokkeszköz réteg), Dave Jones (AGP és kódtisztítás), Kai Germaschewski (kernelfordítási infrastruktúra és ISDN), Pat Mochel (eszközkezelő infrastruktúra és sysfs), Russell King (PCMCIA és ARM), Rusty Russell (kódtisztítás és modulkezelés) és Al Viro (filerendszerek).

Ezenkívül az architektúra-karbantartók, akik a saját architektúrájukat kezelik (Itanium, PowerPC és AMD64) és mások, akiket lehetséges, hogy kifelejtettem. Ezen kívül azok az emberek, akik nagyon specifikus alrendszereket felügyelnek, mint például Roland McGrath és Molnár Ingo aki a jelzés kezelésen (signal) és a szálkezelő kódon dolgozik.

De ez igazán változik idővel. Néha emberek tűnnek el hosszú időre, vagy tűnnek elő hosszú idő után -- nagyon aktívak hónapokig, aztán eltűnnek egy időre, majd visszajönnek.

Q: Melyik a legérdekesebb funkciója a 2.5-ös kernelnek?

Excitement is in the eye of the beholder (ezt majd fordítsa le valaki). Nem vagyok biztos benne, hogy a legtöbb ember az én "legérdekesebb funkcióimat" találja a legérdekesebbnek. Számomra a 2.5-ös kernel fejlesztésének a legfontosabb része az új blokk IO (input-output) réteg, és a POSIX szálkezelő anyag...

De itt van még néhány másik dolog is. A VM (virtuális memória) is jobb lett, sokkal jobban skálázhatunk. Jobb lett az interaktív képesség is (ez nagyrészt a VM munka miatt van, de az ütemező, stb. is szerepet játszik benne).

Q: Néhány gondolat a 2.7-tel jövő nagy változásokról?

Kérdezzen a Kernel Summit (Kernel Csúcstalálkozó) után. Ez lesz az egyik legnagyobb vita helye.

Az interjút megtalálod itt.

Az SGI befejezte az OpenOffice.org 1.0.3.1 portolását IRIX-re. Elérhető tarball formájában itt, vagy az IRIX desktop integration-on keresztül inst formában itt.

A HP bejelentette az OpenVMS version 8.0 for Itanium-based HP Integrity servers termékét.

A MicroBSD oldalán folytatódik a munka! Ugyan a MicroBSD fejlesztői csapat pár hónappal ezelőtt bejelentette, hogy befelyezi a munkát (lezárja a projektet), mégis akadtak páran, akik folytatják. A MicroBSD - annó és most is - azt a célt tűzte ki, hogy a legbiztonságosabb OS legyen (ebben nagyon hasonlít az OpenBSD-hez és a TrustedBSD-hez). Ezúttal az ISOS (Internet Secured Operating Systems) Lab dolgozói dolgoznak rajta ("Tehát mi csendesen dolgoztunk a háttérben...") olvashatjuk. Az oldalukra beküldött hír szerint hamarosan megjelenik az 1.0-ás kiadás!

Megjelent a Debian közösség szokásos heti hírlevelének, a DWN-nek az ez évi 27. száma


A témákból: A GNOME2-re átállás kommentárjai, az rfc-k eltávolítása a dokumentációkból, Debian a non-profit szervezeteknek, Debian menü kódolás támogatása, a #200000 bug, Dokumentáció licenszek, az OASIS tagság előnyei (Organization for the Advancement of Structured Information Standards), a NEWS.Debian támogatása elérhető, mini terjesztés a lemeznélküli routerekre, a DDP Policy véglegesítése, Debian konferenciák európában, az FDL magyarázata, a KDE Sarge-on belüli állapota , stb.


A hírlevelet elolvashatod itt.

Az Eweek egy cikket közölt, amelyben a szerző a FreeBSD 5.1 hasznos funkcióit ecsetelgeti. A cikkből megtudhatjuk, hogy a FreeBSD 5.1 egy "new technology" kiadás, azaz egyelőre inkább csak tesztelőknek, az újdonságokra kíváncsi felhasználóknak lehet érdekes. Éles környezetben még nem annyira állja meg a helyét, mint a FreeBSD 4.8, amely a jelenlegi "production" verziója a FreeBSD-nek.A cikk szerint a FreeBSD 4.8 egyelőre stabilabban működik az SMP (több processzoros) környezetben, mint a FreeBSD 5.1. Ez annak köszönhető, hogy a FreeBSD 5.x szériájának kernelében teljesen újraírták az SMP kódrészt. Az új SMP kód sokkal jobban skálázhatóvá teszi a FreeBSD-t a nagyobb szervereken. A FreeBSD 5.1 jobban támogatja a korszerű hardvereket is, így például az USB (Universal Serial Bus) 2.0 eszközöket, a RAID és soros-ATA kontrollereket, az USB Ethernet adaptereket.

A cikk igazából nem a hardcore FreeBSD felhasználóknak szól, mint ahogy az Eweek sem kimondottan hardcore UNIX oldal. Jó látni, hogy a nagyon hype-olt Linux mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a Free-, Net- és OpenBSD operációs rendszerek is az "átlag" felhasználóknak szóló oldalakon is.



A cikket megtalod itt.

Úgy tűnik ez a hónap a Linus interjúk ideje. Azt hiszem ez a negyedik, amelyet ebben a hónapban olvasok. Most Joe Barr készített egy riportot a Linux nagymesterével a NewsForge számára.

Az interjúból kiderül, hogy miután Linus elhagyta a Transmeta-t több ideje lesz arra, hogy kizárólag a Linuxszal foglalkozzon. Linus elmondja, hogy nagy valószínűséggel Andrew Morton lesz a következő stabil kernel karbantartója. Az elmúlt hónapban sokat dolgoztak egymással. Linus elmondja, hogy Andrew lesz a maintainer, Ő pedig a társ-karbantartó. Arra a kérdésre, hogy a 2.6 jobban fog-e teljesíteni a nagy szervereken, Linus azt felelte, hogy bizony ez a kernel több olyan dolgot is tartalmaz, amely a "big iron"-oknak kedvez.Hogy mik lesznek a legnagyobb változások a 2.6-os kernelben? Alapvetően változni fog a VM (virtuális memória kezelés), a blokk réteg, de jelentős fejlődésen ment keresztül az ACPI és az USB réteg is. Az interjúból kiderül az is, hogy a 2.6-os kernel pre-release stuffjai már akár ezen a héten megjelenhetnek.

Az interjút elolvashatod itt.

2003. 07. 13.-án Vasárnap 10 órás kezdettel szabad szoftveres bringa túrát rendezünk. A túra tervezett útvonala Budapest Batthyány tér Szentendre - Lajos forrás és vissza (kb 50 km). Mivel kilométerben és hegymenetben nem fogunk szűkölködni, ezért ajánlott némi tréningezés a túra előtt. Gyülekező 2003. 07. 13-án 10.00-kor a Batthyányi téren a metró kijáratnál lévő fa padoknál.A nyáron további szabad szoftveres kirándulások szervezése várható, amelyre lehet családot is hozni, tehát nem bringával fogunk menni és kisebb távot. Ezekről információ később az fsf.hu oldalon.

Információ a bringa túráról: guska@fsf.hu

Nos kb. 6 hónap csúszással megrendezzük a 3. miskolci Linux sörözést... Július 28-án hétfőn 6 órakor a villanyrendőrnél (az óra alatt) mindenkit szívesen látunk...



Kapcsolat:

Adore, Ark, apachebd, b0sttKis, Knark, Irk5, Q 2.4, T0rnkit

Mondanak neked valamit a fenti nevek? Ha nem, akkor vagy szerencséd volt eddig, és azért nem találkoztál velük, vagy nem volt szerencséd, és ott vannak a gépeden, csak nem tudsz róluk. A fent említett programok ún. rootkit-ek.

A rendszerekre való betörés után a crackerek előszeretettel hagynak maguk után valamilyen hátsó bejáratot, amelyen keresztül vissza tudnak jutni az áldozat gépére. Sajnos a rootkiteket nagyon könnyű használni, és ez megnöveli a potenciális rizikó faktort (script kiddie-k). A másik probléma, hogy rootkit-et majd' minden operációs rendszer alá léteznek. Léteznek olyanok, amelyek a rendszer binárisait cserélik le egy speciálisan "megpatkolt" verzióra. Például olyan gyakran használt binárist, mint az ls, top, stb. A program látszólag úgy működik, mint az eredeti de annál sokkal többet csinál. Van amelyik az sshd-t, httpd-t cseréli le. Léteznek betölthető kernel modulok. Egyetlen közös van bennük, mindegyik ártó szándékkal készült.

Egy nagyon részletes leírást találsz a rootkit-ekről itt.

Annak ellenére, hogy a Mac OS X 10.3 (alias Panther) a PowerPC 970-es (másnéven G5-ös) processzoron fut, mégsem lesz 64-bites operációs rendszer. Helyette inkább a következő nagyobb Mac operációs rendszer kiadás, a 10.2.7-es (kódnevén 'Smeagol') lesz esélyes arra, hogy hibrid OS legyen. Ezt olvashatjuk a The Register cikkében. A The Register másik cikke a G5-ös CPU család roadmap-ját mutatja be.

Sajtóhír:

Az Apple nemrég bemutatta a világ leggyorsabb asztali számítógépét, a Power Mac G5 modellcsaládot, mely az első 64 bites személyi számítógép, és elsôként rendelkezik 1 GHz órajelû „front side” busszal. Az IBM és az Apple közös fejlesztésében készült Power Mac G5 számítógép az első, mely képes kihasználni a 64-bites technológia előnyeit — valamint lehetővé teszi akár 8 GByte tár kezelését, miközben a hagyományos 32-bites alkalmazásokat is tökéletesen futtatja.

„A 64-bites forradalom megkezdődött, és ezután a személyi számítógépek világában semmi sem lesz a régi,” mondta Steve Jobs, az Apple elnöke. „Az új Power Mac G5 egyesíti a világ elsô 64-bites, asztali számítógépekbe szánt processzorát az iparág először bemutatott 1 GHz-es front-side buszával, és lehetővé teszi akár 8 GByte tár beépítését, ezáltal a leggyorsabb Pentium 4, és duál Xeon alapú rendszereket is maga mögé utasítja az általánosan elfogadott mérési eljárások, és a valós életben használatos, professzionális alkalmazásokban nyújtott teljesítményei alapján”A személyi számítógépekben jelenleg létező leggyorsabb rendszerbusz két, egyenként 2 GHz órajelű PowerPC G5 processzort üzemeltet, mindkettő független, 1 GHz-es, 16 Gbps átvitelű „front-side” busszal rendelkezik. A termékvonal támogatja a nagy sebességű memóriamodulokat (400 MHz 128-bites DDR SDRAM, akár 6,4 GBps átviteli sebességgel), az asztali rendszereken elérhető leggyorsabb PCI felülettel (133 MHz PCI-X) rendelkezik; az alaplapi AGP foglalat pedig az AGP 8x Pro kártyák fogadásáért felelős. Az új Power Mac G5 kívülről is megújult, vadonatúj alumínium házba került, amelynek nem csak külseje professzionális: innovatív, számítógép által vezérelt hûtési rendszere révén sokkal csendesebb működést tesz lehetővé.

A PowerPC G5 RISC processzor az Apple és az IBM közötti stratégiai együttműködés eredménye. A 2 GHz órajelent üzemelő PowerPC G5 processzor az asztali gépek számára is elérhetővé tette a 64-bites technológiát, és tökéletesen futtatja a korábbi, 32-bites környezetre készített alkalmazásokat is. A PowerPC G5 processzor architektúra egy teljesen új központi magra épült, amely lehetôvé teszi a tökéletes párhuzamos feldolgozást (akár 215 „in-flight” utasítás számára), illetve a teljesen szimmetrikus multiprocessing eljárást. Két külön egység gondoskodik a lebegőpontos műveletek elvégzéséről, és a processzor része az optimalizált Velocity Engine technológia is. A PowerPC G5 processzorokat az IBM újonnan felépült, East Fishkill-i (New York állambeli) félvezető üzemében gyártják.

Az új Power Mac G5 jelenleg a világ leggyorsabb személyi számítógépe — ezt bizonyítják a SPEC CPU 2000 eredmények, illetve a vezető professzionális alkalmazásokon végzett tesztek, melyek során az Apple új gépeit 3 GHz-es Pentium 4 rendszerekkel, valamint 3,06 GHz-es duál Xeon-alapú rendszerekkel vetették össze. A SPEC CPU 2000 független tesztek során a Power Mac G5 modellt a jelenlegi csúcskategóriás, Pentium 4-alapú rendszerekkel és 3,06 GHz duál XEON-alapú rendszerekkel hasonlították össze: 4 teljesítménytesztből 3-at nyert a Power Mac G5. Minden teszt során a GCC 3.3-as fordítót használták, hogy összemérhető eredményeket kapjanak. Az egyprocesszoros küzdelemben a Power Mac G5 21 %-kal bizonyult gyorsabbnak a 3,0 GHz-es Pentium alapú PC-nél a SPECfp_base2000 teszt során, mely az egyes processzorok lebegőpontos számolási teljesítményét hivatott mérni, valamint 10 %-kal lassabb teljesítmény produkált az egész számokkal végzett műveleteknél (SPECint_base2000).

Az igazán mérvadó kétprocesszoros tesztek során a Power Mac G5 41 %-os előnyt tudhat magáénak a 3.06 GHz-es duál XEON munkaállomás teljesítménye előtt a SPECfp_rate_base2000 teszt alapján, amely a teljes rendszer lebegőpontos számítási képességeit méri, illetve kiélezett küzdelemben, 3 %-os előnnyel utasította maga mögé a versenytársakat a teljes rendszer egész számokkal végzett mûveleteinek sebességét mérő SPECint_rate_base2000 teszt során.

Az általánosan elfogadott teszteken kívül a Power Mac G5 jelentős teljesítmény-előnyt mutat a kreatív szakemberek által használt professzionális alkalmazások területén is. Az Adobe Photoshop szoftverben egy 45 lépésből álló, általánosan használt műveletsorozatnál a Power Mac G5 kétszer olyan gyors, mint a 3.06 GHz-es duál Xeon munkaállomások; a Power Mac G5-ön futtatott Logic Audio csaknem 40 %-kal több tracket képes lejátszani visszhangokkal, mint a Cubase SX-et futtató 3,06 GHz-es duál Xeon munkaállomások; a Genentech Blast több mint ötször olyan gyorsan fut a Power Mac G5-ös rendszeren, mint a 3,06 GHz-es duál Xeon munkaállomásokon.

A kiemelkedő számítási teljesítményt kiegészíti a duál 1,5 Gbps sávszélességű Serial-ATA felület, az iparág leggyorsabb, asztali számítógépen elérhető PCI csatolója (egy 133 MHz-es és két 100 MHz-es, 64 bites PCI-X foglalat), az AGP 8X Pro grafikus foglalat, mely megfelel a jelenlegi csúcstechnológiát képviselő videokártyák energia és hőmérsékleti igényeinek is. A Power Mac G5 az NVIDIA GeForceFX 5200, vagy az ATI Radeon 9600 Pro grafikus kártyák egyikével kerül forgalomba, de igény szerint rendelhető például az ATI Radeon 9800 Pro kártyával is — mely jelenleg az asztali számítógépekben elérhető egyik legnagyobb teljesítményű videokártya, pixelenkénti és vertex árnyékolásra, valamint másodpercenként 3 milliárd textúrázott képpont megjelenítésére is képes.

A Power Mac G5 vezető teljesítményt kínál az adatátviteli sebesség területén is: Gigabit Ethernet, FireWire 800, két FireWire 400 kapu, három USB 2.0 kapu, duál kijelző-támogatás, digitális optikai hang be- és kimenet, analóg audió bemenet és kimenet, valamint jack fejhallgató kimenet áll rendelkezésre. A rendszer emellett támogatja az 54 Mbps sávszélességű AirPort Extreme vezetéknélküli technológiát és készen áll a Bluetooth kapcsolatra is az erre alkalmas eszközökkel. A Power Mac G5 új alumínium-ötvözetből készült házat kapott, amely az igényes profik igényeit is kielégíti. A négy külön kezelt hőmérsékleti zóna köré felépített ház tökéletes légáramlást tesz lehetővé, az egyes zónákban lévő ventilátorok pedig kifinomult rendszerben végzik dolgukat, így a Power Mac G5 kétszer olyan halk, mint az előző Power Mac G4 gépek voltak. A G5 borítása egyszerűen nyitható, az egyes hardver-elemek (memória, merevlemez, optikai meghajtók, Airport Extreme kártya) szükség esetén szerszámok nélkül, pillanatok alatt cserélhetőek, behelyezhetőek. Az első és hátsó fogantyúk segítségével bármikor biztonságosan szállíthatja a Power Mac G5 munkaállomást, az elsőre szerelt FireWire, USB és fülhallgató csatlakozók pedig a gyakran használt külső eszközök csatlakoztatását könnyítik meg.



Forrás www.apple.hu

[2003 július 6] DSA-337-1 semi, wemi - nem biztonságos file létrehozás

[2003 július 6] DSA-338-1 x-face-el - nem biztonságos file létrehozás

[2003 július 6] DSA-339-1 semi, wemi - nem biztonságos file létrehozás

[2003 július 6] DSA-340-1 x-face-el - nem biztonságos file létrehozás

[2003 július 7] DSA-341-1 liece - nem biztonságos file létrehozás

[2003 július 7] DSA-342-1 mozart - nem biztonságos mailcap konfiguráció

A frissítésről szóló FAQ-nk.

Megjelent a Gnome 2.3.3-as kiadása, amely a "The Four Hounds" kódnévre hallgat. Ez a kiadás egy ún. funkció fagyasztásos (feature-frozen), fejlesztői verzió. Ez a snapshot egy pillanatkép abból a verzióból, amelyet a fejlesztők használnak a napi munkájuk során tesztelésre. A snapshotok-at a szélesebb körű tesztelés céljából adják ki. A teljes változások logja itt.

A forráskódok letölthetők innen.

Release oldal itt.

A Linksys weboldala szerint úgy látszik, közösségi nyomásra kiadták a GPL-es forrását a WRT54G terméküknek. A WRTG54G egy Wireless-G (802.11g) vezetéknélküli hozzáférési pont, amely 2.4GHz-en működik, és 54Mbit/sec átviteli sebességre képes.Mint arról június elején beszámoltunk, a Linux Kernel Mailing Listán felbukkant egy levél amelyben az olvasható, hogy Andrew Miklas szerint a Linksys megsértette a GPL-t a WRT54G nevű veztetéknélküli hozzáférési pontjában található számos GPL-es programmal, illetve azzal, hogy ezek forráskódját nem adja szabadon, illetve sehol nem tüntette fel a forrást.

Úgy tűnik, hogy hosszabb távra terveznek, mert létrehoztak egy GPL Code Center-t.

Aki nem tudja, a Sylpheed egy pici, gyors, GTK+ alapú levelező- és hírolvasó program. Természetesen tud POP3-at, IMAP-ot, küldéshez SMTP-t használ, vagy meghív külső programot. SSL-t és PGP-t (GPG-t) támogat, ismeri az X-Face formátumot, stb. Július 4-én megjelent új verziója újabb hibajavításokkal, és majdnem 100%-os magyarítással, amely a Magyar BSD Egyesület honosító csoportjának segítségével készült.

Honlap itt.

Alexandr Kovalenko - az Ukrajnai FreeBSD Felhasználók Csoportjának tagja - írt egy rövid cikket, amely a FreeBSD tűzfalának, a ipfw-nek a konfigurálásáról szól. Főként kezdőknek lehet hasznos az írás.

Megtalálod itt.

Ian Dowse egy olyan foltot készített amely egy új mount flag-et, a MNT_BYFSID-et valósít meg. Az új flag segítségével lecsatolhatók (unmount) a filerendszerek úgy, hogy a filerendszer ID-t adjuk meg az elérési út helyett. Az umount segédprogramban megváltoztatták az alapértelmezett lecsatolási mechanizmust erre a módszerre. Ez a megközelítés számos előnyt tartalmaz a régihez képest. Olvasd el Ian levelét itt.

Dru Lavigne előző cikkében bemutatotta a proxy szerverek felhasználásának előnyeit. A mostani cikkében a HTTP proxy-kra koncentrál. Szemügyre veszi azokat a proxy-kat amelyek a FreeBSD ports kollekcióban fellelhetők (bfilter, middleman). A következő cikkében az SMTP proxy-k lesznek soron.

A cikk itt.

anticipatory scheduler - akár 1000%-os gyorsulás streaming IO esetén

Wohooo. Úgy tűnik elkészült. Legalábbis annyira, hogy bekerült a 2.5-ös fejlesztői kernelbe. Az anticipatory scheduler (megelőlegező ütemező) Nick Piggin munkája, és a 2.5.59-mm5 (Andrew Morton által karbantartott fa) kernelfában jelent meg először. Most Linus beolvasztotta, úgyhogy ez azt jelenti, hogy kész a szélesebb körű tesztelésre. Néhány dolog azonban megjegyzésre szorul ezzel kapcsolatban:

- Néhány workload esetén kb. 10%-kal lassabb, mint a régi "deadline" IO scheduler. Főleg adatbázis műveleteknél jelentkezik ez, ahol seek-elni kell végig a diszken az olvasásoknál, és a szinkron írásoknál.

Viszont a többi terhelés esetén (pl. egybefüggő file-ok (.AVI-k, nagyméretű videok, stb.) esetén akár 1000%-kal gyorsabb Andrew Morton szerint. Szerinte az ütemezőt egészében nézve jobb ütemezőt alkottak a réginél.

"Hacsak Nick nem húz elő valami nagy nyulat a cilinderéből,
az adatbázis srácoknak az 'elevator=deadline' opcióval kell a kernelüket bootolni, hogy visszakapják a jobb teljesítményt." - mondta Morton."Ezek a funkciók tesztelve lettek, de az elmúlt öt hónap során több, mint 100 patch került elfogadásra, tehát maradhatott benne egy-két bug. Ha úgy érzed, hogy valami nem stimmel a block rétegben (néhány task csak áll "D" állapotban, és csak vár), akkor kérlek teszteld újra a 'elevator=deadline' opcióval.

Andrew Morton levele:

---------------------------------------------------------------------

Feladó: Andrew Morton

Címzett: linux-kernel@vger.kernel.org

Tárgy: anticipatory scheduler merged

Dátum: 05 Jul 2003 13:33:34 -0700

Linus has merged the anticipator scheduler. A few things to note on this:

- For some workloads it is around 10% slower than deadline. Most notably

database workloads which seek all over the disk performing reads and

synchronous writes.

Sorry, we just weren't able to get the last little bit back.

But for other workloads (reading lots of filesystem objects when

there's a lot of writeout around, when there's a streaming read, etc) it

is up to 1000% faster. I believe it is a better all-round IO scheduler.

Unless Nick pulls a big rabbit out of his hat, database people will

need to boot their kernels with `elevator=deadline' to get the last bit

of performance back.

- These changes have been well tested, but it is five months work and

over 100 patches. There's probably a bug or two. If you suspect that

something has gone wrong at the block layer (lots of tasks stuck in D

state) then please retest with `elevator=deadline'.

Thanks.

-

To unsubscribe from this list: send the line "unsubscribe linux-kernel" in

the body of a message to majordomo@vger.kernel.org

More majordomo info at http://vger.kernel.org/majordomo-info.html

Please read the FAQ at http://www.tux.org/lkml/

"Hi,

Itt a -pre3. Számos frissítést és javítást tartalmaz.

Szükséges, hogy növeljük az interaktivitást a nagy IO terhelés alatt (azok a felhasználók, akiknek interaktivitási problémájuk volt, teszteljék és jelentsék az eredményeket)."

A The Mercury News egyik munkatársa interjút készített Linussal. A Dean Takahashival történt beszélgetés folyamán olyan dolgokról esett szó, mint SCO Group vs. IBM per, a Microsoft, Bill Gates vagy a nyílt forrású fejlesztés. Linus beszélt a Transmeta-tól való távozásáról, stb.

Nézzünk bele az interjúba:

Q: A SCO Group beperelte az IBM-et amiatt, hogy illegálisan juttatott Unix kódot a Linux forrásába. Ön szerint okoz ez a történet bármilyen gondot a nyílt forrású mozgalomnak?

A: Nem nagyon. A nyílt forrású szoftver nagyon átlátható. Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen fel lehet benne fedezni, ha valami rossz. Azt gondolom, hogy ez jó dolog. Azt gondolom, hogy az az átláthatóság amelyet a nyílt forrással kapunk, visszatartja az embereket attól, hogy szellemi tulajdonnal kapcsolatos visszaéléseket kövessenek el. Ezt legjobban a kocsilopáshoz tudnám hasonlítani. Ellopna egy autót fényes nappal, amikor emberek vannak körülötte? Vagy inkább hajnali 4-kor lopná el egy kis furikázásra, amikor nincsenek ott emberek. A nyílt forrás olyan mint a nappali világosság. Sok-sok ember nézi a kódot. Nem igazán akar így senki ellopni dolgokat.

Q: Néhány vélemény szerint a Linux eredete homályos.

A: Ez csak egy rémhír. Ez több mint egy állítás. Ez egy hülyeség. Pont fordítva. Ha homályt akar látni, akkor a SCO állítása homályos. A Linux kódja olyan, hogy láthatja hogyan fejlesztjük. Láthatja, hogy ki készítette a foltokat. Láthatja, hogy mikor lett elfogadva. Az egész nyitott.

Q: Utaltak a Linux eredeti létrehozására.

A: Ez nem gond. A történet néhány részét nehezen lehet megtalálni, de összehasonlítva más projektekkel, sokkal jobban van dokumentálva az egész, mint bármelyik kereskedelmi operációs rendszer. Az anyagok legnagyobb része nyilvánosan archiválva van a levelezési listákon.

Q: Milyen a Unix történelem? Nehéz követni?

A: Egy per volt az AT&T és a Berkeley között. Az AT&T beperelte az UC Berkeley-t szerzői jogok megsértése miatt, mert a Berkeley-féle Unix nyilvánosan is hozzáférhető volt a Berkeley licenc alatt. Pár évbe tellett mire kiderült, hogy a Berkeley nem lopott kódot az AT&T-től, viszont az AT&T lopott kódot a Berkeley-től, eltávolította a Berkeley licenceket, így elejtették a vádat. Ez nem hivatalos bírói döntés volt, de hittek benne, hogy a Berkeley nem csinált semmi rosszat...
Most ugyanazzal a mintával próbálkozik a SCO amely már egyszer megbukott...Q: Azoknak az olvasóinknak akik nem ismerik a Linux eredetét elmondaná, hogy hogyan írta meg?

A: Az eredeti verziót én irtam. Kb. fél évig én voltam az egyetlen aki a Linuxon dogozott. Körülbelül egy év telt el addig amíg nagyobb hozzájárulás érkezett külső emberektől. ...

Q: A SCO Group azt mondta, hogy nem tanusít nagy tiszteletet a szellemi tulajdonjogoknak. Mi a válasza erre?

A: Teljesen normális dolog ha megpróbálják kicsavarni az igazságot egy per kapcsán. Ez egyetlen dolog ami irritál, az személyes jellegű. Bemutatják azokat a leveleimet a sajtóban, amelyet a Linux közösségnek írok. A hozzáállásomat fennhéjázónak nevezik, mert vicceltem egy levélben. Rendben. Ha ők nem értik a viccet, az az ő problémájuk. Úgy gondolom, fordítva sült el a dolog. A legtöbb újságírónak van érzéke a humorhoz....

[...]

Q: A Microsoft licencet vásárolt a SCO-tól. Gondolja, hogy ez szükséges volt? Az időzítés nem tűnik furcsának?

A: Nem teljesen tiszta, hogy mit is licenceltek. A legtöbb ember ezt csak PR lépésnek tekinti. Az ellenségem ellensége a barátom. Nem vagyok ügyvéd.

Q: El tudná mondani, hogy hogyan fejlődik a Linux?

A: A dolog lényege az, hogy több száz csoport van. Egy csoport lehet egy cég is amelynek napirendje van. De lehet egy ember is egy egyetemen, aki egy kutatási projekten dolgozik. Mindegyiknek megvan a saját dolga, amelyet javítani akar. Ezek az emberek módosításokat hajtanak végre, amelyek közül nem mindegyik kerül elfogadásra. Úgy tekintek erre, mint valamilyen ökológiai rendszerre. A legalkalmasabbnak kell lenned, ha túl akarod élni.... Ez nem igazán központosított. Én vagyok a középpontban, de nem irányítok közvetlenül egy csapatot sem. Az összes ember megpróbál engem különböző irányba húzni. Néhány csoport együtt húz egy irányba. Ez egy nagyon dinamikus szituáció.

[...]

Itt egy nagyobb szünet van. A következő kijelentés nem kapcsolódik az előző mondathoz

[..]

Q: Éppen ilyen Bill Gates is.

A: Ez egy jó hasonlat, de a cápa rossz szó. Másik példát kell keresnem. Teknősbéka! A teknősők nagyon stabilak (LOL :D nem tud elvonatkoztatni ;-)) és körülöttünk vannak állandóan. De problémáik vannak az alkalmazkodással. Ha jönnek az emberek, a teknősők komoly fenyegetettség alá esnek. A Dodo is. A biológiai sokféleség szerintem jó, és jó ez a technológiában is... Nézzük az autókat. Az amerikai autók felületesek. Nincs meg bennük a biológiai sokféleség (biodiversity). Nincs igazi verseny az eltérő fajtákkal szemben. Jönnek a japán autók, és új dolgot hoznak a piacra. És az autók fejlődni kezdenek.

Q: Elhagyta a Transmeta-t (Santa Clara-i alacsony-fogyasztású mikroprocesszor-gyártó) aholis 6 évet dolgozott. Csatlakozott az Open Source Development Lab-hoz (amely Linux verziókat készít vállalatokank). Elmondaná miért választotta a szabadságot?

A: Számos oka volt. Az egyik, hogy az elmúlt hat hónapban az időm nagy részét azzal töltöttem, hogy dolgoztam Linux a 2.6-os kiadásán. Egyre közelebb vagyunk ehhez. De várakozásom szerint ez még minimum pár hónapot igénybe fog venni. Ez történt korábban is a többi kiadásnál. Nem szeretem a kiadásokat, de meg kell tennünk. A kiadások előtt egy nagyon nehéz időszak van. A Transmeta nagyon jó volt hozzám. Ezidőtájt úgy éreztem, hogy nagyon nehéz lenne visszazökkennem a Transmeta munkába. Nagyon bűnösnek éreztem magam emiatt. Beszéltem néhány emberrel. Ők tudják hogyan dolgozom. Az OSDL dolog jött magától... Szükségem van arra, hogy a Linuxra koncentráljak. Miért nem fizet nekem ezért senki? Nem tudok elmenni egyetlen Linux "gyártóhoz" sem, mint például a Red Hat, mert akkor nem lennék többé független.

Q: A Transmeta tervei nem úgy váltak be, mint azt várták. Érintette Őket az a döntés, hogy elhagyta őket?

A: Több céget is érint ez a probléma. Nem tudom... Nem érzem úgy, hogy elhagytam a süllyedő hajót, mint a patkányok.....

Q: Mi a helyzet a pénzzel a Linuxban? Ön szerint helyénvaló lenne, ha pénzt csinálna a Linuxból?

A: ... Kaptam részvény opciókat és el is fogadtam őket, ha nem volt hozzájuk fűzve semmi kikötés. A régi szép napokban néhány Linux cég adott nekem részvényeket, amolyan köszönetképpen....

Q: Eljött Finnországból. Hogyan él a Szilícium Völgyben (Silicon Valley)?

A: Egy részét szeretem... Szeretem a dinamizmust. Néha szomorú vagyok attól, hogy bemegyek véletlenszerűen egy étterembe, és az összes asztanál a technológiáról beszélnek. Ugyanakkor jó dolog, hogy érted miről beszélnek az emberek... Túl zsúfolt. Túl drága...

A teljes interjút megtalálod itt.

A Deep Space 6 egy új IPv6 oldalt publikált, amelynek a célja, hogy egybefogja az IPv6 protokollal együttműködő alkalmazásokat, és azok jelenlegi állapotát. Táblázatos formában láthatóak az alkalmazások, amelyek különböző állapotot képviselnek (az IPv6-tal való együttműködés szempontjából). Így megkülönböztetünk: nem működik, bugos, túl régi, működik, natív támogatás jelzőket.A site egyelőre csak a linuxos hálózati stack, rendszer könyvtárak, és hálózati alkalmazásokra koncentrál. Ahogy írják, a későbbiekben kiterjesztik a listát más fontos Unix UNIX (és UNIX-szerű) OS-ekre is (pl. *BSD-k).

Az oldalt megtalálod itt.

Itojun nemrég elkezdte portolni az OpenBSD-s PF-et (OpenBSD Packet Filter) a FreeBSD 4-es szériához. A PF forrása a openbsd-current 2002/6/26 PF-jének kódjából lett importálva és ahhoz lett szinkronizálva. Ez azt jelenti, hogy a tagging és a synproxy funkciók működnek. Ha tesztelni szeretnéd checkout-old ki a legfrissebb kame forrást a CVS-ből.

CHANGELOG for KAME kit