Mennyi véletlen után kérdőjeleződik meg a véletlenszerűség? Mekkora ezen események számossága?

Nem régiben számolgattam, számolgattam, mígnem ráakadtam egy érdekességre.

A magyar "szám" szó meglehetősen és meglepően hasonlít a hasonló értelmű angol "sum" (összeg) szóra.

Mint az már megszokott, utánanéztem a két szó eredetének.

A magyar szám az egy ótörök (azaz nem indo-európai) jövevény szó.

szám - török jövevényszó a csuvasos rétegből: türk, ujgur, türkmén, kun szan (‘szám, mennyiség’), csuvas szum(‘szám’); a magyarba ócsuvas *szam vagy *szám került.

link

Mit írnak az angol "sum"-ról?

sum - From Middle English summe, from Old French summe, from Latin summa, feminine of summus (“highest”).

link

Szóval az angol "sum" a latin "summus" ("legmagasabb") értelmű szóból származik.

---

Itt elméláztam.

Az "összeg" és a "szám" gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Bizonyos dolgok összességét egy számmal jellemezzük. Egy meg egy meg egy alma, az három alma. Az almák összege (összessége) és az almák száma is három. Értelmileg a "sum" és a "szám" ugyanazt jelenti.

---

De vajon mire hasonlít a latin "summus"? Ami a "legmagasabb" értelemmel bír?

A "summus" nagyon hasonlít a magyar "számos" szóra. Legmagasabb == legtöbb. Számos.

---

Biztos véletlen.

---

További "véletlenek" (zárójelben a hivatalos származás):

Blogpost:

Számneveinkbe rejtve - az ötös számrendszer nyomai a számneveinkben

Kúp - coop, púp - poop, búb - boob (hangfestő vs. ismeretlen eredet)

kutya - guda - gudaga - dog - dög (hangutánzó vs. Ausztrál aboriginal vs. ismeretlen vs. ismeretlen)

mállik - melting - sínylődik - sin - pőre - pure - murcos - mucus (ismeretlen vs. PIE vs. ismeretlen vs. PIE vs. ismeretlen vs. PIE vs. ismeretlen vs. PIE)

tetszik - tető - tête (ismeretlen/származék vs. latin/PIE)

-on, -en, -ön - on (uráli vs. PIE)

"A magyar nyelv nem fontos!", avagy miért kell a nyelvtörténet kutatni

kert - court - garden (finnugor vs. PIE)

A magyar es azsiai kulturak hasonlosaga + (a ház, aki persze *kota)

 

Etimológia:

kerek - korong - korlát - korsó - stb. (finnugor vs. szláv vs. ismeretlen vs. bizonytalan vs. stb)

rojt - rost - rogy - romlik - rossz (bizonytalan vs. bizonytalan vs. bizonytalan vs. bizonytalan vs. talán finnugor)

again - megint, necklace - nyaklánc (PIE vs. finnugor, PIE/PIE vs. ismeretlen/bizonyalan)

képes - capable (ótörök vs. PIE)

rest - rest (ismeretlen vs. PIE)

bagoly - owl (ismeretlen vs. PIE)

is/és - is (ismeretlen vs. PIE)

szúr - sore, nap - nap, kap - capio + etruszk (finnugor vs. PIE, bizonytalan vs. PIE, hangutánzó vs. latin/PIE)

garaz - fejez, garzen - fejsze, geruwth - garád, Ḥarats - karc (bibliai héber + finnugor + PIE)

kan - clan (ismeretlen vs. etruszk)

-ng - -ing (finnugor vs. PIE)

-inge, -ynge, -inde, -ende, -and, *-nt- (magyar vs. PIE)

piszok - песок (hangfestő vs. Proto-Indo European (PIE))

víz - vödör - nedv (uráli vs. szláv vs. ismeretlen eredet)

víz - nedv - nád (uráli vs. ismeretlen vs. ismeretlen)

víz - vedel - veder (uráli vs. eredeztetett vs. szláv)

ösztörű - ösztöke - ösztövér - kövér - ösvény - fösvény (szláv vs. szláv vs. ismeretlen vs. ismeretlen vs. ismeretlen vs. ismeretlen)

dob - διαβάλλω (diabállō) (ugor kori vs. ógörög)

magas - μέγας (mégas) (bizonytalan eredetű vs. ógörög)

smaci - smárol (német vs. ismeretlen)

tép - tape (bizonytalan - német)

kavar - kever - csavar - pödör - gödör - hever - zavar - hadar - teker - takar - csikar (szóvegyülés vs. ismeretlen vs. származék vs. hangutánzó vs. ismeretlen vs. ismeretlen vs. ismeretlen vs. hangutánzó vs. bizonytalan vs. ismeretlen vs. származék)

vak - wakos - vakáció - vakar - vákuum (ismeretlen vs. proto-italic vs. latin vs. ismeretlen vs. latin)

lanka - lankad (szláv vs. ismeretlen)

megint - again (finnugor vs. óangol)

ég - æɡni (bizonytalan vs. sanskrit)

égni - ignis - æɡni (bizonytalan vs. latin vs. sanskrit)

szabad - szab (szláv vs. ismeretlen)

viskó - Vishvakarman (ismeretlen vs. sanskrit)

est - esik - west (származék vs. finnugor vs. PIE)

hint - hint (ismeretlen vs. PIE)

far - fart (uráli vs. közép-angol/PIE)

betör - batter (ismeretlen vs. PIE)

egyen - even (valószínüleg finnugor vs. PIE)

törődött - tired (ismeretlen vs. ismeretlen)

bot - bat (vitatott vs. lehetséges kelta eredet)

agg - age (finnugor vs. PIE)

év - age - aevum (finnugor vs. PIE/latin)

előkelő - eloquent (összetett/ugor vs. PIE)

sürget - urge - urgent (hangutánzó vs. PIE)

nincs - niche - nem - no - ne (finnugor vs. PIE)

sí - sima - sík - slick (PIE vs. ismeretlen vs. ismeretlen vs. PIE)

csiszol - chisel - kés - caesus (hangutánzó vs. PIE vs. finnugor vs. latin/PIE)

dog - dig - dög - gödör (bizonytalan vs. PIE vs. ismeretlen vs. ismeretlen)

lik, lék - leak (finnugor/ótörök vs. PIE)

gyere - gyermek (ismeretlen vs. ismeretlen)

hegy - begy - heged (finnugor vs. ismeretlen vs. ismeretlen)

hegy - begy - csúcs - csöcs (finnugor vs. ismeretlen vs. hangfestő vs. gyereknyelvi szó)

---

Ezek az eredeztetések, illetve hiányuk nem igazán meggyőzőek...

---

Hozzászólások

"De vajon mire hasonlít a latin "summus"? "

A hummusra.

“It is said that your life flashes before your eyes just before you die. That is true, it’s called Life.”

Akkor mar a summus inkabb a sumus-ra jobban hasonlit (latinul "vagyunk", a letige T/1-ben - sum meg E/1, "vagyok").

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

azt hittem eletedben elosszor valami ertelmes dologrol fogsz irni, erre jott megint az amator nyelvbuzulasba csomagolt semmi.

Nem tudom min lepődtél meg. A korábbi postban írtam is, hogy mivel ott túl nagy volt az offtopic zaj, ezért össze fogom foglalni a dolgokat egy új postban.

Természetesen ha ez a topic is hasonló sorsra jut, akkor nem lesz más választásom, minthogy az addigi eredményeket felírjam egy új, olvashatóbb postba.

Talán nem számolgatni, számolgatni kellene, hanem olvasgatni, olvasgatni.

Szerkesztve: 2021. 09. 24., p – 14:46

Amúgy mi lesz jobb attól ha kiderül, hogy a Szíriuszról száműzött telefonpucolók leszármazottai vagyunk (már aki, közelmúltban is voltak nagy arcesések, még ha le is fitymálod az esetet :D )? Olcsóbb lesz a kenyér? Jobb lesz az élet? A szomszédaink nem fognak jobban gyűlölni? A mellverdeséssel meg aztán tényleg sokra megyünk.

A nyelv nem a múlt része, vagy mit szeretnél mondani?

Az érdekes kérdés az, hogy az elmúlt évszázadokban volt-e arra törekvés, hogy egy-egy népet megtörjenek azáltal, hogy elveszik a múltját, lekicsinylik a jelenét, elültetik benne az önutálat magját és aktívan demoralizálják a társadalmát.

Ha hosszú távlatokban gondolkodnék és el akarnék foglalni egy területet, akkor bizony a nép megtörésével kezdeném.

https://m.youtube.com/watch?v=bX3EZCVj2XA

Oké, értem, hogy mire gondolsz.

Nem az a lényeg, hogy pontosan hogy mondtak egy-egy szót. Az is érdekes, de a téma szempontjából irreleváns.

Ami engem érdekel, az a szavak közötti kapcsolat. Nagyon sok olyan szó van, ahol un. "kettős eredeztetést" alkalmaztak. Ugyanaz a hangalak, ugyanaz a jelentés, de az okosok azt mondják, hogy "ezeknek a szavaknak nincs közük egymáshoz, más tőről fakadnak, csupáncsak véletlen, hogy pont ugyanúgy hangzanak és ugyanazt jelentik, ezek hamis barátok stb. stb.".

Amúgy csak a pontosság kedvéért: nem 10 ezer, hanem inkább 4-6 ezer éves időtávlatról beszélünk.

Pont az lenne a postjaimnak a célja, hogy ezeket az un. "tudományos" módszereket, és főleg az eredményeiket nézzük már meg logikus szemmel is.

Lehet, hogy minden úgy van ahogy ezek a "tudósok" bölcsészek állítják, de nekem valami mégse kerek ezen eredeztetések körül.

Az az aljas szándékom, hogy nehogy visszajöjjön a múlt, és ne kelljen megint hülyeségek miatt biciklivel nekiindulni most épp ki tudja merre harcolni se nekem, se a gyerekeimnek se azok gyerekinek. Van elég baj a világban mindenféle nacionalista kiaf@szagyerek farokméregetés nélkül is.

Már miért ugrana össze bárki is bármin? Főleg, ha a valós történelemről van szó? "Tudomány", vagy mifene.

Főleg azokban az időkben, amikor naponta írjuk újra a történelmet.

"Kiderült, hogy a 2.000 évesnek hitt sziklába vájt teve-szobrok igazából 7-8.000 évesek" link

Nem látok senkit se háborúzni amiatt, mert a Piramisok, vagy Stonehenge előtt 2-3.000 évvel komoly mérnöki teljesítménnyel sziklába faragtak műalkotásokat...

És ez csak egy példa azok közül a felfedezések közül, amik nap mint nap újraírják az eddig ismertnek gondolt történelmet.

Főleg azokban az időkben, amikor naponta írjuk újra a történelmet.
 

Na tessék...

Sokatmondó tény, hogy a mongóliai hun sírokból vett DNS-minták az Árpád-házi mintákkal mutatnak hasonlóságot, amely eredményt nem is magyar, hanem külföldi kutatók tették közzé a tavalyi évben. Néhány éven belül sok eddig vitatott kérdés tisztázódhat, főleg azért, mert a német, osztrák, orosz kutatók is újravizsgálják a korábban germánnak beazonosított csontokat, és eddig már sokról kiderült, hogy azok valójában hunok voltak.

(...)

... minden területen újra kell újraértékelni a régi, sok esetben a 19. század végén, a 20. század elején megalkotott elméleteket. A tudomány fejlődésével, különösen a kiszélesedő keleti adatok megismerésével sok korábbi állítás megdőlni látszik.

https://mandiner.hu/cikk/20211002_hunok_magyarok_obrusanszky_borbala

Itt jártam.

Vortex Rikers NC114-85EKLS

Az "összeg" és a "szám" gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Bizonyos dolgok összességét egy számmal jellemezzük.

Hát nem tom. Matematikusként azért ezen kicsit elméláztam.

A Peano axiómák és az elemi aritmetika keretein belül még csak-csak ;)

De a Riemann (Lebesgue és társai, stb) integrálok esetében már van 1-2 csavar azoknak az összegeknek, meg a végül hozzájuk rendelt számoknak az értelmezésében.

Nyelvészeti kérdésekhez végképp nem kéne hozzászólnom, no de ha belekezdtem:

1) "gyakorlatilag ugyanazt jelenti": ez a gondolatmenet egyik Achilles-sarka. Mikor jelenti 2 szó (pláne eltérő nyelvek esetében) ugyanazt?

2) A nyelveknek is van története - ami azt is jelenti, hogy a szavak alakja és jelentése is változik. Könnyen lehet, hogy egy másik nyelvből (esetleg több nyelv közvetítésével) átvett szó korábban egész más jelentéssel/jelentésekkel bírt - többé-kevésbé erről van szó a bemutatott példában is. Ekkor elég gyenge lábakon áll a mostani állapot összekapcsolása évszázadokkal/évezredekkel korábbi fogalmakkal.

A "summus" nagyon hasonlít a magyar "számos" szóra.

A "summásra" még inkább. És ennek az etimológiának még értelme is van ;)

Sőt nekem valami azt súgja, hogy ezek szerint a rómaiaknak már volt valami sejtése a Riemann-féle alsó összegekről és az integrálról, mint ezek felső határáról ;)

A Peano axiómák és az elemi aritmetika keretein belül még csak-csak ;)

Mivel 1.000-2.000 évvel ezelőttről beszélünk, ezért nyilván elemi szinten hasonlatosak. A modern értelmezése az "összegnek" az ugye modern, szóval irreleváns ebben a topicban.

1) "gyakorlatilag ugyanazt jelenti": ez a gondolatmenet egyik Achilles-sarka. Mikor jelenti 2 szó (pláne eltérő nyelvek esetében) ugyanazt?

Vajon az "szék" és a "chair" ugyanazt jelenti?

Vajon a "gát" és a "gate" ugyanazt jelenti?

2) A nyelveknek is van története - ami azt is jelenti, hogy a szavak alakja és jelentése is változik.

Ezért jó, hogy idéztem a postban a jelentéseket / linkeltem a szócikkeket (hogy bárki utána tudjon nézni):

Latin "summa": "(mathematics) sum, summary, total"

türk, ujgur, türkmén, kun szan (‘szám, mennyiség’), csuvas szum(‘szám’)

 

A "summásra" még inkább. És ennek az etimológiának még értelme is van ;)

 

summás: megszabott járandóságért (summáért) dolgozó idénymunkás, részesarató, vándormunkás, zsellér

Megdolgozik az összegért, a summáért, a "számáért" (: "napszámos").

Nem csoda, hogy temérdek latinosított kifejezés ragadt meg a nyelvünkben, tekintve, hogy 1836-ig(!!!) egyedül a latin volt Magyarország hivatalos nyelve és csak 1844-től lett a magyar nyelv kizárólagosan a hivatalos nyelv.

Az "összeg" és a "szám" gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Bizonyos dolgok összességét egy számmal jellemezzük.

Vagy inkább kurvára nem... Nyilván, ha kedvedre szűkíted az értelmezési tartományod, akkor meg lehet erőszakolni, csak ha már te is két külön fogalomként használod a kettőt, akkor talán nem kellene belemagyarázni hülyeséget.

Igen.

Vö.: https://hup.hu/comment/2679087#comment-2679087

Főleg a "Nem egy példa van arra, hogy indo-európai szavak olyan PIE alapformákra vannak visszavezetve, amik egyébként jelenkorban is megtalálható, jelenleg is használt magyar szavak." szekciót, hogy megértsd a lényeget.

De még ha a hivatalos úton is megyünk tovább, csak hogy megelégedj (sajnos a források elég hiányosak, de):

From Proto-Turkic *sā-n (“number”), from Proto-Turkic *sā- (“to count”)

link

Proto-Turkic: ~i.e. 500

vö.:

szám - török jövevényszó a csuvasos rétegből: türk, ujgur, türkmén, kun szan (‘szám, mennyiség’), csuvas szum(‘szám’); a magyarba ócsuvas *szam vagy *szám került.

Most, hogy ezt tisztáztuk, akkor térjünk vissza a lényegre: szerinted az "összeg" és a "szám" miért nem ugyanaz a fogalom (nem szó, fogalom) történelmi léptékben?

Érdekes, hogy a sum jutott eszedbe, és nem a some, ami azt jelenti, hogy sok, de nem tudjuk vagy nem érdekes, hogy pontosan mennyi, vagyis számos.

Ha már erőszakoljuk a nyelveket...

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Érdekes, hogy a sum jutott eszedbe, és nem a some...

Éppen ezért szoktam topicot nyitni ezeknek a témáknak (ld.: "The Wisdom of Crowds"). A nyilvánvaló trollkodáson kívül vannak igazán hasznos kommentek is, mint például a tied. 

...a some, ami azt jelenti, hogy sok, de nem tudjuk vagy nem érdekes, hogy pontosan mennyi, vagyis számos.

Ez bizony nagyon jó észrevétel! Nézzük, mit írnak a "some" eredetéről:

some: From Middle English somesum, from Old English sum (“some, a certain one”), from Proto-Germanic *sumaz (“some, a certain one”), from Proto-Indo-European *sem- (“one, whole”)

link

Ugyan általában nem szeretem a kikövetkeztetett alakokat (a *csillaggal jelöltek) használni érvelésre (hiszen nyilván kikövetkeztetettek, tehát elméletiek, vagyis érvelésre kevésbé alkalmasak), de azért pár észrevételt mégiscsak tehetünk.

  • Ugyan jelenleg a "some" tényleg azt jelenti, amit írtál ("sok, de nem tudjuk vagy nem érdekes, hogy pontosan mennyi, vagyis számos"), de csak az ó-angolig is visszamenve (5-11. század) már azt látjuk, hogy felveszi az "egy darab" jelentést is
  • Visszamenve a PIE (ie. 4500 - 2500) kikövetkeztetett alakra, ott már megfordul a jelentés, és a "néhány" helyett már "egy", "egész" jelentéssel bír
  • A PIE kikövetkeztetett alak: *sem- meglepően hasonlít a magyar "szem" szóra

Ugyan ezt a szót később akartam behozni az érvelésbe, de ha már itt van, nézzük meg mit is jelent a "szem"?

szem: (...) ‘gabonafélék magja, fürtös gyümölcsök egy bogyója’: zabszem, szőlőszem; ‘gömbölyded tárgyak egy darabja’: porszem, egy szem krumpli, kavics. 

link

Tehát a PIE "*sem-" és a magyar "szem" ugyanazzal a hangalakkal és ugyanazzal a jelentéssel bír. Ez baromi érdekes! De mi az eredete?

Ősi örökség az uráli korból: vogul, osztják szem, mordvin selme, finn silmä, szamojéd seime (‘szem’). Az uráli alapforma *silme lehetett;

A magyar "szem" szó az uráli (< ie. 4000) *silme alakra lett visszavezetve. És itt jön be a fentebb említett kettős eredeztetés problémája.

Nem egy példa van arra, hogy indo-európai szavak olyan PIE alapformákra vannak visszavezetve, amik egyébként jelenkorban is megtalálható, jelenleg is használt magyar szavak.

Azt is furcsának találom, hogy ezen egyezések figyelembevétele nélkül (vagy épp azért) az uráli/finn-ugor formák meglepően sokszor hasonlítanak/megegyeznek a finn szó alakjával ("finn silmä" vs. "uráli alapforma *silme").

Biztos meg van a "tudományos" magyarázat erre, de azért mégiscsak furcsának találom ezeket a véletleneket. Az ember ilyenkor kicsit felhúzza a szemöldökét, és elgondolkodik, hogy vajon van-e valami emögött...?

A jogász Hunfalvy Pál (1810-1891) fanatikus hirdetője lett annak a feltevésnek, hogy a magyar és a finn nyelv külön nyelvcsoportot alkotnak. Hunfalvy a felvidéki német kisebbséghez tartozott. Eredeti családnevét, a Hunsdorfer-t akkor magyarosította, mikor 1841-ben tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának.

(...)

Budenz Josef, a német nyelvész, aki 1858-ban került Magyarországra...

(...)

Hunfalvy 1861-ben Budenzet kinevezte a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának és maga mellé vette a könyvtárba. Feladatául tűzték ki, hogy a magyart vezesse le egy hipotetikus finnugor ősnyelvből. Ez laboratóriumi modellkísérlet volt rekonstruált ősszavakkal, hangtörvényekkel, családfákkal az indoeurópai nyelvészet mintájára. A huszonöt éves Budenz Budapesten inkább más dolgokkal foglalkozott volna: „Az ember könnyen elveszíti kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása”.

Látszik rajta a lelkesedés, így, a ~12 évvel korábbi 1848-49-es felkelés után. El nem tudom képzelni, hogy miért foglalkozik ezzel a témával, ha kifejezetten nem akar...

Tíz évig, 1849-től 1859-ig az osztrák kormányzó, Alexander Bach erős kézzel kormányozta Magyarországot. Az ő uralma alatt kemény germánosító politikát folytattak Magyarországon. Sőt 1858-ban azt tervezgették, hogy a németet tegyék a Tudományos Akadémia hivatalos nyelvévé.

(...)

Akadémiai körökben azt suttogták, hogy az osztrák kormány lefizette Hunfalvy-t azzal a céllal, hogy a magyar nemzet becsületét szégyenítse meg az állítólagos finn rokonsággal.

link

Biztos vagyok benne, hogy a tudományos érdeklődés és kíváncsiság hajtotta őket, nem pedig egy politikai agenda szerint cselekedtek... 100%-ig, hogy nem revansot akartak venni a magyarok "pofátlan felkelésén", és az is teljességgel elképzelhetetlen, hogy meg akarták volna törni a magyar nemzetet a múltja és a büszkesége elvételével, hogy soha még egyszer eszébe ne jusson lázadozni... Ez totálisan elképzelhetetlen.

Kettős eredeztetés, ami elnyomja a magyar nyelv a magyar szavak valós múltját? Áááá, szóba se jöhet!

 

Ha már erőszakoljuk a nyelveket...

Te megerőszakolásnak hívod, én érdeklődő kérdésfeltevésnek.

Látod, én szívesen beszélgetek olyanokkal, akik érdeklődéssel, segítőkészen állnak a problémához.

Például megbeszélhetjük azt is, hogy miért érzed a nyelv megerőszakolásának és hol látod a problémát azzal, ha azt mondom, hogy a "sum" és a "szám" ugyanazt jelenti.

Ezt eddig senki se kérdezte meg, hogy miért gondolom így.

Mindenki csak támad, de érdeklődően kérdezni...? Ugyan már, az errefele nem szokás...

Azért hívtam erőszakolásnak, mert tényleg véletlen egybeesésnek tűnik, nem volt benne ellenséges szándék.

Igaz, nem mélyedtem el a témában, de a legtöbb esetben egyértelműen magyarázható a szavak egyezése. Sok szavunk törökül ugyanúgy vagy hasonlóan hangzik, 150 év alatt tanulhattunk egymástól. A szláv nyelvek esetében ugyanez a helyzet, lényegében egy szlávok által lakott terület közepén foglaltunk hont. De ezek a szavak jellemzően főnevek, esetleg igék. Na meg káromkodás. :))

Az 5-11. századi óangol névmás (some) nehezen magyarázható. A latin summa szintén, mivel szummának ejtettük, így a 'szám'-hoz szerintem nincs köze. Szóval ez kissé erőltetett, ha nem akarjuk erőszakolásnak hívni.

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Azért hívtam erőszakolásnak, mert tényleg véletlen egybeesésnek tűnik, nem volt benne ellenséges szándék.

Nem gond, nem vettem annak. Viszont ugye pont ezért linkeltem be a korábbi blogpostokat, kommenteket, hogy az emberek rá tudjanak nézni, tudják értelmezni és ne csak egy, hanem temérdek példa alapján alkossanak véleményt abban a kérdésben, hogy "Mennyi véletlen után kérdőjeleződik meg a véletlenszerűség?".

Igaz, nem mélyedtem el a témában...

Azt sose tartottam problémának és nem hánytorgatom fel senkinek. Senkinek, akit érdekel a téma. Aki csak csípőből tagad és trollkodik anélkül, hogy elgondolkozna, na az szokott zavarni.

...de a legtöbb esetben egyértelműen magyarázható a szavak egyezése.

Ez ugyan sok esetben tényleg így van, de másokban viszont komoly kétségek támadnak... ld. a fentebb linkelt szab-szabad, illetve a szálban előtte található égni-æɡni-ignis problémáját. Ezeknek az érdekes kapcsolatoknak van feloldása, de valamiért a mainstreamben nem elfogadott, ez az Indo-Uralic hipotézis.

Sok szavunk törökül ugyanúgy vagy hasonlóan hangzik, 150 év alatt tanulhattunk egymástól.

Ez így van, viszont ezek a példák korábbról származnak (a postbeli idézet szerint: "a magyarba ócsuvas *szam vagy *szám került", és az UESZ szerint a "szám" első írott előfordulása 1086).

A szláv nyelvek esetében ugyanez a helyzet, lényegében egy szlávok által lakott terület közepén foglaltunk hont.

Ld. fentebb a szab-szabad példáját, de a lanka-lankad, vagy az ösztörű - ösztöke - ösztövér - kövér - ösvény - fösvény is érdekes kérdéseket vet fel. piszok - песок?

Az 5-11. századi óangol névmás (some) nehezen magyarázható. A latin summa szintén, mivel szummának ejtettük, így a 'szám'-hoz szerintem nincs köze.

Vannak ennél komolyabb hangalakváltozások is, lásd:

fasz – ‘hímvessző’.

Talán ősi finnugor örökség, de csak egyetlen és távoli rokonnyelv, a lapp buoccse szava bizonyíthatja.

link

Ez a hivatalos eredeztetési kísérlet, nem én találom ki. És sokszor ilyenek alapján jelentik ki, hogy "márpedig a magyar az finnugor nyelv, punktum!!!11".

Nekem ez erőltetettnek tűnik. De tudod mi nem tűnne erőltetett párhuzamnak?

phallus (φαλλός) - origin: Uncertain

link

Szóval van egy bizonytalan eredetű, erőltetett magyarázattal rendelkező és egy bizonytalan eredetű, erőltetett magyarázattal rendelkező csökevényecske két, jelentésében azonos és hangzásában meglepően hasonló szóra.

Én nem tudom, hogy a nyelvészeink ennyire indoktrinálva vannak, még mindig politikailag próbálják elfedni az igazságot, vagy egyszerűen csak inkompetensek...

Egyik lehetőség se igazán hízelgő rájuk nézve.

Az első két esetben a hosszútávú stratégia még működhetett is volna, de 150+ éve még nyilvánvalóan nem látták az internet, és a korlátlan információ eljövetelét. Amíg a tudás kontrollálva van, addig működhet az ilyesfajta megtévesztés, de ahogy az emberek az információhoz szabadon hozzáférhetnek, úgy már nehéz a szellemet visszagyömöszkölni a palackba.

Ha meg csak szimplán inkompetensek, akkor meg feleslegesen költjük rájuk az adóforintokat...

Szóval ez kissé erőltetett, ha nem akarjuk erőszakolásnak hívni.

Ha már ez is kiverte nálad a biztosítékot, akkor tudom ajánlani az "Azt a kutya mindenit!" c. blogomat :) Direkt előre hoztam számodra a tl;dr-t, mert különben sokat kellene olvasni a konklúzióig.

Mindenesetre ha netán érdekel a téma és nekikezdesz, akkor érdemes nyitott elmével olvasni, mert ez egészen valószínű, hogy kiverheti a biztosítékot a zártabban gondolkodó fejekben :)

Szerkesztve: 2021. 10. 05., k – 15:35

Tegnap a pub felé tartván elhaladtam egy alkoholos italokat árusító "booze shop" mellett. Ahogy ránéztem a kirakatban sorakozó sörösüvegekre elmerengtem, hogy vajon lehet-e kapcsolat az angol "booze" és a magyar "búza" szavak közt?

Természetesen rögtön utánanéztem a két szó etimológiájának.

booze -

  1. Any alcoholic beverage
  2. A session of drinking alcohol; a drinking party.

Alteration of bowse. From Middle English bousen, from Middle Dutch būsenbuisenbuysen (“to drink heavily”) (Dutch buizen). Related to Middle High German būsen (“to swell, inblow”).

link

Tehát a "booze" alkoholos italokkal van kapcsolatban, alkohol ivást jelent.

Sajnos a források a Wiktionary linken elég hiányosak, ezért ránéztem egy másik szócikkre is:

"alcoholic drink," by 1570s, also bouze (rhyming with carouse in poetry), also as a verb, probably a variant of Middle English bous "intoxicating drink," (mid-14c.), which is from Middle Dutch buse"drinking vessel" (also as a verb, busen "to drink heavily"), which is related to Middle High German bus (intransitive) "to swell, inflate," which is of unknown origin.

link

Érdemes figyelembe venni az időpontokat. A "booze" legkorábbi ősének mondott "bus" az 1050 és 1350 közötti Middle High German.

A magyar búza honfoglalás előtti jövevény:

búza – ‘kenyérgabona’.

Ótörök eredetű: ujgur, kun bugdaj, oszmán bugday, tatár bodaj. A magyarba egy ótörök *bugzaj kerülhetett, ami a csuvasra jellemző változat; a szóvégi aj-ból úgy lett a, mint a boka esetében.

link

búza A: 1138/ ? Buzaudí; 1193 buzad; 1395 buʒa

UESz

De hogy kapcsolódik a búza az alkoholhoz?

Természetesen a "búzasör" a közös pont.

The geographical origins of the modern weissbier probably go back to the 12th or 13th century in Bohemia in today’s Czech Republic...

link

Szóval a modern "búzasör" a honfoglalás után, a Kárpát-medencétől nem messze került kifejlesztésre. Az alkoholos italra utaló "booze" szó őse a honfoglalás utánra van datálva, ismeretlen eredettel.

A következő forrás megerősíti azt a feltételezést, hogy a Kárpát-medencében megtelepülő magyarok ismerték a sört:

...a magyarság fejlett gazdászati tapasztalások alapján bánt a komlóval már a XI-XIII. században (...), keleti tudás alapján fogyaszthattak az államalapítás környékén is komlófőzetet, vagyis ősi sört (sert).

link

-----------

Ez már önmagában is érdekes, de a "bowse" szócikk felhívta a figyelmemet a "beer" ("sör") szóra is ("More at beer").

Nézzük, mit írnak a "beer"-ről?

From Middle English bere, from Old English bēor (“beer”), from Proto-West Germanic *beuʀ, from Proto-Germanic *beuzą (“beer”) (Uncertain).

link

Meglepő, hogy a "sör" jelentésű "beer" szó kikövetkeztetett őse az i.e.: 5 - i.u.: 5 századra visszavezetett, bizonytalan eredetű Proto-Germanic "*beuzą", amely szó kísértetiesen hasonlít a magyar "búza" szóra, a sör egyik lehetséges alapanyagára. 

-----------

További érdekesség, hogy az alkoholra utaló "bor" szó is feltűnik az alkoholra utaló "beer" szó ősei között:

Old English bēor (“beer”), from Proto-West Germanic *beuʀ

 

bor – ‘szőlő levéből erjesztett ital’. Származékai: boros, boroz(gat), borász, borászat.

Ótörök eredetű szó a törökös nyelvek déli ágából: ujgur, kipcsak, kun bor.

link

-----------

Az ilyen véletlenekkel való találkozás esetén felmerül bennem a kíváncsiság, hogy vajon kik és milyen nyelven beszélő népek lakhattak a Kárpát-medencében az indo-európai expanzió idején?

Vajon igaza lehetett-e Mario Alineinek, mikor az etruszkot a magyar nyelv egy archaikus formájának tartotta?

Vajon "újra kell-e értékelni a régi, sok esetben a 19. század végén, a 20. század elején megalkotott elméleteket" és hogy "A tudomány fejlődésével, különösen a kiszélesedő keleti adatok megismerésével sok korábbi állítás megdőlni látszik-e"?

-----------

Amíg ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására sor kerül, addig is:

Bort, búzát, békességet...