Érdekességek a magyar szavak etimológiájában - folyamatosan frissítve

Tovább is van, mondjam még...?

kúp – ‘mértani test kör alappal és csúcsos palásttal’; ‘hasonló alakú, végbélbe adott gyógyszer’: végbélkúp. Származéka: kúpos.

Déli szláv eredetű szó: szerb-horvát szlovén kup (‘csomó, rakás’); ez rokona a kupac előzményének. A ~ szót mértani jelentésével a nyelvújítók ruházták fel.

vs.

coop - From ... from Old English cȳpe (“basket, cask”) or possibly(!) from Middle Dutch cûpe ... probably(!!) from Latin cūpa, Medieval Latin cōpa (“cask”). However, the Oxford English Dictionary notes that if the word is from Latin, “it is difficult to account for the umlaut in Old English cýpe”(!!!).

(hun.) (csirke)ól

 

Coop

---

púp – ‘hátgerincgörbület miatt a háton vagy mellen keletkező kidudorodás’; ‘egyes állatok hátán természetes kidudorodás’: teve púpja. Származékai: púpos, púposodik, púpoz.

Valószínűleg hangfestő szó(?!), a búb közeli rokona.

vs.

poop - Origin uncertain(!), possibly from Middle English poupen

(hun.) egy hajó legmagasabb fedélzete, széklet

---

búb – ‘dudor’; ‘madár bóbitája’; ‘fejtető’: a feje búbjáig.

Hangfestő szó(?!), rokonságában található a buborék, bibircsók, bóbita is, amelyek mind tartalmazzák a ‘kidomborodás’ jelentéselemét

vs.

boob - Clipped form of booby (“breast”) -> From the earlier form bubby -> Perhaps(!!) from dialectal German Bübbi (teat)

(hun.) női mell, mellbimbó

---

Érdemes lenne visszanézniük az okosoknak ezekre a "véletlen egybeesésekre", hátha mégse azok; dehát nyilván lehetnek sziklaszilárd alapokon nyugvó hamis barátok is...

Érdekes! Ha a latin ABC etruszkból való kifejlődése előtt nem létezett ez a szó, akár még elképzelhető is lehet! /s

De a többit hogy magyaráznád?

Láthatóan hasonló hangalakok hasonló fogalmakat jelölnek, holott tudjuk, hogy hivatalosan ez hülyeség (amit a statisztika viszont cáfolni látszik)...

( uid_395 v | 2020. 06. 10., sze – 07:20 )

Érdekes ez a sok "possible" meg perhaps kiemelés az összehasonlításoknál :) Ez valami wikipédia szócikkben volt így ?

A ""magyar"" oldalon ilyesmit nem látni hogy talán, lehetséges, esetleg... Érdekes.

Ugyan múltkor kifejtetted, hogy téged aztán baromira nem érdekelnek a nyelvészeti posztjaim, de a tény, hogy újra és újra felbukkansz és kommentelsz azt mutatja, hogy titkon azért mégiscsak mozgatja a fantáziádat a dolog :) Mivel ilyen határozott véleményed van a munkám minőségéről, gondolom megfelelő mennyiségű és minőségű tudás birtokában vagy ahhoz, hogy segíts eloszlatni az esetleges félreértéseim.

Például, szerinted miért van az, hogy a 

hegy – ‘dombnál magasabb felszíni térforma’; ‘valaminek a csúcsa’: késhegy, ceruzahegy. Származékai: hegyes, hegyecske, hegység, hegyez, hegyezés, hegyező.

Valószínűleg ősi finnugor, esetleg uráli örökség. Talán a finn kasa (‘kiemelkedés’), észt kadsa (‘baltaél csúcsa’), lapp gaeccse (‘hegy, csúcs’) rokonságába tartozik; a szóeleji k ⇨ h változás szabályos, lásd hab, hal, hat, ház, hó, hód stb. Kevésbé meggyőző a szamojéd hoi (‘hegyhát’) és szelkup kee (‘domb’) szavak tanúsága önmagában, hiszen igen távoli nyelvrokonságról van szó.

miközben a 

begy – ‘madár gyomra (voltaképp nyelőcsövének kiöblösödő része)’; ‘ujjvég belső oldala’: ujjbegy; ‘női mell’: begyes-faros menyecske; ‘lélek, szív, emlékezet’: tartogat valamit a begyében. Származékai: begyes, begyeskedik.

Ismeretlen eredetű szó.

és a

heged – ‘beforrad, gyógyul ‹seb›’. Származékok és kapcsolt szavak: hegeszt, hegesztő, heg, heges, hegesedik.

Ismeretlen eredetű szócsalád; a heg nyelvújítási elvonás, a hegeszt pedig késői képzés a mered – mereszt és hasonló szópárok analógiájára.

?

Nem tudom, hogy a modern nyelvészet alapvetése, miszerint a hangalak és a jelentés közti kapcsolat csak véletlenszerű egybeesés mennyire segít a nyelvek rokonsági kapcsolatának feltárásában. Olvastad a posztjaimat (fel se merem tételezni, hogy esetleg a téma ismerete nélkül szólnál hozzá a topicjaimhoz); neked mi a véleményed, mennyire segít ez az axióma egy jó relációs modell felállításában? Számomra egyelőre úgy tűnik, hogy inkább hátráltatja a szavak és azok kapcsolatának megértését, melyet bizonyítani látszik, hogy mennyire szenvednek a nyelvészek a szavaink eredetének megtalálásával. Ha a kiinduló feltételrendszer rossz, abból sose lesz jó modell.

Te hogy látod? Ha elfogadnánk azt, hogy a hangalak és a jelentés közt fennálló kapcsolat nem véletlenszerű, annak szerinted milyen implikációi lennének az etimológusok eddigi eredményeire?

Te is ugyanolyan tl;dr vagy, mint a haverod, és teljesen idegen témákról posztolsz.

Ha megkiritizálnak érte, a hozzáértésünket fikázod.

De akkor illedelmesen megkérünk, hogy ezen komoj témákkal szíveskedjél a nyelvészettel foglalkozó oldalakt felkeresni, ahol a témát nem csak messziről ugató olvasókkal találkozhatsz, hanem olyanokkal is, akiknek van rálátása, előképzettsége, és érdemben tudnak reagálni a felvetéseidre.

 

Mert szerintem az nem járja, ha amatőrök előtt fikázol egy egész tudományágat.

Kicsit (?) konteós érzése támad tőle az ember fiának.

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

Te is ugyanolyan tl;dr vagy, mint a haverod, és teljesen idegen témákról posztolsz.

Ha nem érdekel, minek olvasod?

Ha megkiritizálnak érte, a hozzáértésünket fikázod.

Ne haragudj, de kritikát eddig nem kaptam. Az ész nélkül való ellenkezést és lefitymálást nem tekinteném konstruktív kriticizmusnak. Főleg, ha nem ért hozzá az, aki kritizál...

De akkor illedelmesen megkérünk, hogy ezen komoj témákkal szíveskedjél a nyelvészettel foglalkozó oldalakt felkeresni

Például a /r/etymology-t?

https://www.reddit.com/user/Language_inexpert/

ahol a témát nem csak messziről ugató olvasókkal találkozhatsz, hanem olyanokkal is, akiknek van rálátása, előképzettsége, és érdemben tudnak reagálni a felvetéseidre.

Tudsz ilyen magyar nyelvű fórumról? A nyest döglött és szörnyen '90-es évek bármi azon a honlapon, a formázás lehetetlenségéről nem is beszélve. Ellenben általában linkelem a forrásaimat, így aki informáltan akar velem beszélgetni, az utána tud nézni a dolgoknak. 

Mert szerintem az nem járja, ha amatőrök előtt fikázol egy egész tudományágat.

"Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tanácsadó szolgálata minden nyelvi, nyelvhasználati, helyesírási kérdésben tanácsot, nyelvi szakvéleményt csakis kérésre, e-mailes vagy telefonos megkeresésekre válaszként ad."

Fogalmam sincs hogy hol lehetne őket nyilvánosan elérni, szerintem könnyedén megcáfolhatnák a tévedéseimet. Igazán üzemeltethetnének valami fórumot, ahol a hobbisták, mint én is, elbeszélgethetnének egymással.

Kicsit (?) konteós érzése támad tőle az ember fiának.

De lehet, hogy csak rosszul definiálták az axiómákat a 18. században. Megesik. A tudománytörténetből tudjuk, hogy semmi sincs kőbe vésve, a korábbiak munkája segíti a későbbiek kutatását, ami kiegészíti, szélsőséges esetekben cáfolja a korábbi hiedelmeket. Zsákutca esetén érdemes redefiniálni pár változót és megnézni, hogy úgy mennyire jutunk ésszerű következtetésre.

Mivel ez egy IT portál, ahol a logikusan, nem berögződötten, de kellő tárgyilagossággal gondolkodó emberek remélhetőleg többségben vannak, így szerintem ez egy viszonylag jó platform arra, hogy meg tudjuk tárgyalni ezeket.

Egyszer nem teszem be a forrásokat a postba, rögtön hiányzik valakinek :)

Az angol etimológiák a wiktionary-ról vannak, míg a magyarhoz az Arcanum adatbázisát használtam.

Amúgy elég sok "elképzelhető, lehetséges, valószínű" van a magyar etimológiákban is, illetve baromi sok ismeretlen eredetű is. Érdemes rákeresni ezekre a kifejezésekre, nem is gondolná az ember, hogy milyen és mennyi alapszavunk eredete homályos még mindig így a XXI. században... Az ÚESz PDF-ben viszonylag könnyen lehet keresni és több információt is tartalmaz, viszont pár éve még elég félkész volt, nem tudom azóta mennyit haladtak...

( uid_6201 v | 2020. 06. 10., sze – 10:13 )

A csirkék szeretnek kapirgálni. És akkor már képbe jön az orosz песок ... avagy piszok és ragozása:
https://youtu.be/ePyKFS_vpUY?t=159
lehet számolni, hányszor használja a piszok szót esetleg ragozva. Hiszen kvarcpiszokból készül az üveg is.

Neked is piszkos szokott lenni a kezed?

Hát ez nagyon érdekes!

Sajnos szláv nyelvekben annyira nem vagyok otthon, hogy ilyeneket kiszúrjak, köszönöm a találatot.

Ahogy látom a песок a kikövetkeztetett Proto-Slavic *pěsъkъ-ra megy vissza, mely a szintén következtetett Proto-Indo-European *pē(n)s-u-ko--ból eredeztetett és a Proto-Indo-Iranian *pānsúš (melyből az Avestan ?????‎ (pąsnu) és a Sanskrit पांसु (pāṃsú, “por”) jön) szavakkal rokon. Vasmer szerint az Armenian փոշի (pʿoši) is rokon lehet.

https://en.wiktionary.org/wiki/песок

Ehhez képest:

piszok – ‘kosz, szenny’; ‘ürülék’: légypiszok; ‘aljas ember’: megállj, te piszok! Származékok és kapcsolt szavak: piszkos, piszkoskodik, piszkít, piszkozat; piszkol, piszkolódik.

A szócsalád alapja a piszkol ige lehet, amely hangfestő szó, a piszkál, piszmog rokona...

link

Nem nagy segítség. De hogy ez a két eredeztetés még említés szinten sincs összekötve, az érdekes. Se átvétel, se átadás, se semmi nem történt? Véletlenül alakult volna így?

Te neked mi a célod ezekkel a benyögésekkel? Hiszen láthatod, hogy hiába töröd magad, engem hidegen hagy.

Trollkodás? Kitartó vagy, de ez így kevés.

A személyem nevetségessé, komolytalanná tétele? Mi okból tennéd ezt? Értő olvasóközönséget amúgyse hatnak meg az ilyen terelési kísérletek.

Vagy valami más lenne a háttérben? Kérlek segíts megérteni a motivációidat, mert jelenleg fogalmam sincs, hogy miért viselkedsz így, holott téged bevallottan nem érdekel a téma.

---

Amíg a korábbi kérdésemen gondolkozol, érdekesnek találom, hogy említed a vízet, mely nedves. Ez így van.

víz – ‘a Föld nagy részét borító, az élethez nélkülözhetetlen színtelen, szagtalan folyadék’; ‘ivóvíz, fürdővíz’; ‘folyékony vegyi anyag’: királyvíz, választóvíz, kölnivíz. Származékai: vizes, vizetlen, vízi, vizez, vizesedik, vizel, vizelés, vizelet, vizenyő, vizenyős, vízhatlan.

Ősi örökség az uráli korból: vogul vit, cseremisz vet, finn vesi, vete, szamojéd vit (‘víz’). Az uráli *vete-alapszó indoeurópai szavakkal is kapcsolatba hozható: gót wato, szláv voda, görög hüdór (‘víz’)

link

Az indoeurópai kapcsolat a kikövetkeztetett PIE "wódr" "wed" alakra vezethető vissza, kiejtésileg ha jól sejtem körülbelül "úed" (aki nem hiszi, járjon utánna).

A wódr meg is van a nyelvünkben, hivatalosan szláv átvétel:

veder – lásd vödör

vödör – ‘víz merítésére, tartására, hordására való füles edény’.

A szó eredeti illabiális veder alakja (rekurzió: ld. rekurzió) szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák vedro. Ez alighanem többes birtokos vedr alakjában került nyelvünkbe, ahol a mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő e oldotta fel.

link

Kár, hogy a 

nedv – ‘folyékony anyag ‹növényi, állati vagy emberi szervezetben›’; ‘‹nedű alakjában› nemes ital’. Származékai: nedves, nedvesség, nedvez.

Ismeretlen eredetű szó; a v–ű váltakozás benne olyan, mint a keserv–keserű vagy szív–szű, hív–hűalakpárokban.

link

pedig a PIE "úed" tő remekül magyarázná, hogy a víz miért is nedves...

Tehát akkor nem a tudománytalansággal, hanem a nyelvészeti témákkal van gondod. Kezdhetted volna ezzel is.

Múltkor leírtam neked, hogy hogyan is kapcsolódik a téma az IT-hoz. Ha neked ez nem tetszik, nem tetszik. Mivel a nyelvészeti témák téged nem érdekelnek, így ha még egy teljes tanulmányt posztolnék is, akkor is kiakadnál. Amivel nem lenne gond, ha ugyanilyen vehemensen küzdenél pl. az "offtopic" fórumkategória megszüntetéséért is.

Felnőtt ember vagy. Tanulj meg szelektálni. Ha nem érdekel a téma, ne nyisd meg. Ha nem tudsz értelmesen hozzászólni, ne szólj hozzá.

Ironikus, hogy általában a ti offtopicjaitok és trollkodásaitok tartják a témáimat a követett tartalmak tetején. Ha nem szólsz hozzá, hamar feledésbe merül a topic ("hiszen senkit se érdekel!!!4411", más úgyse szólna hozzá, nemde?). Nem gondoltam volna, hogy ilyen egyszerű összefüggésekre is rá kell világítanom, de ez segíthet megértenem, hogy miért van nehézséged az általam írtak értelmezésével.

Sajnálom egyébként, hogy a heg-hegy-begy kérdésemre nem válaszoltál. Pedig igazán érdekelt volna a véleményed azzal kapcsolatban is, hogy ha a

  • hegy valaminek a csúcsát jelenti
  • a begy női mellet

akkor van-e olyan szavunk, mely a hegy-begy mintájára, cs*cs alakú és női mellet jelent?

ferditesz mar megint, mint allat. te a nyelveszeti humbukrol posztolsz, NEM az IT reszerol. errol eddig 1x posztoltal, es ugyan nem neztem meg beture pontosan, de lefogadnam, hogy az IT-hoz relevans posztjaid a nyelveszti posztjaid %-aban meglepoen keves. ha arrol irnal hogy mit es hogyan csinalsz, az erdekes lenne, az hogy konkretan zoldsegeket hasonlitgatsz (jee, ebben is van o betu), az meg senkit nem erdekel itt. ezt mar nem csak en irtam le, hanem tobben is.

 

felnott ember vagy. tanulj meg szelektalni. ha nem tetszik a feedback akkor ne sirjon a szad, hogy jajj bancsanak111!!111. beallhatsz polika moge ebben, mert ez neki is megy nagyon, es ugy latom, neked is.

Köszi az up-ot.

NEM az IT reszerol

Fogok arról is, amint aktuális lesz.

es ugyan nem neztem meg beture pontosan

"Nem, maga nem az a típus".

ha nem tetszik a feedback akkor ne sirjon a szad, hogy jajj bancsanak

Mint írtam, nekem csak jó, ha frissen, a követő tetején tartjuk a topicomat.

beallhatsz polika moge ebben

Ja, látom már mi a probléma. Nagyon összekeversz valakivel...

Viszont, ha már így kedélyesen elcsevegünk...

Ha a víz nedves, és a nedv ismeretlen eredetű, akkor a nádves vízparton álló növény vajon milyen eredetű?

nád – ‘hengeresen üreges szárú, pázsitfűféle vízinövény’; ‘ennek levágott szára’: nádfedeles kunyhó. Származékai: nádas, nádaz.

Ismeretlen eredetű szó.

erveltem mar: ez egy informatikai portal, a feltudomanyos hulyeskedes meg kurvara unalmas mar. ha az info reszerol bloggolnal akkor nem lenne egy rossz szavam sem, az _talan_ _NAGYON TALAN_ erdekes lehet, de az eredmeny, meg a nyelveszet tuti nem.

 

elmentel mar valami hivatalos nyelveszforumba ahol korberohogtek? v miert itt nyomod a butthurt stilust?

Köszi az up-ot!

Ne haragudj, de ezekre a kérdésekre és észrevételekre már válaszoltam. De mégegyszer:

Egy rossz szavam nem lenne, ha ugyanilyen vehemensen küzdenél az offtopic-flame-politika-egyéb témák/fórumkategóriák megszűntetéséért. Oké, lehet, hogy ott találsz _talán_ _NAGYON TALÁN_ picit is érdekes dolgokat, szóval elfogadom, hogy az nem _annyira_ zavar.

Amit kevésbé tudok elfogadni az az, hogy miért akarnál egy témát _cenzúrázni_ az oldalról, csak azért mert _neked_ nem tetszik, ahelyett, hogy összefognánk, és együtt kilobbiznánk egy nyelvészeti fórum kategóriát, ami a flame/offtopic mintájára opt-outolható, vagy közösen meggyőznénk az oldal karbantartóját, hogy integrálják a hupper extension funkcionalitását, hogy le tudd tiltani a neked nem tetsző tartalmakat/szerzőket.

Ha pozitívan, kompromisszumot keresve állnál hozzá a dologhoz, azt tudnám értékelni. Az, hogy megszabnád, hogy miről írhatok (mely témák - ha jól tudom - nem ütköznek az oldal szabályzatába), az kevésbé vonzó opció számomra.

Segítsük egymást. Keressünk mindenki számára megfelelő megoldást. Virágozzék minden virág. Ásd bele magad a témába és cáfolj meg. Ha nem érdekel a téma, ne olvasd a blogomat.

Annyi különféle választási lehetőséged van, de te mégis azt az egyet választanád, amelyik ellehetetleníti a _számomra_ érdekes dolgok közös átbeszélését. Sajnálom, de ezt nem tudom elfogadni.

Köszi az up-ot!

Ugyan téged nem érdekel a dolog, mégis itt kínzod magad a blogom olvasásával, szóval van egy olyan érzésem, hogy titkon mégiscsak nagyon érdekesnek és logikusnak találod, amit írok, és azt szeretnéd, ha minél több emberhez eljutnának ezek a gondolatok. Más logikus okot nem látok arra, hogy folyamatosan a friss témák közt tartod a bejegyzéseimet...

Korábban felhoztad, hogy a víz nedves, ami igaz. Ugyan nem válaszoltál a kérdésemre, de a folyamatosan fenntartott párbeszédből arra következtetek, hogy izgatja a fantáziádat a téma.

A logikus énedet szeretném most megszólítani:

Ha a víz uráli eredetű, és a vedel a vízből eredeztethető, akkor a veder hogy-hogy szláv átvétel?

Köszi az up-ot!

Nem féltelek téged, sőt! Mint párszor kifejtettem már, én örülök, hogy bevallottan és fogalmatlanul trollkodsz itt:

  1. Frissen tartja a topicot, így több emberhez jut el a kérdésem
  2. Az olvasók első kézből értesülhetnek arról, hogy se tudásod, se türelmed nincs ahhoz, hogy vitába bocsátkozz velem, így megfelelő helyen tudják kezelni a megjegyzéseid

Örülnék, ha válaszolnál erre is, hiszen már csak pár kommented van, amit meg kell válaszolnom, nem szeretnék kifogyni a stratégiai előnyből :)

elmentel mar valami hivatalos nyelveszforumba ahol korberohogtek? v miert itt nyomod a butthurt stilust?

Miért kérdezel olyat, amire magad is tudod a választ?

Röhögni nem röhögnek, a maszatoláshoz viszont rendkívül értenek... 

https://www.reddit.com/r/etymology/comments/ggfvzw/mans_best_false_frie…

Persze van, hogy kapok érdekes és hasznos visszajelzéseket: 

https://www.reddit.com/r/etymology/comments/bggton/kert_court_garden/

De ne haragudj, hogy az anyanyelvemen szeretnék az anyanyelvemről beszélgetni. Viszont a nyesten nem igazán kaptam "hivatalos", "tudományos" választ, csak olyanokat, amik lényegében megerősítenek:

https://www.nyest.hu/forum/kert-court-garden

( uid_18247 | 2020. 06. 14., v – 21:42 )

Szerkesztve: 2020. 06. 14., v – 21:43

wtf

( harlequin | 2020. 06. 20., szo – 00:52 )

Kiváncsi vagyok, a nyelvészfórumokon vannak-e hasonló elmélkedések pl. a c++ programozásról, ha igen, nagyon vicces lehet :)

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Kiváncsi vagyok, a nyelvészfórumokon vannak-e hasonló elmélkedések pl. a c++ programozásról, ha igen, nagyon vicces lehet :)

Őőő...

https://qubit.hu/2019/01/13/rust-egy-programozasi-nyelv-anatomiaja

https://qubit.hu/2020/09/12/a-nagy-rejtely-elettartamok-a-rust-nyelvben

A nyelv az nyelv. Ha beszélt, ha írott, ha interpretált, ha fordított, mindegy.

2 perc alatt össze lehet hozni ilyen altudomanyos faszsagot

Ha csak 2 percet foglalkozol vele, akkor tényleg áltudományos faszság lesz a vége. Például neked sikerült bármiféle forrásértelmezés nélkül kijelentened egy olyan dolgot, amit én sose jelentenék ki. Ahogy látom nem igazán látod, hogy hogyan is működik ez, és ezen nem tudást vetíted ki rám is, ezért, ha megengeded pontokba szedem neked:

  1. felfedezed, hogy két szó hasonlóan hangzik és hasonló az értelme is
  2. utánanézel a magyar etimológiának:

    • ösztörű – ‘szénaszárító, fogazott ágas’; ‘‹régen› karó mint kivégző eszköz’: Őket meg a hóhér ösztörűre vonta(Arany).

      Szláv eredetű szó: szerb-horvát ostrva, cseh ostrev, szlovák ostrv (‘karó, ágas’). A magyarba alighanem egy osztrev alak került, amely hangrendi kiegyenlítődés, hangáthelyezés, a szóvég vokalizációja és labializáció révén nyerte el ~ alakját: osztrev ⇨ esztrev ⇨ eszterv ⇨ eszterü ⇨ ösztörű.
      link

  3. utánanézel a eredeztetés etimológiájának:
  4. Ha logikusnak tűnik, akkor elfogadod, hogy a két szó kapcsolatban áll egymással, így a megérzésed jogos volt
  5. Ha diszkrepanciát, ellentmondást találsz a magyarázatokban, akkor tovább kutakodsz

---

Te az első pont feléig jutottál. Nem gond, azért vagyok itt, hogy együtt gondolkodjunk ("Wisdom of the crowd").

A 2-es, 3-as pont egyértelmű. A magyar ösztörű szláv eredetű, a szláv ostrov pedig vissza van vezetve a PIE *strow- alakra, így joggal feltételezhetjük, hogy a 4-es pont teljesül, nincs itt semmi látnivaló.

Egyetlen probléma van: a wiktionary adatbázisában se ostrva, se ostrev, se ostrv nem található. Google-lel keresve a legjobb találat a 3-as pontban hivatkozott ostrov, mely viszont nem karót jelent, hanem szigetet. Egy magyar-szlovák szótár szerint a magyar karó szlovákul kolík, kola. Ezt látszik erősíteni az is, hogy a kola finnül is karót jelent és valószínűleg orosz eredetű (link).

---

Ezzel nem nagyon jutunk előre, hiszen a 2-es pontban hivatkozott szlovák ostrv (‘karó, ágas’) nem található a forrásainkban (ha valaki megtalálná, kérem szóljon). Nézzük, hogy a magyar ösztörű mentén jutunk-e valamire:

ösztöke – ‘vashegyű bot, amellyel szántáskor az ekét tisztogatták és a jószágot nógatták’. Származéka: ösztökél.

A szlovák styk (‘eketisztogató eszköz’) régebbi istyk alakjának átvétele... (link)

Jogos. Hasonló jelentésű és hasonló hangalakú szavak, és mindkettő szláv átvétel, ami erősíti az ösztörű szláv eredetét, hiába nem találjuk a magyar etimológiában hivatkozott szavakat egyelőre.

---

Akár hátra is dőlhetnénk, de még azért nézzük meg, hogy az ösztörűre nagyon hasonlító ösztövér, mely ‘sovány’; ‘magas, vékony’ jelentéssel bír (akár egy karó-bot), milyen eredetű:

ösztövér – ‘sovány’; ‘magas, vékony’: Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel (Arany); ‘szegényes’: ösztövér cselekmény.

Ismeretlen eredetű szó.

link

Az ellentettje?

kövér – ‘elhízott’; ‘nagy zsírtartalmú’: kövér sajt; ‘dúsan termő’: kövér legelők; ‘‹nyomdai betű› vastag vonalú’: kövér szedéssel. Származékai: kövérség, kövérkés, kövérít, kövéredik.

Ismeretlen eredetű szó.

link

Keskeny, vékony út?

ösvény – ‘keskeny gyalogút’.

Ismeretlen eredetű szó.

link

Fukar, szűkmarkú?

fösvény – ‘fukar, szűkmarkú’. Származékai: fösvénység, fösvénykedik.

Ismeretlen eredetű.

link

---

Nem biztos, hogy a jelenlegi modell a legjobb, amit alkotni tudunk...

Ebben tökéletesen igazad van, de már így is kapom a tldr jelzőket (a twitter nemzedék úgy látszik, hogy nem szeret/tud 120 karakternél többet olvasni és értelmezni), szóval picit egyszerűsítenem kellett...

De ahogy írtad is, például a 'dob' ige magyarázata logikusan hangzik:

dob – ‘hajít’. Származéka: dobál, dobálózik, dobó, dobás.

Ősi szavunk az ugor korból: vogul tamp (‘dob’). A szókezdő t a szabályosan fejlődött szóvégi b hatására zöngésült.

link

Persze csak addig, amíg az ember meg nem hallja, hogy hogy mondták ógörögül azt, hogy keresztül dob:

From διά (diá, “across”) and βάλλω (bállō, “I throw”)

διαβάλλω • (diabállō)

  1. throw over or across
    1. pass over, cross

link

Diabállō? Dobál(ó)? 

Itt majdnem dobtam egy hátast...

Tudománytalan... Alkalmatlan nem vagyok véletlenül, ha már így nyomod az Origós stílust?

De ha már ilyen magasan képzett vagy ebben a témában, mondhatnánk mesteri szinten tudod, hogy mi a tudománytalan, talán meg tudod nekem mondani, hogy ha a

magas – ‘függőlegesen nagy kiterjedésű’; ... ‘nagy hatalmú, sokak fölé rendelt’: magas állás, pozíció, magas látogatók; ‘erkölcsi, szellemi színvonalával kiemelkedő’:

Bizonytalan eredetű; talán a mag származéka -s denominális melléknévképzővel, a szó ősibb ‘test’ jelentése alapján: ‘testes’  ⇨ ‘megtermett’  ⇨ ‘magas termetű’  ⇨ ‘magas’.

link

akkor vajon a master

From Middle English maister ... from Latin magister (“chief, teacher, leader”), from mag- (as in magnus (“great”))

mely magnusnak rokona az ógörög nagy, hatalmas, csodálatos, azt végülis hogyan mondták? Elképzelhető a

μέγᾰς • (mégas)

link

?

Magas? Mégas? Hát én nem tudom...

Na most akkor döntsd el, hogy van-e értelme ennek, vagy nincs? Ha nincs értelme, a lelki békéd megőrzése végett inkább tartózkodj a topicjaim megnyitásától. Ha van, akkor meg ne bombázz ellentmondásos üzenetekkel: egy modellt nem két éjszaka felépíteni; nyilván, ha nincs értelme, akkor nem feccölnék bele hónapokat. Én úgy érzem, hogy lenne értelme, de te állandóan az ellenkezőjét akarod - úgymond - "bizonyítani". Viszont ebben az esetben muszáj tovább kutakodnom, hogy lássam, van-e értelme hónapokat dolgozni valamivel, aminek lehet nincs is értelme... Ez egy olyan, mint egy i... ez egy ilyen ördögi kör...

Igazad van.

smaci – ‘csók, csókolózás’.

Régi szleng és diáknyelvi szó a hangutánzó eredetű német Schmatz (‘cuppantás, csók’) átvételéből.

link

smárol – ‘csókol(ózik)’.

Ismeretlen eredetű szó.

link

 

Ennek. Tényleg. Semmi. Értelme. 

( Hevi v | 2020. 07. 25., szo – 02:07 )

Szerkesztve: 2020. 07. 25., szo – 03:05

tape - From Middle English tape, tappe, from Old English tæppa, tæppe (“band, strip, ribbon, fillet, tape”). Probably akin to Old Frisian tapia (“to pull, rip, tear”), Middle Low German tappen, tāpen (“to grab, pull, rip, tear, snatch”), Middle High German zāfen, zāven (“to pull, tear”).

link

 

tép – ‘húzva, rángatva szakít’; ‘ráncigál’; ‘gyötör’: Balsors akit régen tép (Kölcsey). Származékai: tépés, tépő, tépked, tépeget, tépdel, tépelődik, tépáz.

Bizonytalan eredetű szó. Az esetleges finnugor eredet (...) nem meggyőző (...)

link

( Hevi v | 2020. 07. 27., h – 19:54 )

Szerkesztve: 2020. 07. 27., h – 20:06

kavar – ‘körbe forgat, kever’; ‘előidéz’: botrányt kavar; ‘‹helyzetet› rosszindulatúan összekuszál’.

Feltehetően szóvegyüléssel keletkezett a hasonló mozgásokat idéző kever, csavar és a felbolygatásra utaló zavar igékből

--

kever – ‘folyamatos forgó mozgással különféle folyékony vagy porszerű anyagokat egyesít’; ‘elegyít’: beszédébe idegen szavakat kever; ‘állapotot, rendet felforgat’: kártyát kever; ‘kellemetlen helyzetbe juttat’: bajba kever. (...)

Ismeretlen eredetű szó; a kavar magas hangrendű változatának tűnik, de viszonyuk más: a kavar a ~ és a csavar igék vegyüléséből jött létre (lásd ott).

--

csavar – ‘‹igeként ›hossztengelye körül fordít, teker’; (...)

Valószínűleg a kavar ige párhuzamos alakulata, mint a csábul a kábul ige mellett. Nagyon tetszetős a türk csavür, csagatáj csavur, karakalpak csuvur (‘fordít’) szavakkal való egybevetés mint a ~ ótörök származásának bizonyítéka, ám a hangfejlődés törvényei szerint ilyen török előzményekből nem ~, hanem csór-féle szóalak keletkezett volna, mint a szór ige bizonyítja.

--

pödör – ‘sodor’. Származékai: pödörít, pödörödik, pödörint.

Hangutánzó szó a forgó mozgás keltette hang érzékeltetésére;

--

gödör – ‘földbe ásott lyuk’; ‘kis mélyedés arcon, állon’. Származéka: gödrös.

Ismeretlen eredetű szó.

--

hever – ‘(tétlenül, felhasználatlanul) fekszik’. (...)

Ismeretlen eredetű szó.

CzF: 3) Átv. kényelmesen fekszik, fekve ide-oda fordúl, mint kinek semmi tenni valója nincs.

--

zavar – ‘háborgat’; ‘kényelmetlenséget okoz’; ‘eltereli a figyelmét’; ‘nehezíti a vételét’: zavarják a rádióadásokat; ‘kerget, hajszol’: kizavarta őket a házából; (...).

Ismeretlen eredetű szócsalád.

CzF: 1) Valamely higgadt folyadékot, melynek söpreje, szemetje, stb. leülepedett, turkálás, keverés, zárás és általán mozgatás által tisztátalanná, homályossá, sürüvé tesz. Vizet zavarni, fölzavarni (...) 5) Ide-oda kerget, űz, zaklat, erőszakosan sürget.

--

hadar – ‘csapkod, verdes’: cséphadaró; ‘gyorsan, kapkodva beszél’.

Hangutánzó, hangfestő család tagja lehet, amelybe a habar, valamint a hadonászik is beletartozik; ebben a körben a ~ mindkét mai jelentése, valamint a régebbi ‘kavar’ is jól érthető: a hadaró ember nyelve pl. úgy jár, mint a cséphadaró.

--

teker – ‘csavar, forgat’; ‘felcsavar ‹szálat, csíkot›, körülcsavar’; ‘gyorsan kerékpározik’. (...)

Bizonytalan eredetű szó. Lehet, hogy ótörök kölcsönzés: oszmán-török devir, jakut tögürüj (‘forgat’); ezekből fel lehet tételezni egy ősi *tekir alakot, amely a ~ előzménye lehetett.

--

takar – ‘fed, borít, burkol’; ‘elfed, rejt’; ‘‹tájnyelveken› termést betakarít’: Rét gyapja lenyírve, foly a takarás(Arany). (...)

Ismeretlen eredetű szócsalád.

--

csikar – ‘görcsös fájdalmat okoz ‹a hasban›’: hascsikarás.

Valószínűleg a csikorog származéka; eredeti hangutánzó jellegét a nyelvjárásokban élő ‘karcol, horzsol’ jelentések magyarázzák s egyben támogatják.

CzF: 1) Nyomkodva csípked, feszít, forgat, csavar, szorongat. (...)

Rokon vele teker, továbbá a török csďkar-mak

 

 

 

Hasonló hangalakú szavak hasonló jelentéssel bírnak. Nem tudom, hogy a hangfejlődés "törvényei" mennyire nevezhetők törvényeknek. A matematika/fizika törvényeivel szemben a hangfejlődés "törvényei" előrejelzésre korlátozottan, vagy egyáltalán nem használhatók ("...hanem csór-féle szóalak keletkezett volna..."), így inkább "részleges megfigyeléseknek" kellene őket hívni, mintsem mindent eldöntő "törvényeknek".

 

The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region.

Sir John Bowring - Poetry of the Magyars

( NagyZ v | 2020. 07. 28., k – 00:21 )

hogyhogy nem vagy meg MTA tag?:(((( bazzeg egy kezeddel megdontod az egesz nyelvtudomanyt!!!!!!!!!!!!!

 

HIP HIP HURRA!

( Hevi v | 2020. 08. 10., h – 22:02 )

Szerkesztve: 2020. 08. 10., h – 22:06

Érdekes, hogy

vak – ‘világtalan, látásra képtelen (ember)’; ‘sötét’: (...) ‘gondolkodás nélküli’: vak engedelmesség; ‘irányítatlan’: vak véletlen. (...)

Bizonyára régi, de ismeretlen eredetű szócsalád. Lásd még vak-, vakmerő, vakondok.
(link)

Miközben

Proto-Italic

*wakos: empty (üres)
(link)
 

Viszont

vakáció – ‘iskolai szünidő’.

Latin szó (vacatio), tkp. ‘mentesség, szabadság, váltság’ a vacare, vacatum(‘üresen áll, mentes, szabad’) igéből.

(link)

De közben

vakar – ‘kapar, dörzsöl ‹viszkető testrészt enyhítésül›’; ‘‹írást, foltot kaparással› eltüntet’: kivakarta a szöveget. Származékai: vakarás, vakargat, vakarózik, vakarék, vakarcs.

Ismeretlen eredetű szó.

Ellenben

vákuum – ‘légüres, légritkított tér’; ‘‹összetételek előtagjaként› légritka vagy légüres térrel működő, azt előállító’: vákuumszivattyú, vákuumcső, vákuumcsomagolás, vákuumtechnika.

Nemzetközi szó a latin vacuum(‘üresség’) nyomán; ez a vacuus (‘üres, megürült, szabad’) semleges alakja a vacare (‘üresen áll’) igéből.

(link)

Vacare - vakar?

Hát én nem tudom...

( mrceeka v | 2020. 08. 11., k – 10:49 )

Szerkesztve: 2020. 08. 11., k – 18:37

Hadd szúrjak ide egy teljesen amatőr észrevételt.

Olybá tűnik, hogy az indoeurópai nyelveken kidolgozott rendszeres hangmegfelelések mintha sokkal nehezebben lennének alkalmazhatók a magyar nyelvre. Lehet persze, hogy ennek időbeli oka van (esetleg nálunk régebbi időkre kell visszatekinteni). Másik faktor lehet, hogy a rendelkezésre álló rokon nyelvek beszélői olyan kevesen vannak, hogy kevés a hasonlítási alap és a kisebb populáció sokkal erősebb átalakulásokat idézett elő náluk. Harmadik tényező lehet, hogy a rendszeres hangmegfelelések módszere nem univerzális és valami ok miatt a magyar nyelvre nem alkalmazható olyan jól. Erre lehet feltételezett ok, hogy sokkal több nyelvi interakció volt a magyar nyelvben más nyelvekkel, míg az indoeurópaiakban jobban felismerhető egyfajta részleges családfa-jelleg. Ugyancsak ide tartozhat a térbeli eloszlás különbözősége is: míg az indoeurópai nyelvek közül jópár szinte "átfolyik" egymásba a találkozási pontokon (főként mára már kihalt/szinte kihalt nyelveken keresztül: provanszál, fríz stb.), addig a mi rokonaink (akárkik is legyenek...) földrajzilag is nagyon szétszórtan és távol helyezkednek el. Még az is eszembe jut, hogy néhol olyan rokonítások alátámasztására próbálják használni, amik minimum kétesek... Ki tudja?

Mindenesetre érdekes, hogy a rendszeres hangmegfelelésekbe (mint részleges eszközbe) milyen erősen kapaszkodik a hivatalos magyar nyelvtudomány. 

Nézzük csak játékos illusztrációként a vonatkozó Wikipedia szócikk első mondatát magyarul és angolul (kiemelések tőlem):

"A rendszeres hangmegfelelések törvénye (az összehasonlító nyelvészetben) egy olyan, nyelvészek által alkalmazott technika, amelyet nyelvek rokonságának bizonyítására használnak."

"In linguistics, the comparative method is a technique for studying the development of languages by performing a feature-by-feature comparison of two or more languages with common descent from a shared ancestor and then extrapolating backwards to infer the properties of that ancestor. "

Ugye, milyen más hangja van?

Egy elegáns étteremben egy hölgy elszellenti magát. Zavarában a székét kezdi tologatni. Egy úr átszól a szomszéd asztaltól: ugye, milyen más hangja van?

Üdv,
Marci

( mrceeka v | 2020. 08. 11., k – 13:24 )

Szerkesztve: 2020. 08. 11., k – 13:36

Az látszik, hogy a nyelvek eredetének, rokonságának kutatása ingoványos terep. Egyesek viszont még messzebb mennek - ami megítélésem szerint persze bőven a fantázia és játék világa - és nyelvcsaládokon átívelő ősnyelv rekonstruálásával bíbelődnek. Még egy verset is összeraktak:

K̥elHä wet̥ei ʕaK̥un kähla
k̥aλai palhʌ-k̥ʌ na wetä
śa da ʔa-k̥ʌ ʔeja ʔälä
ja-k̥o pele t̥uba wete

Angolul:

Language is a ford through the river of time,
it leads us to the dwelling of those gone before;
but he cannot arrive there,
who fears deep water.

Magyarul:

A nyelv gázló az idő folyamán át,
a halál falujába vezet minket;
de nem érhet oda,
aki féli a mély vizet.

Tegyünk egymás mellé pár szót!

k̥aλai halál
palhʌ-k̥ʌ falujába
wetä vezet
ja-k̥o aki
pele féli
wete vizet

Hoppácska! ;)

Jó játszadozást a nosztratikus nyelv etimológiai szótárával. Csupa kaland! 

Kedvcsináló:

Eurasiatic: *cwVKV
Meaning: shallow
Indo-European: *sek-, *sisk-
Uralic: *čoka

sekély?

Eurasiatic: *ʔacwV
Meaning: father, ancestor
Altaic: *ăčV
Uralic: *äćä (cf. also *ićä; *iśV)
Dravidian: *áǯǯ-
Eskimo-Aleut: *acaɣ

ős?

Üdv,
Marci

Amúgy meg egy faj vagyunk, a kommunikációnk legősibb rétegei akár vissza is nyúlhatnak abba az időbe, amikor még nem távolodtunk el ennyire egymástól és nem is voltak ilyen bonyolult megbeszélni való dolgaink.

Gondolj csak arra, hogy korlátozottan, de bizonyos állati kommunikációt és metakommunikációt is megértünk.

Ennek kapcsán érdekes lehet megvizsgálni, (valaki tán már meg is csinálta), hogy a nyelvek hány százalékában magasabb hangrendűek a közelre mutató szavak a távolra mutatóknál. Gyanúm, hogy magas ez a szám. Azért érdekes, mert itt nem merül fel magyarázatként a hangutánzás (ugat, surran stb.) vagy hangképzés (mama, papa). Így ez akár példa is lehet arra, hogy a nyelveink nem véletlen módon, függetlenül alakultak ki, hanem egy közös, ősi kommunikáció továbbfejlődése - de mint mondtam, ez csupán szórakoztató játék, nem több! 

Üdv,
Marci

Ezt talán már ő maga se tudja. 

A topicbeli szereplését azzal kezdte, hogy a nyitó postban említett egyértelmű megfeleltetésekbe "belemagyarázok" dolgokat. Nem gond, a vélemény az vélemény, de ami igazán csak akkor számít, ha megfelelő, logikus módon alá van támasztva, ugye.

Próbáltam bevonni az ontopic beszélgetésbe, de érvelés helyett egyre csak azt hajtogatta, hogy "tudománytalan" vagyok. Megint csak, valami logikus kifejtés elfért volna, hogy miért nem elképzelhetőek azok a párhuzamok, amiket a topicban említettem, de úgy látszik erre nincs megfelelő kvalitása, csak trollkodni tud, de azt se űzi valami magas szinten.

Láthatólag valami nagyon zavarja a témával, azon belül a magyar szavak germanic nyelvekben fellelhető párhuzamaival kapcsolatban - érdekes véletlen, hogy ez eddig senkinek sem szúrt szemet, pedig a magyar nyelv nemzetközi kutatásának "segítésére jelent meg jelent meg (...) a német nyelvű Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng., ...). A német választásának elsősorban az volt az oka, hogy a munkatársaknak erősebb nyelvük volt a német, mint az angol"; az ÚESz 5 éves késésben van, ha jól látom -, és az elszántsága miatt igazából csak találgatni tudok, mi lehet az, de fogalmam sincs, mi bántja. Temérdek másik offtopic téma is van az oldalon, nem is feltétlenül a blog szekcióban; érdekes módon azok nem triggerelik az offtopicra érzékeny lelkét.

Nem gond, mert elfér a szimplisztikus trollkodása, a követett tartalmak tetején tartja a topicot, de azért engem is érdekel picit:

NagyZ.

Warum?

1) Mindez nem ütközik "A HUP használatával kapcsolatos tudnivalók" cikkben leírt szabályokkal, de ha Te úgy ítéled meg, jelentsd.

2) Ez nem nyelvtudomány, hanem játék, miért kéne nyelvész fórumba írni? (vö. "érdekességek")

3) Sok időd Neked is van, ha olyanok közé járkálsz beszólogatni, akikkel amúgy beszélgetni nem szeretnél. Mi ez részedről? Feszültséglevezetés? Vagy örömet okoz? Erősnek, okosnak érzed tőle magad? Érdekelne. 

Üdv,
Marci

Kezd lankadni az érdeklődésem a tereléseid iránt...

lanka – ‘enyhe lejtő’; ‘‹régebben› vízparti nádas, rét’.

Szláv eredetű szó: szerb-horvát luka, szlovén loka (‘vízparti rét’), szlovák luka (‘rét’). A magyarba egy régi szláv nazális *lonka került; ma általános jelentése másodlagos, a parti rétek fölötti kis lejtésű domb- vagy hegyoldalra értődve.
(link)

lankad – ‘fárad, pilled, gyengül’. Származékok és kapcsolt szavak: lankadó, lankadatlan; lankaszt, lankatag.

Ismeretlen eredetű szócsalád.
(link)

vagy az a baj hogy ott kirohognek?

Miért kérdezel olyat, amire magad is tudod a választ?

Nem kiröhögnek, figyelmeztetnek:

Biztos, hogy el akarsz jutni a megfejtéshez? A tudás birtoklása felfuvalkodottá tesz. Ha magadban tartod pedig nyomasztani fog. Meggondolnám a helyedben.

https://www.nyest.hu/forum/kert-court-garden

( uid_21365 | 2020. 08. 18., k – 03:32 )

Ne feledjük azt se hogy:

az angol "leak" = lék, hézag, rés, hasadék

közben meg ehhez igencsak hasonló sőt vele megegyező a magyar lék, lik, luk, lyuk ugyebár.

Hogy mi volt az ősnyelvi eredeti alak, azt nem merném megtippelni, mert látható, a magánhangzó igencsak széles skálán mozog a szóban, ráadásul az angol írásmód azt sugallja hogy ott egyenesen egy félhangzó illetve diftongus volt. Az angol írásmódból nagyjából a „lék” alak elsődlegességére következtethetünk ami épp a magyar szó; mindazonáltal minthogy ott a többi is, ráadásul mély hangrendűek (a „lik” is mélyhangrendű mert mély hangrendű raggal toldalékolják: „likas”) emiatt felelőtlenség lenne kijelentenem hogy az ősnyelvi alak egyértelműen a „lék”. Az azonban eléggé nyilvánvaló hogy L-K a szó váza, csak az kérdéses mi volt középen.

Sőt, szerény(telen...) véleményem szerint ugyanebbe a „szóbokorba” tartozik az angol „lack” szó is, mert ugye a jelentése: hiány, valaminek a hiánya, meg nem léte...

Márpedig elég nyilvánvaló nemcsak az alaktani, de a jelentéstani hasonlóság is: egy lék, illetve lyuk olyasmi, hogy egy másik valamiből azon a helyen HIÁNYZIK valami...

Szívesen. Én afelé hajlok, az eredeti ősnyelvi alak a LUK lehetett, és azt jelentette hogy luk/lyuk, illetve hiány. Később vált l ebből a "LÉK" hangalak, természetesen a "lék" jelentéssel. Azért gondolom így, mert amikor az emberi faj kialakult hát az trópusi környezetben történt, ahol emiatt lék nemigen lehetett, mert nem volt jég. Valaminek a hiánya pedig többnyire egy kellemetlen dolog/esemény, és az Ősnyelv hajlamos volt a kellemetlen, veszélyes (stb) dolgokat jelentő szavakba mély hangrendű magánhangzókat pakolni. (bár ez nem volt egy mindenáron követett szabály benne, csak egy erős tendencia). És itt az L-K hangvázban vannak mély és magas hangrendű magánhangzók is középen (a LUK-at kitöltendő, hehehe...) bár a mély hangrendűek többen vannak. (Az I is mély hangrendű itt a toldalékolás miatt). Azaz a mély hangrendűek vannak fölényben így vélelmezem az az "ősibb" alak.

Aztán hogy az emberiség elterjedt a hidegebb égtájakra ahol már volt bőven jég s emiatt lék is, kellett a lékre egy szó, s ez teljesen logikusan a luk-ból alakult ki, mindössze egyetlen magánhangzót megváltoztatva benne. Még az is logikus hogy ez magas hangrendű lett: a lék nem okvetlenül rossz, sőt nagyonis jó többnyire, mert lehet benne halászni...

Elismerem ez mind csak hipotézis, de szerintem elég logikus ahhoz hogy megérje az eszmecserét.

( uid_21365 | 2020. 08. 23., v – 03:09 )

Újabb érdekesség:

—Van ugye az az angol szó hogy STAR. Tudjuk, azt jelenti: csillag. Az ESZTER név is csillagot jelent... A két szó hasonlósága nyilvánvaló. Ott van az az ókori istennő, akinek a neve ISTÁR volt, ennek neve is végső soron csillagot jelent, az senkit ne zavarjon hogy a misztikusok a Vénusz bolygóval hozzák zavaros kapcsolatba, mert a régiek szemében a Vénusz is egy csillag volt sokáig, van is olyan neve ugye hogy Esthajnalcsillag...

Most kezd érdekessé válni. Ott van nemcsak az Eszter név de az Estella név is. Aki nem hiszi járjon utána: az is azt jelenti: "csillag". Na de hohó... Estella... ESTElla... Azaz ESTE...

Igen, a magyar "este" szó nem csillagot jelent. De ESTE ragyognak fel a csillagok...

Azaz, egy szó jelentésének megváltozásáról lehet szó. Az "este" őseinknek egyszerűen azt a napszakot jelenthette amikor a csillagokat lehet látni...

Nem nyitok új hozzászólást, ide írom ezt is:

AGAIN. Angol szó, jelentése: ismét. De azt is jelenti: MEGINT. És minő csoda, a magyar "megint" szó egészen szépen hasonlít az "again"-ra írásképében is, kiejtésében is...

Jobban is hasonlít mint ahogy felületesen gondolnánk. Ugyanis itt letagadhatatlan hogy a magyar szó az eredeti alak, vagy legalábbis az áll a legközelebb az eredeti ősi alakhoz. Ugyanis összetett szó:

MEG+INT

A "meg" ebben az esetben tulajdonképpen egy torz "még". Az "int" pedig a végén egy részben zöngétlenült "ind". Az "ind" meg szerintem az "ing"-ből származott. Ez azért fontos mert az "-ing" már az Ősnyelvben is a folyamatosságot kifejező rag volt. Még pontosabban, a legősibb formája az "-ink" volt, ami ZÖNGÉTLEN a végén ugye. Ebből alakult ki hogy "még+ink", de ez nehezen volt kiejthető, így hamar mégint-re változott majd "megint"-re. És hogy miért került a még-után az "ink"? Mert az ink/ing az Ősnyelvben is pont azt művelte már mint manapság az angolban az "ing": A folyamatosságt jelezte!

Ennek fényében a magyar "megint" jelentése teljesen világos: "FOLYAMATOSAN MÉG"!

Azaz "még, tartósan"!

Elég könnyű belőle a "megint" jelentésére asszociálni...

De, hasonlít. Ennyi különbség bőségesen lehetséges kiejtés terén két közös eredetű szó esetén illetve ha egy nyelv egy másik nyelvből veszi át a szót. Pláne könnyen lehetséges ez ha a különbség főként a magánhangzók terén leledzik. A magánhangzók ugyanis messze gyorsabban változnak a szavakban mint a mássalhangzók, ez amúgy a mainstream nyelvészet szerint is tény. Ha nem hiszed olvass utána.

Érdekes, mekkora vehemenciával igyekszel belekötni mindenbe amit csinálok:

—A programnyelvem

—A fogyókúrás írásaim

—A nyelvészkedős írásaim

Szerintem ha a WC-pucolásról írnék valamit még abba is belekötnél, mondván hogy te még ahhoz is jobban értesz. Ez teljesen nyilvánvalóan valami személyes hadjárat a részedről ellenem, az én személyem ellen és nem az ellen amiről írok. Bár ahogy látom, Hevi postjaiba is belekötsz, azaz lehet hogy nem kimondottan velem van a bajod hanem MINDENKIVEL aki nem TE vagy, te, a (szerinted) Istencsászár!

Ha pedig így van édes öregem az súlyos hiba, narcisztikus személyiségtorzulás lehet a háttérben, azaz sürgősen keress fel egy pszichiátert! Gyorsan, mielőtt ámokfutni kezdesz!

az əˈɡɛn meg a mɛɡint kurvara nem hasonlit kiejtesben sem...

De vajon az égni hasonlít-e arra, hogy æɡni?

Agni is a Sanskrit word meaning fire and connotes the Vedic fire god of Hinduism.

(link)

Természetesen semmi közük egymáshoz, hiszen a magyar szó megfelelően alátámasztott eredettel bír:

ég – ‘lángol, parázslik’. Származékai: égő, égés, éget, éghető, éghetetlen, égedelem.

Valószínűleg finnugor örökségünkhöz tartozik; a rokonnyelvi megfelelőkből (pl. cseremisz engem, azaz ‘lángol’) egy olyan ősi tövet lehet kikövetkeztetni, amelyben nyílt e hang állt, s utána az a nazális mássalhangzó, amely az ing szóban a g előtt hangzik. Ebből az ~ g-je szabályos fejlemény, de a magánhangzó zártságára nincs kielégítő magyarázat.

(link)

Mint arra tegnap egyik brit barátom rámutatott, ide tartozik az angol ignite és előzményei is:

From Latin ignītus, past participle of igniō, ignire (“to set on fire, ignite”). Derived from Latin ignis (“fire”), from Proto-Indo-European *h₁n̥gʷnis and, thus, related to Sanskrit अग्नि (agní), Lithuanian ugnis and Russian ого́нь (ogónʹ)

https://en.wiktionary.org/wiki/ignite

Ugye a magyar égni (vö: latin igni(s), Sanskrit æɡni) valószínűleg finnugor, melyből olyan ősi tövet lehet kikövetkeztetni, amelyre nincs kielégítő magyarázat.

Nem vagyok benne biztos, hogy itt a finnugor kapcsolat a megfelelő feltételezés.

Itt azért hadd vitatkozzam kicsit. A magyar égni egy ragozott szó: ég+ni, mert ugye a "ni" a főnévi igenév képzője. Azaz az égni szóban az n hangnak semmi köze ahhoz az n-hez ami Agni tűzistennő nevében szerepel...

Ettől persze még nem kizárt hogy a magyar "ég" az agni távoli rokona... De az se lehetetlen hogy az égbolthoz van köze, mert ugye ami elég, abból füst lesz ami felszáll az égbe...

Itt ugye az a kérdés, hogy a magyar -ni képző mikor jelent meg. Ha a magyar írásbeli nyelvemlékek után, akkor elfogadom a kételkedést. Ha viszont az első magyar írásbeli nyelvemlékek előtt is így fejeztük ki magunkat, akkor már képlékeny a dolog: vagy mi vettük át az égni alakot, és ebből keletkezett később az ég+ni (ami kevéssé valószínű), vagy más nyelvek vették át a magyar ragozott alakot (== ég+ni) és építették be a nyelvükbe, neveztek el róla egy istent.

Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, itt egy példa:

szabad – ‘tevékenységében, politikai jogaiban nem korlátozott (személy)’; ‘fogságban, börtönben, letartóztatásban nem lévő’; ‘‹állítmányi használatban› megengedett’: nem szabad hazudni; ‘‹kopogtatásra válaszul› be lehet jönni, tessék bejönni’. Származékai: szabadság, szabadít, szabadítás, szabadul, szabadulás, szabadalom.

Szláv eredetű szó, alighanem igen korai jövevény, az óegyházi szláv szvobod átvétele, mert az élő szlávnyelvekben csak képzett alakjai (bolgár szvobodan, szerb-horvát slobodan, szlovák slobodny) vannak. ...

link

Nekem az, hogy szláv nyelvekben csak a képzett alakjai találhatóak meg, viszont a magyarban megvan a ragozatlan alak, az nem azt indikálja, hogy mi vettük át a szláv ragozatlan alakot, majd a temérdek szláv nyelv úgy határozott, hogy "há' nekünk innentő' jobb lesz a ragozott alak, viszonlátás", hanem inkább azt, hogy a magyarban eredetileg is megvolt a ragozatlan alak, amit a szláv nyelvek átvettek és ragoztak. Máskülönben miért hagyták volna el a ragozatlan alakot az összes szláv nyelvben, ahol ez a szó megtalálható?

A wiktionary-n is csak rekonstrulált alakokat találunk:

From Proto-Slavic *svoboda, cognate with свобо́да (svobóda, “freedom”).

https://en.wiktionary.org/wiki/слобода#Russian

Viszont miért kellene rekonstruálni, ha a tiszta, eredeti alak még mindig használatban van: szabad.

Tehát, ha megfordítjuk az egyenletet, és nem azt mondjuk, hogy mi vettük át a ragozatlan alakot, ami már puszta véletlenségből és nyilván csak a véletlen összjátéka miatt csak a magyar nyelvben tettenérhető, hanem hogy a szláv nyelvek vették át a magyar ragozatlan szabad szót és ragozott alakban tovább használták, így az sem elképzelhetetlen, hogy mondjuk a magyar ég is ragozott alakban jutott el más nyelvekhez, akik ezt egy az egyben, a szótő értelmezése nélkül magukévá tettek.

Persze ez csak üres beszéd, csak játék a szavakkal, hiszen tudjuk, hogy a szabad ember megszabadul a béklyóitól, leveti láncait, elvágják a kötelékeket, elszabják az utolsó cérnaszálat is, ami a kötelességeihez köti.

Természetesen a kötelékektől való szabadítás ragozatlan alakja megfelelően alátámasztott eredettel bír a nyelvünkben:

szab – ‘‹lapszerű anyagot› méretre és formára vág’: bőrt, kelmét szab; ‘meghatároz, előír, kijelöl’: feltételeket szab. Származékai: szabás, szabó, szabóság, szabdal, szabvány, szabász, szabászat.

Ismeretlen eredetű szó. Lásd még szabály, szabatos.

link

Hm... A "szabad"-dal kapcsolatos elmélkedéseddel azt hiszem szabad nyugodtan egyetértenem... :)

Ami az ég+ni szót illeti... Hát fene tudja. Végülis nem lehetetlen amit írtál. Nem állítom biztosra... de tényleg nem lehetetlen, tudniillik - e híremnek biztos örvendeni fogsz - elég nyilvánvaló, hogy a magyar törzsek a vándorlásuk alatt egészen közel kerültek legalább egy alkalommal Indiához (nyilván az északi részéhez) vagy legalábbis ahhoz a területhez ahonnan később az árja törzsek elözönlötték Indiát északnyugat felől. Valamiféle kapcsolat tehát igenis volt a két népcsoport közt, s erre konkrét és igen erős kulturális bizonyítékunk is van, s olyan amit még manapság is vizsgálni lehet bárkinek, s mely bizonyíték le se tagadható: Tudniillik a NÉPMESÉINK.

És erre nem szabad legyinteni, mert ezalatt NEM azt értem hogy pár dedós magyar népmese hasonló motívumokat mutatna fel mint a hindu népmesék! NEM ERRŐL VAN SZÓ. Hanem arról, hogy a magyar népmesék egy bizonyos jól körülhatárolható csoportjáról beható filológiai elemzések alapján kétség nélküli bizonyossággal állítható, hogy azok NEM IS IGAZI MESÉK, hehehe... HANEM EGY BUDDHISTA BEAVATÁSI SZERTARTÁS JELKÉPEKBE ÖLTÖZTETÉSE!

Nem csigázom tovább az érdeklődést: elárulom melyik az a „mese” amelyen ez a legtisztább formában látható: Az a címe, hogy

Az Égigérő Fa

Bizonyára mindenki ismeri gyermekkorából... Nekem legalábbis kedvencem volt akkoriban régen... (Most is. Egyik novellámban ezt írtam meg sci-fi formában.,..)

Na és az ÖSSZES mese ami égigérő fáról meg sárkányról szól, így vagy úgy erre vezethető vissza. Ennek a torzulása, csonkulása vagy épp cifrázása. Ez a mese maga pedig igenis nem mese. Igazából értelme sincs semmi, ha szó szerint akarjuk érteni. Abban a pillanatban világossá válik azonban ha buddhista perspektívából vizsgáljuk. Az égigérő fa, az természetesen a megvilágosodás lépcsőfokait jelenti. A tündérlány a tetején, az a bodhicitta, azaz a megvilágosodásra törő illető „igaz lényege”, „buddhatermészete”, miután már nem homályosítja el a sok „klesha”, azaz lelki szennyeződés. A sárkány, az a „Küszöb Őre”, azaz tulajdonképpen az a lény ami a mi múltbeli karmikus vétkeinkből keletkezik (jelképes értelemben keletkezik), és le kell győzni, ahhoz hogy aztán elérhessük a Tökéletességet. Az hogy előbb a sárkány legyőzi a vitézt nem is egyszer, azt jelenti hogy bizony igenis számos alkalommal visszaesünk a Tökéletlenségbe, engedve mindenféle kísértéseknek.

Még soká-soká sorolhatnám... nagyon izgalmas téma, most csak a legfontosabb dolgokat említettem, nagy vonalakban! De nem akarok offtopik lenni...

Csak azért hoztam szóba, mert ez annyira nagyon csodálatos igazolása annak, hogy a magyarok ősei egykor igenis IGEN MÉLY ÉS TARTÓS kapcsolatba kerültek a buddhizmussal! Annyira mély és tartós kapcsolatba, hogy az ilyen mélyen beleágyazódott még a mesevilágunkba is... E mese tulajdonképpen egy titkos tanítás lehetett: aki nem ismeri a jelképrendszert, annak csak egy hülye kis gyerekmese. Aki ismeri, annak egy felettébb mélyértelmű tanítás...

Valójában ez a „mese” a maga módján éppoly komplex és jól kiidolgozott mint a Tibeti Halottaskönyv, a Bardo Tö Dol.

Valószínű amúgy hogy a mese eredeti magyar alkotás, mert bár a buddhizmust nem a magyarok találták ki és fel, de ez a mese így egyszerűen nem léteszik Indiában amennyire tudom...

Na és ez ott kapcsolódik a topikhoz, hogy ha ennyire alaposan megismerte a magyarság a hindu kultúrát egykor, akkor nyilván a hinduk is ismerték a magyarokat, sok időn át, így bőségesen lehetett módja annak is hogy néhány szavat „elcsórjanak” a magyaroktól...

Emellett: az angol tinder szó (és származékai) szintén a tűzzel, égéssel kapcsolatosak. Milyen hasonló is ez a magyar tündér szóhoz! Márpedig az említett mesében ugye Tündér Ilona szerepel... És a magyar "tündér" szót angolra ugye a fairy vagy elf szóval fordítják, holott csak jobb híján mert a magyar tündéreknek nem sok közük van az angol elfekhez... a magyar tündér egy felettébb légies teremtés, látni alig lehet mert csillog... szikrázik... IGEN, ugyanis merészelem az eddigiekből megtippelni hogy igenis a tűz istennője volt régen! Márpedig Tündér Ilona régen egyszerűen a Napisten leányának volt tartva. Archetípusában végeredményben azonos a kínai Kuan-Jin-nel vagy a japán Amateraszu Ómikamival. Az meg nem tagadható, hogy a tűznek igencsak sok köze van a Naphoz, legalábbis a mítoszokban. Még szólásunk is van olyan, hogy „a Nap tüze”...

Érdekes amit írsz, de nem mondanám, hogy nagyon otthon vagyok a témában :) Viszont az égig érő fa a wikipedia tanulsága szerint is eléggé adoptált az indo-"európai" kultúrákban is: Égig érő fa. Talán ide tartozik az Yggdrasil is, esetleg a Tree of life, meg Jákob lajtorjája is. De ezek csak hasonló tematikák, a folklór kutatásba nem merültem nagyon bele, szóval ha van ötleted, szívesen olvaslak.

Mindenesetre ha már hindu istenek.

Vishvakarman a hinduizmusban az építészet istene. Építő, mérnök, a világ teremtője.

Praveen Mohan, egy viszonylag eléggé konteós, de ebben a videóban meglepően logikusan érvelő youtuber analízise Vishvakarmanról. Nagyon érdekes amit mond, miszerint "fegyverek" helyett a szobrok inkább modern földmérő eszközöket tartanak. Érdemes megnézni, szerintem logikus, amit mond.

De hogy kapcsolódik ez a magyar nyelvhez, illetve a magyar nyelv és a Hindu istenek / szanszkrít szavakhoz?

Ugye Vishvakarman az építészet istene a hinduizmusban.

Azt is kijelenthetjük, hogy a magyar (nyelv) szereti a kicsinyítő képzőt. Ld:

László - Lackó

János - Jankó

Szán - szánkó

ésatöbbi.

Ha netántán közelebbi kapcsolatban lettünk volna ezzel a kultúrával (vö: égni - Sanskrit æɡni), akkor elképzelhető, hogy Vishvakarman neve is becézve lett? Az építészet istenének neve? Hogy hangozhatna Vishvakarman becézve? Talán utalva a nem teljesen tökéletes építményre? Vishvakarmkó? Netalán Vishkó?

viskó – ‘szegényes házikó’.

Ismeretlen eredetű szó. Lásd még vityilló.

link

Hmm... Ez a "viskó" elgondolkodtatott... Tényleg lehet benne valami!

Sőt, akkor tegyük hozzá ehhez (ha szabad merésznek lenni...) az angol wish szót is, ami ugye kívánságot, vágyat, óhajt fejez ki, azaz olyan érzelmeket amik közvetlenül a teremtés előtt uralják a Teremtőt... hiszen nyilván előbb meg ÓHAJT teremteni valamit, kívánja valaminek a létét, s azután teremti meg... kívánság nélkül nincs teremtés ugye. Senki nem teremt meg szándékosan valamit anélkül, hogy ne akarná, ne kívánná annak a létét... Én is azért teremtettem meg a programnyelvemet mert vágytam arra hogy legyen nekem egy olyan. A regényeimet is azért teremtem meg, mert vágyom arra hogy ez vagy az a regény megszülessék. Azaz a teremtés implikálja hogy előbb egy óhaj legyen a teremtett dolog leendő létére.

Másrészt azonban, ugye ott van az Agni név ami egy isten neve volt... Az Ősnyelvben a NŐ szót úgy mondták hogy NI, amint ezt a könyvemben szépen levezettem. Tehát Agni = Ag+ni, azaz AG + (nő). Mi lehetett a jelentése az ag-nak? Nos, a fenti elmélkedésed hatására elég sanszosnak tűnik nekem, hogy azt jelentette: ég, csak nem „elég” értelemben, hanem akkoriban az „ég” szó (gyök) azt jelentette hogy „tűz”...

Tehát Agni = tűz+nő

Ami elég szépen kiadja a „tűzistennő” jelentést. És valóban a tűz istene volt... Az egyetlen bibi az okfejtésben, hogy nem istennő volt hanem isten. Viszont nem ez lenne az első eset a történelem során, hogy egy isten „nemet váltott” a kultusza során...

Mindezt tehát nem állítom bizonyosra, csak felmerült bennem a gondolat. Elmélkedem, kötetlenül.

Van ugye az az angol szó hogy STAR. Tudjuk, azt jelenti: csillag.

...

Igen, a magyar "este" szó nem csillagot jelent. De ESTE ragyognak fel a csillagok...

Köszi a levezetést, hasznos! Főleg, ha figyelembe vesszük és nem tudom érintettük-e már, hogy:

ide tartozik a nyugat jelentésű west is.

Ugye a magyar est:

est – ‘a nappal és éjszaka közti napszak’. – este: ‘est’; ‘‹időhatározóként› napnyugta után, sötétedéskor’. Származékaik: esti, esteli, estéli, esteledik.

A szócsalád alapja, a ma régiesnek vagy költőinek érzett ~ az esik ige...

link

Az esik:

esik – ‘lefelé mozog, hull’; ‘történik’; ‘‹csapadék› hull’; ‘jut’: rá félmillió esett, rá esett a választás; ‘tetszik’: jobban esik ülnöm. Származékai: esés, eset, esetleg, esetleges, eseti, esetlen, esendő, esemény, eselék, esedékes, eshetőség.

Ősi örökség a finnugor korból...

link

Míg a west:

west - From Middle English west, from Old English west, from Proto-Germanic *westrą...

link

A többi kikövetkeztetett alakkal nem foglalkozok, hiszen azok nem tényeken, hanem különböző, ilyen-olyan elméleteken alapulnak.

Érdekesebb ránézni a jelenleg használt szavakra az indo-"európai" nyelvek közt:

French ouest 

Spanish oeste 

Catalan oest

Galician oeste

Italian ovest 

link

Természetesen az összes

ultimately borrowings of the English word

és természetesen a magyar est-este-esik-hez semmi köze.

Örülök, hogy tetszik, és hogy én is tudok neked újat mutatni :) -> "Wisdom of the crowd", ahogy itt említettem == csapatmunka!

Viszont ha már: korábbi topicomban felvetettem, hogy:

So from guwa “west”, Mbabaram had derived wo. (Szóval a guwa "nyugat" szóból az Mbabaram nyelvben wo lett.)

Nyugat - guwa - wo - west

Európa - Ausztrália - Európa

Ezt most lehet kiegészíteném úgy, hogy:

Nyugat - guwa - wo - west - est(e)

Európa - Ausztrália - Európa

Elképzelhető, hogy Czuczornak és Fogarasinak igaza volt? 

Czuczor és Fogarasi szótárából is kiderül: az ősnyelv és az ősgyök kutatását a szerzőpáros úgy képzelte el, hogy a magyar egyszótagú gyökök mintáját kell alapul venni. Ezzel a magyar nyelvet be lehet kapcsolni az ősnyelvkutatásba.

https://e-nyelvmagazin.hu/2016/09/21/a-czuczor-fogarasi-szotar-helye-az…

Egyelőre úgy látom, hogy igen, igazuk lehetett...

The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region.

Sir John Bowring - Poetry of the Magyars - 1830

http://mek.oszk.hu/04700/04709/04709.pdf

A magyar nyelv bizonyosan alkalmas erre (Naná, én is jelentős mértékben támaszkodtam rá az Ősnyelvről szóló könyvem megírásakor...), de véleményem szerint hasonlóképp alkalmas lenne rá bármely másik olyan nyelv is, amely ugyanannyira (vagy még jobban) agglutináló, mint a magyar!

Ezzel szemben a flektáló nyelvek, mint a kínai is például, alig-alig alkalmasak rá.

E véleményemet arra alapozom, hogy a mondat szavai közti nyelvtani viszonyokat ki kell fejezni valamiképp. Ezt megtehetjük szavak egymáshoz rakosgatásával - ha ekkor a szavakat egymáshoz írjuk, ragozásról beszélünk, vagy szóképzésről, míg ha külön írjuk őket akkor elöljárószavakról vagy névutókról - vagy megtehetjük azt is hogy az alapszó valamelyik hangját eltorzítjuk, másra cseréljük. na ez az utóbbi a flektálás ugye, amit meg az előbb említettem, az az agglutináció, illetve, az izoláló nyelvek esetén mindenféle segédszavak használata. Erre jó példa az angol.

Na és elég könnyű belátni, flektálás esetén sokkal hamarabb torzulnak el (történelmi léptékben értve a „hamarabb”-at) a gyökök a szóban, mint a ragozás esetében. Hiszen ragozásnál minek is torzulna el az alapszó, nem kell neki torzulnia, a szükséges extra információt a rag adja! Legrosszabb esetben a magánhangzó torzul el, amennyiben a nyelvben magánhangzó-harmónia van. De még ez is ritka, mert ilyenkor a rag magánhangzója szokott általában az alapszóhoz illeszkedni, és nem fordítva.

Amikor tehát mi azt látjuk, hogy a magyar nyelv milyen „ősi”, mert jé milyen jól megőrizte az ősi szógyökök jelentős részét, akkor ez kifejezetten a magyar nyelv azon egyetlen tulajdonságának az érdeme, hogy RAGOZÓ nyelv.

( uid_21365 | 2020. 08. 28., p – 03:01 )

Van az az angol szó ugye hogy ENTER. A jelentése nagyjából „belépni valahova”. Na de mi van ha ez szóösszetétel volt régen?

EN + TER

Az "en" tag elég nyilvánvalóan ugyanaz mint az "in" szó ami „be-”, „befelé”, „bent” jelentéssel bír számos szóban, és akadnak is szép számmal olyan más szavak is (az enter-en kívül) ahol az "in" valamiért "en" alakra módosult.

Tehát a szó eleje "be-" jelentéssel bír, oké.

Mi a TER?

Hmm... milyen érdekes, létezik a magyar nyelvben a BETÉR szó! Betér valahová... Hát ha valahová betérünk, oda bizony bemegyünk általában...

Véletlen lenne ez az egybeesés? Én bizony nem hiszem! A szóképzés logikája ugyanaz mindkét nyelvben e szó esetén: van egy igekötő „be” jelentéssel, s utána a TER/TÉR szó!

És igen, ahová bemegyünk.betérünk, az nyilván valamiféle TERület kell legyen...

És angolul a TERület az TERritory...

Most persze bele lehet kötni, hogy micsoda hülyeség e szónak az elejét leválasztani, mert akkor ott marad a RITORY ami semmit se jelent, hát hülye vagyok én?!

Naná, biztos is hogy az mert utánanéztem mit jelenthet ez a része a szónak... Nos, angolul olyan szó valóban nincs hogy RITORY, az igaz, van ellenben egy ehhez igencsak hasonlatos másik szó: RITE.

Ennek jelentése: szertartások rendje, ceremónia, rítus, szokások, hagyományos szabályok...

Nos akkor ennek fényében a TERRITORY magyarul (valakinek a) territórium(a) egy olyan TERület, amin belül bizonyos (sajátos) szokások, szabályok uralkodnak... nyilván azok amiket a territórium tulajdonosa rendel el, hiszen az a TERület az övé, amiatt mondjuk az ő territóriumának!

Nézzük meg az angol ENTRANCE szót is! Hm, hát az én fülemnek ez teljesen úgy hangzik mint a magyar TORNÁC... Oké, angolul belépést, bejövetelt jelent, de hát ha valahova bemegyünk, akkor először a tornácot érintjük ugye... (tudom, most majd jönnek a trollok hogy nincs minden háznak tornáca. Oké. De ELŐSZOBÁJA azért akad a legtöbbnek, márpedig a tornác szrintem egyszerűen ELŐTÉR jelentéssel bírt régen...)

Na és ha ENTRANCE, akkor ez is eléggé összetettszó-gyanús: EN+TRANCE, aholis a TRANCE első két mássalhangzója a TR elég nyilvánvalóan a TÉR szóból származik!

( uid_21365 | 2020. 08. 29., szo – 18:07 )

Hogy ne mindig csak az angol nyelvből hozzak példát:

Van az a szavunk, hogy "gyere". van olyan is (tájnyelvi, illetve inkább régies) hogy "jer". Na most szerintem a "gyere" így alakult ki:

ide + jer

aholis aztán e két szó egybeolvadt, az "e" hang kiesett, majd a d+j egy "gy" hanggá olvadt össze (a gy az a lágy d hang tulajdonképpen, illene dy-nal jelölni...)

Tehát lett "igyer", amiből a szókezdő i hang lekopott...

Mármint NÁLUNK, magyaroknál kopott le! Mert e szó elég nyilvánvalóan megtalálható az OROSZ nyelvben:

IGYÍ

alakban! (latin betűkre átírva a szót)

( uid_21365 | 2020. 10. 12., h – 01:25 )

Egy szerintem is merész gondolat: vizsgáljuk meg a BESZÉD szót!

Bontsuk ketté:

BE + SZÉD

És most nézzük meg, mi a beszéd angolul! Speech. Well, ez totál nem hasonlít a magyar szóra... Igen ám, de hogy is mondjuk angolul, hogy „mondható”? Hát, például így is lefordíthatjuk angolra:

IT CAN BE SAID (that...)

Nyilván, ez szenvedő szerkezetben van de ez tökmindegy. A lényeg hogy ott van benne: BE SAID. Hát, ez kiejtve igencsak hasonlít arra hogy be+széd...

Errefelé ugyan, ahol az USA-ban lakom, a "said" inkább van "szed"-nak ejtve mint "széd"-nek, de az írott alakban az ai diftongus teljesen nyilvánvalóan arra utal hogy ott régen egy középső nyelvállású magánhangzó lehetett, s ha az, akkor ugyan mi más is mint az „é”!

És, minthogy a fenti kifejezés - be said - passzív alak (azaz szenvedő szerkezet) így szó szerint úgy fordítható le magyarra ugye, hogy „van mondott”. Nos igen, ami meg van mondva, ami MEGMONDATOTT hogy én is egy magyar szenvedő szerkezetet használjak ha kiveszőben van is, az csakis olyasmi lehet amit mondtak. Márpedig amit mondanak, az nem más mint BESZÉD. A beszéd mindig olyasmi amit mondani kell. Semmit se lehet megmondani beszéd nélkül ugye...

Hm, talán mégis van némi rokonság az angol és a magyar nyelv közt...

Pláne, mert a már említett, az Ősnyelvről írt könyvemben szépen levezettem, hogy a létige az Ősnyelvben... nem, nem a „be” volt! De közel állt hozzá: úgy hangzott, hogy „bu”. Ennek fényében a BESZÉD és a "BE SAID" rokonsága már talán nem is annyira lehetetlen és hihetetlen...

Ha neked ez a levezetés meredek, akkor ajánlom figyelmedbe a hivatalos értemezést :)

beszéd – ‘szóbeli megnyilatkozás’. Származékai: beszédes, beszél, beszélő, beszélget, beszélgetés, beszélgető, beszély.

Szláv kölcsönszavunk: horvát, szlovén, szlovák beseda. A szóvégi 'a' talán hangrendi illeszkedéssel előbb 'e' lett, majd a beszede, beszéde véghangzója birtokos személyjelnek érződött, s ezért idővel lekopott. A beszél ige beszédel ⇨ beszédl ⇨ beszéll ⇨ beszél hangfejlődéssel keletkezett.

A szláv beseda ugye a rekonstruált besěda-ból keletkezett, ami szó szerint azt jelenti: *bez (“kint”) + *sěděti (“ülni”).

Kint ülni -> beszélni. Érdekes jelentésfejlődés, de szódával elmegy.

Amúgy tényleg érdekes, hogy hány nyelvben van jelen a beszéd, széd része. Szláv beseda, angol say-said, said Middle english seide, Old english sǣde, sæġde...

Persze-persze, véletlen, de na. Érdekes.

Ha már angol párhuzam, akkor a hint gondolkoztatott el mostanság.

Hint ugye mint utalás, nyom, valamire célzás.

Ha valaki "gives you a hint", az ugye "elhintette az információt". Nem konkrétan megmondja a megfejtést, csak apró információ morzsákat szór.

Kár, hogy a

hint – ‘szór, szétszór’. Származékai: hintés, hintő, hinteget.

Ismeretlen eredetű ige.

Persze biztos, hogy ez a hasonlóság is véletlen egybeesés. Természetesen nem lehet a két szó kapcsolatban, hiszen tökéletesen ismerjük a magyar szó eredetét, amelyik konkrétan ismeretlen...

( uid_21365 | 2020. 12. 08., k – 03:17 )

Angol:

abode = lakóhely, tartózkodási hely

Magyar = bódé

Jó, tudom, a legtöbb ember nem bódéban szokott lakni... De, a szavak „értékcsökkenése” egy igen gyakori, létező tendencia a nyelvekben. Eredetileg az „asszony” azt jelentette: „királyné”, vagyis a király felesége. Manapság már (sőt, régóta) már minden férjezett nőre alkalmazható, azaz „csökkent a szó rangja”. Ehhez hasonló történhetett az abode -> bódé szóval is (plusz még meg is rövidült).

Ez a kapcsolat tökéletesen logikus, de meg is van a magyarázata :)

bódé – ‘fa házikó’.

A német Bude átvétele; ennek forrása egy középnémet baude (‘hegyi pásztorkunyhó’), illetve annak a csehbe átszármazott, majd onnan visszakölcsönzött bouda alakja. Lásd még budi.

link

Ezzel nem vitatkoznék, egyelőre nem tudok hasonló hangalakú, hasonló jelentésű, ismeretlen eredetű magyar szóról, ami miatt megkérdőjelezném.

A far-fart már érdekesebb kérdés.

( uid_21365 | 2020. 12. 12., szo – 23:35 )

Angolul fart=fingik. Elég nehéz letagadni a hasonlóságát hangalakban is, jelentésben is a magyar FAR szóhoz... Emellett, van a magyarban olyan szó is hogy FERTelmes, és hát igen, egy fing szaga néha elég fertelmes tud lenni...

Számos nyelvben az UNDER illetve UNTER szavak olyasmit jelentenek hogy alsó, alul, alul levő, alulsó, alább való, alárendelt, alsóbbrendű, al-. A magyar nyelvben meg van olyan szó, hogy UNDOR illetve UNDORító... Elég könnyű elképzelni az asszociációs láncot, miszerint ami alsóbbrendű, alantas, az általában undorító is...

Úgy kb. a F betűig hasonló a hangalak

far - fart?

Szerintem elég hasonlóan hangzanak.

fart - From Middle English ferten, farten, from Old English *feortan (attested as the gerund feorting), from Proto-Germanic *fertaną, from Proto-Indo-European *perd-.

link

Az ó-angol alak az már kikövetkeztetett alak, bizonyíték csak a közép-angol (1066 - késő 15. század) alakra van.

Ehhez képest:

far – ‘ember, emlős állat testének alsó, illetve hátsó kerek, húsos része, tompora’; ‘hajó hátsó része’. Származékai: faros, farol.

Ősi örökség az uráli korból: osztják pir (‘háttér’), vogul peru, szamojéd purdá (‘vissza, hátra’). A szóeleji p ⇨ f hangfejlődés szabályos...

link

Az UESz szerint a far előfordulása:

far A: 1211 ? Fara sz. szn. (PRT. 10: 515), de →farok [csak EWUng.]; 1395 k. forham (BesztSzj. 773.); 1405 k. far (SchlSzj. 438.)

Szóval a far és a fart bizonyíthatóan együtt léteztek. Ami a korábbi hangalakokat illeti, azt csak nagy fokú szkepticizmussal szabad csak figyelembe venni, ugyanis nem írásos emlékeken, hanem különböző "hangtani törvényeken(?)" alapulnak, puszta spekuláció.

Érdekes amúgy, hogy a PIE és az "uráli" esetén is hasonló a hangalak, PIE *perd-, osztják pir (‘háttér’), vogul peru, szamojéd purdá és állítólag mindkét esetben a p -> f fejlődés ment végbe.

Nem véletlen pedzegetik páran, hogy túl sok a "meglepő véletlen" a két nyelvcsalád etimológiáiban, lehet érdemes lenne megvizsgálni, hogy lehet-e esetleg egy közös ős a háttérben:

https://en.wikipedia.org/wiki/Indo-Uralic_languages

https://hup.hu/comment/2512545#comment-2512545

Se az a betűt, se a r betűt nem ugyanúgy ejti a magyar és az angol. Az eredeti ferten-feorting alakot még kevésbé.

?

Ha kimondom, hogy fart, az ugyanúgy hangzik, mint a far. De ugyanezzel a logikával azt is mondhatnád, hogy Szeged és a szegediek által kiejtett "Szöged" nem ugyanaz a település, vagy hogy az "elég" az nem ugyanaz a szó, mert szegediesen mondva az bizony "ölég"... Az írott és a kiejtett szó bizony még nyelven/nyelvjáráson belül is különbözhet, nemhogy átadó/átvevő nyelvek esetén.

Vagy lehet mégis?

https://www.youtube.com/watch?v=mnz4pEtyYDk

Amire te gondolsz, az a

(Received Pronunciation) enPR: färt, IPA(key): /fɑːt/

Ami a Queen's Englishnek felel meg, ezáltal az angol nyelv minimális részét érinti.

..."there is no such thing as a uniform educated pron. of English, and rp. and rs. is a variable quantity differing from individual to individual..."

RP has most in common with the dialects of South East Midlands, namely London, Oxford and Cambridge. By the end of the 15th century, "Standard English" was established in the City of London, though it did not begin to resemble RP until the late 19th century

link

Tehát ez nem az a kiejtés, ahogy az emberek mondják, hanem ez a posh, upper-class, uralkodói, raccsolós kiejtés. Az általános amerikai kiejtés még tartalmazza:

(General American) enPR: färt, IPA(key): /fɑɹt/

De majd rákérdezek az ismerettségi körömben hogy mondják. Mondjuk a North-Westet nem lehet azzal vádolni, hogy tele lett volna upper-class, eltartott kisujjas, "mi máshogy mondjuk, mint a pórnép" féle emberekkel, szóval az itteni kiejtés valószínüleg jobban közelíti az eredetit.

Számos nyelvben az UNDER illetve UNTER szavak olyasmit jelentenek hogy alsó, alul, alul levő, alulsó, alább való, alárendelt, alsóbbrendű, al-. A magyar nyelvben meg van olyan szó, hogy UNDOR illetve UNDORító..

Lehet itt valami:

From Middle English under, from Old English under, from Proto-Germanic *under (whence also German unter, Dutch onder, Danish and Norwegian under), from a merger of Proto-Indo-European *n̥dʰér (“under”) and *n̥tér (“inside”).

link

undorodik – ‘visszataszítónak érez ‹látványt, ízt, szagot, személyt›’. Származékok és kapcsolt szavak: undorodás, undor, undorít, undorító.

Az un származéka; ...

link

un – ‘túl megszokottnak, érdektelennek, nehezen elviselhetőnek érez, tart’. Származékai: untat, untalan, untig, unalom, unalmas, unatkozik.

Ismeretlen eredetű szócsalád. Lásd még undok, undorodik.

link

Az under-unter-undor asszociáció érthető. Az alsó rész az nem kellemes (látvány, szagérzet, stb). De az under-unter-ben megjelenik az általad fentebb felvetett enter ter-tér asszociáció is.

Ebben az esetben az under-unter az az alsó területet jelenti, az undor mai jelentése az ennek kapcsán érzett érzelem.

"Az under-unter-undor asszociáció érthető."

Nem, az angol/german undert semmilyen formában nem használták, mely az undorhoz (vagy még inkább az unhoz, mert abból alakult ki az undor ) kapcsolódna. Megint elkaptál egy olyan szópárt, ami hasonlít, csak épp köze nincs egymáshoz. 
és így az under -> un kapcsolatnak meg már tényleg semmi értelme (kivéve ha nagyon szoktad unni az alsó részed)

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Nem az a lényeg az asszociációnál hogy maga a angol vagy germán nyelv használta-e az undorral kapcsolatban. Az Ősnyelvről beszélünk. Az angol, német, de még az ősgermán is - és persze a magyar is - már egy származéknyelv. Ezekből próbálunk visszakövetkeztetni a közös eredetire.

Bár sokak szerint a magyar sokkal jobban hasonlít az Ősnyelvre mint számos másik nyelv, elég nyilvánvaló hogy még ha ez igaz is, akkor is az van hogy azért a magyar is változott az idők során valamennyit. Mert semmi se örök csak a változás.

Nem használták az undort kifejezendő? MIKOR nem használták? Amióta vannak írásos emlékek? Mennyi idő lehet ez, ezer vagy kétezer év? Ember, az Ősnyelv ezelőtt legalább százezer évvel kellett létezzék.

( uid_21365 | 2020. 12. 14., h – 23:39 )

Nézzük meg az angol "even" szót. Számos jelentése van (amint az az ánglius nyelvben szinte már szabály...), de köztük olyan jelentések is szerepelnek, hogy:

—lesimít, elegyenget, egyenletessé tesz, egy szintre/szinvonalra hoz, EGYENlővé tesz valamit, felér valamivel, egyenlő valamivel, egy szinten van valamivel...kiEGYENlít,

even up on sy = megfizet valakinek

get even = revansot vesz, elégtételt szerez

Ahogy fentebb ki is emeltem, e jelentések közül egypár magyarul tartalmazza az EGYEN szót, mely hangalakra eléggé hasonló az EVEN-hez. A jelentésbeli hasonlóság a fenti szóbokor szavai közt nyilvánvaló, az asszociációs lánc igazán kézenfekvő. Az egyetlen amibe bele lehet kötni, hogy a GY hang nem azonos a V hanggal, ami kétségkívül igaz, de a GY az tulajdonképpen egy lágyított D hang, s így azért már nincs olyan rém messze a hangcsatornában a V hangtól, ráadásul a V is és a GY is zöngés hang. Vélelmezem, az ősibb szóalak D hangot tartalmazott, mert a

D -> V

D -> GY

sorozatok mindegyike egy szabályos lágyulási folyamat, a nyelvekben meg jelentős a hajlam a szavak és hangok lágyulására, a könnyebb kiejthetőség érdekében.

nekik ez itt eleg. sot, ha egymas mellett vannak a betuk barmilyen billkiosztasba, az is eleg.

Mostmár csak az a kérdés, hogy szerinted a batter hasonlít-e arra, hogy betör? :)

From Middle English bateren, from Old French batre (“to beat”). From Late Latin battere, variant of Latin battuere (“to beat, hit”)

link

Batter - batre - betör - battuere - betörő.

The firemen battered down the door.

A tűzoltó betörte az ajtót.

Természetesen semmi köze a magyar tör szóhoz, hiszen ismerjük a pontos eredetét, ami:

tör – ‘‹szilárd testet› szétzúz’; ‘ily módon egy darabot leválaszt’: kenyeret tör; ‘benyomul’: utat tör a tömegen át; ‘küszködik valaminek az elérésére’: a szépre, a jóra tör; ‘hibásan beszél ‹nyelvet›’: töri a németet; ‘‹betegség› rohamokkal kínoz’: töri a frász, a nyavalya; ‘oszt’: három törve hattal; ‘kényszerítve szoktat’: járomba töri az ökröket. Származékai: törés, tördel, tördelés, töret, törik, törékeny, törékenység, töredék, töredékes, töredelem, töredelmes, töredezik, töredezett, töretlen, törhetetlen, törmelék.

Bizonyára ősi szavunk, de eredetét homály fedi.

link

:(

De mindkettő ajakkerekítés nélküli magas hangrendű magánhangzó, és csak egy „lépésköz” van köztük a nyelvállás tekintetében is. Az pláne nem számít ha most az utolsó magánhangzót elnyelik, nem ejtik ki, minthogy az íráskép ettől még hűen bizonyítja hogy ott eredetileg igenis VOLT egy magánhangzó.

Az a baj, hogy már megint csak fogalmatlanul trollkodtok.

Nem, az angol even kiejtése ee·vn, egyik magánhangzó sem ua mint a magyar egyen-ben. Az egyetlen dolog, ami egyezik, a a szó végi "n", semmi más.

Ugye ez nem meglepő, mert az angol even mai kiejtése elég friss fejlemény, hiszen:

From Middle English even, from Old English efen, efn, emn (“even, equal, like, level, just, impartial, true”)

De a különböző nyelvekben is elég komoly szórás van, hogy hogy mondják:

Cognate with West Frisian even (“even”), Low German even (“even”), Dutch even (“even, equal, same”), effen, German eben (“even, flat, level”), Danish jævn (“even, flat, smooth”), Swedish jämn (“even, level, smooth”), Icelandic jafn, jamn (“even, equal”), Old Cornish eun (“equal, right”), Old Breton eun (“equal, right”), Middle Breton effn, Breton eeun, Sanskrit अम्नस् (amnás, “(adverb) just, just now; at once”).

link

Nem csak hasonlóak, hanem hasonlóak és ugyanazt jelentik. Olyan nyelvek esetében, melyek legalább 1000, de inkább több ezer évig kapcsolatban álltak egymással.

A jogász Hunfalvy Pál (1810-1891) fanatikus hirdetője lett annak a feltevésnek, hogy a magyar és a finn nyelv külön nyelvcsoportot alkotnak. Hunfalvy a felvidéki német kisebbséghez tartozott. Eredeti családnevét, a Hunsdorfer-t akkor magyarosította, mikor 1841-ben tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának.

...

Hogy Hunfalvyról miként vélekedtek akadémiai körökben, azt ő magától tudjuk meg. 1883-ban azt írta, hogy 27 évvel előbb, azaz 1856-ban, ismert, tekintélyes magyar nyelvészeket szólított fel arra, hogy támogassák az ő új folyóiratát, a Magyar Nyelvészet-et. Többen azonban erre nem voltak hajlandók, mivel akadémiai körökben azt suttogták, hogy az osztrák kormány lefizette Hunfalvy-t azzal a céllal, hogy a magyar nemzet becsületét szégyenítse meg az állítólagos finn rokonsággal. Tény, hogy Hunfalvy Pál rögtön az akadémiai kinevezése után, 1851-ben támadásba lendült az Akadémiai Nagyszótár ellen. Hunfalvy azonban már nem volt képes a projektumot leállítani. Ehelyett azzal próbálkozott, hogy kiüsse a projektum tudományos alapjait:

...

Hunfalvy ezzel azt akarta mondani, hogy a magyar nyelv gyökérszavai csak akkor számítanak az alapszókincshez, ha ezek a szavak előfordulnak rokonnyelvekben is, mint a finnben. Azok a magyar gyökérszavak, amelyeknek nincs megfelelője a rokonnyelvekben, szerinte jövevényszavak.

link

Azért na. Vannak azért kétségek. És mint látjuk, vannak érdekes "véletlenek" is.

Másrészt itt nem csak két szó hasonlóságáról van szó, hanem több tucatnyi szó hasonlóságáról. Ha egy-egy szó lenne csak hasonló, azt mondom, oké, véletlen. Így lassan félszáz példa után azért kezdek kicsit szkeptikus lenni a hivatalos értelmezéssel kapcsolatban.

"Nem csak hasonlóak, hanem hasonlóak és ugyanazt jelentik. Olyan nyelvek esetében, melyek legalább 1000, de inkább több ezer évig kapcsolatban álltak egymással."

Nem, a fart és a far nem ugyanazt jelentik

Az undor és az under sem

És ha még ugyanazt jelentenék, az sem bizonyíték semmire. De nem ugyanazt jelentik.

“Any book worth banning is a book worth reading.”

A nyelvészet nem arról szól, hogy kitalálsz dolgokat. Hasonló szavakat és is tudok találni, csak nem vonok le a hasonlóságból bizonyíték nélkül következetetéseket. 

Amit te csinálsz, az a nyelvészkedés homeopátiája.

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Sok száz évvel ezelőtt is találtak már emberek jelentős hasonlóságokat állatfajok közt. Aki azonban netán felvetette hogy ez nem lehet véletlen, közös ősük kellett legyen, azt kigúnyolták, hülyének nevezték, talán még az inkvizíciótól is félhetett hiszen amit mond az lehetetlen, megvan a magyarázat: ezek közt igenis nincs semmi hasonlóság, ha mégis az vagy véletlen, vagy ha nem hát amiatt van mert Isten ilyennek teremtette őket és kész!

Aztán mégis kiderült hogy van evolúció. Illetve egy csekély kisebbség máig kételkedik benne, de akkor is igaz hogy mára már egy komoly és elfogadott elméletté vált.

Figyeld meg, így lesz ez a nyelvészetben is. Nehéz az Ősnyelv egykori létét tagadni, ha már a biológusok szerint is egy helyről származik az emberi faj, sőt egész jól be is lokalizálták e helyet, északkelet-afrikába.

Voltak téves feltételezések az evolúcióban? Igen, ritkán még csalások is. Ettől azonban nagy vonalakban és alapvetően igaz volt amit tanított, kezdettől fogva.

Új tudományos paradigma színrelépésekor nem az a lényeg hogy minden részletében tűpontos legyen rögtön, hanem hogy nagyobb magyarázóerővel bírjon a réginél úgy általában. Tévedések mindig vannak minden új dolognál, de azok vannak a régieknél is azért. Legfeljebb ott nem tévedésnek hívják szemérmesen hanem „kivételnek” vagy „véletlennek”...

Hasonló szavakat és is tudok találni, csak nem vonok le a hasonlóságból bizonyíték nélkül következetetéseket. 

Itt írtam a false cognate-k témájáról.

A hamis barát leghíresebb példája, az angol dog és Mbabaram dog. Mindkettő ugyanazt jelenti, ugyanazzal a hangalakkal: kutya. Véletlenül.

"For example, the English word dog and the Mbabaram word dog have exactly the same meaning and very similar pronunciations, but by complete coincidence."

Ergo, gudaga became dog — a one in a million accidental similarity of form and meaning in two unrelated languages.

Persze csak addig, amíg a magyar nyelvet be nem vonjuk a képletbe, hiszen akkor hirtelen értelmet nyer, hogy miért jelenti ugyanaz a szó ugyanazt egy IE és egy aboriginal nyelvben is. Ha a dog - dog véletlen egyezésnek egy a millióhoz az esélye, akkor ennek a "véletlennek" vajon mekkora?

Kutya - kutta - guda - gudaga - dog - dög

guda = kutya

gudag = kutyak, kutyák

gudaga = kutyáka, kutyácska

Lehet Czuczornak és Fogarasinak igaza volt, azzal, hogy "az ősnyelv és az ősgyök kutatását (...) úgy képzelte el, hogy a magyar egyszótagú gyökök mintáját kell alapul venni és ezzel a magyar nyelvet be lehet kapcsolni az ősnyelvkutatásba"?

Lehet, hogy az elmúlt másfél évszázadban rossz alapokon nyugvó elméletekkel próbálták a magyar nyelv eredetét tisztázni, és ezért van tele az etimológiánk ismeretlen eredetű szavakkal? És lehet, hogy ezért találunk furcsa, "véletlen" egybeeséseket más nyelvekkel?

Amit te csinálsz, az a nyelvészkedés homeopátiája.

Az a baj, hogy te csak annyit látsz, hogy néha felbukkan a blog-bejegyzésem "már megint valami baromsággal", de nem látod át, hogy miért írom, amit írok. Nem látod, hogy ez nem az első ilyen blogom. Ez csak egy gyűjtő blog, mert NagyZ neheztelte, hogy pár havonta írok a dologról, így kompromisszumos megoldásként jelenleg egy topicba gyűjtöm az érdekességeket.

Nem hiszem hogy olvastad a számneveinkről szóló blogomat se. Holott a "nyelvészeink" tanácstalansága helyett van logikus magyarázat. De amikor ilyeneket írnak, akkor azért na...

A legvalószínűbb az, hogy a finnugor korban nem volt jól kiépült számolási rendszer. Ma is ismerünk olyan nyelveket, ahol beérik az 1, 2, 3, sok... megkülönböztetéssel, ha a kultúrában nincs szükség a matematikára. A finnugor alapnyelv beszélői hatig egészen biztos el tudtak számolni, és ha szükség volt rá, használtak bonyolultabb számolási rendszereket, de ezek nem voltak megszilárdultak, de legalábbis egyeduralkodóak, térben és időben is különbözhettek. Pontos választ ma már aligha kaphatunk.

https://www.nyest.hu/hirek/igy-jutunk-a-hetrol-tizre

Pontos választ nem hogy nem aligha kaphatunk, hanem van egy nagyon jó és nagyon logikus, az ősi civilizációkban is és a mai napig is használt számolási rendszer: az ötös alapú.

Persze, persze. Mondhatod, hogy ez csak homeopátiázás...

Én közben inkább nyitott szemmel járok és próbálom megmagyarázni az eddig megmagyarázatlant.

Másrészt itt nem csak két szó hasonlóságáról van szó, hanem több tucatnyi szó hasonlóságáról. Ha egy-egy szó lenne csak hasonló, azt mondom, oké, véletlen. Így lassan félszáz példa után azért kezdek kicsit szkeptikus lenni a hivatalos értelmezéssel kapcsolatban.

Pont erről van szó. Ez a lényeg. Ráadásul OLYAN nyelvek közt van ilyen sok hasonlóság, melyek gyakran rém távol állnak egymástól nemcsak földrajzilag, de még a hivatalos nyelvészet nyelvcsalád-elmélete szerint is.

Teljesen mindegy ha valaki bebizonyítja az elmélkedéseink némelyikéről hogy tök fals, mert még úgy is bőven sok marad ami komoly gyanúra ad okot.

Jajj jajj jajj, az ultimate joker, a "megcáfolhatnám a kisujjam rándításával, de túl értékes az időm, hogy rátok pazaroljam".

Ez nem érv, ez szégyen.

Az a baj, hogy ez a topic tele van az ilyenféle, alátámasztás nélküli "ez zagyvaság" zajjal. NagyZ és harlequin az utóbbi időben elkezdett legalább IPA alapján érvelni, ami mindenképpen pozitív meglepetés és sokkal jobban értékelem a "hát ez baromság" féle semmitmondó benyögéseknél.

Amíg az utóbbi van túlsúlyban, addig az embernek hajlamos a Futurama vonatkozó epizódja eszébe jutni:

Farnsworth: Well, since we have no digestive systems here, I guess we'd better get back to the third dimension after all. 

King: Third dimension? I can't picture that! You're dumb. 

Farnsworth: There's nothing funny about science! If there can be an X-axis and a Y-axis, why not a Z-axis? 

People of Flatbush: He's opening our minds to new ideas! Kill him!

https://youtu.be/oSbrdoM_IBU

( uid_21365 | 2020. 12. 18., p – 13:56 )

Csak röviden megjegyzem, az az angol szó hogy "tired", nagyon hasonlít ahhoz a magyar szóhoz hogy "törődött"... (mármint, "fáradt, elcsigázott" értelemben).

Ez bizony elképzelhető!

A törődött ugye valószínűleg a tör szótövet rejti magában, amiről korábban már megállapítottuk, hogy 

tör – ‘‹szilárd testet› szétzúz’; ...

Bizonyára ősi szavunk, de eredetét homály fedi. ...

link

Ehhez képest a tired ugye a tire múlt ideje, és mely tire

tire - From Middle English tiren, tirien, teorien, from Old English tȳrian, tēorian (“to fail, cease, become weary, be tired, exhausted; tire, weary, exhaust”), of uncertain origin.

link

Tör(ődött) - teorien - tēorian ("elhasználódott", "fáradt", "kimerült")?

Biztos csak véletlen egybeesés :(

( uid_21365 | 2020. 12. 20., v – 17:13 )

Halkan megjegyzem, van ugye az az angol szó hogy "insert", azzal a jelentéssel hogy "beszúr". Na most bontsuk ezt szét angolul is és magyarul is:

IN + SERT

BE + SZÚR

Mindegyiknél egy igekötő van az elején, a folytatás hangalakja pedig nagyon hasonló: SER(t) - SZÚR

Jelentésben is, hangalakban is tehát rém hasonlóak. Pedig nagyon távoli a nyelvrokonság az angol és a magyar közt ugyebár...

Ugyanide tartozik az a magyar szó is, hogy SERTE/SÖRTE. Ez ugye egy olyan, erős, vastag szőrszál, ami már SZÚR...

És teljesen nyilvánvalóan ugyanebbe a „szóbokorba” tartozik a magyart "sért" szó is, hiszen amit megSZÚRTak, az fel van SÉRTve...

...megjott lenne ha Hevivel irnatok...

Az biztos, hogy mégjott lenne, és az is látszik, hogy neked ez magas (mégas?), de azt azért mégiscsak furcsa, hogy az angol

bat - A club made of wood... - From Middle English bat, batte, from Old English batt (“bat, club, cudgel”), probably of Celtic origin...

link

ahol az Old English batt:

Late Middle English(?!) in the sense "piece, lump," of uncertain origin

link

valamiért meglepően hasonlít a magyar

bot – ‘hosszú, vékony fa pálca támaszkodásra, ütlegelésre’.

Vagy ótörök eredetű: türk butig (‘faág’), oszmán buda (‘gallyaz’), kirgiz buta- (‘elágazik’), s így szavunk eredeti jelentése ‘faág’ volt – vagy szláv vendég: horvát, szlovák bat (‘bunkó, fustély’), orosz bat (‘tölgyfabot’). Mindkét magyarázatnak vannak vitatható pontjai.

link

szóra.

Nem vagyok benne biztos, hogy a fősodratú, finnugorista <-> indo-"európai" értelmezés teljes mértékben hitelesen ábrázolja a szavaink eredetét, kapcsolatait.

Te hogy látod ezt a topic alapján? Biztos, hogy a nyelvészek jó nyomon járnak? Vagy elképzelhető, hogy valamit kihagytak a számításból és ezért nem áll össze a kép?

Lehet, hogy Czuczornak és Fogarasinak igaza volt, azzal, hogy "az ősnyelv és az ősgyök kutatását (...) úgy képzelte el, hogy a magyar egyszótagú gyökök mintáját kell alapul venni és ezzel a magyar nyelvet be lehet kapcsolni az ősnyelvkutatásba"?

Lehet, hogy Sir John Bowring valamibe beletapintott...?

The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region.

Sir John Bowring - Poetry of the Magyars

És ehhez vegyük még hozzá például ezt:

agg - azt jelenti: öreg, koros.

De íme angolul:

age- életKOR

aged - öreg, koros, idős, vén

Na oké, elismerem, sok a rokonértelmű szó e fogalomra a magyarban, s például az "idős"-nek marhára semmi hasonlósága nincs az "agg"-hoz vagy az "age"-hoz. De... hoppá! Számos nyelvben megfigyelhető, hogy az -id végződés valamiféle olyan értelemmel bír, ami vagy kicsinyítőképző, vagy LESZÁRMAZÁST jelent, azt, hogy valaminek az utóda, vagy származéka!

Így már teljesen érthető, honnan származik az "idős" szavunk: az az idős, akinek már van UTÓDA! A képzés módja abszolút világos, mert az -s az egyik LEGGYAKORIBB melléknévképző, és nemcsak a magyar nyelvben, de az ismertebb európai nyelvekben is, legfeljebb a hangot sh vagy sch alakban írják, s előtte akad néha valami ejtéskönnyítő magánhangző, ami többnyire az i.

Nem hiszem hogy e kommented boldoggá tett volna téged. Hallgass inkább a szíved mélyén élő jóságszikrára, ami igenis ott kell legyen a rengeteg lelki szemét alatt, mert az a szikra a legnagyobb gonoszokban is benne rejlik, még ha a tetteik, a külső látszat ennek gyakorta ellentmondani látszik is!

Igen, arra gyanakszom hogy a két szónak van valami köze egymáshoz. Nem állítom ezt határozottan, de legalábbis jelentős esélyét látom a dolognak.

Tudom, most bele lehet kötni az age illetve ago kiejtésébe. Holott az nem sokat jelent, mert a mai kiejtés nem túl régóta áll fent, az íráskép egy sokkal régebbi állapotot tükröz.

Nem. De nem mostanában írták le hanem évszázadokkal ezelőtt, s akkor még közelebb állt a szó kiejtett alakja (amit lejegyeztek) az ősnyelvihez.

Az elég köztudott, hogy az utóbbi körülbelül 500 évben az angol nyelv kiejtése drámai változásokon ment át, azaz hogy ma mit hogy ejtenek ki, az marhára semmit se jelent. Az írásos alak nyilvánvalóan sokkal ősibb.

Inkább az kérdés, hogy az

év – ‘esztendő, háromszázhatvanöt napból álló időszak’. Származékai: évi, éves, ével, évelő.

Ősi finnugor örökségünk: mordvin ije, finn ikä (‘életkor’), lapp jakke (‘év’). ...

link

miért fordul elő az angol

age - From Middle English age, borrowed from Anglo-Norman age, from Old French aage, eage (Modern French âge), from assumed unattested Vulgar Latin *aetāticum, from Latin aetātem, accusative form of aetās, from aevum (“lifetime”)

link

ősei közt, mely esetben a magyar év - és a latin aevum meglepő hasonlóságot mutat hangzásban, miközben mindkettő életkort is jelent(ett).

Az

aevum - From earlier aevom, from Old Latin aivom, from Proto-Italic *aiwom (“period, age”)

az Old Latin aivom és a kikövetkeztetett Proto-Italic aiwom alakra vezethető vissza, mely időszakot, életkort jelent; akárcsak az év.

Lehetne ez véletlen egybeesés is. Lehetne, ha az időszakok nem esnének egybe, miszerint:

Finnugor egység korszaka: ~i.e. 3000 - ~i.e. 2000

link

míg

Proto-Italic - Based on glottochronological evidence, Proto-Italic is believed to have split off from the archaic western Proto-Indo-European dialects some time before 2500 BC. It was originally spoken by Italic tribes north of the Alps before they moved south into the Italian Peninsula during the second half of the 2nd millennium BCE. Linguistic evidence also points to early contacts with Celtic tribes and Proto-Germanic speakers.

Tehát az év ugyanakkorra vezethető vissza, mint a kikövetkeztetett aiwom. Persze a magyar év a wiktionary szerint egy kikövetkeztetett 

From Proto-Finno-Ugric *ikä (“age, year”)

szóra megy vissza, ami

Cognates include Finnish ikä and Estonian iga

gyakorlatilag a mai finn ikä-nak felel meg.

Ez nem tűnik meggyőző magyarázatnak, hiszen ha a magyar ennyit változott, akkor a finn verziónak is kellett volna valamennyit változni az alapalakhoz képest, de a kikövetkeztetett alak nem ezt sugallja.

A fenti kétség alátámasztására használjuk fel azt a tényt, hogy a Proto-Italic az Alpok északi részéről vándorolt dél felé, az Olasz-félsziget északi részére, mely ekkoriban nem indo-europai nyelveket beszélőkkel volt benépesítve. Lásd szemléltető videó: https://www.youtube.com/watch?v=6YGZ-AAYYZg

Az IE expanzió idejére tehető a Villanovan kultúra jelenléte az Appenini-félszigeten, mely 900–700 BC körültől datálódik és az etruszk civilizáció előfutárának tekinthetőek.

Tételezzük fel, hogy a kikövetkeztetett PFU ikä alak helyett az ősi alak jobban hasonlított a mai év kiejtéséhez (melyet erősíteni látszik az ÚESz bejegyzése:)

"Eredetileg é ~ í alakban élhetett; az év szóvégi v-je a toldalékolt alakokból integrálódhatott"

és vegyük figyelembe azt is, hogy Mario Alinei olasz nyelvészprofesszor felvetése szerint az etruszkok finn-ugor / archaikus magyar nyelvet beszéltek (ld. PDF), melyre példa a PDF végéről és mely kultúra végül beolvadt/asszimilálódott a Proto-Italic nyelvet beszélő hódítók közé:

ETRUSCAN TEXT:
NACEME URU IΘAL ΘILEN IΘAL IΧE ME MESNAMER TANŚINA MULU

1)
NACEME
NEKEM

URU
ÚR (URAM?)

IΘAL Θ
ITAL

ΘILEN
TELJEN

2)
IΘAL
ITAL

IΧEME
IGY-(IGYAD/IDD) + MEG (dial. ME)

3)
MESNAMER
MÉZ-NA + MÉR-

TANŚINA
TAN- + SZÍN ‘nice shape’ (11° c.) + -A

MULU
Khanty MUL ‘gift, offering’

(NEKEM URAM ITAL TELJEN / ITAL IGYAD MEG / MÉZNÁ(DA)MÉR VAN, SZÍNE AJÁNDÉK)

MÉZNÁD, (méz-nád) ösz. fn. l. CZUKORNÁD.
(czukor-nád) ösz. fn. Kelet- és Nyugot-Indiában (!!!) otthonos növény, mely a benne találtató czukoranyag fínomsága- és bőségéről nevezetes. (Saccharum L.))

TRANSLATION:
(1) “In me, sir, pour the drink! (2) Drink up the drink! (3) (I am) the gift showing with its nice shape the measure of hydromel”

további példák

Nem vagyok teljesen biztos benne, hogy a mai Indo-"Európai" - Finn-Ugor etimológia értelmezés teljes mértékben helyes, és hogy esetleg lehetséges, hogy ezeknek az eredeztetéseknek a félreértése miatt van annyi fura, véletlen egybeesés a nyelveink között, mely jelen esetben az aevom/aivom - év kísérteties hasonlósága.

Én semmi ellentmondást nem érzek abban amit én írtam az agg -: age hasonlóságról s aközt amit te írtál itt fentebb. Ugyanis az ikä szépen rokonítható maga is az age alakkal, lévéh hogy a "k" hang nem más mint egy zöngétlen "g" hang. A zöngétlen mássalhangzók zöngésedése pedig magánhagzók közt igencsak gyakori a nyelvek esetében.

Eképp tulajdonképpen maga az age és az év szó is egymásnak rokonai, még ha távolabbról is.

Halkan megjegyzem, hátha talán még az "idős" szó is... nem néztem utána, ezt rád bízom, ez csak egy épp most felbukkant hirtelen ötlet bennem.

Ugyan egyetértek a zöngés-zöngétlen érveléseddel, de egyelőre az agg-age-ikä párhuzamot nem tudom a fentiekhez hasonló módon levezetni. Nem zárom ki, hogy van kapcsolat, de jelenleg az agg szót inkább az old szóval rokonítanám; jön majd az is, de a fenti már így is tl;dr sokaknak, nem akartam még tovább nyújtani :)

Az age és az év a fentiek értelmében tényleg rokonoknak tűnnek. Az idő-idős az már kicsit nehezebb dió, de az UESz értelmezése (Eredetileg é ~ í alakban élhetett) is abba az irányba mutat, hogy az is ebbe a körbe tartozik.

Hát nem tudom, nekem így első pillantásra kevéssé hihető hogy az agg az old-hoz hasonlítana... hogy rokonok lennének... De ez csak az első felületes véleményem, szívesen elolvasnám a te nézeteidet! Az hogy tl;dr ne izgasson, ki nem szarja telibe hogy mi a trollok véleménye?! Vedd észre kérlek ha csak 2 rövid mondatot írsz már abba is beleugatnak minden hülyeséget. Ezek után olyan mindegy, vagy nem?

Lehet. De nem biztos. Ezt így előre nem tudhatom, ismerni kell előbb az érvelést mielőtt magam is kialakítom a magam nézetét. Komoly tudósokhoz ez így illik, de ahhoz is aki bár nem komoly tudós, de tiszteli a tudományt és a tudományos módszertant legalább egy minimális mértékig.

de te eleg sok anyagot tolsz

Mindenki magából indul ki. TE lehet hogy kábszerezel, de ÉN nem, még alkoholt se iszom és nem is dohányzom. Ellenben sok vitamint fogyasztok hála a diétámnak, s azóta élesebb az eszem is. Talán neked is illene nyers májat enned, s másra is alkalmassá válnál mint a puszta trollkodásra.

Azt amúgy észrevetted, hogy leginkább a te személyedbe, és nem az én levezetéseimbe kötnek bele...? :)

Argumentum ad hominem

Ugyan én se mondom azt, hogy mindig igazad van, vagy ha úgy is tűnik, hogy jó a megérzésed, és igazad van, akkor valamilyen szinten alátámasztható lenne (általam), de ez azért már tényleg túlzás.

Főleg, mikor jössz egy (értelmes) megérzéssel, abba belekötnek, ha meg megerősítem a megérzésed forrásokkal, akkor (néhány gyenge próbálkozást kivéve) kussolnak...

De legalább a Friss Tartalmak tetején tartja a topicot, na...

Viszont ezekkel a trollkodásokkal, terelésekkel csak azt fogják elérni, hogy a zaj minimalizálása érdekében az eddigi eredményeket egy új blogpostban összefoglalom. Én örülök, ha több emberhez eljut az információ, ők lehet, hogy nem annyira... ehhez képest elég kontraproduktív, amit csinálnak... (én tényleg örülnék valami értelmes vitának, adok-kapoknak. Az készteti az embert igazán gondolkodásra... legalábbis engem).

Persze hogy észrevettem ezt, sőt, már maga Trey is észrevette, bele is írta itt valamelyik topikba hogy nem érti minek olvassák egyáltalán a trollok a topikjaimat, ő (trey) nem teszi, szóval minek sírnak a trollok miattam, amikor láthatóan élvezik... nem szó szerint idéztem de valami ilyesmit írt nekik, s hozzá teljesen magától mert én ugyan nem kértem erre!

De most nézd, mit csináljak... ez van. Az intelligencia úgy látszik így hat a csőcselékre: triggereli őket, igyekeznek megsemmisíteni a náluk kiválóbbat. Ez különben pont ugyanaz a reakció amit a tudományos elit maga is követ, a forradalmi vagy akár kicsit is újszerű eszmékkel szemben. Épp te a nyelvészet köréből aztán igazán nem állíthatod hogy példát ne tudnál hozni erre... Én meg annál inkább, ha nem is nyelvészetből de a dietetika területéről...

Szóval ez van, el kell viselnünk, én újévi fogadalmamhoz méltóan eldöntöttem (bár igazából nem is újévkor fogadtam meg hanem már előtte talán egy héttel is) hogy ezentúl szeretni igyekszem őket, a trollokat is.

Mert ugye, végülis nem tehetnek róla a szerencsétlenek, hogy ilyennek születtek. Az biztos hogy nem véletlen lettek ilyenné, nyilván mindegyikük múltjában van valami tragédia, vagy valami lelki defekt vagy akár testi/szexuális hiányosság, akármi, amit így akar kompenzálni. Én például abban se vagyok biztos hogy NagyZ az aki annak mutatja magát: hogy olyan gazdag, hogy Nyugaton él, stb. Ha úgy lenne, nem itt múlatná az időt a kicsinyes piszkálódásaival, mert az ilyen gazdag és fontos embereknek minden perce drága kincs, amit nem pocsékolna el ilyen hiábavalóságra. De ugye, kihasználja az Internet névtelenségét, ahol azt mondhat magáról amit akar. Amit nem szégyell.

Láttam egyszer egy képet az Interneten, NagyZ-re illik: egy apró, icipici kiscica nézegette magát egy hatalmas tükörben, s a tükörkép egy vad oroszlánt mutatott.

Szóval ez a helyzet is ilyen, itt senki nem üthet vissza, így NagyZ egy hatalmas, legyőzhetetlen akárkinek hiszi magát. A való életben meg lehet hogy akár egy székhez kötött nyomorék, vagy egy vékonypénzű kis seggdugasz, aki még az utcaseprőnek is kezicsókolommal köszön mert fél tőle.

Szóval nem tudhatjuk. Valami defektje azonban biztos van hogy így viselkedik. Ő egy szerencsétlen nyomorult (még akkor is ha NETÁN valóban van nyugati állása és sok pénze) és emiatt sajnálnunk kell mint minden beteget. Ettől még persze felhívhatjuk a figyelmét a tévedéseire, még ki is oktathatjuk őt bizonyos határok közt hiszen udvariatlanul viselkedik, de azért mégis kötelességünk hogy ugyanakkor kimutassuk az iránta érzett szánalmat is, és meglássuk benne az esendő Embert.

Milyen értelemben billennék a kitiltás felé? Mi rosszat írtam fentebb?

Aki trollkodik, igenis „defektes”, hiszen ismered a nézetemet: a Gonoszság egy BETEGSÉG, a beteg pedig „defektes” amennyiben nem egészséges, nem ép. Van valami baja. Lelkileg okvetlenül.

A lelki betegséget azonban könnyen okozhatja valami fizikai fogyatékosság is. Azt nem tudom, ez így van-e NagyZ esetében vagy akár a Te esetedben vagy mások esetében, de az biztos, hogy ez semmi esetre se olyan hipotézis ami alapból elutasítható lenne.

Aki trollkodik, az igenis Gonosz, tehát BETEG, mert a Gonoszság egy betegség. Ez nekem sziklaszilárd nézetem. Ez a részemről tulajdonképpen egy tudományos tény hangoztatása, vagy legrosszabb esetben is hipotézisé, és nem érzem úgy hogy ennek hangoztatásával sértegetném embertársaimat.

Ha az orvos megmondja a páciensnek hogy az beteg, azzal nem sértegeti.

Igen, az Aspie is egy szerencsétlen nyomorult, amennyiben bizony ő is defektes! IGEN, EZ RÁM IS IGAZ.

Csak, a különbség az hogy ez a defektesség az Aspie esetén nem a Gonoszság... Vagy legalábbis ha van is egy Aspieban Gonoszság, az egészen elenyésző lehet.

A "szerencsétlen nyomorult" pedig amúgy minden betegre igaz, legalábbis ha súlyos az állapota, hiszen sajnálatra méltó, gyakran már magatehetetlen, segítségre szorul, stb.

De ettől még azt elismerem, hogy ebben az esetben az amit írtam, kifogásolható. Mert valóban, NagyZ esetleg félreérthette. Ha már te is kisbetu sértőnek érzed, akkor ez vele is megtörténhetett. Különösképp amiatt amit te nem is említettél, amikoris arról elmélkedtem hogy ő esetleg talán egy kis seggdugasz. Igaz ezt nem jelentettem ki explicite róla, csak feltételes módban, de ez pláne félreérthető volt. EZ NEM VOLT SZÉP TŐLEM. Nem volt helyes. Elismerem.

Emiatt ezúton "megkövetem" NagyZ huptársamat!

Kedves NagyZ, kérlek bocsásd meg amit fentebb neked írtam! Azt ugyan fenntartom hogy Te is a Gonoszság nevű betegségben szenvedsz, a Gonoszság-szindrómában, de ahogy ezt kifejtettem, félreérthető volt és csúnya is, és a hibámat különösképp súlyosbítja hogy semmi esetre se volt méltó egy íróhoz. Egy művészhez. Most komolyan szégyellem magamat. Semmi más mentségem nincs a tettemre, mint hogy nem olyan régen történt a "pálfordulásom" hogy szeretni igyekszem a trollokat - igaz hogy nem újév napján hanem régebben, de akkor is csak alig egy hete talán. Nincs még benne nagy gyakorlatom... De így se volt szép, és amiatt pláne szégyenkezem mert még csak nem is haragudtam rád amikor azt a postot leírtam, komolyan és igazán nem, cseppet se, de ENNEK ELLENÉRE is ilyesmit írtam! Nyilvánvaló hogy még én magam se vagyok teljesen mentes minden Gonoszságtól, még akkor se ha az biztos hogy ez messze kisebb bennem mint a trollokban.

De akkor se vagyok teljesen tökéletes mégse. Ígérem igyekszem ezen változtatni magam is, minden erővel! Mégegyszer bocsánatodért esdeklek!

Egyben köszönöm neked is kisbetu, hogy felhívtad a figyelmemet a postom kifogásolható stílusára, ezért nagy hálával tartozom Neked, mert ezzel hozzásegítettél engem a fejlődéshez, ezután tehát tudatosabban fogok törekedni az efféle hibák elkerülésére, ami mindenféleképpen csakis a javamra válhat!

Béke veletek!

Arról nem tehetek, hogy becsukja a szemét a világra. Az információ, a tudás a lábai előtt hever, mit hever, még föl is emelem neki. Ne már az én hibám legyen, hogy ilyen struccos dolgai vannak.

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

És melyik orvos mondta meg azoknak a jóknak, hogy ők a jók, a többiek meg a gonoszok?

"mindent meg kell tenniük azok gyógyulásáért."

Ugye a génmódosítást még nem veted be?

 

És ha azt olvasnád ki a hozzászólásomból, hogy téged jónak tartalak, akkor nagggyon tévedsz.

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

Magyarázat.

Tudod magadról, hogy beteg vagy.

Tudod, hogy szófosásban szenvedsz.

 

Ennek ellenére mégis itt esz a fene, és fertőzöd a légkört.

 

Ezt teszi egy állítólag jó  ember?

Ahelyett, hogy túllépne saját gyarlóságán, és megpróbálna alkalmazkodni a helyi normákhoz?

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

Kedves kisbetu, vedd észre kérlek hogy ezt itt fentebb már megint nem te írtad, csak a benned teret nyert Gonoszság!

És még csak nem is volt ez a Gonosz benned olyan nagyon leleményes most.

Mert hát hol fertőzöm én a légkört szerinted? Kötelező talán neked a topikjaimra klikkelned? Ez ráadásul nem is az én topikom hanem Hevié. És már ŐSRÉGI topik, rég nincs is bent az első valahány közt amit a címoldal mutat. A téma maga se érdekel téged hiszen gúnyolódol az elméleteinken. Simán leiratkozhatnál róla. Mégse teszed. Nyilván azért nem mert valamit igenis élvezel abban ha követsz engem minden topikba.

Persze hogy élvezed. Azt élvezed hogy gyötörhetsz valakit büntetlenül.

És akkor még te kételkedel abban ezek után hogy Gonosz vagy?! Naná hogy az vagy!

Ezzel szemben most mondd meg, ÉN követlek-e téged a Te topikjaidba? Ugye hogy nem!

Ebből egészen nyilvánvaló hogy jobb vagyok mint te.

Igen, szófosásban szenvedek az igaz, igen, beteg vagyok amennyiben az Asperger-szindrómát betegségnek tekintjük. Mindez azonban nem ellenérv mely megcáfolná azt az állítást hogy jobb vagyok mint Te, aki Gonosz vagy!

A tények makacs dolgok kedves kisbetu.

Különben is, most írtad hogy beteg vagyok. Te meg állandóan piszkálódol velem, gyötörsz, gúnyolsz. Szerinted nem gonoszság-e egy beteg embert szándékosan gyötörni? Sőt, ez talán nem maga a LEGFERTELMESEBB GONOSZSÁGOK EGYIKE?! Minősített gonoszság?!

Nagyon szépen kérlek nyíljék már fel a szemed a tényekre! Nézz szembe önmagaddal, tagadd meg a benned élő Gonoszt, és kezdj egy új életet!! Válj "kisbetu"-ből "NAGYBETU"-vé, a Jó ügyének nemes harcosává!

És ne szőrözz azon hogy ki mondja meg mi a jó, meg más efféle kifogásokon. Tudod te is jól, hogy minden emberben születésétől fogva benne rejlik egy veleszületett morális iránytű, egy alapvető erkölcsi érzék, a „common sense”... bár ez utóbbit más értelemben is szokták használni. De erre is illik. Erre hallgass. Nagyonis jól tudod te miről beszélek, nem kellenek ide a mindenféle mesterkélt agyonmagyarázások. Bőven van annyi eszed hogy tudod, miről beszélek.

Ne kifogásokat keress, hanem kezdj új életet! MOST!

Rád is rádférne egy életmódváltás. És itt most nem is kizárólag - sőt nem is elsősorban! - a táplálkozásra gondolok...

Mert neked a neved lehet Nagy, de e névhez nem vagy méltó, mert a jellemed alpári, durva, erőszakos, kegyetlen, és hiányzik belőle a magasztosság minden nyoma...

( uid_21365 | 2021. 01. 05., k – 22:47 )

Angol: eloquent

Magyar: előkelő

Igaz, a magyar "előkelő" hivatalos fordítása angolul leginkább az "aristocratic" lenne talán, mert az "eloquent" jelentése inkább "ékesszóló". Oké. Nem nehéz azonban meglátni a két szó közt a jelentésbeli hasonlóságot ennek ellenére se, mert azt hogy "előkelő", azt még magyarul se csupán a nemesi személyekre mondják, de olyasmire is hogy "előkelő stílus", s itt az "előkelő" egyértelműen olyan jelentéssel bír hogy "magasztos", "ünnepélyes", "kifinomult", "választékos"... azaz aki előkelően beszél, az ékesszólóan beszél.

Az is teljes joggal feltételezhető, hogy a régi időkben az előkelő emberek (azaz a nemesek, arisztokraták) tudtak csak ékesszólóan beszélni (gyakran ők sem...), egyszerűen mert nekik volt idejük megtanulni azt. Illetve, már eleve olyan környezetbe születtek bele ahol ez a stílus volt a természetes.

( uid_21365 | 2021. 01. 12., k – 04:19 )

Csak röviden, nehogy tl;dr legyen a diszlexiás trolljainknak:

magyar szó: sürget

angol szó:

urge = ösztönzés, kényszer, vágy - de konkrétan azt isjelenti hogy "sürget".

urgent = sürgős

Nem éreztek itt valami érdekes hasonlóságot mind alaktanilag, mind a jelentésben?

Sőt, ott a magyar "fürge" szó, ez is mennyire hasonlít a magyar "sürget"-re - nyilván mert akit sürgetnek, az fürge lesz, legalábbis fürgébb mint korábban volt.

Ezek után amúgy azt se tartom lehetetlennek hogy a magyar "ürge" szó úgy alakult ki, hogy a mnondott állat igencsak fürge volt, fürgén tudott elrejtőzni. Nyilván ennek már kisebb az esélye mint a fentebbi elmélkedéseimnek.

( Hevi v | 2021. 03. 16., k – 15:36 )

Szerkesztve: 2021. 03. 16., k – 15:40

Érdekes, hogy az angol niche ami nagyjából fülke, falmélyedés, lőállás, urnatartó jelentéssel bír és mint ilyen, bemélyedést, hiányzó részt jelöl (vö.: "niche market" - "piaci rés"), az etimológia alapján a 

niche - Borrowed from French niche, from Old French niche, from nicher (“make a nest”) (modern French nicher), from Latin nīdus (“nest”). From Proto-Italic *nizdos, from Proto-Indo-European *nisdós (“nest”).

fészek szóból ered. Ez érthető is lenne, hiszen a fészken is van bemélyedés.

Ami a meglepő, hogy a bemélyedésnek, a hiánynak kifejeződése mennyire hasonlít a magyar nincs szóra, ami ugye

nincs(en) – ‘nem létezik’; ‘nem található ‹a jelzett helyen›’. Származékai: nincstelen, nincstelenség.

Igei állítmányként (csak jelen kijelentő harmadik személyben) használatos tagadószó, a nem2 és a nyomatékul használt és vagy is összeforrott alakja, a s elem affrikálódásával.

a nem, és az és/is összeforrott alakja, ahol a nem 

nem2 – ‘tagadószó’. Származékai: nemleges, ne.

Ősi örökség a finnugor korból: vogul ne-, osztják, zürjén nem-, votják no.

ugye megint csak eléggé hasonló az angol no szóhoz ami, viszont

no - From Middle English no, noo, na, a reduced form of none, noon, nan (“none, not any”) ... from Old English nān (“none, not any”), from Proto-West Germanic *nain, from Proto-Germanic *nainaz(“not any”, literally “not one”), equivalent to ne (“not”) +‎ a.

Érdekes, hogy a no és a ne is felbukkan a finnugor megfeleltetésekben, illetve az meg végképp, hogy a régies, már nem használt angol ne

ne - From Middle English ne, from Old English ne, from Proto-West Germanic *ne, from Proto-Germanic *ne, from Proto-Indo-European *ne.

azt jelenti, hogy nem, és PIE alakja is ne.

Biztos meg van a jó, megfelelően alátámasztott, tudományos okuk, hogy a magyar/FU ne-nem miért nem ugyanaz, mint a PIE ne, és biztos, hogy teljesen logikus, hogy a magyar nincs miért nem rokon az angol niche szóval, holott mindkettő valaminek a hiányát fejezi ki.

Biztos. Hogy. Logikus.

De azért érdekes a véletlen összjátéka...

Megint.

( Hevi v | 2021. 04. 02., p – 17:26 )

Szerkesztve: 2021. 04. 02., p – 18:26

Meglepő hogy, az angol slick és ősei, mely sima, csúszós értelemmel bír:

slick - From Middle English slicke, slike, slyke, from Old English slīc (“sleek, smooth; crafty, cunning, slick”), from Proto-Germanic *slīkaz (“sleek, smooth”), from Proto-Indo-European *sleyg-, *sleyǵ- (“to glide, smooth, spread”).

illetve a sleek mely sima, fényes, nem durva (felület) értelemmel bír,

A late variant of slick;

mennyire hasonlít a magyar sík szóhoz, melynek eredete természetesen:

sík – ‘lapos, vízszintes ‹felület›’: sík tükör; ‘csúszós, sima felületű’; ‹főnévként› ‘síkság’; (...) Származékai: síkság, síkos, síkosság.

Ismeretlen eredetű szó. Néhány származéka arra vall, hogy eredetileg igenévszó volt, kb. ‘csúszik’ jelentéssel: sikamlós, sikkaszt, siklik.

Ugyancsak meglepő, a jelentésben és hangzásban ide tartozó magyar sima szó eredete, mely

sima – ‘teljesen egyenletes felületű’; ‘egyenletesen apró szemcséjű’; simaliszt; ‘díszítés nélküli’: sima fal; ‘egyszerű, bonyodalmak nélküli’: sima ügy, sima lefolyás. Származékai: simaság, simít, simítás, simul, simulékony, simogat, simogatás.

Ismeretlen eredetű szó.

az viszont korántsem meglepő, hogy a sima, csúszós felületen haladásra szolgáló eszköz természetesen:

sí2 – ‘lábra csatolható hosszú, rugalmas páros léc havon való sikláshoz’: síléc, sípálya. Származékai: sízik, síel.

Nemzetközi szó a norvég ski nyomán, amely a német Schi közvetítésével került nyelvünkbe. Forrása a régi norvég skida (‘fahasáb’), az azonos jelentésű német Scheit és az angol skid (‘fékezőtuskó, rönk’) etimológiai családjából.

Slick/sleek - sík - sima - sí.

Mi lehet az a közös pont, ami megmagyarázná ezen ismeretlen eredetű szavak eredetét...?

Egyrészt.

Ott van pl. az Indo-Uralic language theory. 

Esetleg a Paleolithic Continuity Theory ami szerint az indo-európai nyelvek (európai) megjelenése nem a történelmileg közelmúltban történt, hanem a Homo Sapiens afrikából való kirajzásához köthető.

...the PCT posits that the advent of Indo-European languages should be linked to the arrival of Homo sapiens in Europe, at around 40,000 years ago.

Ez felveti a kérdést, hogy az eredeti őslakosok, a neandervölgyiek milyen nyelvet beszélhettek a homo sapiens európai megjelenése előtt.

Ld. különböző Homo alfajok kirajzása: https://hup.hu/node/169326

Indo-európai nyelvek megjelenése Európában: https://www.youtube.com/watch?v=6YGZ-AAYYZg

( Hevi v | 2021. 04. 03., szo – 16:55 )

Szerkesztve: 2021. 04. 03., szo – 16:55

A magyar csiszol természetesen

csiszol – ‘dörzsöléssel simít, fényesít’. Származékai: csiszolt, csiszoló, csiszolás, csiszolat, csiszolódik, csiszolatlan.

Hangutánzó eredetű szócsalád, távolabbról a csoszog, csúszik rokonságába tartozik.

ami logikus is, hiszen a kövön vagy fémen csikorduló eszköz hangja nagyon hasonló a "csisz" által keltett hanghoz.

Ami talányosabb, hogy az angol chisel (véső)

chisel - From Middle English chisel, chesel, borrowed from Old Northern French chisel, from Vulgar Latin *cisellum, from *caesellum, from Latin caesus, past participle of caedere (“to cut”)

...

caedo - From Proto-Italic *kaidō, from Proto-Indo-European *keh₂id-, *kh₂eyd- (“to cut, hew”)

miért van vissza vezetve a kikövetkeztetett PIE *keh₂id-, *kh₂eyd- alakokra, amivel a chisel szó teljesen elveszti a kifejező, hangutánzó természetét, amit a csiszol szavunk még mindig hordoz.

A hivatalos etimológia szerint a chisel a latin caesus szóból ered, ami vágást jelent. De várjunk csak, ennek a szónak olyan ismerős a hangzása...

kés – ‘nyeles vágó szerszám, konyhai eszköz’; ‘gép vágó, forgácsoló alkatrésze’: esztergakés. Származékai: késes, késel, késelő.

Ősi finnugor örökség: vogul keszi, osztják kotseh, cseremisz keze (‘kés’). A finnugor alapforma *kecse lehetett.

Persze, nyilvánvalóan finnugor örökség, talán egy kitalált *kecse alapformával rendelkezhetett, de azért mégiscsak meglepő, hogy magyarul a vágó szerszám neve mennyire hasonlít a latin vágást kifejező szóra...

Chisel - csiszol

Caesus (késus) - kés

Vannak itt érdekes véletlenek, na...

Ez teljesen elképzelhető. De ami érdekes számomra, hogy a chisel vissza van vezetve egy nem hangutánzó alakra. Aminek nem sok értelmét látom, hiszen a chisel ugyanazt a hangot jelöli, ami a magyar csiszolban is megtalálható és amelyik eredete (szerintem helyesen) hangutánzóként lett meghatározva.

Nincs értelme egy hangutánzó szót visszavezetni egy nem hangutánzóra, vagy ha mégis van, akkor a magyar csiszol-t is vissza lehetne vezetni ugyanarra az ősre.