Érdekességek a magyar szavak etimológiájában - folyamatosan frissítve

Tovább is van, mondjam még...?

kúp – ‘mértani test kör alappal és csúcsos palásttal’; ‘hasonló alakú, végbélbe adott gyógyszer’: végbélkúp. Származéka: kúpos.

Déli szláv eredetű szó: szerb-horvát szlovén kup (‘csomó, rakás’); ez rokona a kupac előzményének. A ~ szót mértani jelentésével a nyelvújítók ruházták fel.

vs.

coop - From ... from Old English cȳpe (“basketcask”) or possibly(!) from Middle Dutch cûpe ... probably(!!) from Latin cūpaMedieval Latin cōpa (“cask”). However, the Oxford English Dictionary notes that if the word is from Latin, “it is difficult to account for the umlaut in Old English cýpe”(!!!).

(hun.) (csirke)ól

 

Coop

---

púp – ‘hátgerincgörbület miatt a háton vagy mellen keletkező kidudorodás’; ‘egyes állatok hátán természetes kidudorodás’: teve púpja. Származékai: púpos, púposodik, púpoz.

Valószínűleg hangfestő szó(?!), a búb közeli rokona.

vs.

poopOrigin uncertain(!), possibly from Middle English poupen

(hun.) egy hajó legmagasabb fedélzete, széklet

---

búb – ‘dudor’; ‘madár bóbitája’; ‘fejtető’: a feje búbjáig.

Hangfestő szó(?!), rokonságában található a buborékbibircsókbóbita is, amelyek mind tartalmazzák a ‘kidomborodás’ jelentéselemét

vs.

boobClipped form of booby (“breast”) -> From the earlier form bubby -> Perhaps(!!) from dialectal German Bübbi (teat)

(hun.) női mell, mellbimbó

---

Érdemes lenne visszanézniük az okosoknak ezekre a "véletlen egybeesésekre", hátha mégse azok; dehát nyilván lehetnek sziklaszilárd alapokon nyugvó hamis barátok is...

Hozzászólások

Egy sokkal érdekesebb összefüggés: https://imgur.com/a/ELwEI8j
Véletlen? Nem hinném.

“May have been the losing side. Still not convinced it was the wrong one.”
"The clitoris has 8,000 nerve endings and still isn't as sensitive as a conservative man on the Internet"

Érdekes! Ha a latin ABC etruszkból való kifejlődése előtt nem létezett ez a szó, akár még elképzelhető is lehet! /s

De a többit hogy magyaráznád?

Láthatóan hasonló hangalakok hasonló fogalmakat jelölnek, holott tudjuk, hogy hivatalosan ez hülyeség (amit a statisztika viszont cáfolni látszik)...

Érdekes ez a sok "possible" meg perhaps kiemelés az összehasonlításoknál :) Ez valami wikipédia szócikkben volt így ?

A ""magyar"" oldalon ilyesmit nem látni hogy talán, lehetséges, esetleg... Érdekes.

Ugyan múltkor kifejtetted, hogy téged aztán baromira nem érdekelnek a nyelvészeti posztjaim, de a tény, hogy újra és újra felbukkansz és kommentelsz azt mutatja, hogy titkon azért mégiscsak mozgatja a fantáziádat a dolog :) Mivel ilyen határozott véleményed van a munkám minőségéről, gondolom megfelelő mennyiségű és minőségű tudás birtokában vagy ahhoz, hogy segíts eloszlatni az esetleges félreértéseim.

Például, szerinted miért van az, hogy a 

hegy – ‘dombnál magasabb felszíni térforma’; ‘valaminek a csúcsa’: késhegy, ceruzahegy. Származékai: hegyes, hegyecske, hegység, hegyez, hegyezés, hegyező.

Valószínűleg ősi finnugor, esetleg uráli örökség. Talán a finn kasa (‘kiemelkedés’), észt kadsa (‘baltaél csúcsa’), lapp gaeccse (‘hegy, csúcs’) rokonságába tartozik; a szóeleji k ⇨ h változás szabályos, lásd hab, hal, hat, ház, hó, hód stb. Kevésbé meggyőző a szamojéd hoi (‘hegyhát’) és szelkup kee (‘domb’) szavak tanúsága önmagában, hiszen igen távoli nyelvrokonságról van szó.

miközben a 

begy – ‘madár gyomra (voltaképp nyelőcsövének kiöblösödő része)’; ‘ujjvég belső oldala’: ujjbegy; ‘női mell’: begyes-faros menyecske; ‘lélek, szív, emlékezet’: tartogat valamit a begyében. Származékai: begyes, begyeskedik.

Ismeretlen eredetű szó.

és a

heged – ‘beforrad, gyógyul ‹seb›’. Származékok és kapcsolt szavak: hegeszt, hegesztő, heg, heges, hegesedik.

Ismeretlen eredetű szócsalád; a heg nyelvújítási elvonás, a hegeszt pedig késői képzés a mered – mereszt és hasonló szópárok analógiájára.

?

Nem tudom, hogy a modern nyelvészet alapvetése, miszerint a hangalak és a jelentés közti kapcsolat csak véletlenszerű egybeesés mennyire segít a nyelvek rokonsági kapcsolatának feltárásában. Olvastad a posztjaimat (fel se merem tételezni, hogy esetleg a téma ismerete nélkül szólnál hozzá a topicjaimhoz); neked mi a véleményed, mennyire segít ez az axióma egy jó relációs modell felállításában? Számomra egyelőre úgy tűnik, hogy inkább hátráltatja a szavak és azok kapcsolatának megértését, melyet bizonyítani látszik, hogy mennyire szenvednek a nyelvészek a szavaink eredetének megtalálásával. Ha a kiinduló feltételrendszer rossz, abból sose lesz jó modell.

Te hogy látod? Ha elfogadnánk azt, hogy a hangalak és a jelentés közt fennálló kapcsolat nem véletlenszerű, annak szerinted milyen implikációi lennének az etimológusok eddigi eredményeire?

Te is ugyanolyan tl;dr vagy, mint a haverod, és teljesen idegen témákról posztolsz.

Ha megkiritizálnak érte, a hozzáértésünket fikázod.

De akkor illedelmesen megkérünk, hogy ezen komoj témákkal szíveskedjél a nyelvészettel foglalkozó oldalakt felkeresni, ahol a témát nem csak messziről ugató olvasókkal találkozhatsz, hanem olyanokkal is, akiknek van rálátása, előképzettsége, és érdemben tudnak reagálni a felvetéseidre.

 

Mert szerintem az nem járja, ha amatőrök előtt fikázol egy egész tudományágat.

Kicsit (?) konteós érzése támad tőle az ember fiának.

Azt fogta rám, hogy gonosz vagyok. Pedig nem is.

Te is ugyanolyan tl;dr vagy, mint a haverod, és teljesen idegen témákról posztolsz.

Ha nem érdekel, minek olvasod?

Ha megkiritizálnak érte, a hozzáértésünket fikázod.

Ne haragudj, de kritikát eddig nem kaptam. Az ész nélkül való ellenkezést és lefitymálást nem tekinteném konstruktív kriticizmusnak. Főleg, ha nem ért hozzá az, aki kritizál...

De akkor illedelmesen megkérünk, hogy ezen komoj témákkal szíveskedjél a nyelvészettel foglalkozó oldalakt felkeresni

Például a /r/etymology-t?

https://www.reddit.com/user/Language_inexpert/

ahol a témát nem csak messziről ugató olvasókkal találkozhatsz, hanem olyanokkal is, akiknek van rálátása, előképzettsége, és érdemben tudnak reagálni a felvetéseidre.

Tudsz ilyen magyar nyelvű fórumról? A nyest döglött és szörnyen '90-es évek bármi azon a honlapon, a formázás lehetetlenségéről nem is beszélve. Ellenben általában linkelem a forrásaimat, így aki informáltan akar velem beszélgetni, az utána tud nézni a dolgoknak. 

Mert szerintem az nem járja, ha amatőrök előtt fikázol egy egész tudományágat.

"Az MTA Nyelvtudományi Intézetének tanácsadó szolgálata minden nyelvi, nyelvhasználati, helyesírási kérdésben tanácsot, nyelvi szakvéleményt csakis kérésre, e-mailes vagy telefonos megkeresésekre válaszként ad."

Fogalmam sincs hogy hol lehetne őket nyilvánosan elérni, szerintem könnyedén megcáfolhatnák a tévedéseimet. Igazán üzemeltethetnének valami fórumot, ahol a hobbisták, mint én is, elbeszélgethetnének egymással.

Kicsit (?) konteós érzése támad tőle az ember fiának.

De lehet, hogy csak rosszul definiálták az axiómákat a 18. században. Megesik. A tudománytörténetből tudjuk, hogy semmi sincs kőbe vésve, a korábbiak munkája segíti a későbbiek kutatását, ami kiegészíti, szélsőséges esetekben cáfolja a korábbi hiedelmeket. Zsákutca esetén érdemes redefiniálni pár változót és megnézni, hogy úgy mennyire jutunk ésszerű következtetésre.

Mivel ez egy IT portál, ahol a logikusan, nem berögződötten, de kellő tárgyilagossággal gondolkodó emberek remélhetőleg többségben vannak, így szerintem ez egy viszonylag jó platform arra, hogy meg tudjuk tárgyalni ezeket.

Egyszer nem teszem be a forrásokat a postba, rögtön hiányzik valakinek :)

Az angol etimológiák a wiktionary-ról vannak, míg a magyarhoz az Arcanum adatbázisát használtam.

Amúgy elég sok "elképzelhető, lehetséges, valószínű" van a magyar etimológiákban is, illetve baromi sok ismeretlen eredetű is. Érdemes rákeresni ezekre a kifejezésekre, nem is gondolná az ember, hogy milyen és mennyi alapszavunk eredete homályos még mindig így a XXI. században... Az ÚESz PDF-ben viszonylag könnyen lehet keresni és több információt is tartalmaz, viszont pár éve még elég félkész volt, nem tudom azóta mennyit haladtak...

A csirkék szeretnek kapirgálni. És akkor már képbe jön az orosz песок ... avagy piszok és ragozása:
https://youtu.be/ePyKFS_vpUY?t=159
lehet számolni, hányszor használja a piszok szót esetleg ragozva. Hiszen kvarcpiszokból készül az üveg is.

Neked is piszkos szokott lenni a kezed?

Hát ez nagyon érdekes!

Sajnos szláv nyelvekben annyira nem vagyok otthon, hogy ilyeneket kiszúrjak, köszönöm a találatot.

Ahogy látom a песок a kikövetkeztetett Proto-Slavic *pěsъkъ-ra megy vissza, mely a szintén következtetett Proto-Indo-European *pē(n)s-u-ko--ból eredeztetett és a Proto-Indo-Iranian *pānsúš (melyből az Avestan ?????‎ (pąsnu) és a Sanskrit पांसु (pāṃsú, “por”) jön) szavakkal rokon. Vasmer szerint az Armenian փոշի (pʿoši) is rokon lehet.

https://en.wiktionary.org/wiki/песок

Ehhez képest:

piszok – ‘kosz, szenny’; ‘ürülék’: légypiszok; ‘aljas ember’: megállj, te piszok! Származékok és kapcsolt szavak: piszkos, piszkoskodik, piszkít, piszkozat; piszkol, piszkolódik.

A szócsalád alapja a piszkol ige lehet, amely hangfestő szó, a piszkálpiszmog rokona...

link

Nem nagy segítség. De hogy ez a két eredeztetés még említés szinten sincs összekötve, az érdekes. Se átvétel, se átadás, se semmi nem történt? Véletlenül alakult volna így?

Te neked mi a célod ezekkel a benyögésekkel? Hiszen láthatod, hogy hiába töröd magad, engem hidegen hagy.

Trollkodás? Kitartó vagy, de ez így kevés.

A személyem nevetségessé, komolytalanná tétele? Mi okból tennéd ezt? Értő olvasóközönséget amúgyse hatnak meg az ilyen terelési kísérletek.

Vagy valami más lenne a háttérben? Kérlek segíts megérteni a motivációidat, mert jelenleg fogalmam sincs, hogy miért viselkedsz így, holott téged bevallottan nem érdekel a téma.

---

Amíg a korábbi kérdésemen gondolkozol, érdekesnek találom, hogy említed a vízet, mely nedves. Ez így van.

víz – ‘a Föld nagy részét borító, az élethez nélkülözhetetlen színtelen, szagtalan folyadék’; ‘ivóvíz, fürdővíz’; ‘folyékony vegyi anyag’: királyvíz, választóvíz, kölnivíz. Származékai: vizes, vizetlen, vízi, vizez, vizesedik, vizel, vizelés, vizelet, vizenyő, vizenyős, vízhatlan.

Ősi örökség az uráli korból: vogul vit, cseremisz vet, finn vesi, vete, szamojéd vit (‘víz’). Az uráli *vete-alapszó indoeurópai szavakkal is kapcsolatba hozható: gót wato, szláv voda, görög hüdór (‘víz’)

link

Az indoeurópai kapcsolat a kikövetkeztetett PIE "wódr" "wed" alakra vezethető vissza, kiejtésileg ha jól sejtem körülbelül "úed" (aki nem hiszi, járjon utánna).

A wódr meg is van a nyelvünkben, hivatalosan szláv átvétel:

veder – lásd vödör

vödör – ‘víz merítésére, tartására, hordására való füles edény’.

A szó eredeti illabiális veder alakja (rekurzió: ld. rekurziószláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák vedro. Ez alighanem többes birtokos vedr alakjában került nyelvünkbe, ahol a mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő e oldotta fel.

link

Kár, hogy a 

nedv – ‘folyékony anyag ‹növényi, állati vagy emberi szervezetben›’; ‘‹nedű alakjában› nemes ital’. Származékai: nedves, nedvesség, nedvez.

Ismeretlen eredetű szó; a v–ű váltakozás benne olyan, mint a keserv–keserű vagy szív–szű, hív–hűalakpárokban.

link

pedig a PIE "úed" tő remekül magyarázná, hogy a víz miért is nedves...

Tehát akkor nem a tudománytalansággal, hanem a nyelvészeti témákkal van gondod. Kezdhetted volna ezzel is.

Múltkor leírtam neked, hogy hogyan is kapcsolódik a téma az IT-hoz. Ha neked ez nem tetszik, nem tetszik. Mivel a nyelvészeti témák téged nem érdekelnek, így ha még egy teljes tanulmányt posztolnék is, akkor is kiakadnál. Amivel nem lenne gond, ha ugyanilyen vehemensen küzdenél pl. az "offtopic" fórumkategória megszüntetéséért is.

Felnőtt ember vagy. Tanulj meg szelektálni. Ha nem érdekel a téma, ne nyisd meg. Ha nem tudsz értelmesen hozzászólni, ne szólj hozzá.

Ironikus, hogy általában a ti offtopicjaitok és trollkodásaitok tartják a témáimat a követett tartalmak tetején. Ha nem szólsz hozzá, hamar feledésbe merül a topic ("hiszen senkit se érdekel!!!4411", más úgyse szólna hozzá, nemde?). Nem gondoltam volna, hogy ilyen egyszerű összefüggésekre is rá kell világítanom, de ez segíthet megértenem, hogy miért van nehézséged az általam írtak értelmezésével.

Sajnálom egyébként, hogy a heg-hegy-begy kérdésemre nem válaszoltál. Pedig igazán érdekelt volna a véleményed azzal kapcsolatban is, hogy ha a

  • hegy valaminek a csúcsát jelenti
  • a begy női mellet

akkor van-e olyan szavunk, mely a hegy-begy mintájára, cs*cs alakú és női mellet jelent?

ferditesz mar megint, mint allat. te a nyelveszeti humbukrol posztolsz, NEM az IT reszerol. errol eddig 1x posztoltal, es ugyan nem neztem meg beture pontosan, de lefogadnam, hogy az IT-hoz relevans posztjaid a nyelveszti posztjaid %-aban meglepoen keves. ha arrol irnal hogy mit es hogyan csinalsz, az erdekes lenne, az hogy konkretan zoldsegeket hasonlitgatsz (jee, ebben is van o betu), az meg senkit nem erdekel itt. ezt mar nem csak en irtam le, hanem tobben is.

 

felnott ember vagy. tanulj meg szelektalni. ha nem tetszik a feedback akkor ne sirjon a szad, hogy jajj bancsanak111!!111. beallhatsz polika moge ebben, mert ez neki is megy nagyon, es ugy latom, neked is.

Köszi az up-ot.

NEM az IT reszerol

Fogok arról is, amint aktuális lesz.

es ugyan nem neztem meg beture pontosan

"Nem, maga nem az a típus".

ha nem tetszik a feedback akkor ne sirjon a szad, hogy jajj bancsanak

Mint írtam, nekem csak jó, ha frissen, a követő tetején tartjuk a topicomat.

beallhatsz polika moge ebben

Ja, látom már mi a probléma. Nagyon összekeversz valakivel...

Viszont, ha már így kedélyesen elcsevegünk...

Ha a víz nedves, és a nedv ismeretlen eredetű, akkor a nádves vízparton álló növény vajon milyen eredetű?

nád – ‘hengeresen üreges szárú, pázsitfűféle vízinövény’; ‘ennek levágott szára’: nádfedeles kunyhó. Származékai: nádas, nádaz.

Ismeretlen eredetű szó.

erveltem mar: ez egy informatikai portal, a feltudomanyos hulyeskedes meg kurvara unalmas mar. ha az info reszerol bloggolnal akkor nem lenne egy rossz szavam sem, az _talan_ _NAGYON TALAN_ erdekes lehet, de az eredmeny, meg a nyelveszet tuti nem.

 

elmentel mar valami hivatalos nyelveszforumba ahol korberohogtek? v miert itt nyomod a butthurt stilust?

Köszi az up-ot!

Ne haragudj, de ezekre a kérdésekre és észrevételekre már válaszoltam. De mégegyszer:

Egy rossz szavam nem lenne, ha ugyanilyen vehemensen küzdenél az offtopic-flame-politika-egyéb témák/fórumkategóriák megszűntetéséért. Oké, lehet, hogy ott találsz _talán_ _NAGYON TALÁN_ picit is érdekes dolgokat, szóval elfogadom, hogy az nem _annyira_ zavar.

Amit kevésbé tudok elfogadni az az, hogy miért akarnál egy témát _cenzúrázni_ az oldalról, csak azért mert _neked_ nem tetszik, ahelyett, hogy összefognánk, és együtt kilobbiznánk egy nyelvészeti fórum kategóriát, ami a flame/offtopic mintájára opt-outolható, vagy közösen meggyőznénk az oldal karbantartóját, hogy integrálják a hupper extension funkcionalitását, hogy le tudd tiltani a neked nem tetsző tartalmakat/szerzőket.

Ha pozitívan, kompromisszumot keresve állnál hozzá a dologhoz, azt tudnám értékelni. Az, hogy megszabnád, hogy miről írhatok (mely témák - ha jól tudom - nem ütköznek az oldal szabályzatába), az kevésbé vonzó opció számomra.

Segítsük egymást. Keressünk mindenki számára megfelelő megoldást. Virágozzék minden virág. Ásd bele magad a témába és cáfolj meg. Ha nem érdekel a téma, ne olvasd a blogomat.

Annyi különféle választási lehetőséged van, de te mégis azt az egyet választanád, amelyik ellehetetleníti a _számomra_ érdekes dolgok közös átbeszélését. Sajnálom, de ezt nem tudom elfogadni.

Köszi az up-ot!

Ugyan téged nem érdekel a dolog, mégis itt kínzod magad a blogom olvasásával, szóval van egy olyan érzésem, hogy titkon mégiscsak nagyon érdekesnek és logikusnak találod, amit írok, és azt szeretnéd, ha minél több emberhez eljutnának ezek a gondolatok. Más logikus okot nem látok arra, hogy folyamatosan a friss témák közt tartod a bejegyzéseimet...

Korábban felhoztad, hogy a víz nedves, ami igaz. Ugyan nem válaszoltál a kérdésemre, de a folyamatosan fenntartott párbeszédből arra következtetek, hogy izgatja a fantáziádat a téma.

A logikus énedet szeretném most megszólítani:

Ha a víz uráli eredetű, és a vedel a vízből eredeztethető, akkor a veder hogy-hogy szláv átvétel?

Köszi az up-ot!

Nem féltelek téged, sőt! Mint párszor kifejtettem már, én örülök, hogy bevallottan és fogalmatlanul trollkodsz itt:

  1. Frissen tartja a topicot, így több emberhez jut el a kérdésem
  2. Az olvasók első kézből értesülhetnek arról, hogy se tudásod, se türelmed nincs ahhoz, hogy vitába bocsátkozz velem, így megfelelő helyen tudják kezelni a megjegyzéseid

Örülnék, ha válaszolnál erre is, hiszen már csak pár kommented van, amit meg kell válaszolnom, nem szeretnék kifogyni a stratégiai előnyből :)

elmentel mar valami hivatalos nyelveszforumba ahol korberohogtek? v miert itt nyomod a butthurt stilust?

Miért kérdezel olyat, amire magad is tudod a választ?

Röhögni nem röhögnek, a maszatoláshoz viszont rendkívül értenek... 

https://www.reddit.com/r/etymology/comments/ggfvzw/mans_best_false_frie…

Persze van, hogy kapok érdekes és hasznos visszajelzéseket: 

https://www.reddit.com/r/etymology/comments/bggton/kert_court_garden/

De ne haragudj, hogy az anyanyelvemen szeretnék az anyanyelvemről beszélgetni. Viszont a nyesten nem igazán kaptam "hivatalos", "tudományos" választ, csak olyanokat, amik lényegében megerősítenek:

https://www.nyest.hu/forum/kert-court-garden

Szerkesztve: 2020. 06. 14., v - 21:43

wtf

szélsőségesen idealista, fősodratú hozzászólás

Kiváncsi vagyok, a nyelvészfórumokon vannak-e hasonló elmélkedések pl. a c++ programozásról, ha igen, nagyon vicces lehet :)

“May have been the losing side. Still not convinced it was the wrong one.”
"The clitoris has 8,000 nerve endings and still isn't as sensitive as a conservative man on the Internet"

2 perc alatt össze lehet hozni ilyen altudomanyos faszsagot

Ha csak 2 percet foglalkozol vele, akkor tényleg áltudományos faszság lesz a vége. Például neked sikerült bármiféle forrásértelmezés nélkül kijelentened egy olyan dolgot, amit én sose jelentenék ki. Ahogy látom nem igazán látod, hogy hogyan is működik ez, és ezen nem tudást vetíted ki rám is, ezért, ha megengeded pontokba szedem neked:

  1. felfedezed, hogy két szó hasonlóan hangzik és hasonló az értelme is
  2. utánanézel a magyar etimológiának:
    • ösztörű – ‘szénaszárító, fogazott ágas’; ‘‹régen› karó mint kivégző eszköz’: Őket meg a hóhér ösztörűre vonta(Arany).

      Szláv eredetű szó: szerb-horvát ostrva, cseh ostrev, szlovák ostrv (‘karó, ágas’). A magyarba alighanem egy osztrev alak került, amely hangrendi kiegyenlítődés, hangáthelyezés, a szóvég vokalizációja és labializáció révén nyerte el ~ alakját: osztrev ⇨ esztrev ⇨ eszterv ⇨ eszterü ⇨ ösztörű.
      link

  3. utánanézel a eredeztetés etimológiájának:
  4. Ha logikusnak tűnik, akkor elfogadod, hogy a két szó kapcsolatban áll egymással, így a megérzésed jogos volt
  5. Ha diszkrepanciát, ellentmondást találsz a magyarázatokban, akkor tovább kutakodsz

---

Te az első pont feléig jutottál. Nem gond, azért vagyok itt, hogy együtt gondolkodjunk ("Wisdom of the crowd").

A 2-es, 3-as pont egyértelmű. A magyar ösztörű szláv eredetű, a szláv ostrov pedig vissza van vezetve a PIE *strow- alakra, így joggal feltételezhetjük, hogy a 4-es pont teljesül, nincs itt semmi látnivaló.

Egyetlen probléma van: a wiktionary adatbázisában se ostrva, se ostrev, se ostrv nem található. Google-lel keresve a legjobb találat a 3-as pontban hivatkozott ostrov, mely viszont nem karót jelent, hanem szigetet. Egy magyar-szlovák szótár szerint a magyar karó szlovákul kolík, kola. Ezt látszik erősíteni az is, hogy a kola finnül is karót jelent és valószínűleg orosz eredetű (link).

---

Ezzel nem nagyon jutunk előre, hiszen a 2-es pontban hivatkozott szlovák ostrv (‘karó, ágas’) nem található a forrásainkban (ha valaki megtalálná, kérem szóljon). Nézzük, hogy a magyar ösztörű mentén jutunk-e valamire:

ösztöke – ‘vashegyű bot, amellyel szántáskor az ekét tisztogatták és a jószágot nógatták’. Származéka: ösztökél.

A szlovák styk (‘eketisztogató eszköz’) régebbi istyk alakjának átvétele... (link)

Jogos. Hasonló jelentésű és hasonló hangalakú szavak, és mindkettő szláv átvétel, ami erősíti az ösztörű szláv eredetét, hiába nem találjuk a magyar etimológiában hivatkozott szavakat egyelőre.

---

Akár hátra is dőlhetnénk, de még azért nézzük meg, hogy az ösztörűre nagyon hasonlító ösztövér, mely ‘sovány’; ‘magas, vékony’ jelentéssel bír (akár egy karó-bot), milyen eredetű:

ösztövér – ‘sovány’; ‘magas, vékony’: Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel (Arany); ‘szegényes’: ösztövér cselekmény.

Ismeretlen eredetű szó.

link

Az ellentettje?

kövér – ‘elhízott’; ‘nagy zsírtartalmú’: kövér sajt; ‘dúsan termő’: kövér legelők; ‘‹nyomdai betű› vastag vonalú’: kövér szedéssel. Származékai: kövérség, kövérkés, kövérít, kövéredik.

Ismeretlen eredetű szó.

link

Keskeny, vékony út?

ösvény – ‘keskeny gyalogút’.

Ismeretlen eredetű szó.

link

Fukar, szűkmarkú?

fösvény – ‘fukar, szűkmarkú’. Származékai: fösvénység, fösvénykedik.

Ismeretlen eredetű.

link

---

Nem biztos, hogy a jelenlegi modell a legjobb, amit alkotni tudunk...

Ebben tökéletesen igazad van, de már így is kapom a tldr jelzőket (a twitter nemzedék úgy látszik, hogy nem szeret/tud 120 karakternél többet olvasni és értelmezni), szóval picit egyszerűsítenem kellett...

De ahogy írtad is, például a 'dob' ige magyarázata logikusan hangzik:

dob – ‘hajít’. Származéka: dobál, dobálózik, dobó, dobás.

Ősi szavunk az ugor korból: vogul tamp (‘dob’). A szókezdő t a szabályosan fejlődött szóvégi b hatására zöngésült.

link

Persze csak addig, amíg az ember meg nem hallja, hogy hogy mondták ógörögül azt, hogy keresztül dob:

From διά (diá, “across”) and βάλλω (bállō, “I throw”)

διαβάλλω  (diabállō)

  1. throw over or across
    1. pass overcross

link

Diabállō? Dobál(ó)

Itt majdnem dobtam egy hátast...

Tudománytalan... Alkalmatlan nem vagyok véletlenül, ha már így nyomod az Origós stílust?

De ha már ilyen magasan képzett vagy ebben a témában, mondhatnánk mesteri szinten tudod, hogy mi a tudománytalan, talán meg tudod nekem mondani, hogy ha a

magas – ‘függőlegesen nagy kiterjedésű’; ... ‘nagy hatalmú, sokak fölé rendelt’: magas állás, pozíció, magas látogatók; ‘erkölcsi, szellemi színvonalával kiemelkedő’:

Bizonytalan eredetű; talán a mag származéka -s denominális melléknévképzővel, a szó ősibb ‘test’ jelentése alapján: ‘testes’  ⇨ ‘megtermett’  ⇨ ‘magas termetű’  ⇨ ‘magas’.

link

akkor vajon a master

From Middle English maister ... from Latin magister (“chief, teacher, leader”), from mag- (as in magnus (“great”))

mely magnusnak rokona az ógörög nagy, hatalmas, csodálatos, azt végülis hogyan mondták? Elképzelhető a

μέγᾰς  (mégas)

link

?

Magas? Mégas? Hát én nem tudom...

Na most akkor döntsd el, hogy van-e értelme ennek, vagy nincs? Ha nincs értelme, a lelki békéd megőrzése végett inkább tartózkodj a topicjaim megnyitásától. Ha van, akkor meg ne bombázz ellentmondásos üzenetekkel: egy modellt nem két éjszaka felépíteni; nyilván, ha nincs értelme, akkor nem feccölnék bele hónapokat. Én úgy érzem, hogy lenne értelme, de te állandóan az ellenkezőjét akarod - úgymond - "bizonyítani". Viszont ebben az esetben muszáj tovább kutakodnom, hogy lássam, van-e értelme hónapokat dolgozni valamivel, aminek lehet nincs is értelme... Ez egy olyan, mint egy i... ez egy ilyen ördögi kör...

Igazad van.

smaci – ‘csók, csókolózás’.

Régi szleng és diáknyelvi szó a hangutánzó eredetű német Schmatz (‘cuppantás, csók’) átvételéből.

link

smárol – ‘csókol(ózik)’.

Ismeretlen eredetű szó.

link

 

Ennek. Tényleg. Semmi. Értelme

Szerkesztve: 2020. 07. 25., szo - 03:05

tape - From Middle English tapetappe, from Old English tæppatæppe (“band, strip, ribbon, fillet, tape”). Probably akin to Old Frisian tapia (“to pull, rip, tear”), Middle Low German tappentāpen (“to grab, pull, rip, tear, snatch”), Middle High German zāfenzāven (“to pull, tear”).

link

 

tép – ‘húzva, rángatva szakít’; ‘ráncigál’; ‘gyötör’: Balsors akit régen tép (Kölcsey). Származékai: tépés, tépő, tépked, tépeget, tépdel, tépelődik, tépáz.

Bizonytalan eredetű szó. Az esetleges finnugor eredet (...) nem meggyőző (...)

link

Szerkesztve: 2020. 07. 27., h - 20:06

kavar – ‘körbe forgatkever’; ‘előidéz’: botrányt kavar; ‘‹helyzetet› rosszindulatúan összekuszál’.

Feltehetően szóvegyüléssel keletkezett a hasonló mozgásokat idéző kevercsavar és a felbolygatásra utaló zavar igékből

--

kever – ‘folyamatos forgó mozgással különféle folyékony vagy porszerű anyagokat egyesít’; ‘elegyít’: beszédébe idegen szavakat kever; ‘állapotot, rendet felforgat’: kártyát kever; ‘kellemetlen helyzetbe juttat’: bajba kever. (...)

Ismeretlen eredetű szó; a kavar magas hangrendű változatának tűnik, de viszonyuk más: a kavar a ~ és a csavar igék vegyüléséből jött létre (lásd ott).

--

csavar – ‘‹igeként ›hossztengelye körül fordít, teker’; (...)

Valószínűlegkavar ige párhuzamos alakulata, mintcsábul a kábul ige mellett. Nagyon tetszetős a türk csavür, csagatáj csavur, karakalpak csuvur (‘fordít’) szavakkal való egybevetés mint a ~ ótörök származásának bizonyítéka, ám a hangfejlődés törvényei szerint ilyen török előzményekből nem ~, hanem csór-féle szóalak keletkezett volna, mint a szór ige bizonyítja.

--

pödör – ‘sodor’. Származékai: pödörít, pödörödik, pödörint.

Hangutánzó szó a forgó mozgás keltette hang érzékeltetésére;

--

gödör – ‘földbe ásott lyuk’; ‘kis mélyedés arcon, állon’. Származéka: gödrös.

Ismeretlen eredetű szó.

--

hever – ‘(tétlenül, felhasználatlanul) fekszik’. (...)

Ismeretlen eredetű szó.

CzF: 3) Átv. kényelmesen fekszik, fekve ide-oda fordúl, mint kinek semmi tenni valója nincs.

--

zavar – ‘háborgat’; ‘kényelmetlenséget okoz’; ‘eltereli a figyelmét’; ‘nehezíti a vételét’: zavarják a rádióadásokat; ‘kerget, hajszol’: kizavarta őket a házából; (...).

Ismeretlen eredetű szócsalád.

CzF: 1) Valamely higgadt folyadékot, melynek söpreje, szemetje, stb. leülepedett, turkálás, keverés, zárás és általán mozgatás által tisztátalanná, homályossá, sürüvé tesz. Vizet zavarni, fölzavarni (...) 5) Ide-oda kerget, űz, zaklat, erőszakosan sürget.

--

hadar – ‘csapkod, verdes’: cséphadaró; ‘gyorsan, kapkodva beszél’.

Hangutánzó, hangfestő család tagja lehet, amelybe a habar, valamint a hadonászik is beletartozik; ebben a körben a ~ mindkét mai jelentése, valamint a régebbi ‘kavar’ is jól érthető: a hadaró ember nyelve pl. úgy jár, mint a cséphadaró.

--

teker – ‘csavar, forgat’; ‘felcsavar ‹szálat, csíkot›, körülcsavar’; ‘gyorsan kerékpározik’. (...)

Bizonytalan eredetű szó. Lehet, hogy ótörök kölcsönzés: oszmán-török devir, jakut tögürüj (‘forgat’); ezekből fel lehet tételezni egy ősi *tekir alakot, amely a ~ előzménye lehetett.

--

takar – ‘fed, borít, burkol’; ‘elfed, rejt’; ‘‹tájnyelveken› termést betakarít’: Rét gyapja lenyírve, foly a takarás(Arany). (...)

Ismeretlen eredetű szócsalád.

--

csikar – ‘görcsös fájdalmat okoz ‹a hasban›’: hascsikarás.

Valószínűlegcsikorog származéka; eredeti hangutánzó jellegét a nyelvjárásokban élő ‘karcol, horzsol’ jelentések magyarázzák s egyben támogatják.

CzF: 1) Nyomkodva csípked, feszít, forgat, csavar, szorongat. (...)

Rokon vele teker, továbbá a török csďkar-mak

 

 

 

Hasonló hangalakú szavak hasonló jelentéssel bírnak. Nem tudom, hogy a hangfejlődés "törvényei" mennyire nevezhetők törvényeknek. A matematika/fizika törvényeivel szemben a hangfejlődés "törvényei" előrejelzésre korlátozottan, vagy egyáltalán nem használhatók ("...hanem csór-féle szóalak keletkezett volna..."), így inkább "részleges megfigyeléseknek" kellene őket hívni, mintsem mindent eldöntő "törvényeknek".

 

The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region.

Sir John Bowring - Poetry of the Magyars

hogyhogy nem vagy meg MTA tag?:(((( bazzeg egy kezeddel megdontod az egesz nyelvtudomanyt!!!!!!!!!!!!!

 

HIP HIP HURRA!

Szerkesztve: 2020. 08. 10., h - 22:06

Érdekes, hogy

vak – ‘világtalan, látásra képtelen (ember)’; ‘sötét’: (...) ‘gondolkodás nélküli’: vak engedelmesség; ‘irányítatlan’: vak véletlen. (...)

Bizonyára régi, de ismeretlen eredetű szócsalád. Lásd még vak-vakmerővakondok.
(link)

Miközben

Proto-Italic

*wakos: empty (üres)
(link)
 

Viszont

vakáció – ‘iskolai szünidő’.

Latin szó (vacatio), tkp. ‘mentesség, szabadság, váltság’ a vacare, vacatum(‘üresen áll, mentes, szabad’) igéből.

(link)

De közben

vakar – ‘kapar, dörzsöl ‹viszkető testrészt enyhítésül›’; ‘‹írást, foltot kaparással› eltüntet’: kivakarta a szöveget. Származékai: vakarás, vakargat, vakarózik, vakarék, vakarcs.

Ismeretlen eredetű szó.

Ellenben

vákuum – ‘légüres, légritkított tér’; ‘‹összetételek előtagjaként› légritka vagy légüres térrel működő, azt előállító’: vákuumszivattyú, vákuumcső, vákuumcsomagolás, vákuumtechnika.

Nemzetközi szó a latin vacuum(‘üresség’) nyomán; ez a vacuus (‘üres, megürült, szabad’) semleges alakja a vacare (‘üresen áll’) igéből.

(link)

Vacare - vakar?

Hát én nem tudom...

Szerkesztve: 2020. 08. 11., k - 18:37

Hadd szúrjak ide egy teljesen amatőr észrevételt.

Olybá tűnik, hogy az indoeurópai nyelveken kidolgozott rendszeres hangmegfelelések mintha sokkal nehezebben lennének alkalmazhatók a magyar nyelvre. Lehet persze, hogy ennek időbeli oka van (esetleg nálunk régebbi időkre kell visszatekinteni). Másik faktor lehet, hogy a rendelkezésre álló rokon nyelvek beszélői olyan kevesen vannak, hogy kevés a hasonlítási alap és a kisebb populáció sokkal erősebb átalakulásokat idézett elő náluk. Harmadik tényező lehet, hogy a rendszeres hangmegfelelések módszere nem univerzális és valami ok miatt a magyar nyelvre nem alkalmazható olyan jól. Erre lehet feltételezett ok, hogy sokkal több nyelvi interakció volt a magyar nyelvben más nyelvekkel, míg az indoeurópaiakban jobban felismerhető egyfajta részleges családfa-jelleg. Ugyancsak ide tartozhat a térbeli eloszlás különbözősége is: míg az indoeurópai nyelvek közül jópár szinte "átfolyik" egymásba a találkozási pontokon (főként mára már kihalt/szinte kihalt nyelveken keresztül: provanszál, fríz stb.), addig a mi rokonaink (akárkik is legyenek...) földrajzilag is nagyon szétszórtan és távol helyezkednek el. Még az is eszembe jut, hogy néhol olyan rokonítások alátámasztására próbálják használni, amik minimum kétesek... Ki tudja?

Mindenesetre érdekes, hogy a rendszeres hangmegfelelésekbe (mint részleges eszközbe) milyen erősen kapaszkodik a hivatalos magyar nyelvtudomány. 

Nézzük csak játékos illusztrációként a vonatkozó Wikipedia szócikk első mondatát magyarul és angolul (kiemelések tőlem):

"A rendszeres hangmegfelelések törvénye (az összehasonlító nyelvészetben) egy olyan, nyelvészek által alkalmazott technika, amelyet nyelvek rokonságának bizonyítására használnak."

"In linguistics, the comparative method is a technique for studying the development of languages by performing a feature-by-feature comparison of two or more languages with common descent from a shared ancestor and then extrapolating backwards to infer the properties of that ancestor. "

Ugye, milyen más hangja van?

Egy elegáns étteremben egy hölgy elszellenti magát. Zavarában a székét kezdi tologatni. Egy úr átszól a szomszéd asztaltól: ugye, milyen más hangja van?

Üdv,
Marci

Szerkesztve: 2020. 08. 11., k - 13:36

Az látszik, hogy a nyelvek eredetének, rokonságának kutatása ingoványos terep. Egyesek viszont még messzebb mennek - ami megítélésem szerint persze bőven a fantázia és játék világa - és nyelvcsaládokon átívelő ősnyelv rekonstruálásával bíbelődnek. Még egy verset is összeraktak:

K̥elHä wet̥ei ʕaK̥un kähla
k̥aλai palhʌ-k̥ʌ na wetä
śa da ʔa-k̥ʌ ʔeja ʔälä
ja-k̥o pele t̥uba wete

Angolul:

Language is a ford through the river of time,
it leads us to the dwelling of those gone before;
but he cannot arrive there,
who fears deep water.

Magyarul:

A nyelv gázló az idő folyamán át,
a halál falujába vezet minket;
de nem érhet oda,
aki féli a mély vizet.

Tegyünk egymás mellé pár szót!

k̥aλai halál
palhʌ-k̥ʌ falujába
wetä vezet
ja-k̥o aki
pele féli
wete vizet

Hoppácska! ;)

Jó játszadozást a nosztratikus nyelv etimológiai szótárával. Csupa kaland! 

Kedvcsináló:

Eurasiatic: *cwVKV
Meaning: shallow
Indo-European: *sek-, *sisk-
Uralic: *čoka

sekély?

Eurasiatic: *ʔacwV
Meaning: father, ancestor
Altaic: *ăčV
Uralic: *äćä (cf. also *ićä; *iśV)
Dravidian: *áǯǯ-
Eskimo-Aleut: *acaɣ

ős?

Üdv,
Marci

Amúgy meg egy faj vagyunk, a kommunikációnk legősibb rétegei akár vissza is nyúlhatnak abba az időbe, amikor még nem távolodtunk el ennyire egymástól és nem is voltak ilyen bonyolult megbeszélni való dolgaink.

Gondolj csak arra, hogy korlátozottan, de bizonyos állati kommunikációt és metakommunikációt is megértünk.

Ennek kapcsán érdekes lehet megvizsgálni, (valaki tán már meg is csinálta), hogy a nyelvek hány százalékában magasabb hangrendűek a közelre mutató szavak a távolra mutatóknál. Gyanúm, hogy magas ez a szám. Azért érdekes, mert itt nem merül fel magyarázatként a hangutánzás (ugat, surran stb.) vagy hangképzés (mama, papa). Így ez akár példa is lehet arra, hogy a nyelveink nem véletlen módon, függetlenül alakultak ki, hanem egy közös, ősi kommunikáció továbbfejlődése - de mint mondtam, ez csupán szórakoztató játék, nem több! 

Üdv,
Marci

Ezt talán már ő maga se tudja. 

A topicbeli szereplését azzal kezdte, hogy a nyitó postban említett egyértelmű megfeleltetésekbe "belemagyarázok" dolgokat. Nem gond, a vélemény az vélemény, de ami igazán csak akkor számít, ha megfelelő, logikus módon alá van támasztva, ugye.

Próbáltam bevonni az ontopic beszélgetésbe, de érvelés helyett egyre csak azt hajtogatta, hogy "tudománytalan" vagyok. Megint csak, valami logikus kifejtés elfért volna, hogy miért nem elképzelhetőek azok a párhuzamok, amiket a topicban említettem, de úgy látszik erre nincs megfelelő kvalitása, csak trollkodni tud, de azt se űzi valami magas szinten.

Láthatólag valami nagyon zavarja a témával, azon belül a magyar szavak germanic nyelvekben fellelhető párhuzamaival kapcsolatban - érdekes véletlen, hogy ez eddig senkinek sem szúrt szemet, pedig a magyar nyelv nemzetközi kutatásának "segítésére jelent meg jelent meg (...) a német nyelvű Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng., ...). A német választásának elsősorban az volt az oka, hogy a munkatársaknak erősebb nyelvük volt a német, mint az angol"; az ÚESz 5 éves késésben van, ha jól látom -, és az elszántsága miatt igazából csak találgatni tudok, mi lehet az, de fogalmam sincs, mi bántja. Temérdek másik offtopic téma is van az oldalon, nem is feltétlenül a blog szekcióban; érdekes módon azok nem triggerelik az offtopicra érzékeny lelkét.

Nem gond, mert elfér a szimplisztikus trollkodása, a követett tartalmak tetején tartja a topicot, de azért engem is érdekel picit:

NagyZ.

Warum?

1) Mindez nem ütközik "A HUP használatával kapcsolatos tudnivalók" cikkben leírt szabályokkal, de ha Te úgy ítéled meg, jelentsd.

2) Ez nem nyelvtudomány, hanem játék, miért kéne nyelvész fórumba írni? (vö. "érdekességek")

3) Sok időd Neked is van, ha olyanok közé járkálsz beszólogatni, akikkel amúgy beszélgetni nem szeretnél. Mi ez részedről? Feszültséglevezetés? Vagy örömet okoz? Erősnek, okosnak érzed tőle magad? Érdekelne. 

Üdv,
Marci

Kezd lankadni az érdeklődésem a tereléseid iránt...

lanka – ‘enyhe lejtő’; ‘‹régebben› vízparti nádas, rét’.

Szláv eredetű szó: szerb-horvát luka, szlovén loka (‘vízparti rét’), szlovák luka (‘rét’). A magyarba egy régi szláv nazális *lonka került; ma általános jelentése másodlagos, a parti rétek fölötti kis lejtésű domb- vagy hegyoldalra értődve.
(link)

lankad – ‘fárad, pilled, gyengül’. Származékok és kapcsolt szavak: lankadó, lankadatlan; lankaszt, lankatag.

Ismeretlen eredetű szócsalád.
(link)

vagy az a baj hogy ott kirohognek?

Miért kérdezel olyat, amire magad is tudod a választ?

Nem kiröhögnek, figyelmeztetnek:

Biztos, hogy el akarsz jutni a megfejtéshez? A tudás birtoklása felfuvalkodottá tesz. Ha magadban tartod pedig nyomasztani fog. Meggondolnám a helyedben.

https://www.nyest.hu/forum/kert-court-garden

Ne feledjük azt se hogy:

az angol "leak" = lék, hézag, rés, hasadék

közben meg ehhez igencsak hasonló sőt vele megegyező a magyar lék, lik, luk, lyuk ugyebár.

Hogy mi volt az ősnyelvi eredeti alak, azt nem merném megtippelni, mert látható, a magánhangzó igencsak széles skálán mozog a szóban, ráadásul az angol írásmód azt sugallja hogy ott egyenesen egy félhangzó illetve diftongus volt. Az angol írásmódból nagyjából a „lék” alak elsődlegességére következtethetünk ami épp a magyar szó; mindazonáltal minthogy ott a többi is, ráadásul mély hangrendűek (a „lik” is mélyhangrendű mert mély hangrendű raggal toldalékolják: „likas”) emiatt felelőtlenség lenne kijelentenem hogy az ősnyelvi alak egyértelműen a „lék”. Az azonban eléggé nyilvánvaló hogy L-K a szó váza, csak az kérdéses mi volt középen.

Sőt, szerény(telen...) véleményem szerint ugyanebbe a „szóbokorba” tartozik az angol „lack” szó is, mert ugye a jelentése: hiány, valaminek a hiánya, meg nem léte...

Márpedig elég nyilvánvaló nemcsak az alaktani, de a jelentéstani hasonlóság is: egy lék, illetve lyuk olyasmi, hogy egy másik valamiből azon a helyen HIÁNYZIK valami...

Szívesen. Én afelé hajlok, az eredeti ősnyelvi alak a LUK lehetett, és azt jelentette hogy luk/lyuk, illetve hiány. Később vált l ebből a "LÉK" hangalak, természetesen a "lék" jelentéssel. Azért gondolom így, mert amikor az emberi faj kialakult hát az trópusi környezetben történt, ahol emiatt lék nemigen lehetett, mert nem volt jég. Valaminek a hiánya pedig többnyire egy kellemetlen dolog/esemény, és az Ősnyelv hajlamos volt a kellemetlen, veszélyes (stb) dolgokat jelentő szavakba mély hangrendű magánhangzókat pakolni. (bár ez nem volt egy mindenáron követett szabály benne, csak egy erős tendencia). És itt az L-K hangvázban vannak mély és magas hangrendű magánhangzók is középen (a LUK-at kitöltendő, hehehe...) bár a mély hangrendűek többen vannak. (Az I is mély hangrendű itt a toldalékolás miatt). Azaz a mély hangrendűek vannak fölényben így vélelmezem az az "ősibb" alak.

Aztán hogy az emberiség elterjedt a hidegebb égtájakra ahol már volt bőven jég s emiatt lék is, kellett a lékre egy szó, s ez teljesen logikusan a luk-ból alakult ki, mindössze egyetlen magánhangzót megváltoztatva benne. Még az is logikus hogy ez magas hangrendű lett: a lék nem okvetlenül rossz, sőt nagyonis jó többnyire, mert lehet benne halászni...

Elismerem ez mind csak hipotézis, de szerintem elég logikus ahhoz hogy megérje az eszmecserét.

Újabb érdekesség:

—Van ugye az az angol szó hogy STAR. Tudjuk, azt jelenti: csillag. Az ESZTER név is csillagot jelent... A két szó hasonlósága nyilvánvaló. Ott van az az ókori istennő, akinek a neve ISTÁR volt, ennek neve is végső soron csillagot jelent, az senkit ne zavarjon hogy a misztikusok a Vénusz bolygóval hozzák zavaros kapcsolatba, mert a régiek szemében a Vénusz is egy csillag volt sokáig, van is olyan neve ugye hogy Esthajnalcsillag...

Most kezd érdekessé válni. Ott van nemcsak az Eszter név de az Estella név is. Aki nem hiszi járjon utána: az is azt jelenti: "csillag". Na de hohó... Estella... ESTElla... Azaz ESTE...

Igen, a magyar "este" szó nem csillagot jelent. De ESTE ragyognak fel a csillagok...

Azaz, egy szó jelentésének megváltozásáról lehet szó. Az "este" őseinknek egyszerűen azt a napszakot jelenthette amikor a csillagokat lehet látni...

Nem nyitok új hozzászólást, ide írom ezt is:

AGAIN. Angol szó, jelentése: ismét. De azt is jelenti: MEGINT. És minő csoda, a magyar "megint" szó egészen szépen hasonlít az "again"-ra írásképében is, kiejtésében is...

Jobban is hasonlít mint ahogy felületesen gondolnánk. Ugyanis itt letagadhatatlan hogy a magyar szó az eredeti alak, vagy legalábbis az áll a legközelebb az eredeti ősi alakhoz. Ugyanis összetett szó:

MEG+INT

A "meg" ebben az esetben tulajdonképpen egy torz "még". Az "int" pedig a végén egy részben zöngétlenült "ind". Az "ind" meg szerintem az "ing"-ből származott. Ez azért fontos mert az "-ing" már az Ősnyelvben is a folyamatosságot kifejező rag volt. Még pontosabban, a legősibb formája az "-ink" volt, ami ZÖNGÉTLEN a végén ugye. Ebből alakult ki hogy "még+ink", de ez nehezen volt kiejthető, így hamar mégint-re változott majd "megint"-re. És hogy miért került a még-után az "ink"? Mert az ink/ing az Ősnyelvben is pont azt művelte már mint manapság az angolban az "ing": A folyamatosságt jelezte!

Ennek fényében a magyar "megint" jelentése teljesen világos: "FOLYAMATOSAN MÉG"!

Azaz "még, tartósan"!

Elég könnyű belőle a "megint" jelentésére asszociálni...

De, hasonlít. Ennyi különbség bőségesen lehetséges kiejtés terén két közös eredetű szó esetén illetve ha egy nyelv egy másik nyelvből veszi át a szót. Pláne könnyen lehetséges ez ha a különbség főként a magánhangzók terén leledzik. A magánhangzók ugyanis messze gyorsabban változnak a szavakban mint a mássalhangzók, ez amúgy a mainstream nyelvészet szerint is tény. Ha nem hiszed olvass utána.

Érdekes, mekkora vehemenciával igyekszel belekötni mindenbe amit csinálok:

—A programnyelvem

—A fogyókúrás írásaim

—A nyelvészkedős írásaim

Szerintem ha a WC-pucolásról írnék valamit még abba is belekötnél, mondván hogy te még ahhoz is jobban értesz. Ez teljesen nyilvánvalóan valami személyes hadjárat a részedről ellenem, az én személyem ellen és nem az ellen amiről írok. Bár ahogy látom, Hevi postjaiba is belekötsz, azaz lehet hogy nem kimondottan velem van a bajod hanem MINDENKIVEL aki nem TE vagy, te, a (szerinted) Istencsászár!

Ha pedig így van édes öregem az súlyos hiba, narcisztikus személyiségtorzulás lehet a háttérben, azaz sürgősen keress fel egy pszichiátert! Gyorsan, mielőtt ámokfutni kezdesz!

az əˈɡɛn meg a mɛɡint kurvara nem hasonlit kiejtesben sem...

De vajon az égni hasonlít-e arra, hogy æɡni?

Agni is a Sanskrit word meaning fire and connotes the Vedic fire god of Hinduism.

(link)

Természetesen semmi közük egymáshoz, hiszen a magyar szó megfelelően alátámasztott eredettel bír:

ég – ‘lángol, parázslik’. Származékai: égő, égés, éget, éghető, éghetetlen, égedelem.

Valószínűleg finnugor örökségünkhöz tartozik; a rokonnyelvi megfelelőkből (pl. cseremisz engem, azaz ‘lángol’) egy olyan ősi tövet lehet kikövetkeztetni, amelyben nyílt e hang állt, s utána az a nazális mássalhangzó, amely az ing szóban a g előtt hangzik. Ebből az ~ g-je szabályos fejlemény, de a magánhangzó zártságára nincs kielégítő magyarázat.

(link)

Van az az angol szó ugye hogy ENTER. A jelentése nagyjából „belépni valahova”. Na de mi van ha ez szóösszetétel volt régen?

EN + TER

Az "en" tag elég nyilvánvalóan ugyanaz mint az "in" szó ami „be-”, „befelé”, „bent” jelentéssel bír számos szóban, és akadnak is szép számmal olyan más szavak is (az enter-en kívül) ahol az "in" valamiért "en" alakra módosult.

Tehát a szó eleje "be-" jelentéssel bír, oké.

Mi a TER?

Hmm... milyen érdekes, létezik a magyar nyelvben a BETÉR szó! Betér valahová... Hát ha valahová betérünk, oda bizony bemegyünk általában...

Véletlen lenne ez az egybeesés? Én bizony nem hiszem! A szóképzés logikája ugyanaz mindkét nyelvben e szó esetén: van egy igekötő „be” jelentéssel, s utána a TER/TÉR szó!

És igen, ahová bemegyünk.betérünk, az nyilván valamiféle TERület kell legyen...

És angolul a TERület az TERritory...

Most persze bele lehet kötni, hogy micsoda hülyeség e szónak az elejét leválasztani, mert akkor ott marad a RITORY ami semmit se jelent, hát hülye vagyok én?!

Naná, biztos is hogy az mert utánanéztem mit jelenthet ez a része a szónak... Nos, angolul olyan szó valóban nincs hogy RITORY, az igaz, van ellenben egy ehhez igencsak hasonlatos másik szó: RITE.

Ennek jelentése: szertartások rendje, ceremónia, rítus, szokások, hagyományos szabályok...

Nos akkor ennek fényében a TERRITORY magyarul (valakinek a) territórium(a) egy olyan TERület, amin belül bizonyos (sajátos) szokások, szabályok uralkodnak... nyilván azok amiket a territórium tulajdonosa rendel el, hiszen az a TERület az övé, amiatt mondjuk az ő territóriumának!

Nézzük meg az angol ENTRANCE szót is! Hm, hát az én fülemnek ez teljesen úgy hangzik mint a magyar TORNÁC... Oké, angolul belépést, bejövetelt jelent, de hát ha valahova bemegyünk, akkor először a tornácot érintjük ugye... (tudom, most majd jönnek a trollok hogy nincs minden háznak tornáca. Oké. De ELŐSZOBÁJA azért akad a legtöbbnek, márpedig a tornác szrintem egyszerűen ELŐTÉR jelentéssel bírt régen...)

Na és ha ENTRANCE, akkor ez is eléggé összetettszó-gyanús: EN+TRANCE, aholis a TRANCE első két mássalhangzója a TR elég nyilvánvalóan a TÉR szóból származik!

Erről a szóvagdosásról ez jutott az eszembe: http://www.vicclap.hu/static/media/200709/pic50843.jpg

“May have been the losing side. Still not convinced it was the wrong one.”
"The clitoris has 8,000 nerve endings and still isn't as sensitive as a conservative man on the Internet"

Hogy ne mindig csak az angol nyelvből hozzak példát:

Van az a szavunk, hogy "gyere". van olyan is (tájnyelvi, illetve inkább régies) hogy "jer". Na most szerintem a "gyere" így alakult ki:

ide + jer

aholis aztán e két szó egybeolvadt, az "e" hang kiesett, majd a d+j egy "gy" hanggá olvadt össze (a gy az a lágy d hang tulajdonképpen, illene dy-nal jelölni...)

Tehát lett "igyer", amiből a szókezdő i hang lekopott...

Mármint NÁLUNK, magyaroknál kopott le! Mert e szó elég nyilvánvalóan megtalálható az OROSZ nyelvben:

IGYÍ

alakban! (latin betűkre átírva a szót)