Mennyi véletlen után kérdőjeleződik meg a véletlenszerűség? Mekkora ezen események számossága?

Tegnap a pub felé tartván elhaladtam egy alkoholos italokat árusító "booze shop" mellett. Ahogy ránéztem a kirakatban sorakozó sörösüvegekre elmerengtem, hogy vajon lehet-e kapcsolat az angol "booze" és a magyar "búza" szavak közt?

Természetesen rögtön utánanéztem a két szó etimológiájának.

booze -

1. Any alcoholic beverage
2. A session of drinking alcohol; a drinking party.

Alteration of bowse. From Middle English bousen, from Middle Dutch būsen, buisen, buysen (“to drink heavily”) (Dutch buizen). Related to Middle High German būsen (“to swell, inblow”).

link

Tehát a "booze" alkoholos italokkal van kapcsolatban, alkohol ivást jelent.

Sajnos a források a Wiktionary linken elég hiányosak, ezért ránéztem egy másik szócikkre is:

"alcoholic drink," by 1570s, also bouze (rhyming with carouse in poetry), also as a verb, probably a variant of Middle English bous "intoxicating drink," (mid-14c.), which is from Middle Dutch buse"drinking vessel" (also as a verb, busen "to drink heavily"), which is related to Middle High German bus (intransitive) "to swell, inflate," which is of unknown origin.

link

Érdemes figyelembe venni az időpontokat. A "booze" legkorábbi ősének mondott "bus" az 1050 és 1350 közötti Middle High German.

A magyar búza honfoglalás előtti jövevény:

búza – ‘kenyérgabona’.

Ótörök eredetű: ujgur, kun bugdaj, oszmán bugday, tatár bodaj. A magyarba egy ótörök *bugzaj kerülhetett, ami a csuvasra jellemző változat; a szóvégi aj-ból úgy lett a, mint a boka esetében.

link

búza A: 1138/ ? Buzaudí; 1193 buzad; 1395 buʒa

UESz

De hogy kapcsolódik a búza az alkoholhoz?

Természetesen a "búzasör" a közös pont.

The geographical origins of the modern weissbier probably go back to the 12th or 13th century in Bohemia in today’s Czech Republic...

link

Szóval a modern "búzasör" a honfoglalás után, a Kárpát-medencétől nem messze került kifejlesztésre. Az alkoholos italra utaló "booze" szó őse a honfoglalás utánra van datálva, ismeretlen eredettel.

A következő forrás megerősíti azt a feltételezést, hogy a Kárpát-medencében megtelepülő magyarok ismerték a sört:

...a magyarság fejlett gazdászati tapasztalások alapján bánt a komlóval már a XI-XIII. században (...), keleti tudás alapján fogyaszthattak az államalapítás környékén is komlófőzetet, vagyis ősi sört (sert).

link

-----------

Ez már önmagában is érdekes, de a "bowse" szócikk felhívta a figyelmemet a "beer" ("sör") szóra is ("More at beer").

Nézzük, mit írnak a "beer"-ről?

From Middle English bere, from Old English bēor (“beer”), from Proto-West Germanic *beuʀ, from Proto-Germanic *beuzą (“beer”) (Uncertain).

link

Meglepő, hogy a "sör" jelentésű "beer" szó kikövetkeztetett őse az i.e.: 5 - i.u.: 5 századra visszavezetett, bizonytalan eredetű Proto-Germanic "*beuzą", amely szó kísértetiesen hasonlít a magyar "búza" szóra, a sör egyik lehetséges alapanyagára. 

-----------

További érdekesség, hogy az alkoholra utaló "bor" szó is feltűnik az alkoholra utaló "beer" szó ősei között:

Old English bēor (“beer”), from Proto-West Germanic *beuʀ

 

bor – ‘szőlő levéből erjesztett ital’. Származékai: boros, boroz(gat), borász, borászat.

Ótörök eredetű szó a törökös nyelvek déli ágából: ujgur, kipcsak, kun bor.

link

-----------

Az ilyen véletlenekkel való találkozás esetén felmerül bennem a kíváncsiság, hogy vajon kik és milyen nyelven beszélő népek lakhattak a Kárpát-medencében az indo-európai expanzió idején?

Vajon igaza lehetett-e Mario Alineinek, mikor az etruszkot a magyar nyelv egy archaikus formájának tartotta?

Vajon "újra kell-e értékelni a régi, sok esetben a 19. század végén, a 20. század elején megalkotott elméleteket" és hogy "A tudomány fejlődésével, különösen a kiszélesedő keleti adatok megismerésével sok korábbi állítás megdőlni látszik-e"?

-----------

Amíg ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására sor kerül, addig is:

Bort, búzát, békességet...

Mostanában az egyik kedvencem az angol "reverb" ("visszhang") és a magyar "ver" kapcsolata.

A fenti "art-árt" latin kapcsolatához kötődően érdekes, hogy a reverb(eration)

From Old French reverberation, from Medieval Latin reverberatio. (...) From re- +‎ verberō (...) From verber (“whip, rod”) +‎ -ō

link

link

A "verbero" jelentése:

to lash, scourge, whip, beat

link

Ami kísértetiesen hasonlít a magyar "ver" szó jelentésére.

Természetesen, ahogy azt már megszokhattuk, a magyar "ver" eredete:

ver – ‘ismételten és erősen üt’; ‘ütlegel, ütésekkel büntet, fegyelmez’; (...)

Bizonyára ősi szavunk, de eredetéről semmi biztosat nem tudunk.

link

Of unknown origin

link

Ami kicsit érdekesebbé teszi a fentieket, az az ütlegelés, ostorozás, korbácsolás, verés eredményére megjelenő

vér – ‘emberi és állati testben keringő, a tápanyagot, oxigént és salakanyagokat szállító piros folyadék’; ‘szenvedély, indulat’: (...) Származékai: véres, vérzik, vérzékeny, (össze)vérez, vértelen, vérmes, vérség, vérségi, vérengzik, vérengző, vérengzés, vérbeli.

Ősi örökség a finnugor korból: vogul vur, zürjén vir, cseremisz, mordvin ver, finn veri, lapp virre (‘vér’)

link

Az ember, az állat verés hatására véres lesz...

Ki gondolta volna...?

Az etimológusok láthatólag nem...

Ma reggel valamiért beugrott, hogy az angol "rodent" elképzelhető, hogy a nyitóposztban említett rojt - rost - rogy - romlik - rossz (bizonytalan vs. bizonytalan vs. bizonytalan vs. bizonytalan vs. talán finnugor) szócsaládjába tartozhat.

Természetesen rögtön, csipásan utánanéztem az etimológiájának, és ennek hatására hirtelen felébredtem és elkerekedett a szemem.

Az angol "rodent":

From Latin rōdēns, rōdēnt- (“gnawer; one who gnaws”), present participle of rōdō (“I gnaw”).

link

Nem túl érdekes eddig. De mi a "rōdō" etimológiája...?

From Proto-Indo-European *roh₁d- (see also rōstrum), contracted o-grade form of *reh₁d- (“to gnaw, scrape, scratch”).[1]

link

Jelentései:

to gnaw, nibble, bite; eat or waste away, corrode, consume; erode

Nahát, a PIE *roh₁d- meglepően hasonlít alakban és jelentésben is a magyar "rohad" szóra.

De mi a "rohad" eredete?

Az eddigiek után biztos vagyok benne, hogy már ki is találtátok:

rohad – ‘‹szerves anyag› bűzös gázokat fejlesztve bomlik’; ‘‹személy› senyved’: börtönben rohad; ‘‹társadalom, intézmény› erkölcsileg bomlik, züllik’. Származékai: rohadt, rohadó, rohadás, rohadék, rohaszt.

Feltehetőleg az ismeretlen eredetű, elavult roh (‘fekete’) származéka, a gyümölcs rohadása, seb üszkösödése során jelentkező feketés elszíneződés alapján. Kevésbé valószínű a hasonló jelentésű rothad igével való etimológiai kapcsolata.

link

Nem túl bíztató, hogy a "roh", ezáltal a "rohad" ismeretlen eredetű.

De mi a "rothad" eredete?

rothad – ‘rohad, tesped’; ‘bomlik, züllik, hanyatlik’. Származékai: rothadó, rothadás, rothaszt.

Vitatott eredetű szó. Alighanem a rút származéka a bűnhődik, hírhed, vénhed szavak denominális igeképzőjével, eredetileg tehát ‘megrútul’. Az is lehet, hogy a rohad igével kapcsolatos; ezt a feltevést erősíti, hogy a két ige jelentésköre szinte teljesen azonos, gyengíti viszont, hogy hangtanilag és alaktanilag a két igét bajos közös nevezőre hozni.

link

Mi a helyzet a "rút"-tal?

rút – ‘nagyon csúnya’; ‘aljas, felháborító’. Származékai: rútság, rútít.

Bizonytalan eredetű. Talán a finnugor korból való ősi hangfestő szó: osztják ratak (‘törékeny’), cseremisz rot lijes (‘korhad, rohad’). A magyar szó jelentése a rothadás undokságával kapcsolatban alakulhatott ki.

link

A "rothad" (de még a "rút" szó is) meglepően hasonlít az angol "rot" szóra.

From Middle English roten, rotten, from Old English rotian (“to rot, become corrupted, ulcerate, putrefy”), from Proto-West Germanic *rotēn, from Proto-Germanic *rutāną (“to rot”). (...) From Proto-Indo-European *Hrewd- (“to tear; rend”).

link

A hipotetikus finnugor kor kb. ie. 2000 környékén létezhetett, míg a Proto-Germanic kb. ie. 500 és iu. 200 között, tehát jóval később.

Tehát "rohad" - "*roh₁d-" - "rothad" - "rút" - "*rutāną".

Vegyük észre, hogy ezek ugyanazok az esetek, amikor egy PIE kikövetkeztetett alak egy manapság is használatos magyar szóra meglepően hasonlító alakra megy vissza, ld. többek közt a korábbi "szem" - "*sem-", "booze" - "búza", vagy a "tilt" - "dől" eseteket.

De ne lelkesedjetek fel.

Ezeknek a szavaknak természetesen semmi közük egymáshoz...

“Rodents of Unusual Size? I don't think they exist.” 

Végre nekikezdtem és be is fejeztem a Clarkson's Farm három évadát. És közben valami érdekes megütötte a fülemet.

ewe: From Middle English ewe, from Old English eowu, from Proto-West Germanic *awi, from Proto-Germanic *awiz, from Proto-Indo-European *h₂ówis(“sheep”).

link

Érdekes, hogy a birka, juh jelentésű ewe ugyanúgy hangzik, mint a magyar juh.

De mi a magyar juh eredete?

juh – ‘gyapjat adó páros ujjú, kérődző emlősállat’. Származékai: juhos, juhász, juhászat, juhászkodik.

Ismeretlen eredetű szó.

link

link

---

Azért ez egy kicsit furcsa, mert mindkét szónak ugyanaz a kiejtése IPA szerint.

ewe: IPA(key): /juː/, /jʊ̯u/

juh: IPA(key): [ˈju]

(Nem véletlen, hogy nyelvtanórán mindenkinek felhívják a figyelmét, hogy a 'h' a 'juh' szóban néma, nem ejtjük. Mostmár tudjuk is, hogy miért).

---

A szó első írott magyar előfordulása nagyjából ~1200 környékére tehető, tehát nagyjából a Middle English időszakába (1066-tól a késő 15. századig).

1198 ? Ichasci sz. hn. (Gy. 2: 426) [sak EWUng.]; 1208/ yuhol

UESz

---

Kérdés az az, hogy ki vette át a szót kitől.

Nem tudom, hogy ezek még miért nem lettek összekötve.

---

szerk: felírtam ezt egy X szálba. Remélem lesznek olyanok, akik tudnak segíteni a fentieket értelmezni.

Mivel fentebb megjegyeztem:

...te nyilván nem pörögsz ezen annyit, amennyit én, meg ugye a saját gondolataimat én ismerem a legjobban, vannak olyan dolgok, amiket még le se írtam...

Ezért kinyitottam az etimológia jegyzeteimet és utánanéztem a korábban feljegyzett váz/váza szó kapcsolatának.

A váz szónak elég szövevényes a jelentésfejlődése, és hát... biztos úgy van, de azért az nem biztos.

váz – ‘‹régen› madárijesztő’: Szép zászlónk, az ország, váznál nem egyéb volt (Arany; ‘kísértet’: Nagy zajjal egy dúlt férfi váza / Csörtet fel… (Arany); ‘emberi, állati test megtámasztására való, szilárd anyagú szerkezet’: csontváz; ‘építmény összefüggő elemekből álló tartószerkezete’; ‘fő gondolatmenet’: a regény váza. Származékai: vázol, vázlat, vázlatos.

Ismeretlen eredetű szó. Korai jelentésfejlődése: ‘madárijesztő’  ⇨ ‘ijesztő jelenés, kísértet’  ⇨ ‘csontváz mint a halál ijesztő ábrázolása’. E jelentéskör elhalványodása nyomán, a 19. században a csontváz szó második elemét már ‘tartószerkezet’ értelmében fogták fel, s így ruházták rá a ma eleven jelentést, amely aztán átvitt értelemben is használatos lett; származékaiban már ez a jelentés él.

link

Azért ennek a "madárijesztőnek" majd jobban utána kell néznem, hogy miért gondolják, hogy egy ennyire specifikus dolgot jelentett, ahelyett, hogy általánosságban hívták volna a "madárijesztőt" egyszerűen "tartószerkezetnek".

A váza eredete az UESz (nagyon jó oldal eddig, gyors meg minden, le a kalappal) szerint:

váza A:  1800 Vazokra (NSz.); 1809 vázákkal (NSz.); 1875 vásók (NSz.) J:  ’virágtartó edény | Vase’ #

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. Vase; ang. vase; fr. vase; ol. vaso; stb.: ’váza (vágott virágnak)’, a franciában és az olaszban ’edény; urna’ is. A franciából terjedt el [lat. vas ’edény’].  ⇒⌂  (...) Idetartozik: (R.) vása ’edény’  (1796: NSz.), ez a latinból származik; vö. lat.  (e.) vasa sacra [többes szám] ’szent edények, templomi edények’.

A latin "vas" (Classical Latin IPA(key): /u̯aːs/, [u̯äːs̠]) az eredete az angol "vase" és magyar "váza" szavunknak.

Classical collateral form of pre-Classical vāsum, from Proto-Italic *wāss, cognate with Umbrian vasus (“container”), but further origin uncertain, with no known cognates outside of Italic.

link

Az UESz szerint, a váz első írott előfordulása 1416.

váz A:  1416 u./¹ uaz (BécsiK. 116); 1565 uászhoz (NySz.); 1577–1580 váss (NySz.); ...

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  Jövevényszónak tűnik, de idegen nyelvi megfelelők nem találhatóak. – A lázváltozathoz vö. →lék, →vápa. Az eredeti jelentése ’egy fajta alakzat’ lehetett. Az 5., 6. jelentések nyelvújítási eredetűek.

---

És itt akkor két dolgot kell megjegyezni.

Egyrészt furcsának tartom, hogy mindkét forrás szinte pontosan ugyanazt a nyelvezetet használta a 

• but further origin uncertain, with no known cognates outside of Italic.
• Jövevényszónak tűnik, de idegen nyelvi megfelelők nem találhatóak

párossal, amit eddig nem igazán láttam. Lehet, hogy valami standard szövegezés mostanság, de máshol még nem találkoztam vele.

Másrészt

• biztosak vagyunk-e abban, hogy a "váz" régen kifejezetten és baromi specifikusan "madárijesztőt" jelentett, vagy megengedhetjük-e azt a feltételezést, hogy már akkor is volt egy általános "tartószerkezet" jelentése?
• mert ezzel megoldanánk az ismeretlen eredet problémáját, hiszen felfedezhetnénk a kapcsolatot a latin "vas"-zal.

Aközött a latin "vas" (/u̯aːs/) és magyar "váz" ("1416 u./¹ uaz) között, amelyik mindkettő egyfajta "tartószerkezetet" jelent (az edény, mint a tartalmának "tartószerkezete").

Lehet-e itt valami kapcsolat, vagy ez csak tök véletlen...?

---

szerk:

most nézem az UESz definícióját:

váz - Az eredeti jelentése ’egy fajta alakzat’ lehetett

Ez a "madárijesztőnél" jobb, de most meg már túl általános.

Biztosak vagyunk benne, hogy a "tartószerkezet" jelentésű "váz" nem jelenthetett "tartószerkezetet"?

A jelen kommentben semmi konteó, vagy hasonló sincs, de mégiscsak érdekes. Én annak találom.

Ebben a tweet-ben felfigyeltem a "rusnya" szóra.

Typical rusnya in Finland...

- has no Finnish friends (because what normal Finn wants to have a rusnya as a friend?)

https://x.com/petite_michelle/status/1850606064108282001

---

Ugye nyilvánvalóan Russian-t, oroszt jelent, de hát azért mégiscsak érdekes.

рус- (rus-) +‎ -ня (-nja) or Русь (Rusʹ) +‎ -ня (-nja).

IPA(key): [rʊsʲˈnʲa]

(collective, ethnic slur) Russians, Russkis

https://en.wiktionary.org/wiki/русня

Azaz, a "rusnya" az egy "etnikai gyalázkodás" az oroszok kárára, és ez úgy látszik, hogy egy szerb-horvát (tehát szláv) jövevényszó, aminek az első lejegyzett írott előfordulása 1468.

rusnya A:  1468 ? Rwsnya [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 789); 1548 rusnya

Szerbhorvát jövevényszó. |  ≡  Szbhv. ruž(a)n, -a, -o ’csúnya, idomtalan; rossz, becstelen’ [vö. szbhv. rug ’gúny, csúfolódás’]. Vö. még óe. szl. rǫžьnъ ’gyalázatos, megvetendő; nevetséges’; óor. ružьnyj ’nevetséges; gyalázatos, szégyenletes; ocsmány, ronda’; stb. 

https://uesz.nytud.hu/

---

És ami még érdekesebb: elképzelhető, hogy már a XV. - XVI. században (sőt előtte) is annyira rossz híre volt az oroszoknak (vö: vandálok), hogy még a szláv testvérnépek is gyalázatosnak és megvetendőnek tartották őket, és így került a nyelvünkbe a "rusnya" szó?

Vagy csak mi aggattuk fel a szót ezzel a kibővített a jelentéstartalommal? Így vettük át, fentebb idéztem.

Ma az "alimony" kifejezés ütötte meg az etimológiára érzékeny fülemet.

Grok 3 szépen összefoglalta nekünk, hogy mi az "alimony" jelentése.

🤖: Az "alimony" jelentése a mai angol nyelvben tartásdíj vagy házastársi támogatás, amelyet általában válás vagy különélés esetén az egyik fél fizet a másiknak, hogy anyagi támogatást nyújtson. Leggyakrabban a házastársak közötti pénzügyi kötelezettségre utal, amit bíróság is meghatározhat, például egy volt házastárs megélhetésének biztosítására.

A szó eredete a latinból származik: az "alimonia" szóból, ami "táplálékot", "fenntartást" vagy "ellátást" jelent. Ez a latin "alere" igéből ered, amelynek jelentése "táplálni" vagy "fenntartani". Tehát az "alimony" etimológiailag arra utal, hogy az egyik fél "fenntartja" a másikat anyagilag.

Tehát az "alimony" megélhetési támogatást jelent.

---

És ez volt az, ami felkeltette az érdeklődésemet. Elképzelhető, hogy az "al" az "alimony" szóban kapcsolatban lehet a magyar "él" szóval?

---

Nézzük, mit mond az UESZ:

él: Örökség az uráli korból.

Uráli korból, azaz i.e. 4000 és i.e. 2000 körülről.

---

Na de mi az "alimony" története?

alimony: Known since the 17th century, from Latin alimōnia (“food, support, nourishment, sustenance”) itself from alō (“to nourish”) + -mōnia (“action, state, condition”).

link

Azaz az "alimony" a Latin "alō" szóból ered, ami "táplálást" jelent. Az élet alapvető szükségessége a táplálkozás. Az élő(lények) táplálkoznak ("alō").

Na, de honnan jön a Latin "alō"?

alō: ... from Proto-Indo-European *h₂életi (“grow, nourish”)

---

Hogy mi?!

Az "alō" a PIE "*h₂életi" szóból ered?

*h₂életi: Thematic root present of *h₂el- (“to grow, nourish”).

link

És a PIE *h₂életi a PIE *h₂el- kikövetkeztetett szóra megy vissza, "nő, táplál" jelentéssel?

PIE, azaz i.e. 4500 és i.e. 2500 körülről.

---

Vajon lehet-e valami közös az Uráli (i.e. 4000 és i.e. 2000) "él, élet" és a Proto-Indo-European (i.e. 4500 és i.e. 2500) "*h₂el-, *h₂életi" szavak között?

---

Természetesen hivatalosan semmi közük egymáshoz.

Vajon a jelenlegi osztályozási rendszerünk megfelelő arra, hogy a szava(in)k igaz eredetét leírja?

Kétséges.

Mivel sorozatosan ilyen véletlenekbe botlok, gondoltam utánanézek, hogy a magyar "sor" és az angol "sort" szavaknak van-e bármi közük egymáshoz.

Ugye a jelentés az rendkívül hasonló.

"sor": egymás mellett, mögött elhelyezkedő személyek, elhelyezett tárgyak láncolata, együttese; nagyobb mennyiség

"sort": "To arrange into some sequence, usually numerically, alphabetically or chronologically".

Szóval az angol "sort" magyarul "sorba rendezést" jelent.

De mi az eredetük?

Mint már megszokhattuk, a magyar "sor" eredete megfelelően tisztázott:

Bizonytalan eredetű, esetleg szóhasadás eredménye. |  ⌂  A →szer² (...) változatának tűnik.

link

És a "sort"?

From Middle English sorten, from (...) Latin (...) sors. 

link

A Latin "sors" ugye megvan a mi nyelvünkben is:

Latin jövevényszó.

link

Na de mi a latin "sors" eredete?

From (...) Proto-Indo-European (...) *ser- (“to bind”).

És a PIE *ser- jelentése?

to bind, to tie together

link

----------

Nohát, ez érdekes!

Az angol "sort" egy PIE *ser- (kiejtve: "szer") alakra megy vissza. Mintha valami hasonlót láttunk volna a magyar "sor" esetén is, nem?

A →szer² (...) változatának tűnik.

----------

Nézzük mi a szer² jelentése és eredete?

Örökség az uráli korból. (...) uráli *śerɜ ’sor, rend’ (...) A jelentések alapja az igenévszó vélelmezhető ’csatlakozik vkihez, egymáshoz kapcsolódnak; összefogás, egyesülés’ jelentése lehetett;

Ez érdekes.

Az uráli szer² és a PIE *ser- gyakorlatilag ugyanazt jelenti.

Viszont az azért mégiscsak furcsa, hogy a hivatalos eredeztetésekben ezt egyáltalán nem említik meg.

Vajon miért? Mi okuk lehet ennek elhallgatására?

----------

Ugye a magyar "sor" szóból indultunk ki, ami angolul "series". Az angol "series" az ugyanarra a PIE *ser- alakra megy vissza, mint az angol "sort".  

----------

sor - sort - *ser- - szer² - szer - series

Ugyan kérem, ezeknek a szavaknak semmi közük egymáshoz, nincs itt semmi látnivaló!

Az etimológusok és nyelvészek mindent kizáró módon feltérképezték már az összes szó igaz eredetét, szóval olyan nincs, hogy ezeknek bármi közük legyen egymáshoz!!!

Minden más elképzelhetetlen, alaptalan konteó!!44

Láthatjuk mi is a saját *sem-ünkkel.

----------

Egy dolog mondjuk kicsit elbizonytalanít.

Mégpedig az uráli 

*śerɜ ’sor, rend’

jelentései.

Az odáig rendben van, hogy "row, order"-t jelent a Wiktionary szerint.

De ha az igéhez fűzött megjegyzésük igaz, akkor azért megkérdőjelezném, hogy ki vett át kitől, mit.

1. (maybe only in Proto-Hungarian) to join; to be linked / related to each other

link

Persze elképzelhető, hogy csak később, a magyarok vándorlásával és az indo-európai népekkel kapcsolatba kerülve vette fel a szer² ezt a jelentést (’csatlakozik vkihez, egymáshoz kapcsolódnak; összefogás, egyesülés’), de azért ennyi véletlen (mert ezek nagybetűs Véletlenek, ugye?) után már kicsit bizonytalan vagyok, na.

Tegnap épp a Glucose Revolution c. könyvet olvastam (magyarul Glükóz Forradalomként fut), és hirtelen szembe találtam magamat a következő mondattal:

...even though we're fuelling up by eating, we suffer from lassitude; it's hard to get up in the morning and we have no energy throughout the day. We're tired.

A fáradtság, kimerültség kontextusa miatt megakadt a szemem a "lassitude" szón, azon tűnődve, hogy lehet-e valami köze a magyar "lassú" szóhoz.

Szóval rögtön utána is néztem.

---

lassitude: Borrowed from (...) Latin (...) lassus

lassus: From Proto-Indo-European *lh₁d-to-s, verbal adjective from the root *leh₁d- (“to be tired”) +‎ *-tós. Compare Proto-Germanic *lataz (“slow, lazy”).

link

A PIE *leh₁d- fiktív gyök "fáradtságot" jelent, de ott van az érdekes, ugyanarról a fiktív tőről származó Proto-Germanic szó *lataz, ami "lassút" jelent.

Szóval jó nyomon járunk!

---

Na, de mi a helyzet a magyar "lassú" szó eredetével?

Ahogy azt már megszokhattuk, a nyelvészek erre is rájöttek!

Bizonytalan eredetű, esetleg származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő ismeretlen eredetű.

link

Mondjuk ezt az ÚESz írja, az Új Etimológiai Szótár.

De mi a helyzet a régivel?

Bizonytalan eredetű szó. Valószínű lass- alapszava lehet ugor kori örökség: vogul lásel, osztják lasinen (‘lassan’). Az egyeztetés különféle hangtörténeti nehézségek miatt nem tekinthető megalapozottnak.

link

---

Persze a nyelvészek biztos tudják, hogy a "Valószínű lass- ... szótő ismeretlen eredetű", de azért mégiscsak érdekes az "ismeretlen eredetű" magyar "lass-" és a Latin "lassus" közötti hasonlóság.

Tudom, tudom...

Biztos csak véletlen!

Ugyan ezt már érintettem egy korábbi topicban, de érdekes látni, hogy a szavak eredetét még mindig aktívan kutatják.

4 éve ezt tartalmazta a Wiktionary a "chisel" szócikk alatt.

chisel - From Middle English chisel, chesel, borrowed from Old Northern French chisel, from Vulgar Latin *cisellum, from *caesellum, from Latin caesus, past participle of caedere (“to cut”)

A jelenlegi verzióban mondjuk eltűnt a "caesus", ami meglepően hasonlít a magyar "kés" szóra, alakban is és jelentésben is.

From Middle English chisel, chesel, from Old Northern French chisel, cisel, from cisoir (with a change in suffix), from Late Latin cīsōrium(“cutting tool”), from Latin caedō (“cut”)

Na de nem is ez a lényeg, hanem a "Chester" szó etimológiája. A wiktionary bejegyzés szerint a latin castrum (“fort, castle”) szóból ered, mely castrum eredete pedig:

From Proto-Italic *kastrom, from Proto-Indo-European *ḱes- (“to cut, cut off, separate”)

link

Tehát a PIE *ḱes- a vágás műveletét kifejező szó.

Vajon van hasonló hangzású és jelentésű szavunk a magyar nyelvben?

kés – ‘nyeles vágó szerszám, konyhai eszköz’; ‘gép vágó, forgácsoló alkatrésze’: esztergakés. Származékai: késes, késel, késelő.

Ősi finnugor örökség: vogul keszi, osztják kotseh, cseremisz keze (‘kés’). A finnugor alapforma *kecse lehetett.

A finnugor alapforma nyilván csakis *kecse lehetett. Ebben nincs kétség.

A hasonlóság a PIE *ḱes- (“to cut, cut off, separate”) és a magyar kés (nyeles vágó szerszám) között pusztán csak a véletlen műve.

Mivel nem tudtam eldönteni, hogy az etimológia kutatás kies, vagy kietlen terület-e, ezért utánanéztem a szó származásának, hátha az fényt derít a válaszra.

Sajnos az szokásos falakba ütköztem.

kies A:  1456 k. kÿes ’barátságos, kedves ’kellemes, viruló, üde 〈táj, vidék〉, stb.

kietlen A:  1259/ Kyethlenazow [hn.] (...) ’kopár, zord, elhagyott 〈főleg táj, vidék〉(...) ’igen nagy, óriási, hatalmas; félelmetes ’csúnya, ocsmány, stb.

Származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő, amely úgy névszói mint igei természetű is lehetett, ismeretlen eredetű.

Oké, a kies és a kietlen első írott előfordulása 1456 és 1259. A kies származék szó egy ismeretlen eredetű fiktív tőből.

Ami csak azért furcsa számomra, mert a latin "quies" (kiejtve "kies"), aminek a jelentése 

• quiet, calm, lull, peace, cessation from labor

  link

tökéletesen fedi a magyar, ismeretlen eredetű "kies" jelentését.

Persze nem gond.

Elkönyveljük ezt is a Véletlenek Végtelen sorába.

Ha már latin így fentebb, akkor kérném, én, a kérő, ahogy találjunk már ki valamit (mármint a nyelvészek, akiknek ez lenne a dolga), mert ez így már viccnek is rossz!

Latin quaero

1. to seek, look for
2. to ask, question, seek or search for a thing, inquire, query, interrogate
3. to strive for; endeavor; seek to obtain 
4. to miss, lack
5. to desire, require, want, aim at

Ahogy láthatjuk, a latin "quaero" a magyar "kér/keres" fogalomkörébe tartozik.

Na, de mi az eredete?

Uncertain.

link

Hát a magyar kér?

Örökség a finnugor korból. |  ≡  Zürj.  (Sz.), (P.) kor- ’(meg)kér, követel, igényel; hív, meghív’; votj.  (Sz.) kur- ’kér, megkér, könyörög, esedezik’, (G.) kurị̑- ’kér, megkér, követel, igényel’; finn kerää- ’gyűjt’, kerjää- ’kéreget, koldul, könyörögve kér’ [fgr. *kerä- ’kér, megkér’].

link

Van itt néhány párhuzam; ezért is érthetetlen, hogy a latin "quaero" miért nincs a magyar "kérő"-vel összekötve. Vagy ha már itt tartunk, akkor az angol "query" ("kéri"), "require", "acquire" is ide tartozna.

----

Jajj, el is felejtettem! Olyan kis butuska vagyok!

Ezek nyilvánvalóan csak Nagybetűs Véletlenek!

Nincs itt semmi látnivaló, én kérek elnézést.

Érdekes a "vesz" ige etimológiája.

A Wiktionary és az Új Etimológiai Szótár nem egyezik meg a származtatásban.

UESz: Belső keletkezésű, valószínűleg szóhasadás eredménye. |  ⌂  A →visz-ből kelethezhetett a szó belseji magánhangzó nyíltabbá válásával.
link

Wiktionary: From earlier *vewə- (compare vevő ‘buying’, vett ‘he bought’), from Proto-Uralic *wexe- (“to take”). Often considered a doublet of visz(“to carry”), but this may not be correct.
link

Ez mind szép és jó.

Csak azt nem értem, hogy a latin "venum" ("vesz") miért megy vissza egy, a magyar "vesz"-re meglepően hasonlító PIE "*wes-" alakra...

From Proto-Italic *wesnos, from Proto-Indo-European *wes- (“to sell, buy”), whence also vīlis. Cognate to (...) Sanskrit वस्न (vasna, “price”), वस्नयति (vasnayati, “to haggle”).
link

Ez is azt bizonyítja, hogy ez csak egy véletlen, az egész kutatás *wes-ett fejsze nyele.

A napokban újra elolvastam a "A Czuczor-Fogarasi szótár helye az európai nyelvkutatásban" c. cikket, amiben megemlítik Budenz Józsefet (születési nevén Josef Budenz), aki így vélekedett a megbízatásáról:

„Az ember könnyen elveszíti kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása”.

Szóval utánanéztem a wiki-n, hogy ki is ő. Már rögtön a második paragrafusban megtudjuk, hogy pontosan ki is volt ő.

Korának egyik legkiválóbb nyelvtudósa volt. Ő bizonyította be végérvényesen, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek közé tartozik.

link

Jaaaaa, úgy már más!

Mondjuk én úgy tudtam, hogy a _tudományban_ nincsenek lezárt elméletek; falszifikálhatónak kell lennie, különben az elmélet nem tudomány, hanem dogma.

Szóval kicsit furcsállom, hogy ő végérvényesen bebizonyított volna bármit is, dehát, na... ő volt a korának egyik legkiválóbb tudósa, vagy mifene.

------

Ja, azt amúgy tudtátok, hogy az angol "four" ("négy") szó

From Middle English four, from Old English fēower, from Proto-West Germanic *feuwar, from Proto-Germanic *fedwōr, from previous pre-Grimm *petwṓr, from Proto-Indo-European *kʷetwṓr, the neuter form of *kʷetwóres.

link

arra a Proto-Indo-Európai *kʷetwór/*kʷetwóres ősre megy vissza, ami a Wiktionary szerint túl sok mássalhangzót tartalmaz, így nem lehet az igazi primitív morféma:

Considering PIE morpheme structure, *kʷetwor- has too many consonants to be a true primitive morpheme. Tentatively, the feminine stem could point to an elemental "four" of the shape **kʷet- or **kʷetu-.

link

és ahol a "-wor(es)" az a többes szám jelzője?

*kʷet-wor = collective form → "four" (group of base units)

kʷetwóres is the nominative plural form

Claude/Grok

------

Vajon mi lehet a **kʷet- or **kʷetu- ("két"/"kettő") többes számának jelentése?

Megválaszolja az örök kérdést?

Mennyi véletlen után kérdőjeleződik meg a véletlenszerűség? Mekkora ezen események számossága?

Fentebb bemutattam a "fasz" szavunk hivatalos eredeztetési kísérletét:

Vannak ennél komolyabb hangalakváltozások is, lásd:

fasz – ‘hímvessző’.

Talán ősi finnugor örökség, de csak egyetlen és távoli rokonnyelv, a lapp buoccse szava bizonyíthatja.

link

Ez a hivatalos eredeztetési kísérlet, nem én találom ki. És sokszor ilyenek alapján jelentik ki, hogy "márpedig a magyar az finnugor nyelv, punktum!!!11".

Nekem ez erőltetettnek tűnik. De tudod mi nem tűnne erőltetett párhuzamnak?

Fasz ->

phallus (φαλλός) - origin: Uncertain

link

----------------

A "buoccse" ugye eléggé hasonlít a magyar "fasz" szóra.

De tudjátok mi nem hasonlít rá egyáltalán?

A latin

fascinum - Unknown; compare Ancient Greek βάσκανος (báskanos, “sorcerer, slanderer”, adjective and noun), possibly from the same European substrate language.

• (originally) a charm, spell, witchcraft
• (by extension) a phallus-shaped amulet worn around the neck as a preventive against witchcraft
  1. a penis, phallus, especially that of a human
  2. an artificial phallus, dildo 
  3. a kind of seashell

link

----------------

Tudjátok még mi más nem hasonlít a magyar "fasz" szóra?

A német

Fasel - From Middle High German vasel (“breeding animal”), from Old High German fasal (“offspring”), from Proto-Germanic *fas(u)laz, probably from Proto-Indo-European *pes- (“penis”).

link

----------------

A Wiktionary-n a "vasel"-t "tenyészállatként" aposztrofálják és a bejegyzése hiányzik, de a stackexchange-n további információt találunk róla:

Middle High German: visel, vësel st. m. 'penis';

Ez természetesen NEM hasonlít a magyar "vizel" szóra, a pénisz elsődleges funkciójára.

----------------

Tudjátok még mi nem hasonlít a Proto-Indo-Európai "*pes-" gyökre?

Természetesen a magyar

pöcs A:  1482 Peches [sz.] [szn.] (OklSz.); 1533 peczy (Murm. 793.); 1604 Poͤcz (Szenczi Molnár: Dict. Pénis a.); 1838–1845 pet (MNyTK. 107: 31); nyj. pëcs (ÚMTsz.) J:  ’hímvessző | Penis’

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  Durva szó.  ⚠  Németből való származtatása kevésbé valószínű.

----------------

Sajnos a PIE "*pes-" etimológiája is szenved egy problémától:

Latin pēnis presents problems due to the attested chronology of the word's semantics, where “tail” is older than “penis”, which also aligns with the expected semantic development of such a word (compare e.g. Old Armenian ձետ (jet, “tail”) > Middle Armenian ձետ (jet, “penis”)); the reverse development is less likely.

link

----------------

fasz - buoccse - fascinum - Fasel - vasel - vizel / *pes- - pöcs?

----------------

Ááááá, csak véletlen!