Testvérem gépe, feldobta a talpát, de vajon hogyan is? Stílszerűen, öngyilkos lett.
Történt ugyanis, hogy a tegnapi nap folyamán, délelőtt letette a gépet suspendbe és eljött halottébresztőset játszani. Estére hazaérve, szépen mákosan találta a monitort és a gép semmit nem reagált. Nyomott neki egy resetett, mire az Ubuntu újraindult, és az fsck- agyhalottra darálta a rendszerpartíciót. Nagyjából két és fél óra molyolás után sikerült életre kelteni úgy, nagyjából egy marék csontot rázogatva kitaláltuk, hogy vajon melyik konfig fileokat találta feleslegesnek a "javítprogram". A dolog iróniája, hogy az FSCK ténykedése egy nagyjából 10 éve fennálló probléma és baromira nem értem, hogy ez miért nem szúrja senkinek a szemét. Elég sok olyan géppel dolgozom, amik alól a felépítésük, alkalmazásuk folytán (SBC, mérés adatgyűjtő, alternatív energia ellátás, kisgyerek a háznál, stb) rendszeresen eltűnik a tápfeszültség. Egy modern operációs rendszertől elvárható lenne, hogy ez ne okozzon fennakadást a működésében. Ugyancsak érdekes, hogy vajon miért van, hogy egy nem használt filerendszer esetében, milyen hibát is tud találni az ellenőrző program? Ez azért érdekes, mert volt rá precedens, mikor egy netes loggolás alatt álló gépen, olyan libeket "javított" ki, melyeket a logok szerint 32 nappal korábban olvasott utoljára az alkalmazás.
A hab a tortán, hogy a suspend esetében, mi akadályozza meg az OS-t, hogy unmountolja a köteteket és visszatérésnél újramountolja? Emlékeim szerint, suspendnél, nem tevékenykedik a gép, magyarán nincs i/o tevékenység, ha meg van esemény amit kezelnie kell, akkor úgyis visszatér aktív állapotba.
Szóval, a nagy Linux desktop fejlesztés közben ott tartunk, hogy egy FAT32-re telepített XP, vagy egy jó öreg DOS megbízhatóbb.