Blogbejegyzések

Shmem

Tudjátok mit jelent pontosan a modern free (procps-ng) "shared" oszlopa Linuxon? Én nem tudtam, de az imént utánajártam, mert a ramom több mint felét ide számolta.


[root@dh root]# free -m
              total        used        free      shared  buff/cache   available
Mem:          15947        6869        5578        1643        3500        6568
Swap:          7167        3638        3529

"Nem megy a net"

Kaptam egy ilyen szép SMS-t tegnap délben...

Nem is fog bazze, karácsony van, nem tudod megfizetni ;-)

Update: A mai napi SMS: "Miért tiltottad le az MMS küldést?". Pont karácsonykor játszom ilyeneket, mert más dolgom sincs...

Predator

Egy új ragadozó költözött hozzám a kollégám jóvoltából. (Állítólag alien ;) ) Ő Star Wars szobrokat szokott tőlem kapni, meg egyéb más marhaságokat. Erre tegnapelőtt beállított ezzel. Mivel mindkettőnknek nagyon tetszett, ezért addig nézegettük, míg bele nem feledkeztünk a munkahelyünk mély komolyságába :) . Hazafelé azért még tartottunk egy stratégiai SMS csatát Predator vs Stormtrooper témában... de itthon sem hagytam abba. Amúgy tényleg nagyon kidolgozott darab. Szóval:
Elsőre kinyírta a „hivatali” Batmant:

Már a karácsony sem a régi?

Jó dolog ez a karácsony, összejön a család, evés - ivás - ajándék - miegymás. Bár vallásos csak papíron vagyok, de azért mindig szerettem, a hangulata az nagyon tetszett. Csak mintha kezdene ez is úgy járni, mint a húsvét. Az nagyon rosszul járt szegény. Olyan kényszerszagú lett, olyan "Na megint itt van már ez is, nyomjuk le hamar, legyünk túl rajta gyorsan." meg "Nem megyünk, csak a közeli rokonokhoz, a többi meg amúgy sem lát szívesen, meg hozzánk se jöjjön senki, csak a közeli rokonok, a többit amúgy sem látjuk szívesen." Már nincs vendégvárás, inkább kirándulás jobbra - balra, mert ott nem találnak meg a locsolók, meg a fene sem főz sonkát és tojást, úgy is drága és a Buksi is milyen jól jön ilyenkor, legalább nem engedi be őket. Csak hát muszáj, mert benne van a naptárban. Azért még van aki csinálgatja, de már azok közül is sokan, a hátuk közepére kívánják. Pedig emlékszem még régen... És itt jönne egy kis nosztalgia így, egy kicsit közelebb a 40-hez mint a 30-hoz, hogy régen még a húsvét is jobb volt, de valahogy tényleg, régen mintha... Nincs annyira kimondva, de érezni és látni, hogy már nem olyan.
Mintha a karácsonynál is lehetne érezni valamit, mintha az eddigieknél álszentebb lenne már, mikor beszúrják a havas, fenyőfás, jézuskás képekhez hozzászólásnak a sztenderdet, hogy "Boldog, békés, áldott, meg... Jóska! Miket is szoktak ilyenkor még írni?"
De remélhetőleg csak félre érzem, nem örülnék, ha a karácsony is a húsvét sorsára jutna és csak azért várná mindenki, mert munkaszünet, meg némi ajándék.
Ja, igen! Külön öröm, hogy ráadásul milyen szép fehér, az utóbbi években. A mai +10-15 fokos produkció nem segít a hangulaton, ezzel az erővel lehetne akár júliusban is és akkor rövid gatyát, meg szandált lehet csomagolni, sál-sapka helyett.

Karácsonyi FreeBSD SA

Nos megérkezett a napok óta susogott NTPD-vuln-nal kapcsolatos bejelentés. Akik klasszikus ISC-féle ntpd-t használnak, azoknak remote-root, meg amit akartok.
Öröm az ürümben, hogy az előző, unbound-SA kapcsán emlegetett hiba nem létezik (legalábbis az első 64-bites gépen végrehajtott frissítés szerint). Azaz a hibajavításhoz szükséges (ezen a gépen éppen) 18 db javítófájl mellé valóban villámgyorsan letöltött még 461 másikat (a lib32-t technikailag), ellenben nem akarta a frászt hozni a derék jóhiszemű rendszergazdára, és nem emlegeti a / törlését. Ráadásul sikerült is újraindulnia, szóval van itt karácsonyi áhitat, meg öröm, boldogság. (Közben a második Amd64-es gépen is lezajlott fájdalommentesen, lassan időszerű tesztelni 32-bites gépeken is.)

Optimalizálás.

Valahol, valamikor lekerült az asztalról a memória-optimalizálás kérdése, sőt talán bármilyen optimalizálásé. Ami előtérbe került, az a gyors fejlesztés, és a szép felület. Ami persze mind jó dolog.

Nem lenne jogos tőlem nekimenni az Adobe-nak hogy mire is kegyeskedik megenni azt a 8-12 Giga ramot inDesign alatt. Mert egyrészt az egy munkaeszköz elsősorban, másrészt kevesen használják, harmadrészt pedig 16 Giga RAM erősen a töredéke a program árának.

De az olyan programok mint a böngészők, kommunikációs programok és egyébb olyan dolgok amik majd' mindenki gépén gyakorlatilag állandóan mennek igenis figyelhetnének jobban erre a kérdésre.
Úgy gondolom, hogy erre is érvényes a 80-20 szabály, és talán mi fejlesztők megtehetnénk, hogy rászánjuk azt a 20-at arra, hogy az embereknek jobb élményt biztosítsunk, és ne kényszerítsük arra őket, hogy magukat korlátozzák, vagy új eszközt vegyenek.

Toshiba.

Karácsonyra vettem magamnak egy Satellite 750D-t. pic pic

BIOS-ba találtam egy érdekes funkciót. Tudtam hogy mit fog csinálni, de fáradt is voltam, meg nem is olvastam el a kisbetűs részt és bekapcsoltam. Ami annyit jelent, hogy amikor benyomom a power gombot, abban a pillanatban elkezd a rendszer bootolni, kihagyja a "felesleges" dolgokat, tehát nem tudok belépni most BIOS-ba. Hogy tudom ezt visszahozni? :D

Újabb rák a láthatáron

Politikailag inkorrekt bejegyzés következik. Gyengébb idegzetű FOSS hippiknek megtekintése nem ajánlott.
Ugye új telefon, új features, így gondolkodni is kezdtem, hogy milyen lenne kicsapni a telefon képét nagyképernyőre? A Lumia 530 támogatja a Miracast protokolt, nosza, elkezdtem keresni annak a linuxos implementációját.
Az első ami szembejött az David Hermann által fejlesztett, OpenWFD-n alapuló Miraclecast implementáció. Van róla Phoronix cikk is, aztán csend. A dolog ott kezdett gyanús lenni, hogy a cikkben szereplő linken egy árva könyvtár fogadott weboldal és wiki nélkül. Aztán jött egy marketingszagú bejegyzés az askubuntu-n.
Itt egy kicsit deja'vu érzés fogott el. Valahol, mintha már láttam volna ilyent! Félig implementált, alfa előtti állapotban lévő FOSS szoftver és már tolják is a marketinget alá ezerrel.
Némi túrás után beestem a fő fejlesztő oldalára, és találtam egy bejegyzést a GNOME Westcoast Summitról ami linkelt egy másik bejegyzést a Miraclecastról. Itt aztán megláttam a két fő komponens nevét és más beszédes kifejezéseket: miracled, miraclectl, Sources, Sinks .
Ohoho, Poettering és pulseaudio szagot érzek!
Egy gyors keresés a systemd-re és bizony Hermann neve ott szerepel a fejlesztők közt.
Közben megtaláltam a project GIT repoját is. Mi van a readme-ben?
" - systemd: A system management daemon. It is used for device-management
(udev), dbus management (sd-bus) and service management.
Systemd must be compiled with --enable-kdbus, even though kdbus
isn't used, but only the independent, experimental sd-libraries.
required: >=systemd-213"

Hátfájás

Nem vagyok egy nagy növésű ember. Máskor is morogtam már magamban, hogy miért kell mindent olyan magasságúra gyártani és olyan magasságba tenni, hogy azt csak görnyedve lehessen elérni? Valami liliputi törpének tervezik ezeket? Aztán ne csodálkozzon az ember ha fáj a háta... Egyébként is hát meg derékfájós vagyok.
Személy szerint a tököm kivan az összes 130 centis felmosó és partvisnyéllel, továbbá a porszívókkal, mindegyiknek olyan rövid szára van, hogy görnyedni kell hozzá ha rendesen meg akarod fogni. Hasonlóan gyűlölöm a mosogatókat és kézmosókat, amihez hajolni kell... Ha lennék 210cm, akkor azt mondom ez van, legalább nem verem be az ajtótok tetejébe a fejem seprés közben, de nem hiszem hogy a 17Xcm magasságommal nem lennék átlagos.
Apropó, nem tudja valaki hol lehet normális méretű felmosót/felmosónyelet kapni? BK mindenkinek!

Nokia Lumia 530 a jó, a rossz, és a csúf

Kellett egy új olcsó telefon, és mivel picit elegem volt az Android ökoszisztémából, gondoltam megnézem milyen is a sötét oldal. Másfél hét után az alábbi tapasztalatok jöttek össze a telefonról és a Microsoft szolgáltatásairól:

A jó:
Az OS. A mögötte lévő vashoz képest jól teszi a dolgát. A csempék jók, ahogy a listából történő választás is. IT antitalentum párom, pillanatok alatt képes volt testreszabni a készüléket. Faék egyszerűségű.
A fejlesztői környezet. Szemben az Androidos szívással, a fejlesztői környezet telepítése a klasszikus, nex, next, happy finish.
A műanyag hátlap kialakítása. Igen, elismerem, ronda és elég játékszerű, de a harmadik betonra történő leejtés után el tudom nézni a rondaságát.
OEM app-okat gyorsan és fájdalommentesen lehet eltávolítani.
Van support, ami gyors és hasznos.

Házi nas linuxszal, round #1

Már egy ideje szerettem volna egy nas-t itthonra, illetve ráruházok majd kiegészítő feladatokat is, ezért egy kész megoldás helyett beruháztam egy HP MicroServerbe + 2x3TB hdd-be. Oprendszer kérdésben kicsit dilemmáztam hogy windows, linux, esetleg valamilyen bsd, végül centos 7 mellett döntöttem mivel munkahelyen centos-t használunk és az alapján elég jónak tűnik a feladathoz.

A hdd-ket raid1-ben hajtom (tudom a raid nem backup, de akkor se mindegy ha meghal egy disk akkor mi marad), itt is agyaltam hogy a HP SmartArray megoldása legyen vagy softraid, utóbbi mellett szólt hogy a consumer hdd-k enterprise raid megoldással fene tudja mennyire lennének barátságban, softraidról jobb tapasztalatokat olvastam. Illetve a későbbi szívások elkerülése végett (és a kezdeti szívások érdekében) lvm-et is használok, a hdd-k mérete miatt pedig gpt partíciós táblára van szükség. Egy elég jó leírás hogyan lehet egy ilyen setupot összehozni a centos 7 telepítőjével: http://www.ictdude.com/howto/install-centos-7-software-raid-lvm/

[Vennek] Torrentezo NAS traffic shaping-gel, letezik ilyen?

A kerdes adott, letezik-e ilyen. Legyen annyira out of the box amennyire csak lehet, ne pedig "vegyel X eszkozt, futtass rajta Y exploitot hogy lasd a bootloadert, futtasd rajta a 3-mal ezelotti OpenWRT-t az ezen a 404-ekkel teli linkgyujtemegyen talalhato leirasokbol, etc". Ja meg oesiksz finderje lassa a samba-jat vagy akarmijet, tokmindegy, csak azt se nagyon kelljen hackelni 2 percnel tovabb. Letezik ilyen?

Jogvédelem eredménye

Aki egy kis figyelemmel követte az Amerikai eseményeket, az bizonyára tud az utóbbi hónapokban folyó rendőrség ellenes tüntetésekről. A forgatókönyv az esetek mindegyikében azonos: A rendőrség jogszerűen fegyvert használ egy nem közreműködő színesbőrű állampolgárral szemben, mire a lakosság az utcára vonul, tüntet, gyújtogat és fosztogat. Amivel persze párhuzamosan megjelenik a liberális média szerecsenmosdatása. Visszacsatolásként a rendőrök még idegesebbek lesznek, ami még több áldozatot követel. Az ügyet bonyolítja, hogy a tüntetők közt megjelentek ezeknek az eseményeknek a vámszedői is, úgymint a zavarosban halászó politikusok, bűnözők és a különféle jogvédő aktivisták is. Fergussonban gyakorlatilag végigrabolták a fél a várost a felháborodott tüntetők. Lévén az eseményeknek van egy erős kisebbség-többség szembenállás jellege is, az érintett kisebbséghez tartozó celebek és médiaszemélyiségek, az amerikai elnökig, is megszólítottnak érezték magukat. Ennek a katyvasznak a kicsúcsosodása a tegnap esti esemény, mikor Brooklynban szabályszerűen kivégeztek két fehér rendőrt. Az elkövetőt igen hamar utolérte a végzete, de ez nem változtat a tényen, hogy immáron New York is puskaporos hordóvá vált.
Az eseményt több dolog is ironikussá teszi:
New York polgármesetere júliusban, Eric Garner, egy túlsúlyos, szívbeteg, afroamerikai drogdíler, tragikus letartóztatása kapcsán, az afroamerikai közösségben saját népszerűségét növelendő, megjegyezte, hogy "tudja, hogy az állományban vannak akiknek vér tapad a kezéhez". Most ugyanezt az üzenetet kapta vissza a rendőrség állományától.
A két meggyilkolt rendőr, Wenjian Liu és Rafael Ramos nem klasszikus angolszász vagy európai felmenőkkel rendelkező amerikai, hanem mindketten valamely etnikai csoporthoz tartoztak. Ez egy igen komoly magas labda, és érthető módon a korábban lelkesen "rasszistázó", "faji profilozó" rendőrségellenes afroamerikai közösségek is mélyen hallgatnak.

"Munkatárs kerestetik"

Na de hogyan...?

Először csak mi vagyunk, akiket keresnek, aztán már mi kezdjük keresni őket. Sokan vagyunk, akik a fenti probléma mindkét végén álltak már, és így a fenti kérdés még izgalmasabb.
Arra a tényre, hogy az önéletrajz mennyire megbízhatatlan egy jelölt megítélésében, talán szót sem érdemes nagyon vesztegetni*. Az, hogy erre a kezdőpontra mégis milyen mértékben van szükség, máris vita tárgya. Ha túl mereven, szigorúan vesszük kiváló jelöltet veszíthetünk el idejekorán, ha túl megengedően, felesleges köröket futhatunk. Viszont, hogy a CV-szűrt körből azután milyen módszerekre támaszkodva találhatjuk meg a jó kollégát, igen végletes példákat találhatunk.