Blogbejegyzések

Windows helyett Linux?

Ha megfordul benned annak a gondolata, hogy szívesen lecserélnéd jól megszokott(?) operációs rendszered -ebben az esetben Windows XP- szinte bizonyos, hogy találkoztál már egyes Unix alapú rendszerekkel, pl BSD, Linux. Jelen esetben a Linux-ról szólnék néhány szót.

Az egész történetet valahol a 60-as évek közepén kezdhetnénk a MULTICS (Multiplexed Information and Computing Service) rendszerrel, amely a General Electronic, Massachusets insitute for Technology és a Bells Laboratories együttműködéséből született. Fejlesztése 1964-ben vette kezdetét a MIT-en (Massachusets Insitute for Technology – Massachusets Műszaki Egyetem), amely 1980-ban ért véget, forráskódját azóta elérhetővé tették. Az utolsó MULTICS futtató gépet 2000-ben állították le.
Amikor a Bells Labs kiszállt a fejlesztésből 1969-ben, Ken Thompson és Dennis Ritchie eddigi tapasztalataik alapján egy új rendszer fejlesztésébe kezdtek, amely sokkal földhöz ragadottabb célokat tűzött ki magának, névadója pedig Brian Kernighan volt aki enuch Multicsnak nezdte nevezni a rendszert, ezzel is utalva arra, hogy mennyi olyan dolog maradt ki az Unixból, melyet a MULTICS fejlesztői célnak tűztek ki maguknak. Maga az Unix egy PDP 7-es számítógépen futott, fejlesztői viszont szerették volna egy fejlettebb PDP 11-es gépre átírni, a probléma csupán az volt, hogy ebben az időben a rendszereket egy gép közeli nyelven ( pl assembly) írták, amely bár hatékony volt , csakhogy minden géphez saját nyelv tartozott, így ahhoz, hogy a rendszert az egyik gépről a másikra vigyék az egész rendszert újra kellett volna írni. A fejlesztők elhatározták, hogy egy hordozható (portolható) rendszert készítenek. A megoldást egy gép független programozási nyelv jelentette, melyet Dennis M. Ritchie szállított, mely egyébkén nem más mint a legendás C nyelv alapja.
A 70-es évekre az Unix egy átgondolt, hatásos rendszerré nőtte ki magát, amely több más rendszer alapját is képezte, az egyik ilyen a Minix volt, célja az Unix előnyeit átültetni az olcsóbb PC-kre. Fejlesztője egy Holland Professzor Andrew. S. Tanenbaum volt, aki a fejlesztéshez nem egy meglévő rendszert használt, hanem teljesen elölről kezdte a munkát. A rendszer az Intel 8086 mikroprocesszorára lett fejlesztve. Bár nem volt kimagaslóan jó, mégis roppant előnye volt a nyílt forráskód.
Ekkoriban indította útjára Richard M. Stallman a GNU Projectet. Céljuk az volt, hogy szabadon felhasználható, minőségi szoftvereket készítsenek. 1991-ben Linus Torvalds a Helsinki egyetem másodéves hallgatója volt. Elhatározta, hogy saját rendszert ír (mivel a GNU/Hurd-ra még éveket kellett volna várnia). 1991. augusztus 25.-én Linus egy levelet írt a Minix hírcsoportnak, mellyel kezdetét vette a Linux sikertörténete, annak ellenére, hogy Andrew S. Tanenbaum levelében közölte, hogy a Linux elavult, mivel monolitikus rendszermagot használ -ennek ellenére máig azt használ-. A Linux megnevezés szigorúan véve magát a kernelt jelenti (amely Linus Torvalds tulajdona), de sokszor használják a teljes Unix-szerű operációs rendszer megnevezésére, amely a Linux kernelre és a GNU eszközökre, illetve könyvtárakra épül.
A Disztribúciók fogalma :

PH!:

Az Isaiah egy teljesen új design...
... az új architektúra teljesítménye, lényegében változatlan fogyasztás mellett, 2-4-szerese az azonos órajelű VIA C7-ének.

Az Isaiah egyik legfontosabb újítása a soron kívüli utasítás-végrehajtást támogató szuperskalár, azaz párhuzamos feldolgozásra képes felépítés. A chip órajelenként hét mikroutasítást tud végrehajtani egy időben. Az architektúra másik fontos újdonsága, hogy támogatja a virtualizációt és az x86-os utasításkészlet 64 bites kiterjesztését.

... az Isaiah négy lebegőpontos szorzáson és összeadáson tud dolgoznipárhuzamosan, és ezeket a műveleteket – a dokumentáció szerint – az x86-os chipek közül a legkisebb késleltetéssel képes végrehajtani.

Sziasztok! Egy olyan zenelejátszót keresek Windows alá, ami képes a fájl létrejöttének ideje alapján osztályozni, "szortálni" a zeneszámokat. Linux alatt az XMMS ezt simán tudja, de Windows alatt már nehéz találni ilyet (nekem ez még nem sikerült).Tehát, pl amit legutóbb letöltöttem, az kerülne legalul, vagy felül. Egy csomót keresgéltem már, de csak az ID Tag alapján sorolja be. Ha már ennyire pretenciós vagyok, az sem lenne baj, ha dinamikus lejátszólistát készítene magának, amit frissít időnként. Kérlek, ha van valamilyen ötletetetek, ne tartsátok vissza. Köszi!

Hello!
Mindenkit üdvözlök...
Én elég szűz vagyok még a linuxos dolgokban, de rendkívül elszánt és nagyon gyorsan tanulok.
Szeretnék segítséget kérni tőletek egy "számomra" nagyon fontos dologban. Van egy PPC processzros gépem amire egy USB-s FTDI_232 chipnek kellene a driverét lefordítani. Ezen ideig még senki nem tudta megcsinálni.
A processzor STB04xxx 252 MHz rev.:9.82(pvr 4181 0952)
Megvan a driverem 2.6.9-es kernelű linuxra, de kellene egy keresztfordítót futtatni a masinán, hogy lefordítsa a drivert erre a procira. Aztán a modult csatolni kellene a kernelhez, de az a baj hogy a készülék oprendszere nem írható és image formában van fent a neten is. Kellene hozzá egy olyan progi ami kicsomizza az architektúráját. Előre is köszönöm a segítségeteket, ha tudok segíteni bármiben nektek akkor jelezzétek felém.
Előre is köszönöm!

http://www.c00lstuff.com/1133/Do_s_and_don_ts_with_babies/

A számítógép újra kétfelé választja az Embereket,lesznek az írástudók,s lesznek a felhasználók !Az Írástudók,akik ismerik a gépek nyelvét,s ök írják a gépi programokat ,aa gépek az ö utasításainak megfelelöen müködnek.
S lesznek a felhasználók,akik a gépeket müködtetik..
A mai hardverek DDR RAM -ok,Flash RAM -ok,Internet,egyéb nem mechanikus adatrögzítök.....A számítógép összeszerelve..a megfelelö adatokkal ,szoftverrel feltöltve..a következö történik,amikor a felhasználó odamegy a gépéhez..
- kapcsolj be !-hang utasításra elindul a gép..,s megkérdi,mit parancsolsz kisgazdám ?
A számítógép elégséges tárolókkal rendelkezik,s a gazdájával baráti kapcsolatot alakít ki..,s gyerekkorától ..- élete végéig minden kérését teljesíti..s a gazdájának az összes ,a létének..minden elemét rögzíti,s elmenti..
Minden gondolatára,minden tanulására..emlékszik...folyamatosan készít a gazdájáról képeket,filmeket..minden megjelenési formáját rögzíti..
Ha valaki szeretné megnézni,hogy milyen volt,miképp élt..milyen gondolatok foglalkoztatták..milyen fejlesztést szolgált..milyen összefüggéseket értett meg,s fogalmazta meg mások számára érthetöen..
Ez a Kezdet1........folytatom...Béla

url

Mindjárt reggel a viharra ébredtem, kissé kótyagosan meg izé... ;-)

Meg migrén is volt, de szerencsére enyhébb lefolyásban...

Délutánra aztűn gondotlam egyet kipróbálom ezt a kexecet vagy mit.
Mindjárt a kernelen végeztem egy kis ráncfelvarrást, elhagytam az allocate 3rd highmem opciót és megérzés alapján a PCI MSI-t, és a hpet timer kapott egy allow mmapot mert olyanom volt.

A 3D teljesítmény egy kissé megnövekedett az elkövetett cuccok hatására /MSI jótékony hiányára tippelek/. az eddigi 11400 körüli értékről 1800 Mhz-n most már néha áttöri a 12000-es határt kisabrakosban / AMD 64 3000+ és Nvidia 6600GT 8776os driverrel és debian etchel. és még grsec is van uderef és kernexec nélkül hogy a suspendtoram is faxa legyen :-) /. olyan 11900-12066 között mozog.

A Sláger Rádió Online nem közli a jelenleg szóló számok címét az mp3 streamben. Cserébe van külön HTML felület.

Ha nem akarunk állandóan a honlapjukon lógni, ezen kis script segít. Függése: Lynx, iconv.

#!/bin/bash

LYNX="$(which lynx)"
LYNX="${LYNX} -dump"

URL="http://www.slagerradio.eu/mostszol2.php"

################################################

txt="$(${LYNX} ${URL} | iconv -f latin2 -t utf8 | head -n +2 | sed -e 's/\[1\]\[hallgasd\.gif\]//g' -e 's/ +/_/g' | tr '\n' '$') "

artist="$(echo ${txt} | cut -d'$' -f1 )"
title="$(echo  ${txt} | cut -d'$' -f2 )"
echo "Artist: ${artist}"
echo "Title: ${title}"

Belevágjunk?
Persze, miért is ne? Egy próbát megér. Ehhez pedig elegendő egy Live CD valamelyik disztribúcióból (Ubuntu, Mandriva One, UHU-Linux). Ha pedig megtetszett, már tehetjük is a gépünkre: a legtöbbet egyetlen kattintással feltelepíthetjük, akár a már ott lévő Windows mellé is (külön partícióra persze, erre nagyon figyeljünk, különben a Windowsról csak múlt időben fogunk beszélni). Az egymás mellé telepített rendszerek közül a gép bekapcsolásakor választhatunk a Linux bootmenedzserének köszönhetően.
Hála a Live CD-knek, sok vesztenivalónk nincs, ettől függetlenül persze sosem árt, ha mielőtt belekezdünk, minden fontos adatunkról készítünk egy biztonsági mentést!
Ha ez is megvan, vágjunk bele bátran a próbálgatásnak. A Linux nagy kaland, s immár nemcsak a rendszergazdáknak és programozóknak, hanem akár az otthoni felhasználóknak is.

Ezen a „szép” mai napon unatkoztam így megcsináltam ezt a kis howtot használjátok egészséggel. :)

echo "dev-util/debootstrap ~x86" >> /etc/portage.keywords
emerge -avt debootstrap
mkdir /mnt/debian
debootstrap --arch i386 etch /mnt/debian http://ftp.de.debian.org/debian
mount -o bind /dev /mnt/debian/dev
mount -o proc /proc /mnt/debian/proc
cp -L /etc/resolv.conf /mnt/debian/etc
chroot /mnt/debian /bin/bash
cd /var/cache/apt/archives
dpkg -i *.deb
##############################
nano -w /etc/apt/sources.list
deb http://ftp.de.debian.org/debian main non-free
deb http://security.debian.org/ stable/updates main contrib non-free
##############################
echo deb http://security.debian.org/ stable/updates main contrib non-free >> /etc/apt/sources.list
echo deb http://ftp.de.debian.org/debian main non-free >> /etc/apt/sources.list
apt-get update && apt-get -f install && apt-get dist-upgrade && apt-get upgrade

Problema: Userek futtatnak sajat konyvtarukbol programokat. (~5 adott program 3-4 verzioja kozul barmelyiket).
Le kell korlatozni, hogy csak a megadott programokat futtathassa, es a na-ezzel-jol-ledosolok-egy-adsl nevu progit nem.

Van itt egy volt Microsoftos fickó írásaiból egy csokor. Jó darabig dolgozott a M$-nál, ha jól látom, elég komoly szerepet játszott az Excell fejlesztésében. Joel írta, hogy nem akar váltani Firefox-ra, mert az Internet Explorer alatt könnyen be tudja írni az ALT+D billentyűkombinációval a címsorba, amit akar. Nos, ez valamelyik 2000-es írásában volt olvasható. Most meg Firefox alatt az ALT+D-vel a címsorba beírhatom, hová ugrok. IE7 alatt meg egész más jön fel. Szegény Joel, biztos meghasonlott azóta.

A korábbihoz hasonlóan most is módosítottam zamboriz scriptjét, így a felső "első új" szöveg megint csak akkor jelenik meg, ha tényleg van új hozzászólás.

A régit lecseréltem, most már az új van ezen a címen: http://panther.inf.elte.hu/linux/hup/hup.user.js

A kód maga:

[code]
// ==UserScript==
// @name HUP
// @namespace http://hup.hu/
// @description HUP Comment Ignore Script
// @include http://hup.hu/node/*
// @include http://*.hup.hu/node/*
// ==/UserScript==

Mivel elegem volt az allando "mert nem megy ez?", "mert ilyen lassu?", "mert nem mukodik?", "most akkor mi van?" jellegu kerdesekbol, és hogy egy egyszeru halozat kiepitese nehezsegekbe utkozik, ugy dontottem, otthon mindenki kap egy csinos kis ubuntut. A heten ram is koszont a tesom msn-en:

(21:44:38) o < szia, jössz haza a hétvégén?
(21:45:00) en > szia, igen
(21:45:11) o < a linux-ot hozd, nagyon várom
(21:45:18) en > huh, oké :) jó hogy szóltál
(21:45:39) o < tudom, azért mondom
(21:45:54) o < csak jókat hallottam róla!

Na ez meglepett, kmARC reakcioja is "Hat akkor az nem az volt :)" volt. :)

Az id software ismétcsak nagyot alkotott! Helyesebben mondva, John Carmack és felesége, Katherine Anna Kang.
Aki nem tudná, az Orcs and Elves egy mobiltelefonos játék, ami a DooM RPG motorját használja. Már az első rész is nagyon élvezetes volt, ezért, amikor megtudtam, hogy elkészült a második rész, azonnal letöl... izé megvettem ;)
A játék második része több tekintetben is előrelépést jelent az elsőhöz képest. A történet még most se túl bonyolult, de nem is olyan egyenes, mint az első rész: gyakj végig mindenkit, hogy a végén megölhesd a főgonoszt.
A második rész ott folytatódik, ahol az első abbamaradt: Brahm, a törpök királya halott, és Zharrkarag hegye őt gyászolja. De a sötétség nem csak a hegyet lepte el: a környező területeken is furcsa dolgok történnek.
A játék folyamán főhősünk is változik: nem az előző rész folyamán megismert Ellit kell írányítanunk, hanem Valin, a tolvaj tünde kalandjait kísérhetjük végig, akit azért küldtek el az Öregek Sol városából, hogy hozza el a baszélő varázspálcát, Ellon-t. Így Valin ellopja a pálcát, amit Ellon meglehetősen zokon vesz. További társunk a játék folyamán Bob, az egér, aki sokszor segítségünkre lesz kalandjaink során. Sőt, egy régi ismerős is újra feltűnik, aki még szellemként se tud ellenállni egy jó pohár bornak ;)
3 nehézségi fokozatot választhatunk, így aki egy kicsit könnyűnek érezte az első részt, az a nehezebb szinteken is próbára teheti magát. Nekem a második nehézségi fokozaton cirka három és fél órámba telt végigjátszani. A játék menete alapvetően semmit se változott a megszokottól, de egy-két újítást azért belecsempésztek a fejlesztők: milyen is lenne egy tolvaj, ha nem tudna zárakat, ládákat feltörni, vagy NPC-ket kizsebelni? És milyen is lenne a világ, ha a tolvajokat időről-időre nem kapnák el, és zárnák fogdába? ;)
Külön említést érdemel még, hogy az előző részhez képest is még több animált közjáték teszi még élvezetesebbé, szebbé a játékot.
Tehát aki teheti, az próbálja ki az Orcs and Elves második részét, nem fog benne csalódni!

Nem buliztam, dolgoztam (vö. Csepel, csőgyár, 30 év).

Haat, valahogy sikerult elinditanom a wifi-met. igazabol nem tudom, hogy hogyan sikerult. de megy :) annyira boldog vagyok, hogy jokedvuen allok neki meg a tanulasnak is :)

Mi az utolsó mondat amit a Terminátor hall?
???
Dikmá, hát ez szinesfém!

http://cairoshell.com/

Első ránézésre eléggé eye-candy és érdekes koncepciójú projekt. Egyelőre nincsen hivatalos kiadás, csak szép képek, szóval hiszem ha látom.
Itt egy interjú a fejlesztővel.
Elvileg 3 hét múlva várható valami kézzel fogható eredmény is. Kíváncsi leszek, mi fog kisülni ebből.

http://www.xitimonitor.com/fr-fr/barometre-des-navigateurs/firefox-dece…

Újra írtam néhány mondatot a Scala nyelvről. Akit érdekel és van mondanivalója, annak a véleményét örömmel olvasom akár itt, akár a blogban. (A folytatási irányról különösen.)

Elmentem egy közeli szervizbe, mert lassan rendbe kéne hozni a bringámat. Elmondtam, hogy mire lenne szükség (bowden csere, lánc csere, generál átnézés), erre egyből ilyen szemmel néztek: <$> <$>

Sziasztok!

Tavaly mar jeleztem, hogy az internetes kozossegek a szakdolgozati temam, es a HUP-rol irok bovebben. Ugy tudom, hogy errol meg nem szuletett dolgozat :)
A segitsegeteket szeretnem kerni. Keszitettem egy kerdoivet, ha valakinek van egy kis ideje, kedve kitolteni, es ezzel segiteni nekem, kerem toltse le, es kitoltes utan kuldje vissza emailben.
http://muvszervez.extra.hu/kerdoiv.doc
http://muvszervez.extra.hu/kerdoiv.odt

Koszonom a segitseget!

Összeállt egy tesztkörnyezet az egyik Fu-Si szerveren azok közül, amelyeket játszani kaptam. Nem egy erőgép, de egy filerendszer sebességteszthez talán megteszi. A konfiguráció:

CPU:  Dual-Core AMD Opteron(tm) Processor 2210
RAM:  1024 MB
SCSI: LSI MegaRAID 8300XLP
Disk: 3 x  73GB Seagate Cheetah T10 ST373355SS 15K RPM SAS

A terv az, hogy a btrfs 0.11 teszt folytatásaként összehasonlítom a mostani, gyakran használt linuxos filerendszerek sebességét (reiserfs, ex3, xfs, jfs, ...) a btrfs-ével.

Az eredmények hamarosan.