Vélemény

A Plastik Media, amely egy hazai Apple rajongói blog, megvizsgálta au Ubuntu nemrég kiadott, 8.04-es verziójú kiadásást. Egy rövid szösszenet ennek eredményéről itt.

Egy olyan felhasználó próbálta ki az Ubuntu-t, aki "fajtatiszta" Apple felhasználó, saját bevallása szerint világ életében Apple termékeket használt, sosem birtokolt mást. A teszt előtt nem várt valami sokat a népszerű Linux terjesztéstől.

A DistroWatch.com-on jelent meg utalás egy érdekes blogbejegyzésre, amely egy LAMP (Linux + Apache + MySQL + PHP) szerver telepítéséről szól. Bár egyik disztribúció sem volt tökéletes, a szolgátató végül a CentOS-t választotta.

(A Miért váltottam Debian Sarge-ról Ubuntu 5.10-re?, a Frissítettem Ubuntu Breezy-ről Dapper-re, a Frissítettem Ubuntu Dapper-ről Edgy Eft-re, a Frissítettem Ubuntu Edgy Eft-ről Feisty Fawn-re és a Frissítettem Ubuntu Feisty Fawn-ről Gutsy Gibbon-ra kaland folytatódik...)

Steve Langasek nemrég jelezte, hogy a következő Ubuntu LTS kiadás, az Ubuntu 8.04 (kódnevén "Hardy Heron") fejlesztése a "beta" mérföldkőhöz érkezett. Úgy gondoltam, hogy húsvéti ünnepek alatti "nagy hajtásban" ráérek megnézni, hogy jelen állapotában mit kínál a majdan hosszú (desktop-on három, míg szerveren öt év) karbantartással rendelkező Hardy. Fogtam az éles rendszerem, klónoztam egy másik merevlemezre, majd nekiugrottam a dist-upgrade-nek. Hogy mi sült ki belőle? Nézzük:

Március 15-én megjelent a Magyar Ispell helyesírási szótár új változata lektorált alapszókinccsel. A Firefox 3 magyar változatában már alapértelmezett helyesírási szótár honlapja a részletek mellett megemlíti a példát, a holland OpenTaal (OSOSS) projektet is, mint ami idáig az egyetlen hivatalosan is elismertetett nyílt számítógépes helyesírási szótárat fejlesztette. Érdemes egy kicsit közelebbről szemügyre venni, hogy minek köszönhető ez, és az, hogy Hollandia már most felerészben nyílt forráskódú programokat használ a közigazgatásban, és idén hajtja végre a teljes átállást.

Vlad Dolezal, belga pszichológus hallgató egy érdekes teóriát állított fel arról, hogy miért nem terjed a Linux komoly mértékben. Szerinte a Linux terjedésének egyik legnagyobb hátráltatója az, hogy "ingyenes". Mint mondja, elsőre ez elég érdekesen hangozhat, de még mielőtt valaki az elmeállapota felől érdeklődne, megmagyarázza:

Jamie Hyneman, a népszerű MythBusters dokumentumfilm-sorozat egyik házigazdája "7 tech(nikai) fejfájás-és hogyan javítsuk azokat" című cikkében megemlíti a szoftverek "elhízásának" (software bloat, bloatware, feature bloat) jelenségét. Megemlíti, hogy a programok - beleértve a programokból összeálló operációs rendszereket is - olyan szolgáltatásokkal valós felduzzasztása, amelyet az ember az életben nem fog használni és sosem akart - jól dokumentált probléma és gyakran emlegetik egy lapon a Windows rendszerekkel, kiváltképp a Windows Vista-val.

Robert Scoble - ismert tech blogger, korábbi Microsoft alkalmazott - webes naplójában arról ír, hogy a Microsoft egyik kutatórészlegében egy olyan készülőfélben levő szoftvert mutattak be neki, amely állítása szerint meg fogja változtatni a világát. A dolgot - amely könnyeket csalt a szemébe - olyan általa felsorolt számítástechnikai mérföldkő technológiákkal említette egy lapon mint például a Apple II, Apple Hypercard, Excel, Pagemaker, Photoshop, Netscape, ICQ, Netmeeting és Skype. Sajnos a halandó embereknek a leleplezésig még majd' két hetet kell várniuk, mert a fiaink világát (legalábbis Scoble fiáét) megváltoztató szoftver bemutatóját február 27-re ütemezték.

Linus múlt héten látogatást tett Ausztráliában, aholis a Melbourne-ben rendezett linux.conf.au rendezvényen járt. Egy interjúban felkérték, hogy mondjon véleményt az Apple Mac OS X vs. Microsoft Windows Vista kérdésben. Linus szerint a Mac OS X "Leopard" - a Mac OS X legfrissebb, 10.5-ös verziója - sokkal jobb operációs rendszer. De emellett, Torvalds szerint az OS X bizonyos szempontból rosszabb Vista-nál. A Linux kernel atyja szerint az OS X filerendszere teljesen rossz. A cikk itt olvasható.

"Az nem baj, hogy az állam támogatja az oktatási intézmények szoftverbeszerzését, de az már inkább, hogy azt is megmondja, mit használjanak" - ez Ritter Dávidnak, az ELTE informatikai igazgatójának a véleménye. Ráadásul a nyugat-európai gyakorlattal szöges ellentétben Magyarországon az is megkapja az MS-t, aki nem használja, vagy mással dolgozik."