Vélemény

"Bár való igaz, nem tudtuk a gépet olyan környezetben tesztelni, amelybe szánják, megpróbáltunk véleményt alkotni a százdolláros laptopról. Az biztos, hogy nagyon keveset fogyaszt, így az XO-t valószínűleg tényleg lehet majd hatékonyan működtetni mechanikus vagy napelemes töltővel a konnektortól távol (ezeket egyelőre még nem árulják, így kipróbálni sem tudtuk őket). Ugyancsak kulcsfontosságú a napfényben is látható képernyő, hiszen egy nigériai vagy perui gyerek nem biztos, hogy éppen egy elsötétített nappaliban fogja használni a gépet."

Ellátási jogosultság ellenőrzésének kiszolgálása szabad szoftverekkel.
Mint mindenki, mi is szembesülünk azzal, hogy háziorvosunk több-kevesebb idő alatt leellenőrzi TAJ kártyánk alapján azt, hogy jogosultak vagyunk-e az egészségügyi ellátásra vagy sem. Egyik alkalommal kicsit hosszabb várakozásra kényszerülve elgondolkodtunk azon, hogy mekkora informatikai probléma tíz és félmillió ember ellátási jogosultságának lekérdezhetővé, ellenőrizhetővé tétele, valamint azon, hogy a jelenlegi OJOTE rendszer (ebből kérdezik le az egészségügyi dolgozók az ellátási jogosultságot) szabad szoftverekkel megvalósítható-e. A teljes írás az SzSzI wikiben.

Steven J. Vaughan-Nichols a Desktoplinux.com vélemény rovatában arról elmélkedik, hogy a Linux kész rátenni a kezét a filléres PC piacra. A rovatvezető szerint a PC üzletág olyan fordulóponthoz érkezett, amelynek eredményeképpen Linux-hajtotta PC-k millióit kaphatják kézhez a felhasználók. Mire alapozza ezt a cikkíró?

Bizonyára sok főiskolai hallgatóban felmerült a kérdés, hogy miért ne szerezzen be magának jogtisztán egy Windows Vistát és egy Microsoft Office csomagot, ha már egyszer ingyenes. Egy próbát megér.
A Magyar Állam ugyanis szerződést kötött a Microsofttal arra, hogy ezeket a szoftvereket a közoktatásban és a felsőoktatásban ingyen és bérmentve legálisan használhassák.

Fel is hívtam a www.tisztaszoftver.hu címen szereplő telefonszámot, ahol közölték velem, hogy az ingyenes szoftverre csak akkor vagyok jogosult, ha már rendelkezem meglévő Windows termékkel. Közöltem velük, hogy rendelkezem, van még elfekvőben régről egy Windows for Workgroups 3.11-esem 10 darab floppyn. Szinte várható volt a reakció, hogy ez bizony nem jó. Az azonban már kimondottan meglepett, hogy ahhoz, hogy én az oktatásban jelenleg többségében használt Windows XP-t, és mellé a Windows Vistát „ingyenesen” megkaphassam, rendelkeznem kell egy jogtiszta már meglévő Windows XP-vel.

(A Miért váltottam Debian Sarge-ról Ubuntu 5.10-re?, Frissítettem Ubuntu Breezy-ről Dapper-re, a Frissítettem Ubuntu Dapper-ről Edgy Eft-re és a Frissítettem Ubuntu Edgy Eft-ről Feisty Fawn-re kaland folytatódik...)

A Canonical és az Ubuntu fejlesztői október 18-án - az előre kiadott ütemtervnek megfelelően - kiadták az Ubuntu 7.10-es, kódnevén Gutsy Gibbon kiadását. Miután néhány apróbb problémától eltekintve már a szeptember eleji alpha is használhatónak tűnt, úgy gondoltam, hogy itt az ideje megnézni, hogy mit tud a "latest & greatest".

Minél többet olvasom a fórumokat, annál világosabb számomra, hogy egyre több az a "sötét terület" ami megoldásra, vagy megvalósításra vár, minden Linux disztribúciót érint, vagy azok használatát befolyásolja, vagy éppen lehetetlenné teszi, gátolja. Gondolok itt pl: OCR, PDA Sync, digitalizáló szoftverekre, vagy éppen Toshiba bluetooth támogatásra, de még lehetne reggelig sorolni a problémákat...

Ezek mindenki számára világosak, és sokszor nagy bosszúságot okoznak. Nem kevés helyen lehetetlenné teszi a linuxos alternatívák használatát. A legnagyobb probléma az, hogy a Linux disztribúciók és a linuxos alkalmazások fejlesztése egy rendszertelen káoszban folyik, igénypontok nélkül. Magyarul, mindenki csinál valamit, amit éppen jónak gondol, aminek az eredménye 55 féle szövegszerkesztő, 216 féle képkezelő, stb. programok, megoldások. Ezek közül csak kevés éri el a "minőségi", vagy "befejezett" szintet.

Nemrég megjelent az Ubuntu 7.10 (kódnevén Gutsy Gibbon) ötödik alpha kiadása Tribe 5 néven. Volt néhány üres órám tegnap, így arra gondoltam, hogy megnézem, hogy mennyire lehet / érdemes a jelenlegi legfrissebb stabil állapotú Feisty Fawn-ról egy dist-upgrade-del Gutsy-ra frissíteni. Arra gondoltam, hogy ezt a frissítést a közeljövőben amúgy is el kell követnem majd, legfeljebb megnézem, hogy mire számíthatok. Amióta Debian-alapú rendszereket használok (van annak már talán 10 éve is), azóta frissítem a gépem ezzel az eljárással. Nem friss telepítést végzek minden alkalommal, hanem szépen, kényelmesen a rendszer teljesértékű használata közben (fut az X, közben gépelem ezt a cikket, szól a zene, böngészek, stb.) állok át egyik verzióról a másikra. Amióta Ubuntu-ra váltottam, szintén ezzel a módszerrel frissítem a rendszerem. Előbb Breezy-ről Dapper-re, azt követően Dapper-ről Edgy-re majd legutóbb Edgy-ről Feisty-re. Most pedig Feisty-ről Gutsy-ra.

Robert M. Love - ismert Linux kernelhacker, korábbi Montavista és Novell alkalmazott - szemügyre vette az interneten több helyen is felbukkant Vista hálózati problémát, miszerint ha multimédiás tartalmakat játszik le a felhasználó Windows Vista operációs rendszeren, a hálózati sebesség akár a maximális áteresztőképesség töredékére is csökkenhet. A problémát Mark Russinovich - ismert Windows szakértő, Microsoft alkalmazott - tegnap már magyarázta. Erre reagált Robert M. Love, összehasonlítva a Windows Vista-t a Linux kernel saját megoldásaival. A blogbejegyzése itt.

Torvalds folytatja "Linus szerint" előadássorozatát, ezúttal az SCM-eket veszi górcső alá a Google-nél tartott fellépésében.

Pár fontosabb vélemény a többi megoldásról:

• Subversion has been the most pointless project ever started.
• Subversion used to say CVS done right: with that slogan there is nowhere
  you can go. There is no way to do CVS right.
• If you like using CVS, you should be in some kind of mental institution or
  somewhere else.
• Get rid of Perforce, it is sad, but it is so, so true...

A video a Google-nél flash-sel:

"A Business Software Alliance idei jelentése szerint eléri a 35 százalékot a kalóz alkalmazások száma az összes az üzleti szférában használt szoftverek arányához viszonyítva, mely adat ráadásul 2003 óta nem változott. Annak ellenére nincs változás – állítja a BSA – hogy néhány ország, mint Kína, óriási erőfeszítéseket tett az illegális szoftverek használata ellen. A jelentés szerint a nemzeti kormányoknak kell többet tenniük a szoftverfehérítés érdekében." - írja a HVG.hu

Ritka pillanat. Valamiben egyetértünk a BSA-val. A nemzeti kormányok valóban tehetnének az illegális szoftverhasználat ellen. A legegyszerűbben azzal, hogy minden olyan helyen megszűntetnék a zárt forráskódú üzleti szoftverek használatát, ahol a valóságos felhasználói igény kielégíthető szabad szoftverrel is.

Javaslatunk: