OLPC "100 dolláros" XO laptop teszt

Vélemény

"Bár való igaz, nem tudtuk a gépet olyan környezetben tesztelni, amelybe szánják, megpróbáltunk véleményt alkotni a százdolláros laptopról. Az biztos, hogy nagyon keveset fogyaszt, így az XO-t valószínűleg tényleg lehet majd hatékonyan működtetni mechanikus vagy napelemes töltővel a konnektortól távol (ezeket egyelőre még nem árulják, így kipróbálni sem tudtuk őket). Ugyancsak kulcsfontosságú a napfényben is látható képernyő, hiszen egy nigériai vagy perui gyerek nem biztos, hogy éppen egy elsötétített nappaliban fogja használni a gépet."

"Ugyanakkor az XO szoftvere még cseppet sem mondható kiforrottnak, sok hibát, hiányosságot találtunk benne, ráadásul minden nagyon lassú - bár ez utóbbi tényt az OLPC honlapján is feltüntették. Nem tudni azonban, hogy a szoftver optimalizálásával, milyen mértékben lehet javítani majd a rendszer sebességét, ami próbáink során már egy kisméretű videó lejátszásán is elhasalt."

A teljes cikk itt.

( LGee | 2008. 01. 24., cs – 11:04 )

Hat igy elsore eleg gyengenek tunik...

Néger gyerek eddig jól ismerte, hogy melyik veszélyes vadálattal való találkozást hogy kerülje ki, hogy élje túl. Ismerte a növényeket, a vízlelő helyeket, a gyümölcs termő helyeket. Az iskolában már szerencsére jó ideje írni olvasni is tanul. Írni és olvasni ugyan már tudnak, de számukra eddig az informatika és kommunikáció a dobokban és az indák csomózásában, meg a nap és széljárás megismerésében és azokban rejlő információ felhasználásában merült ki.
Most ehhez képest egy ilyen butuska kis gép is óriási előrelépés. Persze lehetett volna sokoldalúbb masinát készíteni, de így is majdnem kétszerannyiba kerül mint tervezték, ami azt jelenti, hogy fele annyi gyerekhez lehet ugyanabból a pénzből elvinni egy új kúltúrát. A törzsi kultúrából, már eddig is volt egy keskeny ösvény abban az irányban, hogy egy fejlett országan tanulhasson a gyerek orvosnak, mérnöknek, mezőgazdásznak. Most ezt az ösvényt kell járdává, majd országúttá fejleszteni, és ez az OLPC is egy utcakő az útépítéshez.

( ziby20 | 2008. 01. 24., cs – 11:23 )

De nem értem hogy miért nem egy olyan gépet készítettek a 3. világ számára ami univerzális. Egy olyan országban ahol a pénz arra megy el hogy fegyvereket vegyenek és lődözzék egymást. nembiztos hogy a gyerekekre olyan sokat akarnak költeni.

( BaT | 2008. 01. 24., cs – 13:12 )

Ha már mindenki az olpc-ről ír: miért nem ppc, vagy hasonló, olcsó, de viszonylag erős processzorra építkeztek? Nem az a lényeg, hogy intel vagy amd, nem hiszem, hogy a másik (intel) sokkal jobbat tudott volna csinálni.

"define x86"

x86 kompatibilis. Kb intel, amd és via által szállított processzorok halmaza.

Ahogy a cikkben írták, ez lassú. Nyilván kompromisszumot kellett kötni, energiafogyasztás, ár és teljesítmény között. Nem vagyok benne a témában annyira, de szerintem más cégek gyártanak olyan processzorokat, amik teljesítményben hozzák az amd geode teljesítményét és alacsony a fogyasztásuk. Viszont azt nem tudom, hogy ezek mennyibe kerülnek. Ezért kérdeztem, hogy biztos, hogy jó döntés volt annak idején az amd processzor választása? Mert ha ki lehet hozni egy másik processzorból ugyan ezt az energiafogyasztást és árat, akkor esetleg feljebb lehet tolni a teljesítményt.

( horvatha | 2008. 01. 24., cs – 13:27 )

Minden hiányosság ellenére én nem fanyalognék.

Több szempontból is a C-64, illetve az általa uralt évek jutnak
eszembe erről:

1) Többet tud ez a gép a C-64-nél? Szerintem igen. A számítógépek
alap dolgai (programozás, információbeszerzés, üzenetküldés)
megoldhatók rajta. Ha 20 éve egy generációt tudott a C-64 és
a vele egy kategóriájú gépek az informatikába "beszippantani",
akkor ez is alkalmas lehet rá ott, ahol nem a gép lassúságán
fanyalognak. Aki ezután egy erős géphez kerül, tud vele mit kezdeni.

2) A másik, amit nem sok helyen láttam leírva, az az, hogy egy-egy
országban az OLPC egy szabványos, mindenütt elérhető platformmá
válhat. Emlékszem, a C-64-es időben nem volt kompatibilitási
probléma: írhattam gépi kódú rutinokat használó, önátíró BASIC
programot, ami zenélt meg grafikázott: tudtam, hogy a másik
gépen ugyanúgy fog lefutni. A mai PC-s világból ez hiányzik nekem.
Ha egy ország gyerekeinek jelentős része egyforma gépekkel
rendelkezik, az megkönnyítheti pl. az egyik által kidolgozott
kis utilityk, hack-ek terjedését. (Mint annó a C-64 idején.)

3) A mindenki számára egyformán korlátozott erőforrások
hatékony dolgok fejlesztésére sarkallhatják az OLPC-s közösségeket.
Mai szemmel sokszor meglepő, mi minden belefért egy C-64 64 kB-jába.
Optimista énem bízik benne, hogy ha egy területen egy vagon OLPC
az átlagember számára elérhető csúcsgép, akkor az ő közülük
kinevelődő geekek meglepő mutatványokat hoznak ki a masinából.
(400 MHz-s proci? 10 éve ez álomszerűen hangzott volna!)

Az az OLPC XO itt volt majdnem egy hetig. Konkretan a cikk egy reszet szobatars jegyzi...

Commodore-on nottem fel, beallitottam, majd kivartam az international karate tolteset kazettan, a Sly Spy vagy epp a Turrican 2 palyatolteseit gepen, es volt ugy, hogy csak a zene miatt inditottam el oket.

De az OLPC baszottlassu. Az, hogy nem tudsz megnezni egy videot a weben, kizar abbol a kulturkorbol, amibe a becsatlakoztatasod lenne a celja..

MP3-at nem jatszik le.

Ket jatekot lattam rajt, az egyik a Doom, a masik a Sim City 1, mindketto a 80-as evek termeke (vazze, en simcity-t c64-en jatszottam!!!)

Szabvanyos PLATFORM linuxbol?? Mond neked valamit a dependency kifejezes? Az eletbe se...

A Pythont pedig latvanyosan nem 400MHz-re talaltak ki. Egy program indulasa nagyjabol 1 perc. 8 programnak van hely a "talcan", na, kettot talan meg el is bir parhuzamosan.

Tudod, volt nekem egy Agenda Vr3-as linux PDA-m: tortenetesen ez volt az elso linuxos PDA, a mai napig aruljak (softfield.com). Egy csomo mindent hekkeltunk ra, fokent Milan baratom: a vegere dupla RAM volt, volt billentyuzetunk, megszereltuk a hangkartyat...

De a budos eletben nem jutottunk tovabb: ennyit birt a hardver es kesz. Azota mar szinte mindenki elhagyta a platformot, nem igazan latok semmifele aktivitast.

A XO abbol a szempontbol szerencses helyzetben van, hogy sok van (lesz) belole. De akkoris egy el/at/kibaszas a kis neger gyerekeknek, mert ez egy 10 evvel ezelotti gep, lebutitva, osszenyomva picire, egy kiforratlan, latszolag nekik, valojaban l'art pour l'art keszult rendszerrel - es ennyibol all.

"Ket jatekot lattam rajt, az egyik a Doom, a masik a Sim City 1, mindketto a 80-as evek termeke (vazze, en simcity-t c64-en jatszottam!!!)"

A Doom nem a '80-as évek terméke, hisz '93-ban jelent meg. A youtubos videólejátszásban valószínűleg a gagyi flash plugin is közrejátszik.
Azért az is igaz, hogy egy ilyen gépre nem pythonban írt programokat tennék...

Jo, a doom-mal csusztattam. Ettol meg a quake 3 arena engine nem fog rajt futni, sot, lehet hogy a freeciv 2.x -es grafika (amit mar nem athena widgetkeszletben irtak) is megfektetne.

A gagyi flashplugin lecsereleserol pedig irt szobatars a cikkben (konkretan az pont az o resze).

Szoval nem a flashplugin tehet rola, gnash-sal is, meg adobe flash 9-cel is probalva lett. Ez nem egy asztali AMD proci, ennyi.

Es a kijelzoje? Nekem mar csak ebook miatt is kellene egy (tehat barmilyen pdf-et tudjak rajta olvasni).

Ami engem erdekel, az kizarolag (99%) angol nyelven erheto el, tehat gepen olvasok allandoan. Orulnek egy ebooknak, nekem kene.

Khiraly

ps: ha nem kell nektek en megvennem 100-ert. (nem dollarban, hanem 100.000 forintert) Kuldj privatot ha erdekel teged vagy haverodat.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Tervként nagyszerű volt. Habár azok sem állítanak hülyeséget, akik szerint olcsóbb lett volna (és talán környezetbarátabb) a nyugaton már elavult és kidobott 500 MHz körüli gépeket szállítani egy ugyancsak elavult konfiguráció sorozatgyártása helyett. Ha tudom, hogy egy szegény néger gyereken segíthetek Afrikában, szívesen odaadom a régi Dell Optiplex 100-at.

( lazyone | 2008. 01. 24., cs – 22:17 )

Szerintem a HW-vel nincs baj. Mondjuk x86-os procit hulyeseg volt beletenni, szerintem vannak olyan ARM, AVR32 vagy PPC procik, amiknek jobb a teljesitmeny/fogyasztas aranyuk.

Az SW :) Na az lofasz. Ugy latom, hogy az ilyen desktop-os es szerveres programok nem igazan a minosegi mernoki munkat kepviselik. Hatalmas a HW eroforrasok pazarlasa.

Egy ilyen gepre szerintem nem szabadna GNOME alapu WM-et tenni (az van rajta?). Sot meg X-et sem. Talan egy QTEmbedded elfutna rajta (nem vagyok benne biztos). Vagy venni a faradtsagot es irni egy megfelelot. (OpenTTD jut eszembe, regen a TTD 100MHz-es pentiumom igen dinamikusan vitte a komplex es kivallo ablakkezelot).

Egy desktop vagy server linuxon igen sok szarsag van, aminek a 90%-at ugy ahogy van ki kell dobbni. Kernel maradna, maximalisan es kizarolag az OLPC-hez konfigolva. Shell scriptek? -> kukaba veluk, olyan scriptnyelv kell, ami nem inditgat allandoan processeket (meg egy ']'-ert is), talan perl?

Python progi 1 percig indul 400Mhz-es gepen? Nincs ott elkurva nagyon vmi? Szerintem egy Athlon architekturas 400Mhz-es proci nem annyira gyenge.

WEB. Na ez egy nagy maszlag. Televe van mindenfele divattechnologiakkal (flash, activex, javascript, JAVA applet stb.) Na itt meg kene huzni a hatarokat, kell egy hatekony bongeszo, ami tud xhtml-t renderelni. A fontos portalokat csinaljak meg ilyenre (server only with really week client). Amelyik portal meg nem ilyen, az nem fontos.

Nagyon sokmindenre jo egy ilyen HW, de ehhez tenyleg kimondottan erre fejlesztett SW-k kellenek, nem ezek a hanyagul (vagy jol, de nagyon skalazhatoan) osszetakolt PC-es progik.

(OpenTTD jut eszembe, regen a TTD 100MHz-es pentiumom igen dinamikusan vitte a komplex es kivallo ablakkezelot).

Az a kivalo ablakrendszer igen dinamikusan ment az 486DX2/66-on is. :-)

Televe van mindenfele divattechnologiakkal (flash, activex, javascript, JAVA applet stb.)

Reszben egyetertek, de a javascriptet ma mar nagyon nem erdemes mellozni. Lehetni lehet, de nem erdemes. Nagyon sokmindenben megkonnyiti mind a fejlesztok eletet (s egyben szentigaz, hogy az idiota browserek miatt meg is keseritheti, ha valaki nativ js-ben kodol, s nem egy wrapperen keresztul), mind a felhasznalok szamara a honlap hasznalhatosagat (usability). S persze, szinte mindent meg lehet csinalni js nelkul is, csak mondjuk hajamat tepnem azt hiszem egy g-maps szintu rendszer js nelkuli hasznalataval.

( lzrd | 2008. 01. 25., p – 12:04 )

Egyik szemem sír, a másik üveg. Ahogy a régi dakota mondás tartja. Egyrészt jó a szándék. Örvendezzünk, hogy szegény gyerekek laptopot kapnak. Másrészt jobb lett volna a gazdaságot fejleszteni a fejlődő országokban (Lassan mi is ilyenben fogunk élni). Növényvédő szereket, mezőgazdasági gépeket köllene nyomni nekik inkább. Osztán ott van a sok helyen enyhén szólva is problémás belpolitikai helyzet. (Öldöklés) Hány gyereket fognak kupánvágni az új laptopjáért? Ki fog kapni ezekből a gépekből? Egy osztályba jár mondjuk 20 gyerek, tegyük fel, kap a tanítónéni három gépet, hogy ossza szét... Hogyan fogja szerte osztani? Mindegy! Ha nem lesz káros mellékhatása, akkor én örülök ennek a kezdeményezésnek is!

--
unix -- több, mint kód. filozófia.
Life is feudal

( turul16 v | 2008. 01. 26., szo – 17:39 )

Hardware adatai alapján wine -al vinnie kéne CS software renderben, kis felbontású divx-et kéne lejátszania.
(Egy P1 MMX 200Mhx 66Mhz SD rammal tudta)

Talán a háttértár lassú.