CentOS vagy Ubuntu?

Vélemény

A DistroWatch.com-on jelent meg utalás egy érdekes blogbejegyzésre, amely egy LAMP (Linux + Apache + MySQL + PHP) szerver telepítéséről szól. Bár egyik disztribúció sem volt tökéletes, a szolgátató végül a CentOS-t választotta.

( LiRul v | 2008. 04. 15., k – 15:44 )

Amig a CentOS alap repositoryjaiban talalhato csomagvalasztek eleg, addig valoban nagyon jo valasztas a disztro. Am, ha mar 3rd party repokbol kell osszevadaszni az rpm-eket, netan sajat magadnak gyartani, onnantol mar nem annyira euforikus az erzes. Mert persze, neten megtalalhato szinte minden, de onnantol jo esellyel bukhatod a legendas RedHat-like stabilitast...

( kikke | 2008. 04. 15., k – 15:52 )

Attól függ mit tanítanak a rendszergazdáknak.
Ha RH-n nőnek fel, mire eljutnak arra a szintre, amikor kettővel nagyobb arcot kezdenek hordani, már a jóisten se tudja rávenni őket hogy kipróbáljanak valami mást is, mint ami RH alapú.
Most épp egy ilyen idióta miatt szívok, mert ráerőltetett egy optimalizálatlan Centost a webszerverünkre, X-szel, Gnome-mal, ahogy kell...
--
the tide is turning

Ugyan. Ezt ubuntuval is simán megcsinálja bármelyik kretén. A next-next-finish egy átok.

Nem faleme-elni akarok, de ha lehet kerülöm az rpm alapú dolgokat, pont a csomagkezelés nehézkessége miatt.

First, with apt-get/apt-cache/aptitude I had to constantly refer back to the documentation on Ubuntu’s site and I still cannot remember which one do I use for searching, installing, upgrading, describing, or removing packages - do we really need the separation?

Egyébként meg szerintem ez hülye és kész.

Még annyit és tényleg nem flamewar okán, hogy mi pl. csak azért használunk RedHat-et, mert az Oracle certified. Ha az ubuntu (vagy a debian) az lenne, szerintem nem lenne kérdés a kérdés.

Egyébként az enterprise RedHat-es up2date viszonylag rövid idő alatt megszokható, de a yumtól sírva letettem a hajam. Ezért nincs itthon pl. Fedora sem. Egyszerűen nem volt türelmem hozzá. Suse detto (az rpm miatt).

( dikki | 2008. 04. 15., k – 16:13 )

ebből a kettőből én is így választanék.

( pepo v | 2008. 04. 15., k – 16:42 )

Én nem találtam érdekesnek a blog-bejegyzést. Minden bizonnyal számtalan ilyen összehasonlítósdi kering a neten. Ez is egy vélemény. Ennyi.

( mmark | 2008. 04. 15., k – 16:55 )

erdekes, nekem pont hogy az apt rendszere jon be jobban mint a yum, bar az utobbit nem sokaig hasznaltam.

a yum egy "emésztési végtermék". Az hogy kicsi egyenlőségjeleket tesz ki mikor szedi le a csomagot még nem teszi nagyon powah' alkalmazássá. Bár tényleg csinos.
Jobban örültem volna, ha mondjuk nem kell 5 évet várni, hogy olyan dolgokat megoldjanak benne, mint az ntlm autentikáció (egyszerűen szerettem volna ha kimegy proxy-n), vagy mondjuk hogy ne egyesével töltögesse a csomagokat minden egyes csomaghoz újból konnektálva a szerverre, hanem mondjuk többet egyszerre ala a vesztes disztró anyukája/apukája. Vagy milyen jó lenne, ha a mirror keresés tényleg működne benne és nem kellene kikommentezni és berakni egyetlen site-ot. És most még ezer nagyon hülye dolgot tudnék felsorolni.
Egyébbként ha Ubuntu vagy CentOS, akkor még mindíg inkább CentOS. De a lehet akkor Debian. :)

na még egy dolog. a redhat distrókra jellemző, hogy egy csomag szinte mindennel dependenciába van. az xterm-mel még a gnome-audio is dependál. vagy mondjuk egy clamav postgre-től a mysql-ig mindennel. Én sokkal jobban szeretem a debian alapú rendszereket, ahol meg tudom mondani, hogy egy alkalmazásnak szüksége van a mysql-re és akkor felrakom a [ comagnév ]-mysql cuccost.

vagy mondjuk egy clamav postgre-től a mysql-ig mindennel. Én sokkal jobban szeretem a debian alapú rendszereket, ahol meg tudom mondani, hogy egy alkalmazásnak szüksége van a mysql-re és akkor felrakom a [ comagnév ]-mysql cuccost.

Akkor neked a Gentoo-t talaltak ki. Ott aztan tenyleg azt raksz mindenbe, ami _valoban_ kell neked, s nem kell a hulye deb maintainerre hagyatkozni, aki csinalt egy -light meg egy -heavy csomagot: egyikben semmi, masikban minden (bar teny, hogy egy fokkal jobb, mint a CentOS, valamifele valasztasi szabadsag hitet adja)...

Távol álljon tőlem, hogy distrowar-t robbantsak ki, de ezzel kapcsolatban volna kérdésem, mert gentoot még nem használtam. Adott mondjuk 15-20 szerver, amit frissen kell tartani. Mennyi járulékos idő kell a forgatásokra ennyi gép esetén átlagban? Nekem pont az tetszik, hogy apt-get -u upgrade (persze teszt után), és lecseréli azt a pár csomagot, ami frissült. Ennél nehezen tudok gyorsabbat elképzelni. A frissítés ráadásul tiszta, és ha újabb verzió miatt inkompatibilitás lépne fel, akkor a rendszer figyelmeztet előtte.

Másik dolog a stabilitás. Debian híres a stabilitásáról, amit a legújabb funkciók feláldozása árán nyer. Szerencsére nálunk már a fejlesztők is belátták pár év küzdelem után, hogy a legújabb, legcsillogóbb nem feltétlenül a legmegfelelőbb szerveren. Mi a helyzet ezen a téren gentoo esetén?

Első kérdés: az a 15-20 szerver egyforma hardver? Mert ha igen akkor elég az egyiken forgatni és a többi szépen fel tudja onnan nyalni a csomagokat. (de ha mindegyik X86 és intel, ez akkor is működik eléggé jól)
A tapasztalatom az vele, hogy ha stabil ágat használsz akkor minden probléma nélkül felmászik minden. A portagenek meg lehet mondani, hogy milyen nice értékkel fusson és akkor szinte - na jó nem, de majdnem, észrevételen marad.

Nem üzemeltettem még szerveren gentoot, csak van 3 desktop - tudom, nem lehet őket összehasonlítani, de sok probléma nincsen vele.

Stable ágban heti 1-2 óra alatt megvan a frissítés. Emerge --sync után meg lehet nézni, hogy mi az ami változni fog és tudsz dönteni, hogy akarod vagy sem vagy mikor van rá időd. Ha szerver - mindenféle X és grafikus kütyük nélkül, akkor még kevesebbnek mondanám. Secure gondolom meg még kevesebb. Persze a felépítése a cuccnak ezért bele fog kerülni egy napba :)

Vannak itt azért okosabb gentoo mesterek majd ők megasszongyák a frankó frankót :)

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Első válasz: 1-2 gép lehet azonos, de az csak véletlen... :) A funkciók is különbözhetnek.
Most például nagios figyelgeti szépen őket, és ha valahol lát frissíteni valót, akkor szerelmes levet küld, SMS-t, és sikongat is...

Ugye szerver esetén a "mikor van rá időd" az alapból úgy néz ki, hogy biztonsági frissítésre _mindig_ kell, hogy legyen időd, ezért relatív gyorsnak kell lennie, de véletlenül sem automatikusnak.

gentoo meggyőzően jól oldja meg ezt a problémát. azaz fiss csomagok mellett is stabil rendszer. bár ez rajtad is múlik, milyen gcc optimalizációt használsz, mennyi unstable csomagot és hasonlók. speciel ezért váltottam gentoora debinról az asztali gépemen. debian sid frissessége, a stable ág stabilitásával. az ár itt a csomagfordítási idő, de mert úgyis nonstop megy a gép ez nem akkor a probléma. amikor váltottam még nem volt ubuntu, de nem bántam meg a gentoot. a gentoo hiányossága egy megfelelő security update rendszer, a glsacheck jó irányba halad legalább. egyébként notebookon megvan még a debian, illetve nem saját rendszerekre általában ubuntut ajánlok/telepítek. mindegyiknek megvan a maga érdeme. centost nem használom, viszont úgy tudom az adamantix kiesése után már csak red6/centos alapú hardened diszto maradt. illetve a gentoo hardened a forrásalapú disztibek között.

Adamantix kiesese után próbálkoztam gentoo hardenedre átállni azon a pár gépen.

Nagyon nem sikerült, sajnos a hardened ág nincs eléggé jól megcsinálva.

RSBAC úgy, ahogy volt telepíthetetlen volt, a telepítés még csak-csak ment (de az se volt egyszerű, mert nem volt szabad a legfrissebbet telepíteni valami downgrade-elhetetlen csomag hardenedben nem levése miatt), de biztonsági frissítések nem voltak a hardened ághoz...

ha jól emlékszem.

Tudom, hogy küzdöttem vele kb. 2 hónapig, sok levelet írtam listákra, maintainereknek, sok választ olvastam, aztán végül a korábbi adamantix gépekre sima stock stable Debian került, saját kernellel. Legalább a biztonsági frissítések megvannak, még ha az SSP hiányzik is (mert nem fordítottam újra az egész rendszert).

G

Egy igen hasznos distcc nevű gcc front-end javallott erre a célra.
Kb 89%os hatásfokkal dolgozik, szóval 20 (azonos) gép esetén
1/17,8 idő alatt megvan, mintha csak egy gépen forogna.
Félreértés ne essék, nem kell megeggyezni a konfigoknak, mégcsak nem is kell
Gentoonak lenni mindnek =) (De gcc verziók azért azonosak legyenek, erre vigyázni kell)
CCache-pedig begyorsítótárazza a fordításokat (gyakorlatilag az *.o fájlokat) és csak azokat fordítja
újra, amit kell (meg régebbi fordításokat is tárol, míg a neki kiszabott tárhely engedi, hasznos CFLAG próbálgatásnál)
Ez további 6-8x gyorsulás (viszont bevallom, ezt még nem próbáltam ki)
Részletesebben
--
Logic is only the beginning of wisdom, not the end

Mennyire elfogadhato az adott kornyezetben, az idonkenti + terheles..
Eles gep melle nem art tesztkornyezet, az meg mar lehet rogton buildserver is,
megpervezebb, virtualizalva, uazon vason:)
Distcc securitirol nem nyilatkozok, gentoo guideban leirjak, mire kell figyelni
Gimnazium mysql servert nem neveznem eles kornyezetnek, szoval tenyleg nem tudom:)
--
Logic is only the beginning of wisdom, not the end

Gentoot arra a problema javasoltam, hogy "xy support nincs a gyari csomagban". Az elso kerdesedre nem tudok erdemben reagalni, mert osszesen otod ennyi gentoot tartok karban, igy fogalmam sincs mennyi lenne ez husz gep eseten. 5-ot kenyelmesen lehet adminolni fejvesztes terhe nelkul, termeszetesen tobb ido, mint egy apt-get upgrade.

Gentoo nagy hatranya (amely mas aspektusbol nezve elony), hogy nincsenek hagyomanyos ertelemben vett kiadasi ciklusok. Tehat programok egy adott verziojanal le tudsz ugyan ragadni (mask/umask), de akkor buktad a security fixeket, mert azokat nem szokas tulzottan backportolni. Tehat ha mindig epsegben szeretned tudni a rendszered, akkor hasznald a stabil agat, de bizony haladni kell a portage allapotaval, ez nem kerdes.

Gondolom most azt vartad, hogy gyozzelek meg gentoo hasznalat mellett, de eszem agaban sincs. :) Mint lejjebb irtam nem vagyok fanatikusa egyetlen disztronak sem.

Köszönöm a részletes választ. Nem azt vártam, hogy mindenáron meggyőzz, és nem is a vita volt a célja a kérdésnek. Én sem vagyok fanatikus, és kíváncsi voltam, hogy aki gentoot használ szervernek az hogyan boldogul vele. Részemről teljesen elégedett vagyok a jelenlegi felállással, de nem hiszek az "Egy distrib mind felett" meglátásban, és próbálok nyitott maradni más irányokba is. Próbálkozom Open/FreeBSD-vel, Windows szerverek is akadnak, és már nézegettem a Solaris-t is (vele nem tudtunk megbarátkozni). Hiszek benne, hogy minél szélesebb a fegyvertárad, annál színesebben tudsz építkezni. Ez a Rendszergazda Útja... :) ( tm Kor Cee )

Szerverről volt szó. Én kedvelem a Gentoo-t, ezért egyszer próbáltam belőle szervert is faragni. Aztán amikor negyedszer qrta telibe az egészet, mert valami két órán keresztül tartó fordítás közepén nem vettem észre egy p_csányi feliratot, hogy "és most futtasd le ezt: ....", és emiatt nem ment valami fontos, akkor mondtam hogy _most_ csere és soha többé Gentooból szervert. Desktopra hülyéskedni, új dolgokat kipróbálni nagyon jó. No distrowar, ez csak egy vélemény.
---
;-(

Szerverrol volt szo, en is arrol beszeltem. Desktopnak CentOS-t eszem agaban nem lenne hasznalni. Gentooban nem veletlen va revdep-rebuild, egyszeruen meg kell szokni, hogy nagyobb forgatasok utan le kell futtatni. Mielott felreerted, nem vagyok egyik disztro elvakult fanatikusa sem, hasznalok/adminolok folyamatosan debian, ubuntu, centos, gentoo szervereket, mindegyiknek van elonye es hatranya is. Ami gentoon uberprofi, az debianon nyogvenyelos; ami ubuntun 2 perc, gentoon 2 ora es igy tovabb. Szoval velem nehez ilyen szinten distrohaboruzni. :)

( BaT | 2008. 04. 15., k – 17:28 )

Én mindkét csomagkezelőt (nem rendszert) használtam hosszabb-kevesebb ideig. Szerintem nincsenek köztük nagy különbségek, ha egy átlagfelhasználó szemszögéből nézzük. Hozzáteszem azért, én ubuntun jobban szerettem aptitude-ot használni, pont azért, mert kevesebb parancsot kellett megjegyezni. A sebesség nálam mindkettő esetében elfogadható volt, komolyan nem értem, miért mondják egyesek, hogy a yum nagyságrendekkel lassabb.

Egyébként most pacmant használok, teljes megelégedettséggel. :)

(A post azért született, mert csomagkezelő-war bontakozik ki.)

Pedig nem a csomagkezelés a lényeg a két disztró között. Mint ahogy mások is említették, amíg a CentOS repókban is megtalálja az ember a neki kellő csomagokat (már pedig egy LAMP szerverhez minden fönt van a CentOS-nél is), addig nem nagyon van különbség a yum, vagy az aptitude között.

A különbség inkább abban van (ahogy a blog is írja), hogy a CentOS alapból összerak egy többé-kevésbé működő szervert, amit aztán testre lehet szabni, míg az Ubuntu telepítő még az ssh-t sem teszi föl. (Ami logikus, mert a tűzfalat sem állítja be. Ellenben egy szervertől nem ezt várnánk.)

A blog nem említi, de nekem nagyon tetszenek a CentOS (illetve RedHat) apró szolgáltatás beállító programjai. Igaz, hogy előbb-utóbb az ember nekiáll kézzel iptables vagy httpd.conf fájlokat írogatni, de az egyszerű kis GUI-kkal elég sokág el lehet lenni, és elég sok időt meg lehet takarítani. Erre mostanság az Ubuntu is rájött, és néhény GUI tool-t ők is gyártottak. (Ahelyett, hogy átvették volna a RedHat/CentOS-féle progikat, amik szintén egyszerűek, de egyelőre sokkal jobbak.)

A yast-tal kb. ugyanannyi dolgot lehet beállítani mint az apt-get-el, mert kb. annak a megfelelője.
Az rpm mega dpkg megfelelője.
Ezek amúgy tudásban nem olyan egetrengető módon térnek el egymástól. Csomagot lehet velük telepíteni és kész!
Inkább az jelent különbséget, hogy ki melyikkel kezdett illetve melyiket használta többet.
--
Intelligens ember itt nem dohányzik! A többinek meg Tilos!

Ok, tehát az apt-get install foo és az aptitude install foo között az a különbség, hogy GUI folyamatábrákat használ a telepítés közben.

Ez esetben a két program működése install közben annyira hasonló, hogy akár ki is cserélhetjük az aptitude szót apt-get-re. És akkor trey ugyan kijelentheti, hogy nem használ aptitude-ot, de annak backendjét, azaz apt-getet használ. Tehát trey gyakorlatilag aptitude-ot is használhatna, mert nincsenek működésbeli különbségek ebben a speciális esetben. És ebben az esetben nem állíthatjuk azt, hogy aptitude és yum között nincs különbség, de apt-get és yum között van. (Illetve állíthatjuk, de akkor a yum lesz a jobb a logika szerint. De trey Ubuntus, tehát nem szereti a yumot. :))

De hogy belém ne kössön valaki: amennyire én tudom, az aptitude ismeri az apt-get összes paraméterét, és ugyan úgy is kezeli le azokat. Tehát nem csak az install, hanem az összes többi apt-get paraméterre igaz ez.

Az is baj am, hogyha mindenre lesz majd grafikus "na en beallitom egy klikk, nem kell utanolvasnom a cfg file editalasnak se" dolgokkal, hogy ha utana kell neznie, akkor ezzel szert tesz egy kis ismeretre is, pont ez a baj sok mai "rendszergazdaval" hogy csak klikkelni tud, mast nem, tehat sem a security-val sem semmi massal nincs tisztaban ami a hatterben van. Ha legalabb icicpicit utana kell nezni, az mar tobb mint a semmi maris :)

Lehet, hogy bennem van a hiba, de irtózom mindenféle beállítófelülettől. Egyrészt korlátozzák a lehetőségeimet, másrészt sosem lehetek biztos abban, hogy mit generál le. Szervert nem kell naponta állítgatni, hanem jól be kell állítani egyszer, aztán csak frissítéseket felvenni, meg a felhasználókat kezelni. Ha valaki ahhoz az egy beállítás normális elvégzéséhez is lusta, az szerintem máshoz is az.

Részemről mentem a config fájlokat, és mikor máshová telepítek egy szervert, akkor nem nulláról kezdem, hanem egy jól és saját kezűleg megírt fájt használok, amiről pontosan tudom, hogy mit miért csinál.
Szerintem meg ezzel lehet rengeteg időt spórolni, mert ha valami nem működne, akkor tudom merre kell keresni.

A GUI beállítási lehetőség csak arra jó, hogy rászoktassanak arra, hogy ne végezz alapos munkát, és fogalmad se legyen a rendszer működéséről (mint egy átlagos windows-os rendszergazda esetében sajnos).

Hogy a témához hozzászóljak:
A két lehetőség közül talán én is CentOS-t használnék, mert CentOS-t is lehet text-only módba telepíteni, és ubuntut desktopnak már rég óta használok, de szervernek használni fázom (oda inkább debian). Viszont az is igaz, hogy a yum-tól is kiráz a hideg. Persze ez is csak egy vélemény a sok közül...

( bervi | 2008. 04. 15., k – 19:05 )

pont a minap próbáltam ki az 5.1 livecd-t. nem indult el :) persze ettől még maga a rendszer lehet jó...

( gdes | 2008. 04. 15., k – 20:31 )

Ugyan nem LAMP, de szerintem érdekes, hogy miért nincs rendes ldap támogatás egyikhez sem.

A közeljövőben elkezdünk építeni egy kis hpc klasztert, és mi is megnéztük az ubuntu lts-t és a centos-t. Eddig opensuse-t használtunk, és az egyetlen ellenérv a rövid támogatási időszak volt. Egy dolgot kellett tudnia mindegyik OS-nek. Standard csomagokkal, és esetleges minimális kézi konfigurálással be lehessen állítani az ldap szervert ill. klienst a felhasználók hitelesítésére ill. kezelésére, magyarul legyen automatizálva. A hálózati topológia miatt nis helyett ldap-t kell használnunk. Rá kellett jönnünk, hogy mind a centos-hez, mind pedig az ubuntu-hoz nincs rendes leírás, az automatizmusról nem is beszélve, és a webmin beállítása sem egyszerű. Ezzel szemben az opensuse yast-ja úgy működik, ahogy azt az ember elvárja, egyszerűen működik. Úgy döntöttünk, hogy inkább upgradelünk 2 évente, ahelyett, hogy most kitaláljuk a kereket újra. Tényleg a legjobb jószándékkal álltunk a dologhoz (a suse tűfalát nem is említem, itt most a custom user scriptre gondolok). Egyszerűen arra jutottunk, hogy annyira sok időt vinne el a kezdeti beállítás, ill. nem standard eljárások kitalálása/megírása, hogy a 2 éves upgrade ehhez képest semmi, főleg, hogy csak hivatalos rpm-eket akarunk használni, és a hpc queue független az OS-től.

Még mielőtt megkapnám a wines rendszergazdai hozzáállást (sic!), egyszerűen arról van szó, hogy sok más egyéb dolgunk is van, mint ldif fájlokat megírni stb., ha nem megy out-of-the-box, akkor nem használjuk. Szerintem ez annyira alapdolog, hogy illik tudnia egy linuxnak. Inkább ezt tudja, mint szuperül csomagkezelni.

Hidd el megnéztük, az ubuntu hivatalos manuálját végigcsináltuk, egyszerűen nem jó. A feladat az, hogy a standard csomagok segítségével, az egyszerűség kedvéért egy gépen beállítani egy ldap szervert, és önmagára egy klienst. Ezek után létrehozni csoportokat/felhasználókat, lehetőleg webes vagy egyszerű parancssoros felület legyen hozzá. Ha van működő megoldásod, nagyon szivesen megnézném, már csak a probléma miatt is érdekel a dolog.

Én az LDAP szervert egy Gentoo-ra tettem, nagy okosságot nem igényelt. Az ldap.conf és slapd.conf, illetve a gyári schema-k voltak a beállítás tárgyai. Ezek után a schema-kkal szállított posixAccount és posixGroup objectekbe lehet a felhasználókat és csoportokat pakolni az előbb belinkelt LAM segítségével webes felületen, kultúrált formában.

A kliens gépek 7.10-es Ubuntu-k. Feltelepítettem az authconfig csomagot, asszem ez telepítette az ldap azonosításhoz szükséges függőségeket. Ezután használhatod az authconfigot a beállításra, ami ad egy alap ldap beállítást, majd a /etc/ldap.conf, nsswitch.conf, pam.d/akármiket kell szerkeszteni, de ez tényleg 5, max 10 perc. Ha már egy gépen megvan, akkor elengedő a többire csak átmásolni, illetve telepíteni a szükséges csomagokat.
Erre keress rá, mert ezt vettem alapul: Ubuntu 7.10 (Gutsy) OpenLDAP Client configuration guide

Jelenleg egy 8 gépes környezetben működik megfelelően.

Szerveroldalon volt gond, vagy a kliensoldalon? A kliensoldalon ez kb 3 fájl módosítását igényli (kb 5 perc) (ezeket egyszer megcsinálod, aztán copy-paste minden gépen). Webes felületre mi phpldapadmint használunk.
Debianon ldap szerver telepítésénél a telepítő pár kérdés alapján csinál neked egy üres ldap címtár alapot, amit aztán kedvedre szétparaméterezhetsz...
Ja, szigorúan standard csomagokra lesz szükséged. Mondjuk nem írtad, hogy kerberos-t szertnél-e hozzá használni, vagy sem.

Itt láttam egész jó leírást.

( uid_228 | 2008. 04. 15., k – 21:46 )

Azbeszmegb*szta! :D

Pár év múlva próbálja meg akkor upgrade-elni (nem újratelepíteni!) a remek RPM-alapú rendszerét! :)))

Most megyek és lecserélem CentOS-re az összes debianos szerveremet, még az itthoni BSD-ket is. :))

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

( Nyosigomboc v | 2008. 04. 16., sze – 01:30 )

Szerintem a ketto kozul egyertelmuen Ubuntu. Az legalabb nem tori fel a gepedet a centos-sel ellentetben :).

----
Sooner or later you had to talk, even if it was only because you'd run out of things to throw. - Pratchett
honlap készítés

( pch v | 2008. 04. 16., sze – 08:05 )

Az viszont látszik a shotokat nézve, hogy az ubuntunak nem a server változatát nézi.. Mert én ugytom van külön server változata...

pch

( elgrande | 2008. 04. 16., sze – 10:01 )

Evekig hasznaltam debiant, most egy eve kenytelen vagyok centos-szal dolgozni. Mar nagyjabol elfogadtam a yum hasznalatat, de meg mindig konny szokik a szemembe ha eszembe jut az apt-get/aptitude...
Es lehet en vagyok tajekozatlan de ha mar ubuntu, akkor miert nem debian?

Debian lealdozoban van (meg, ha most is a toplista elmezonyeben van). Ubuntu elszivja felhasznalo tabort, nem veletlen, hogy debian szeru rendszerrel probalnak "vilaguralomra" torni. Konnyen adoptalja a jo dolgokat debianbol, es negy hype van korulotte, az uj generacio tagjai kozott talan a legkedveltebb disztro.
(Megbizhatosagra sincs tobb panasz, mint a Debianra)

Nekem nincs komoly gondom az ubuntuval, de vajon mi a francert kell minden csomagnak minden csomagtol fuggenie?

Volt felesegem regi gepere tettem kubuntut, elfoglalta az alap telepites a vinyo 75%-at, es kozben nyilvanvalo volt, hogy a telepitett csomagok felet sose fogja hasznalni.

Debian alatt ezeket aptitude-ban atallitanam automatara, es ha eleg helyen bejeloltem, hogy voltakepp ez nem is kell, akkor hopp, leugrananak nagy halmokban.

De ubuntu alatt valahogy minden dependency-t vegigkovetve mindig valami ubuntu-minimal vagy micsodahoz jutottam, amit meg nem volt kedvem leszedni :-)

G

A Debian azért nem fog leáldozni, mert kell az Ubuntunak a konkurencia, nehogy elpuhuljon. Ezért van Gnome-os, Xface-s, KDE-s változata is. Házon belüli egészséges verseny: ammit kitalálnak a Debianban és pengén fut, azt átveheti az ubuntus csapat, és viszont. Két tábor, két disztró, egy közösség.;)

Mint ahogy fenteb is irtak az Ubuntu-Debian kvazi egy kozosseg.
De egy gepre vagy Ubuntut tesz fel a kozoseg egy tagja vagy Debiant. En azt mondtam, hogy tobb gepre fog kerulni Ubuntu, ez nem jelenti azt, hogy Debian repok nem lesznek karban tartva, szerintem meg legalabb 10 evig jol fog menni.

Ubuntu nev markating ereje nagyobb, mint a Debian-e manapsag.
A third-party elemektol is nagyobb tamogatas varhato az Ubuntu fele , mint a Debian fele.

Az ubuntunak még mindig van egy nagy gyengéje: akármekkora cég és márka, még mindig nem oracle certified. Pedig ez enterprise környezetben kutya sokat számít. Nálunk ezért van ~80-90 RedHat szerver, mert az certified. Egyébként ubuntu lenne (vagy debian).

Egyébként nem hiszek a debian elhullásában. Túlzottan "beépült" a linuxos köztudatba, főleg a szerveresbe. Persze lehet, hogy tévedek.

( zetetikhos | 2008. 04. 16., sze – 23:58 )

Azért a redhat nagyon érződik a centos-on. Éppen a tegnap telepítettem webszervert, és sajnos le kellett mondanom a debianról, mert alapból nem tudta felismerni a hálókártyát.

És pl. más kernelt használ...

linux-image-2.6.27-7-generic - Linux kernel image for version 2.6.27 on x86/x86_64
linux-image-2.6.27-7-server - Linux kernel image for version 2.6.27 on x86/x86_64

-----
"Egy jó kapcsolatban a társunkat az ő dolgában kell támogatni, nem a miénkben."

( atomjani | 2015. 01. 11., v – 13:01 )

Amelyiket akarod. Mindkettővel jól el lehet boldogulni.
Amikor egy cpaneles szerverre ránézve észrevettem, hogy Centos van rajta, akkor nem lettem idegbeteg, a megismerésére időt áldoztam és megoldottam azt, ami szükséges. Ha kellett, programokat fordítottam rá. Nem kell feltételezni semmit meg érzősködni. Meg filozofálni sem kell, csak megcsinálni azt, amit keg kell. Jól használható ez a rendszer is. Azt hiszem nagyon sokan hozzászoktak ahhoz, hogy minden kényelmesen, gördülékenyen megoldható. Elfelejtik azt, hogy ez nem az a terület, ami ilyen lenne. Szóval ha gondot jelent néhány csomag lefordítása, ami amúgy is jó a teljesítmény a szempontjából, illetve nem hajlandó a neten segítséget keresgélni, az rossz pályát választott.
A legtöbb rendszer jól használható. Kevesebbet kéne bármelyik ellen vagy mellett érvelni, több időt kéne a munkára fordítani. Azt kell használni, amit az ember a legalkalmasabbnak ítéli. De bármelyiket is választja, nagyon nem járhat rosszabbul.