Nyílt forráskód a Holland Királyságban és a Magyar Köztársaságban

 ( nemethl | 2008. március 20., csütörtök - 17:12 )

Március 15-én megjelent a Magyar Ispell helyesírási szótár új változata lektorált alapszókinccsel. A Firefox 3 magyar változatában már alapértelmezett helyesírási szótár honlapja a részletek mellett megemlíti a példát, a holland OpenTaal (OSOSS) projektet is, mint ami idáig az egyetlen hivatalosan is elismertetett nyílt számítógépes helyesírási szótárat fejlesztette. Érdemes egy kicsit közelebbről szemügyre venni, hogy minek köszönhető ez, és az, hogy Hollandia már most felerészben nyílt forráskódú programokat használ a közigazgatásban, és idén hajtja végre a teljes átállást.

Lehetne hivatkozni a történelmi különbségekre, olyan példákkal, mint Tótfalusi Kis Miklós, aki évekig a világ első számú betűmetszője volt Hollandiában, míg ezt fel nem adta hazájáért, vesztére.

Valójában Hollandia európai viszonylatban is élen jár a nyílt forráskódú programok használatában. A történet hátterében egy zöldpárti politikus, Kees Vendrik áll, aki meggyőzte a holland parlamentet, hogy nagyon is rossz, ha zárt szabványokon alapuló informatikai monopóliumokat támogat az állam. Ezt igazoló magyar példák: nálunk az érintett minisztérium semmisíti meg a bizonyítékokat három nagy Microsoft-disztribútor gyanítható gazdasági bűncselekményére vonatkozóan. Az ügyben érintett disztribútor nyeri el a mostani 25 milliárdos Microsoft-tendert is, amely a kormányszóvivő nyilatkozata ellenére a pályázat függeléke szerint egyértelműen kizárólag a Microsoft-disztribútorok részére lett kiírva, mivel az összes számításba jöhető zárt Microsoft-technológiát felsorolja, mint egységesen teljesítendő követelményt: „Az Ajánlattevőnek az alább felsorolt valamennyi [eredetiben kiemelve] termékre vagy azzal teljes mértékben azonos funkcionalitást biztosító termékre ajánlatot kell tennie (termékenkénti megfeleltetéssel).” A nemrégiben kiírt és már el is nyert tender eredményhirdetése után másnap a Microsoft, az EU-ban versenyellenes és a korábbi bírósági ítéleteket semmibe vevő magatartása miatt többszörösen büntetett cég hazai képviselője levélben bejelenti, hogy a 25 milliárdos tender a miniszteri szándéknyilatkozat ellenére nem érvényes a közoktatásra, és még egy hónap haladékot ad „egyoldalúan” szoftverei bérleti szerződésének meghosszabbítására, mielőtt a szoftverek azonnali törlésére szólítana fel.

Visszatérve a hollandokra, a parlament döntése szerint a zárt informatikai technológiákat nyílt szabványokkal és lehetőség szerint az ilyen nyílt szabványokat támogató szabad szoftverekkel kell kiváltani pár év alatt. 2003-ban indult az OSOSS (Open Source Onderdeel Software Strategie – nyílt forráskód, mint a szoftverstratégia része) projekt a holland belügyi és gazdasági minisztérium ICTU névre hallgató stratégiai informatikai alapítványának fedőszárnya alatt. 2005-ig gyakorlatilag azzal foglalkoztak, hogy mi is az a nyílt forráskód, és miért olyan fontos a nyílt forráskódot támogatni. A projekt első fázisának eredményeként ez mindenki számára világossá vált a holland közigazgatásban. A ma is tartó második fázisában már konkrét célokra összpontosítanak, mint például az említett teljes átállás.

Bár az OSOSS kiemelt partnerei a minisztériumok és az önkormányzatok, mindenkinek, így a kormánynak, szervezeteknek, a vízügyi igazgatóságoknak, de igény szerint az iskoláknak, szociális intézményeknek is rendelkezésre állnak. Kutatási eredményeik nyilvánosak, szakmai konferenciákat szerveznek és támogatnak, könyveket adnak ki, fórumokat üzemeltetnek, szakértőik a minisztériumoknak segítenek a nyílt forráskód informatikai stratégiában való beillesztésében. Nem közvetlenül technikai támogatást nyújtanak, hanem megteremtik a nyílt forráskód piacát Hollandiában. Az informatikai vállalkozásoknak így van lehetősége a nyílt forráskód mögé állni, mivel a legnagyobb felhasználó, az állam ezt igényli tőlük új informatikai stratégiájának megfelelően.

Az OSOSS nem technológiai oldalról, hanem a nyíltság felől közelíti meg a nyílt forráskód előnyeit: „nyílt forráskódot választva nem a szoftvereket, hanem a nyíltságot választjuk: a technológia, az interfészek, a beszerzés és az eladók, a támogatás és a fenntartás vonatkozásában is.”

Azzal, hogy a kormányszóvivő az MTI-nek azt nyilatkozza, hogy a nyílt forráskódú szoftverek nem elterjedtek hazánkban, gyakorlatilag a felelősség alól menti fel a kormányt, miközben a holland példa azt mutatja, az államnak oroszlánrészt kell vállalnia a nyitásban, ha a költséghatékony működtetés a cél. (A kormány álláspontját képviselő nyilatkozat közelebbről meg nem nevezett német példára is hivatkozik, mint ahol a nyílt forráskód nem vált be, aztán pár napra rá olvashattuk a hírt a német külügyminisztériumról és a nyílt forráskódról, ahogy korábban a német felsőoktatásról).

Mi tanácsolható ezek után? Konkrét esetben például azt, hogy az oktatási tárca ne hosszabbítsa meg a sokat bírált és megkérdőjelezett célú (pl. itt) szoftverbérlést, hanem kérje ingyen, az ingyen felajánlott Sun és a Novell szoftvertermékekhez (kereskedelmi irodai csomagok, szoftverfejlesztési és hálózati termékek, sőt teljes operációs rendszerek) hasonlóan. A szoftverbérlés megszüntetése nem befolyásolja a közoktatás infrastruktúráját, hiszen eddig is csak oktatási célra voltak használhatók a bérelt szoftverek, és a bérléshez kötelező operációs rendszert (Windowst) sem tartalmazták, így azok továbbra is megmaradnak. Ha nem adják ingyen (vagy töredékéért, mint a Windowst az előretelepített Linuxszal piacvezetővé vált Asus Eee PC következő változataihoz), némi vigaszt nyújthat, hogy a Microsoft fejlesztőeszközök parancssori változata továbbra is elérhető ingyenesen, illetve az oktatásban használt Microsoft termékekhez van kiváló és sok esetben jobb ingyenes, sőt nyílt forráskódú alternatíva, illetve amihez nincs, egyedileg is beszerezhetők. Egyéb esetben pedig vegyünk példát Hollandiáról, ahol elsősorban az állam hatékony működését szem előtt tartva milliárdokat spórolnak meg a nyílt forráskódú szoftvereken. Forrás: az OSOSS EU-s beszámolója. L. még a magyar Wikipédia frissített FLOSS szócikkét.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Ez egy szép írás.
Egyébként Magyarországon is vannak példák a nyílt forráskód preferálására. Lásd Szeged informatikai stratégiáját - nem tudok linket adni, de gondolom a szegedportal.hu -n megtalálható. Eredményességéről nincsen információm.

Szomorú írás...

a szépségét az összeszedetségében láttam meg :)

vagy pl. a Vas Megyei (remélem igy kell irni) Bíróságon az odf a tamogatt formatum (és igy az OOo), meg még egy-két birosagon.

Attol, hogy a szar emberek most jelenleg a zart forraskod mellett allnak ne vonjunk le meszemeno kovetkezteteseket. Ugyanezen emberek nyilt forraskod eseten is ugyanigy megprobalnak ugyanezeket a dolgokat. Ha majd eldontjuk, nyilt forraskod a nyero az is problemas. Legyen szempont, akar legyen az fontos szempont, hogy nyilt legyen a forraskod (es lehetoleg szabad, azaz tovabbfejlesztheto). A versenyt az is korlatozna, ha holnap kizarnank a MS-t illetve stromanjainak csapatat.

vajon miért csak így tud gondolkodni az emberek nagy része?
Vagy fehér, vagy fekete?

Nem korlátozná a versenyt, csak változnának a feltételek, amikhez igazodik az, aki továbbra is versenyben akar maradni!
Viszont a mostani helyzet korlátozza a versenyt, mert a "csak az és semmi más" feltételnek nehéz megfelelni másoknak!

Nem a lefizetők és lefizetettek érdekét kell nézni a feltételek megszabásánál, hanem a felhasználók érdekét!
Az államé a felelősség, amit vállalnia is kell, ha nem tud ésszerű feltételeket szabni! A mai piaci szerkezet olyan, hogy a fogyasztó szabta igényekhez igazodik a szolgáltató és nem fordítva, tehát ha a magyar állam igényes, ésszerű feltételeket szab, normálisan meg tudja fogalmazni az igényét, akkor nem fogja kizsákmányolni egy monopol cég sem!
________________________________________________
Attól, hogy más hülye, te még lehetnél normális.

Butasagokat beszelsz, mivel a verseny hianyat az iras ott kezeli, hogy osszehasonlitas nelkul direkt termekre irjak ki az adott tendert, ezert nem lehet valodi verseny. Na ugyan ilyen korlatozas lenne, ha ilyet bevezetnel, mert a zart forraskodot kizarnad (ahogy most a nyilt van kizarva). E mellett a problema nem ebben van, ha olvastad volna mit irok, hanem ott, hogy ezeket a nyilt forraskodu szoftvereket is az emlitett cegek kozzul szallitotta volna valaki, es sugas szintjen az aktualis kormanytol ez teljesen fuggetlenul igy tortenne (ellentetben a terjesztett politikai dogmakkal :)).
Mivel ugyanazok szallitanak, ugyanazok lennenek a problemaink is. Ezeket a dolgokat skip-elted a hozzaszollasombol, es szepen leirtad _valaszkent_ hogy te mit gondolsz a versenyrol.
Pedig ugye a felvetes, es az eredeti cikk sem errol szol.

"Na ugyan ilyen korlatozas lenne, ha ilyet bevezetnel, mert a zart forraskodot kizarnad (ahogy most a nyilt van kizarva)."

Épp ezt nem kéne. Mindenképpen versenyellenes és jogtalan, ha valakit ilyen módon kizárnak a versenyből.

A kódkiadás még mindíg eszközként az MS kezében lenne :P

Az, hogy nyílt, vagy zárt a kód, csak egy tulajdonsága a sok közül a terméknek. Attól, hogy a zárt kódúakat nem versenyeztetjük az adott versenyben, attól még van verseny, mert nyílt kóddal szolgáltat több cég is többféle szoftvert ugyanarra a probléma megoldására. A piac több rétegű. A megfelelő helyen kell versenyeztetni a dolgokat. Egyébként meg akármikor lehet szabadon igazodni a feltételekhez, ha versenyben akar maradni az adott cég az adott területen.
________________________________________________
Attól, hogy más hülye, te még lehetnél normális.

Szerintem nem kéne kizárni a Microsoftot, hanem a költséghatékonyságot és a nyílt formátumok használatát megkövetelő módon kéne kiírni a tendert. Ha a Microsoft teljesíti a feltételeket, indulhat.

Én is erre utaltam 1el fentebb ;)
________________________________________________
Attól, hogy más hülye, te még lehetnél normális.

Ahhoz, hogy valakinek a termékét állami szinten oktassák, szerintem egyszerűek a feltételek: ki ad ingyen terméket és támogatást.
------
Λ4Иł)4

Szerintem ingyen támogatást nehezen fogsz találni.

miért ne? azért az oktatasnak nagy huzoereje van. nem az allamnak kéne fizetni a szoftverekert (jelen esetbe windowsok, stb) hanem pont forditva, hogy egy adott ceg termeke megjelenhessen a (magyar) oktatasba.

ez a cikk most mirol szol? a harmadanal elvesztettem a fonalat, hogy jutottunk a firefoxtol a magyar ispellen es a holland betumetszon (egyaltalan mit csinal egy betumetszo? plane az elso szamu? mitol elso?) at a magyar korrupcioig...

A'rpi

ez a cikk most mirol szol?

Szerintem elég világos. A holland és a magyar állam nyílt forráskódú szoftverekhez való viszonyát hasonlítja össze.

mit csinal egy betumetszo?

A betűmetsző gondolom betűt metszett. Tehát betűkészleteket hozott létre - öntőformát készített és mondjuk ólomból betűt öntött -, amit a könyvnyomtatásban használtak.

mitol elso?

Pl.: (idézet az egyik linkelt cikkből): ...Kiváló betűmetsző vált belőle, 1686-tól egész Európából érkeztek megrendelései, de metszett héber, görög, örmény betűket; ő készítette az első grúz nyomtatott ábécét...

init();

Összehasonlítja Hollandiát és Magyarországot, hogyan viszonyulnak a nyílt forráskódhoz. A Magyar Ispell és az OpenTaal onnan jött, hogy ennek kapcsán találkoztam a holland példával. Tótfalusi meg onnan, hogy megjárta Hollandiát, részben kapcsolódó témával foglalkozott (pl. a magyar helyesírással), de „Hollandia” honosításával csúful elbukott. A betűmetsző mikroszkopikus finomságú betűket metsz ki a legkeményebb acélból készült nyomórudak (patricák) tetejére. Az így kapott patricákkal öntőformát (matricát) ütnek lágyabb fémbe, pl. vörösrézbe az ólombetűknek. A technológiát (könyvnyomtatás) Gutenberg dolgozta ki. Tótfalusi nevéhez pedig az egyik legsikeresebb betűtípust kötik. Majdnem csak véletlenül, mert Kner Imre még a deportálása előtt akadt rá Tótfalusi betűmintalapjára, unokafivére, Haiman György pedig túlélte a holokausztot és a kneri örökség részeként mindent megtett, hogy Tótfalusinak visszaszerezze a jól megérdemelt hírnevet, ami a 70-es, 80-as évekre meg is történt szakmai körökben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Janson, http://en.wikipedia.org/wiki/Janson. Tótfalusi sorsa mindenesetre jelképpé vált, Németh László Bolyai János tragédiája mellett az övét dolgozta fel egyik drámájában.

Csak nem te is nyomdasz vagy? :) Ilyen szavakat mint a patrica nem tul sok ember ismer... (hogy a winkel-rol ne is szoljak :)

Nem, sajnos. Patricával A könyv művészetében (Kner Imre tanulmányai Haiman György szerkesztésében) találkoztam először. A winkelt (szedővasat) névről nem ismertem, de húsz-egynéhány éve láttam a Zalai Nyomdában. Nem a gutenbergi ólombetűket, hanem szedőgéppel öntött sorokat pakoltak bele. A Kner nyomdába is jártam egyszer, úgyhogy ofszetnyomást is láttam élőben, de semmi több. :)

Azt, hogy nem zárnak ki egy monopóliumával visszaélő vállalatot a közbeszerzésekből, csak az magyarázza, hogy azok, akik ki kellene zárják, korruptak. Ez a monopóliumok stratégiája: a jogosulatlanul megszerezett előnyünket úgy tudjuk megőrizni, ha korrumpáljuk a döntéshozókat. Akit megkentünk, nem léphet fel velünk szemben, mert akkor feldobjuk. A politikusok pályája törékeny, és mindent megtesznek a felívelésért. Duplán jó befektetés a korrupció: mi növekszünk, és bebiztosítjuk a monopóliumunkat.

Van-é jogász beütésű ember itt a HUP-pon, és ha igen, szerinte a tender kiírásra/lefolytatásra vajon mennyire állna meg a hűtlen kezelés (vagy hasonló büntetőjogi kategória) tényállás?

Lehet, hogy a hozzáállásom eltúlzottan pesszimista, de a mai Magyarországon tökmindegy, hogy milyen bűntetőjogi vagy egyéb tényállás áll meg egy ilyen témában.
------
Λ4Иł)4

Igen. Van egy politikai erdekkor akinek ideologiai alapon jol jon, ha azt terjeszti, hogy Magyarorszagon nincs jogrend, nem demokracia van, es idezem " az orszagban mindent meg lehet tenni kovetkezmenyek nelkul ".
Ettol ez meg csak politika marad, hisz minden ilyen allitas cafolhato (szerencsere). Ami meg a " nem zorog a haraszt, ha " eleterzesbe belegondolhato megmarad, olyat mindehol tesznek (tapasztalat. sajnos).

A demokrácia és a jogrend megléte tekintetében jelentős problémának számít, hogy ezek érvényesíthetősége gyakorta annyi időbe és erőforrásba kerül, ami az okozott kár enyhítését már aligha szolgálja. Másrészt a józan paraszti ésszel vagy erkölcsileg kifogásolható döntések még bőven kiállhatják a jogállamiság és demokrácia próbáját.
Mindazonáltal előrehaladásnak tekinthető, hogy a kérdéses szerződésekről egyáltalán már szó esik nem csak szakmai fórumokon is, ami a korábbi esetekben kevéssé volt jellemző.
Egyébként a tisztaszoftveres oldalon közzétett "zsarolással" microsofték szerintem komoly fogódzót adtak a folytonosan megújított szerződések jövőbeni ellenzői kezébe.
------
Λ4Иł)4

Ez azért nem teljesen biztos. Pl. az ABEV cross platform változatát a perek kockázata miatt készítették el (bár nem zökkenőmentesen).

Az ABEVjava nyövenyelős kifejlesztése nem nagyon hasonlítható egy 25 milliárdos projekt megfúrásához.
------
Λ4Иł)4

ráadásul óriási liszenszjogi kérdőjelekkel :)

tl;dr

--
Segmentation violation -- Core dumped blues

a munka nemesít, de nálunk köztársaság van és nincs szükség a királyokra :D

Tortenelmi tapasztalat szerint meg mindig jobb, amikor nemesit a munka, mint amikor szabadda tesz.

----
Anthill inside
honlapkészítés