Szerzői jog, Online jog, Szólásszabadság

Anonymous küldte be a hírt:



``Why you should use a BSD style license for your Open Source Project'' címmel jelent meg egy írás Bruce Montague tollából. Az érdeklődők itt olvashatják a cikket.

A patentgyáros Microsoft-nak lehet, hogy legközelebb a szoftver-szabadalmak ellen kellene szavaznia? Az Associated Press jelentése szerint a mobil e-technológiát gyártó Visto Corp. beperelte az MS-t.

A Philips Electronics China Group bejelentette azon döntését, hogy a Sony-val, IBM-mel, Red Hat-tal és Novell-lel együtt létrehoz egy vegyesvállalatot, amelynek célja az lesz, hogy megvásárolja a Linux operációs rendszerhez köthető főbb szabadalmakat.

Mag küldte be az Indymédiára az alábbi hírt:



Lezárult "Az év Európaija" szavazás, volt díjkiosztó is. A legnagyobb esélyes Florian Müller, a szoftverszabadalmak elleni harc egyik vezéralakja volt. A kihirdetett eredmény "érdekesen" alakult: Florian Müller lett az év aktivistája. Bővebben itt.

A Financial Times szerint a Microsoft ma jelenti be, hogy megnyitja az Office termékének fájlformátumait. Az ok: nem szeretnék a zárt formátumok miatt elveszíteni a kormányzati piacokat.A kormányzatok, különösen Európában és Ázsiában, a nyílt forráskódú termékek legjelentősebb támogatói közé tartoznak. Az Európai Bizottság Microsoft ellen zajló antitröszt pere mellett szeretné elérni azt is, hogy a nyilvános dokumentumok az EU minden polgára számára elérhetők legyenek, anélkül, hogy meg kelljen vásárolniuk egy bizonyos gyártó termékét (lásd még: a megbukott Massachusettes-i döntés).

A Microsoft Office formátumait az Ecma International szabványokkal foglalkozó szervezetnek fogja elküldeni, amely elkészíti hozzá a dokumentációt. Ez aztán mindenki számára hozzáférhető lesz.

Ennek köszönhetően lehetővé válik a felhasználók számára, hogy a Microsoft Word, Excel, és Powerpoint dokumentumokkal dolgozzanak, az Office megvásárlása nélkül. Várhatóan 18 hónapon belül bárki letöltheti majd az elkészült dokumentációt az Ecma honlapjáról.

A teljes cikk itt.

Ebben az évben láttunk néhány kezdeményezést azoktól a cégektől, amelyek "átadták" szabadalmaikat, hogy "megvédjék" a nyílt forrást, valamint olyan szervezetekről, mint az OSDL és az Open Invention Network amelyek az ilyen szabadalmi kötelezettségeket most megpróbálják összegyűjteni.



Itt borzasztóan sok őszintétlenséget és túlságosan nyilvánvaló próbálkozást lehetett látni a közösség kegyeibe való férkőzésre és a vevők megnyugtatására. Noha ezeknek a projekteknek még nem volt alkalmuk bizonyítani, egyikőjüknek sem sikerült egyetlen elfogadható indokot sem felhoznia számomra, hogy többet érnének egy placebonál.



Ennek a Slashdot cikknek a fordítása.Florian Mueller magyarázata - A múlt évben sok visszhangot keltett az OSRM, München városa, és Steve Ballmer arról a veszélyről, amit a szoftverszabadalmak jelentenek a nyílt forrás számára. Ebben az évben láttunk
néhány kezdeményezést azoktól a cégektől, amelyek "átadták" szabadalmaikat, hogy "megvédjék" a nyílt forrást, valamint olyan szervezetekről, mint az OSDL és az Open
Invention Network, amelyek az ilyen szabadalmi kötelezettségeket most megpróbálják összegyűjteni.



Ezeknek a szabadalmi kötelezettségekkel és gyűjteményekkel az elejétől kezdve óvatos voltam. Itt borzasztóan sok őszintétlenséget és túlságosan nyilvánvaló próbálkozást lehetett látni a közösség kegyeibe való férkőzésre és a vevők megnyugtatására. Noha ezeknek a projekteknek még nem volt alkalmuk bizonyítani, egyikőjüknek sem sikerült egyetlen elfogadható indokot sem felhoznia számomra, hogy többet érnének egy placebonál. Néhányan megpróbálják úgy beállítani, mintha ezek golyóálló mellényként funkcionálnának a nyílt forrás számára, de inkább arra emlékeztetnek, mikor valaki egy pénzdarabot hord a zsebében bízva abban hogy az majd eltéríti a golyót. Ráadásul a pénzdarab nem is ott van ahová általában lőni szoktak.



Ugyan egyetértek azzal, hogy a nyílt forrásnak meg kell védenie magát amennyire lehetséges a jelenlegi jogi keretek között, az olcsó PR játékok nem helyettesíthetik a valódi
védelmet. Az általam eddig látott elkötelezettségek sokféle problémával voltak terhesek:



- Néhány közreadott szabadalomnak kevés vagy nulla az értéke. Az IBM 500 szabadalma közül, amelyeket januárban "adott át", több olyan volt amelyeknek semmi köze a szoftverhez, és soknál nemsokára időszerű a megújítás, minden garancia nélkül arra nézve hogy a megújítás valóban meg fog történni.



- A kötelezettségvállalások tipikusan csak bizonyos nyílt forrású licencekre (amelyek némelyikét ritkán használják) vagy projektekre vonatkoznak, mint a Linux kernel (amely egy szokásos Linux konfigurációnak csak egy apró része).



- Néhány elkötelezettség visszavonható, vagy olyan kiskapukat tartalmaz, mint például azoknak a körülményeknek homályos volta, amikor a szabadalmas mégiscsak perelhet.



- Mindezidáig a "közreadott" szabadalmak száma elhanyagolható a kibocsájtott szoftverszabadalmak számához képest, sőt a "nagylelkű adományozók" által birtokoltak számához képest is. Még hosszú távon is olyan szoftverszabadalmak százezrei léteznek amelyekre semmilyen
kötelezettségvállalás nem létezik. Richard Stallman a beszédeiben a szoftverszabadalmakat egy
közparkban lévő taposóaknákhoz hasonlítja: ha százezer helyett csak kilencvenezer akna van a parkban, attól az még messze lesz attól, hogy biztonsággal sétálhassunk benne.



Még ha nem is nézzük meg az ajándék ló fogát, alapvető problémákat találunk amiket semmilyen kötelezettségvállalás nem oldhat meg:



- Nem lehet úgy programozni, hogy mindig felcsapjuk a
szabadalmi kötelezettségek adatbázisát, vajon tartalmazza-e a nekünk szükséges algoritmust. Nem hiszem, hogy bármelyik programozó ezt tényleg megcsinálná! És még ekkor is: ha az A
és B algoritmusok biztonságosak, még mindig lehet egy C szabadalom, ami A és B felhasznált kombinációját fedi le, és nincs a biztonságos szabadalmak között.



- Azok a kötelezettségvállalások, amelyek kizárólag a nyílt forrásra vonatkoznak, nem túl értékesek. A BSD licencű szoftvereket zárt forrású projektekben is szokták használni. Egy olyan projekt, mint a PostgreSQL, amely már
érzett nyomást arra, hogy kicserélje egy gyorsítótárazó (caching) algoritmusát egy IBM szabadalom miatt, nem alapozhatja a fejlesztési stratégiáját egyedül a nyílt
forrású megfontolásokra. Ráadásul ott vannak a duális liszenszű GPL szoftverek (a MySQL egy jól ismert példa) és azok a cégek amelyek zárt forrású szoftvereket árulnak a
nyílt forrású fejlesztések finanszírozásához.



- Ezeket a kötelezettségeket csak olyan szervezetek vállalják, amelyek egyébként sem akarják a nyílt forrású projekteket beperelni. A potenciálisan ellenséges szabadalmasok - akár stratégiai akár pénzügyi érdekből - nem fognak semmilyen kötelezettséget vállalni. Nagyon szép dolog meggyőződni róla, hogy a szövetségesek nem fognak ellenünk tenni, de ez nem
csökkenti az ellenségek számát.



- Ha egy cég megígéri hogy nem fogja beperelni a nyílt forrású projecteket bizonyos szabadalmakkal kapcsolatban, ez még nem jelenti azt hogy ezek a szabadalmak használhatóak a projekt által védekezés céljából. A szabadalmi játék pedig a kölcsönösen biztosított megsemmisítés játéka, mint a hidegháború. Ha a NATOnak egyetlen nukleáris fegyvere sem lett volna, és a Szovjetúnió megígérte volna hogy a nukleáris arzenáljának mintegy 5%-át nem fogja használni, valószínűleg nem élnénk ma szabadságban.



- A cégek általában nem is tehetik szabadalmaikat közzé viszontfenyegetés céljából, mivel ezek a szabadalmak már
létező keresztlicenszelési egyezségekben szerepelnek. Ha egy új entitás (mint pl. az Open Invention Network) elkezdene terheletlen szabadalmakat beszerezni, egy nap képessé válhatna arra, hogy licenszeljen egy olyan vállalatnak mint a Microsoft, szerződés fejében hogy az ne perelje be a Linuxot a saját szabadalmaival. Ez valóban jelenthetne valamilyen
előrelépést (még ha csak a Linuxnak is), de semmit nem segítene azok ellen a trollok ellen, amelyeknek nincs saját termékük. És egy stratégiai agresszor titokban meg tudná oldani, hogy legyen olyan troll amelyik elvégzi a munkát.



Mindegy hogy honnan nézzük, a probléma megbízhatóan politikai szinten oldható meg, olyan jogszabályok alkotásával amelyek kizárják a tiszta programlogikát a szabadalmazható dolgok köréből. Persze nincs hiány olyan emberekből akik azt mondják hogy ez lehetetlen, de ők mind tévednek. Sokszor mondták nekünk, hogy az európai szoftverszabadalmi direktíva
ki fog jönni, vagy ilyen vagy olyan formában -- egészen amíg az Európai Parlament 648:32 arányú földcsuszamlással elutasította. A német Bundestag és a spanyol Senado egyöntetűen támogatta a központi követeléseinket. Az űj
német kormány megesküdött arra, hogy nemzetközi szinten fog a "piacok lezárásának trendje, más eszközök mellett a szabadalmak segítségével" ellen küzdeni. Az idő
megérett a jogalkotásra.



A jogi szakma néhány tagja azt állítja, hogy a szoftverszabadalmak elkerülhetetlen végzetet jelentenek, mivel érdekük a rendszer fenntartása. Nagy feladat, de mindenképpen lehetséges a jogi környezetet a mi javunkra megváltoztatni. Minden parlamenti demokráciában.



A szabadalmi rezsim, különösen a szoftverek területén nem szolgálja már a köz érdekeit. Egy tökéletes demokráciában
a szabadalom már történelem lenne. Azokban a tökéletlen demokráciákban, amelyekben mi élünk, vannak olyan különleges érdekek amelyek ellenzik a változásokat. Ezeknek befolyása és mély zsebe van, de végül is a politikában a legértékesebb pénznem a népszerűség a szavazók körében.



Ha mindazok a cégek, amelyek átadtak szabadalmakat a
nyílt forrásnak, vagy hozzájárultak a gyűjteményhez, eldöntenék hogy komolyan kampányolnak egy olyan szabályozásért amely eltörli a szoftverszabadalmakat, a probléma megoldódna. Mindaddig amíg ezt nem teszik, nem komoly amit csinálnak. Néhányuknak még az is lehet
az eltitkolt célja, hogy a szabadalmak segítségével megszerezzék a nyílt forrású világ irányítását. Legyünk résen.



Florian alapította a NoSoftwarePatents.com
kampányt. A szoftverszabadalmak elleni politikai munkássága miatt a Managing
Intellectual Property magazine szerepelteti "az 50 legbefolyásosabb ember a szellemi tulajdon területén" listán. "Az Év Európaija" cím várományosa.

ORFK és a jogvédők címmel kedden volt már egy cikk az ASVA és egyéb szerzői jogi szövetségek államigazgatást segítő munkájáról.

Az ASVA, a BSA és a ProArt ezentúl a rendőrséggel közösen szolgálja és védi a szerzői jogot.

Mindannyian naponta fogadunk el számítógépünk előtt ülve elolvasás és átgondolás nélkül végfelhasználói szerződéseket, úgynevezett EULA-kat. A Szabad Szoftver Intézet lefordítota és elérhetővé tette Annalee Newitz ezzel kapcsolatos írását itt.

A szabad szoftveres és nyílt forrású társadalom nagyjai felhívják a világ közösségét a szoftverszabadalmak elleni szavazásra a "2005 Év Európaija" szavazáson.

Richard Stallman, Tim O'Reilly, Alan Cox, Rasmus Lerdorf és Monty Widenius támogatja Florian Mueller jelölését "mert ő a NoSoftwarePatents jeggyel utazik, és ez az az üzenet amit el szeretnénk küldeni".Brüsszel, 2005, október 20 -- A szabad és nyílt forrású szoftver közösség hírességeinek egy csoportja latba veti tekintélyét a "2005 Év Európaija" szavazással kapcsolatban, felhíva a világ szoftverfejlesztőit és -felhasználóit arra hogy szavazzanak Florian Muellerre, a NoSoftwarePatents.com kampány alapítójára a nyílt internetes szavazáson.

Az illusztris konzorcium tagjai (abc sorrendben):

- Alan Cox, Redhat fejlesztő, Linux kernel fejlesztő,

- Rasmus Lerdorf, a PHP programozási nyelv megalkotója,

- Tim O'Reilly, könyvkiadó és konferenciaszervező

- Richard Stallman, a Free Software Foundation elnöke (aki 1984-ben elkezdte azt a munkát, ami a mai népszerű GNU/Linux operációs rendszerhez vezetett)

- Monty Widenius, a MySQL adatbázis megalkotója.

Egy NoSoftwarePatents sajtóközleményben a közösség vezetői kifejezték a támogatásukat a szavazási javaslat mellett, amelyet a NoSoftwarePatents.com több mint egy tucat nyelven megjelentetett.


http://www.nosoftwarepatents.com/hu/m/ev50/vote.html

A szavazat résztvevőinek a szavazás mind a tíz kategóriájából választaniuk kell. A szavazási javaslatban a NoSoftwarePatents.com elmagyarázza azt a szerepet, amit a különböző jelöltek játszottak a szoftverszabadalmi vitában, így a szavazók díjazhatják a szoftverszabadalmak ellenzőit és büntethetik a szabadalompárti politikusokat.

Szeptember 22-én Florian Muellert jelölték az EU legnagyobb presztizsű politikával kapcsolatos díjára, az "EV50 Az ÉV Európaija" díjra. A zsűri ezzel elismerte azt a munkát, amit a szoftverszabadalmak legalizálására létrehozott direktívatervezet ellen végzett. Az Európai Parlament a
javaslatot július 6-án földcsuszamlásszerű, 648-32 arányban elvetette.

Mueller, aki aláhúzta, hogy ezt a jelölést "a teljes közösségnek,
különösen a Szabad Információs Infrastruktúra Alapítványnak (FFII)" köszönheti, a jelölést a kampány többnyelvű weboldalért, a médiában és nyilvános eseményeken való felszólalásaiért, és az Európai Parlament tagjainál valamint néhány EU tagállam kormányánál és képviselőinél végzett lobbizásért kapta.

Az European Voice, ami egy nagyobb EU fókuszú hetilap egy Internet szavazást csinál, amelyen Mueller többek között a U2 frontemberével, Bonoval, Bob Geldorffal, J.K. Rowling-al, a Harry Potter írójával, valamint olyan politikai vezetőkkel versenyzik, mint Tony Blair brit miniszterelnök, Gerhard Schroeder lelépő német kancellár, és Schroeder várható utódja, Angela Merkel. A szavazás a világ nyilvánossága számára elérhető November 11.-éig.

Mueller jelölése kimutatta, hogy a szabad és nyílt forrású szoftver közösség különösen aktív szerepet játszott a szoftverszabadalmak elleni harcban, ugyanakkor a szoftverszabadalmak "mindanyiunkat veszélyeztetnek, mivel nem válogatnak programozási nyelv, operációs rendszer és liszenszelési modell között". A csoportot "nyugtalanítják
bizonyos hírek", amelyek szerint az EU más eszközöket keres arra, hogy a szoftverszabadalmaknak Európában jogi alapot teremtsen. A lehetőségek között felmerült az EU közösségi szabadalmáról szóló szabályozás.

A sajtóközlemény aláhúzta azt a tényt, hogy "ez a kampány egy ügyről, és nem egy emberről szól": Az embereket azért kérjük arra, hogy Muellerre szavazzanak, "mert ő a NoSoftwarePatents jeggyel utazik, és ez az az üzenet amit el szeretnénk küldeni".

A NoSoftwarePatents.com jelölés a szavazólapon rögtön Mueller neve mellett jobra található (http://www.ev50.com/poll).

A javaslat a továbbiakban kifejtette: "Néhány további jelölt szintén valós érdekek és nemes ügyek mögött áll. Mindazonáltal azokat az ügyek és emberek már sok figyelmet kaptak a tömegmédiában, míg a szoftverszabadalmak hatásai az egész világra, a fejlődő országokat is beleértve a jelenleginél sokkal nagyobb közfigyelmet érdemelnek. Abban
az értelemben, hogy a szoftevrszabadalmak szellemi lépéseket
monopolizálnak, ez egyben emberi jogi kérdés is.

Mueller biztos abban, hogy megnyerheti az "Év Európaija" címet még a híres versenytársakkal szemben is, a "szoftverszabadalmak elleneni mozgalom nyilvánvaló e-kampány erejének" segítségével. A szavazási javaslat és az idézetek mellett a honlap tartalmaz egy email űrlapot is,
amelynek segítségével a támogatók továbbíthatják a hírt
(http://www.nosoftwarepatents.com/hu/m/ev50/notify.html), valamint reklámcsíkokat is (http://www.nosoftwarepatents.com/hu/m/ev50/banners.html).

A választási kampány két fő szlogenje: "Szavazz a Szoftverszabadalmak ellen!" és "Szavazz a programozáshoz való jogodért!".

Mueller szerint, ha megnyeri a szavazást, akkor "mindenki nyertes lesz". Ígérete szerint "a Microsoft által szponzorált pénzdíjjal az FFII-t támogatja", amely nélkül ő "valószínűleg nem folyt volna bele ebbe a harcba, a győzelemről nem is beszélve".

Az EV50 nyerteseit November 29.-én hirdetik i. A gálaest a brüsszeli Palais d'Egmont-ban lesz, és az Európai Parlament előző elnöke, Pat Cox lesz a házigazda, akit amerikai vállalatok a Július 6-ai szavazás hajrájában a szoftverszabadalmak melletti lobbizásra béreltek fel. Az
EV50 díjat a Guy Verhofstadt belga miniszterelnök támogatja. A szponzorok között ott található a Burson-Marsteller nevű PR és lobbicég, a szoftverfejlesztő Microsoft Corporation (a szoftevrszabadalmak egyik nagyobb birtokosa és támogatója), és a Novartis nevű gyógyszeróriás. Az European Voice az Economist csoport kiadványa.

Megjegyzés: Florian Mueller a NoSoftwarePatents.com kampányt 2004-ben három üzleti támogatóval (1&1, Red Hat, Mysql AB) alapította, és 2005 márciusáig menedzselte. Ezek után átadta a weboldalt a Szabad Információs Infrastruktúra alapítványnak (FFII), a szoftverszabadalmak elleni közdelmet vezető európai civil szervezetnek.

Kapcsolati információ

Florian Mueller

florian.mueller@nosoftwarepatents.com

Magosányi Árpád

mag@zpok.hu

+36-20-354-7513

Somogyi Péter

jerry@zpok.hu