Szerzői jog, Online jog, Szólásszabadság

Szabadalmat sért az Internet Explorer?

Az amerikai Szabadalmi és Védjegyhivatal (USPTO) érvényesnek találta a Kaliforniai Egyetem és az Eolas webböngészőkkel kapcsolatos szabadalmát, amelynek megsértéséért a Microsoftot több mint félmilliárd dollárra perelik - írja a Computerworld. A szabadalom a multimédiás pluginek kezelésével, a weboldalakba ágyazott videók és hangok lejátszásával kapcsolatos.A cikkből az alábbi részt amelném még ki:

"Szakértők attól tartanak, hogy egy Microsoft-ellenes végső bírósági döntés romba döntheti a web működését, mivel a technológia több más vállalat termékét is érinti, például Adobe és Macromedia szoftvereket, a RealPlayert, a QuickTime-ot, a Sun Java virtuális gépét vagy akár a Firefox böngészőt. A szabadalmaztatott eljárás ugyan megkerülhető, de ehhez szoftverek tucatjait és weboldalak milliárdjait kellene módosítani. "

A teljes cikk itt.

Érdeklődésre számot tartó törvénymódosítások

A parlament őszi ülésszakának programjában 3, a szabad szoftverekkel foglalkozó civil szervezetek érdeklődésére számot tartó törvényjavaslatot számoltam.

Októberben a lobbitörvényt és a szerzői jogi törvény módosítását, decemberben pedig gyakorlatilag az összes tudásmonopóliummal kapcsolatos törvény - a szabadalmi törvény is - módosítását tárgyalja a Tisztelt Ház.Aki úgy érzi, hogy bele szeretne szólni ezekbe a kérdésekbe, keresse magot, vagy a Zöld Pók Alapítvány szoftverszabadalmi munkacsoportját.

A teljes törvényalkotási program elérhető az országgyűlés honlapján.

Lobbitörvény.

"A megbízás alapján folytatott érdekérvényesítésről szóló törvényjavaslat

Közepes terjedelmű szabályozás.

Benyújtás időpontja: 2005. augusztus

Parlamenti előadó: IM

A szabályozás célja egyrészt annak biztosítása, hogy nyilvánosságra kerüljenek azok az érdekek, amelyek egy-egy jogalkotói, jogalkalmazói döntés mögött állnak, másrészt pedig, hogy az érdekérvényesítést megbízás alapján, üzletszerűen végzők eddig specifikus szabályozás nélküli tevékenységét a jog eszközével korlátok közé lehessen szorítani, rendezve így kötelességeiket és jogaikat."

Szjt.

"A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat

Kis terjedelmű szabályozás

Benyújtás időpontja: 2005. június

Parlamenti előadó: IM

A szabályozás célja az európai közösségi jog előírásaival való összhang megteremtése mellett az, hogy az alkotások első eladását követő átruházásból a műalkotások szerzői számára méltányos részesedést biztosítson. Ennek érdekében módosulnak a követő jogra vonatkozó szerzői jogi rendelkezések, különös tekintettel a díjfizetésre kötelezettek körére, valamint a díj mértékére és a fizetés részletszabályaira."

Patent!

"A szellemi tulajdonjogokra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat

Benne: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény,

a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény,

a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény,

a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény,

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása.

Közepes terjedelmű szabályozás.

Benyújtás időpontja: 2005. november

Parlamenti előadó: IM

A szabályozás célja jogharmonizációs kötelezettségeink (2004/48/EK irányelv) teljesítése."

A Microsoft újabb zseniális szabadalmi beadványa

Tulajdonképpen FUN kategória kéne, hogy legyen, de sajnos nem az.

A Microsoft még 2004 februárjában egy újabb szabadalmi kérelmet nyújtott be az Amerikai Szabadalmi hivatalnak. Ez tegnap vált publikussá. Tehát szerencsére még nem érvényes, megtámadható, de az, hogy most publikálták azt is jelenti, hogy a szabadalmi hivatal idáig még nem talált semmi kifogásolnivalót benne. Az elképesztően innovatív "találmány", nem más, mint:

"elektronikus dokumentumban előforduló számadatok vizuális kiemelése".Ez azt hiszem esélyes, hogy megdöntse az eddigi abszurditási rekordot. Érdemes elolvasni a beadványt, mert viszonylag rövid, így mindenki aki rendelkezik némi angol nyelvtudással és egy kis szabad idővel meggyőződhet róla, hogy tényleg nincs benne semmi innovatív. Továbbá azért is érdemes elolvasni, mert elég jól megfigyelhetőek rajta a triviális szoftverszabadalmak tipikus műfaji jegyei.

Az igénypontok gondosan zárják a szöget, az szövegrész kiemelésének összes elképzelhető módját lefedik, plusz azzal, hogy a szám szöveges formában is előfordulhat ügyesen nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a szabadalmat esetleg számok kiemelésén kívül másra is értelmezni lehessen.

A szabadalmat részletesen leíró részben pedig rengeteg a mellébeszélés. Leírja, hogy egyáltalán mi az, hogy számítógép, úgy, hogy az minden processzorral és valamilyen adatbusszal rendelkező gépre ráhúzható legyen, részletesen kitérve a jelenlegi adathordozókra, külön említve RAM-ot, ROM-ot, merevlemezt, CD-t, DVD-t, vagyis egy csomó mindent, aminek lényegében semmi köze a témához. (De később Európában ez jól jöhet majd, mert ezzel lehet igazolni, hogy ez "természeti erőkre ható" szabadalom, hiszem meg van említve benne egy csomó hardver.) Példákat hoz, hogy hogyan integrálódhat egy ez a "találmány" egy program kezelőfelületébe, hogy például hogyan lehet megoldani dinamikusan linkelődő könyvtárakkal, stb. Arra azonban kínosan ügyel, hogy a számok felismerésének (ne feledjük, szöveges formában is előfordulhatnak) algoritmusáról semmi konkrétat ne áruljon el, csak annyit, hogy a szövegesen leírt számokat különböző nyelveken többek között egy táblázatba is lehet foglalni, amibe tetszőleges saját szó is felvehető (ügyes, nagyon ügyes fogalmazás, itt használja ki a számoknál tágabb értelmezés lehetőségét), és valamilyen - az adott nyelvre jellemző - képzési szabályokkal illeszteni. Azon túl, hogy ezekről a szabályokról, illetve alkalmazásuk mikéntjéről nem esik szó, természetesen ez nem zárja ki a táblázatos helyett más módszer használatát sem, hiszen ez nem főigénypont, csak egy megvalósítási példa.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy az igénypontok nem tartalmaznak implementációs részleteket, tehát lényegében a problémát szabadalmaztatják, nem pedig a problémára adott megoldást. A részletes leírás pedig ködösít, sok a problémához szorosan nem kapcsolódó szövegrész, illetve az ismétlődő töltelékszöveg. Ugyanakkor nem ad teljeskörű megvalósítást, pont az igazán érdekes részleteket hagyja ki. Végül de nem utolsó sorban nyitva hagyja a tágabb értelmezés lehetőségét is.

Akinek nincs kedve elolvasni legalább a csatolt képet tekintse meg: itt

(A webes megtekintés egyszerűsítése végett TIFF formátumban.)

A teljes beadvány szövege: itt

A slashdot híre: itt

Továbbra is bejegyzik az európai szoftver-szabadalmakat

Dacára annak, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elutasította a sok vitát kiváltó javaslatot, az egyes szabadalmi hivatalok továbbra is bejegyzik a számítógéppel megvalósított találmányokat.Az egyértelmű elutasítás ugyanis nem jelenti a szoftverszabadalmak végét, mivel a hivatalok jelenleg is bejegyzik a benyújtott találmányokat - figyelmeztetett a héten az Európai Bizottság.

Véleményük szerint a direktíva mindössze a jogharmonizációra törekedett, és egyáltalán nem jelentett volna olyan katasztrófát, amelyet ellenzői hangoztattak. "A bizottság továbbra is fenntartja azon álláspontját, miszerint az egységes direktíva hiányában a különböző nemzeti hivatalok és az Európai Szabadalmi Hivatal továbbra is bejegyzik a benyújtott szoftverszabadalmakat" - áll a közleményben.

Az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office, EPO) ugyanis kijelentette, hogy folytatja a szabadalmak bejegyzését, bár igyekezett kihangsúlyozni azokat a különbségeket, amelyek elkülönítik a szervezet módszerét az amerikai eljárástól. "Mint minden találmány esetében, a számítógéppel megvalósított találmányok is csak abban az esetben jegyezhetők be, ha megfelelő technikai karakterrel bírnak, és valóban új módszert alkalmaznak" - jegyzi meg a bizottság közleménye. Szabadalom tehát nem jár abban az esetben, ha nincs valós technikai hozzájárulás.

Egyesek szerint azonban az EPO hiába folytatja ez eddigi gyakorlatot, előfordulhat ugyanis, hogy maga a bejegyzés nem is érvényes. Hartmut Pilch, a Foundation for a Free Information Infrastructure (FFII) elnöke a ZDNet híroldalnak adott interjújában kijelentette, hogy a szabdadalmak bejegyzése ebben a pillanatban igencsak bizonytalan jogi alapon történik. A szervezet - amely a direktíva egyik leghangosabb ellenzője - éppen ezért nem fog tétlenül ülni, és a tekintélyes költségek ellenére várhatóan megtámad majd bizonyos szabadalmakat.

Nyilvánvaló, hogy ez nem a legjobb megoldás, de a jelenlegi helyzetben nem látnak más módot a tiltakozásra.

Forrás itt.