A Microsoft újabb zseniális szabadalmi beadványa

Szerzői jog, Online jog, Szólásszabadság

Tulajdonképpen FUN kategória kéne, hogy legyen, de sajnos nem az.

A Microsoft még 2004 februárjában egy újabb szabadalmi kérelmet nyújtott be az Amerikai Szabadalmi hivatalnak. Ez tegnap vált publikussá. Tehát szerencsére még nem érvényes, megtámadható, de az, hogy most publikálták azt is jelenti, hogy a szabadalmi hivatal idáig még nem talált semmi kifogásolnivalót benne. Az elképesztően innovatív "találmány", nem más, mint:

"elektronikus dokumentumban előforduló számadatok vizuális kiemelése".Ez azt hiszem esélyes, hogy megdöntse az eddigi abszurditási rekordot. Érdemes elolvasni a beadványt, mert viszonylag rövid, így mindenki aki rendelkezik némi angol nyelvtudással és egy kis szabad idővel meggyőződhet róla, hogy tényleg nincs benne semmi innovatív. Továbbá azért is érdemes elolvasni, mert elég jól megfigyelhetőek rajta a triviális szoftverszabadalmak tipikus műfaji jegyei.

Az igénypontok gondosan zárják a szöget, az szövegrész kiemelésének összes elképzelhető módját lefedik, plusz azzal, hogy a szám szöveges formában is előfordulhat ügyesen nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a szabadalmat esetleg számok kiemelésén kívül másra is értelmezni lehessen.

A szabadalmat részletesen leíró részben pedig rengeteg a mellébeszélés. Leírja, hogy egyáltalán mi az, hogy számítógép, úgy, hogy az minden processzorral és valamilyen adatbusszal rendelkező gépre ráhúzható legyen, részletesen kitérve a jelenlegi adathordozókra, külön említve RAM-ot, ROM-ot, merevlemezt, CD-t, DVD-t, vagyis egy csomó mindent, aminek lényegében semmi köze a témához. (De később Európában ez jól jöhet majd, mert ezzel lehet igazolni, hogy ez "természeti erőkre ható" szabadalom, hiszem meg van említve benne egy csomó hardver.) Példákat hoz, hogy hogyan integrálódhat egy ez a "találmány" egy program kezelőfelületébe, hogy például hogyan lehet megoldani dinamikusan linkelődő könyvtárakkal, stb. Arra azonban kínosan ügyel, hogy a számok felismerésének (ne feledjük, szöveges formában is előfordulhatnak) algoritmusáról semmi konkrétat ne áruljon el, csak annyit, hogy a szövegesen leírt számokat különböző nyelveken többek között egy táblázatba is lehet foglalni, amibe tetszőleges saját szó is felvehető (ügyes, nagyon ügyes fogalmazás, itt használja ki a számoknál tágabb értelmezés lehetőségét), és valamilyen - az adott nyelvre jellemző - képzési szabályokkal illeszteni. Azon túl, hogy ezekről a szabályokról, illetve alkalmazásuk mikéntjéről nem esik szó, természetesen ez nem zárja ki a táblázatos helyett más módszer használatát sem, hiszen ez nem főigénypont, csak egy megvalósítási példa.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy az igénypontok nem tartalmaznak implementációs részleteket, tehát lényegében a problémát szabadalmaztatják, nem pedig a problémára adott megoldást. A részletes leírás pedig ködösít, sok a problémához szorosan nem kapcsolódó szövegrész, illetve az ismétlődő töltelékszöveg. Ugyanakkor nem ad teljeskörű megvalósítást, pont az igazán érdekes részleteket hagyja ki. Végül de nem utolsó sorban nyitva hagyja a tágabb értelmezés lehetőségét is.

Akinek nincs kedve elolvasni legalább a csatolt képet tekintse meg: itt

(A webes megtekintés egyszerűsítése végett TIFF formátumban.)

A teljes beadvány szövege: itt

A slashdot híre: itt

( Panther v | 2005. 08. 13., szo – 09:22 )

Duplakatt után szabadon. Remélem, az EU továbbra sem akar szabadalmakat - ha ez így megy tovább, a végén nem lesz érdemes az amerikaiaknak szoftvert írni, mert úgyis szabadalmat fog sérteni.

( th v | 2005. 08. 13., szo – 09:23 )

En ezen mar nem csodalkozok. Sajnos. Es nem er annyit, hogy felidegesitsem magam miatta :(

Ezzel egy ujabb tanubizonysagot tett az a bizonyos ceg arrol, hogy hogy lehet fair modon versenyezni a softwarepiacon.

( pim | 2005. 08. 13., szo – 09:28 )

Akkor ezért majd fizetni kell?

Trey fog tejelni, vagy a portál írói, vagy én? :)

( Misi | 2005. 08. 13., szo – 09:58 )

A fentiek fényében érdemes ezt is elolvasni:

Rászabadult a Microsoft a szabadalmakra [www.fn.hu].

Jó taktika heti 15 szabadalmi kérelmet beadni, ki tudja feldolgozni? Nem is beszélve arról, hogy az első 10-15 még felzúdulást kelt, aztán szép lassan mindenki beletörődik, hogy így van ez, utánna már mindent bejegyeznek. Ki bírná erőforrással, hogy az összes triviálist megtámadja?

Misi

( zeller | 2005. 08. 13., szo – 11:49 )

Akkor a Sony-Ericsson P800-on az SMS-ben vagy máshol megjelenő telefonszám-gyanús karaktersorozat "linkként" (aláhúzva, kékítve, ha rábökök, azonnal hívja) történő megjelenítése is szabadalommal védett lesz, illetve a lokalizációs projektek sem "lokalizálhatnak" számokat tartalmazó stringeket (számok, dátum, idő, stb.), satöbbi...

Nade neharagudj, egy szabadalmi hivatalnak csak kéne, hogy legyen elég embere erre, mert a több beadvány = több illeték, márpedig egy beadvány elbírálásának ára önmagában is elég magas. Az illetékekből simán ki lehetne fizetni a tisztviselők munkadíját. Tehát ez nem lehet kifogás.

Arról nem is beszélve, hogy az ilyen nyilvánvaló próbálkozásokat, mint ez is itt, kb a benyújtást követő munkanapon úgy kéne kivágni, hogy csak úgy porzik. Nem hiszem, hogy egy szabadalmi jogásznak 1 napnál több munkájába kerülne legalább 1 kifogást találni ebben.

( Hijaszu | 2005. 08. 13., szo – 14:28 )

Esetleg a szabadalmi hivatalt erdekelte kene tenni a hulye szabadalmak elutasitasaban. Peldaul mondhatnak, hogy minden pongyolan, mellebeszelosen, flegman es legfokeppen nem konkretan megfogalmazott szabadalmat elutasitanak es plusz nehany millas szamlat allitanak ki, mert el kellett olvasniuk. Mindjart megszunne ez a szorakozas.

Félreérthető voltam?

Én nem arra céloztam, hogy a szabadalmi hivatal nem bírja emberrel. Abból van elég, át is engedi az összeset.

Azok nem bírják erőforrással, akik felhívják a figyelmet az ilyen szabadalmakra, mint ami ebben a cikkben is van.

Nyilván szabadalmi hivatal örül, ha sok van, sok pénz jön beblőle. Rá is bólint az összesre, mert ugye ha megjön az étvágy...

Misi

( Joco8192 v | 2005. 08. 13., szo – 14:44 )

Esetleg párat valahogy szabadalmaztatni és a bírságot kironi a szabadalmi hivatalra de akorát , hogy bele ropanjon. Meg persze a jog alkotokra is mert akkor csak a szoftver szabadalom ellen való felépésel tudnának kibujni a szorítobol. Vagy fizetsz 1-2 miliárd $-t mert loptál, vagy legálisá teszed .

Biztos én nem olvastam el elég jól.

Csak sajnos szokás manapság ezt is emlegetni, hogy a "szegény szabadalmi hivatalt tülhalmozzák a sok kérelemmel, ezért nem tudják érdemben vizsgálni őket, így átcsúszik 1-2 olyan, aminek nem kéne." Hát nem 1-2 ilyen csúszik át, hanem tömegesen fogadják el őket.

A baj az, hogy a szabadalom megtámadásának rettentően megalapozottnak és minden szempontból kifogásolhatatlannak kell lennie, mert ezeket bezzeg nagyon kritikus szemmel vizsgálják. Biztos vagyok benne, hogy lenne csomó ember, aki szánna egy keveset a szabadidejéből, hogy tegyen az ilyen veszélyes szabadalmak ellen, csakhát nincs meg a megfelelő jogi képesítése hozzá. (nekem sincs). Pedig azért nem ártana a hivatalnak, hogy minden szabadalommal legalább dupla munkájuk legyen, esetleg elgondolkodnának rajta, hogy jobban kéne végezniük a munkájukat. Persze a legjobb az lenne, ha a hibásan elfogadott szabadalmak után felelősségre vonná valaki a hivatalt. Szép álom...

( norba | 2005. 08. 14., v – 00:41 )

Adott esetben lehetne szabadalmaztatni a triviális szabadalmak beadásával történő piaci pozíció erősítését. Részletesen leírva (persze többféleképp értelmezhető módon :) az ilyen szabadalmak ismertetőjeleit.

Utána lehetne szabadalomsértésért perelni az összes olyan céget, ami triviális szabadalom beadásával próbálkozik.

A dolog európában is működhet, hisz erősen hat "természeti erőkre", pl.: papír amin beadod, bélyegző, amit rányomnak :)

( benyoka | 2005. 08. 15., h – 12:48 )

Én csak azt nem értem, hogy miért nincsen (vagy ha van, miért nem fedezték fel eddig), hogy a rosszhiszeműen valótlan szabadalmakat bejegyzőket bűntetőjogi felelősségre lehessen vonni. Egy ilyen cégtől, mint a M$ elvárható, hogy elég információval rendelkezzen ahhoz, hogy egy ilyen szabadalmi kérelmet csakis rosszhiszeműen nyújthasson be. Ez is a csalás egy formája, csak még egy bíróség sem mondta ki.

On 2005-08-15, benyoka <benyoka@message.hu> wrote:
>
> Én csak azt nem értem, hogy miért nincsen (vagy ha van, miért nem fedezték
> fel eddig), hogy a rosszhiszem?en valótlan szabadalmakat bejegyz?ket
> b?ntet?jogi felel?sségre lehessen vonni. Egy ilyen cégt?l, mint a M$
> elvárható, hogy elég információval rendelkezzen ahhoz, hogy egy ilyen
> szabadalmi kérelmet csakis rosszhiszem?en nyújthasson be. Ez is a csalás
> egy formája, csak még egy bíróség sem mondta ki.

Olvasd el a Perens interjut, ami ma lett bekuldve ide a HUP-ra.

"We've seen great increases in software patenting in the United States
since 1984, when you couldn't patent software. That was reversed not by
any kind of vote, but by a court case."

Vagyis azt mondja, az USA-ban divo jelenlegi swpat orulet nem specifikus
jogi szabalyzas altal lett szentesitve, hanem precedens alapon.

Ha valaki vegigvinne egy "gagyi patent" pert, lehet, hogy lenne masfele
precedens is. Ez az, ami valtoztathatna valamit, nem a "by desgin"
meglehetosen tagan ertelmezheto torvenyi keret masszirozasa. Mert az,
mint olyan nem mond es nem is fog igent vagy nemet mondani.

Nekem legalabbis ez igy jon le, nem jartam utana reszletesen.

Cs.