Szerzői jog, Online jog, Szólásszabadság

Megfenyegették a PxScan/PxLinux fejlesztőjét

A PxLinux egy olyan program, ami lehetővé teszi, hogy a Plextor CD és DVD írók segítségével meg lehessen vizsgálni az írt lemezek minőségét. Ez lényegében a közismert windows-os PlexTools linuxos megfelelője.

A _zeb néven ismert fejlesztő a minap egy fenyegetést kapott a Shinano Kenshi japán cég (a PlexTools fejlesztője, a Plextor külső beszállítója) jogi képviselőjétől, miszerint azonnal távolítsa el a PxLinux-ot, mert indoklásunk szerint ez a jó hírnevüket sérti és tisztességtelen üzleti magatartás.A vádaknak úgy tűnik semmi alapjuk nincsen, de a fejlesztő állítása szerint nincs most abban a helyzetben, hogy egy esetleges jogi procedúra költségeit állni tudja. Egyelőre még megpróbál közvetlenül Plextorral egyeztetni (elvégre is a Plextor érdeke, hogy a termékeik speciális képességeit Linux alatt is ki lehessen használni), hátha így megoldható a probléma. Ha nem sikerül, akkor megkér valakit, hogy tükrözze le az egyébként GPL-es programot és fejlessze tovább, ő a későbbiekben nem fogja folytatni a fejlesztést, mert nem akarja a per kockázatát vállalni.

A Nokia megnyitja szabadalmait a Linux kernel számára (vagy mégsem?)

A Nokia tegnap egy sajtóközleményben bejelentette:

"engedélyezi az összes szabadalmának használatát a Linux kernel további fejlesztésében.

Ellentétben a nyílt szabványokkal, sok nyíltforrású szoftver projekt kizárólag szerzői jogi licenszeken alapul, ami nem tisztázza a szabadalmakkal kapcsolatos problémákat. A Nokia hiszi, hogy a Linux kernel fejlesztésében részt vevő sok magánember és cég által befektetett munka megérdemli a hivatalosan is garantált jogbiztonságot.

A Nokia üdvözli az iparág több résztvevője által a közelmúltban tett hasonló bejelentéseket, és hisz benne, hogy a helyzet jelentősen javulni fog, ha a Linux kernel és más nyílt forrású szoftverek további támogatói vállalják ezt nyilvánosan. ..."

Ez jó dolognak hangzik. De, amint lenni szokott a látszat csal, és ez rögtön kiderül, ha elolvassuk a bejelentés további részeit is:A Slashdot olvasói azonnal kiszúrták a következő bekezdést:

"The Patent Statement applies to Nokia's patents infringed by current official releases of the Linux Kernel and all future official releases of the Linux Kernel to the extent that Nokia has not declared new functionality embodied in such releases to be outside the scope of the Patent Statement. With respect to new functionality introduced into future Linux Kernel releases, Nokia reserves the right to declare that the Patent Statement shall not apply."

"Ez a szabadalmi nyilatkozat a Nokiának a Linux kernel jelenlegi és jövőbeni hivatalos kiadásaiban megsértett szabadalmaira vonatkozik. A jöbőbeli kiadásokra oly módon, hogy a Nokia most nem nyilvánítja a későbbiekben megjelenő új funkcionalitást ezen szabadalmi egyezményen hatályán automatikusan kívül esőnek. A Nokia fenntartja a jogot, hogy a jövőbeli kiadásokban megjelenő új funkcionalitást ezen szabadalmi bejelentés hatályán kívül helyezze."

Ezek fényében mindenki maga döntse el, hogy mennyire igaz az, amit az első két bekezdésben írtak.

Egy amerikai programozó beperelte az FSF alapítványt

"Egy amerikai programozó szerint a nyílt forráskód, illetve a GPL nyílt forráskódú licenc megsérti az amerikai törvényeket, ezért feljelentette a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztését támogató FSF alapítványt.""Némileg abszurd ötlettel állt elő egy, az Egyesült Államokban élő programozó. A nyílt forráskód, illetve a nyílt forráskódú szoftverek eddig a kereskedelmi forgalomban kapható programok olcsó és hatékony alternatíváinak számítottak. A programozó magát a Free Software Foundation (FSF) nevű, a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztését támogató alapítványt jelentette fel egy amerikai bíróságon. Az indok: helyi jogszabályokba ütköznek a szabadon hozzáférhető, a GPL-licenc hatálya alatt kifejlesztett szoftverek.



Daniel Wallace amerikai programozó úgy véli, a GPL megsérti az úgynevezett Clayton antitröszt törvényt, mivel a hatálya alá eső alkalmazások számára fix ár megállapítását teszi kötelezővé. Persze igaz, hogy minden, a GPL hatálya alatt kifejlesztett program fix árú, lévén mindegyik ingyenes. Wallace azzal vádolja az FSF-t, hogy a Red Hat, a Novell és más cégekkel közösen konspirált, azért, hogy elérje: a nyílt forráskódú, illetve a GPL hatálya alatt kifejlesztett szoftverek fixárasak legyenek. Ugyanakkor Wallace bizonyára nem ismeri a General Public License előírásait, hiszen a GPL kimondja, hogy azoknak az alkalmazásoknak is ingyeneseknek kell lenniük, amelyeket a bárki számára hozzáférhető GPL-kód bevonásával készítenek.



Larry Rosen, a nyílt forráskódú közösség érdekeit védő egyik ügyvéd szerint az amerikai programozónak gyakorlatilag alig van esélye a per megnyerésére. Rosen úgy véli, Wallace bármennyi pénzt elkérhet a munkájáért, de ugyanakkor nem adhatja el a sajátjaként más fejlesztők munkáját. Éppen emiatt nem sérti meg a GPL sem a Clayton antitröszt törvényt.



Mindenesetre ilyen elkeseredett támadásra még nem került sor a nyílt forráskódú fejlesztőközösség ellen és korábban még az olyan cégóriások is óvakodtak hasonló lépések megtételétől, mint a Microsoft. Wallace azonban elérte, hogy a GPL, bizonyára csak átmenetileg, de a vádlottak padjára jusson."



Az eredeti cikk a SuperGamez.hu honlapján olvasható.



(Forrás: SuperGamez.hu)




(Megjegyzés a cikk beküldőjétől: Komolyan nem tudom, hogy melyik kategóriába küldjem, s azt sem, sírjak e, vagy nevessek...)

Torvalds Tridgell-t okolja a Bitkeeper visszavonása miatt?

Torvalds Tridgellt okolja a Bitkeeper visszavonása miatt. Legalábbis a The Register szerint. Pár nappal ezelőtt a BitMover Inc. és Larry McVoy úgy döntöttek, hogy visszavonják a szabad Bitkeeper használatát lehetővé tevő licencet. A Bitkeeper (BK) volt az az SCM (source code management) eszköz, amelyet Linus és több core Linux fejlesztő is használt a Linux kernel fejlesztésekor. Linus többször is kijelentette, hogy szerinte a Bitkeeper a legjobb verziókezelő eszköz, és szívesen dolgozik vele még akkor is, ha az nem nyílt forrású. Számos szabad szoftver hívő - köztük a szabad szoftver megmozdulás atyja Richard M. Stallman is - azt vallotta, hogy helytelen dolog egy szabad operációs rendszer kernelt zárt forrású, szerzői jogvédelem alatt álló eszközzel fejleszteni. Amióta Linus a Bitkeeper segítségével fejlesztette a Linux kernelt, azóta állt az a sorozatos flame-ek központjában. Annak ellenére, hogy Linus kijelentette, hogy amióta a BK-t használja, megduplázódott a Linux kernel fejlesztésének üteme. A BitMover a visszavont Bitkeeper helyett egy nyílt forrású, de lényegesen csökkent képességű BK klienset ajánlott fel a fejlesztőknek.

Linus a BitMover sajtóhírére úgy reagált, hogy kijelentette, hogy a továbbiakban nem fogja használni a BK-t, és helyette egy saját patch menedzsment rendszert ütött össze pár nap alatt. Ez az új eszköz a git nevet kapta.

A BitMover tehát visszavonta licencet, tiszta sor. De vajon mi vagy ki állhatott a háttérben?



Egyes hírek szerint az ügy hátterében Andrew "Tridge" Tridgell (interjú) áll. Tridge a Samba projekt vezetője és emellett más jól ismert szabad szoftverek (pl. rsync) fejlesztője.Ő az aki reverse engineering útján próbál már sok-sok éve szabadon elérhető Windows NT/2000/2003 Domain Controllert adni a világnak. Nemrég (január) csatlakozott az OSDL-hez, így nevezhetjük Linus Torvalds munkatársának is. Az IBM elhagyása után azért csatlakozott az OSDL-hez, hogy ott teljes időben a Samba 4 munkálataival foglakozhasson. Az OSDL elismeri munkáját, hiszen az év elején OSDL fellow-nak nevezte, amely címet rajta kívül eddig csak Torvalds kapta meg.

Na de mi köze Tridge-nek a Bitkeeperhez?

Larry McVoy szerint sok. 2005. február 23-án McVoy megtudta Linustól, hogy Tridge visszafejtette a Bitkeeper protokollját, és képes arra, hogy kihúzzon (bk-pull) a BK fákból úgy anyagot, hogy nem kell egyetértenie a Bitkeeper licencével. (A Bitkeeper jellegzetessége, hogy a forráskódfa eredeti verziója mindig a BitMover-nél van, a fejlesztők saját gépükön mindig csak annak egy másolatát tárolják.) Ez a hír felizgatta Larry-t és tárgyalásokat kezdett Linussal, Tridge-el, és Stuart Cohennel az OSDL elnökével. A tárgyalások nem vezettek eredményre. Larry szerint Tridge annyira szabad szoftver hívő, hogy úgy gondolja, hogy aki nem használ szabad szoftvert, az bűnben ég. Torvalds keményen dolgozott annak érdekében, hogy megállítsa Tridge-t. McVoy és Torvalds megpróbálták meggyőzni, hogy hagyja abba a munkát. Torvalds megértette McVoy és a BitMover álláspontját, amely valami ilyesmi volt:

- Larrynek nincs baja azzal, ha valaki egy szabad alternatívát ír a Bitkeeper helyett.

- Larrynek azzal van baja, ha valaki az ő munkáját visszafejtve hozza létre ezt az alternatívát. McVoy nyíltan megmondta, hogy bárki konkurrálhat vele, de nem úgy, hogy az ő vállán állva éri el a céljait.

Közben Larry és az OSDL folytatták az egyeztetést. Larry köztudottan forró fejű, ezért a BitMover sokkal nyugodtabb kereskedelmi alelnöke folytatta a tárgyalásokat. A tárgyalások nem vezettek eredményre, mert az OSDL CEO-ja azt mondta, hogy ez nem az OSDL problémája, oldja meg a BitMover ahogy akarja. Arra ígéretet kaptak, hogy Tridge addig nem folytatja a munkát, amíg a BitMover ki nem találja, hogy mi legyen a következő lépés. A BitMover szerint ennek ellenére a munka folyt tovább. A BitMover úgy érezte, hogy ezt a helyzetet már nem tudja megoldani, ezért végül úgy döntöttek, hogy visszavonják a szabadon felhasználható Bitkeepert.

Andrew Tridgell azt nyilatkozta, hogy reméli, hogy a későbbiekben bővebb infókat is nyilvánosságra tud majd hozni, de jelenleg csak annyit mondhat, hogy februárban létrehozott egy eszközt, amely együtt tud működni a Bitkeeperrel. Az eszköz létrehozásakor nem használta fel a Bitkeepert, és soha nem szegte meg annak licencét. Szerinte ő az eszközt teljesen legális és etikus keretek között fejlesztette ki.

Érdekes olvasmányok:

'Tridge' on joining OSDL, Samba4, patents, and bad predictions

BitKeeper and Linux: The end of the road?

Linus Torvalds in bizarre attack on open source

Torvalds knifes Tridgell

VI. Infokommunikációs szakmai nap

"A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának
Informatikai- és Kommunikációs Jogi Kutatóintézete tisztelettel meghívja Önt VI. INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZAKMAI NAP című rendezvényére, melynek témája:A SZOFTVER JOGI VÉDELME

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

A rendezvény időpontja: 2005. április 21. 10.00 - 17.30

Helyszín: PTE Rákóczi úti Díszterme.

Részletes program és regisztráció (április 20-ig): http://iszn.ajk.pte.hu

A részvétel ingyenes."

Bővebben itt olvashatsz.

"A konferencia előadásai:

A SZOFTVER SZERZŐI JOGI SZABÁLYOZÁSA

Dr. Faludi Gábor (egyetemi docens, az ARTISJUS jogi igazgatója)

A SZÁMÍTÓGÉPPEL MEGVALÓSÍTOTT TALÁLMÁNYOK SZABADALMAZHATÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ IRÁNYELVJAVASLAT

Dr. Ficsor Mihály (jogi elnökhelyettes, Magyar Szabadalmi Hivatal)

A SZOFTVER-FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEK FAJTÁI ÉS JELLEMZŐ TARTALMI ELEMEI

Dr. Gross Balázs (licencelési tanácsadó, LicensePro Kft.)

A NYÍLT FORRÁSÚ LICENCEK ÉS A MAGYAR JOG

Dr. Ádám Szilveszter (PhD hallgató)

SZOFTVERREL KAPCSOLATOS EGYES FELELŐSSÉGI KÉRDÉSEK

Dr. Simon Dávid (PhD hallgató)

A SZOFTVER A VERSENYJOGBAN

Dr. Lenk Zsuzsanna (Európai Bizottság, Versenyügyi Főigazgatóság)

KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS A SZOFTVERJOG GYAKORLATÁRÓL

Dr. Egry Tibor (bíró, Pécsi Városi Bíróság),

Dr. Dudás Ágnes (ügyvédjelölt),

Dr. Magyar Csaba (ügyvéd),

Dr. Ormos Zoltán (ügyvéd)"

A Microsoft az amerikai szabadalmi rendszer felülvizsgálatát szorgalmazza

Csütörtökön Brad Smith a Microsoft igazgatósági főtanácsadója Washingtonban egész napos előadásban vázolta, hogy szerintük hogyan kellene megváltoztatni az ottani szabadalmi rendszert, hogy jobban illeszkedjen a szoftveripar működéséhez - írja a Microsoft Watch.



Tehát a Microsoft szerint az USA szabadalmi rendszerével nincs minden rendben!Konkrét módosítási javaslatokkal álltak elő, melyek máris nagy vitát váltottak ki. A legtöbb javaslat mellé hozható fel érv és ellenérv is:

- Le kell állítani Amerikai Szabadalmi és Védjegy Hivatal (USPTO) által beszedett különféle szabadalmi díjak és illetékek költségvetésbe átcsoportosítását. Ezzel lényegében önellátóvá tennék a szabadalmi hivatalt. Ez elsőre előnyösen hangzik, mi sem szeretjük, hogy pl.: a benzinárba foglalt útalapot nem útépítésre fordítják, hanem elnyeli a nagy költségvetési kalap. Viszont ellenérvként itt áll az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) példája, ami pontosan azért mert teljesen saját maga használja fel a díjbevételeket, közvetlenül anyagilag érdekelt és emiatt a jelenlegi viselkedése finoman szólva is etikátlan.

- A korábbi megvalósításról szóló bejelentéseket ne csak a szabadalom kihirdetése után, hanem a szabadalmaztatási folyamat során is be lehessen nyújtani. (korábbi megvalósítás, prior art, vagyis a szabadalom benyújtása előtt már létező megvalósítása a szabadalomban foglaltaknak, ami lényegében érvényteleníti a szabadalmi igényt, hiszen az már bizonyítottan nem új) Erről nincs különösebb vita, egyszerűbbé válik az eljárásrend tőle, számos utólagos per elkerülhető így.

- Legyen egy szabott eljárásrend a szabdalmak megtámadására, ne csak perrel lehessen egy szabadalom megsemmisítését kezdeményezni. Az előző pont gondolatmenetét viszi tovább. Lényegében előnyös változás lenne. Európában most is így működik

- Külön szövetségi bírósági ügosztály felállítása a szabadalmi ügyek tárgyalására, ezzel egységesebbé és kiszámíthatóbbá téve a döntéseket. Látszólag megint jó javaslat, hiszen jelenleg az USA-ban egy szabadalom bitorlási per egy szerencsejátékra emlékeztetett, amit nagyon nagy tétekkel játszanak és a bank mindig nyer. Mindenképpen csökkenteni kell az egymásnak ellentmondó bírói döntéseket. Viszont ennek a javaslatnak is van rossz oldala. Félő, hogy a külön szabadalmi bíróság tagjai idővel egy zárt elitet alkotnának, akik kezében jelentős hatalom összpontosulna ezáltal a nagyvállalati korrupció elsődleges célpontjaivá válnának. Az európai szabadalmi bürokrácia tele van ehhez hasonló példákkal. A kitűzött célt: a következetesebb ítéleteket, el lehetne érni a törvények szigorúbbá és világosabbá tételével is, a korrupció veszélye nélkül.

- Jobb harmonizáció és együttműködés más országokkal. Kellemesen semmitmondó javaslat. Még azt sem mondja ki, hogy ez most az amerikai rendszer hozzáigazítása másokéhoz vagy fordítva. Az egységes nemzetközi szabadalmi rendszer elvileg jól hangzik, bár olyan kissebb országoknak, mint Magyarország nem biztos, hogy tényleg előnyös. Minden azon múlik, hogy pontosan milyenek is lesznek azok az egységes feltételek.

- Az első feltaláló elsőbbsége helyett az első kérvényező elsőbbségének bevezetése, ahogy ez a többi országban is van. Ez váltja ki a legtöbb vitát! Egyesek szerint ez is egyszerűsíti az eljárásrendet, mert a feltalálási elsőség bizonyítása elég nehézkes jogi folyamat, a benyújtási elsőség viszont egyszerű. Azzal is érvelnek, hogy ez a triviális szabadalamakat megakadályozná, mert így ha többen nyújtják be ugyanazt, akkor az első kérelmező szabadalmaztatási eljárása indul meg, amit a lemaradt többiek azonnal leállítanak a saját korábbi megvalósításukra hivatkozva, így lehetetlenné téve a triviális szabadalom bejegyzését mindannyiuk számára. Úgy képzelik el, hogy ha egy "találmány" triviális, akkor annak következménye, hogy azt biztosan többen is meg fogják próbálni egyszerre bejegyezni. Az ellenzők viszont ebben a javaslatban éppenhogy azt látják, hogy ezzel a korábbi megvalósítás intézményét próbálják felszámolni, vagy legalábbis a szerepét csökkenteni. Ez esetben a szabadalmi rendszer "aki előbb a hivatalba ér", illetve "akit soron kívül beengednek" szintre degradálódik. Ez még a mostanihoz képest is komoly visszalépés lenne.

- Végül pedig eltörölnék az 500$-os bejegyeztetési illetéket a kisvállalkozók és magánszemélyek számára. Ez is érdekes javaslat, megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mit is akar a Microsoft elérni vele. Lényegében biztosítaná azt az esélyegyenlőséget, amit a szabad szoftveres közösség már egy jó ideje hiányol a szabadalmi rendszerből. Lehetséges, hogy ez egy egyszerű populista húzás, hogy minél többen támogassák ezt a javaslatcsomagot, illetve, hogy a szabad szoftver mozgalomnak ne lehessen ellenérve. Az is bizonyos, hogy a Microsoftnak sokkal egyszerűbb dolga van a szabadalmi ügyekben, ha jogilag képzelten, kispénzű magányszemélyekkel kerül szembe, akiknek csak 1-1 szabadalmuk van; mintha egy nagy, sok szabadalommal és nagy jogi költségvetéssel bíró óriásvállalattal (pl IBM) vagy dörzsölt spekuláns ügyvédi irodákkal találja szembe magát.

Egyébiránt az elemzők azt sejtik a háttérben, (amit a korábbiakban már én is hangozattam), hogy a sok vérszívó spekuláns, akik egyébként szükségszerű velejárói az olyan szabadalmi rendszereknek, ahol az ötletek önmagában való levédése megengedett, kezd a Microsoft zsebére menni. Az utóbbi időkben az MS többnyire rosszul jött ki az egyre szaporodó ellene indított szabadalmi perekből (lásd Eolas). Még akkor is, ha éppen nem született ítélet, esetenként nagyságrendileg 100 millió dolláros kártérítéseket kellett fizetniük peren kívüli megegyezés keretében.

Hogy a mostani javaslatok javítják, igazságosabbá teszik-e a szabadalmi rendszert a szabad szoftver szemszögéből is, az kérdéses. Egyelőre a megfogalmazások túl képlékenyek, ahhoz, hogy ezt el lehessen dönteni. Választ csak a konkrét törvénymódosítások ismeretében lehet majd mondani, ha egyáltalán sor kerül erre.

Az biztos, hogy az amerikai szabadalmi rendszer felülvizsgálatra szorul. Az is biztos, hogy a most elhangzott javaslatokban a Microsoft a saját érdekeit tartja leginkább szem előtt. A szoftverszabadalmak jelenleg csak kárt okoznak nekik is. Az viszont valószinűtlen, hogy feladták volna azt az elképzelésüket, hogy a szoftverszabadalmakkal fogják a szabad szoftvert ellehetetleníteni, hiszen ha mégis így lenne, akkor inkább a szoftverszabadalmak teljes eltörlése mellett kampányolnának.