A Netért szerint a BSA is beszállt a szoftverszabadalmi irányelv melletti lobbizásba.
Manipulatív, félrevezető levelet postáztak elsősorban szabadalmi területen tevékenykedő, de a szoftverszabadalmak speciális kérdéskörét teljes mélységében nem ismerő szakemberekhez. Emellett egy fiktív riportot és mellékeltek, amellyel az a látszatot akarták kelteni, hogy 2010-ben egymillió (!) európai vállalat telepíti át központját a világ más részére, mert az EP nem fogadta el a szoftverszabadalmi irányelvet.Meglepő anyag jutott el a NETÉRT-hez: a Business Software Alliance brüsszeli irodájának levele. A levélben az EU szoftverszabadalmi irányelvét - az összes részlet mellőzésével - nemes egyszerűséggel csak CII-direktívaként emlegeti a szervezet, s ezen direktíva támogatására szólítja fel a címzetteket.
A BSA brüsszeli irodája a manipulatív leveleket és a támogatásra felkérő válaszleveleket elsősorban szabadalmi területen tevékenykedő, de a szoftverszabadalmak speciális kérdéskörét teljes mélységében nem ismerő szakembereknek postázta. Nyilvánvaló, hogy megfelelő félretájékoztatással olyan, a maguk területén kiemelkedő szaktekintélyek támogatását próbálják elnyerni, akik a szoftverszabadalmakkal eddig nem foglalkoztak, ezért nem biztos, hogy teljes rálátásuk van a területre. A levélkampány fontos eleme, hogy a cimzettnek vissza kell küldeni a támogatásáról biztosító válasz levelezőlapot (amelyhez a küldeményben bérmentesített légipostai boritékot is mellékelt a BSA). A visszaküldés címzettjei közt szerepelnek magyar EU parlamenti képviselők és maga José Manuel Barosso, az Európai Bizottság Elnöke, valamint az ellenőrzést céljából a BSA iroda is.
A címzettek manipulálását egy fiktív riporttal kezdi az erőszakos fellépéséről közismert szervezet brüsszeli irodája. Természetesen ebben a tudósításban szó sem esik a független fejlesztőcégek tönkremeneteléről, a "duplaklikk" szabadalmaztatásáról, vagy a nyílt forráskódú "ingyenes" szoftverek megszűnéséről, helyette egy életszerűtlen jövőképet kapunk.
A fiktív riport a már ma is létező és aggasztó agyelszívás jelenségét drámaian tünteti fel, és azt prognosztizálja, hogy az agyelszívás minden eddiginél nagyobb méreteket ölt, ha nem fogadják el a CII-es direktivát. Ez a megtévesztés és csúsztatás tankönyvi alapesete, amikor egybemosnak két, egymástól független, ám létező és aggasztó jelenséget:
Drámai méreteket ölt az európai agyelszívás
Brüsszel, (2010. május 5.) - A tegnapi bejelentéssel, mely szerint 1 millió EU-beli cég telepítette át tavaly központját vagy kutató részlegét - vagy mindkettőt - az USA-ba, Indiába vagy Kínába, új mérföldkőhöz érkezett az európai agyelszívás. Az Európa Tanács éves versenyképességi jelentésében található kijózanító adatok Hans Schlau, a Kisvállakozások Európai Szövetségének az elnöke szerint "a vállakozók számára barátságtalan környezet" eredménye. "A dolgok rosszul mentek a CII direktíva előtt" - mondja, "de mióta az Európa Parlament elvetette a szabadalmakat a helyzet tarthatatlanná vált. Mondjanak nekem egy értelmes okot, miért maradjanak a cégek" - tette hozzá Schlau.
A fiktív riport alanyának bármely független fejlesztő tud értelmes választ adni, mondjuk így:
"Kedves Hans Schlau! Azért érdemes Európában maradnunk, mert itt nem tesznek tönkre a multinacionális cégek, és nem kell olyan evidens 'találmányokért' díjat fizetnünk, melyeknek jogait a tőkeerős cégek megszerezték. Azért érdemes itt maradnunk, mert itt létezik a nyílt forráskód, 'szabad' milliók kifizetése nélkül alkalmazni a 'dupla kattintást', és nem a multinacionális nagyvállalatok seprik be a szellemi termékeink bevételeit"
A Netért által nyilvánosságra hozott levél írója, Francisco Mignorance, a BSA Európa közjogi igazgatója szerint "néhány törvényalkotó azt gondolja hogy a szabadalmak visszafogják az innovációt".
A Netért nem hiszi, hogy a törvényalkotók ennyire tájékozatlanok lennének. Szerintük a törvényalkotók tisztában vannak a szabadalmak fontosságával, mint ahogy azzal is, hogy milyen következményekkel járna, ha a tőkeerős nagyvállalatok saját érdekeik szerint használnák fel ezen szoftverszabadalmakat profitmaximalizálásra. Nem kell részletezni, hogy milyen veszélyeket rejt magában egy közismert eljárás szabadalmaztása a független fejlesztők számára. A nyílt forráskódú, szabad szoftverek készítői illegalitásba kényszerülnének, a kis fejlesztőcégek tönkremennének, lelassulna az informatikai ipar fejlődése, a programok fejlesztési költsége az egekbe szökne, az IT-iparág teljes egészében néhány tőkeerős cég monopóliumává válna.
A Netért nyomatékosan kéri az érintetteket, hogy alaposan fontolják meg döntésüket. A szoftverek esetében a szabadalom olyan hatással bírna az informatikai szektorra, mint a vasbeton, tégla és üveg építőipari célú felhasználásának szabadalmi tilalomfákkal történő korlátozása. A dupla kattintás, a folyamatsáv, a nyilvános tömörítési eljárások, elterjedt és nyílvánvaló programozási megoldások a programozók építőkövei.
Ezek azok az építőkövek, melyekre digitális világunk, e-társadalmunk épül.
Teljes cikk: Szoftverszabadalmak - A birodalom visszavág