Zöld jelzés a szoftverszabadalmi irányelvnek

Végül is, ha bizonyos szemszögből nézzük ez fél siker. Nem? Mivel ez így a beágyazott rendszerekre vonatkozik. Tehát nincs akkora veszélyben jelen pillanatban pl.: a linux vagy az mPlayer. Így a "dupla click" félelem sem valós. Javítsatok ki ha nem jól látom, persze én már ebbe belekavarodtam és szerintem nem vagyok egyedül.

> persze én már ebbe belekavarodtam és szerintem nem vagyok egyedül.

nem vagy egyedul. ebbe mar mindenki belekavarodott. ezert nem is ertem, hogy akik ott szavaznak vagy mittom en, azok mi alapjan teszik.

Ha jól értem azt leszabadalmaztathatod, ha az algoritmusod következtében a mosógéped felannyi vizet fog csak felhasználni az "intelligens" vezérlésnek köszönhetően ugyanannyi kg ruha kimosásához. Az adott szoftvermegoldást ekkor fel lehet használni az élet más területein szabadalomsértés nélkül, de a másik mosógépgyártó cég csak akkor teheti ezt, ha licenceli tőled a technológiát (ami ez esetben szoftverkomponenst is magában foglal).

Eleg sok helyen hasznalnak beagyazott rendszerekben linuxot.

pl. uClinux

Most mondhatnam az osszes AP gyartot szinte ...;)

Btw hol a hatar a szgep es a beagyazott rendszerek kozott?

Én nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy az Index jól látja a dolgokat. El kell olvasni a többi cikket is ezügyben.

www.heise.de [www.heise.de]


www.ovum.com (ők pl teljesen fordítva látják a dolgot)


Slashdot (ők is fordítva látják, mondjuk tőlük ezt megszokhattuk)


The Register [www.theregister.co.uk]


FFII a részletes összefoglalóval [wiki.ffii.org]

Ami én idáig felfogtam belőle, hogy gyakorlatilag 1:1 a tanács féle (rossz) verziót fogadták el, kivéve egy fontos dolgot, hogy a szabadalom tárgya valamilyen alkalmazott természeti tudomány (natural science) területére kell, hogy tartozzon, ami _elvileg_ kizárja a tisztán matematikát és az üzleti modelleket. Majd remélhetőleg lesz elemzés róla, hogy ez így ténylegesen kizárja-e. Egyrészt ebből sem a legjobb szövegezést fogadták el (volt olyan is ami explicite világosan megtiltott volna minden, a természeti erőkre közvetlenül nem ható igénypontokat), másrészt pedig ezen kívül még nagyon sok más kiskapu benn maradt a szövegben.

Hát igen. Ugye ez a probléma a duplaklikk szabadalommal is, mert az is csak "csökkent képességű vagy hordozható eszközökre" vonatkozik, csak jogilag nincs definiálva, hogy az mettől meddig terjed.

Hat egy biyony nagy bukas.

ugyanis ezek utan beagyazott rendszerekben ha valaki BSD/linuxra épülő szfotvert használ, akkor számára minden szoftverszabadalom érvényes. bármit számonkérhetnek rajta. és visszafelé, akármilyen szoftverkomponens szabadalmaztatható, ha fut egy PDA-n.

lesz itt jogi hajtépés a nagy cégek között bőségesen.

Én amiatt tartok az ilyen szabadalmaktól mert lassan a mosogépben is meg a dvd jatékosban is meg a....

...mindenben Linux lesz.

És nagyon el fog mosodni a határ: ez most egy Számítógép telepíthető szoftverekkel?! vagy csak a hűtőszekrény amin updateelhetem a Firefoxot:) ???

No, hát akkor én innentől részemről továbbra is ívesen teszek a kamu szabadalmakra. Aztán ha valaki perel, tegye nyugodtan, amíg olcsóbban lehet "lebeszélőembert" fogadni, mint amennyiért a jogdíjat adnák, addig jó eséllyel a "szabadalmárok" fognak elfogyni hamarabb.

Tudtad, hogy a szabadalombitorlas is a BTK-ban talalhato?

Tudtam. Meg azt is, hogy a törvény kérdéses esetben azt védi, akinek több pénze van ügyvédre.

És te tudtad, hogy mind a BTK, mind a PTK bőven tartalmaz ellentmondásokat, amikkel tetszőleges körülmények között megfogható vagy, azaz pusztán azért nincs rád húzva a vizes lepedő, mert senkinek nem lenne belőle annyi haszna, hogy megérje abajgatni téged?

(Amúgy érdekes, Gödel nemteljességi tételéből ugye egyenesen következik, hogy nem lehet olyan ellentmondásmentes törvénykönyvet csinálni, ami minden esetre alkalmazható lenne... Vagy rosszul emlékszem :) ?)

Igen, ezt hívják joghézagnak :)
Angol szász törvénykezés esetén ilyenkor a bíró újabb axiómákat fektet
le az ítéletével.

> (Amúgy érdekes, Gödel nemteljességi tételéből ugye egyenesen következik,
> hogy nem lehet olyan ellentmondásmentes törvénykönyvet csinálni, ami minden
> esetre alkalmazható lenne... Vagy rosszul emlékszem :) ?)
>

> Végül is, ha bizonyos szemszögből nézzük ez fél siker. Nem?

Vagyis fel bukas. :/

> Mivel ez így a
> beágyazott rendszerekre vonatkozik. Tehát nincs akkora veszélyben jelen
> pillanatban pl.: a linux vagy az mPlayer. Így a "dupla click" félelem sem
> valós. Javítsatok ki ha nem jól látom, persze én már ebbe belekavarodtam és
> szerintem nem vagyok egyedül.

A gond az, hogy a hatarok nem egyertelmuek es egyre kevesbe azok. Ma mar
PC architekturabol is barkacsolhatsz magadnak beagyazott rendszert...
Mondjuk ha a TV-met rakotom egy ilyen cuccra akkor arra mar tehetek
mplayert...? En telleg nem tudom.

De en is "zavarban" vagyok. :) Az ordog valszeg itt is a reszletekben
van...

Gödel bácsi megkövetelte, hogy a rendszer a természetes számok bonyolultságával rendelkezzen. az meg ugye van egy megszámlálhatóan végtelen. persze az emberi butaság sokkal végtelenebb:-))

a tétel egyébként az, hogy létezik olyan állítás, ami nem eldönthető. az axiómákból nem vezethető le sem az igen, sem a nem, és ha ezt hozzáveszik az axiómákhoz (vagy igennel, vagy nemmal), akkor lesz másik hasonló állítás.

> A gond az, hogy a hatarok nem egyertelmuek es egyre kevesbe azok. Ma mar
> PC architekturabol is barkacsolhatsz magadnak beagyazott rendszert...
> Mondjuk ha a TV-met rakotom egy ilyen cuccra akkor arra mar tehetek
> mplayert...? En telleg nem tudom.

Tehetsz. Ha otthon összebarkácsolsz bármit, akkor a rá vonatkozó
szabadalommal egész addig nem kell foglalkoznod, amíg el nem adod a
cuccot.

--
--- Friczy ---
'Death is not a bug, it's a feature'

Ha valaki BSD/linuxra epulo szoftverrel akart mosogepet csinalni, eddig is koltott megfelelo mennyisegu penzt a szabadalmi ugyek elintezesere (foleg, ha az USA piacon is el akart adni valamit). Sot, egy szabadalom birtokosanak az a legjobb, ha bekerul a dolga a Linux kernelbe: minel tobben kezdik el azt utana hasznalni, annal tobb a potencialisan megtamadhato ceg (foleg, ha valamelyikbol dollarmilliardos vallalkozas novi ki magat).

Vegyuk eszre, hogy ez amolyan erosebb kutya basic dolog. A vilag parezer eve igy mukodik, en egyelore nem latok eselyt ra, hogy ezt barki is megvaltoztathassa (hiszen akinek lehetosege lenne ra, annak nem erdeke, ugye)...

Oké, igazad van, én belevettem az "igaz/hamis"-t is, amire Gödel eredetileg nem hivatkozott, ergo neked van igazad. De ha hozzáveszed Tarski-t is (ha jól emlékszem, ő formalizálta), akkor kb. a "bizonyíthatatlan igaz v. cáfolhatatlan hamis" konstruálhatóságát kapjuk.

Ami meg a megszámlálhatóságot illeti, ugye a tár (az ms feltételezésével ellentétben :)...) megszámlálhatóan _véges_ sok, ergo az állapottér is az, azaz eleve nem tudsz ennél több állítást megfogalmazni/generálni/tárolni, azaz áll a nemteljességi. Kivéve persze, ha az évek során elfelejtettem valami relevánsat :).

ott a határ, hogy ha a mosógépet újra kell bootolni mert a program közepén lefagyott :)

Ezért imádunk gismon!

Jól látod a dolgot. A szabadalmi oltalmi körét az igénypont határozza meg, melyben ha benne van az alkalmazási kör - pl mosógép - akkor máshol szabadon felhasználható. (Persze ha jól írták meg a szabadalmi bejelentést akkor nincs értelme máshol használni.)

Visszafelé semmi nem szabadalmaztatható, mert a szabadalmazás feltétele az, hogy a találmány uj legyen, azaz soha sehol a megoldás nem került nyilvánosságra.

Lassan erre a mondatomra billentyűmakrót kell csinálnom :-)

Tényleg lesz hajtépés, de ez csak a beágyazott rendszereket gyártóknak fog fájni. Amúgy azon a piacon eddig is folyt a szabadalmi harc.

Biztosíthatlak, hogy nem felejtettél el semmi relevánsat, hacsak én is pontosan azt nem felejtettem el :-)

>> A gond az, hogy a hatarok nem egyertelmuek es egyre kevesbe azok. Ma mar
>> PC architekturabol is barkacsolhatsz magadnak beagyazott rendszert...
>> Mondjuk ha a TV-met rakotom egy ilyen cuccra akkor arra mar tehetek
>> mplayert...? En telleg nem tudom.
>
> Tehetsz. Ha otthon összebarkácsolsz bármit, akkor a rá vonatkozó
> szabadalommal egész addig nem kell foglalkoznod, amíg el nem adod a
> cuccot.

Ez teljesen jogszeru, vagy csak szokas alapon megy igy?

> Visszafelé semmi nem szabadalmaztatható, mert a szabadalmazás feltétele az,
> hogy a találmány uj legyen, azaz soha sehol a megoldás nem került
> nyilvánosságra.

Gyanitom a buktatoja az a dolognak, hogy hogy bizonyitod valamirol, hogy
mar letezett azelott is... Illetve, hogy egyalatalan van-e valaki aki
ezzel foglalkozik...