Szerzői jog, Online jog, Szólásszabadság

Régen a vallások uralkodtak. Ma a multik.

Régen ha szembeszálltál velük, máglyára küldtek. Ma itt még nem tartunk, de ki tudja, tíz év múlva mi lesz.

Nem gondolod, hogy valahogy elejét kéne venni ennek a folyamatnak?Ameddig windowst használsz, nem lehetsz biztos abban, hogy ebben a percben nem épp egy microsoft alkalmazott turkál a gépeden. Nincs meg a szabadságod, nem tehetsz azt amit akarsz. Ha ott fent eldönti holnap a microsoft elnöke, hogy holnaptól csak ennek a cégnek a programjait installálhatod, te nem tudsz mit csinalni. Úgy táncolsz, ahogy fütyülnek. Nem akadályozhatod meg, nincs beleszólásod a fejlesztésbe. Nincs meg az a szabadságod sem, hogy ezt - a neked nem tetsző - programrészt kitöröljed az operációs rendszer magjából. Akármit megtehetnek veled, a microsoft markában vagy.

Ha áttérsz egy open source operációs rendszerre (linux, bsd, stb...), szabad leszel. Ha neked nemtetsző dolgot akarnak rádkényszeríteni - ami másoknak sem tetszik - akkor nagy valószínűséggel használhatod a programnak egy "fork"-ját, másolatát, amit elkészítenek neked, kitörölve a - neked nem tetsző - programrészt. Ha nincs ilyen szerencséd, akkor meg lehet reklamálni, és ha sokan csatlakoznak hozzád, engednek, mert ezek nyitott projektek, a visszajelzések alapján javítják a program hibáit (ellentétben a microsofttal, ahova ha beküldöd a reklamációdat, nagy valószínűséggel nem lesz kijavítva a következő verzióban, mert rajtad kívül lesz nagyon sok ember aki megveszi a szoftvert). Ha pedig nem engednenek, saját magad is kitörölheted a kompromitáló részt a programból. Szabad leszel, mert nem uralkodik feletted senki, egy közösség része leszel, és te is hozzájárulhatsz ennek a fejlődéséhez, akár megpróbálhatod átformálni is. Egy közös legalább van bennünk: nem a pénz mozgat minket. Ez minden alapja.

Ameddig windowst használsz, kiszolgáltatott vagy a microsoft vezetőinek, akiknek az érdekük, hogy minél több pénzt húzzanak ki belőled. És a pénzből sosem elég. Nemsokárra beépítenek az alaplapokba egy chipet, amivel meggátolhatjak, hogy másold a termékeiket. Fizetőssé tehetik a jpeg képek létrehozását, küldését. Fizetőssé tehetik az mp3 lejátszást, mindent megtehetnek veled. Lassan bankkártya nélkül leülni egy windows elé nem is lehet majd.

Ha ilyen jövőt akarsz, és szeretsz korlátok között élni, a windows a te operációs rendszered.

Richard M. Stallman (RMS) egy nemrégiben megjelent LinuxWorld.com cikkben azt állította, hogy a Linux (itt ugye nem feletkezünk meg róla, hogy ha Linuxot mondok, az kizárólag a kernelről, és nem a diszribútorok által még köré szervezett programok összességéről, azaz a disztribúciókról van szó?) nem teljesen szabad szoftver (free).

Ezen kicsit elgondolkodtam. De nem csak én, hanem mások is.

Ha nem free, akkor mi van a Debiannal? A Debian Free Software Guidelines-t követve azt kell mondanunk, hogy a Linux kernel nem (teljesen) free szoftver. A "Social Contract" with the Free Software Community dokumentumban a Debian azt ígéri, hogy 100% free marad minden körülmények között. Namost ha a Linux kernel RMS szerint nem teljesen free, a Debian pedig azt állítja, hogy 100% free marad, akkor csak egy valami jöhet ki ebből.

Az, hogy Debiannak új kernel után kell néznie. Használja ezentúl a Hurd-öt, vagy valóban megvalósítja régi elképzelését, a Debian/*BSD-t. És ezentúl Debian GNU/Hurd, vagy/és Debian GNU/NetBSD lesz a neve.Nézzük bővebben. Miért nem teljes free jelenleg a Linux kernel?

RMS szerint két okból:

Az első ok:

RMS szerint az, hogy Linus a Linux kernel fejlesztéséhez egy nem-free (és itt most ne beszéljünk arról, hogy ingyenes-e vagy sem) programot használ, az egy nem jó dolog a free szoftver fejlesztés szempontjából. A BitKeeper felhasználásával a Linux kernel fejlesztése eltér a free szoftver fejlesztés tanaitól. Hogy miért? Mert RMS szerint ahhoz, hogy valaki közelről szemmel tudja tartani a Linux kernel fejlesztését, vagy esetleg bele is akar folyni a fejlesztésbe, ehhez az illetőnek egy non-free programot kell a gépére telepíteni (BitKeeprer). Most a jelen felállás szerint egy rakás (több száz) kernel fejlesztőnek kell ezt megtennie. A legtöbbnek nincs baja azzal, hogy egy non-free programot kell a gépére telepíteni, de mások nem nézik ezt jó szemmel. Mi lehet a megoldás mégis?

RMS szerint egyik lehetséges megoldás lehet az, hogy felállítanak még egy repository-t a Linux kernel forrásának tárolásához. Ez lehet egy CVS (Concurrent Version Control System) vagy bármilyen más free verzió követő rendszer. Ezzel párhuzamosan meg kell valósítani, hogy a Linux kernel forrása automatikusan, és gyakran átkerüljön a BitKeeperből a free verzió követő rendszerbe. Valakinek meg kellene ezt valósítani.

RMS szerint erre az FSF (Free Software Foundation) nem képes, és nem is akarja megtenni. Hogy miért? Mert nem akarják a gépeikre telepíteni a BitKeepert. Jelenleg az FSF gépein nem fut nem-free program, és nem is akarják ezt a szokást feladni. Ezt valaki másnak kell megtennie.

A második ok:

RMS szerint van még egy sorozatos dolog ami miatt a Linux kernelt nem nevezhetjük (teljesen) free szoftvernek. Ez az ok az, hogy a Linux kernel jelenleg tartalmaz olyan kódokat, firmware-ket (firmware: az eszközök alacsony szintű müködéséhez elengedhetetlenül szükséges alapvető rutinok összesége) amelyeknek a forrása nem publikus. RMS szerint nem sok olyan eszközmeghajtó van a Linux kernelben amelyek ilyen firmwarekkel működnek együtt, de vannak. Néhány ilyen eszközmeghajtó csak bináris formában érhető el. Ez RMS szerint nem megengedhető. Ezek a programok nem rendelkeznek publikus forráskóddal. A Linux a GPL licensz alatt van terjesztve. A GPL licensz kimondja, hogy a programoknak "complete corresponding source code", azaz teljes összhangban kell lenni a forrással. Mivel ezen binárisok forrása nem ismert, ezért nem lehetnek GPL licenszűek. RMS szerint az, hogy biináris programokat használnak a Linux kernelhez, az ütközik a GPL licenszel.

RMS-nek erre is lenne megoldása: A kernel fejlesztők eltervezték, hogy külön fogják választani a Linux kerneltől a bináris drivereket/firmwareket és elkülönülő fileokba fogják tárolni. Mire ez elkészül, az eltart egypár évig, de ha ezzel készen lesznek, akkor kijelenthetjük, hogy elkészült a "free Linux". RMS tisztában van azzal, hogy sok ember nem akarja majd használni a hivatalos non-free kódot nem tartalmazó Linux kernelt (ugye akkor búcsút mondhatunk a bináris nVIDIA, ATI, stb. drivereknek, és más 3party fejlesztők által fejlesztett eszközmeghajtóknak is. Pl winmodem meghajtók, stb.). RMS erre azt mondja, hogy a free Linux projectnek majd ki kell találni a megoldást arra, hogy ezeket a drivereket/firwareket kiváltsák/megírják.

A cikk végén RMS kijelenti, hogy a free szoftver eddigi zászlóvivője, a Linux jelen állapotában nem-teljesen free.

"Linux, the kernel, is often thought of as the flagship of free software, yet its current version is partially non-free. How did this happen? This problem, like the decision to use Bitkeeper, reflects the attitude of the original developer of Linux, a person who thinks that "technically better" is more important than freedom.

Value your freedom, or you will lose it, teaches history. "Don't bother us with politics," respond those who don't want to learn."

Az FSF (Free Software Foundation) alapítója Richard M. Stallman felszólítja a szoftverfejlesztőket, hogy lázadjanak fel a ``per-seat" típusú licenszelés ellen. RMS ellenállásra szólít fel a UnitedLinux konzircium ellen, amely nyilvánvalóan arra készül, hogy ezt a licenszelési eljárást fogja használni az új disztribúciójában.A UnitedLinux négy vezető Linux disztribútor (Conectiva, Caldera, SuSE, TurboLinux) erőinek egyesítéséből jött létre csütörtökön. A bejelentésük szerint olyan licenszelésre készülnek, amely erősen hasonlít ahhoz, amit a Caldera 2000-ben megjelentetett 3.0 workstation és szerver termékében találhattunk. Akkor a Caldera visszalépett a ``per-seat" licenszeléstől, mondván, a stuff ingyenes a nem-kereskedelmi felhasználásra, és az ISO imagek letölthetők. Ezzel a lépéssel a Caldera sok felhasználójának haragját vívta ki (hiába fúj visszavonulót).

A UnitedLinux (szóvívője) a bejelentés, és az újságírókkal történő megbeszélések alkalmával elmondta, hogy az új disztribúció forráskódjának nagy része szabadon elérhető lesz, viszont a binárisok nem lesznek szabadon letölthetők. És ezen felül ha jól értettem, tiltott a UnitedLinux forrásából fordított minden csomag más disztribúcióba áthelyezése, vagy az UnitedLinux bármilyen forkolása.

Na ez az ami ellen RMS harcba hívja a fejlesztőket.

Bővebben a L&M oldalán.

Bruce Perens egy nyílt levelet küldött Michael Robertson-nak, a Lindows Project vezetőjének. A levél a Lindows első BETA kiadása körül felmerült forráskód-hiány miatt született. Bruce Perens (a debianos Bruce Perens) a levélben megköszöni Robertsonnak azt, amit az Open Source közösségért tesz: pénzt, munkát invesztál a linux desktop projectekbe, segít a Debian és a WINE konferenciák lebonyolításában, együtt működik a KDE Ligával, és kód részekkel járul hozzá a WINE fejlesztéséhez.Viszont emékezteti Robertsont, hogy ők partnerek, és a partnerségnek szabályai vannak. Figyelmezteti, hogy a Lindows forráskódját ki kellene adni a BETA fejlesztések alatt is. Ki kellene adni, mert azzal, hogy titokban fejlesztik a Lindowst, azzal a közösség haragját is kivívhatják. Perens emlékezteti Robertsont arra, hogy hogyan járt a Corel annak idején.

A Corel egy felhasználóbarát, Debian alapú disztribúciót kezdett el terjeszteni Corel OS néven. A fejlesztések alatt a forráskódot nem adták ki, és megpróbáltak egy NDA-t ráhúzni a GPL licencre. Később a Corel módosította a KDE forrását, erről a KDE projectet nem értesítette időben, és a KDE publikus verziója eltért a Corel verziójától. Perens figyelmezteti Robertsont, hogy nem szeretnék még egyszer ezt az utat végigjárni.

Perens ezért kéri Robertsont, hogy vegye fel vele a kapcsolatot mielőbb e-mailben, hogy ha segítségre van szüksége, akkor azt mielőbb megkaphassa.

Bradley Kuhn a FSF (Free Software Foundation) alelnöke feltette a kérdést a Lindows-nak: "hol van a forráskód?". Mint ismeretes a Lindows bejelentette a Sneak Preview 2 névre hallgató, letölthető release-ét. Csak egy dolgot felejtett el mellékelni, a forráskódot. Michael Robertson a Lindows project vezetője kijelentette, hogy a Lindows meg fog felelni a GPL szabályozásának akkor, ha megjelenik az első publikus kiadás.Egy Lindows belső ember elmondta az FSF-nek, hogy van mód arra, hogy valaki hozzájusson a hiányzó forráskódhoz. Ezért nem kell mást tennie, mint 99$-ért meg kell vásárolni a BETA kiadást. Ezzel a módszerrel hozzá lehet jutni a forráshoz és a többi non-public információhoz.

A dolog azért érdekes, mert a Lindows a Linux kernelt használja. A Linux kernel a GPL (General Public Licence) feltételei alatt van terjesztve. Ez azt jelenti, hogyha egy programot a GPL licencek alatt terjesztenek, akkor ezen forráskódokhoz a felhasználóknak hozzáférést kell biztosítani. Mitöbb a felhasználóknak joguk van azt szabadon módosítani, redisztributálni, másolni.

Robertson azt állítja, hogy nem tagadja meg a forráskódot a felhasználóktól:

"A munka folyamatban van. Reméljük, hogy ez év közepére elkészül az első publikus kiadás. Akkor, amikor az első publikus kiadás megjelenik, az összes GPL kódrész hozzáférhető lesz a szabályoknak megfelelően."

Robertson kijelentette, hogy a Lindows project tovább kíván haladni a GPL útján, nem kívánnak attól eltérni. Sőt, annyira komolyan gondolják az ``open source" elvek megtartását, hogy csatlakoztak a KDE Ligához . Ezenkívül szponzorai és vendéglátói lesznek a 2002-es WineConf 2-nek is.

Az egész cikket elolvashatod itt.

Megdöbbentő törvényjavaslattal állt elő egy demokrata szenátor az Egyesült Államokban. A Security Systems Standard & Certification Act nevet viselő törvénytervezet, köztörvényes bűncselekménynek minősítene minden, médiatartalom másolására vonatkozó cselekedetet. Érvelésükben odáig jutnak, hogy ez már-már kulcskérdése a terrorizmus elleni harcnak. A dolog legabszurdabb érdekessége: a javasolt állami másolásvédelmi rendszer OPEN Source softwareken alapulna.Miért Open Source? Természetesen a biztonság miatt, szerepel az indoklásban. Van azonban véleményem szerint egy másik ok is. A film és zenekiadók jogait védő szervezetek, MPAA és a RIAA tevékenységükből fakadóan szoros kapcsolatot ápolnak a Warner Bros., New-Line Cinema-t birtokló AOL médiabirodalommal. Az AOL-é ugyanakkor a Netscape is, és mostanában határozott jeleit adják elkötelezettségüknek, az open source mozgalom, és kiemelten a Gnu/Linux iránt. Ugyanakkor, ha a tervezet törvényerőre emelkedne, tilalmi listára kerülne minden olyan számítástechnikai eszköz, amely másolásra alkalmas. A PC-k pedig szimpla interaktív TV-k szintjére süllyednének, ami ellehetetlenítené az open source mozgalmat. Az hardware ipar összes cége mellett a Microsoft is tiltakozik a tervezet ellen.



Bár szerintem ez a 9.11 utáni hisztéria hatására született jogi szörnyszülött csak tervezet marad, mégis felvet számomra egy érdekes kérdést. Mi történne az open source mozgalom Microsoft felett aratott esetleges győzelme után?



A 60-as évek zenei, kulturális, életforma forradalmából, mára csak az új életforma kommersz változata, illetve klisészerű együttesek maradtak a háttérben határtalan profitéhségű zenei kiadókkal.



Az open source mozgalom szellemisége sok ponton mutat hasonlóságot a 60-as évek mozgalmaival. Ám a jelenlegi nagy támogatók: AOL, IBM, Sony sem nevezhetők éppen angyalkának. Az open source mozgalom Ms feletti győzelme azonban az ő üzleti, politikai befolyásukat is jelentősen megnövelné.



A témával kapcsolatot cikk itt olvasható.