Szerzői jog, Online jog, Szólásszabadság

Június közepén írtam arról, hogy lejárt világszerte a Lempel-Ziv-Welch (LZW) algoritmus szabadalma (kivéve az USA-t, ahol 2006. augusztus 11-én pénteken jár le). Annak az algoritmusnak, amely számos szoftver szerzőjét meggátolta abban, hogy programjába GIF támogatást tegyen.Ilyen program volt a GD könyvtár is, amelyre számos más program épít. Tom Boutell szoftverében most visszaállításra került a korábban eltávolított GIF támogatás. A GD Library 2.0.28-as verziójától kezdve (2004. július 21.) használhatjuk ezen formátum támogatását. A szerző a későbbiekben alapszintű animált GIF támogatást is tervez.

A Teleshuttle Technologies LLC szerint az Apple és a Microsoft szoftverupdate funkciói sértik a 2000. április 20-án beadott szabadalmát.A 2003. április 29-én bejegyzett, 6,557,054. sorszámú szabadalom, ami a "Method and system for distributing updates by presenting directory of software available for user installation that is not already installed on user station" címet viseli, problémák elé állíthatja a Mac OS X és a Windows operációs rendszerek automatikus frissítés funkcióit.

Automatikus frissítés található ugyanakkor a legtöbb vírusirtó termékben is, nem beszélve a Linux disztribúciók automatikus frissítéseiről.

Bővebben itt.

Véletlenül rábukkantam egy cikkre, amely az IT-cégek szabadalmi hajlandóságát taglalja.Teljes meglepetés, hogy a toplistát épp az IBM vezeti. Az elmúlt évben 3415 szabadalmat jelentett be az United States Patent and Trademark Office nevű hivatalnál.

Összességében pedig több, mint 25000 (!!!) szabadalmat gyűjtött be 11 év alatt. Ez közel háromszorosa a HP, Dell, Microsoft, Sun, Oracle, Intel, Apple, EMC és a többi amerikai versenytársak által birtokolt mennyiségnél.

Íme: IBM Breaks U.S. Patent Record

Jó munkát, jó egészséget!

Az Oracle olyan szabadalomra kapott bejegyzést nemrégiben, amely veszélybe sodorhatja az olyan oldalak működését, mint a Slashdot, a Freshmeat... vagy éppen a HUP.Az Oracle szabadalmaztatta az olyan web oldal működési elvét, amely adatbázist használ backend-ként. A 6,745,238-as szám alatt szereplő szabadalom kiterjed az olyan oldalakra, amelyek a web site tartalom publikálására önkiszolgáló rendszert használnak (self service system for web site publishing).

Hogy ez mit jelent? A szabadalmi leírás szerint a web oldalt készítő és karbantartó rendszer lehetővé teszi az elosztott irányítást és a központi kezelést. A web oldal fizikai megvalósítása adatbázisban helyezkedik el, amelyet az adatbázis rendszergazda tart karban.

A web site kezelő rendszer lehetővé teszi az adminisztrátor számára, hogy az egész oldal struktúráját, dizájnját, stílusát megvalósítsa.

Hát ez engem kísértetiesen a klasszikus Content Managemet System leírására emlékeztet. Ilyen CMS rendszerek a Slash, PHPNuke, PostNuke, Drupal, Xoops, Plone, Mambo, Xaraya, e107, és még vagy egy tucat nyílt forrású CMS, nem beszélve a zárt forrású társaikról.

A szabadalom leírását megtalálod itt.

Remélem Európában soha nem kell félni azért, mert valaki nyílt forrású rendszert akar használni ingyen....

A hollandok tegnap visszavonták a szavazatukat a szoftver szabadalmakkal kapcsolatos szavazást illetően, és ezzel megszűnt a minősített többség.

Remélem igaz a hír és úgy igaz ahogy szeretnénk :-))) mert akkor jelen pillanatban a helyes állapot van.

Az Electronic Frontier Foundation közzétette a 10 legproblémásabb amerikai szoftverszabadalom listáját. A szervezet célja ezen szabadalmak "megtorpedózása". A lista megtalálható itt.

A GNU projekt nem használ az oldalain GIF képeket. Ennek az az oka, hogy a GIF képek előállításakor használt Lempel-Ziv-Welch (LZW) algoritmust 1983-ban levédette az Unisys és az IBM. Ez a szabadalom meggátolja a GNU projektet, hogy olyan szabad szoftvereket írjon, amelyek GIF képeket készíthetnek.

A szabadalom által védett algoritmus nem csak a GIF gépekre terjed ki, hanem számos más szoftver és hardver is használja (TIFF-LZW, PDF, Postscript-2, V.42bis tömörítés a modemekben).

Miért baj ez? Például azért mert a Unisys minden olyan weboldaltól pénzt kér, amely GIF képeket szeretne használni. Az LZW szabadalom legutolsó bejegyzése (IBM) 2006. augusztus 11-én pénteken jár le az Egyesült Államokban. Addig az időpontig ott mindenki számolhat a per lehetőségével, aki olyan szabad szoftvert készít, amely ezt az algoritmust használja. Szerencsére Európában és más országokban jobb a helyzet. A Unisys szabadalom 2003. június 20-án járt le az USA-ban. Európában 2004. június 18-án (tegnap), míg Japánban 2004. június 20-án (holnap) fog lejárni. A kanadaiaknak kicsit tovább kell várniuk, mert ott csak 2004. július 7-én veszti érvényét a szabadalom.

A szabadalom érvényességének a vége azt jelenti, hogy (bár nem vagyok jogász, és remélem, hogy így van) a világon bárki használhatja majd a GIF képeket tetszés szerint bárhol, és az LZW algoritmust a programjaiban.

Csak a BurnAllGifs.org oldal üzemeltetői lesznek egy kicsit szomorúak, mert az oldaluk működtetése lassan okafogyottá válik.

Az IBM szabadalmaztatta a Caps Lock állapotának vizuális, vagy hangjelzéses kijelzését.

grep TODO *.c

És máris megsértettem a Microsoft legújabb szabadalmát. (A news.com cikke alapján.)

A Microsoft profitvadászata az általános eljárásokból tovább folytatodik!A szabadalom -az én értelmezésem szerint- arról szól, hogy a fejlesztők a forráskódban hagyják a teendő listájukat majd azt később automatikusan kinyerik.

Azt nem tudom, hogyan tudta a Microsoft bizonyítani, hogy ezt az eljárást ők találták fel, mindenestre nagyon érdekelne. Arról nem is beszélve, hogy már több, mint 10 éve használom ezt a technikát a munkáim során.

A szabadalom megtekinthető a 6,748,582-os szám alatt.

Dennis Ritchie is megszólal a ``Nem Linus írta a Linuxot'' ügyben, Brown válaszol a kritikákra

Dennis M. Ritchie (kép, életrajz, interjú, honlap) a C nyelv megalkotója, a UNIX operációs rendszer egyik szerzője is említésre került abban a sajtó hírben amely Ken Brown ``Samizdat'' című megjelenés előtt álló könyvéről szól.

A könyvben Brown arról ír, hogy nem Linus Torvalds a Linux operációs rendszer szerzője. Ezt az állítását Brown ezt úgy próbálta bebizonyítani, hogy felkereste Andy Tanenbaumot a Minix szerzőjét, és felbérelt egy szakembert hogy keressen egyezést a korabeli Minix kernel és a Linux kernel forráskódja közt. Pechjére nem sikerült bizonyítani állítását. Brown megkereste Ritchie-t is, aki válaszolt is a kérdéseire. A kérdések olyanok voltak, amelyek azt sugallták a válaszolónak, hogy nem Linus írta a Linuxot. Brown egyik kérdésében elhangzik, hogy egyes emberek szerint a Linux 1.0 annyira hasonló a UNIX forráskódjához, hogy sorról sorra másolásnak tűnik. Ritchie válaszában elmondja, hogy kételkedik ebben. Brown annyira nincs képben a Minix/Linux/UNIX világával, hogy megkérdzei Ritchie-től, hogy beszélt-e valaha a finn professzorral Andy Tanenbaummal. Dennis javítja ki a nyilvánvaló tévedést, miszerint AST nem Finnországban, hanem a amszterdami (Hollandia) VU egyetemen tanít. Az Brown az interjúban feszegeti az USL vs. BSDi + Berkeley Egyetem pert is.

Az interjút megtalálod a Groaklaw-on itt.

Kenneth Brown a cége honlapján válaszol az ellene felhozott kritikákra. A reakcióját megtalálod itt.