Az alábbiakban, mint némileg hozzáértő, igyekszem megmagyarázni a szoftver-szabadalmak ügyét.
Vigyázzat kicsit hosszú lett.A dolog megértéséhez elsősorban azt kell tudni, hogy mi is az a szabadalom, és az mire jó.
A szabadalom egy olyan vagyoni jellegű (azaz adható-vehető) jog, melyet egy új műszaki megoldás kidolgozója kérhet. A szabadalom azt biztosítja, hogy az, aki egy hasznos megoldás kidolgozásába anyagi és szellemi tőkét fektetett azt egy területen (tipikusan egy ország) kizárólagosan hasznosíthassa maximum 20 évig. (A szabadalom fenntartásáért a szabadalmasnak súlyos pénzeket kell fizetnie, ezért azt általában nem tartják fenn húsz évig, csak addig amíg annak hasznosításához komoly érdekük fűződik.)
Ezért a jogért cserébe a szabadalmas ahelyett, hogy eltitkolná, nyilvánosságra kell hozza a megoldását, amit azután bárki továbbfejleszthet. Láthatjuk tehát, hogy a szabadalmi rendszer nem az ördög műve, hanem igenis a műszaki fejlődést katalizáló jogi megoldás.
A szabadalmi rendszer kifejezetten műszaki dolgokra van kitalálva – egy kollegám mondta igen találóan, hogy az ideális szabadalmi tárgy egy új rendszerű zoknicsipesz, mert igen jól körülhatárolható a mind a probléma, amit megold, mind a megoldás, mind az, ami az összes eddigi megoldástól eltér és mi abban az új és miért jobb, mint az eddigiek. Nos egy-egy konkrét szoftvernél ezek meglehetősen nehezen definiálható dolgok. A szabadalmazásnak a következő szükséges feltételei vannak:
Iparilag alkalmazható - azaz lényegében műszaki jellegű dolog (bár ezt elég szélesen értelmezzük)
Új – azaz még sehol a világon soha ilyen nem volt
Feltalálói lépésen alapul – azaz nem triviális
Ezen kívül van néhány dolog, melyet a törvény nevesítve kizár, ilyenek pl az emberi gyógyításra szolgáló eljárások, matematikai módszerek, … és a szoftver ha arra mint olyanra kérnek oltalmat. Ebben a „mint olyanra” az egyik lényeg, azaz hiába mennél a Winword 99.3 verzióval, hogy az egy nagyon új nagyon alkalmazható, és nagyon bonyolult találmány, de az szoftver mint olyan, így nem szabadalmazható.
Képzeljük most bele magunkat egy fejlesztő helyébe, aki mosógépeket fejleszt. Eddig mechanikus programkapcsolókat alkalmazott, de most követve a kor szavát egy mikrokontrollert épít a mosógépébe és azt olyan ravaszul programozza, hogy a mosáshoz csak feleannyi víz és mosópor kell. A megoldásában semmi nem új, hiszen a mosógép és a mikrokontroller is ismert, a trükk a vezérlésben, azaz a szoftverben van. Miért tagadjuk meg tőle az oltalom lehetőségét arra mit kitalált pusztán azért, mert nem mechanikus kapcsolót alkalmazott a találmánya megvalósítására ravasz pöckökkel és rugókkal, hanem biteket. Ebben az esetben mind a feladat (kevés vízzel mosni), mind a megoldás (ravaszul ki-be kapcsolt szelepek és szivattyúk) műszaki jellegű, ezért a megvalósításhoz használt szoftver szabadalmazható.
Jelenleg az EU-ban lényegében ez a szabályozás él. Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a műszaki jelleget, melynek vagy a feladatban, vagy a megoldásban jelentkeznie kell, elég megengedően értelmezik. Az Egyesült Államokban nem ez a hozzáállás. Az amerikai elveket a legjobban az ottani legfelsőbb bíróság „Minden szabadalmazható a nap alatt, melyet ember alkotott” szövegű állásfoglalása jellemzi. Az USA-ban nemcsak a szoftverek, de mindenféle „business method” is szabadalmazható. Ilyen lehetne ha új lenne például az, hogy az étteremben az asztalok körüli mászkálást és zsúfoltságot elkerüljük az újonnan érkezőket akik amíg nincs szabad asztal az előtérben várnak egy pincér fogadja és miután köszön nekik egy közösen kiválasztott szabad asztalhoz vezeti.
Ha valakinek kérdése vagy problémája van bátran forduljon hozzám a mentler_kukac_sbgk_pont_hu címen.
Akik csak el akarnak küldeni a fenébe, azok kérem használják a /dev/null címet. :-)